Beregi Hírlap, 1995. július-december (51. évfolyam, 49-110. szám)

1995-07-01 / 49. szám

AZ ALMA MATER HÍVÓ SZAVÁRA A most szombaton az 1. sz. középiskolában kon­ferenciát tartottak annak kapcsán, hogy 100 évvel ezelőtt alapították a be­regszászi gimnáziumot, 75 éve nyitottak benne uk­rán tannyelvű osztályo­kat, s 50 éve volt az utol­só kibocsátás. A konfe­renciára eljöttek a volt gimnazisták, a közoktatá­si dolgozók képviselői és más vendégek. A meleg fogadtatást követően Hudanics Vaszil, volt gimnazista, az Ung­vári Állami Egyetem pro­fesszora, a történelem­­tudományok doktora osz­tályfőnöki órát tartott. Sajnos, szomorúan vehet­tük tudomásul, hogy az utolsó végzősök közül s­­­kan nem érhették meg e napot. A jelenlevők egy­perces hallgatással adóz­tak emléküknek. Pálfi Ferenc akadémi­kus fél évszázada, 1945- ben végezte el a gimnázi­umot. 1950-ben felvételt nyert a Lembergi Állat­egészségügyi Főiskolára, ahol előbb kandidátusi, majd doktori fokozatot szerzett, 1966-tól e tan­intézet professzora. Kü­lönösen emlékezetes számára az 1980-as év, amikor akadémikus lett. Jelenleg két tudo­mányos akadémia tagja, a főiskola szerves és szervetlen kémia tanszé­kének élén áll. Visszatekintve a meg­tett útra, az akadémikus elmondta, hogy mindig szeretettel gondol azok­ra az emberekre, akik an­nak idején a gimnázium­ban tanították, akik segí­tő kezet nyújtottak számá­ra. A konferenciát, amely­re a járási tanács épüle­tének nagytermében ke­rült sor, Margritcs Ksze­nyija, az 1. sz. Középisko­la igazgatója nyitotta meg. A járási tanács ne­vében Gerevics János kö­szöntötte a megjelenteket, aki kihangsúlyozta­, hogy jómaga is kiválóan isme­ri a gimnázium létre­hozásával kapcsolatos anyagokat, amelyekből többek között kitűnik, hogy először pénzhiányra hi­vatkozva elutasították a tanintézet megnyitására vonatkozó kérelmet. Ké­sőbb külön­adót vezettek be annak érdekében, hogy befolyjon a szükséges pénzösszeg. Roszul Vaszil, a megyei közigazgatási és tudomá­nyos főosztály vezetője Bismark egyik ismert mondásával kezdte : be­szédet­ adjanak neki 2000 tanítót, s felépíti az álla­mot. Már akkor tudták, hogy a közoktatás, az e területen dolgozók képe­zik azt a szellemi poten­ciált, amely idővel az ál­lam legnagyobb értékévé válik. Sajnos, mutatott rá a szónok, manapság nálunk nem veszik teljes mér­tékben figyelembe ezt az örök igazságot. Pedig Ja­pánban s más távol-keleti országokban a gazdasá­gi csoda alapja az okta­tás gyökeres reformja ré­vén jött létre, aminek köszönhetően hatalmas fej­lődést értek el tudomá­nyos és műszaki téren. Roszul Vaszil elmondta, hogy a parlament ez év februárjában foglalkozott a közoktatás gondjaival, áprilisban pedig a me­gyei kollégium tárgyalta meg e kérdést. A finan­szírozási problémák arra kényszerítik a közoktatá­si dolgozókat, hogy meg­tanulják ésszerűen fel­használni a szűkös pénz­eszközöket. Központosíta­ni kell a könyvelősége­­ket, felül kell vizsgálni a státustáblázatokat, csök­kenteni kell a napközis csoportok létszámát, stb. Megtudhattuk, hogy megyénkben 171 ezer is­kolás tanul ukrán nyel­ven, 8,9 ezer orosz, 19,6 ezer magyar, 4,5 ezer ro­mán, 25 pedig szlovák nyelven. Kárpátalja az egyetlen megye, ahol öt tanítási nyelv létezik. Külön­­ érdemes szólni a bölcsődékről és óvodák­ról. Sajnos 11 ilyen lé­tesítmény épületeit más célokra használják. і Roszul Vaszil a tanítói munka hiányosságai kö­zött megemlítette az is­koláskorúak körében fo­lyó elégtelen bűnmegelő­zést. Az idén a kiskorúak által elkövetett bűncselek­mények száma 74 száza­lékkal növekedett. A szónok elítélte azt a gyakorlatot, hogy