Vörös Zászló, 1963. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Az RMP Maros—Magyar Autonóm tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 26. (3476.) szám. 1963. február 1. péntek.1 Ára 20 báni. Emeljünk minden kollektív gazdaságot az élenjárók színvonalára Ebben az időszakban kollek gazdaságaink tevékenységét központi kérdését az 1962-ik eredmények és hibák elemzése, 1963-as évi termelési terv előszítése és jóváhagyása képezi. Anuár 30-ig tartományunk 204 klektív gazdaságában zajlott le múlt évi tevékenység elemzését az idei termelési tervet jóváha a közgyűlés, vagyis a létező gazdágok 80,6 százalékában. Az 1962-es év , a teljes kolhivizálás első esztendeje sikerben gazdag volt. Megelégedés: állapítjuk meg, hogy bár a kolhtív gazdaságok nagy többse alig egy esztendős tapasztalat rendelkezett, mégis jelentős filmeket értek el, a gazdaságok me erősödtek, felvirágoztak. Szocialista mezőgazdasága gyors ütemű fejlesztésében kör szerepet játszottak azok az intékedések, amelyeket pártunk kormányunk foganatosított a nőgazdaság vezetésének átszeléséért és a mezőgazdasági szk emberek újraelosztásáért. Az itézkedések nyomán tartománya kollektív gazdaságaiban több mi 250 agro- és zoomérnök tevékenkedik. Az elmúlt évi gazdasági és pézügyi tevékenységről szóló besólóknak a lelkes hangulatú kigyűléseken történő megvitatása u tán a kollektivisták mélyreható elemzik, hogyan végezték el a nőgazdasági munkálatokat, mily eredményeket értek el a hektárizám növelésében, a gazdasá megszilárdításában, az egy mukaegységre jutó pénz és természieni osztalék növelésében. A mostanig megtartott közgylések nagy többsége magas szi vonalon zajlott le. Az előterjeszett jelentések és az azokat kérő felszólalások lehetővé tették az múlt évi tevékenység alapos, so oldalú elemzését, az illető gazdság sajátos kérdéseinek megvitását. Kollektív gazdaságaink, apái szervek és szervezetek irányítsával, jelentős sikereket értek az állattenyésztés fejlesztésébe Az elmúlt év folyamán a köztulajdonban lévő szarvasmarha száma 50.945-tel növekedt amelyből 21.661 darab a fejőstén és az üsző, így az elmúlt végén tartományunk kollekt gazdaságaiban a szarvasmarha 100 hektáronkénti sűrűsége 24 drab volt. Növekedett a juhok, setések és a szárnyasok száma . Kollektív gazdaságaink szí eredményeket értek el az állat termelékenységének fokozásain is. 1962-ben 10 gazdaságunkban fejőstehenek egyedenként; házak meghaladta a 2.600 litret, a gazdaságban pedig 2.000—2,5 literes átlagot értek el. Egy gazdaságok lehetőségükhöz mégen kevés állatot tenyésztenek. E a helyzet a farkaslaki és korom (Udvarhely rajon), vaslábi és a falvi (Gyergyó rajon), a söpté (Ludas rajon) a kozmatelki (Rígén rajon) és más gazdaságokban. Kollektív gazdaságaink mási fontos sikere a közös vagyon gyarapítása és ezen belül a nagyannyú építkezés. Az elmúlt évbe gazdaságaink 833 épületet adta át a használatnak, amelyből 52 az istálló. Figyelemre méltó, hog egyetlen esztendő leforgása alat tartományunk kollektív gazdaságai majdnem annyi épületet emeltek, mint az 1961 végén meglévő kollektív gazdaságaink együtt véve, a megalakulásuk óta. Széles körben alkalmazva az agrotechnikai szabályokat, tartó talányunk kollektív gazdaságai az elmúlt évben szép eredményeke értek el az RMP III. Kongresszusán kijelölt egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés fokozása terén is. Többek között a Csíkszeredai kollektivisták búzából 2683 kilogrammos átlagtermést valósítottak meg, s mezősályi kollektivisták pedig 4.032 kilogrammos szemeskukorica termést értek el. A dombói kollektivisták 29.900 kilogrammra növelték a cukorrépa hektáronkénti hozamát. A csíkszentmártoni kollektivisták krumpliból hektáronként 17.800 kilót a tusnádiak pedig silókukoricából