Beregi Hírlap, 2007. július-december (63. évfolyam, 49-101. szám)
2007-07-07 / 49-50. szám
Első kézből E. Az elnöki reformok legfőbb célja — emberhez méltó életkörülmények biztosítása (Folytatás az I. oldalról.) sincs. A szállítást leghamarabb július közepére ígérik, miközben a kenyér árát most kell csökkenteni. Hát így néz ki az állami kenyérár-szabályozás. — Mindez nincs a legjobb hatással megyénk gazdasági és szociális fejlődésére. Ahogy mondani szokás, mi mindezek ellenére igyekszünk kihasználni minden lehetséges fogódzót annak érdekében, hogy megőrizzük a tapasztalható pozitív tendenciákat a gazdasági, a szociális és a humanitárius szférában egyaránt. A számok makacs dolgok, jelen esetben azonban nem mellőzhetjük őket. Az ipari terelés volumene megyénkben 2006 első öt hónapjához viszonyítva 30 százalékkal nőtt. Ugyanez a mutató a mezőgazdasági temékek előállításának vonatkozásában a tavalyihoz képest változatlan maradt. A megye alaptőkéjébe eszközölt beruházások összege 2007 első negyedévében 375,5 millió hrivnyát tett ki, ami 7,3 százalékkal meghaladja az elmúlt esztendő azonos időszakában jegyzett mutatót. Manapság sok szó esik az elnök szociális kezdeményezéseiről. Miként vélekedik Ön minderről? —E kezdeményezések alapját az a tézis képviseli, miszerint Viktor Juscsenko számára a tervbe vett refomok lényegét az ország polgárainak méltó életszínvonala képezte és képezi a jövőben is. Mindez tárgyszerűen azt jelenti, hogy az elnök célkitűzése szerint 2008. január 1 -jétől a minimálbérnek 500 hrivnyának kell lennie. A falusi értelmiség támogatásaként 20 százalékkal növelni kell a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a kulturmunkások és a többi falusi értelmiségi fizetését. Mindez lehetővé teszi majd a falusi szociális és művelődési intézmények kiválóan képzett káderekkel történő feltöltését. Megkülönböztetett figyelemmel viseltetik az államfő a lakosság szociálisan legvédtelenebb rétegei iránt. Beleértve természetesen a nyugdíjasokat is, akiknek a járandóságait 35 százalékkal kell emelni. Sokat kell tenni az oktatási és az egészségügyi szférában is. 2008-ban egyebek között minden falusi felcser-szülészeti központnak, illetve rendelőnek mentőautót kell kapnia. Az első lépések ezen a téren már megtörténtek. Az Alkotmány ünnepének előestéjén 13 egészségügyi gépkocsi kulcsait nyújtottuk át, amelyeket megyénk olyan településeinek családorvosi ambulanciái kaptak, mint az ungvári járási Tiszasalamon, Palágykomoróc, Packanyovo és Tamnóc, a munkácsi járási Puznyakivci és Izsnyéte, a técsői járási Velika Uholka és Dulove, a szolyvai járási Paszika és Szászfalu, a mizshnjai járási Nehrovec, a nagyszőlősi járási Veléte és a huszti járási Krajnikovo. Ezekre a gépkocsikra a megyei költségvetés utalt ki egymillió hrivnyát. Nagyszerű ajándékot kapnak megyénk 9 településének iskolásai is, akik számára iskolabuszokat vásároltunk. Az utóbbi három évben egyébként a megyei költségvetés pénzeszközei révén már 25 iskolabuszt szereztünk be. Ezenkívül az állami költségvetés terhére Kárpátalja a jelzett időszakban 17 iskolabusszal lett gazdagabb, ami azt jelenti, hogy immár 66 tanintézet rendelkezik saját közlekedési eszközzel. Bár nem szándékozom számadatokkal túlterhelni Önöket, azt még jeleznem kell, hogy megyénk oktatási hálózatára az idén a tavalyinál 161,4 millió hrivnyával több van előirányozva, az egészségügy vonatkozásában pedig ugyanez a mutató 66,8 millió hrivnyát tesz ki. — Hogyan vélekedik Ön a Legfelsőbb Tanács feloszlatásáról? — Az ötödik összehívású Legfelsőbb Tanács feloszlatása Viktor