Beregi Hírlap, 2002. július-december (58. évfolyam, 52-101. szám)

2002-07-06 / 52-53. szám

Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-h­elyettes Szerkesztőbizottság: Balogh Irén Zahrijcsuk Pavio Markitán Volodimir Balla Antónia LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, Munkácsi út 3. Főposta, Pf.: 253. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31-54.­­Fax: 2-33-05 E-mail: bhirlapa bereg.uzhgorod.ua Regisztrálási szám: ZT 89. Kelt: 1996. IV. 24. AVAL Bank Ungvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 312345 számlaszám: 260013192 Rendelésszám:­­ff 5 • Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egy­szer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debreczeni Dezső és Bocskor Albert Megjelenik magyar nyelven 3400 példányban, ukrán nyelven 471 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, I. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. ’Ад і сник fefietitvjHHH ” Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéz­iratok közlésének és szer­kesztésének jogát fenn­tartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben tör­ténő megválaszolását, vala­mint más szervezetekhez, intézményekhez való továb­bítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt té­nyekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megren­delője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltét­lenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. ------------------------------------------------------------------------------­* 2. oldal Nyugdíjas-találkozó, díszpolgáravatás, falunap és keresztszentelés Beregdédában Június folyamán Beregdédában számos rendezvényt tartottak. A hónap utolsó harmadában immár ötödik alkalommal került sor a Nemzetközi Nyugdíjas Találkozóra, amelyet a Beregdédai Arany János Nyug­díj­asklub szervez és vezet le. Ezúttal a falunap keretében került sor a már hagyományos találkozóra. Előzménye is van annak, kit hívtunk meg idén rendezvényünkre. Május 4—5. között ugyanis a beregdédai nyugdíjasklub tagjai a nemrég megalakult Makkosjánosi Szivárvány Nyugdíjasklub képviselőivel és Babják Ibolyá­val, a Szivárvány elnökasszonyával részt vettek a Pest megyeiek által szervezett Nemzetközi Nyugdíjas Béketalálkozón. Az első nap Tápiószele (vendéglátóink: Balázs Ferenc polgármester és Juhász Mihályné, a helyi nyugdíjasklub elnöke) adott otthont a rendez­vénynek, május 5-én Valkócra utaztunk (vendéglátóink: Sziráki Mihály polgármester, Dúl Géza plébános és Pál János, a helyi nyugdíjasklub elnöke), majd 6-án Budapesten, Zuglóban folytatódott a rendezvénysorozat, amely május 7-én Tápiószentmártonban a Kincsem Szállóban ért véget (az egykori híres magy­ar versenyló, Kincsem emlékére nevezték el ezt a helyet Kincsem Parknak). A rendezvény­sorozat főszervezője Tamás Jánosné Erzsike, a parlament Külügyi Bizottságának tagja, az Életet az Éveknek Pest Megyei Szövetség elnöke volt. Meghívásunknak eleget téve Tamás Já­nosné Erzsike vezetésével Pest megy­e küldöttei június 22-én ellátogattak Beregdédába, hogy részt vegyenek az V. Nemzetközi Nyugdíjas Találkozón, valamint a dédai falunap rendez­vényein. Rajtuk kívül Nógrád megyéből, Mátraszőlősről érkeztek v­endégeink, az ottani hagyományőrző népdalkör tagjai. Érkezésük első napján kedves vendégein­ket elszállásoltuk, majd kirándulást szerv­eztünk számukra a Vereckei-hágóhoz. Június 23-án este díszvacsorára invitáltuk