Beregi Hírlap, 1993. január-június (49. évfolyam, 1-45. szám)

1993-03-13 / 18. szám

Ukrajna mezőgazdaságá­nak magvát egy ideig még a kolhozi-szovházi rendszer képezi, ettől függ majd a feldolgozó­ ágazatok nyers­anyaggal történő ellátása, végeredményben pedig az, hogy legalább minimális el­látottság legyen élelmisze­rekből. Ám meg kell jegyez­ni: az agráripari komplexum ezen rendszere az utóbbi év­tizedekben nem szenvedett hiányt sem üzem-, sem kenő­anyagokból, sem műtrágyák­ból, vegyszerekből, ami vé­gezetül oda vezetett, hogy a vezetők felelőtlensége, ha­nyagsága miatt nagyon ész­­szerűtlenül használták fel az energiahordozókat. Ehhez még az is hozzájárult, hogy annak idején ezek az anya­gok, szerek sokkal olcsób­bak voltak, mint jelenleg. Még azt is hozzá kell ten­ni, hogy e határtalanul ész­­szerűtlen, irracionális pa­zarlást nagyban elősegítet­te a volt »szovjet« mező­­gazdasági gépgyártás struk­­túrája, amely lényegesen különbözött a valóban fej­lett tagországok gépgyártó iparától. Az Ukrajna által a volt Szovjetuniótól örö­költ legfontosabb gépek te­kintetében siralmas a hely­zet például az USA mező­­gazdaságához viszonyít­va. Míg nálunk 20 külön­böző modifikációjú traktor áll rendelkezésre, addig az Egyesült Államokban 343 (!) közül válogathatnak. A terménybetakarító kombáj­nok tekintetében sem rózsá­­sabb a helyzet, hiszen, míg Ukrajnában 5 típus áll ren­delkezésre, addig a tenge­ren túl 42. Még valami! Ukrajnában a mezőgazdasági munká­latok struktúrájában 02 százalékot tesznek ki azok a technológiai műveletek, amelyek elvégzéséhez 20 lóerőt meg nem haladó tel­jesítményű erőgépekre van szükség (amelyekből ná­lunk gyakorlatilag nincs is!), az USA, Németország, Olaszország, stb. mezőgaz­daságában viszont ez a mu­tató alig éri el a 40 száza­lékot. Mindez arról tanús­kodik, hogy nálunk azok a technológiák vannak túl­súlyban, amelyek komoly ráfordításokat igényelnek, ennek eredményeként a me­zőgazda­sági termelés ener­giaigénye nálunk négyszer magasabb, mint az Egyesült Államokban. Meg kell vallani, nehéz helyzetbe került országunk mezőgazdasága, hiszen ta­valy eladtak úgyszólván mindent: a kőolajat,­­a ben­zint, gázolajat, műtrágyá­ra, vegyszerekre pedig kül­földről nincs mit számítani, mert nincs valutánk. Azok a gépek viszont, amelyeket »örököltünk«, korántsem felelnek meg a követelmé­nyeknek,, pedig itt a tavasz! A mezőgazdasági tudo­mányos kutatóintézet java­­solja, hogy fordítsanak nagy figyelmet azon kérdé­sek mihamarabbi megoldá­sára, amelyek az üzemanya­gok, energiahordozók taka­rékos felhasználására irá­nyulnak. Egyes technoló­giai műveletet el lehet hagy­ni, vagy mással lehet he­lyettesíteni. Köztük: - az ősziek boronálását; - a talaj tömörítését a nedvességtartalom elpárol­gásának megakadályozá­­sára azokon a területeken, ahol korai szemes terménye­ket vetnek majd; - az első kultivátorozást a késő tavaszi kultúrák alá; - a­m­ ősszel elsimított te­rületeken a vetés előtti kul­­tivátorozás helyett borotvá­­lást lehet alkalmazni ne­héz boronákkal; - egy technológiai műve­letben elvégezhető a kárte­vők, a növényi betegségek, a gyomnövények elleni sze­rek kiszórása; - az aratás során felap­rított szalma szétterítését a tarlón; - a csöves kukorica