Vörös Zászló, 1966. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1966-05-04 / 103. szám
Mindent határidőre szállítanak A fagazdálkodási vállalatok és faipari komplexumok termelési sikereihez közvetett úton hozzájárul a régeni Gép- és Felszerelést Javító Vállalat (IRUM) munkaközössége is. Ez a tudat egyre jobb eredmények elérésére ösztönzi a vállalat dolgozóit. Jó minőségű javításokat végeznek, a cserealkatrészeket, új gépeket határidőre, de igen gyakran még az előtt szállítják. Az év első három hónapjában is 218.000 lejjel lépték túl árutervüket, holott a május 8-i vállalásuk 150.000 lejt irányzott elő. Ebben az évben átnézték az összes műszaki dokumentációkat — kijavították az esetleges hibákat, másokat tökéletesítettek —, hogy tovább javíthassák a mozdonyok és más faipari gépekhez szükséges cserealkatrészek minőségét. A nagyobb alkatrészek egy részét (tengelyek, hajtókarok, stb.) az előző években más vállalatok szállították. Az idén üzembe helyeztek egy nagyobb teljesítő képességű légkalapácsot, úgy hogy most ezeket az alkatrészeket is az üzemben állíthatják elő. A kijavított mozdonyokon, gépeken kívül számos új gép hagyta el az üzemet. A bákói CIL- nek lemezvágó gépet, ajtózármazógépet, ajtóragasztó hidraulikus prést szállítottak. Más vállalatok furnérösszeillesztő gépeket, szárító állványokat, függőleges csiszolókat kaptak a régeni IRUM-tól. Az áruterv túlteljesítésével párhuzamosan a jövedelemtervet is 197.000 level szárnyalták túl, a május 8-ig vállalt 100.000 lejjel szemben. A pártévforduló köszöntésére kibontakozott szocialista versenyben élen járnak Bálint Károly öntő, Farcas Gheorghe gyalus, Németh Mihály esztergályos, Blai Ioan, Bagoly Ferenc mozdonyjavítók és még sokan mások. Élénk, sokoldalú nevelőmunka Balánbánya pártbizottsága egyik legfontosabb feladatának tekinti a nevelőmunka szüntelen fokozását. E cél érdekében számos akciót irányzott elő ebben az időszakban, melyeknek keretében többek között ismertetik a párt hősi harcát az illegalitás éveiben, majd a népi hatalom megteremtéséért és megerősítéséért. A bányaüzem klubjában képkiállítás szemlélteti a munkásmozgalom fejlődését hazánkban, a párt megalakulását és harcát egészen napjainkig. A teremben egyidejűleg könyvkiállítást is rendeztek a régebbi és a legújabb pártdokumentumokból. A klub igazgatója a látogatóknak magyarázattal is szolgál. A kiállítást eddig több mint 1.000 dolgozó tekintette meg. A nevelőmunka egy másik formája az előadás. A pártbizottság terve szerint eddig a részlegek dolgozóinak előadást tartottak a szocialista hazafiságról, a nemzetiségi kérdés megoldásáról hazánkban. Az elmúlt hét végétől „A Román Kommunista Párt harca a népi hatalom megteremtéséért és megszilárdításáért", „A Román Kommunista Párt vezette munkásharcoknak egy dicsőséges lapja" stb., címmel hangzott el előadás minden egyes részlegen. A pártaktíva részére április 26—május 6 között előadás-sorozatot indítottak be a párt illegális harcának egyes mozzanatairól. Annak érdekében, hogy a pártaktíva és minden kommunista minél alaposabban megismerhesse pártunk harci múltját, a pártbizottság kezdeményezésére kirándulást szerveztek a moftana múzeumhoz, majd a szinajai Pelek kastélyhoz. Már ott, a helyszínen elbeszélgettek a látottakról. A pártbizottság útmutatásai alapján a szakszervezet és KISZ bizottság kulturális műsort készít elő a nagy évforduló tiszteletére, melyet a párt hősi harcának szentelt szavalóest előz meg. ORSZÁGOS SZIDHISZI BEfilyTIlTO SIMION MACOVEI Színházaink országszerte a párt hősi harcát tükröző művek színpapra vitelével köszöntik az RKP megalakulásának 45. évfordulóját. A marosvásárhelyi színház két tagozata május 5-én közös szavalóestet szervez, május 8-án pedig a román tagozat ősbemutatójával jelentkezik: SIMION MACOVEI ,A 40-es hullámhosszon" (Bucuriile sunt platite) című darabjával. (Május 8-án a bukaresti CFR Giuesti színház is bemutatja.) E hősi dráma cselekménye a párt illegális harcának küzdelmes, nehéz éveiben játszódik. Központi figurája a kommunista Pavel Bu nea, a „Románia Libera“ illegális rádióleadó bemondója, aki minden héten egyszer, a 40-es rövidhullámon tolmácsolta pártunk szavát a háború ellen, a békéért, a népünk szabadságáért, a