vendégeinket. Megtisztelte jelenlétével ren­dezvényünket Gajdos István parlamenti képvi­selőnk, Bihari András, a járási állami közigaz­gatási hivatal elnöke, Orosz Sándor, e hivatal első elnökhelyettese, Déda község korábbi polgármestere, valamint Babják Béla járási képviselőnk is. A jelenlevőket Egressy István, Dada polgármestere köszöntötte. Tamás Jánosné röviden vázolta a Pest megyei nyugdíjasklubok tevékenységét. A járás vezetői meleg szavakkal köszöntötték a jelenlevőket és elismeréssel szóltak nyugdíjasklubunk széleskörű tevékeny­ségéről, szerepéről a falu közművelődési és hagyományőrző életében. Két kedves vendégünk is volt ezen az estén: Szemereki Zoltán, Budakeszi polgármestere, valamint Turáni Józsefné Kosztyó Aranka, ugyancsak Budakesziről, akik évek óta fárad­hatatlanul munkálkodnak a Beregdéda és Budakeszi közötti testvérkapcsolatok ápolása érdekében. Szemereki Zoltán úr polgármes­terként sokat tett községünk közintézményeinek felszereltsége érdekében, Turáni Józsefeié, az egész falu által tisztelt és szeretett Aranka néni pedig, aki Beregdéda szülöttje, a Kárpátaljai Szövetség Budakeszi Szervezetének elnökeként ápolta a két település közötti kapcsolatokat. A Dédai Községi Tanács képviselőtestülete 2002. április 26-i ülésszakán hozott döntést arról, hogy Budakeszi két polgárát Beregdéda díszpolgárává fogadj­a. Az erről szóló díszpolgári oklevél ünnepélyes átadására és a díszpolgárok felavatására került sor ezen az estén. (Folytatás a 7. oldalon) Szót kér a képviselő ««« ««« ««« ««« ««« «««« ««««« ««« ««« ««« ««« ««« ««« Ökokatasztrófa övezetében élünk Régen véget értek a választási csetepaték. Mennyi szép szó hangzott el, mennyi mindent ígértek a “hiszékeny” választóknak! ideje lenne, hogy­ a nép választottjai végre munkához lássanak és konkrét cselekedetekkel bizonyít­sák: a szavazópolgárok nem hiába éppen rájuk adták voksaikat. Ám azok, akiknek sikerült megszerezni a választók bizalmát a mandátu­mok elnyeréséhez, valahogy nem sietik el a dolgot: úgy tűnik, abban remény­kednek - azok maguktól is elrendeződnek. A fentiekből kiindulva annál nagyobb meglepetés volt számomra Dorofejev Vjacseszlavval, a városi tanács 6. számú választókerületének képviselő­jével való találkozásom. A számos képviselő­­jelölt közül a választók éppen őt részesítették előnyben, abban remény­kedv­e, hogy ez a tisztességes és elvhű férfi érdekeik méltó védelmezője lesz. S mint ahogy­an ez az alábbi beszélgetésünkből kiderül, nem is tévedtek. — Dorofejev úr, milyen fontos és halaszthatatlan ügyek hozták Önt a szerkesz­tőségünkbe? — Képviselőként sok a dolgom. Úgy vélem, ezt nem kell külön taglalnom, hiszen a beregszásziak többsége tudja, hogy a Muzsalyi úti lakótelep, amely egyben a v­álasztóke­rületem, a város egyik legelhanyagoltabb környéke. Évek óta káosz és rendetlenség uralkodik itt. A lakóházak, az utak, a járdák nagyjavításra szorulnak, még játszótér sincs a gyerekek számára. Mindenütt rengeteg a szemét a mocsok. — Ha megengedi, ezzel kapcsolatban megjegyezném: a lakók önmaguk is tehetnek erről, mondjuk, időnként eltakaríthatnák a szemetet.. — Ezen már túl vagyunk. De hova tegyük az összeszedett szemetet? Közismert, hogy a szemétszállító gépkocsi mindössze heti három alkalommal gyűjti be a háztartási hulladékot és a szemetet méghozzá reggel 6 órakor. Nem mindenki érkezik kivinni a szemetet. — A városi szemétlerakó sincs messze, gyalogszerrel is megoldható ez a