hektáronként 40.500 kilót termeltek. Mindezek meggyőzően bizonyítják, hogy tartományunk kollektív gazdaságainak minden szükséges feltételük megvan a hektárhozam növelésére. Vannak azonban olyan kollektív gazdaságaink is, mint a verd, etédi, mosoni, sengeri, gyergyóremetei, ditrói és mások, amelyeknek tagsága nem fordított kellő figyelmet a jó magágy készítésére, a növényápolásra és a hektáronkénti növénysűrűségre, emiatt az általuk elért terméshozam alacsony. Ezzel amellett, hogy károsan befolyásolták a tartomány hektáronkénti átlagtermését, a lehetségesnél kisebb jövedelmet biztosítottak a kollektivistáknak. Fontos tény, hogy a kollektivis-írta: BANC IOSIF , az RMP Maros-Magyar Autonóm tartományi bizottságának első titkára -óták levonva a tanulságokat, saját jó tapasztalataikból, az eredményekből és hiányosságokból, arra a következtetésre jutottak, hogy jólétük növekedése a nagy terméses hozamok, a nagy jövedelem elérésétől függ. Erre pedig csakis akrekor számíthatnak, ha széles körben alkalmazzák az agrotechnikai módszereket. Ez a felismerés arra készteti a kollektivistákat, hogy alaposan elsajátítsák az agrártu ,domány- és technika vívmányait. .. mind többen és többen vesznek részt az agro-zootechnikai tanfollyamokon. Úgyszintén ki kell emelnünk, hogy a kollektivisták meggyőződtek és napról napra mind jobbans meggyőződnek a közös vagyon gyarapításának fontosságáról, s megértik, hogy a munkaegység ** értéke növekedésének alapvető tényezője. A kollektivisták az 1963- as évi termelési tervekben jelentős összegeket irányoztak elő az■ közös vagyon további gyarapítására. Örvendetes az a tény is, hogy a kollektív gazdaságok közgyűlésein , elfogadott idei termelési terveket a lehetőségek alaposabb megvizsgálása után készítették el, s azok a minőségileg jobbak az előző éviéknél. Természetesen, ehhez nagy-1- mértékben hozzájárul a régen alakult, élenjáró kollektív gazdaságok tapasztalata, valamint a memzőgazdasági szakemberek lelkiismeretes munkája. Mindezek ellenére egyes megvií tatott és jóváhagyott termelési- tervekbe is becsúsztak hibák. Az alábbiakban ezekre akarok kitérni. Megállapítást nyert, hogy nem mindenütt és nem minden kollektivista értette meg eléggé a munkanorma fontosságát, a tervezésben és javadalmazásban játszott f. szerepét. Ezért egyes kollektív gazdaságokban több felszólaló úgy vélte, hogy a javasolt munka, normák nagyon magasak és ajánlotta azok csökkentését. Tudni kell, hogy a Mezőgazdasági Főtanács javaslatokat tett a kollektív gazdaságoknak, hogy miként tájékozódjanak a munkanormák megállapításakor. Ezek■ben az ajánlásokban a gazdasági munkák többségénél tudományosan megállapították a normák alsó és felső határát. A normák 1 alsó és felső határának megálla-pításakor szem előtt tartották, hogy a kollektív gazdaságok termelési feltétele és tapasztalatai nem azonos: itt kedvezőek a domborzati viszonyok, amott meg kedvezőtlenek, itt könnyebb a talaj művelése, amott meg nehezebb. . Ezért a munkanormák megállapításakor minden kollektív gazdaságban messzemenően figyelembe kell venni a konkrét feltételeket. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyon jók a termelési feltételek, ott a munkanormák felső határát, ahol pedig nagyon kedvezőtlenek, a normák alsó határát kell alapul venni. Ott pedig, ahol a termelési feltételek közepesek, a normákat is az alsó és felső határ között kell megállapítani, úgy, ahogy azt a kollektivisták értékelik. A Mezőgazdasági Főtanács által javasoltalsó határ alatti normákat megállapítani merőben helytelen. Ez azért káros, mert mesterségesen növeli az egyes munkák elvégzéséhez szükséges munkaegységek számát, s ez a munka-egység értékének ugyancsak mesterséges csökkentéséhez vezet. Ha alacsony normákat állapítanak meg a