kizsákmányolás megszüntetéséért. Óriási felelősséggel járó feladat ez. Tudatában is van annak, hogy halálbüntetés vár rá, ha felfedezik. De vállalja ezt is, mint ahogy vállalta zokszó nélkül a börtönt, — ahonnan nemrég szabadult — s vállalja e feladat sikeres teljesítése érdekében azt a nagy áldozatot is, hogy családja egyetlen életben maradt tagjával, 18 éves fiával is, minden kapcsolatot megszakítson. Gazdag, sokszínű egyéniség, akiben a forradalmi hősiesség és a szocializmus eszméi testesülnek meg. Sorsa a munkásosztály harcához, a forradalomhoz van kötve. Jellemének hiteles megrajzolása, fejlődése, sokoldalú kibontakoztatása, szorosan kapcsolódik az illegális parc mozzanataihoz. De a harc áldozatokat követel. Pavel Bunea áldozatul esik. Elbukik ugyan a harcban, de áldozata, a tudatosan vállalt áldozat, nem hiábavaló. „Egész életemen keresztül a forradalomért harcoltam és meg akarom írni a forradalmat. Élni akarok, doktor! Érti? Élni akarok! Sokan úgy vélik, hogy a kommunisták szívesen eldobják az életüket. De nem léteznek emberek, akik jobban szeretnek élni, mint mi... Úgy mondják, hogy ebben az igazságtalan világban, megfizetünk az örömökért... Bízom abban, hogy eljön az az idő, amikor mindenki számára öröm lesz ílni... Ezért az örömért fizetünk mi. .. De az emberek boldogságáért érdemes fizetni... akár az életünkkel is .. .“ mondja nem sokkal halála előtt. Feláldozza magát, hogy a leadót megmentse, helyébe más áll, és a harc tovább folyik, újabb áldozatok árán . .. a végső győzelemig. A darabot Eugen Mercus ren dezi. Díszlettervező: Vladimir Popov. A főbb szerepeket Valentino Dani, Anca Rosu, Mihai Dobre, Mihai Gingulescu és Dinu Cezar játsszák. PERIS TERÉZ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKF MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA Hanoiba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Kedd délután a fővárosból Hanoiba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Emil Bodnaru elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első alelnökével. Delegációnk a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Vietnami DK kormányának a meghívására tesz látogatást ebben az országban. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ion Ionita vezérezredes, az RKP KB tagja, a fegyveres erők miniszterének helyettese, V Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, az RKP KB osztályvezetője, Vasile Gliga külügyminiszter-heyettes és Ion Moanga, Románia szocialista Köztársaság hanoi nagykövete. Induláskor a Baneasa repülőté- külügyminiszter, az RKP KB és Jen a küldöttség tagjait a követ- a kormány számos tagja, párt- és kező elvtársak köszöntötték: Ghe- állami aktivisták,orghe Apostol, Alexandra Birla- Jelen volt Ho Tu Truca Vierodeanu, Alexandra Draghici, Ghe . . . . Gorghe Radulescu, Leontin Salajan, naivil DK bukaresti ideiglenes Florian Danalache, Mihai Dalea, ügyvivője és Tzen Jun Csuan, a Virgil Trofin, Corneliu Manescu Kínai NK nagykövete. Chivu Stoica, az Államtanács elnöke fogadta Törökország Nagy Nemzetgyűlési küldöttségét Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedden fogadta Törökország Nagy Nemzetgyűlésének küldöttségét, amely Ferruh Bozbeyli, a Medzslisz elnöke vezetésével látogatást tesz hazánkban. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón részt vett Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constanta Craciun és Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnökei, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára és Gheorghe Stoica, az Államtanács tagja. Jelen volt Semsettin Arif Mardin, Törökország bukaresti nagykövete. (Agerpres) • Ma, május 4-én, szerdán délután 6 órakor a marosvásárhelyi Szakszervezetek Művelődési Házának 6-os számú termében Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának marosvásárhelyi kutatóbázisa, valamint a Történelmi és Nyelvtudományi Társaság marosvásárhelyi fiókja, tudományos ülésszakot tart a párt megalakulásának tárgyköréből. • A marosvásárhelyi Könynyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat megmunkáló részlegét új csarnokokkal bővítették. A munkálatok már anynyira előrehaladtak, hogy a bukaresti Szerelő Válalat Dinu Neagu vezette