Beregi Hírlap, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-51. szám)
2002-01-05 / 1-2. szám
(BEREGI] HÍRLAP) Főszerkesztő: ZIBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Balogh Irén Zahrijcsuk Pavlo Markitán Volodimir Balla Antónia LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, Munkácsi út 3. Főposta, Pf: 253. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31-54. Fax: 2-33-05 E-mail: bili rlap a bereg. uzhgorod. ua Regisztrálási szám: ZT 89.Kelt: 1996. IV. 24. AVAL Bank Ungvári Igazgatósága Kod 02472677 MFO 312345 számlaszám: 260013192 Rendelésszám: Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debreczeni Dezső és Bocskor Albert Megjelenik magyar nyelven 3495 példányban, ukrán nyelven 440 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, I. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "iß і сник í)ef>et iSvfHHH " Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben történő megválaszolását, valamint más szervezetekhez, intézményekhez való továbbítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt tényekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megrendelője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. |-------------------------------* 2. oldal V_____________________ Vendégségben a Magyar Köztársaság Ungvári főkonzulátusa beregszászi ügyfélszolgálati irodáján Név: Varga Levente. Foglalkozás: Magyar Köztársaság Ungvári főkonzulátusa beregszászi ügyfélszolgálati irodájának konzulja. Végzettség: moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (ИМО) — 1993. bécsi Diplomáciai Akadémia. Életkor: 34 éves. Családi állapot: nős, két gyermek apja A beregszászi ügyfélszolgálati iroda megnyitása napján egy időpontot kértünk Varga Levente konzultól, aki még azon a héten fogadott bennünket A sajtótájékoztatón jelen voltak a Kárpátalján megjelenő magyar nyelvű lapok, így a Kárpáti Igaz Szó, a B Beregi Hírlap, a Bereg Info, a Kárpátalja és a Beregszász tudósítói. A sajtótájékoztatón Varga Levente konzul előbb önmagáról beszélt. Mint megtudtuk, 1993-tól tevékenykedik a Külügyminisztérium kötelékében. Ukrajnával 1995-ben került közelebbi kapcsolatba, amikor kinevezték a Magyar Köztársaság kijevi nagykövetsége konzuli osztálya élére. Munkája mellett ugyanakkor ellátta a diplomáciai külképviselet protokollfőnökének és sajtóattaséjának teendőit is. 1998-ban családi okok miatt (megszülettek ikerlányai) visszatért Magyarországra ahol ismét a Külügyminisztériumban kapott munkát, közel 2 évig a NATO-főosztályon tevékenykedett. 2001 elején mint Ázsia-szakértő felügyelte a Magyar Köztársaság és az ázsiai ipari országok (Korea, Jájván, Szingapúr) kapcsolatainak fejlődését. Ezt követően a minisztérium konzuli főosztályára került, ahonnan egy időre Kisinyovba irányították, ahol az Utáni magyar főkonzul teendőit látta el. 2001 szeptemberében kapta meg kinevezését a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa beregszászi ügyfélszolgálati irodája élére A konzul úr végzős PhD-s hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, doktori értekezését az újkori történelemből, ezen belül is a kárpátaljai zsidóság XX. századi történelméből írja. A konzulátus megnyitását követően már fogadta is az ügyfeleket. Az első egy beregszászi polgár volt, aki okmányainak hitelesítésével kapcsolatban fordult az ügyfélszolgálati irodához. Mint Varga Levente elmondta, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda célja az ungvári főkonzulátus tehermentesítése volt, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ungvári főkonzulátus nem látja szívesen az itteni embereket Mindenkinek szíve-joga, hogy megválassza, melyik külképviseleti irodához fordul, annál is inkább, hiszen a beregszászi ügyfélszolgálati iroda az ungvári főkonzulátus “meghoszszabbított keze". Mint megtudtuk, Varga