kollektivisták, ezzel gyakorlatilag semmit sem nyernek, hiszen a termést és a jövedelmet a munkaegységek arányában oszt , ják el. Minél kisebb a felhasznált munkaegységek száma, annál nagyobb a munkaegység értéke, és , fordítva, minél több a munkaegy- ségek száma, annál kisebb az értéke. A vezető tanácsok által előterjesztett jelentések és a hozzászó- lások egyaránt hangsúlyozták a pótjavadalmazás jelentőségét a munkálatok idejébeni és jó minő- ségű elvégzésében, a tervezett hektárhozam túlszárnyalásában. Egyetértünk azokkala kollekti-vistákkal, akik kiemelik a pótjava-dalmazás jelentőségét és síkra- szállnak azért, hogy ezt a mód- szert kiterjesszék az összes fontos növények termesztésére oly jn módon, hogy a pótjavadalmazás nyomán minden kollektivista, aki öntudatos, hozzáértőmunkéval többet termel, mint társa -- többet is kap. A pótjavadalmazást brigádonként és csoportonként kell alkalmazni. Azonban a pótjavadalmmazás csakis akkor hoz megfelelő eredményt, ha az elérendő terméshzamot tudományosan és nem véletlenszerűen állapítják meg. Úgy vélem, hogy például a Papiu Ilariai II községi kollektivisták helyesei is tájékozódtak, amikor lehetőségeik is és tapasztalataik alapján, a szemeskukorica hektárhozamát 3.001 íj kilogrammban állapították meg. Ebben a gazdaságban, ha egy , 120 tagot számláló brigád a részére kimért 150 hektáron eléri a 3.500 kilogrammos hektárhozamot , akkor a brigádtagok, a munkaegységeik után járó javadalmazáson kívül, a terven felüli teljesítmény 40 százalékaként,s ha ezt így állapítják meg — még brigádtagonként átlag 250 kilogramm szemeskukoricát kapnak, pótjavadalmazásként. Ez a jelentős menynyiség ösztönző jutalom e brigád * öntudatos, szorgalmas munkájáért Nem mondhatjuk el ugyanezt a küküllővári kollektivisták kukorica termés előirányzatáról. A küküllővári kollektivisták földjei semmivel sem rosszabbak, sőt a szakemberek megállapítása szerint még jobbak is, mint a Papiu 11arian községi kollektivistáké, mégis szemeskukoricából 1.000 kilogrammal kisebb hektárhozamot irányoztak elő. Az általuk előirányzott 2.000 kg-os hektárhozam elérése nem igényel különösebb erőfeszítést a küküllővári kollektivistáktól. Tegyük fel, hogy ebben a gazdaságban is egy ugyanolyan létszámú • brigád ugyanannyi területet , ugyanolyan jól művel meg, és • olyan termést ér el, mint a Papiu ■ Ilarian községi brigád. Ebben az ■ esetben a küküllővári brigád há■ romszorta nagyobb pótjavadalmazásban részesül, mint a Papiu ■ Ilarian-i. Vagy vegyünk egy másik példát. Tegyük fel, hogy a küküllővári kollektivisták ugyanolyan szorgalommal és hozzáértéssel dolgoznak, mint a már említett kollektív gazdaság tagjai és a tervezett 2.000 kiló helyett, 3.000 kiló szemeskukoricát érnek el. Ebben az esetben az összes küküllővári kollektivisták kétszerte nagyobb pótjavadalmazásban részesülnek, mint a Papiu Ilarian községi gazdaság legjobb brigádja. Világos, hogy ez helytelen. Mert nem egy minőségileg jobb munka eredménye lenne. De minek tulajdonítható ez a helyzet? A helytelen tervezésnek. Azt mondhatnék, hogy a Papiu Ilarian-iak túlságosan nagy terméshozamot irányoztak elő. A dolog azonban nem így áll. Ugyanis 1962-ben már elérték ezt az átlagos hektárhozamot. Az év végi beszámoló és tervvitató közgyűlések, az itt elhangzott felszólalások azt is felszínre hozták, hogy még vannak kollektív gazdaságok — igaz, számuk nem nagy, — ahol nem szervezték meg elég jól a munkát és sok kollektivista előtt nem elég világos, miért szükséges a termelés brigádonként és ezen belül csoportonkénti megszervezése. Ezért egyesek azt javasolták, hogy a feladatokat és normákat családokra osszák szét. A kollektív gazdaságok többéves gyakorlata és tapasztalata azonban bebizonyította, hogy csakis a brigádok és csoportok