Beregi Hírlap, 2002. július-december (58. évfolyam, 52-101. szám)
2002-07-06 / 52-53. szám
Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Balogh Irén Zahrijcsuk Pavio Markitán Volodimir Balla Antónia LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, Munkácsi út 3. Főposta, Pf.: 253. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31-54.Fax: 2-33-05 E-mail: bhirlapa bereg.uzhgorod.ua Regisztrálási szám: ZT 89. Kelt: 1996. IV. 24. AVAL Bank Ungvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 312345 számlaszám: 260013192 Rendelésszám:ff 5 • Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debreczeni Dezső és Bocskor Albert Megjelenik magyar nyelven 3400 példányban, ukrán nyelven 471 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, I. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. ’Ад і сник fefietitvjHHH ” Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben történő megválaszolását, valamint más szervezetekhez, intézményekhez való továbbítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt tényekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megrendelője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. ------------------------------------------------------------------------------* 2. oldal Nyugdíjas-találkozó, díszpolgáravatás, falunap és keresztszentelés Beregdédában Június folyamán Beregdédában számos rendezvényt tartottak. A hónap utolsó harmadában immár ötödik alkalommal került sor a Nemzetközi Nyugdíjas Találkozóra, amelyet a Beregdédai Arany János Nyugdíjasklub szervez és vezet le. Ezúttal a falunap keretében került sor a már hagyományos találkozóra. Előzménye is van annak, kit hívtunk meg idén rendezvényünkre. Május 4—5. között ugyanis a beregdédai nyugdíjasklub tagjai a nemrég megalakult Makkosjánosi Szivárvány Nyugdíjasklub képviselőivel és Babják Ibolyával, a Szivárvány elnökasszonyával részt vettek a Pest megyeiek által szervezett Nemzetközi Nyugdíjas Béketalálkozón. Az első nap Tápiószele (vendéglátóink: Balázs Ferenc polgármester és Juhász Mihályné, a helyi nyugdíjasklub elnöke) adott otthont a rendezvénynek, május 5-én Valkócra utaztunk (vendéglátóink: Sziráki Mihály polgármester, Dúl Géza plébános és Pál János, a helyi nyugdíjasklub elnöke), majd 6-án Budapesten, Zuglóban folytatódott a rendezvénysorozat, amely május 7-én Tápiószentmártonban a Kincsem Szállóban ért véget (az egykori híres magyar versenyló, Kincsem emlékére nevezték el ezt a helyet Kincsem Parknak). A rendezvénysorozat főszervezője Tamás Jánosné Erzsike, a parlament Külügyi Bizottságának tagja, az Életet az Éveknek Pest Megyei Szövetség elnöke volt. Meghívásunknak eleget téve Tamás Jánosné Erzsike vezetésével Pest megye küldöttei június 22-én ellátogattak Beregdédába, hogy részt vegyenek az V. Nemzetközi Nyugdíjas Találkozón, valamint a dédai falunap rendezvényein. Rajtuk kívül Nógrád megyéből, Mátraszőlősről érkeztek vendégeink, az ottani hagyományőrző népdalkör tagjai. Érkezésük első napján kedves vendégeinket elszállásoltuk, majd kirándulást szerveztünk számukra a Vereckei-hágóhoz. Június 23-án este díszvacsorára invitáltuk vendégeinket. Megtisztelte jelenlétével rendezvényünket Gajdos István parlamenti képviselőnk, Bihari András, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke, Orosz Sándor, e hivatal első elnökhelyettese, Déda község korábbi polgármestere, valamint Babják Béla járási képviselőnk is. A jelenlevőket Egressy István, Dada polgármestere köszöntötte. Tamás Jánosné röviden vázolta a Pest megyei nyugdíjasklubok tevékenységét. A járás vezetői meleg szavakkal köszöntötték a jelenlevőket és elismeréssel szóltak nyugdíjasklubunk széleskörű tevékenységéről, szerepéről a falu közművelődési és hagyományőrző életében. Két kedves vendégünk is volt ezen az estén: Szemereki Zoltán, Budakeszi polgármestere, valamint Turáni Józsefné Kosztyó Aranka, ugyancsak Budakesziről, akik évek óta fáradhatatlanul munkálkodnak a Beregdéda és Budakeszi közötti testvérkapcsolatok ápolása érdekében. Szemereki Zoltán úr polgármesterként sokat tett községünk közintézményeinek felszereltsége érdekében, Turáni Józsefeié, az egész falu által tisztelt és szeretett Aranka néni pedig, aki Beregdéda szülöttje, a Kárpátaljai Szövetség Budakeszi Szervezetének elnökeként ápolta a két település közötti kapcsolatokat. A Dédai Községi Tanács képviselőtestülete 2002. április 26-i ülésszakán hozott döntést arról, hogy Budakeszi két polgárát