Vörös Zászló, 1953. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1953-10-01 / 232. szám
A kőrispataki ,,Simó Géza 5" kollektív gazdaság a szervezeti-gazdasági megerősödés útján 1952 tavaszán jelentős változás történt a kőrispataki szegény- és középparasztok életében. A község becsületes dolgozó parasztjainak egy része pártunk útmutatását, tanításait követve új útra lépett és a helyi pártalapszervezet politikai tevékenysége, s a néptanács végrehajtó bizottsága szervező munkájának eredményeképpen önkéntesen, saját meggyőződésük alapján kollektív gazdaságot alakítottak. A tagok nehéz és kitartó munkájának eredménye már ebben az évben megmutatkozott, jobb termést értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez magára vonta a kívülálló dolgozó parasztok figyelmét, akik közül még 1952 őszén számos család lépett be a kollektív gazdaságba, így a kollektivista családok száma őszire megnégyszereződött. A 100-nál több kollektivista család újult erővel kezdett munkához, hogy gazdagítsa, erősítse a közös gazdaságot, növelje a termést és jobbá tegye életét. Ebben a nemes igyekezetükben pártunk állandó segítségét élvezték. Kölcsönöket kaptak, a GTA gépeivel művelték földjüket. A 40 százalékos előlegoszláskor Török Elek, harmadmagával 412 munkanapot teljesített, amiért 777 kg. gabonát és nagymennyiségű zabot, bükkönyt kapott. Még számos kollektivistát sorolhatnánk fel, akik munkájukért bőségesen részesedtek. ÚJABB GYŐZELEM A nyár folyamán a kollektív gazdaságba befurakodott 4 szabotáló kulák tevékenysége napfényre került. Marosi Dénes, Birtalan Gergely, Antal K. József és Kapusi Dénes kulákok azon mesterkedtek, hogy akadályozzák a munkát a kollektív gazdaságban. Azonban a pártnevelte kollektivisták éberek voltak. Idejében leleplezték a kollektív gazdaság szétbomlasztására irányuló aljas mesterkedéseket. A gyűlésen valamennyi kollektivista felháborodással követelte a kulákok kizárását a kollektív gazdaságból. A kollektivisták megmutatták, hogy a pártalapszervezet irányításával képesek minden akadályt elhárítani igaz útjukból, hogy összefogva dolgozzanak a bőséges élet biztosításáért A VETÉSI CSATÁHOZ idejében, felkészülve fogtak hozzá a kőrispataki kollektivisták. Most nem akadályozzák munkájukat a kulákok. Mindannyian lelkesen kezdték meg az őszi termények betakarítását. A pártalapszervezet irányításával a vezetőtanács igyekezett jól megszervezni az őszi vetési munkálatokat. Kocsis Mihály, a pártalapszervezet titkára, a kommunistákkal együtt élen jár a munkában. Példát mutatnak és politikai munkát végeznek a tagok között. A kollektivisták tudják, hogy ha pártunk és kormányunk határozata alapján, idejében végzik el a terménybegyűjtést, az őszi vetést, akkor jövőben jobb, nagyobb termést érnek el. Az őszi terményeket szorgalmasan gyűjtik, hogy a gabonától megszabadult területet idejében előkészíthessék az őszi vetésre. Eddig több mint 2 hektár területről szedték le a napraforgót. A nyári burgonyát teljesen betakarították. Most végzik az őszi burgonya betakarítását. A vezetőtanács megtette az előkészületeket a kukoricabegyűjtés zavartalan menetéhez. Gondoskodtak arról, hogy a trágyázás elvégzésével feljavítsák a talaj termőképességét. Földjük egy részét juhtrágyával, más részét pedig istálló-trágyával javítják meg. Elvégezték a vetőmnag tisztítását és csávázását. A GTA traktorai szeptember 24-ig a vetőszántás egyharmadát és a vetés egyötödét végezték el. FEJLŐDIK A MELLÉKGAZDASÁG Kőrispatak határa hegyes. A gabona kevesebb termést hoz, mint a sík területeken. De ugyanakkor alkalmas állattenyésztésre. Szőlőt, gyümölcsöt lehet termelni, mert a községet körülvevő erdős hegyek megvédik azokat a fagytól, hideg szelektől. A zöldelő mezők, a vadvirágos erdőszélek s megannyi virágzó fa a méhek kedvelt legelőhelye. A pártalapszervezet irányításával, a vezetőtanács kezdettől fogva foglalkozik ezeknek a lehetőségeknek észszerű kihasználásával, a mellékgazdaság kifejlesztésével. Pártunk és kormányunk határozatából megtudták, hogy ennek megvalósításáért még nagyobb segítséget kapnak. — Jelenleg 2,80 hektár direkt termő szőlőnk van, ami az idén jól fog jövedelmezni, — mondja örömteli hangon Tamási József, a kollektív gazdaság elnöke és tovább beszél a mellékgazdaság fejlesztése terén elért eredményekről. — Van 17 lovunk és 9 csikónk, 17 tehenünk és 16 növendékállatunk, 9 malacos kocánk és 6 süldőnk. 