ésszerű megszervezése útján lehet jó eredményeket elérni. A munka családonkénti megszervezése nem adott kielégítő eredményt, mert egyenlőtlen és késedelmes volt az egyes munkálatok elvégzése, s így az egyes parcellák hozama — ugyanazon a földtáblán azonos talaj és éghajlati viszonyok mellett —, nagyon eltérő volt. Szükséges, hogy a legrövidebb időn belül minden kollektív gazdaságban állapítsák meg a szükséges brigádok és ezen belül a csoportok számát. Arra kell törekedni, hogy minden munkaerőt a legmegfelelőbben osszanak be a brigádokba, illetve csoportokba. Megállapítást nyert egyes gazdaságok azon helytelen törekvése, hogy feleslegesen felduzzasszák a brigádok és csoportok számát, azt képzelve, hogy így könnyebb a munka átfogása. A múlt évben a régeni kollektív gazdaságban például, amely 1025 hektár területtel és 507 munkaerővel rendelkezik, kilenc brigádot és 17 csoportot szerveztek, vagyis 1 brigádosra átlag 2 csoport jutott, 56 munkaerővel és mindössze 114 hektár területtel. Gyakorlatilag ez az irányzat az improduktív munkaegységek és személyek számának felduzzasztásához, a munkaegység értékének csökkentéséhez vezet. A munka kitűnően megszervezhető akkor is, ha a brigádban többen is dolgoznak. Ez azonban a brigádos felkészültségétől, képességétől és szorgalmától függ, úgy vélem, hogy kollektív gazdaságaink jelenlegi körülményei között legjobb, ha egy brigád legkevesebb 120 munkaerőből, egyegy csoport pedig 30—40 munkáéi öböl áll. (Folytatás c 2. oldalon) pKj ív ív ív ix. ix» ív ív ix» -Xi iXi ix» iX/vs - A MAI LAPSZÁMBAN ^ — Művelődési krónika (2 . oldal). ? — Rejtekhely az Elbán »- i folytatás (2. oldal). I 1— Központi feladat: a munkatermelékenység növelése (3. oldal). ? — Külföldi hírek (4. oldal). A brüsszeli tárgyalások kuidarca után (4. oldal) l ' rv* 'V'V'V/VIVIV ''V’C\DrV' *V* /v# f\f Futódarut szerelnek az öntödében Az Electro-Mure$ Állami Ipari Vállalat műszaki-szervezési intézkedési tervében többek között egy három tonnás öntödei futódaru felszerelése is szerepel. Az emelőgép üzembeállítása révén rövidesen felszámolják a nehéz fizikai munkát igénylő emelést és szállítást, termelékenyebbé teszik a munkát. A vállalat főgépészeti osztályának dolgozói vállalták, hogy a termelés megkönnyítése érdekében a futódarut határidő előtt adják át az öntödének. DINU IOAN és T. TANASESCU levelezők Ahonnan a 150.000 kilowatt energiamennyiség elosztását irányítják. A képen a gyulakutai hőerőmű energia-elosztó központja látható. Néptanácsi képviselő jelölő gyűlések Homoródszentmártoniran emum napokban Homoródszentmártonban is befejeződött a néptanácsi képviselők jelölése. A 8-as számú választási kerületben lezajlott gyűlésen az állampolgárok a kollektív gazdaság elnökét, Godra Ferenc elvtársat javasolták néptanácsi képviselőjelöltnek. A gyűlésen többen elmondották, hogy Godra elvtárs nyolc éve már képviselőjük. Lelkiismeretesen foglalkozott nemcsak választási kerületének, hanem az egész község ügyeinek az intézésével. A választóival szervezett találkozókon elhangzott javaslatok, kérések megoldására nagy gondot fordított. Ezzel magyarázható, hogy ismét javasolták a március 3-i választásokra. A gyepesi 18-as választási kerületben Benedek Dénest javasolták képviselőjelöltnek. A választópolgárok közül többen elismeréssel szóltak Benedek Dénes elvtársról, aki mint a községi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke eredményes tevékenységet végzett a község fejlesztése érdekében. Több mint öt éve néptanácsi képviselő, választási kerületében s az egész községben nagy gonddal intézi az állampolgárok ügyeit. Az abásfalvi 11-es választási kerületben az állampolgárok egyöntetűen László József elvtársat fogadták el képviselőjelöltjüknek. A március 3-i választásokon második