Vörös Zászló, 1954. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1954-01-01 / 1. szám
.VÖRÖS ZASZU*1 leírtt figyelmet az agitátor tanfolyamok megszervezésére és jó menetelének biztosítására Gyergyó-raponics. A Központi Vezetőség határozataiaa kötelezi a pártbizottságokat, hogy itézkedjenek az agitátor tanfolyamok kiterjesztése és munkájuk alapos megnvitása érdekében. Az agitátor tanformok legfőbb feladata, hogy segítik az agitátorokat a legjobb munka- módszerek elsajátításában. Györgyó-vajon egyes pártalapszerezeteinek eziányú tevékenységét zsgálva megállapíthatjuk, hogy értek eredményeket. A gyergyószentmiklósi IkolLalanszervezete ebben az évben jobb feltételek között készítette elő az agitátor tanfolyamokat, mint az elmúlt évben. Idejében kijelölték a tanfolyam felelősét, Turán Györgyöt, aki komoly tapasztalatokkal rendelkezik az agitációs munkában és fel tudja vértezni az agitátorokat az eredményes agitációhoz szükséges ismeretekkel. Az agitátor tanfolyamok sikerének biztosítása érdekében igen fontos a tanfolyamok résztvevőinek figyelmes kiválogatása. Az IFID agitációs tanfolyama 32 hallgatóval indult, akik 80— 90 százalékban résztvesznek a tanfolyamon. A pontos látogatottságot az eredményezi, hogy az alapszervezet vezetősége már a tanfolyamfelelősök előkészítése idején kiválogatta az agitátorokat és foglalkozott velük. A tanfolyamon már három előadást tartottak. A leadott anyagokat az agitátorok helyesen használják fel a gyakorlatban. Nem ez a helyzet azonban a gyergyószentmiklósi szövetkezet alapszervezetének agitátor tanfolyamánál. A pártalapszervezet vezetősége, személye szerint, Boér Sándor és Zakariás István bárótagok lebecsülték a tanfolyam fontosságát. Nem gondoskodtak arról, hogy a kijelölt tanfolyamfelelőst, Zárog Margitot, elküldjék a 6 napos kiképző tanfolyamra. Ugyanakkor bürokratikus módon állították össze az agitátorok névsorát is, anélkül, hogy személyesen beszéltek volna velük. Mindez meglátszik a tanfolyam látogatottságán is, ahol az agitátorok csak 65 százalékban jelennek meg. Hasonló a helyzet a „Comrasprod“ vállalatnál is. Itt olyan tanfolyamfelelőst jelöltek ki, mint Fodor Ioachim, akinek nincs képessége a tanfolyam vezetésére és nem is érdekli a tanfolyam működése. Az agitátor tanfolyamok egyik komoly hiányossága, hogy rendszertelenül tartják az előadásokat. Nem tartják be a kapott utasításokat és nem tanulmányozzák az „Agitátor zsebkönyve" különszámában megjelent erre vonatkozó útmutatást. Ezt bizonyítja, hogy a tanfolyamot nem november 1-én, hanem csak 15-én nyitották meg. Nincs egy előadó kollektívájuk. Nem jelölték ki az agitátor tanfolyamok előadó propagandistáit, és nem osztották el, hogy melyik leckét ki tartja. A fenti agitátor tanfolyamok működésének rendszertelensége és az utasításoktól való eltérésnek oka, hogy maga Biró András, a rajoni pártbizottság propaganda és agitációs kérdésekkel foglalkozó titkára elhanyagolta a tanfolyamok ellenőrzését, de nem ösztönzi erre az aktivistákat sem. Biró elvtársiak fogalma sínes arról, hogy a tanfolyamokkal mi a helyzet a gyakorlatban. Az aktivistákat nem mozgósította arra, hogy előadásokat tartsanak a tanfolyamokon és így segítsék azokat. Az agitátor tanfolyamok működésének megjavítása a pártszervezet egyik igen fontos feladata. Szükséges, hogy haladéktalanul felszámolják az agitációs tanfolyamokkal szembeni közömbös és lebecsülő magatartást. Őrködniük kell, hogy az agitátorok elsajátítsák a leckéből és a szemináriumon leszűrt tanulságokat és azokat alkalmazni is tudják a