158 juhunk van, aminek nagy része cigája. Az idén 72 báránnyal növekedett juhállományunk. Juhainkat a község cigája berbécseivel keresztezzük, hogy feljavítsuk a fajt. Van 58 család méhünk, amiből 18 család idei. Ebben az ■évben 400 kg. mézet szolgáltattak, s ebből 111 kilót értékesítettünk, a többit a munkanapok arányában elosztottuk. — Szép eredményeket értünk el a zöldségtermelés terén is. Zöldpaszulyból 12.000 lej és más zöldségből 4000 lej értékben árusítottunk. Tamási elvtárs az új ember jövőbelátó hangján beszél mellékgazdaságuk további fejlesztéséről: „A tavasszal még 50 úr szőlőt fogunk ültetni. Szaporítani fogjuk a tehén-, ló-, sertésállományunkat és tavaszra a juhok számát 1000-re fogjuk kiegészíteni. Odajutottunk, hogy a meglévő istállók szükek az állatok számára. Építeni fogunk egy 60—70 állat befogadására alkalmas istállót, amihez a téglát és a cserepet már beszereztük, úgyszintén a faanyag nagy részét is. VAN MÉG HIÁNYOSSÁG IS — mondja Tamási elvtárs. — Csak most kezdtünk hozzá a munkaterv elkészítéséhez. Megszerveztük a brigádokat, de elhanyagoltuk a szocialista versenyt. Mindenesetre igyekezünk kijavítani hibáinkat, hogy a munkát zavartalanul végezzük. Valóban a befurakodott kulákok felett győzedelmeskedett kollektivisták, fokozzák éberségüket az osztályellenség mesterkedéseivel szemben. A pártalapszervezetnek alaposabban kell foglalkoznia a tagok nevelésével. A vezetőtanácsnak jobban meg kell szerveznie és ellenőriznie a munkát. Használják ki a helyi erőforrásokat, fejlesszék tovább gazdaságukat és most az őszi vetést a tagok aktív részvételével, az agrotechnikai szabályok alkalmazásával végezzék el, mert előttük is a tagok növekvő anyagi szükségleteinek kielégítése, kulturális színvonaluk emelése áll legfontosabb feladatként. LÁSZLÓ LAJOS Ma, október 1-én 15 éve annak, hogy megjelent az „SZKP történetének rövid tanfolyama", mely kivételes helyet foglal el a marxizmus-leninizmus kimagasló alkotásai között. „Az SZKP történetének rövid tanfolyama" a marxizmus-leninizmus alapismereteinek nagy enciklopédiája, az a mindent átfogó mű, melyben Sztálin, a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat nagy mestere összefoglalta és közkinccsé tette a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatait. Az SZKP történetének sztálini összefoglalása lépésről-lépésre tárja fel a Szovjetunió Kommunista Pártjának dicső útját, a múlt század 30-as éveiben megalakult kis marxista köröktől a kommunisták hatalmas pártjáig, amely a látás első szocialista államának megalkotójává és vezetőerejévé vált. Az SZKP története rövid tanfolyama elméletileg összegezi azokat az óriási tapasztalatokat, amelyeket a párt, a munkásosztály valamennyi ellensége ellen, a cárizmus és a kapitalizmus megdöntéséért, a proletariátus diktatúrájának megteremtéséért, s a szocializmusnak a Szovjetunióban való felépítéséért vívott harcban szerzett. Az SZKP története rövid tanfolyama az alkotó, cselekvő marxizmus zseniális műve. Sztálin az „SZKP története rövid tanfolyama" 4-ik fejezetében lángeszmén kifejtette a dialektikus és történelmi materializmus alapjait, s a tudomány és forradalmi gyakorlat legújabb eredményei alapján továbbfejlesztette. A dialektikus és történelmi materializmus — hangsúlyozza Sztálin — a kommunizmus elméleti alapja. Sztálinnak a dialektikus és történelmi materializmusról írt