Juscsenko részéről jogi válaszlépés volt a parlamenti többség számos alkotmány- és törvénysértő lépésére. Az elnök ezzel csak azt az egyedüli helyes lépést lépte meg, amelyet az Alkotmány szavatolásának letéteményeseként hivatalból meg kellett tennie. Mint ismeretes, Viktor Juscsenko azzal a felhívással fordult a politikai erőkhöz, hogy vállaljanak kötelezettséget a képviselői mentelmi jog felszámolására. — Én a magam részéről teljes mértékben támogatom az államfőt. Mert mit is jelent valójában a képviselői mentelmi jog? Egy sajátos ernyőt az esetleges bűnvádi felelősségre vonás ellen. Vajon nem azért vannak-e olyan sokan azok, akik szeretnének bekerülni a Legfelsőbb Tanács épületének kupolája alá? Vajon a nép választottjai közül sokakat nem ezért érdekel-e jobban a saját személyük, mint a törvényalkotói tevékenység? Úgy vélem, itt kell keresni a politikai korrupció forrásait. A képviselői mentelmi jog a posztszovjet térségben virágzott ki, és a középkori társadalmi berendezkedés — amely társadalmi kasztok szerint osztályozta az embereket — sajátos kisugárzását jelenti. Azaz a törvény egyesek számára szent, másoknak pedig szabad mozgásteret biztosít. Mi Európa felé tartunk. Ne feledjük hát, hogy a fejlett demokrácia országaiban a parlamenti képviselő ugyanúgy felel tetteiért a törvény előtt, mint minden más átlagpolgár. Mert az Alkotmány — társadalmunk Alaptörvénye — előtt mindnyájunknak egyenlőknek kell lennünk. Vannak olyan politikai erők, amelyek már nyilvánosan elkötelezték magukat, hogy az újonnan választott Legfelsőbb Tanács elé terjesztik az erre vonatkozó törvénytervezetet. A választók majd számon is kérhetik tőlük ezt. Mert az „érinthetetleneknek ez az érinthetetlensége” tőlünk, valamennyiünktől függ. Én hiszek választójoggal rendelkező polgártársaim többségének a bölcsességében. VIKTOR LISZOVIJ Bizottsági ülésen é Ukrajnában ingyenes az orvosi ellátásodé... (Folytatás az 1. oldalról) A sebészeti osztály eredményeiről szólva Valerij Kusztijo elmondta: a kollektíva eddig 11 sebészeti találmányt jegyzett be. Az osztály megfelelően el van látva orvosokkal, ugyanakkor a státustáblázat nem teszi lehetővé elegendő nővér alkalmazását, így például az éjszakás nővérek száma igen alacsony. Megtudhattuk azt is, hogy a beavatkozások után történő halálesetek az összbetegszám 0,4 %-át teszik ki. Az osztály megfelelően el van látva gyógyszerekkel és kötözőanyagokkal, ugyanakkor számos gyógyszert a betegeknek maguknak kell beszerezniük. Ez a gyógyszerellátás 20—30 százalékát teszi ki. A bizottsági munka a továbbiakban a járási tanácsban folytatódott, ahol a bizottság tagjai a körzeti felügyelők munkájával ismerkedtek. A járási belügyi hivatal részéről Vaszil Miklósi őrnagy tartott tájékoztatót a 2006-os, illetve a 2007- es első félévi munkáról. Jelenleg a körzeti felügyelők csapata 34 főt számlál (6 állás még nincs betöltve). A belügyi munkát 6 körzetben látják el, ebből 2 városi, 4 pedig járási. Az idei félévben 29 különböző bűnügyet tártak fel, megyei szinten a mutatók tekintetében a 6. helyen szerepelnek. A körzeti felügyelők egyéb feladataik között a családon belüli bűncselekmények felszámolásán és megelőzésén tevékenykednek. Eddig 19 olyan ügyben állítottak ki adminisztratív jegyzőkönyvet, amely a családon belüli erőszakkal kapcsolatos. A körzeti felügyelők igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani az önkormányzatokkal, a helyi rendfenntartó csapatokkal. A belügyi szervek a különböző források révén igyekeznek vonzóvá tenni a szakmát, így a bérek szintje eléri az 1000 hrivnyát, illetve ehhez még jöhet havi 15 % megfelelő juttatás. A beosztás szerint minden körzeti felügyelőre kb. 4 ezer fő jut, így a településeknél akadnak kisebb-nagyobb átfedések. 