Vörös Zászló, 1966. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1966-05-04 / 103. szám

Mindent határidőre szállítanak A fagazdálkodási vállalatok és faipari komplexumok termelési sikereihez közvetett úton hozzá­járul a régeni Gép- és Felszere­lést Javító Vállalat (IRUM) mun­kaközössége is. Ez a tudat egyre jobb eredmények elérésére ösz­tönzi a vállalat dolgozóit. Jó mi­nőségű javításokat végeznek, a cserealkatrészeket, új gépeket határidőre, de igen gyakran még az előtt szállítják. Az év első három hónapjában is 218.000 lejjel lépték túl árutervüket, hol­ott a május 8-i vállalásuk 150.000 lejt irányzott elő. Ebben az évben átnézték az összes műszaki dokumentációkat — kijavították az esetleges hibá­kat, másokat tökéletesítettek —, hogy tovább javíthassák a moz­donyok és más faipari gépekhez szükséges cserealkatrészek minő­ségét. A nagyobb alkatrészek egy részét (tengelyek, hajtóka­rok, stb.) az előző években más vállalatok szállították. Az idén üzembe helyeztek egy nagyobb teljesítő képességű légkalapácsot, úgy hogy most ezeket az alkat­részeket is az üzemben állíthat­ják elő. A kijavított mozdonyokon, gé­peken kívül számos új gép hagy­ta el az üzemet. A bákói CIL- nek lemezvágó gépet, ajtózár­mazógépet, ajtóragasztó hidrauli­kus prést szállítottak. Más válla­latok furnérösszeillesztő gépeket, szárító állványokat, függőleges csiszolókat kaptak a régeni IRUM-tól. Az áruterv túlteljesítésével párhuzamosan a jövedelemtervet is 197.000 level szárnyalták túl, a május 8-ig vállalt 100.000 lej­jel szemben. A pártévforduló köszöntésére kibontakozott szo­cialista versenyben élen járnak Bálint Károly öntő, Farcas Gheorghe gyalus, Németh Mihály esztergályos, Blai Ioan, Bagoly Ferenc mozdonyjavítók és még sokan mások. Élénk, sokoldalú nevelőmunka Balánbánya pártbizottsága e­­gyik legfontosabb feladatának tekinti a nevelőmunka szüntelen fokozását. E cél érdekében szá­mos akciót irányzott elő ebben az időszakban, melyeknek kere­tében többek között ismertetik a párt hősi harcát az illegali­tás éveiben, majd a népi hata­lom megteremtéséért és meg­erősítéséért. A bányaüzem klubjában kép­kiállítás szemlélteti a munkás­­mozgalom fejlődését hazánkban, a párt megalakulását és harcát egészen napjainkig. A teremben egyidejűleg könyvkiállítást is rendeztek a régebbi és a leg­újabb pártdokumentumokból. A klub igazgatója a látogatóknak magyarázattal is szolgál. A ki­állítást eddig több mint 1.000 dolgozó tekintette meg. A nevelőmunka egy másik formája az előadás. A pártbi­zottság terve szerint eddig a részlegek dolgozóinak előadást tartottak a szocialista hazafiság­­ról, a nemzetiségi kérdés megoldá­sáról hazánkban. Az elmúlt hét végétől „A Román Kommunista Párt harca a népi hatalom meg­teremtéséért és megszilárdításá­ért", „A Román Kommunista Párt vezette munkásharcoknak egy dicsőséges lapja" stb., cím­mel hangzott el előadás minden egyes részlegen. A pártaktíva ré­szére április 26—május 6 között előadás-sorozatot indítottak be a párt illegális harcának egyes mozzanatairól. Annak érdekében, hogy a párt­aktíva és minden kommunista minél alaposabban megismerhes­se pártunk harci múltját, a párt­bizottság kezdeményezésére ki­rándulást szerveztek a moftana múzeumhoz, majd a szinajai Pe­lek kastélyhoz. Már ott, a hely­színen elbeszélgettek a látottak­ról. A pártbizottság útmutatásai a­lapján a szakszervezet és KISZ bizottság kulturális műsort ké­szít elő a nagy évforduló tiszte­letére, melyet a párt