Vörös Zászló, 1969. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1969-07-22 / 171. szám
XXI. évfolyam 171. (5480.) szám 1969. július 22. kedd Ara 30 iáni Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA PÁRT- ÉS ÁLLAAMVEZETŐK LÁTOGATÁSA ARGES HEGYEDEN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LELKES FOGADTATÁSA HÉTFŐN NICOLAE CEAUSESCU ÉS ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRSAK, MANEA MANESCU ÉS DUMITRU POPESCU ELVTÁRSAKKAL EGYÜTT MUNKALÁTOGATÁST TETTEK ARGES MEGYÉBEN. A LÁTOGATÁS ALKALMÁVAL TALÁLKOZTAK IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓKKAL, GAZDASÁGI VEZETŐ KÁDEREKKEL, PÁRT- ÉS ÁLLAMI AKTIVISTÁKKAL. AZ ARGESI TÁJAKON A LAKOSOK TÍZEZREI MELEGEN ÉS LELKESEN ÜDVÖZÖLTÉK A PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐKET, EZÚTTAL IS KIFEJEZTÉK A PÁRT MARXI-LENINI POLITIKÁJA IRÁNTI TELJES BIZALMUKAT ÉS RAGASZKODÁSUKAT, AZT AZ ELHATÁROZÁSUKAT, HOGY ERŐT NEM KÍMÉLVE MEGVALÓSÍTJÁK EZT A POLITIKÁT. AZ ARGESI DOLGOZÓK ISMÉT KINYILVÁNÍTOTTÁK AZT A LELKESEDÉSÜKET, AMELLYEL A PÁRT X. KONGRESSZUSÁT, PÁRTUNK ÉS ÁLLAMUNK ÉLETÉNEK E JELENTŐS ESEMÉNYÉT FOGADJÁK, KIFEJEZTÉK A SZÉLES TÖMEGEKNEK AZT AZ ELHATÁROZÁSÁT, HOGY MEGVALÓSÍTJÁK A PÁRT ÁLTAL A DOLGOZÓK SZÁMÁRA KIJELÖLT NAGY FELADATOKAT. AZ ARGES MEGYEI LÁTOGATÁS ÚJABB ÁLLOMÁSA AZOKNAK A TALÁLKOZÓKNAK, AMELYEKNEK SORÁN ERŐTELJESEN MEGNYILVÁNULT EGÉSZ NÉPÜNK EGYSÉGE A KOMMUNISTA PÁRT, A PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KÖRÜL, ÉLÉN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSSAL. Arges a mélyreható szocialista átalakulások jegyében Alig néhány nap telt el... Még nem ült el azoknak a lelkes megnyilvánulásoknak a visszhangja, amelyekkel Kolozs, Máramaros Szatmár, Bihar és Arad megye lakosai Nicolae Ceausescu elvtársat, pártunk és államunk vezetőjét fogadták. Még élénken él mindenkinek az emlékezetében az a megható, nagy éljenzés, amely elkísérte egész útján a párt Központi Bizottságának főtitkárát És ime, pártunk és államunk vezetői újból találkoztak a lakosokkal olyan látogatáson, amely immár hagyományossá vált a romániai közéletben. Ezúttal az Arges megyei lakosoknak jutott az a megtiszteltetés, hogy a vendéglátók legyenek. Az Arges mentén és környező tájain szinte kézzel fogható valóság a történelem. Ezeken a helyeken dicsőséges harcok folytak a függetlenségért, nagy kulturális művek születtek a tömegek művelésére. A mai Arges, a jelenkori Románia történetébe emlékezetes lapokat beíró szorgalmas lakosainak munkájával, tovább gyarapítja ezt a kincsestárat. Kezdjük az iparral. Míg 25 évvel ezelőtt ennek a vidéknek az ipari térképén mindössze néhány kezdetleges szénbánya, a Gáváha textilgyár és pár műhely szerepelt, ma egész oldalakat töltene meg szocialista iparunk új egységeinek rövid ismertetése is. A már felépült vagy épülőfélben lévő nagy kombinátok, a haza egész területének harmonikus fejlesztésére irányuló politika megtestesítői, megváltoztatták az argeti városok és falvak képét. A párt iparosítási politikája itt beszédesen kifejezésre jut, gyökeresen megváltoztatva e gyönyörű táj életét, hasznosítva kincseit és embereinek kiapadhatatlan energiáját. Argeș megyében hatalmas szonda erdő nőtt ki a földből és az ország új kőolajvidékévé változtatta ezeket a tájakat. Felépült itt az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb vízierőműve, amely hat más üzemmel együtt hazánk erős energetikai bázisát alkotja. Innen indult el útjára 1968 augusztusában az első román személygépkocsi, és ugyancsak itt, a szorgalmas építők ezekben a napokban vegyiparunk új fellegvárait emelik. Csak az utóbbi három évben a vegyipar termelése, 1965- hoz képest, csaknem háromszorosára, a villamos energia termelése másfélszeresére növekedett, a gépgyártó iparé pedig 76 százalékkal lett nagyobb. A megye iparvállalatainak 1968-ban elért össztermelése 5,2 milliárd lejt tett ki, ami tizenkétszerese az 1950. évinek. Itt Argeș megyében van a személygépkocsiipar. Itt állítják elő a cserző anyagok 87 százalékát, a füstfekete csaknem 40 százalékát és az egész farostlemez-termelés több mint egyötödét. Az Arge?