3 fő kivételével valamennyi felügyelő helyben (a járásban) lakik, s mint megtudtuk, mindenki tud valamilyen szinten magyarul, azaz meg tudják magukat értetni a lakossággal. Ami a lakossági ügyfélfogadásokat illeti, rendőrségi állomás Kaszony kivételével sehol sincs, illetve mindössze 16 községben van kijelölt helyiség a körzeti felügyelők számára. A közelmúltban kéréssel fordultak valamennyi községi tanácshoz, hogy jelöljenek ki megfelelő helyiségeket. A bizottság tagjai támogatásukról biztosították a kezdeményezést, illetve javasolták, hogy a bizottsági tagok és a kijelölt belügyi vezetők, munkatársak tartsanak közös lakossági ügyfélfogadásokat. A felügyelők közötti kapcsolattartás saját mobiltelefonjaik révén történik, a közlekedést 4 személygépkocsi (2 Zsiguli, 1 Tavrija, 1 Volga) révén oldják meg; a járművek „életkora” minden esetben meghaladja a 10 esztendőt. A fegyelemmel kapcsolatban Vaszil Miklósi elmondta: fegyelmi eljárásra a múlt esztendőben 1 alkalommal került sor (az ügy végül bíróságra került). Az illető személy törvénytelen behatolás, huliganizmus és szolgálati hatáskör túllépése miatt került a vádlottak padjára.A továbbiakban az egészségügy helyzete került ismét „terítékre”. A korábban elhangzottakat kiegészítve Volodimir Males megbízott főorvos néhány adattal szolgált a betegellátással kapcsolatban. Az idei esztendő 5 hónapja során a járási kórházban élelmezésre fordított összeg átlagosan 5,13 hrivnyát tesz ki naponta, ennél magasabb az összeg a TBC-kórházban — 9,14 hrivnya. A gyógyszerellátás tekintetében 2 752 001,52 hrivnya került felhasználásra. Tájékoztatást kaptunk az 1 betegágy fenntartására szükséges összegekről is. Ez osztályonként változik: az orr-fül-gégészeten napi 2,06 hrivnya, míg a reanimáción 79,13 hrivnya. A legtöbb ágynapot a gyermekosztályon jegyezték az 5 hónap alatti 8855-t. Kántor István képviselő felvetette, hogy a járási szakorvosi rendelő mellett célszerű lenne egy megfelelően kialakított, akár fizetett parkoló kialakítása. Volodimir Males elmondta: korábban már tervezték egy megfelelő parkoló kialakítását, azonban valami miatt a dolog elmaradt. A képviselők megjegyezték, hogy a központi bejáratnál dolgozó őrök számos esetben pénzt vesznek el nemcsak a látogatóktól, hanem azoktól a járműtulajdonosoktól is, akik éppen beteget szállítanak a kórházba. Kosztyantin Pivovarov elnök az iránt érdeklődött, hogy mit tegyenek azok a betegek, akik nem tudják kifizetni a fent említett 20-30 százalékos önrészt a gyógyszerellátásért. Ilyenkor az illetőnek a főorvoshoz kell fordulnia, aki utasítást adhat a tartalékok terhére történő gyógyszerkiadásra. Mihajlo Szak főorvos-helyettes számos szociális problémára hívta fel a figyelmet, így sok hajléktalan végső menedéke a járási kórház, azonban többségük nem szorul állandó kezelésre, így a valós betegektől foglalják el a helyeket. Megoldás lenne a Váriban működő szociális otthon kibővítése, ahol ezek a személyek elhelyezést kaphatnának. A lakosság nagymértékű alkoholizálása miatt nagy szükség lenne egy kijózanítóra (korábban felszámolták). A megfelelő szinten képzett orvosi káderekkel kapcsolatban az egészségügyi vezetők elmondták: ahhoz, hogy valaki megfelelő szintű besorolásba kerüljön, legalább 12 éves szakmai gyakorlatra van szükség. Nagy csapást jelent a szakemberek elvándorlása is: az elmúlt évtizedben 150 orvos települt át elsősorban Magyarországra (összehasonlításként