kérdés... — Ez rossz tréfa... Az a szemétlerakó a beregszásziak szégy­ene, a lakótelep polgárai számára pedig még inkább problémás kérdés. Tombol a nyár, a szemetet gyakran meggyújt­ják, vagy öngy­ulladás keletkezik, így hát az ablakokat még szellőztetés céljából is csak nagyritkán lehet kinyitni. Éppen ezért minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: egy ökológiai katasztrófa öv­ezetében élünk. — Nézetem szerint Ön némileg túloz­— Aligha. Ám ez csak egy része azon gondoknak, amely­ekkel nap mint nap kény­telenek vagyunk szembenézni. Vegyük például a közlekedést. A Muzsalyi út Beregszász egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. Ugyanakkor a jelzőlámpák nem működnek, sőt kijelölt gyalogátjáró sincs. Ennek következ­tében az út lakótelepi szakaszán már több közlekedési baleset is történt. Még egy sebességkorlátozó táblát sem állítottak fel. Nemrég hozzáláttak egy üzemanyagtöltő állomás építéséhez is. Szám szerint ez már a harmadik lesz a környékünkön. A levegő amúgy is szenny­ezett, de mi lesz később? A lakosság ellenzi az építkezést: már összegyűj­töttünk 400 tiltakozó aláírást. — A helyzet valóban aggasztó. Ám szavakkal itt semmit sem érnek, így hát hozzá kell látni a konkrét munkához Ez az Ön feladata lesz mint a városi tanács képviselő­jévé... — írásos beadvánnyal fordultam Zsupán Józsefhez, a város polgármesteréhez, és Cár Igorhoz, a járási KÖJÁL főorvosához. Részletesen elemeztem a dolgok állását, javaslatokkal éltem a kialakult helyzet javítására vonatkozóan. Szeretném a járási lap hasábjain keresztül megsüketíti őket, ugyanis a kérdés megoldása nem tűr halasztást: a bajt könny­ebb megelőzni, mint orvosolni! — Köszönöm a beszélgetést! ZAHRIJCSUK PAVLO BEREGI HÍRLAP Ukrajna Alkotmánya és a törvények köteleznek... Alig néhány hete hangzott el az utolsó csengő, amely hírül adta a Beregvidék iskolásainak és azok szüleinek a 2001—2002. tanév végét. Sok ifjú és leány türelmetlenül várta ezt a napot. Egyesek azóta üdülőtáborokban pihennek, vagy munkatáborokban szorgoskodnak, mások szanatóriumokban vagy gyógyüdülőkben javítják fel egészségüket. Ősszel pedig ismét elfoglalják helyüket az iskolák padjaiban a kötelező középfokú végzettség megszerzése céljából, amelyet Ukrajna Alkotmányának 53. cikkelye, illetve Az általános oktatásról szóló törv­ény garantál számukra és ezek értelmében teszi kötelezővé. Ukrajnában az általános közoktatási tanintézetbe való besorolás 6 éves kortól kezdődik. Az oktatás szintjének (általános, bázisos általános, teljes középfokú) megfelelően országunkban az általános közoktatási intézmények három kategóriába sorolhatóak: І., П. és ІП. szintűek. Ezek működhetnek mind közösen, mind önállóan. Szeretném kihangsúlyozni, hogy Ukrajna “A közoktatásról” szóló törvénye 9. cikkelye értelmében a közoktatási tanintézetek kategóriájába a következő intézmények tartoznak: — középfokú közoktatási iskola — I.—III. fokozat közoktatási tanintézet (I. fokozat — elemi iskola. II. fokozat — általános iskola. III. fokozat — középiskola); —szakosított iskola (bennlakásos iskola) — I.—Ш. fokozat oktatási intézmény egyes tantárgyak és szakok elmélyült oktatásával; — gimnázium — II.