gyakorlatban. Intézkedniük kell, hogy a tanfolyamok el legyenek látva a szükséges anyagokkal, amely feltétele az agitációs tanfolyam eredményességének, valamint annak, hogy az agitátorok alaposan elsajátíthassák a tanfolyam anyagát. A fenti fogyatékosságok kiküszöbölése hozzájárul a pártszervezet politikai tömegmunkája színvonalának megjavításához. SIMÓ J. Egy fordítva ragasztott bélyeg története A postán egy szúrósszemei, mogorvaarcú akta táskás férfi jelent meg. A postahivatal vezetőjével civakodott. — Ki adta fel ezt a lapot? — Inspektor úr, nem tudom, csak pár napja, hogy itt vagyok a községben, nem ismerem az embereket s a feladó nevét nem is lehet kiolvasni. — Hívja ide a bírót és a csendőrprancsnokot. Még egy negyedóra sem telt el, s már a postán volt Gliga Aurel bíró úr és Mandrea Gavril csendőrparancsnok, vagy, amint szólítani szokták, azőrmester úr. Hanco inspektor úr idegesen jöttment az irodában, kezében szorongatta a nagy ákom-bákom betűkkel teleírt levelezőlapot. — Bíró úr! Kinek az írása ez? — s erélyesen a bíró orra elé bökte a levelezőlapot. Gliga fejét csóválva röviden válaszolt: — nem tudom. Mandrea is odalépett. Nézzük meg, kinek van címezve? Uifában Joan, Constanta, s a katonai egység száma. — Uifában, Uifában, — motyogta magában a bíró. Ehe, megvan. Ez Uifában Reveca fiának ment, aki Constantán katona. — Biztos ez biró úr? — kérdezte az inspektor. — Még a fejemet is adom érte. Erre az inspektor a csendőrőrmesterhez fordult, s parancsoló hangnemben szólt: — Hozza ide Uifában Revecát, de most. — Igenis. Az őrmester, puskáját vállára dobva, rohant Uifában Reveca után. Kis idő múlva a 65 éves Uifában Revecát lökdöste maga előtt a község főutcáján. A szegény öregasszony sietett, ahogy tudott, ment , ha nem is lökték, hiszen hajtotta a szél, a hideg, amely vékony ruháján átfejt. Reveca néni szégyelte magát, hogy kisérik. Meg is akarta kérdezni, miért. De nem merte, mert az őrmester, amikor belépett hozzá már dühös és goromba volt. Durván szólt rá: Jöjjön velem! — Inspektor úr, itt a vénasszony. — mondta az őrmester. — Ehe, maga az a vén bolseviki? Ugye, maga írta ezt a levelet? Az öregasszony kezébe vette a lapot és nézte. Arcán apró könnycseppek szaladtak le és a kezében lévő levelezőlapra hullottak. A tintairás összefutott a papíron. — Én írtam, én — mondta reszketve, s foltozott fekete fejkendője sarkával törölgette szemét. Hazahívtam a fiam, mert felesége nagybeteg. S szegény fiam nem kapta meg a levelet. Minden pillanatban kimúlhat a világból az a szegény asszony. Az inspektor az Íróasztalnál ült. Ballábát jobbján keresztülrakta, öszszekulcsolt két hüvelykujját idegesen forgatta. Aztán elkezdett hangosan kacagni. — Ostoba vénasszony, — ordította. — Mit gondol, hogy érdekel engem a maga fecsegése, hogy beteg a menye, nagyon téved. Azt mondja meg, hogy őfelsége, Mihály király fejét ábrázoló bélyeget, miért ragasztotta fordítva, fejjel lefelé. Hm, erre feleljen, na de gyorsan! Az öregasszony újból kezébe vette a lapot, s nézte. — Hát meglehet, hogy én ragasztottam így, de istálom szépen, én már nem látok jól s szemüvegre nincs pénzem. — Milyen jó, hogy nem lát, inkább mondja meg őszintén, hogy hazudik, bolsevik boszorkány! őfelsége képét nem látta, de a röpcédulát, azt el tudta olvasni! Na, mit szól hozzá, nincs mit tagadjon, a bíró úr mindent megmondott. Beszéljen, miért ragasztotta a király bélyegét lefelé? Beszéljen! — ordított, közben öklével az Íróasztalt verte. — Nem szándékosan ragasztottam, istálom szépen. A — Hazudik, de majd megkeserült. Tudunk mi