Beregi Hírlap, 2010. július-december (66. évfolyam, 51-104. szám)
2010-07-03 / 51-52. szám
Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel SZEMERE JUDIT főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Molnár Bertalan Balla Antónia Volodimir Markitán Olekszandr Vorosilov LAPALAPÍTOK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90202 Beregszász, O. Kobiljanszka u. 21. Főszerkesztő: 2144-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31 -54. Fax:2-33-05 E-mail: beregihirlap@gmail.com Regisztrálási szám: ZT 89. Kelt: 1996. IV. 24. Raiffeisen Bank Aval Rt. Ungvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 380805 számlaszám: 26006236876 Rendelésszám: Index: 61813. Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmaljelenik meg. Számítógépes szedés és tördelés a szerkesztőségben történik. Megjelenik magyar nyelven 1990 példányban, ukrán nyelven 520 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér I. sz. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "Вісник Берегівшннн" Засновники: Берегівська районна Рада, райдержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben történő megválaszolsát, valamint más szervezetekhez, intézményekhez való továbbítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt tényekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megrendelője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. ( * 2. oldal Előkészületben „ Beregvidék — 2015” szociális-gazdasági fejlesztési program Néhány helyi problémát lehet orvosolni támogatók bevonásával (Folytatás az I. oldalról) vezett gazdaság sem földhasználati jegyzőkönyvvel, sem földbérleti szerződéssel nem rendelkezik, a földhasználat folytatódik. Felmerült a kérdés: miről beszélhetünk, ha nem önkényes földfoglalásról?Emma Moca, a járási adóhivatal helyettes vezetője elmondta, hogy többször felszólították a vállalatot a hiányosságok kiküszöbölésére, azonban csak annyit értek el, hogy a Kárpáti Tenyészüzem Rt. átjegyeztette magát Ungvárra, ahol továbbra is rögzített mezőgazdasági adót fizet). Hasonló „cipőben jár" a Gáton és Csikósgorondon gazdálkodó Kárpátaljai Tenyészegyesület (Zakarpatszke Plemobjednannya) is, ahol a felszólalók szerint már semmilyen szelekciós munka nem folyik, mi több, még takarmány előállítására alkalmas növényeket sem termesztenek. Az említett vállalatoknál, valamint az Artosz mezőgazdasági vállalatnál is felmerült, hogy a mezőgazdasági árutermelésbe bevont földterületek és a megmunkálásba bevont alkalmazottak száma nincs arányban (a hivatalos beszámolókban kimutatott munkások gyakorlatilag képtelenek megművelni akkora földterületeket). Ihor Szviscso megbízást adott a közigazgatási hivatal apparátusának, hogy a kérdéskört vizsgálják meg, s dolgozzanak ki javaslatokat azzal kapcsolatban, hogyan lehetne ezeket az összegeket (esetünkben ez közel félmillió hrivnya) a helyi költségvetésekbe irányítani. Ami a település közoktatási, egészségügyi és szociális intézményeit illeti, a felszólalók egyetértettek abban, hogy Gát mindhárom ágazatban az élenjárók közé tartozik. Az elmúlt időszakban jelentős beruházásokra került sor a középiskolában, illetve a helyi tanács és hollandiai támogatók révén teljes egészében felújították a községi óvodát. Az utóbbi intézményben nemrég indították be a negyedik csoportot, amire nagy szükség volt, hiszen a helyi lakosság körében ismét jelentős a gyermekvállalási kedv. Az óvoda vezetője minden jelenlévőt meginvitált a tanintézmény megtekintésére (a kiszállásos bizottsági ülést követően a járási tanács és a közigazgatási hivatal illetékesei meg is tekintették az óvoda helyiségeit, ahol a közel egymillió hrivnyás beruházásnak köszönhetően európai körülmények fogadják a kicsinyeket). Kisebb problémát jelent, hogy egyes helyiségek (konyha, orvosi szoba) bútorai még a régiek, pedig a megyei költségvetésből még tavaly 50 ezer hrivnyát irányoztak elő újak beszerzésére, azonban az év végén a Miniszteri Kabinet rendelete alapján az államkincstár kirendeltsége nem