Beregdéda díszpolgárává fogadja. Az erről szóló díszpolgári oklevél ünnepélyes átadására és a díszpolgárok felavatására került sor ezen az estén. (Folytatás a 7. oldalon) Szót kér a képviselő ««« ««« ««« ««« ««« «««« ««««« ««« ««« ««« ««« ««« ««« Ökokatasztrófa övezetében élünk Régen véget értek a választási csetepaték. Mennyi szép szó hangzott el, mennyi mindent ígértek a “hiszékeny” választóknak! ideje lenne, hogy a nép választottjai végre munkához lássanak és konkrét cselekedetekkel bizonyítsák: a szavazópolgárok nem hiába éppen rájuk adták voksaikat. Ám azok, akiknek sikerült megszerezni a választók bizalmát a mandátumok elnyeréséhez, valahogy nem sietik el a dolgot: úgy tűnik, abban reménykednek - azok maguktól is elrendeződnek. A fentiekből kiindulva annál nagyobb meglepetés volt számomra Dorofejev Vjacseszlavval, a városi tanács 6. számú választókerületének képviselőjével való találkozásom. A számos képviselőjelölt közül a választók éppen őt részesítették előnyben, abban reménykedve, hogy ez a tisztességes és elvhű férfi érdekeik méltó védelmezője lesz. S mint ahogyan ez az alábbi beszélgetésünkből kiderül, nem is tévedtek. — Dorofejev úr, milyen fontos és halaszthatatlan ügyek hozták Önt a szerkesztőségünkbe? — Képviselőként sok a dolgom. Úgy vélem, ezt nem kell külön taglalnom, hiszen a beregszásziak többsége tudja, hogy a Muzsalyi úti lakótelep, amely egyben a választókerületem, a város egyik legelhanyagoltabb környéke. Évek óta káosz és rendetlenség uralkodik itt. A lakóházak, az utak, a járdák nagyjavításra szorulnak, még játszótér sincs a gyerekek számára. Mindenütt rengeteg a szemét a mocsok. — Ha megengedi, ezzel kapcsolatban megjegyezném: a lakók önmaguk is tehetnek erről, mondjuk, időnként eltakaríthatnák a szemetet.. — Ezen már túl vagyunk. De hova tegyük az összeszedett szemetet? Közismert, hogy a szemétszállító gépkocsi mindössze heti három alkalommal gyűjti be a háztartási hulladékot és a szemetet méghozzá reggel 6 órakor. Nem mindenki érkezik kivinni a szemetet. — A városi szemétlerakó sincs messze, gyalogszerrel is megoldható ez a kérdés... — Ez rossz tréfa... Az a szemétlerakó a beregszásziak szégyene, a lakótelep polgárai számára pedig még inkább problémás kérdés. Tombol a nyár, a szemetet gyakran meggyújtják, vagy öngyulladás keletkezik, így hát az ablakokat még szellőztetés céljából is csak nagyritkán lehet kinyitni. Éppen ezért minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: egy ökológiai katasztrófa övezetében élünk. — Nézetem szerint Ön némileg túloz— Aligha. Ám ez csak egy része azon gondoknak, amelyekkel nap mint nap kénytelenek vagyunk szembenézni. Vegyük például a közlekedést. A Muzsalyi út Beregszász egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. Ugyanakkor a jelzőlámpák nem működnek, sőt kijelölt gyalogátjáró sincs. Ennek következtében az út lakótelepi szakaszán már több közlekedési baleset is történt. Még egy sebességkorlátozó táblát sem állítottak fel. Nemrég hozzáláttak egy üzemanyagtöltő állomás építéséhez is. Szám szerint ez már a harmadik lesz a környékünkön. A levegő amúgy is szennyezett, de mi lesz később? A lakosság ellenzi az építkezést: már összegyűjtöttünk 400 tiltakozó aláírást. — A helyzet valóban aggasztó. Ám szavakkal itt semmit sem érnek, így hát hozzá kell látni a konkrét munkához Ez az Ön feladata lesz mint a városi tanács képviselőjévé... — írásos beadvánnyal fordultam Zsupán Józsefhez, a város polgármesteréhez, és Cár Igorhoz, a járási KÖJÁL főorvosához. Részletesen elemeztem a dolgok állását, javaslatokkal éltem a kialakult helyzet javítására vonatkozóan. Szeretném a járási lap hasábjain keresztül megsüketíti őket, ugyanis a kérdés megoldása nem tűr halasztást: a bajt könnyebb megelőzni, mint orvosolni! — Köszönöm a beszélgetést! ZAHRIJCSUK PAVLO BEREGI HÍRLAP Ukrajna Alkotmánya és a törvények köteleznek... Alig néhány hete hangzott el az utolsó csengő, amely hírül adta a Beregvidék iskolásainak és azok szüleinek a 2001—2002. tanév végét. Sok ifjú és leány türelmetlenül várta ezt a napot. Egyesek azóta üdülőtáborokban pihennek, vagy munkatáborokban szorgoskodnak, mások szanatóriumokban vagy gyógyüdülőkben javítják fel egészségüket. Ősszel pedig ismét elfoglalják helyüket az iskolák padjaiban a kötelező középfokú végzettség megszerzése céljából, amelyet Ukrajna Alkotmányának 53. cikkelye, illetve Az általános oktatásról szóló törvény garantál számukra és ezek értelmében teszi kötelezővé. Ukrajnában az általános közoktatási tanintézetbe való besorolás 6 éves kortól kezdődik. Az oktatás szintjének (általános, bázisos általános, teljes középfokú) megfelelően országunkban az általános közoktatási intézmények három kategóriába sorolhatóak: І., П. és ІП. szintűek. Ezek működhetnek mind közösen, mind önállóan. Szeretném kihangsúlyozni, hogy Ukrajna “A közoktatásról” szóló törvénye 9. cikkelye értelmében a közoktatási tanintézetek kategóriájába a következő intézmények tartoznak: — középfokú közoktatási iskola — I.