Beregi Hírlap, 2014. január-június (70. évfolyam, 1-47. szám)

2014-01-11 / 1-2. szám

2014. január 11., szombat 1-2. szám Fogadónapokat tartott Gajdos István A múlt héten Gajdos István parlamenti képviselő Beregszászban, Dercenben és Ungváron tartott fogadónapokat. Emellett megbeszélést folytatott Alekszandr Ledidával, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjével, valamint a Beregszászi járás, illetve Beregszász város vezetőivel. Az állampolgárok ezúttal is számos fontos kérdésben igényelték a parlamenti képviselet segítségét, köztervezete kapcsán kért támogatást. A megyei állami Kárpátalja az elmúlt évben az első helyen végzett a régiók között az energiahatékonyság tekintetében annak köszönhetően, hogy a lakásokat autonóm fűtésre állítják át. E projektet az idén is folytatni szeretnék, s ehhez kellene célirányos szubvenció az országos költségvetésből. Olekszandr Ledida emellett több más, a büdzsével kapcsolatos kérdésben is a parlamenti képviselő közbenjárását kérte, így a beruházási források régiók közötti elosztását, az árvízvédelmi és ivóvízprogram finanszírozását, az utak építését és fenntartását illetően. Babják Zoltán ugyancsak költségvetési kérdésekben fordult a honatyához, hogy a város megkapja majd az állami büdzséből a bérek és egyéb védett kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat. Beregszász polgármesterének tájékoztatása szerint ugyanis a bevételek előzetes kontrollszámainak meghatározásakor a pénzügyi tárca nem vette figyelembe, hogy az óév végén csökkenést regisztráltak a termelés volumenét tekintve, illetve nem voltak tekintettel a városi költségvetés meglévő tartozására sem. Horváth Lászlóval, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjének első helyettesével és Braun Bélával, a járási tanács alelnökével a Beregszászi Magyar Gimnázium új épületszárnyának építésével, illetve a Beregszászt és Asztélyt elkerülő út építésével kapcsolatos kérdéseket tekintette át Gajdos István. A megbeszélések, illetve fogadónapok napirendjén számos más kérdés is szerepelt. A parlamenti képviselő közbenjárását kérték például ahhoz, hogy az illetékes kijevi hatóság minél előbb pozitív döntést hozzon a tervezett hulladékfeldolgozó építési engedélyének ügyében. A beregszászi Sevcsenko-szobor felállítását kezdeményező csoport ahhoz kért támogatást, hogy születésének 200. évfordulója alkalmából elkészüljön a nagy ukrán költő A derceniek azt tették szóvá, hogy tönkrement a településükön működő ambulancia garázsa, így nincs hol tárolni a mentőautókat. Elmondták, hogy amennyiben sikerülne elvégezni a rekonstrukciót, akkor egy illemhelyet is kialakítanának itt, illetve külön helyiség állna rendelkezésre a klórmész és más szükséges anyagok tárolásához. Számos egyéb probléma megoldásához is kérték a honatya segítségét. Eszenyben például folytatni kellene az óvoda építését, Beregszászban pedig felújításra szorul a 19. sz. óvoda homlokzata. Szó esett nyelvtörvényről és a kétnyelvű bizonyítványok ügyéről is. Emellett mindenütt sok a panasz a közúthálózat nem megfelelő állapotára. A felvetett problémák megoldása, illetve a nyelvtörvény valóra váltása kapcsán Gajdos István elmondta, hogy a költségvetésről tartandó parlamenti szavazást megelőzően a törvényhozás szakbizottságának ülésén kiáll amellett, hogy az állami büdzsében előirányozzák az ehhez szükséges forrásokat. " Tudósítónk . Milyen jelentőséggel bírnak a fák a városok életében? Érdekes tudnivalók Beregszász dendroflórájáról Egyetlen település lakosai sem tudnának fák nélkül létezni. 2013 őszén felkészítő tanárommal, Obednyina Izabellával tanulmányoztuk Beregszász dendroflóráját (fáit), és annak hatását a város ökológiájára. Egy ökológiai projektet is elkészítettünk. A munka eredményeképpen megállapítottuk, hogy a zöld zónáknak évről évre nő a jelentőségük a város ökoszisztémájában. A fák oxigént termelnek, amelyre szükségünk van a légzéshez, védik a talajt az eróziótól, továbbá hatással vannak a klímára is. A zöld területek természetközelibbé teszik a városi környezetet, egészségesebbé és stabilabbá teszik azt, csökkentik a talaj - és a vízszennyezést. Napjainkban az üzemanyagok égetésének következményeként a légkörben nő a felgyülemlett szén-dioxid mennyisége, így még nagyobb a zöld területek jelentősége. A fák pozitívan hatnak a mikroklímára azáltal, hogy nyáron csökkentik a hőmérsékletet, télen enyhítik a fagyokat, szabályozzák a levegő páratartalmát, csökkentik a zajártalmat. A parkok, játszóterek, sétányok zöld övezetei minden településen az emberek műveltségi szintjének és környezettudatosságának mutatói. Beregszász fáinak tanulmányozását három utcán — a Széchenyi I., az I. Franko és a T. Sevcsenko — végeztük. Ezen utcák dendroflóráját 22 fafajta alkotja, összesen 619 fa. Ugyancsak megkerestük városunk legidősebb fáit és meghatároztuk korukat. A kutatások eredményeképpen kiderült, hogy Beregszász legöregebb fái két tölgy a járási