alkalommal szerepel mint néptanácsi képviselőjelölt. Ezelőtt két évvel is megválasztották képviselőjüknek. SÜTŐ GÁBOR levelező Tusnádfürdőn A 4-es számú választási kerületben lezajlott képviselő jelölő gyűléseken az állampolgárok úgy döntöttek, hogy Darvas Ferenc elvtársat jelölik a március 3-i néptanácsi képviselőválasztásokra. A jelölőgyűlésen többen elismeréssel szóltak Darvas Ferencről, a községi néptanács végrehajtó bizottságának elnökéről, aki lelkiismeretesen intézi a község ügyeit. Az 5-ös számú választási kerületben lezajlott jelölő gyűlésen Ghimes Ilie elvtársat javasolták képviselőjelöltnek. Választói elismeréssel szóltak róla, méltatták a közvagyon megőrzése terén kifejtett eredményes tevékenységét. TÓTH MARGIT levelező -----------a X3Q Hál épül 1963-ban Marosvásárhelyen? • TÖBB EZER NÉGYZETMÉTER LAKTERÜLET • ÚJ KERESKEDELMI KOMPLEXUMOK 9 TÖBB KILOMÉTERREL BŐVÜL A VÍZ- ÉS CSATORNAHÁLÓZAT iDo6-as év jelentős Marosásárhely fejlődése szempontjából több mint 31.000 négyzetméter lkterület építését kezdik meg aáros különböző részében. Ebből tbb mint 15.000 négyzetmétert már ez évben átadnak a lakóknak, többit pedig a jövő évben. A város vízellátásának továbbiavítása végett, az idén is nagy munkálatokat végeznek, így pélául mintegy 9 kilométerrel növeli a vízvezeték- és négy kilomérrel a csatornahálózatot. Az év folyamán társadalmi-kultrális célokra szintén jelentőssszeget fordít a városi néptanács. Addig, amíg a múltban évtizedeken át Marosvásárhely iskolahálózata szinte egyáltalán nem bővült, az utóbbi években több új iskola épült. Az idén egy 16 tantermes és egy nyolc tantermes iskola készül. Az utóbbi években nyílt kereskedelmi egységeket megkedvelték a vásárlók. Ez évben újabbak épülnek, főleg a város központjától távol eső részeken, így a Mihai Viteazul és a Szabadság úton épül egy-egy üzletház. Sor kerül több meglévő egység korszerűsítésére is s előkészítik további kereskedelmi egységek építését. A könyv hónapja falun dési életünk egyik újszerű, évről évre ismétlődő jelentős rendezvénye, az országos Falusi Könyv- hónap. A szocialista falu mai életében számtalan tény igazolja a kollektivisták fokozatosan növekvő érdeklődését a művelődés alapját képező könyv iránt. Az utóbbi évek során a könyvtárhálózat állandó gyarapodásával , párhuzamosan többbszörösen megnövekedett falun is a könyvtárlátogatók, a rendszeresen olvasók száma. S egyre több falusi házban, a kollektivisták vásárolta új bútorzatnak immár természetes tartozéka a könyvespolc, a gyarapodó egyéni könyvtár. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás körülményei között fokozódó tudásvágy, az ismeretek gyarapításában észlelhető és egyre növekvő igények teljesebb kielégítését célozza ez a tömegkulturális rendezvény — a Falusi Könyvhónap hagyományos megszervezése is. S ennek során ez évben számos, az eddigieknél is változatosabb és vonzóbb rendezvény hivatott tovább növelni a dolgozók érdeklődését az írott szó iránt; mindenekelőtt pedig lehetővé tenni azt, hogy a kollektivisták, valamint a faiparban dolgozó erdei munkások hozzá is juthassanak az őket leginkább érdeklő könyvekhez. A könyvek terjesztésében falun nagyon fontos szerep hárul a szövetkezetekre. A Falusi Könyvhónap során még inkább, mint eddig, kötelesek felmérni és figyelembe venni a szocialista falu igényeit, a kollektivisták érdeklődési körét, ennek alapján gazdagítani az elmúlt években létesült falusi könyvesboltok, s a könyvárusító részlegek állományát a legidőszerűbb politikai, társadalomtudományi, szépirodalmi és nem utolsó sorban technikai és mezőgazdasági szakkönyvekkel. Ez utóbbi követelmény vonatkozik a könyvterjesztő vállalatra, a szövetkezeti elosztó központokra is. A könyv hónapja falán ez évben a „MINDEN KOLLEKTIVISTA