jelenleg 230 orvos dolgozik a járási kórházban). Mint Volodimir Males tájékoztatott, a kórház területén van panaszláda, a vezetőség minden írásos (akár névtelen) bejelentést megvizsgál. A vezetőség napi rendszerességgel lakossági ügyfélfogadást is tart, és meghallgatják a különböző javaslatokat, panaszokat. Olekszandr Putyyin, a járási közigazgatási hivatal egészségügyi osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy dolgoznak a bátyúi mentőállomás kialakításán, jelenleg a megfelelő épületet keresik. Az utolsó napirendi kérdés a legutóbbi (június 22-i) tanácsülésen kialakult helyzet, illetve az ügyrend betartásának fontossága volt. A testület ülésén jelen volt Csizmár Béla, a járási tanács elnöke is. A bizottság tagjai megvizsgálták a kérdést és több javaslatot is megfogalmaztak: 1. a frakcióvezetők megfelelő munkát fejtsenek ki a képviselők között a képviselői etika tárgykörében (kulturált magatartás stb.); 2. amennyiben a képviselők jelen vannak az ülésen, alakítsanak ki megfelelő véleményt egy-egy kérdés jóváhagyásakor (legutóbb 15 képviselő egyszerűen a „levegőben lógott”, azaz nem szavazott sem igennel, sem nemmel, de nem is tartózkodott); 3. a tanács elnöke tartsa és tartassa be az ügyrend szabályait egy-egy kérdés megvitatása során (az ügyrend szerint egy kérdéshez a képviselő 2 alkalommal szólhat hozzá 2- 3 percben); 4. a képviselői etika és az ügyrend betartására a bizottság elnöke napirend előtt külön hívja fel a képviselők ügyeimet, rámutatva a korábbi hiányosságokra. TUDÓSÍTÓNK 2007. július 7., szombat HEIÍEdÍ HÍ HLÍF Nagybaktán a kommunális vállalat dolgozói felhasználták a fogyasztók pénzét Az ellenőrző-revíziós osztály munkatársai a közelmúltban soron kívüli ellenőrzést tartottak a Bakta állami lakás-kommunális vállalatnál. Megállapítást nyert, hogy a kommunális szolgáltatásokét (szemétszállítás, ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) való elszámoláskor a lakosok nem a banki hálózaton keresztül fizették be az illetékeket, hanem készpénzben. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az „élő” pénzt az emberektől egy bizonyos személy szedte be. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött időszak alatt (2 év) a kommunális vállalat által beszedett pénz nem jutott el a pénztárig. Pedig minimum 5400 hrivnyáról van szó. A ellenőrző-revíziós osztály munkatársai első alkalommal szembesültek ilyen „munkamódszerrel”. Kiderült, hogy a felgyülemlett adósságért a végrehajtó szolgálat bírósági határozat alapján még néhány évvel ezelőtt zárolta a Bakta állami lakás-kommunális vállalat számláit. Az 526 fogyasztótól beszedett pénz pedig szőrén-szálán eltűnt. Meg kell említeni, hogy a vállalatnál rövid idő leforgása alatt 4 alkalommal került sor vezetőváltásra. Az ellenőrök megállapították továbbá, hogy az ellenőrzött időszakban a községben nem került sor a lakásalap indexációjára. Más szabálysértésekre is fény derült. Az ügyet átadták a gazdasági bűnözés elleni harccal foglalkozó járási osztálynak, a vétkeseket felelősségre fogják vonni. Mónus Anna, az ellenőrző-revíziós osztály vezetője szerint az a legfontosabb, hogy munkájuk hatékonysága érezhető legyen az állam számára. A tartalékok törvénytelen felhasználása tényének konstatálásán kívül feladataik közé tartozik az ilyen szabálysértések megelőzése is. Ugyanis az osztály ellenőrzi, miként használják fel a vállalatok és szervezetek az állami pénzeszközöket. Munkájuk nem számít könnyűnek, annak ellenére, hogy mindössze 6 ellenőr van a kollektívában, ismerniük kell a (Folytatás a 7. oldalon) * 3. oldal