hősi har­cának szentelt­ szavaló­est előz meg. ORSZÁGOS SZIDHISZI BEfilyTIlTO SIMION MACOVEI Színházaink országszerte a párt hősi harcát tükröző művek szín­­papra vitelével köszöntik az RKP megalakulásának 45. évfordulóját. A marosvásárhelyi színház két tagozata május 5-én közös szava­­ló­estet szervez, május 8-án pedig a román tagozat ősbemutatójával jelentkezik: SIMION MACOVEI ,A 40-es hullámhosszon" (Bucu­­­riile sunt platite) című darabjával. (Május 8-án a bukaresti CFR Giu­­­esti színház is bemutatja.) E hősi dráma cselekménye a párt illegális harcának küzdelmes, nehéz éveiben játszódik. Központi figurája a kommunista Pavel Bu­­ nea, a „Románia Libera“ illegális rádióleadó bemondója, aki min­den héten egyszer, a 40-es rövid­hullámon tolmácsolta pártunk sza­vát a háború ellen, a békéért, a népünk szabadságáért, a kizsák­mányolás megszüntetéséért. Óriá­si felelősséggel járó feladat ez. Tudatában is van annak, hogy halálbüntetés vár rá, ha felfede­zik. De vállalja ezt is, mint a­­hogy vállalta zokszó nélkül a bör­tönt, — ahonnan nemrég szaba­dult — s vállalja e feladat sike­res teljesítése érdekében azt a nagy áldozatot is, hogy családja egyetlen életben maradt tagjával, 18 éves fiával is, minden kapcso­latot megszakítson. Gazdag, sok­színű egyéniség, akiben a forra­dalmi hősiesség és a szocializmus eszméi testesülnek meg. Sorsa a munkásosztály harcához, a forra­dalomhoz van kötve. Jellemének hiteles megrajzolása, fejlődése, sokoldalú kibontakoztatása, szo­rosan kapcsolódik az illegális parc mozzanataihoz. De a harc áldoza­tokat követel. Pavel Bunea áldo­zatul esik. Elbukik ugyan a harc­ban, de áldozata, a tudatosan vál­lalt áldozat, nem hiábavaló. „E­­gész életemen keresztül a forrada­lomért harcoltam és meg akarom írni a forradalmat. Élni akarok, doktor! Érti? Élni akarok! Sokan úgy vélik, hogy a kommunisták szívesen eldobják az életüket. De nem léteznek emberek, akik job­ban szeretnek élni, mint mi... Úgy mondják, hogy ebben az igazságtalan világban, megfize­tünk az örömökért... Bízom ab­ban, hogy eljön az az idő, ami­kor mindenki számára öröm lesz ílni... Ezért az örömért fizetünk mi. .. De az emberek boldogsá­gáért érdemes fizetni... akár az életünkkel is .. .“ mondja nem sokkal halála előtt. Feláldozza magát, hogy a leadót megmentse, helyébe más áll, és a harc tovább folyik, újabb áldozatok árán . .. a végső győzelemig. A darabot Eugen Mercus ren­ dezi. Díszlettervező: Vladimir Po­pov. A főbb szerepeket Valentino Dani, Anca Rosu, Mihai Dobre, Mihai Gingulescu és Dinu Cezar játsszák. PERIS TERÉZ Világ proletárjai, egyesüljetek!­­ AZ RKF MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA Hanoiba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Kedd délután a fővárosból Ha­noiba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormány­­küldöttsége, élén Emil Bodnaru­ elvtárssal, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagjával, Románia Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának első alelnökével. De­legációnk a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Vietnami DK kormányának a meghí­vására tesz látogatást ebben az országban. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Paul Ni­­culescu-Mizil, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ion Ionita vezérezre­­des, az RKP KB tagja, a fegyve­res erők miniszterének helyettese, V Vasile Vlad, az RKP KB póttag­ja, az RKP KB osztályvezetője, Vasile Gliga külügyminiszter-he­­yettes és Ion Moanga, Románia szocialista Köztársaság hanoi nagykövete. Induláskor a Baneasa repülőté- külügyminiszter, az RKP KB és Jen a küldöttség tagjait a követ- a kormány számos tagja, párt- és kező elvtársak köszöntötték: Ghe- állami aktivisták,­orghe Apostol, Alexandra Birla- Jelen volt Ho Tu Truc­­a Viero­deanu, Alexandra Draghici, Ghe­ . . . . G­orghe Radulescu, Leontin Salajan, naivil DK bukaresti ideiglenes Florian Danalache, Mihai Dalea, ügyvivője és Tzen Jun Csuan, a Virgil Trofin, Corneliu Manescu Kínai NK nagykövete. Chivu Stoica, az Államtanács elnöke fogadta Törökország Nagy Nemzetgyűlési küldöttségét Chivu Stoica, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke kedden fogadta Tö­rökország Nagy Nemzetgyűlésé­nek küldöttségét, amely Ferruh Bozbeyli, a Medzslisz elnöke ve­zetésével látogatást tesz hazánk­ban. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón részt vett Stefan Voi­tec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constanta Craciun és Ilie Murgu­­lescu, az Államtanács alelnökei, Grigore Geamanu, az Államta­nács titkára és Gheorghe Stoica, az Államtanács tagja. Jelen volt Semsettin Arif Mar­din, Törökország bukaresti nagy­követe. (Agerpres) • Ma, május 4-én, szerdán délután 6 órakor a marosvá­sárhelyi Szakszervezetek Mű­velődési Házának 6-os számú termében Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának marosvásárhelyi kutató­bázi­sa, valamint a Történelmi és Nyelvtudományi Társaság ma­rosvásárhelyi fiókja, tudomá­nyos ülésszakot tart a párt megalakulásának tárgyköré­ből. • A marosvásárhelyi Köny­­nyűipari Felszereléseket Gyár­tó Vállalat megmunkáló rész­legét új csarnokokkal bővítet­ték. A munkálatok már any­­nyira előrehaladtak, hogy a bukaresti Szerelő Válalat Di­nu Neagu vezette villanysze­relő csoportja az utolsó be­kötéseket végezheti a bonyo­lult kapcsolótáblákon. (WIT­­NER ARTHUR levelező). • A Carpati Turisztikai Hivatal június 22 és 30 kö­zött tíznapos kirándulást szer­vez vonattal Csehszlovákia Szocialista Köztársaságba. A kirándulók megtekintik Bu­dapestet, Prágát, Bratiszlavát, Karlovy-Vary­t, Lidicét, a Spielberg kastélyt, a Macocha cseppkőbarlangot. Az útikölt­ség 1.600 lej, beváltanak 223 lejt. Jelentkezni május 14-ig lehet. • Borszék, Tusnád, Szová­­ta. Gyilkostó fürdővállalatai felkészültek a nyaralóidényre. A villákat, éttermeket korsze­rűsítették, új bútorzattal lát­ták el. Ezekre az üdülőtele­pekre az idén több mint 90.000-en érkeznek pihenésre vagy gyógykezelésre. • fi Minisztertanács határo­zata értelmében a méterrend­szer Romániában való beveze­tésének 100. évfordulóját 1966 szeptember 12—16 között ün­nepükt meg hazánkban. Ebből az alkalomból a fővárosban tudományos ülésszakot tarta­nak, kiállítást rendeznek a Romániában készített mérő­eszközökről, kibocsátják a Centenarul introducerii siste­­mului metric in Románia fel­iratú jelvényt. GONDOLATOK A TUDOMÁNY MŰVELÉSÉRŐL A tudományos munka, amint az a legfrissebb pártdokumen­tumokból is kiderül, ma már szocialista állami életünk tel­jes egészét áthatja. Semmi sem történhet ötletszerűen, a véletlen játékára bízva. Nincs olyan gazdasági, társadalmi vagy más intézkedés, rendelet, melyet ne tudományos alapon és alapossággal készítenének elő. A tudomány művelése, va­gyis a tudós, a kutató mun­kája nem valamelyes egyéni szenvedély vagy éppen szóra­kozás, bár tagadhatatlan, hogy az ilyen természetű értelmi-Dr. DÓCZY PÁL, egyetemi tanár érdemes orvos­ségi