mindent. Maguk voltak azok, akik azt beszélték, hogy nem ártana, ha őfelségét már egyszer fejreejtenék. Innen indult el minden, ebből származik, csúfságból ragasztották fejjel lefelé a bélyeget. — Ugye így van? — szólt közbe az őrmester is. Reveca tagadólag intett. — Ne rázza a fejét, mert kitépem a helyéről. — ordította az őrmester, közben két hatalmas pofont adott az öregasszonynak. A postahivatalon még sokáig folyt ez a cirkusz. Aztán jegyzőkönyvet vettek fel s beírták, hogy Uisában Reveca bolsevik röpcédulát olvasgat, s gúnyból őfelsége Mihály király kéjpét ábrázoló bélyeget fordítva ragasztotta 1942-ben a fiának küldött levejezőlapra. Letartóztatták, a királlyal való gúnyüzésért, őfelsége megsértő ■ sóért s hét évi börtönre ítélték. 1 -k fej az újév első napján, több éves év**• fordulója annak, hogy Uisában Reveca kiszabadult a vácáresti börtönből. A kicsi falusi házakban talán senki sem ünnepelte olyan örömmel december 30-át, a Népköztársaság kikiáltásának évfordulóját, mint Uifában Reveca, aki a király képéért három évig sínylődött a vácáresti börtönben. (A másik négyet a felszabadulás után eltörölték.) A községben mély csend van. Nagy feépelyhek hullanak. Szinte jólesik este ilyenkor a faluban jönnimenni. A néptanácstól egy magas férfi jött ki, tőle kérdeztem meg, nem tudja-e hol lakik Uifában Reveca. — Menjen csak az elvtárs ott fönn, a Maros mellett az országúton. A község végén egy vakolatlan téglaépületet talál. Egy új ház, a fia építette. St abban lakik. Bekopogtattam,. Roskadt, hajlotthajú nénike fogadott. A 80-hoz már kö-zel állt. ő volt az. A fia után érdeklődtem, aki néptanácsi képviselő. Róla , beszélgettünk s igy, beszélgetés köz- ben elmondta, hogy járta meg ő a király képével. Sirt. A tenyerében egy képet szorongatott. — A menyem, aki meghalt. A fiam nem tudott hazajönni a temetésére. Még ott sem voltam itthon, mert bezártak. Hej, de sötét világ volt az. Milyen jó, hogy most más az élet, jó bizony... MARKÓ BÉLA! A Csíkszereda! GTA készül a javítási munkálatokra A Csíkszereda gép- és traktorállomás, miután befejezte őszi mezőgazadsági tervét a kollektív gazdaságokban és mezőgazdasági társulásokban, egy újabb munkához, a javítások elvégzéséhez kezdett. A gépállomás mérnökei, technikusai, az alapszervezet és a politikai osztály irányításával, idejében intézkedtek, hogy a javítási kampányt jó körülmények között kezdhessék meg. Elsősorban feladatuknak tekintették, a különböző újítások bevezetését, gépek és alkatrészek beszerzését. A szovjet GTA-k tapasztalataiból, valamint a hazai élenjáró gépállomások elmúlt évi tapasztalatait felhasználva, olyan módosításokat és újításokat vezettek be a gépek javításában, amelyeket eddig nem alkalmaztak. Mátéi Constantin mérnök irányításával próbapadot készítettek el, amelynek célja, hogy a kijavított traktor motorokat ezen próbálják ki és jártassák be. A próbapadon a motorok bejáratása igen előnyös, mert több mint 180 kilogramm motorinát és 50 munkaórát tudnak megtakarítani a bejáratás alkalmával. A másik igen értékes megvalósítása a gépállomásnak, hogy a gépek emelésére és szállítására olyan újítást vezettek be, amellyel húsz munkaerőt takarítanak meg. Ez az újítás egy csigaszerkezet, amely 4000 kilogrammos motort, vagy gépalkatrészt könnyen felemel és a kivánt helyre szállít. Ezzel az újítással a KD 35-ös típusú traktorokat 15 órával kevesebb időtartammal javítják meg, mint a régi eljárások alkalmazásával. A Csíkszeredai gép- és traktorállomáson számos olyan újítást és módszert vezettek be a gépek, traktorok