hán­tását a kombájnok helyett­­kézi munkával is lehet vé­gezni; • a lehető­­legkisebb te­rületen kell vetni olyan szemes terményeket, ame­lyeket előbb rendre vágnak, majd, csak ezt követően csépelnek ki. Mindez lehetővé teszi, hogy 18-20 százalékkal csökkentsék az üzemanyag­felhasználást. Ezenkívül a szántás helyett mély, for­gatás­­ nélküli talajműve­lést is lehet alkalmazni, ami 13-15 százalékos üzem­anyag-megtakarítást ered­ményez. A szokásos szán­táshoz viszonyítva a meg­művelés mélységétől füg­gően 14-16 százalékkal ke­vesebb üzemanyagot kell felhasználni az altalajla­zítás, vagy kultivátorozás esetében. Hektáronként 10 kilo­grammos üzemanyagmeg­takarítást eredményez az, ha a mélyművelést felszíni, vagy csekély mélységű mű­veléssel helyettesítik, kü­lönösen ez év tavaszán, s azokon a területeken, ahol nem végeztek tarlóhántást. Ezenkívül célszerű lenne kombinált gépeket, aggre­­gátokat alkalmazni. Ez ugyancsak jelentős üzem­anyag-megtakarítást ered­ményezhet (hektáronként akár 10 kilogrammot is). Egy sor egyéb dologra is figyelmet kell fordítani, amelyek révén csökkente­ni lehet az üzem- és kenő­anyagok felhasználását.* Többek között szigorúan be kell tartani ezek felhasz­nálásának normáit. Az erő­gépeket, aggregátokat a тексі munkálatok végzé­sének helyén kell tárolni, szakkezelni a műszakok kö­zötti időszakban. Ez lehe­tővé teszi, hogy ne kelljen a gépparkba és vissza­haj­tani a gépeket. Ennek kö­szönhetően naponta 8-15 kilogramm üzemanyag taka­rítható meg minden gépen. Az erőgépeket, trakto­rokat úgy kell összeválo­gatni, hogy a motorteljesít­mény kihasználási foka el­érje a 90 százalékot, és ha ez csupán 10 százalékkal csökken, már 3-5 százalé­kos üzemanyag-túlfogyasz­tás jelentkezik. A nagyteljesítményű T-150, DT-75 típusú trak­torokkal két kultivátort is vontathatnak, ami 1 kilo­grammal csökkentheti az üzemanyagok felhasználá­sát hektáronként. Azzal, hogy teljesen megszünte­tik a csepegést az üzem­anyagvezeték illesztési helyein, akár 4-5 százalé­kos megtakarítást is elér­hetnek. A fogyasztást az­zal is csökkenthetik, hogy tökéletesen beállítják a porlasztókat (15-20 száza­lékkal). A levegőszűrők tisztán tartása révén­­is csökkenthető az üzemanyag­fogyasztás (4-5 százalék­kal). Úgyszintén nagy fi­gyelmet kell fordítani a lánctalpak feszessége he­lyes beszabályozására, a gumiabroncsok megfelelő nyomásának fenntartására (a megtakarítás elérheti a 10-15 százalékot). El kell­­még mondani, hogy az ezen problémákkal foglalkozó tudományos in­tézetek munkatársai java­solják a szerves iszaplera­kódás kitermelésének és felhasználásának új tech­nológiáját, ami lehetővé teszi a termelése során mintegy 30 százalékos energiamegtakarítást. Az­ így nyert új trágyafélék felhasználása révén 30-40 százalékkal magasabb ter­méshozam érhető el. Több­, a mezőgazdaság­gal foglalkozó kutatóinté­zet javasolja, a szemes ku­korica herbicidmentes ter­mesztésének technológiá­ját. Eközben a termésho­zam eléri a 80-100 mázsát hektáronként, míg csupán 10-13 kilogramm üzem­anyagot kell fordítani 1 tonna szemes termény elő­állítására. A kukoricater­­mesztés hagyományos tech­nológiájához viszonyítva ez a mutató lényegesen ala­csonyabb. Nagyon lényeges dolog az is, hogy betartsák