folyósította az összeget. Ihor Szviscso megígérte, hogy záros határidőn belül megpróbál megoldást találni. Ami az egészségügyet illeti, a gáti családorvosi rendelő és a csikósgorondi felcserközpont tevékenységét a különféle mutatók alapján a megyei elsők között emlegetik. A Köjál jelenlévő képviselője örömmel konstatálta az óvodában történt változásokat, ugyanakkor felhívta a figyelmet a községi kutak állapotára. Az utóbbi hónapok esőzései miatt jelentősen szennyeződött a vájt kutak vize, gyakrabban kellene azokat fertőtleníteni. Azonban az állandó kemizálás újabb problémákat vethet fel: mikrobiológiailag a víz megfelelő lesz ugyan, de teljesen megváltozhat annak kémiai összetétele. Ugyancsak „orvoslásra” szorul néhány kisebb kereskedelmi egység, ahol az áru tárolása, illetve kihelyezése nem felel meg a szabványoknak. Mint mindenütt, itt is problémát jelent az utak és a csatornák állapota. Az árvízvédelmi és lecsapolórendszerek járási igazgatósága az utóbbi években többször tervezte a Mérce-csatorna medrének tisztítását, azonban erre nem került sor. A jelenlévő képviselők megjegyezték, hogy évente többször kellene a csatorna zsilipjeit nyitni és zárni. Hasonlóképpen problémát jelent, hogy a derceni határban az egyik vízelvezető csatorna töltéséből hiányzik egy húszméteres szakasz, s ennek következtében hatalmas területeket árasztott el a belvíz. Mivel a gáti útszakasz a Munkács-Beregszász-Asztély nemzetközi autóút része, kiemelt figyelmet fordítanak a rendben tartására. Ugyanakkor a településen átmenő hatalmas forgalom (amelynek résztvevői sokszor a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekednek) miatt szükség lenne a járdák kiépítésére, illetve több gyalogosátkelő kijelölésére. Mint a jelenlévő gáti képviselők, illetve a rendkívüli helyzetek járási osztályának vezetője kifejtették, továbbra is aggodalomra ad okot a Csipkés-erdőben tárolt hatalmas lőszerarzenál. Bár a járási tanács több alkalommal is fordult az illetékesekhez a lőszerek elszállításával kapcsolatban, érdemi előrelépés nem történt. Ihor Szviscso az üggyel kapcsolatban megbízást adott a közigazgatási hivatal apparátusának: hivatalos levéllel keressék meg az illetékes katonai törzsparancsnokságot, hogy tájékoztassák a település és a járás lakosságát a helyzetről. Az agrárágazat problémáiról szólt Bihari András, a járási költségvetési bizottság elnöke is. Mint elmondta, a jelenlegi problémák oka az, hogy annak idején nem tudták megoldani a Kárpáti Tenyészüzem Rt. „kolhozosítását”. Szerencsére országos szinten változásokra került sor, ezért érdemes lenne a gátiaknak az agrárminisztériumban keresni az igazukat. Hiszen tűrhetetlen az az állapot, hogy több száz hektár föld után nem fizetnek adót. ZUBÁNICS LÁSZLÓ Helyzetértékelés Beregújfaluban (Folytatás az L oldalról) Ugyanakkor negatívan érinti a falusiak érdekeit egy globális probléma, nevezetesen a mezőgazdaság elszomorító perspektívái. A farmergazdaságok földjeinek nagy része a Fekete-mocsárban fekszik. Mint ismeretes, egykor nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a területet lecsapolják és alkalmassá tegyék mezőgazdasági termelésre. Mára a legtöbb vízelvezető árok berakódott iszappal. Különösen hátrányos helyzetben van a Tibor farmergazdaság, amelynek 316 hektár szántóföldje van. Az utóbbi években sok kárt okoztak itt a különböző természeti csapások: a kiadós esőzések, a jég. A közelmúltban pedig a szintén a Fekete-mocsár területén lévő halgazdaság bérlői leengedték a tavakból a vizet, jelentős kárt okozva ezzel a többi földhasználónak. Erről a problémáról Popovics Sándor, az agráripari főosztály vezetője tájékoztatta a munkabizottság tagjait. A lecsapolórendszerek és az árvízvédelmi létesítmények főosztályának képviselője elmondta, hogy a probléma lényege az elégtelen finanszírozásban rejlik, a vízügyisek ugyan rendelkeznek a szükséges felszereléssel és gépekkel, ám nem tudnak teljes kapacitással dolgozni. Ráadásul, a meliorációs rendszer egy része a községi tanács mérlegén van, korábban