Beregi Hírlap, 2014. július-december (70. évfolyam, 48-93. szám)

2014-07-05 / 48-49. szám

2014. július 5., szombat 48-49. szám Lemondott Gajdos István Lemondott az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövet­ség (UMDSZ)­ elnöki tisztségéről Gajdos István, az uk­rán parlament képviselője, aki azt reméli, hogy e lépésé­vel lehetővé teszi a szervezet megállapodását az anya­országgal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség­gel (KMKSZ), és elősegíti a kárpátaljai magyar közös­ség összefogását — jelentette be nyilatkozatban az UMDSZ elnöksége. Gajdos az UMDSZ elnökségének elmúlt hét végi be­regszászi tanácskozásán jelentette be a lemondását. In­dokolásában a politikus kifejtette, hogy 12 éve irányítja az UMDSZ-t, ami egyfajta ciklus lezárását is jelenti, s nem szeretné, ha bárki azzal vádolná, hogy a személye miatt nem jöhetett létre a magyar egység Kárpátalján— olvasható a közleményben. Gajdos István szerint a magyar egység kialakítása a mostani ukrajnai helyzetben minden­nél fontosabb, hiszen a közösség megosztottsága erősen rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő képességére, gyengíti képviseletét az önkormányzatokban, illetve alkupozícióit az ukrajnai politikai színtéren. A politikus azt is elmondta, hogy reméli, e lépésével előmozdítja a megállapodás lehetőségét az anyaországgal, a másik magyar szerve­zettel, s létrejöhet a sokak által óhajtott cél, a kárpátaljai magyar közösség összefogása. A nyilatkozat szerint az UMDSZ elnöksége rövid értékelést követően tudomásul vette az elnök döntését, majd az alapszabálynak megfelelően intézkedett arról, hogy a 2014. decem­ber 6-i tisztújító közgyűlés összehívásáig az ügyvezetői teendőket a Nemzeti Tanács elnöke látja el. Az UMDSZ üdvözölte Petro Porosenko ukrán elnök béketervét, amellyel kapcsolatban levélben fordul mind az államfőhöz, mind a védelmi miniszterhez azt kérve, hogy a terrorelle­nes műveletek helyszínére ne irányítsanak sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalembereket, és az ilyen küldetésekre önként nem jelentkező tartalékosokat. A magyar szervezet mindenkép­pen szükségesnek véli az alakulatok rotációját, amelynek keretében fontos lenne a kárpátal­jai katonák kivonása a harci cselekmények helyszínéről — áll az UMDSZ nyilatkozatában. (Forrás: MTI) Valóban reformra szorul a Beregvidék amatőr halászata? Június 26-án a járási állami közigazgatási hivatalban kerekasztal-megbeszélést tartot­tak a haltartalékok megóvása és gyarapítá­sa, azok ésszerű hasznosítása a természetes víztározókban való amatőr és sporthorgászat során az európai országok tapasztalatának alkalmazásával témakörben. A megbeszélésen jelen voltak Vitalij Matyij, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, a Beregfish tár­sadalmi szervezet, a járási vadász- és halász­társaság, a megyei halvédelmi felügyelőség, illetve a hivatal alegységeinek képviselői, valamint a helyi önkormányzatok vezetői. Az amatőr és sporthorgászat fejlesztésé­nek lehetőségeit Bocskor Imre, a Beregfish egyesület elnöke elemezte. Mint mondta, a társadalmi szervezet lehetőséget kapott a biotartalékok speciális felhasználására a Borzsa folyó 32 kilométeres szakaszán. A spe­ciális kiaknázás és a halvédelmi felügyelőség­gel kötött együttműködési megállapodás fel­tételeinek megfelelően a társadalmi szervezet­nek évente halivadékokat kell telepítenie a Borzsa folyóba az Ukrajna Agráripari Tudo­mányos Akadémiája Halgazdálkodási Intéze­tének tudományos-biológiai indokolása által meghatározott kereteken belül. Bocskor Imre véleménye szerint napjaink­ban az amatőr horgászat megszervezése Kár­pátalján és az egész országban gyökeres változtatásra szorul. Sajnos, az állam nem tudja finanszírozni az amatőr horgászatot, így nincs lehetőség a víztározók halállományá­nak gyarapítására. Kevés a felügyelő is, akik ellenőrzésük alatt tartanák a horgászat me­netét. A kiutat az amatőr horgászmozgalom létrehozása jelentené, a vezető európai or­szágok — Magyarország, Szlovákia, Len­gyelország—példájára. Ennek tudatában a felszólaló szerint cél­szerű lenne egyesíteni a két beregvidéki hor­gászegyesületet—a Berefish társadalmi szer­vezetet és a járási vadász- és halásztársasá­got—, hogy közösen tudják képviselni a hor­gászok érdekeit, eleget tudjanak tenni a halál­lomány megóvásával, gyarapításával és meg­újításával kapcsolatos felada­toknak. És csak ezek után jöhet a horgászat... A Beregfish kép­viselője biztosított arról, hogy a társadalmi szervezetnek — egyes véleményekkel szemben —semmilyen formában nem áll szándékában korlátozni mások