a he­lyes vetésforgót, ami lehe­tővé teszi,­ hogy 50-82 szá­zalékkal csökkentsék a gyomnövények számát. A tudományos kutatóintézet­ben elvégzett kutatások azt bizonyítják, hogy még az olyan nagyon kártékony, elpusztíthatatlan gyomnö­vények is, mint a­ tömött lórom ( Rumex confertus) egyedeinek 80-90 száza­léka is elpusztul, ha az ál­lattenyésztő telepek mel­letti vetésforgókban a há­roméves lucerna után egy­évi, zöldtakarmánynak va­ló keveréket vetnek. Emel­lett javul a talaj termékeny­sége is. Így nem kell drá­ga herbicidekre és peszti­­cidekre költeni a pénzt. A kísérletek azt mutatják, hogy ezekről a területek­ről 1503 mázsa zöldmasz­­szát takarítottak be hek­táronként évente, ami 350 mázsa takarmányegység­gel, vagy 42 mázsa takar­mányfehérjével egyenlő. A vetésforgóban az ezt kö­vető őszi búza hozama 2-3 mázsával volt magasabb hektáronként.Sajnos, megyénkben a gazdaságok, a munkácsi járás kivételével, nemigen alkalmazzák ezeket a mód­szereket, pedig a javasla­tokat, ötleteket sikerrel alkalmazhatnák mindenütt. ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN IDŐSZERŰ TÉMÁRA о 11‹ с о о о о о « ›? о « о с с оа Milyen lesz a földművesek tavasza? Nem hiúsul-e meg a fontos kampány? Ezen és irtás kérdések komo­lyan nyugtalanítják az agráripari komplexum dolgo­zóit, hiszen ha a tavaszi mezei munkálatok idején va­lami fennakadás fordul elő, akkor Ukrajnában vész­terhes időszak elé nézünk. Ezt mintha odafenn is ész­revették volna, mivel azonkívül, hogy kiutalták a ké­retek alapján járó üzemanyagot, szigorú utasításokat adtak ki ennek takarékos felhasználására. Mi a hely­zet e téren járásunkban? Ezen kérdésre válaszol LJAS­­KO MIHAJLO, a járási Agrárellátó igazgatója. gálat ellenőrzi az általam említett tartalékot. Az ukrajnai földműve­seknek a lehető legrövi­debb határidőn belül be kell fejezniük a vetést, mi­vel Ukrajnának­­ valóban nagyon kevés az üzemanya­ga. Nem véletlenül kapcso­lódott be e probléma meg­oldásába mind Kravcsuk elnök, mind Kucsma mi­niszterelnök. Ez utóbbi február második felében végigjárta a közép-ázsiai államokat, valamint Tyu­­menyt - a volt Szovjet­unió fő kőolajkitermelő­i 500 tonna benzint, s ugyanennyi gázolajat kaptunk a tavaszi mezei munkálatok elvégzésére — mondta Ljasko úr. — Ez csupán az a havi tar­talék, amelyhez nagy re­ményeket fűzünk: mi is, s a mezőgazdasági dol­gozók is. Meg szeretném, jegyezni, hogy a mi tar­tályainkban tároljuk az ilosvaiak üzemanyagának egyharmadát is. Remél­jük, hogy ezen kívül ha­­jtunk még benzint, stb. Amíg el nem olvad a hő, meg nem kezdődik a vetés, addig semmilyen körülmé­ régióit. Megegyezés szü­­nyek között nem értékesítőé­ letett, ám az olajat vala­­tünk egyetlen litert sem hogy el kell juttatni Ukraj­­at üzemanyagból. Ezzel nála, fel kell dolgozni, s kapcsolatban utasítást csak így lesz belőle üzem­-adott ki Karaszik úr, a me­zőgazdasági miniszter, an­nál is inkább, mivel a meg­anyag, amit szét lehet osz­tani a megyék, járások, a gazdaságok között. Első felelő szervek, így a bel­­pillantásra úgy tűnhetne, ügyi és a biztonsági szál- hogy ez könnyű dolog, s falra. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy előre és becsületesen elszámo­lunk partnereinkkel, mi­vel egy 100 millió karbo­­vaneces kölcsönt veszünk fel. Igyekeznünk kell, hi­szen ezt az összeget kama­tostól vissza kell fizetnünk. Az élet nem áll meg. A járási Agrárellátó nem vár addig, míg a kormány ki­adja a keretekre járó üzem­anyagot. Egy sor érdekes javaslatot kaptak. Ám nyug­talanítja őket az, hogy ha lesz benzin és gázolaj, a vállalatnak viszont nem lesz rá pénze, csődbe jut. Pedig nemcsak a tavaszi munkálatoknál van szükség üzemanyagra, hanem min­den áldott nap. Annál is in­kább, mivel sok gép van a gazdaságok birtokában, több mint félezer traktor és gépkocsi. Figyelmet ér­demelnek tehát a közvet­len szerződések, amelyeket a Hajnal, a Vérke gazdasá­gok kötöttek a Drohobicsi, valamint a Krem­encsugi Kőolajfeldolgozó Vállalattal. Az Agrárellátónak nincs kifogása ez ellen, sőt, en­néhány nap alatt el lehet végezni. A valóság tel­jesen más! A lényeg azon­ban az, s ezt hangsúlyozta ki Ljasko Mihajlo, hogy a kormány igyekszik­­ előse­gíteni a probléma megol­dását. Erről tanúskodik Kravcsuk elnök azon ren­delkezése, miszerint az üzemanyag 80­ százalékát a gazdaságokba kell eljut­tatni. — Van azonban még egy probléma: a gazdasá­goknak nincs pénzük — folytatta az igazgató. — Csak a mi Agrárellátónk­nak 20-30 millió karbo­­vaneccel tartoznak. Ehhez még azt kell hozzátenni, hogy a nálunk lévő üzem­anyagot már ki kell fizet­ni. Nem vagyunk képesek arra, hogy az egész össze­get előteremtsük az Állami Kőolajipari Bizottság szá­mára, várjuk tehát, hogy a gazdaságok pénzt hal­mozzanak fel, s elszámol­janak velünk. Egyébként sem titok, hogy manapság széleskörűen alkalmazzák azt a gyakorlatot, misze­rint előre kell fizetni a ter­mékekért, ha nem is az nek vezetői még támogatják egész összeget, de ennek is az ilyen kezdeményező­­legalább 25-30 százalékát lehet. előre le kell tenni az asz- — Van még egy újítá­ A HÓ ELOLVAD, DE LESZ-E BENZIN?­­ sunk — mondta Ljasko úr. — öt gazdasággal szerző­déseket kötöttünk arról, hogy 40 százalékos kamat­ra 10-15 millió karbovanco értékben kölcsönt adnak ne­künk. Az együttműködés hasznos mind nekik, mind nekünk, hiszen ha üzem­anyagot kapunk, akkor el­sősorban ők kapnak belőle. Végezetül az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad megfe­ledkezni a gépek jó előké­szítéséről sem, a gazdasá­gok vezetői megfeledkez­tek a pótalkatrészek biz­tosításáról, pedig ha ezek­ből nem lesz elég, az ugyan­csak fennakadáshoz ve­zethet. Erre is ügyelni kell, hiszen az, mennyire takaré­kosan használják fel az üzemanyagot, nagyban függ a pontos munkaszervezés­től. Lassan elolvad a hó! A mezőkre kivonulnak a gé­pek, s reméljük, hogy az állami tartalékból szárma­zó üzemanyag kitart. Nem véletlenül, hiszen a mostani tavasz választ ad arra a kérdésre, milyen is lesz a független Ukrajna jövő éve. Papis Mihajlo 1893. március 13., szombat BEREGI HÍRLAP Mikulin Mikola, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a tudományos kutatóin­tézet osztályvezetője Pohil Mihajlo, a­ közgazdasági labo­ratórium tudományos munkatársa Miért ébredek újra nálad? Fájjon a szemem, ha rándul a vállad! Oly nagy a csend, hogy kivirágzik. Szófián számra ráég a másik. Ez a hajnal is elvérzik értünk. Itt dermedünk meg, s mégse lépünk. VARI FÁBIÁN LÁSZLÓ ÉBREDÉS ♦ 3. oldal

Next