kijavításánál, amelyekkel a tavaszi mezőgazdasági kampányra idejében és jó körülmények között fel tudnak készülni. A traktoristák minél jobb kiképzésére a gépállomás vezetősége szakmai tanfolyamot szervezett. BÁDÉ ANTAL levelező Bíráló cikkeink nyomán A „Vörös Zászló“ december 17-i számában bíráló cikk jelent meg „Formális faliújság“ címen, a marosvásárhelyi Fűtőház faliújságjának tevékenységéről. A bírálatra a pártalapszervezet titkára, Katona Béla válaszol. A cikket a pártalapszervezet büróülésén vitatták meg, ahol többek között a következő határozatot hozták. A faliújságkollektívát ki kell bővíteni és a cikkeket 10 naponként kell cserélni. Ennek a munkának az ellenőrzésével Bárczi Lászlót bízta meg a pártalapszervezet. * A december 16-i számban a kézdivásárhelyi „Sportind“ szövetkezet faliújságjáról jelent meg bírálat. A faliság szerkesztőkollektíva és a pártalapszervezet elismeri, hogy a bírálat helyes volt, annál is inkább, mert pontosan a választások előtt tévesztették szem elől a levelezőkkel való foglalkozást. A bírálat nyomán határozatot hoztak, amit a jövőben betartanak. Ugyanebben a cikkben bírálatot kapott a rajoni néptanács faliújság szerkesztőköllektívája és a páriaképszervezete. Az alapszervezet titkára válaszolt és közli, hogy a jövőben Shossabban ellenőrzi majd a faliújság m működését, hogy egyre kevesebb hiányosság mutatkozzék annak tevékenységében. 3 — Udvarhelyen, az 1950-51-es években számos kisipari termelőszövetkezet alakult, mint a „Vörös Csillag’, „Május 1‘‘ és mások, így jött létre a „Gábor Áron“ vasipari termelőszövetkezet is. A szövetkezetet alakító 38 kisiparos akkor még nem is gondolt arra, hogy rövid három év leforgása alatt a szövetkezet ilyen nagyot fog fejlődni. A megalakulást követő években a munkálatok legnagyobb részét, 80 százalékát, kézi szerszámokkal végezték. Ma a kézimunkát az osztályok többségénél a gépimunka váltotta fel. Csak 1953- ban a belső erőforrások felhasználásával, ócska, régi gépalkatrészekből 5 présgépet, 3 egyengető gyalugépet, rugókalapácsot, kiégett villanymotorból használható villanymotort és más gépeket készítettek. A szövetkezetben ezen kívül még számos munkafolyamatnál megkönnyítették a munkát. Az olajozókannákat eddig kézzel szabták ki, most présgépen, félannyi idő alatt végzik el. A fenti és még számos más intézkedés járult hozzá, hogy a szövetkezet egész évi tervét november végén már teljesítette is. A megalakulástól számítva a mai napig több mint 400 százalékkal nőtt a termelés, ami egymagában már a szövetkezet fejlődését igazolja. Az RMP KV bővett plenáris ülésének augusztus 19—20 i határozatai nyomán A szövetkezet pártalapszervezete — Bagoly István titkárral az élen — széleskörben népszerűsítette a tagok sorában az RMP KV augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésén hozott határozatokat, aminek eredményeképpen minden szövetkezeti tag munkáját a több, jobb közszükségleti cikk eléréséért, a szigorú takarékosságért való harc szellemében végezte. A bádogos-lakatos osztályon, a határozat megjelenése és ismertetése után igen szép eredményt értek el. — Elhatároztuk, hogy kiválogatjuk a legkisebb anyaghulladékokat is, azért, hogy azokat felhasználva, olcsóbbá tegyük termékeinket — mondja Balassi Endre, a szekció felelőse. A káyhák, valamint a kályhacsövek kiszabásánál nagyon sok apró pléhlemez hulladék maradt ,amit eddig átadtak a helyi DCA-nak. Most ezeket a hulladékokat felhasználják, értékes dolgokat állítanak elő belőlük, így a sztálinvárosi „Vörös Lobogó“ gépgyárnak 700 darab olajozókannát készítenek, 