Beregi Hírlap, 2007. július-december (63. évfolyam, 49-101. szám)

2007-07-07 / 49-50. szám

Első kézből E. Az elnöki reformok legfőbb célja — emberhez méltó életkörülmények biztosítása (Folytatás az I. oldalról.) sincs. A szállítást leghamarabb július közepére ígérik, miközben a kenyér árát most kell csökkenteni. Hát így néz ki az állami kenyérár-szabályozás. — Mindez nincs a legjobb hatással megyénk gazdasági és szociális fejlődésére.­­ Ahogy mondani szokás, mi mindezek ellenére igyek­szünk kihasználni minden lehetséges fogódzót annak érdeké­ben, hogy megőrizzük a tapasztalható pozitív tendenciákat a gazdasági, a szociális és a humanitárius szférában egyaránt. A számok makacs dolgok, jelen esetben azonban nem mellőzhet­jük őket. Az ipari ter­elés volumene megyénkben 2006 első öt hónapjához viszonyítva 30 százalékkal nőtt. Ugyanez a mutató a mezőgazdasági tem­ékek előállításának vonatkozásában a ta­valyihoz képest változatlan maradt. A megye alaptőkéjébe esz­közölt beruházások összege 2007 első negyedévében 375,5 millió hrivnyát tett ki, ami 7,3 százalékkal meghaladja az elmúlt esztendő azonos időszakában jegyzett mutatót.­­ Manapság sok szó esik az elnök szociális kezdemé­nyezéseiről. Miként vélekedik Ön minderről? —E kezdeményezések alapját az a tézis képviseli, miszerint Viktor Juscsenko számára a tervbe vett refom­ok lényegét az ország polgárainak méltó életszínvonala képezte és képezi a jövőben is. Mindez tárgyszerűen azt jelenti, hogy az elnök célkitűzése szerint 2008. január 1 -jétől a minimálbérnek 500 hrivnyának kell lennie. A falusi értelmiség támogatásaként 20 százalékkal nö­velni kell a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a kultu­r­­munkások és a többi falusi értelmiségi fizetését. Mindez lehető­vé teszi majd a falusi szociális és művelődési intézmények kivá­lóan képzett káderekkel történő feltöltését. Megkülönböztetett figyelemmel viseltetik az államfő a la­kosság szociálisan legvédtelenebb rétegei iránt. Beleértve ter­mészetesen a nyugdíjasokat is, akiknek a járandóságait 35 szá­zalékkal kell emelni. Sokat kell tenni az oktatási és az egészségügyi szférában is. 2008-ban egyebek között minden falusi felcser-szülészeti központnak, illetve rendelőnek mentőautót kell kapnia. Az első lépések ezen a téren már megtörténtek. Az Alkotmány ünnepé­nek előestéjén 13 egészségügyi gépkocsi kulcsait nyújtottuk át, amelyeket megyénk olyan településeinek családorvosi am­bulanciái kaptak, mint az ungvári járási Tiszasalamon, Palágykomoróc, Packanyovo és Tamnóc, a munkácsi járási Puznyakivci és Izsnyéte, a técsői járási Velika Uholka és Dulove, a szolyvai járási Paszika és Szászfalu, a mizshn­jai járási Nehrovec, a nagyszőlősi járási Veléte és a huszti járási Krajnikovo. Ezekre a gépkocsikra a megyei költségvetés utalt ki egymillió hrivnyát. Nagyszerű ajándékot kapnak megyénk 9 településének iskolásai is, akik számára iskolabuszokat vásároltunk. Az utób­bi három évben egyébként a megyei költségvetés pénzeszkö­zei révén már 25 iskolabuszt szereztünk be. Ezenkívül az állami költségvetés terhére Kárpátalja a jelzett időszakban 17 iskola­busszal lett gazdagabb, ami azt jelenti, hogy immár 66 tanintézet rendelkezik saját közlekedési eszközzel. Bár nem szándékozom számadatokkal túlterhelni Önöket, azt még jeleznem kell, hogy megyénk oktatási hálózatára az idén a tavalyinál 161,4 millió hrivnyával több van előirányozva, az egészségügy vonatkozásában pedig ugyanez a mutató 66,8 millió hrivnyát tesz ki. — Hogyan vélekedik Ön a Legfelsőbb Tanács feloszla­tásáról? — Az ötödik összehívású Legfelsőbb Tanács feloszlatása Viktor Juscsenko részéről jogi válaszlépés volt a parlamenti több­ség számos alkotmány- és törvénysértő lépésére. Az elnök ez­zel csak azt az egyedüli helyes lépést lépte meg, amelyet az Alkotmány szavatolásának letéteményeseként hivatalból meg kellett tennie.