kórház parkjában — 329 és 268 évesek, valamint egy hárs a T. Sevcsenko utca 31. számú háza előtt — 265 éves. Következtetésként elmondhatjuk: ahhoz, hogy javíthassunk Beregszász ökológiai helyzetén, szükség van a meglévő fák ápolására és újabb zöld területek létesítésére. Elengedhetetlen továbbá a megfelelő felvilágosító munka a lakosság körében a fák jelentőségéről az ember életében. Vitalij Holosztenko, a Beregszászi 5. Sz. Középiskola 11. oszt. diákja Karácsonyi ajándék a járási nyomda dolgozóinak és veteránjainak December 24-én — a hagyományokhoz híven — vendégek érkeztek a járási nyomdába a Juhász Béla Jótékonysági Alapítvány képviselői. Mint ismeretes, Juhász Béla volt a beregszászi járási nyomda első igazgatója. Azé a nyomdáé, ahol több mint egy fél évszázadon keresztül láttak napvilágot a helyi kiadványok: újságok, folyóiratok, könyvek... Itt nyomtatták többek között a Beregi Hírlap elődjét, a Vörös Zászló járási lapot is. Juhász Béla emlékét fiai és unokái ápolják, no meg a nyomda köztiszteletben álló veteránjai — a 83 éves Rontó Sanyi bácsi és a 68 esztendős Revácskó Mihály. Egyébként, egykor a beregszászi nyomda a Klein Jenő ügyvéd tulajdonát képező ház udvarában volt található (ma a járási hadkiegészítő parancsnokság épülete). Juhász Béla, miután Grünstein ismert munkácsi nyomdásztól elsajátította a mesterség minden apró részletét, 1942-ben Beregszászban megnyitotta saját vállalkozását. Igazgató létére el tudott végezni bármilyen műveletet, a kézi szedéstől a nyomtatásig. Talán a kitartás, a szorgalom és a munkaszeretet segítette abban, hogy sikerrel felvegye a versenyt a három konkurens céggel... 1945-ben, a szovjet hadsereg bevonulása után a nyomdát államosították. Akkor költöztették át a gépeket és a többi felszerelést abba az épületbe, ahol napjainkban is található. Az igazgatói poszton meghagyták az egykori tulajdonost. Ám nem sokáig, ilyen beosztásban csak párttagok dolgozhattak. Juhász Béla egyszerű nyomdászként maradt a vállalatnál. A „lefokozás” nem törte le optimizmusát. A csüggedés helyett elkezdett komolyan foglalkozni a labdarúgással: megszerezte a játékvezetői minősítést, egy ideig ő irányította a Spartacus sportegyletet. Juhász Béla 1999. március 7-én hunyt el. A beregszásziak máig őrzik emlékét. 2007-ben fiai, a Budapesten élő István és Béla, emléktáblát állíttattak tiszteletére a beregszászi nyomda falán. Létrehoztak egy édesapjuk nevét viselő alapítványt is, a rászorulók megsegítése céljából. Minden évben karácsonykor élelmiszercsomagok szétosztásával igyekeznek enyhíteni gondjaikon... Az idei ünnepre sötét árnyékként vetődött a hír, hogy a beregszászi nyomda beszüntetni tevékenységét. A sors fintora, hogy a vállalat éppen december 15-én méltatta működésének 68. évfordulóját. Sajnos, a jelenlegi tulajdonosok arra a megállapításra jutottak, hogy a vállalkozás veszteséges... —Nehéz szívvel veszünk búcsút a nyomdától. Ez nem csupán a munkahelyünk, életünk része volt — mondta Mágocsi Ferenc nyomdász. — Sajnos, a mi szakmánk is lassan feledésbe merül... A Juhász Béla Alapítvány képviselői bíznak abban, hogy talán mégis sikerül megmenteni a beregszászi nyomdát. Esetleg egy másik helyiségben működő múzeumként. Erre több példa is van Európa számos országában. A legfőbb kiállítási tárgy pedig a több mint százéves osztrák Albert nyomdagép lenne, amely kora ellenére még mindig üzemképes... Olekszandr Vorosilov A járási állami közmgagatási hivatal kollégiumának ülésén Felszámolták a munkabérhátralékot! 2013. december 27-én Volodimir Huljanics, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke megtartotta a hivatal kollégiumának soros ülését. A megbeszélés napirendjén a járási állami közigazgatási hivatal munkaterve által előirányzott kérdések szerepeltek. Az Állami Földügynökség járási főosztályának munkájáról Sinkevics Erika, a főosztály vezetője számolt be. A járás vállalatainál felhalmozott munkabérhátralék felszámolásának helyzetét Volodimir Terpal, a járási szociális védelmi főosztály vezetője ismertette. Mint megtudhattuk, sikerült teljes egészében felszámolni a dolgozókkal szemben az év folyamán felgyülemlett 170,9 ezer hrivnya adósságot. 2013-ban 14 alkalommal ülésezett a munkabér, a nyugdíjak, az ösztöndíjak és az egyéb szociális kifizetések terén felhalmozott hátralék, valamint az adóhátralék felszámolásával foglalkozó bizottság, meghallgattak 76 vállalatvezetőt, a munkatörvények megszegéséért a vétkes vezető beosztású személyeket adminisztratív felelősségre vonták. Az onkológiai betegek támogatásáról Mikola Bonka, a járási egészségvédelmi osztály vezetője tájékoztatta a jelenlevőket. A 2016-ig terjedő járási program előirányozza, hogy 2013-ban 90 ezer hrivnyát fordítsanak a páciensek gyógyszerekkel való ellátására. Az összeg teljes egészében fel lett használva. Megtudhattuk továbbá, hogy a központi járási kórház hatékonyabb működéséhez különböző diagnosztikai készülékekre lenne szükség.