művének legfontosabb sajátossága abban áll, hogy rámutatott a marxista filozófia és az SZKP forradalmi tevékenysége között meglévő mély összefüggésekre. Ez a mű hatalmas erővel mutatja meg, hogyan kell alkalmazni a marxista dialektikát a párt gyakorlati forradalmi tevékenységében. Tudományosan bebizonyította, a kapitalista rend elkerülhetetlen bukását és a szocialista renddel való felváltását. Sztálin arra tanít, hogy a párt tevékenységében a marxista dialektikától vezérelve mindig előre és sohasem hátra néz, mindig a haladóra, mindig arra veszi az irányt, aminek jövője van, arra, ami nő és fejlődik. A marxi dialektika felvértezi a pártot a társadalomfejlődés törvényeivel és megmutatja, hogy a termelőerők fejlődése társadalmasította a munkát, a tőkés társadalmi termelésnek ma már a társadalmi tulajdonon alapuló szocialista termelő viszonyok felelnek meg. E marxista tételnek nagy jelentősége van a proletárdiktatúráért folyó harcban. „Az SZKP története rövid tanfolyamának" hatalmas jelentősége van az összes kommunista és munkáspártok harcában. E mű értékes tapasztalatokat nyújt a kapitalista országok kommunista pártjainak az imperialista háborús gyújtogatók ellen, a békéért és szabadságért vívott harcukban. „Az SZKP története rövid tanfolyamának" hatalmas jelentősége van a mi pártunk számára is. E mű az illegalitás nehéz éveiben felvértezte a pártot és lehetőséget adott, hogy a párt helyesen tájékozódjon a stratégia és taktika, valamint a pártélet belső kérdéseiben. Az SZKP tapasztalatainak különösen nagy jelentősége van ma, amikor a szocializmus építése gyakorlati kérdéssé vált országunkban. Az SZKP tapasztalatainak tanulmányozása lehetőséget ad, hogy helyesen tájékozódjunk a szocializmus építésének minden kérdésében és, hogy megrövidítsük a szocializmushoz vezető utat. Különösen időszerű az a tapasztalat, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja az új gazdasági politika (NKP) megvalósítása terén szerzett. E tapasztalatok alapján pártunk helyesen állapította meg politikáját a három társadalmi alakulat létezésének feltételei között. Pártunk az iparosítás lenini-sztálini tanítását alkalmazva szép eredményeket ért el. A népi hatalom éveiben ipari termelésünk volumenye jelentősen túlhaladta a burzsoá földesúri rendszer idején elért legmagasabb színvonalat. Új iparágak mint: traktorgyártás, elektrotechnika, kőolajipari felszereléseket gyártó és más iparágak jöttek létre. . Hazánkban az új üzemek százai épültek, Marosvásárhelyen az „ENCSEL MÓR ÜZEM, stb. „Az SZKP története rövid tanfolyama" megmutatja, hogy a kollektivizáálás éveiben a párt, hogyan oldotta meg a hatalom kivívása után a proletárforradalom legnagyobb feladatát: az elaprózott parasztgazdaságok , nagyüzemi gazdaságokra való átalakítását. A tapasztalatok felhasználásával hazánkban ma már közel 2000 kollektív gazdaság és körülbelül ugyanannyi társulás létesült. Pártunk alkotó módon alkalmazza az SZKP, a szocializmus építése terén szerzett tapasztalatait. Ezt igazolja az RMP augusztus 19—’20-án megtartott bővített plenáris ülése is. A plenáris ülés megállapította, hogy az eredmények mellett pártunk és kormányunk gazdasági politikájában fogyatékosságok is voltak. Megmutatta, hogy túlfeszítettük az iparosítás ütemét, ami akadályozta a közfogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termelés kellő mértékben való növelését. Pártunk és kormányunk olyan helyreigazító intézkedéseket tett és tesz, amelyek felszámolják az elkövetett fogyatékosságokat. Az SZKP története arra tanít, hogy a dolgozó parasztság milliós tömegeivel való tartós szövetség nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. E tanítás alapján, az augusztus 19—20-án megtartott bővített plenáris ülés határozata megmutatta, hogy népi demokratikus rendszerünk politikájának központjában a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének állandó megerősítése kell, hogy álljon. A Nagy Nemzetgyűlés elnökségének törvényerejű rendeletei és a Minisztertanács határozatai elősegítik a mezőgazdasági termékek termelésének emelését és ezáltal az árucsereforgalom fokozását, ami a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének gazdasági alapját képezi. Az augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésen elfogadott gazdasági intézkedések programja bizonyíték arra, hogy pártunk következetesen alkalmazza azt a lenini-sztálini tanítást, hogy „a párt legyőzhetetlen, ha nem fél a bírálat és az önbírálattól, ha nem palástolja munkája hibáit és fogyatékosságait, ha úgy tanítja és neveli kádereit, hogy levonja a pártmunka hibáinak tanulságait, ha hibáit idejében helyre tudja hozni." Az SZKP története arra tanít, hogy kíméletlen harcot kell folytatni a párt ellenségei ellen, azok ellen, akik akadályozzák a bírálat és önbírálat széleskörű kibontakozását. Pártunk e tanítások alapján felhívja figyelmünket, hogy a legszigorúbban kell mindazokkal szemben eljárni, akik a dolgozók bírálatát elfojtani merészelik. A bírálat és önbírálat széleskörű alkalmazására újból alkalom adódik, amikor sor kerül az augusztus 19—20-i határozatoknak a párttagok és a dolgozók által való megvitatására. A bírálat és az önbírálat és főleg az alulról jövő bírálat erősíti a párt kapcsolatát a tömegekkel. Lenin már az új típusú párt megalakítása idején kihangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentősége van a párt és a tömegek közötti kapcsolatnak. Ajelen időszakban, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején, amelynek meggyorsítása mindenekelőtt a tömegek alkotó tevékenységétől, öntudatuk színvonalától függ — különösen nagy jelentősége van a tömegek között végzett politikai munkának. A pártszerveknek és szervezeteknek rendszeres fölvilágosító munkát kell végezniük a párt politikájának megmagyarázása érdekében. Az SZKP története és a szocializmusnak hazánkban való építése terén szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a dolgozó tömegek minél jobban, minél mélyebben megértik a párt politikáját, annál tevékenyebben harcolnak a párt által kitűzött feladatok megvalósításáért. Az SZKP története arra tanít, hogy állandóan szem előtt kell tartani a dolgozók növekvő igényeit és szükségleteit. Pártunk, a Sztálin által felfedezett szocializmus alapvető gazdasági törvénye alapján, legfontosabb célkitűzésének tartja a dolgozók szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Ezen a tvén pártunk és kormányunk szép megvalósításokat ért el. AzRMP KV augusztus 19—20-i bővített plenáris ülése elősegíti, hogy még jobban biztosíthassuk a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. Nagy jelentősége van számunkra az SZKP tanításának a párttagság minőségéről, különösen ma, amikor pártunkban tagjelöltek és új tagok felvétele folyik. Pártunk nem a tagok számára, hanem azok minőségére helyezi a fősúlyt. Az alapszervezeteknek éberen kell őrködniök, hogy csak az arra érdemesek léphessenek be a pártba. A szocializmus építése számtalan kérdés megoldását követeli pártunktól. E feladatok megoldása megköveteli a párttagok és jelöltek, valamint a dolgozók ideológiai és politikai színvonalának állandó emelését. Minden párttag és becsületes dolgozó központi feladata, hogy tanulmányozza az SZKP történetét. A párttagoknak és elsősorban a párt és állami kádereknek alaposan tanulmányoznuk kell azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a szovjet nép az ipar, a mezőgazdaság fejlesztése, a nép életszínvonalának emelése terén elért. Az SZKP története rövid tanfolyamának tanulmányozása megtanít arra, hogy amilyen mértékben a párt és állami kádereink elmélyítik és elsajátítják az SZKP gazdag tapasztalatait, olyan mértékben fogunk új sikereket aratni a párt megerősítése, gazdasági, társadalmi és kulturális téren, mert