Levente konzul ukrajnai diplomáciai missziója során gyakran jál Kárpátalján, Beregszászra viszont csak kinevezését követően tudott ellátogatni . Az itteni emberek rögtön elnyerték a tetszését, hiszen ragaszkodnak hagyományaikhoz, a város történelmi örökségéhez. A konzul szeretné jobban megismerni az itteni közösséget, éppen ezért a közeljövőben látogatást kíván tenni minden jelentősebb szervezetnél és intézménynél. Mint elmondta, szorosan együtt kíván működni a végrehajtó hatalom és az önkormányzati szervek vezetőivel, hiszen ezáltal számos problémát sikerül majd megoldani Az ügyfélszolgálati iroda a tervek szerint katalizátorként működne a határokon átnyúló interregionális gazdasági projektek létrehozásában, annál is inkább, hiszen a közeljövőben Beregszásztól néhány kilométernyire fog húzódni az Európai Unió határa. . . -ban- AZ Újságíró jegyzete Kéz- és lábtörést. Kemény decemberünk volt, olykor mínusz 10- 20 Celsius fok között ingadozott a hőmérséklet. Esett hó is a gazdák nagy örömére, hisz betakarta és megvédi a kifagyástól a vetést. Kitart azóta is szép havas telünk. Szépnek szép és egészséges is a kemény tél (legalábbis influenzajárvány nem lép fel a hidegben), de közlekedés szempontjából bizony keserves a jeges utakon, járdákon való helyváltoztatás, különösen szép városunkban, Beregszászban A régi nóta: útjaink, járdáink hasonlatosak a jégpályákhoz Ha meg is enged a fagy, az ereszről lecsöpögő víz éjszaka ráfagy az útra, még kiszámíthatatlanabbá teszi a szegény járókelőnek azt, hová is lépjen. Mondják, hogy lakosságunk alaposan felkészült már a síkos járdákhoz, legalábbis a statisztikák szerint kevesebb polgár kerül be kéz- és lábtöréssel a kórházba Megcáfolni látszik ezt a saját személyes tapasztalatom: a minap a munkába menet két olyan ismerősömmel találkoztam, aki épp a napokban törte össze csontjait egy kiadós esés következményeként. Egyiknek a térde ment tönkre, azóta is a ki mikát játja (persze mankóval és némi más külső segítséggel), másiknak a karját gipszelték be, a harmadik ismerősöm állapotáról viszont aznap telefonon értesültem: ő egyáltalán nem tud járni, olyan csúnya balesetet szenvedett. Úgy tűnik, napjainkban már senkit sem izgat különösebben az utak és járdák tisztántartása, sózása. Az a feltűnő, ha a városban járva még találkozunk megtisztított járdafelülettel. Vannak olyan csökönyös háztulajdonosok, akik e hasznos foglalatosságról, nevezetesen a házuk előtti járdaszakasz letisztításáról, homokkal, hamuval vagy sóval való felszórásáról akkor sem hajlandók lemondani, amikor a szomszédaiknál teljes a közöny eme ügy iránt. Áldassék a nevük és cselekedetük, mert amikor keservesen siklóivá, minden izmunk megfeszítésével, szinte korongként tapadva a síkos járdára ilyen szakaszhoz érünk, megkönnyebbülten lélegezhetünk fel. Kár, hogy a jó példa nem ragadós, de még a cipőnk talpa sem. Sőt, újabban egyes újdonsült háztulajdonosok és vállalkozók, hivalkodva nem akármilyen egzisztenciájukkal, kifejezetten a járókelők ellen “dolgoznak”, amikor tükörsimára csiszolt műmárványkövekkel,rakják ki házuk, üzletük, illetve kávézójuk előtt a járdákat. Nem lenne ezzel semmi bajom a nyáron. Még télen sem, ha gondoskodnának arról, hogy az eme járdaszakaszon közlekedők kéz- és lábtörés nélkül megússzák az átkelést. Csakhogy: idáig már nem terjed ki a figyelmük. Életveszélyes ilyenkor rálépni ezekre a járdaszakaszokra, ki is kerüli őket mindenki, ha van hová, illetve ha észreveszi Hallgatom a magyar rádiót, ahol arról tájékoztatnak, hogy ezentúl bárki, akinek járműve a magyar utakon gödör miatt megrongálódik, beperelheti az útkarbantartót és teljes kártérítést követelhet. Hol vagyunk mi még ettől! S mily jó lenne valami hasonló jogszabályt nálunk is elfogadni, legalábbis a járdákon balesetet szenvedők érdekében! Biztos, hogy ez megoldaná a