Beregi Hírlap, 1995. július-december (51. évfolyam, 49-110. szám)
1995-07-01 / 49. szám
AZ ALMA MATER HÍVÓ SZAVÁRA A most szombaton az 1. sz. középiskolában konferenciát tartottak annak kapcsán, hogy 100 évvel ezelőtt alapították a beregszászi gimnáziumot, 75 éve nyitottak benne ukrán tannyelvű osztályokat, s 50 éve volt az utolsó kibocsátás. A konferenciára eljöttek a volt gimnazisták, a közoktatási dolgozók képviselői és más vendégek. A meleg fogadtatást követően Hudanics Vaszil, volt gimnazista, az Ungvári Állami Egyetem professzora, a történelemtudományok doktora osztályfőnöki órát tartott. Sajnos, szomorúan vehettük tudomásul, hogy az utolsó végzősök közül skan nem érhették meg e napot. A jelenlevők egyperces hallgatással adóztak emléküknek. Pálfi Ferenc akadémikus fél évszázada, 1945- ben végezte el a gimnáziumot. 1950-ben felvételt nyert a Lembergi Állategészségügyi Főiskolára, ahol előbb kandidátusi, majd doktori fokozatot szerzett, 1966-tól e tanintézet professzora. Különösen emlékezetes számára az 1980-as év, amikor akadémikus lett. Jelenleg két tudományos akadémia tagja, a főiskola szerves és szervetlen kémia tanszékének élén áll. Visszatekintve a megtett útra, az akadémikus elmondta, hogy mindig szeretettel gondol azokra az emberekre, akik annak idején a gimnáziumban tanították, akik segítő kezet nyújtottak számára. A konferenciát, amelyre a járási tanács épületének nagytermében került sor, Margritcs Kszenyija, az 1. sz. Középiskola igazgatója nyitotta meg. A járási tanács nevében Gerevics János köszöntötte a megjelenteket, aki kihangsúlyozta, hogy jómaga is kiválóan ismeri a gimnázium létrehozásával kapcsolatos anyagokat, amelyekből többek között kitűnik, hogy először pénzhiányra hivatkozva elutasították a tanintézet megnyitására vonatkozó kérelmet. Később különadót vezettek be annak érdekében, hogy befolyjon a szükséges pénzösszeg. Roszul Vaszil, a megyei közigazgatási és tudományos főosztály vezetője Bismark egyik ismert mondásával kezdte : beszédet adjanak neki 2000 tanítót, s felépíti az államot. Már akkor tudták, hogy a közoktatás, az e területen dolgozók képezik azt a szellemi potenciált, amely idővel az állam legnagyobb értékévé válik. Sajnos, mutatott rá a szónok, manapság nálunk nem veszik teljes mértékben figyelembe ezt az örök igazságot. Pedig Japánban s más távol-keleti országokban a gazdasági csoda alapja az oktatás gyökeres reformja révén jött létre, aminek köszönhetően hatalmas fejlődést értek el tudományos és műszaki téren. Roszul Vaszil elmondta, hogy a parlament ez év februárjában foglalkozott a közoktatás gondjaival, áprilisban pedig a megyei kollégium tárgyalta meg e kérdést. A finanszírozási problémák arra kényszerítik a közoktatási dolgozókat, hogy megtanulják ésszerűen felhasználni a szűkös pénzeszközöket. Központosítani kell a könyvelőségeket, felül kell vizsgálni a státustáblázatokat, csökkenteni kell a napközis csoportok létszámát, stb. Megtudhattuk, hogy megyénkben 171 ezer iskolás tanul ukrán nyelven, 8,9 ezer orosz, 19,6 ezer magyar, 4,5 ezer román, 25 pedig szlovák nyelven. Kárpátalja az egyetlen megye, ahol öt tanítási nyelv létezik. Külön érdemes szólni a bölcsődékről és óvodákról. Sajnos 11 ilyen létesítmény épületeit más célokra használják. і Roszul Vaszil a tanítói munka hiányosságai között megemlítette az iskoláskorúak körében folyó elégtelen bűnmegelőzést. Az idén a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma 74 százalékkal növekedett. A szónok elítélte azt a gyakorlatot, hogy pályázat