az SZKP tapasztalatainak elsajátítása forradalmi erőforrás, mely megerősíti országunk népének azt az elhatározását, hogy továbbhaladjon előre, a Szovjetunió Kommunista Pártja példája által megvilágított úton, a szocializmus felé. SIMON JENŐ SZŰCS SÁNDOR 11 éves az SZKP történetének rövid tanfolyama VÖRÖS ZÁSZLÓ Egy jól működő ARLUS-kör Az ARLUS- körök tevékenységükkel a dolgozók széles tömegei között népszerűsítik a Szovjetunió nagyszerű eredményeit, az élenjáró szovjet munkamódszereket. A marosvásárhelyi „Textila Mures“ ARLUS-köre egyike azoknak a köröknek, amelyek a legszebben járulnak hozzá a román és a szovjet nép testvéri barátságának megerősítéséhez. A kör vezetősége megtárgyalja azokat az új szovjet munkamódszereket, amelyeket vállalatuknál alkalmazni lehet és ezeket rendszeresen megvitatják a vállalat dolgozóival. Ezeknek a vitáknak az eredménye a termelésben is megmutatkozik. A Zsandarova-féle módszer alkalmazásával például a szövetkezet dolgozói a munka termelékenységét az utóbbi időben 12 százalékkal emelték. A „Textila Muris“ ARLUS- körének több mint 620 tagja van .A tagok lelkesedv es veszek részt az orosz nyelv tanulásában. A rövidesen beinduló íj orosz nyelvtanfolyamra több mint 50-en jelentkeztek. Senkívül működik második és harmadik fokú nyelvtanfolyam is. KISS MARGIT levelező 3 A dolgozók kéréseinek elintézése A vállalatok vezetőinek ajtaja mindig nyitva kell hogy álljon a dolgozók előtt, meg kell hallgatniuk az alulról jövő javaslatokat, kéréseket és panaszokat. Az a vállalatvezető, aki meghallgatja a dolgozók kéréseit, bírálatait, támogatást kap ezáltal feladata teljesítésében. Az a vállalatvezető viszont, aki elzárkózik mindettől, bürokratikussá válik, elszakad a tömegektől és nem tud megfelelni az egyre növekvő feladatoknak. A gyergyóditrói barakküzem vezetői meghallgatják a dolgozók javaslatait, kéréseit és panaszait, s foglalkoznak azok elintézésével. Több példa van erre. Többek között Kedves József cirkulás és munkás azzal a javaslattal jött, hogy a cirkulát szereljék át középtengelyes meghajtásra, mert a jelenlegi helyén gyakran elszakad a szíj, vagy gyakran lecsúszik. A javaslatot megtárgyalták, Sajgó József igazgató szakvéleményt kért Ambrus Ferenc gépésztől és Vengricki József technikustól. A technikusok helyesnek találták a javaslatot, s azonnal rátértek gyakorlati megvalósítására. Kompot Ferenc gáteres rámpa építését javasolta a prizmák részére, javaslata szintén meghallgatásra talált. Megállapították, hogy a kért rámpa megépítésével meggyorsul a munkamenet, javul a munkavédelem és két ember mukaerejét takarítják meg. Egyéni kérdésekkel is fordulnak a dolgozók a vezetőséghez. Sipos Józsefné kérésére, gyermekeit elhelyezték a napköziotthonban. Az igazgatóság intézte el az ügyét. Hompot Ferenc felesége: beteg volt, s szekeret kért az igazgatóságtól, amit azonnal meg is kapott. Mindezek kicsi és könnyen teljesíthető kérések, de azonnali elintézésük szorosabbá teszi a kapcsolatot az üzem vezetősége és a dolgozók széles tömegei között. Hiba volt, hogy a gyergyóditrói szövetkezet nem gondoskodott az üzem dolgozóinak téli zöldségellátásáról. Az igazgatóság azonnal irt a szövetkezet vezetőségének és rövid időn belül megoldották ezt a problémát is. Ugyancsak az alulról jövő kezdeményezés és a panaszok meghallgatása eredményezte az üzemi kantin ellátásának megjavítását is. Vannak jogos kérései a barakküzem munkásainak, amelyeket az igazgatóság bizonyos okok miatt nem tud teljesíteni, megoldani, éspedig az, hogy nem látnak el mindenkit a kollektív szerződésben előírt munkaruhákkal. Meg kell találni a megoldást e kérdés elintézésére is, mert pártunk szüntelenül arra tanít, hogy egyetlen dolgozónak se maradjon jogos kérése vagy panasza elintézetlen. Ezt kell szem előtt tartania minden igazgatónak és vállalatvezetőnek, hogy a tömegekkel való kapcsolatot kimélyíthessék.