—III. fokozat közoktatási tanintézet (I. fokozat — elemi iskola. II. fokozat — általános iskola. III. fokozat — középiskola); —szakosított iskola (bennlakásos iskola) — I.—Ш. fokozat oktatási intézmény egyes tantárgyak és szakok elmélyült oktatásával; — gimnázium — II.—III. fokozatú oktatási intézményegyes, a profilnak megfelelő tantárgyak elmélyült oktatásával; — líceum — III. fokozatú oktatási intézmény profilos oktatással és szakmai felkészítéssel; — kollégium — III. fokozatú oktatási intézmény filológiaifilozófiai és/vagy kulturális-esztétikai profillal; — bennlakásos középiskola — olyan közoktatási tanintézet, amelyben a szociális támogatást igénylő diákok oktatása és bennlakása részben vagy teljes egészében az állam költségén történik; — szakosított bennlakásos középiskola — közoktatási bennlakásos intézmény a fizikai és nagy szellemi fogyatékos diákok számára; — szanatóriumi típusú bennlakásos középiskola — L—ІП. fokozatú közoktatási tanintézmény a hosszadalmas gyógykezelést igénylő diákok számára; —a szociális rehabilitáció iskolája—közoktatási intézmény a speciális nevelési feltételeket igénylő diákok számára (különkülön a fiúk és a lányok számára); — esti középiskola — II.—III. fokozatú közoktatási intézmény azon állampolgárok számára, akiknek nem áll módjukban részt venni a nappali tagozatos oktatásban. Ezenkívül a fent említett törvény cikkelyének 2. bekezdése értelmében Ukrajnában működik az általános oktatási rendszerde tartozó tanintézmények egy egész hálózata. Ide sorolható: — az iskolán kívüli nevelő-oktató tanintézet (olyan oktatási intézmény, amelyben eleget tesznek a diákok érdeklődésének (tudományos, műszaki, művészeti-esztétikai, stb); — az iskolaközi oktató-termelő kombinát (olyan oktatási intézmény, amelyben biztosítják a közoktatási intézetek diákjainak szakmai felkészítését); — a szakközépiskola (olyan oktatási intézmény, amelyben a diákok a teljes középfokú érettségi mellett szert tehetnek szakmai-műszaki végzettségre); — az I.—II. fokozatú akkreditációval rendelkező felsőfokú tanintézet (olyan oktatási intézmény, amelyben a teljes középfokú érettségi mellett a diákok szert tehetnek “ifjú szakemberi” képesítésre). A fent említett tanintézetek közül a legnagyobb népszerűségnek a teljes középfokú érettségi végzettséget nyújtó L— ІП. fokozatú, azaz a középiskolák örvendenek. A tanulmányok időtartama ezekben a tanintézetekben 12 év, ami a következőképpen alakul: — I. fokozatú közoktatási intézmény (elemi iskola)—4 év; — II. fokozatú közoktatási intézmény (általános iskola) — 5 év; — III. fokozatú közoktatási intézmény (középiskola) — 3 év. Egy osztály létszáma a közoktatási tanintézetekben nem haladhatja meg a 30 főt. A vidéki közoktatási tanintézetek osztályonkénti létszámát nagyban befolyásolja a település demográfiai helyzete, ám egy osztály létszáma nem lehet kevesebb 5 főnél, ellenkező esetben a foglalkozásokat egyéni módszerrel tartják meg. A tanév szeptember 1-jén veszi kezdetét és a következő év július 1-jéig fejeződik be. Az I. fokozatú közoktatási tanintézetek esetében a tanév időtartama nem lehet rövidebb 175 munkanapnál, míg a II.—III. fokozatú közoktatási tanintézetekben ez az időtartam 190 munkanapot tesz ki (a vizsgák nélkül, azok lebonyolítására maximum 3 hetet irányoznak elő). Az 1-2. osztályokban a tanév 700 tanórát tesz ki, a 3—4. osztályokban—790, az 5. osztályban—860, a 6—1. osztályban — 890, a 8—9. osztályban — 950, míg a 10—12. osztályban — 1030 tanórát. Egy tanóra hossza az első osztályban 35 perc, a második— negyedik osztályban — 40 perc, az ötödik—tizenkettedik osztályban pedig 45 perc. A tanóra időtartamának megváltoztatása csak az illetékes közoktatási osztállyal, illetve a KÖJÁL-lal való egyeztetés után lehetséges. . (Folytatását lásd lapunk következő számában) РАИС IVÁN jogász, a járási foglalkoztatási központ állami munkaügyi felügyelője 2002. július 6., szombat /