alapján vesznek fel gyerekeket az első, illetve a kilencedik osztályba. Kenéz Mihajlo, az 1. sz. középiskola igazgatóhelyettese egy komoly, a volt beregszászigimnázium létrehozását és tevékenységét taglaló munkát tárt a hallgatóság elé. Hudanics Vaszil, a történelemtudományok doktora, az Ungvári Állami Egyetem professzora beszédét azzal kezdte, hogy Kenéz Mihajlo munkája komoly alapot jelenthet egy leendő, a beregszászi gimnázium történetével foglalkozó monográfiához. A professzor elmondta, hogy tanítója javaslatára 1934-ben kezdte el tanulmányait a gimnáziumban. Az itteni tanárokat joggal hívták professzoroknak, hiszen hatalmas ismeretanyaggal rendelkeztek. A tanulás nem volt sem könnyű, sem olcsó. Így például egy földrajzi atlasz 100 koronába került, miközben egy koronáért 10 friss, illetve 13 másnapos kiflit lehetett venni. 1921-ben a városban először alakult meg a Plaszt Ifjúsági szervezet. A fiúkat csomókötésre, sátorverésre és elemi katonai ismeretekre oktatták. A szervezetben számos nemzet himnuszát tanulták meg énekelni. 1938-ban az ukrán osztályokat Bükére evakuálták. Akkor történt meg, hogy az egyik diák el-Himme, V. professzor, e fizika-matematika tudományok doktora, a megyei pedagógus továbbképző Intézet tanszékvezetője kihangsúlyozta, hogy a beregszászi és az ungvári gimnázium sok kiválóan szakképzett tudományos, művelődési és egyházi személyiséget adott vidékünknek. A gimnázium a vidék, a természet szeretettre nevelt. Udvari István, a Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatója a tanintézet tevékenységéről számolt be a konferencián. Megtudtuk, hogy jelenleg a gimnázium négy osztályában 196 diákot oktatnak. Herényi Gyula veterán gimnazista jelképként említette a gimnázium épülete mellett növő platánfát, amely ugyanannyi éves, amennyi az épület maga. 1989-től kezdődően a magyar gimnázium volt diákjai minden évben összejönnek a világ számos országából. A szónok elmondta, hogy az egykori gimnazisták számára nem volt jelentősége a nemzetiségi hovatartozásnak, tisztelték mások hagyományait, szokásait. Ezt kellene követnie a jelenlegi nemzedékeknek is. Pálfi Ferenc akadémikus elmondta, hogy Lvovban jelenleg 126 kárpátaljai származású profeszszor és docens tevékenykedik. Bűn volna kihasználatlanul hagyni a hatalmas tudományos potenciált. A konferencián felszólalt Margirlos Volodimir görögkatolikus lelkipásztor is, aki elmondta, hogy a tanintézeteknek, a gimnáziumnak nagy súlyt kell fektetni a gyermekek nevelésére. Egyébként a tudományos-gyakorlati konferencia minden felszólalója objektívan tárta fel az egykori gimnázium történetét; a tanintézet az Osztrák-Magyar Monarchia éveiben nyílt, a Magyar Köztársaság (1918), a Magyar Tanácsköztársaság (1919), a Cseh Köztársaság (1921-1938), a Magyar Királyság (1938- 1944), a Szovjetunió (1944-1991) fennhatósága alá tartozott... A felszólalások végeztével Kenéz Mihajlo felolvasta a gimnázium végzőseihez intézett felhívást. Ezt követően a tudományos-gyakorlati konferenciát befejezettnek nyilvánították. Markhán Volodimir Alekszandrov Borisz felvételei a konferencián készültek Egyébként lapunk olvasói keseredésében tintával is megismerkedhettek írá- öntötte le az osztályt. Zaksaival a Beregi hasábjain. Hírlap linszkij Kornél profeszszor ezt meglátva megfeddte a diákokat, mondván, hogy civilizált nemzethez méltó viselkedést vár el tanítványaitól. Saját költségén tataroztatta ki az osztálytermet. Jó tanulság volt ez egész életünkre a gimnazistáknak! 1ЄВ. július 1., szombat BEREGI HÍRLAP ♦ I. «Idái