téli hónapokban balesetmentes közlekedésünket. Ha más már nem segít. BAJ ()|||| mtN BEREGI HÍRLAP ---------------------------------------------- 2002. január 5., szombat ____________________________/ Közösségi ház Váriban (Folytatás az 1. oldalról) tapasztalatait összegCAC köszönetet mondott a járási állami közigazgatási hivatalnak, a Cserkasszi Megyei Állami Közigazgatási Hivatalnak, azért a segítségért, amelynek köszönhetően Vári lakossága új közösségi házhoz jutott. A kulturális intézmények (klub, könyvtár) mellett helyet kap itt a posta, a takarékpénztár, a cipészet, a gyógyszertár, és számos, a falu életéhez elengedhetetlen intézmény. Gajdos István, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke a közösségi összefogás fontosságáról beszélt, amely egy-egy település életében döntő fontosságú lehet, mint történt ez Váriban is az utóbbi két árvíz során. A közigazgatási hivatal elnöke kifejezte köszönetét a Cserkasszi Megyei Állami Közigazgatási Hivatal jelenlévő képviselőjének a Várinak nyújtott hatalmas segítségért. Ezt követően Gajdos István és Kovács Zoltán átvágták a közösségi ház avatószalagját. Felvételeink az avatáson készültek. ZUBÁNICS LÁSZLÓ Ülésezett az ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottság (Folytatás az L oldalról) A 2001. áprilisi kijevi ülés jegyzőkönyve végrehajtását elemezve a felek rámutattak, hogy az elmúlt időszakban nem érték jelentősebb jogsérelmek a magyar, illetve az ukrán kisebbséget A magyar fél a státustörvény végrehajtásával kapcsolatban pozitívan értékelte az ukrán állam hozzáállását Az ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottság jegyzőkönyvébe a következő lényeges pontok kerültek be: — az ukrán fél törekedni fog annak elősegítésére, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok neveit az útleveleik azon rubrikáiba, ahol a bejegyzés idegen nyelven történik, ezekre a magyar helyesírás szabályai szerint kerüljön sor; — a magyar fél sajnálattal konstatálta, hogy még mindig nem történtek lépések a nemzetiségi hovatartozásuk miatt üldözésnek kitett magyar nemzetiségű állampolgárok teljes körű rehabilitációjára és anyagi kárpótlására; — jelentős vitát váltott ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által beterjesztett Tiszánzelléki járás kérdése, amelyben a X. ülés óta nem történt előrelépés. Az ukrán fél nyilatkozata szerint, amennyiben az államhatalmi szerveket az arra jogosult jogalanyok megkeresik, megvizsgálják annak megvalósításának lehetőségeit, a felek örömmel állapították meg, hogy a vegyesbizottság ajánlásainak megfelelően megjelent az ukrán-magyar és a magyarukrán szótár (sank. Lizanec Petro), illetve Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskola bázisán is megjelentek tíz ukránmagyar szótár (szerk Udvari István) további kötetei. A vegyesbizottság számos oktatási kérdéssel is foglalkozott, így többek között megvitatták a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a szemnyei, azizsnyétei általános iskolák és az Ungvári Dayka Gábor Középiskola építésének kérdését. A kulturális szférában előrelépésnek tekinthető, hogy a felek megállapodtak abban, miszerint lépéseket tesznek a sajtótermékek és könyvek vámmentes behozatalának elősegítésére. Az ukrán fél felvállalta a kijevi Magyar láz további építésének támogatását, míg a magyar fél megfelelő helyiségeket biztosít az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat számára Az ülés jegyzőkönyvét a két delegáció vezetője látta el kézjegyével A következő ülésre valószínűleg 2002 végén kerül sor Kijevben. A vegyesbizottság munkájában részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Ilortyani Jaroszlava, a magyarországi Ukrán NemzetiségiÖnkormányzat elnöke, Cserepanya Mihajlo, a megyei állami közigazgatási hivatal migrációs és nemzetiségügyi osztályának vezetője.