11.800 lej értékben. Ugyancsak nagy gondot fordítanak az anyagmegtakarításra is, így decemberben 996 lej értékű horgonyzott lemezt takarítottak meg,amelyből szintén közszükségleti cikkeket állítotak elő. A szövetkezetben kályhákat is készítenek. Megtörtént, hogy a kályhakészítés tervét a veszély fenyegette szögvas hiányában. A szövetkezet vezetősége és a dolgozók azonban nem torpantak meg a nehézségek előtt, hanem a helyi erőforrások felhasználásával annyi szögvasat készítettek, hogy több mint egy negyedévig tudták pótolni a hiányt. A kályhakészítés tehát tovább folyt. A tepsik készítésénél a sarkokat eddig ollóval — nagyon lassan — vágták ki. Ezt a műveletet leegyszerűsítették, s így 2—3 óra alatt elvégzik ugyanazt a munkát. A vasablakok készítésénél a rácsokat kézi fűrésszel vágták ki, ami fáradságos és lassú munka volt. Most ezt a műveletet présgépen végzik el, amivel mintegy 65 százalékkal emelték a termelést ennél a munkafolyamatnál. Ugyancsak ebben az évben több mint 12 tonna cipőorr-spiccet készítettek, amelyet az ország minden részébe szállítottak. A fenti eredmények eléréséhez az olyan szövetkezeti tagok lelkes munkája járult hozá, mint Szabó László bádogos élmunkás, aki napi előirányzatát átlagosan 130—140 százalékban teljesít. Hasonlóan szép eredményeket érnek el Ketesdi Albert, Jére Árpád, Szakács József és mások. A szövetkezet dolgozói munkájukkal bizonyítják be, hogy fokozott mértékben küzdenek a párt határozatainak valóra váltásáért, a dolgozók igényeinek kielégítéséért. Új emberek nőnek A szövetkezet présműhelyében serényen dolgozik egy I0— 17 év körüli, élénkszemű ifjú. A sok idősebb lakatos és gépmunkás között, a belépőnek mindjárt rajta akad meg a tekintete. Zichcli Jan. Nemrég került a szövetkezethez, de eddigi munkájával bebizonyította, hogy szereti a dolgozók közösségét, hogy harcol az előirányzatok teljesítéséért. — Présgépen akarok dolgozni, etetem a gépet. Ha bántjuk, • kezeljük, engedelmeskedik nekünk — mondogatja Ziehet! Icán tört magyarsággal. Eüst ifjú. A szövetkezetben temátja a mesterséget is, meg a magyar nyelvet is. Mindkettőre szeretettel tanítják a szövetkezet többi tagjai. — Zicheli Ioan mondhatni szövetkezetünk ifjai közül a legszorgalmasabb. Nincs olyan szövetkezeti tag, aki ne szerzné őt — mondja Bagoly István, a pártalapszervezet titkára. Zicheli Joan még nagyon fiatal, de megértette, hogy, ha ő szakmát tanul, többet tud, többet alkot, többet ad a társadalomnak, természetesen többet is kap a társadalomtól, a vagyonát a szövetkezetben látja. Ha növelni akarja vagyonát, növeli a szövetkezet tulajdonát. XII típusú szövetkezeti tag. A jövő fényesen Az elért eredmények újabbak elérésére lelkesítik a szövetkezet tagjait. „Nem elégszünk meg ennyivel, szebbet, többet akarunk“ — határozták el a szövetkezeti tagok. Ezt igazolja az a bizalom, amellyel az 1954-es évbe tekintenek. A szövetkezet apró, elszórt egységeit egyesíeni fogják s így a termelés teremtékenyen fog emelkedni. — Olyan szép, nagy műhelyben fogunk dolgozni, hogy nem is lehet majd összehasonltan, a mostaniakkal — mondja Baláss Endre, a bádogos lakatos osztály felelőse. Nyílt remotecivel most nem vkörülte dolgozókat figyeli. A jövője néz, amelyben a fejlődést látja. A fejltető életet, az életben a fejlődő szövetkezetét. Ezért küzdenek nap mint nap, ezért dolgoznak, harcolnak a párt határozatainak gyakorlati megvalósításáért, a dolgozó emberek igényeinek kielégítéséért. LÖRINCZI Ft. az udvarhelyi „Gáber Ikon“ kisipari termelőszövetkezetűen közösen harcolnak az új életért