munka élvezettel jár. Nincs magasztosabb érzés, mint az, amelyet a kísérlet sikere kelt bennünk. A dolgo­zó ember jól ismeri az ered­ményesen végzett munkával járó elégedettséget, jóleső ér­zést. A XX. század második fe­lében, a tudományos tevékeny­ség jellege, feltételei és értel­me is módosultak. A tudomá­nyos munka többé nem egyet­len egy ember igyekezetén, képességein múlik és nem an­nak lehetőségei szerint törté­nik. Kollektív munkává, ki­sebb- nagyobb közösségek irá­nyí­tott és szervezett tevékeny­ségévé tökéletesedett. A szocialista államban a­­ fejlődés gyors üteme, a szük­ségletek sokoldalúsága és szün­telen növekedése törvényszerű jelenség. Mindez valójában o­­lyan szerteágazó tevékenysé­get tételez fel, mely messze túlhaladja egy laboratórium (Folytatás a 3. oldalon) A Csíkszeredai Készruhagyár Vetési helyzetkép május 3-án este (százalékban) A kétnapos ünnep ellenére sem szünetelt a munka a szán­tóföldeken. A bevetett terület részaránya 80,2 százalékra e­­melkedett. Marosvásárhely vá­ros mellett Ludas és Maros­­vásárhely rajonokban a leg­nagyobb az előrehaladás. Le­maradásról csak Gyergyó és Topáca esetében beszélhetünk Az általános helyzetkép azt mutatja, hogy még a héten be lehet fejezni a vetést. A cukorrépa vetéséről csak­ annyit, hogy nagyvonalakban befejezték valamennyi rajon­­ban. A krumplinál viszonylag gyen­gébb a helyzet. Toplica, Csík és Gyergyó rajonokat leszá­mítva, ez a munka is vége felé közeledik. Dicső rajon és Ma­rosvásárhely város befejezte, Ludas rajon pedig erősen meg­­közelítette a 100 százalékot. A kukoricavetéssel is jó há­romnegyed részben elkészülte­­ a tartomány termelőszövetke­zetei és állami gazdaságai. A legutóbbi helyzetjelentés sze­rint Ludas és Dicső rajonok járnak az élen, de nem nagy a lemaradás Udvarhely, Régen és Marosvásárhely rajonokban sem. Letörülhetetlen betűkkel ír­ták be emléküket országunk történelmébe azok az 1934 évi őszi napok, amikor a lombjai­kat hullató gyímesi erdők sze­gélyezte völgyben román és ma­gyar paraszti tömegek egyszer­re föllobbantották az elégedet­lenség forradalmi tüzét. Műkö­dött az elnyomó burzsoá­ földes­­úri államhatalom adóprése, a szegény lakosságnak már utol­só párnáit rámolták ki a kisab­­lakú, magas tetőzetű, szalma­fe­deles házakból, az erdészeti ha­tóságok és bíróságok a fabír­ságokat kivető meghagyások­nak valóságos áradatát öntötték a nélkülöző parasztokra, csend­őri fedezettel járták a házakat azok, akik az utolsó banikat a­­karták kikotorni a sanyargatott falusi lakosság asztalának fiók­jából, szedte vámját a kereske­dő, a kocsmáros, űzte fondorla­tos elnyomó játékát a jegyző. Mire aztán peregni kezdtek a dér legyintette, sárgult faleve­lek, betelt a pohár, a gyímesi parasztok megmozdultak, s a forradalmi harc tűzcsóvái ma­gasra csaptak a Kárpátok ha­vasai közt. (Mennyit kutattam később egy bizonyos Kati néni holléte után, akinek hősi alak­ja méltán izgatta a regényíró KOVÁCS GYÖRGY ÚJ FALUKÉP Nehéz harcok, gazdag gyümölcsök fantáziáját. Katinén volt az, a­­ki a jogait és kenyerét követelő tömegből egyszer­re odaugrott a csendőralakulat sorfala elé, le­tépte melléről az inget, elkapta az egyik őrmester szuronyos puskájának fenyegető csövét és a szuronyt szíve fölé illesztve kiáltotta: ,,Ide lőj, bitang, ha van merszed hozzá". Az egysze­rű gyímesi asszonynak azonban idővel nyoma veszett, később elköltözött a községből, de sen­ki sem tudta megmondani ho­vá. Emlékét, bátor tettének hí­rét