—III. fokozatú oktatási intézmény­­egyes, a profilnak megfelelő tantárgyak elmélyült oktatásáv­al; — líceum — III. fokozatú oktatási intézmény profilos oktatással és szakmai felkészítéssel; — kollégium — III. fokozatú oktatási intézmény filológiai­­filozófiai és/vagy kulturális-esztétikai profillal; — bennlakásos középiskola — olyan közoktatási tanintézet, amelyben a szociális támogatást igénylő diákok oktatása és bennlakása részben vagy teljes egészében az állam költségén történik; — szakosított bennlakásos középiskola — közoktatási bennlakásos intézmény a fizikai és nagy szellemi fogyatékos diákok számára; — szanatóriumi típusú bennlakásos középiskola — L—ІП. fokozatú közoktatási tanintézmény a hosszadalmas gy­ógy­ke­zelést igénylő diákok számára; —a szociális rehabilitáció iskolája—közoktatási intézmény a speciális nev­elési feltételeket igénylő diákok számára (külön­­külön a fiúk és a lány­ok számára); — esti középiskola — II.—III. fokozatú közoktatási intézmény azon állampolgárok számára, akiknek nem áll módjukban részt venni a nappali tagozatos oktatásban. Ezenkívül a fent említett törvény cikkely­ének 2. bekezdése értelmében Ukrajnában működik az általános oktatási rendszer­de tartozó tanintézmény­ek egy egész hálózata. Ide sorolható: — az iskolán kívüli nevelő-oktató tanintézet (olyan oktatási intézmény, amelyben eleget tesznek a diákok érdeklődésének (tudományos, műszaki, művészeti-esztétikai, stb); — az iskolaközi oktató-termelő kombinát (olyan oktatási intézmény, amelyben biztosítják a közoktatási intézetek diákjainak szakmai felkészítését); — a szakközépiskola (olyan oktatási intézmény, amelyben a diákok a teljes középfokú érettségi mellett szert tehetnek szakmai-műszaki végzettségre); — az I.—II. fokozatú akkreditációval rendelkező felsőfokú tanintézet (olyan oktatási intézmény, amelyben a teljes középfokú érettségi mellett a diákok szert tehetnek “ifjú szakemberi” képesítésre). A fent említett tanintézetek közül a legnagyobb népsze­rűségnek a teljes középfokú érettségi végzettséget nyújtó L— ІП. fokozatú, azaz a középiskolák örvendenek. A tanulmányok időtartama ezekben a tanintézetekben 12 év, ami a követ­kezőképpen alakul: — I. fokozatú közoktatási intézmény (elemi iskola)—4 év; — II. fokozatú közoktatási intézmény (általános iskola) — 5 év­; — III. fokozatú közoktatási intézmény (középiskola) — 3 év. Egy osztály létszáma a közoktatási tanintézetekben nem haladhatja meg a 30 főt. A vidéki közoktatási tanintézetek osztályonkénti létszámát nagyban befolyásolja a település demográfiai helyzete, ám egy osztály létszáma nem lehet kev­esebb 5 főnél, ellenkező esetben a foglalkozásokat egy­éni módszerrel tartják meg. A tanév szeptember 1-jén veszi kezdetét és a köv­etkező év július 1-jéig fejeződik be. Az I. fokozatú közoktatási tanintézetek esetében a tanév időtartama nem lehet rövidebb 175 munkanapnál, míg a II.—III. fokozatú közoktatási tanin­tézetekben ez az időtartam 190 munkanapot tesz ki (a vizsgák nélkül, azok lebonyolítására maximum 3 hetet irányoznak elő). Az 1-2. osztályokban a tanév 700 tanórát tesz ki, a 3—4. osztályokban—790, az 5. osztályban—860, a 6—1. osztályban — 890, a 8—9. osztályban — 950, míg a 10—12. osztályban — 1030 tanórát. Egy tanóra hossza az első osztályban 35 perc, a második— negyedik osztályban — 40 perc, az ötödik—tizenkettedik osztályban pedig 45 perc. A tanóra időtartamának meg­változtatása csak az illetékes közoktatási osztállyal, illetve a KÖJÁL-lal való egy­eztetés után lehetséges. . (Foly­tatását lásd lapunk következő számában) РАИС IVÁN jogász, a járási foglalkoztatási központ állami munkaügy­i felügy­elője 2002. július 6., szombat­­ /

Next