villanyszerelő csoportja az utolsó bekötéseket végezheti a bonyolult kapcsolótáblákon. (WITNER ARTHUR levelező). • A Carpati Turisztikai Hivatal június 22 és 30 között tíznapos kirándulást szervez vonattal Csehszlovákia Szocialista Köztársaságba. A kirándulók megtekintik Budapestet, Prágát, Bratiszlavát, Karlovy-Varyt, Lidicét, a Spielberg kastélyt, a Macocha cseppkőbarlangot. Az útiköltség 1.600 lej, beváltanak 223 lejt. Jelentkezni május 14-ig lehet. • Borszék, Tusnád, Szováta. Gyilkostó fürdővállalatai felkészültek a nyaralóidényre. A villákat, éttermeket korszerűsítették, új bútorzattal látták el. Ezekre az üdülőtelepekre az idén több mint 90.000-en érkeznek pihenésre vagy gyógykezelésre. • fi Minisztertanács határozata értelmében a méterrendszer Romániában való bevezetésének 100. évfordulóját 1966 szeptember 12—16 között ünnepükt meg hazánkban. Ebből az alkalomból a fővárosban tudományos ülésszakot tartanak, kiállítást rendeznek a Romániában készített mérőeszközökről, kibocsátják a Centenarul introducerii sistemului metric in Románia feliratú jelvényt. GONDOLATOK A TUDOMÁNY MŰVELÉSÉRŐL A tudományos munka, amint az a legfrissebb pártdokumentumokból is kiderül, ma már szocialista állami életünk teljes egészét áthatja. Semmi sem történhet ötletszerűen, a véletlen játékára bízva. Nincs olyan gazdasági, társadalmi vagy más intézkedés, rendelet, melyet ne tudományos alapon és alapossággal készítenének elő. A tudomány művelése, vagyis a tudós, a kutató munkája nem valamelyes egyéni szenvedély vagy éppen szórakozás, bár tagadhatatlan, hogy az ilyen természetű értelmi-Dr. DÓCZY PÁL, egyetemi tanár érdemes orvosségi munka élvezettel jár. Nincs magasztosabb érzés, mint az, amelyet a kísérlet sikere kelt bennünk. A dolgozó ember jól ismeri az eredményesen végzett munkával járó elégedettséget, jóleső érzést. A XX. század második felében, a tudományos tevékenység jellege, feltételei és értelme is módosultak. A tudományos munka többé nem egyetlen egy ember igyekezetén, képességein múlik és nem annak lehetőségei szerint történik. Kollektív munkává, kisebb- nagyobb közösségek irányított és szervezett tevékenységévé tökéletesedett. A szocialista államban a fejlődés gyors üteme, a szükségletek sokoldalúsága és szüntelen növekedése törvényszerű jelenség. Mindez valójában olyan szerteágazó tevékenységet tételez fel, mely messze túlhaladja egy laboratórium (Folytatás a 3. oldalon) A Csíkszeredai Készruhagyár Vetési helyzetkép május 3-án este (százalékban) A kétnapos ünnep ellenére sem szünetelt a munka a szántóföldeken. A bevetett terület részaránya 80,2 százalékra emelkedett. Marosvásárhely város mellett Ludas és Marosvásárhely rajonokban a legnagyobb az előrehaladás. Lemaradásról csak Gyergyó és Topáca esetében beszélhetünk Az általános helyzetkép azt mutatja, hogy még a héten be lehet fejezni a vetést. A cukorrépa vetéséről csak annyit, hogy nagyvonalakban befejezték valamennyi rajonban. A krumplinál viszonylag gyengébb a helyzet. Toplica, Csík és Gyergyó rajonokat leszámítva, ez a munka is vége felé közeledik. Dicső rajon és Marosvásárhely város befejezte, Ludas rajon pedig erősen megközelítette a 100 százalékot. A kukoricavetéssel is jó háromnegyed részben elkészülte a tartomány termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. A legutóbbi helyzetjelentés szerint Ludas és Dicső rajonok járnak az élen, de nem nagy a lemaradás Udvarhely, Régen és Marosvásárhely rajonokban sem. Letörülhetetlen betűkkel írták be emléküket országunk történelmébe azok az 1934 évi őszi napok, amikor a lombjaikat hullató gyímesi erdők szegélyezte völgyben román és magyar paraszti tömegek egyszerre föllobbantották az elégedetlenség forradalmi tüzét. Működött az elnyomó burzsoá földesúri államhatalom adóprése, a szegény lakosságnak már utolsó párnáit rámolták ki a kisablakú, magas tetőzetű, szalmafedeles házakból, az erdészeti hatóságok és bíróságok a fabírságokat kivető meghagyásoknak valóságos áradatát öntötték a nélkülöző parasztokra, csendőri fedezettel járták a házakat azok, akik az utolsó banikat akarták kikotorni a sanyargatott falusi lakosság asztalának fiókjából, szedte vámját a kereskedő, a kocsmáros, űzte fondorlatos elnyomó játékát a