nemzedékek adják egymás­nak, apáról fiúra, anyáról le­ányra.) Szerte az országban mozgoló­dott akkoriban a parasztság, tettekben robbant ki a nyomor szülte elégedetlenség. Moldva és a Baragán megyéiben nem egy községben támadták meg és űz­ték el a királyi fiskus képvise­lőit, fegyverezték le a csendőr­séget. Falvaink lakossága, föl­lelkesülve a grivicai munkások forradalmi példáján, erőtelje­sen hangot adott elégedetlensé­gének, és emberibb jövőt álmo­dó vágyának. Tévedtek, akik azt hitték, hogy az 1907-es ke­gyetlen megtorlásokkal a román parasztságban sikerült végleg elhamvasztani az elégedetlenség tüzét. A Román Kommunista Párt, megalakulásának első percétől, következetesen harcolt orszá­gunkban az agrárkérdés megol­dásáért, mert épp a marxi-leni­ni tanítások hazai alkalmazásá­nak gyakorlatából helyesen is­merte föl, hogy országunk párt­vezette proletariátusára hárul az a nagyszerű történelmi külde­tés, hogy megoldja az agrár­kérdést. Az agrárkérdés meg­oldásának útján döntő szakaszt jelentett a párt kezdeményezte és vezette földreform véghez­vitele hazánkban a fasiszta iga alól történt fölszabadulás után, mikoris megvalósult a dolgozó földművesek ősi álma, hogy a föld azé legyen, aki megdolgoz­za. Ezzel munkásosztályunk és a vele szövetséges parasztság szétzúzta a földesúri osztálynak évszázadokon át népünk életére nehezedő kiszipolyozó uralmát. A földosztás forradalmi fo­lyamata után pártunk csakha­mar hozzálátott a mezőgazda­ság szocialista átalakításához, mely szerves és fontos részét jelentette a szocializmus építé­sének egész országunkban. Pa­rasztságunk, de az egész ország életében rendkívül fontos tör­ténelmi eseményt jelentett az 1962-es esztendő, amikor befe­jeződött a mezőgazdaság szoci­alista átalakítása s elmondhat­tuk, hogy városon és falun egy­aránt győzött a szocializmus, a dolgozó nép örökre megszaba­(Folytatás a 3. oldalon) C­síkszentmártonban Az utolsó hektárokon ültetik a burgonyát Az alcsíki mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben az idei bur­gonyaültetés zömét gépi erővel végezték, s így jelentősen meg­rövidült az időtartama. A szent­­mártoni MTSZ-ben a tervbe vett 310 hektárból mintegy 190 hek­táron burgonyaültető géppel és traktorvontatású sorhúzóval ül­tettek, s ezzel a terület több mint 60 százalékán tették lehe­tővé a burgonyatermesztés tel­jes gépesítését. Pillanatnyilag már az utolsó hektárokon ülte­tik a burgonyagumót. Amióta beköszöntött a burgo­nyaültetés ideje, a szentmárto­­niak a fő erőket oda összponto­sították. Nap mint nap teljes ütemmel dolgozott a két ültető­gép, a két sorhúzó, valamint a 60—65 fogat. A gépek és foga­tok mellett a szövetkezeti tagok is dicséretre méltóan dolgoznak. Minden brigádból naponta 50— 60-an a burgonyaföldeken szor­goskodnak, mert valamennyien tudják, hogy a termésnek most dől el a sorsa. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szentmárto­­niak nem csupán a gyors, ide­­jébeni ültetésre alapozzák az idénre tervezett 18.000 kilós hektáronkénti terméshozamot, mert még a múlt ősszel az egész burgonyaföldet felszántották, is­tálló- és műtrágyával feljavítot­ták s ültetés előtt alaposan meg­tárcsázták. Tehát Csíkszentmár­­tonban most is jól előkészített földbe és idejében ültették el a burgonyát, így valóban jogos az a reményük, hogy nem csak megvalósítják a tervezett hek­tárhozamot, hanem túl is szár­nyalják. Kifogástalan munkát végeznek az ültetőgépek a csíkszentmártoni határban.

Next