HAZÁBAN SAJÁT KÖNYVTÁRT“ jelszó jegyében zajlik le. Ennek sikeres megvalósításáért eddigi tapasztalataikat gazdagítva, a szövetkezeteknek is fokozniok kell a könyv népszerűsítését célzó tevékenységüket, az árusítás közben nyújtott ajánlástól a nagyobbb tömegek érdeklődését felkeltő standók, könyvsátrak, eladással egybekötött könyvkiállítások szervezéséig. Utóbbiak szervezésére sor kerül azokban a községi és nagyobb falusi könyvtárakban is, amelyeknek függetlenített, fizetett könyvtárosuk van. A könyvhónap során fokozottabb szerep hárul az állandó és időszaki könyvterjesztőkre is, éppen ezért szervezik meg részükre „A LEGJOBB FALUSI KÖNYVTERJESZTŐ“ címének elnyerésére ösztönző versenyt. Számos további intézkedés, rendezvény célozza meg a falusi könyv, vásárlók s ezáltal az olvasók számának fokozottabb növelését. Egy pillanatig sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a könyvterjesztés — sőt maga az árusítás sem csupán kereskedelmi művelet, hanem elsősorban politikai jellegű akció, amely közvetve a dolgozók politikai, tudományos és kulturális ismereteinek gyarapításához, szocialista tudatuk alakításához, fejlesztéséhez járul hozzá. Az sem közömbös tehát, hogy miként és milyen könyveket árusítunk, népszerűsítünk a falusi könyvhónap során. Épen ezért nem csak a szövetkezetek fokozzák népszerűsítő munkájukat, hanem a községekben, falvakon és vágtereken, a művelődési otthonokban éskönyvtárakban, az állami gazdaságok, GTA-k és kollektív gazdaságok klubjaiban is számos tömegű kulturális rendezvényre kerül sor, amelyek mintegy kikövezik a könyv hódító útját, így például az írószövetség marosvásárhelyi fiókjának közreműködésével csupán tartományunkban tizenkét helységben kerül sor írók és olvasók találkozójára. A művelődési otthonokban és könyvtárakban irodalmi esteket, könyvismertetőket és vitákat, irodalmi törvényszékeket, szavaló versenyeket, kérdezz-felelek estéket, más vonzó és érdeklődést keltő, ugyanakkor tanulságos összejöveteleket szerveznek. A különböző érdeklődési körök kielégítése céljából sor kerül számos témás összejövetel szervezésére is, így például a Falusi Könyvhónap folyamán több helységben megrendezik a politikai, a mezőgazdasági és állattenyésztési, a szépirodalmi, vagy a tudományos ismereteket terjesztő és a misztikus tévhiteket eloszlató könyvek napját. Sok értékes, hasznos találktozót, kulturális eseményt ígér az idei Falusi Könyvhónap a faipari vállalatok és vágterek dolgozói, valamint a könyvszerető iskolások és általában a fiatalok részére. E nagy jelentőségű tömegkulturális akció sikeres lebonyolításában számos társadalmi intézmény és szervezet vesz részt. A pártszerveknek és szervezeteknek irányítaniuk és messzemenően támogatniuk kell minden olyan akciót, amely a könyvhónap sikeréhez járul hozzá, ösztönözniök kell a néptanácsokat, hogy körültekintően biztosítsák a kulturális szervek és intézmények révén a könyv népszerűsítésének és terjesztésének anyagi feltételeit. Az IMSZ szervezetei pedig arra kell törekedjenek, hogy tovább fejlesztve a fiatalok olvasás iránti szeretetét, a könyv lelkes népszerűsítőivé és terjesztőivé neveljék őket, akik cselekvően vesznek részt a könyvhónap akcióiban is. A könyvvásárok, az olvasók számának szüntelen gyarapodása, a Falusi Könyvhónap sikerei dolgozó népünk műveltségi színvonalának állandó emelkedéséhez, a III. pártkongresszus nagyjelentőségű célkitűzéseinek mielőbbi megvalósításához is hozzájárulnak. A Maros Kisipari Termelőszövetkezet jó minőségű, perzsaszőnyegeket is készít. Györfi Anna, Papp Mária és Csyörfi Rozália szövőnők nemrég végezték el jó eredménnyel a szakmai tanfolyamot s munkahelyükön is bebizonyították rátermettségüket. Azok között emlegetik őket, akik a legjobb minőségű, szőnyegeket szövik-