horgászati jogait vagy az álta­lános vízhasználatot. Ellenkező­leg: szeretnének hozzájárulni az amatőr és sporthorgászattal, a természetvédelemmel kapcsola­tos új álláspont kialakításához. Bocskor Imre leszögezte: a folyókban és tavakban kifogott halért vala­mennyi európai államban fizetni kell, az összeg egy része a helyi költségvetést gya­rapítja. Az így befolyt pénzeket a part menti területek tisztán tartására, a komfortos hor­gászkörülmények kialakítására fordítják. Ahogy az a kerekasztal-megbeszélés alatt kiderült, a Beregvidék horgászai még nem állnak készen az „európai módszer” megho­nosítására. A kérdés megvitatásában részt vett töb­bek között Oleg Opolonszkij, a megyei hal­védelmi felügyelőség vezetőjének helyette­se, Popovics Sándor, a járási állami közigaz­gatási hivatal agráripari főosztályának veze­tője, Szuhán András, Bene polgármestere, Valerij Vasziljuk, a megyei természetgazdál­kodási hivatal főszakembere, Bakó Rudolf, a járási vadász- és halásztársaság elnöke. Valerij Vasziljuk úgy vélte, hogy a megye folyóin nem szabad korlátozni a horgásza­tot, még akkor sem, ha a döntést jó szándék vezérli. Ennek megfelelően illeték befizeté­sének követelése sem megengedett. Ukraj­na hatályos törvényeinek értelmében ez csak a zárt típusú víztározókon (tavakon) lehet­séges. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az amatőr és sporthorgászat megszervezését célzó munkálatoknak a természetvédelem nép­szerűsítésére, a haltartalékok megóvására, azok célszerű hasznosítására kell épülniük, felhasználva az európai országok tapasztala­tait. Ám ehhez előbb erre vonatkozó változta­tásokat kell eszközölni Ukrajna törvényi bázi­sában. Ellenkező esetben bárminemű arra vo­natkozó próbálkozás, hogy a Borzsán prece­denst teremtsenek és bevezessék a fizetett horgászatot, a helyi lakosság tiltakozását vál­taná ki. Ugyanakkor az is helytálló, hogy senki nem tiltja a társadalmi szervezeteknek, hogy pénzeszközöket vonjanak be a halállomány gyarapítására és a part menti övezetek rende­zésére irányuló munkálatokra — önkéntes hozzájárulások formájában. Ez a kérdés pót­lólagos megvitatásra szorul. Olekszandr Vorosilov Szerkesztőségünk postájából Az olvasás megszerettetése érdekében A napokban vidám gyer­mekzsivaj töltötte be a beregúj­falui könyvtár épü­­­­letét, ugyanis a helyi álta­­­­lános iskola területén tart­­­tott nyári tábor 3. és 4. osz­tályos résztvevői két tanár­­ kíséretében ellátogattak a­­ könyvek tárházába. A láto- і gatás nem titkolt célja az­­ volt, hogy felkeltsék a gyer- r mekek érdeklődését az ol-­­­vasás iránt. A tanulók először könyv- f bemutató keretében ismer­­kedhettek meg a könyvtár I gyermekrészlegének állomá- I nyával, majd rajzokat készít-­­ hettek a gyereksarokban. A tanárok és a könyvtá­­­­­osok abban reményked­­e­nek, hogy a résztvevők va­lamennyien kedvet kaptak az olvasáshoz, s a szünidő alatt számosan közülük eljárnak majd a könyvtárba, ahol kedvükre válogathatnak a sok érdekes könyv közül. Szóka Tünde könyvtáros A nagybégányi kultúrosok sikerei A közelmúltban a határőrség napja alkalmából nagyszabású koncertre került sor a kaszonyi határőrség területén. A fellépők között volt a nagybégányi Krisztina tánccsoport is, amely magyar, ukrán, moldovai, orosz és cigánytánccal, illetve kán­kánnal kedveskedett a közön­ségnek. A rendezvény végén a tánccsoport tagjai jutalomban részesültek. Göncz Tibor, a nagybégányi kultúrház vezetője és Kelemen Krisztina művészeti vezető pedig munkájuk elismeréseként díszoklevelet vehetett át a Munkácsi Határparancsnokságtól. A Krisztina tánccsoport egyébként az ukrán határőrség által nemrégiben rendezett Sma­ragd Liliom fesztiválon az első helyet szerezte meg előadásával. Ilie Nagybégányban is méltatták az Alkotmány napját Mint tudjuk, Ukrajnában június 28-án méltatjuk az Alkotmány napját. Ez alkalomból éven­te országszerte rendezvényekre kerül sor. Az idén sem volt ez másként. Vidékünkön is számos rendezvény keretében méltatták országunk alaptörvényének jelentőségét. Nagybégányban a könyvtár olvasótermében került sor tematikus rendezvényre ez alka­lomból a helyi művelődési ház, illetve könyvtár és a kisbégányi kultúrház közös szervezé­sében. A rendezvényt Jászter Natália, a helyi könyvtár vezetője nyitotta meg, méltatva Ukrajna Alkotmányának fontosságát. Ezt követően a kisbégányi kultúrások témába vágó előadása következett, majd pedig a nagybégányi Krisztina tánccsoport kedveskedett egy ukrán nép­tánccal a jelenlévőknek. A rendezvényen részt vett Hanka Dezső polgármester is. Göncz Tibor, a Nagybégányi Művelődési Ház igazgatója

Next