speciális brigádokat tartottak fenn, amelyek megtisztították a csatornákat az iszaptól és a növényzettől. A szakember véleménye szerint a problémát csak közös erőfeszítéssel tudják megoldani. Vladiszlav Hoblik, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének helyettese elmondta: a kérdéssel kapcsolatban a megyei tanács közbenjárását fogják kérni, ugyanis megoldását nem halogathatják tovább, fennáll annak veszélye,hogy megismétlődik a 2001. évi helyzet, amikor a víz több lakóházat elárasztott. Megosztotta a jelenlevőkkel a kérdéssel kapcsolatos észrevételeit, valamint megoldásának lehetőségeit Bihari András, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének tanácsosa is. A kritikán aluli állapotban lévő utak javításáról Heorhij Popov, a járási útépítő és -javító vállalat igazgatója beszélt. Sajnos, egyelőre a vállalatnak nincs pénze még a folyó javításokra sem, nem beszélve a terven kívüli munkálatokról. Nagy reményeket fűznek a törvények megváltoztatásához: talán visszatérnek ahhoz a régi gyakorlathoz, amikor az utak javítására fordítandó százalékot belekalkulálták az üzem- és kenőanyagok árába. Addig pedig a községi tanácsoknak önállóan kell kigazdálkodni az erre szükséges pénzösszegeket. Az ülésen elnöklő Vladiszlav Hoblik, a járási állami közigazgatási hivatal elnökhelyettese, valamint Braun Béla, a járási tanács alelnöke a felvetett problémákat feltétlenül figyelembe veszik a „Beregvidék 2010-2015” szociális-gazdasági fejlesztési program kidolgozása során. OLEKSZANDR VOROSILOV Legyen a Beregi Hírlap olvasója 2010 következő hónapjaiban. BEREGI HÍRLAP ... és Kovászón Június 23-án a problémafeltárás Kovászón folytatódott. A megbeszélésen jelent volt Ihor Szviscso, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke, Medvigy István, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, Vladiszlav Hoblik és Mihajlo Ljasko, a hivatal elnökhelyettesei, Braun Béla, a járási tanács elnökhelyettese, valamint Vaszil Hubalj, Kovászó polgármestere. A polgármester tájékoztatójából az értekezlet résztvevői többek között megtudhatták: sikerült elvégezni az óvoda és a művelődési ház épületének javítását. Lépéseket tettek a földkérdések tisztázása érdekében, ám a tulajdonosok mindmáig nem kapták meg az állami jegyzőkönyveket. A falu közösségének álláspontja szerint a fejlesztési programban feltétlenül szerepelniük kell az alábbi célkitűzéseknek: — a település útjainak javítása; — sportpálya létesítése; — a Nagybereg-Bene út nagyjavítása; — az utcai világítás kivitelezése, a meglévő izzóknak energiatakarékosokra való cseréje; — adminisztratív épület építése (amelyben felcserközpont, valamint a szolgáltatóhelyiségek kapnának helyet); — az óvoda gázfűtésének megoldása, a gyermekintézmény épülete tetőszerkezetének javítása (kb. 350 négyzetméter), a konyha és az étkezde felszerelése; — a kovászói szemétlerakó bejegyzése; — Kovászó utcáinak paszportizációja; — a nyílászárók cseréje a könyvtár és a községi tanács • ideiglenes épületén; — a település határainak kibővítése. Problémás kérdések: — az óvoda épületének a gázrendszerhez való csatlakoztatása, nyári pavilon építése; — a felcserközpont épületének balesetveszélyes állapota, ráadásul hiányzik a vízvezeték- és csatornarendszer;— nincs előirányozva pénzeszköz a lakosság kedvezményes gyógyszerellátására; — a településnek nincs gyógyszertára; — a Kovászói Általános Iskola épületének nagyjavítása (nyílászárók cseréje, külső tatarozás, a berendezés felújítása); — kerülőút hiánya, amely árvíz esetén biztosítaná a lakosság evakuálását és az élelmiszer-ellátást; — az utcai világítás felújítása; — a községi tanács végrehajtó bizottsága mellett működő adminisztratív bizottság munkájának aktivizálása; — öltöző és kerítés építése a falusi labdarúgópályán, környezetrendezés; — a helyi lakosságnak a falusi zöld turizmusba való bevonása; — a vízelvezető csatornarendszernek az iszaptól való megtisztítása; — a helyi lakosság vállalkozó kedvének támogatása. 2010. július 3., szombat)