jegyző. Mire aztán peregni kezdtek a dér legyintette, sárgult falevelek, betelt a pohár, a gyímesi parasztok megmozdultak, s a forradalmi harc tűzcsóvái magasra csaptak a Kárpátok havasai közt. (Mennyit kutattam később egy bizonyos Kati néni holléte után, akinek hősi alakja méltán izgatta a regényíró KOVÁCS GYÖRGY ÚJ FALUKÉP Nehéz harcok, gazdag gyümölcsök fantáziáját. Katinén volt az, aki a jogait és kenyerét követelő tömegből egyszerre odaugrott a csendőralakulat sorfala elé, letépte melléről az inget, elkapta az egyik őrmester szuronyos puskájának fenyegető csövét és a szuronyt szíve fölé illesztve kiáltotta: ,,Ide lőj, bitang, ha van merszed hozzá". Az egyszerű gyímesi asszonynak azonban idővel nyoma veszett, később elköltözött a községből, de senki sem tudta megmondani hová. Emlékét, bátor tettének hírét nemzedékek adják egymásnak, apáról fiúra, anyáról leányra.) Szerte az országban mozgolódott akkoriban a parasztság, tettekben robbant ki a nyomor szülte elégedetlenség. Moldva és a Baragán megyéiben nem egy községben támadták meg és űzték el a királyi fiskus képviselőit, fegyverezték le a csendőrséget. Falvaink lakossága, föllelkesülve a grivicai munkások forradalmi példáján, erőteljesen hangot adott elégedetlenségének, és emberibb jövőt álmodó vágyának. Tévedtek, akik azt hitték, hogy az 1907-es kegyetlen megtorlásokkal a román parasztságban sikerült végleg elhamvasztani az elégedetlenség tüzét. A Román Kommunista Párt, megalakulásának első percétől, következetesen harcolt országunkban az agrárkérdés megoldásáért, mert épp a marxi-lenini tanítások hazai alkalmazásának gyakorlatából helyesen ismerte föl, hogy országunk pártvezette proletariátusára hárul az a nagyszerű történelmi küldetés, hogy megoldja az agrárkérdést. Az agrárkérdés megoldásának útján döntő szakaszt jelentett a párt kezdeményezte és vezette földreform véghezvitele hazánkban a fasiszta iga alól történt fölszabadulás után, mikoris megvalósult a dolgozó földművesek ősi álma, hogy a föld azé legyen, aki megdolgozza. Ezzel munkásosztályunk és a vele szövetséges parasztság szétzúzta a földesúri osztálynak évszázadokon át népünk életére nehezedő kiszipolyozó uralmát. A földosztás forradalmi folyamata után pártunk csakhamar hozzálátott a mezőgazdaság szocialista átalakításához, mely szerves és fontos részét jelentette a szocializmus építésének egész országunkban. Parasztságunk, de az egész ország életében rendkívül fontos történelmi eseményt jelentett az 1962-es esztendő, amikor befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása s elmondhattuk, hogy városon és falun egyaránt győzött a szocializmus, a dolgozó nép örökre megszaba(Folytatás a 3. oldalon) Csíkszentmártonban Az utolsó hektárokon ültetik a burgonyát Az alcsíki mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az idei burgonyaültetés zömét gépi erővel végezték, s így jelentősen megrövidült az időtartama. A szentmártoni MTSZ-ben a tervbe vett 310 hektárból mintegy 190 hektáron burgonyaültető géppel és traktorvontatású sorhúzóval ültettek, s ezzel a terület több mint 60 százalékán tették lehetővé a burgonyatermesztés teljes gépesítését. Pillanatnyilag már az utolsó hektárokon ültetik a burgonyagumót. Amióta beköszöntött a burgonyaültetés ideje, a szentmártoniak a fő erőket oda összpontosították. Nap mint nap teljes ütemmel dolgozott a két ültetőgép, a két sorhúzó, valamint a 60—65 fogat. A gépek és fogatok mellett a szövetkezeti tagok is dicséretre méltóan dolgoznak. Minden brigádból naponta 50— 60-an a burgonyaföldeken szorgoskodnak, mert valamennyien tudják, hogy a termésnek most dől el a sorsa. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szentmártoniak nem csupán a gyors, idejébeni ültetésre alapozzák az idénre tervezett 18.000 kilós hektáronkénti terméshozamot, mert még a múlt ősszel az egész burgonyaföldet felszántották, istálló- és műtrágyával feljavították s ültetés előtt alaposan megtárcsázták. Tehát Csíkszentmártonban most is jól előkészített földbe és idejében ültették el a burgonyát, így valóban jogos az a reményük, hogy nem csak megvalósítják a tervezett hektárhozamot, hanem túl is szárnyalják. Kifogástalan munkát végeznek az ültetőgépek a csíkszentmártoni határban.