­­ Mint ismeretes, Viktor Juscsenko azzal a felhívással fordult a politikai erőkhöz, hogy vállaljanak kötelezettséget a képviselői mentelmi jog felszámolására. — Én a magam részéről teljes mértékben támogatom az államfőt. Mert mit is jelent valójában a képviselői mentelmi jog? Egy sajátos ernyőt az esetleges bűnvádi felelősségre vonás ellen. Vajon nem azért vannak-e olyan sokan azok, akik szeret­nének bekerülni a Legfelsőbb Tanács épületének kupolája alá? Vajon a nép választottjai közül sokakat nem ezért érdekel-e job­ban a saját személyük, mint a törvényalkotói tevékenység? Úgy vélem, itt kell keresni a politikai korrupció forrásait. A képviselői mentelmi jog a posztszovjet térségben virágzott ki, és a középkori társadalmi berendezkedés — amely társadalmi kasztok szerint osztályozta az embereket — sajátos kisugárzá­sát jelenti. Azaz a törvény egyesek számára szent, másoknak pedig szabad mozgásteret biztosít. Mi Európa felé tartunk. Ne feledjük hát, hogy a fejlett de­mokrácia országaiban a parlamenti képviselő ugyanúgy felel tetteiért a törvény előtt, mint minden más átlagpolgár. Mert az Alkotmány — társadalmunk Alaptörvénye — előtt mindnyá­junknak egyenlőknek kell lennünk. Vannak olyan politikai erők, amelyek már nyilvánosan el­kötelezték magukat, hogy az újonnan választott Legfelsőbb Tanács elé terjesztik az erre vonatkozó törvénytervezetet. A választók majd számon is kérhetik tőlük ezt. Mert az „érinthetet­leneknek ez az érinthetetlensége” tőlünk, valamennyiünktől függ. Én hiszek választójoggal rendelkező polgártársaim több­ségének a bölcsességében. VIKTOR LISZOVIJ Bizottsági ülésen é­­ Ukrajnában ingyenes az orvosi ellátásodé... (Folytatás az 1. oldalról) A sebészeti osztály eredményeiről szólva Valerij Kusztijo elmondta: a kollektíva eddig 11 sebészeti találmányt jegy­zett be. Az osztály megfelelően el van látva orvosokkal, ugyanakkor a státustáblázat nem teszi lehetővé elegendő nővér alkalmazását, így például az éjszakás nővérek száma igen alacsony. Megtudhattuk azt is, hogy a beavatkozások után történő halálesetek az összbetegszám 0,4 %-át teszik ki. Az osztály megfelelően el van látva gyógyszerekkel és kötözőanyagokkal, ugyanakkor számos gyógyszert a bete­geknek maguknak kell beszerezniük. Ez a gyógyszerellátás 20—30 százalékát teszi ki. A bizottsági munka a továbbiakban a járási tanácsban folytatódott, ahol a bizottság tagjai a körzeti felügyelők mun­kájával ismerkedtek. A járási belügyi hivatal részéről Vaszil Miklósi őrnagy tartott tájékoztatót a 2006-os, illetve a 2007- es első félévi munkáról. Jelenleg a körzeti felügyelők csapata 34 főt számlál (6 állás még nincs betöltve). A belügyi munkát 6 körzetben látják el, ebből 2 városi, 4 pedig járási. Az idei félévben 29 különböző bűnügyet tártak fel, megyei szinten a mutatók tekintetében a 6. helyen szerepelnek. A körzeti felügyelők egyéb feladataik között a családon belüli bűncselekmények felszámolásán és megelőzésén tevékenykednek. Eddig 19 olyan ügyben állítottak ki adminisztratív jegyzőkönyvet, amely a családon belüli erőszakkal kapcsolatos. A körzeti felügyelők igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani az ön­­kormányzatokkal, a helyi rendfenntartó csapatokkal. A bel­ügyi szervek a különböző források révén igyekeznek von­zóvá tenni a szakmát, így a bérek szintje eléri az 1000 hrivnyát, illetve ehhez még jöhet havi 15 % megfelelő juttatás. A be­osztás szerint minden körzeti felügyelőre kb. 4 ezer fő jut, így a településeknél akadnak kisebb-nagyobb átfedések. 