pályá­zat alapján vesznek fel gyerekeket az első, illet­ve a kilencedik osztály­ba. Kenéz Mihajlo, az 1. sz. középiskola igazgatóhelyet­tese egy komoly, a volt beregszászi­­gimnázium létrehozását és tevékeny­ségét taglaló munkát tárt a hallgatóság elé. Hudanic­s Vaszil, a tör­ténelemtudományok dok­tora, az Ungvári Állami Egyetem professzora be­szédét azzal kezdte, hogy Kenéz Mihajlo munkája komoly alapot jelenthet egy leendő, a beregszászi gimnázium történetével foglalkozó monográfiához. A professzor elmondta, hogy tanítója javaslatára 1934-ben kezdte el tanul­mányait a gimnáziumban. Az itteni tanárokat joggal hívták professzoroknak, hiszen hatalmas ismeret­­anyaggal rendelkeztek. A tanulás nem volt sem könnyű, sem olcsó. Így pél­dául egy földrajzi atlasz 100 koronába került, mi­közben egy koronáért 10 friss, illetve 13 másnapos kiflit lehetett venni. 1921-ben a városban először alakult meg a Plaszt Ifjúsági szervezet. A fiúkat csomókötésre, sátorverésre és elemi katonai ismeretekre ok­tatták. A szervezetben szá­mos nemzet himnuszát tanulták meg énekelni. 1938-ban az ukrán osz­tályokat Bükére evakuál­ták. Akkor történt meg, hogy az egyik diák el-Himm­e, V. professzor, e fizika-matematika tudomá­nyok doktora, a megyei pedagógus továbbképző Intézet tanszékvezetője ki­hangsúlyozta, hogy a beregszászi és az ungvári gimnázium sok kiválóan szakképzett tudományos, művelődési és egyházi személyiséget adott vi­dékünknek. A gimnázium a vidék, a természet sze­retettre nevelt. Udvari István, a Bereg­szászi Magyar Gimnázium igazgatója a tanintézet tevékenységéről számolt be a konferencián. Meg­tudtuk, hogy jelenleg a gimnázium négy osztályá­ban 196 diákot oktatnak. Herényi Gyula veterán gimnazista jelképként említette a gimnázium épülete mellett növő platánfát, amely ugyan­annyi éves, amennyi az épület maga. 1989-től kezdődően a magyar gimnázium volt diákjai minden évben összejönnek a világ szá­mos országából. A szónok elmondta, hogy az egyko­ri gimnazisták számára nem volt jelentősége a nemzetiségi hovatartozás­nak, tisztelték mások ha­gyományait, szokásait. Ezt kellene követnie a jelen­legi nemzedékeknek is. Pálfi Ferenc akadémi­kus elmondta, hogy Lvov­ban jelenleg 126 kárpát­aljai származású profesz­­szor és docens tevékeny­kedik. Bűn volna kihasz­nálatlanul hagyni a hatalmas tudományos po­tenciált. A konferencián felszó­lalt Margirlos Volodimir görögkatolikus lelkipász­tor is, aki elmondta, hogy a tanintézeteknek, a gim­náziumnak nagy súlyt kell fektetni a gyermekek nevelésére. Egyébként a tudomá­nyos-gyakorlati konferen­cia minden felszólalója objektívan tárta fel az egykori gimnázium tör­ténetét; a tanintézet az Osztrák-Magyar Monarchia éveiben nyílt, a Magyar Köztársaság (1918), a Magyar Tanácsköztársa­ság (1919), a Cseh Köz­társaság (1921-1938), a Magyar Királyság (1938- 1944), a Szovjetunió (1944-1991) fennhatósá­ga alá tartozott... A felszólalások végez­tével Kenéz Mihajlo fel­olvasta a gimnázium vég­zőseihez intézett felhí­vást. Ezt követően a tudo­mányos-gyakorlati kon­ferenciát befejezettnek nyilvánították. Markh­án Volodimir Alekszandrov Borisz felvételei a konferencián készültek Egyébként lapunk olvasói keseredésében tintával is megismerkedhettek írá- öntötte le az osztályt. Zak­saival a Beregi hasábjain. Hírlap linszkij Kornél profesz­­szor ezt meglátva meg­­feddte a diákokat, mond­ván, hogy civilizált nem­zethez méltó viselkedést vár el tanítványaitól. Sa­ját költségén tataroztat­­ta ki az osztálytermet. Jó tanulság volt ez egész életünkre a gimnazisták­nak! 1ЄВ­. július 1., szombat BEREGI HÍRLAP ♦ I. «Idái

Next