3 fő kivételével valamennyi felügyelő helyben (a járásban) lakik, s mint megtudtuk, mindenki tud valamilyen szinten magyarul, azaz­ meg tudják magukat értetni a lakossággal. Ami a lakossági ügyfélfogadásokat illeti, rendőrségi ál­lomás Kaszony kivételével sehol sincs, illetve mindössze 16 községben van kijelölt helyiség a körzeti felügyelők számá­ra. A közelmúltban kéréssel fordultak valamennyi községi tanácshoz, hogy jelöljenek ki megfelelő helyiségeket. A bi­zottság tagjai támogatásukról biztosították a kezdeménye­zést, illetve javasolták, hogy a bizottsági tagok és a kijelölt belügyi vezetők, munkatársak tartsanak közös lakossági ügy­­félfogadásokat. A felügyelők közötti kapcsolattartás saját mobiltelefon­jaik révén történik, a közlekedést 4 személygépkocsi (2 Zsi­guli, 1 Tavrija, 1 Volga) révén oldják meg; a járművek „életko­ra” minden esetben meghaladja a 10 esztendőt. A fegyelemmel kapcsolatban Vaszil Miklósi elmondta: fegyelmi eljárásra a múlt esztendőben 1 alkalommal került sor (az ügy végül bíróságra került). Az illető személy tör­vénytelen behatolás, huliganizmus és szolgálati hatáskör túllépése miatt került a vádlottak padjára.­­A továbbiakban az egészségügy helyzete került ismét „te­rítékre”. A korábban elhangzottakat kiegészítve Volodimir Males megbízott főorvos néhány adattal szolgált a betegellá­tással kapcsolatban. Az­ idei esztendő 5 hónapja során a járási kórházban élelmezésre fordított összeg átlagosan 5,13 hrivnyát tesz ki naponta, ennél magasabb az összeg a TBC-kórházban — 9,14 hri­vnya. A gyógyszerellátás tekintetében 2 752 001,52 hrivnya­ került felhasználásra. Tájékoztatást kaptunk az 1 be­tegágy fenntartására szükséges összegekről is. Ez osztályon­ként változik: az orr-fül-gégészeten napi 2,06 hrivnya, míg a reanimáción 79,13 hrivnya. A legtöbb ágynapot a gyermek­­osztályon jegyezték az 5 hónap alatt­i 8855-t. Kántor István képviselő felvetette, hogy a járási szak­orvosi rendelő mellett célszerű lenne egy megfelelően kiala­kított, akár fizetett parkoló kialakítása. Volodimir Males el­mondta: korábban már tervezték egy megfelelő parkoló ki­alakítását, azonban valami miatt a dolog elmaradt. A képvi­selők megjegyezték, hogy a központi bejáratnál dolgozó őrök számos esetben pénzt vesznek el nemcsak a látogatóktól, hanem azoktól a járműtulajdonosoktól is, akik éppen bete­get szállítanak a kórházba. Kosztyantin Pivovarov elnök az iránt érdeklődött, hogy mit tegyenek azok a betegek, akik nem tudják kifizetni a fent említett 20-30 százalékos önrészt a gyógyszerellátásért. Ilyenkor az illetőnek a főorvoshoz kell fordulnia, aki utasí­tást adhat a tartalékok terhére történő gyógyszerkiadásra. Mihajlo Szak főorvos-helyettes számos szociális prob­lémára hívta fel a figyelmet, így sok hajléktalan végső mene­déke a járási kórház, azonban többségük nem szorul állandó kezelésre, így a valós betegektől foglalják el a helyeket. Meg­oldás lenne a Váriban működő szociális otthon kibővítése, ahol ezek a személyek elhelyezést kaphatnának. A lakosság nagymértékű alkoholizálása miatt nagy szük­ség lenne egy kijózanítóra (korábban felszámolták). A megfelelő szinten képzett orvosi káderekkel kapcso­latban az egészségügyi vezetők elmondták: ahhoz, hogy valaki megfelelő szintű besorolásba kerüljön, legalább 12 éves szakmai gyakorlatra van szükség. Nagy csapást jelent a szakemberek elvándorlása is: az elmúlt évtizedben 150 or­vos települt át elsősorban Magyarországra (összehasonlí­tásként jelenleg 230 orvos dolgozik a járási kórházban). Mint Volodimir Males tájékoztatott, a kórház területén van panaszláda, a vezetőség minden írásos (akár névtelen) bejelentést megvizsgál. A vezetőség napi rendszerességgel lakossági ügyfélfogadást is tart, és meghallgatják a külön­böző javaslatokat, panaszokat. Olekszandr Putyyin, a járási közigazgatási hivatal egész­ségügyi osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy dol­goznak a bátyúi mentőállomás kialakításán, jelenleg a meg­felelő épületet keresik. Az utolsó napirendi kérdés a legutóbbi (június 22-i) ta­nácsülésen kialakult helyzet, illetve az ügyrend betartásá­nak fontossága volt. A testület ülésén jelen volt Csizmár Béla, a járási tanács elnöke is. A bizottság tagjai megvizsgál­ták a kérdést és több javaslatot is megfogalmaztak: 1. a frakcióvezetők megfelelő munkát fejtsenek ki a kép­viselők között a képviselői etika tárgykörében (kulturált ma­gatartás stb.); 2. amennyiben a képviselők jelen vannak az ülésen, ala­kítsanak ki megfelelő véleményt egy-egy kérdés jóváhagyá­sakor (legutóbb 15 képviselő egyszerűen a „levegőben ló­gott”, azaz nem szavazott sem igennel, sem nemmel, de nem is tartózkodott); 3. a tanács elnöke tartsa és tartassa be az ügyrend sza­bályait egy-egy kérdés megvitatása során (az­ ügyrend sze­rint egy kérdéshez a képviselő 2 alkalommal szólhat hozzá 2- 3 percben); 4. a képviselői etika és az ügyrend betartására a bizott­ság elnöke napirend előtt külön hívja fel a képviselők ügyei­met, rámutatva a korábbi hiányosságokra. TUDÓSÍTÓNK 2007. július 7., szombat HEIÍEdÍ HÍ HL­ÍF Nagybaktán a kommunális vállalat dolgozói felhasználták a fogyasztók pénzét Az ellenőrző-revíziós osztály munkatársai a közelmúltban soron kívüli ellenőrzést tartottak a Bakta állami lakás-kommu­nális vállalatnál. Megállapítást nyert, hogy a kommunális szol­gáltatásokét (szemétszállítás, ivóvízellátás és szennyvízelveze­tés) való elszámoláskor a lakosok nem a banki hálózaton ke­resztül fizették be az illetékeket, hanem készpénzben. A gyakor­latban ez annyit jelent, hogy az „élő” pénzt az emberektől egy bizonyos személy szedte be. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött időszak alatt (2 év) a kommunális vállalat által beszedett pénz nem jutott el a pénztárig. Pedig minimum 5400 hrivnyáról van szó. A ellenőrző-revíziós osztály munkatársai első alkalommal szembesültek ilyen „munkamódszerrel”. Kiderült, hogy a fel­gyülemlett adósságért a végrehajtó szolgálat bírósági határo­zat alapján még néhány évvel ezelőtt zárolta a Bakta állami la­kás-kommunális vállalat számláit. Az 526 fogyasztótól besze­dett pénz pedig szőrén-szálán eltűnt. Meg kell említeni, hogy a vállalatnál rövid idő leforgása alatt 4 alkalommal került sor veze­tőváltásra. Az ellenőrök megállapították továbbá, hogy az el­lenőrzött időszakban a községben nem került sor a lakásalap indexációjára. Más szabálysértésekre is fény derült. Az ügyet átadták a gazdasági bűnözés elleni harccal foglalkozó járási osztálynak, a vétkeseket felelősségre fogják vonni. Mónus Anna, az ellenőrző-revíziós osztály vezetője szerint az a legfontosabb, hogy munkájuk hatékonysága érezhető le­gyen az állam számára. A tartalékok törvénytelen felhasználása tényének konstatálásán kívül feladataik közé tartozik az ilyen szabálysértések megelőzése is. Ugyanis az osztály ellenőrzi, miként használják fel a vállalatok és szervezetek az állami pénz­eszközöket. Munkájuk nem számít könnyűnek, annak ellenére, hogy mindössze 6 ellenőr van a kollektívában, ismerniük kell a (Folytatás a 7. oldalon) * 3. oldal

Next