-i iparfejlesztés méreteinek érzékeltetésére elegendő, ha az új üzemek között megemlítjük a Pitesti-i olajfinomítót, a villamosmotor-gyárat, az Argesana szövetgyárat, a sörgyárat és a húsfeldolgozó üzemet. Az Arges megye mezőgazdaságára vonatkozó számadatok ugyanilyen meggyőzőek. A megyében 6 állami mezőgazdasági vállalat, 5 mezőgazdasággépesítési vállalat és 123 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. Az Argeș-i szántóföldeken csaknem2000 traktor, csaknem 900 kombájn és több mint 1100 vetőgép dolgozik. A szövetkezetek közös vagyona 1965 óta 30 százalékkal növekedett. Új iskolák százai, egy felsőfokú tanintézet, számos művelődési otthon, könyvtár szolgáltatja az anyagi bázist az Arges megyében kibontakozó pezsgő szellemi élethez. A megye lakosai méltán büszkélkednek a minden tevékenységi területet felölelő rohamos fejlődéssel. Arges megye lakosai a X. pártkongresszus és a 25. felszabadulási évforduló alkalmából folyó előkészületek és az alkotó munka számvetése légkörében fogadták tegnap a megyéjükbe ellátogató párt- és államvezetőket. Napfény a tájakon - napfény a szemekben Már a fogadtatás is érzékeltette, hogy a megyei lakosság milyen ünnepi légkörben és lelkes hangulatban várta Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető látogatását. Emberek ezrei sereglettek egybe a kora reggeli órákban a megye határán, a Leordeni községhez tartozó Glimbocata faluban. Mindenkinek az arcán ott ragyog a párt- és államvezetők látogatásának öröme. Üdvözletek hallatszanak, a sokaság éljenzi a Román Kommunista Pártot, bölcs politikáját. „RKP — RKP“, „Ceausescu — RKP", „Ceausescu — Ceausescu“ — kiáltozzák ütemesen idősek és fiatalok, nők és férfiak. A szemekben meghatottság, minden tekintet a vendégek felé fordul. Nagy lelkesedés pillanatai ezek. Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Manea Manescu, Dumitru Popescu elvtársakat Gheorghe Nastase, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi párt és állami szervek vezetői fogadják. A megyei pártbizottság első titkára szószólója „annak a nagyrabecsülésnek, szeretetnek és tiszteletnek, amellyel Arges megye lakosai ma vendégeiket fogadják". A továbbiakban utal a X. pártkongresszus és a 25. felszabadulási évforduló tiszteletére rendezett lelkes szocialista versenyben az iparban és a mezőgazdaságban, a szociális-kulturális fejlesztésben elért eredményekre, és hangsúlyozza, hogy a párt- és államvezetők munkalátogatása arra készteti a megye összes dolgozóit, hogy még szorosabbra vonják soraikat a párt körül, kifejezzék azt a tántoríthatatlan elhatározásukat, hogy még sikeresebben hozzájárulnak a párt bel- és nemzetközi politikájának valóra váltásához. A jelenlevők lelkes tapsa és éljenzése közepette Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB, a kormány és az Államtanács nevében üdvözli a megye összes lakosait, új sikereket kíván nekik abban a munkában, amelynek célja a haladás és a civilizáció újabb fokaira emelni a megyét. Az RKP KB főtitkárának szavait hatalmas taps és éljenzés kíséri. A tömeg élteti a pártot, a párt Központi Bizottságát, szeretett vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat. A tiszta reggeli levegőben felhangzik a pártot dicsőítő himnusz. Több művelődési otthon kórusai éneklik. A tömeg tovább élteti a pártot, vezetőit. A gépkocsisor, a szerelőszalagról nemrég lekerült 12 Dacia személygépkocsitól kísérve Topoloveni, a megye egyik legfiatalabb városa felé veszi útját. A helység ünnepi köntösben fogadja a vendégeket. Mindenütt megmutatkoznak az itteni emberek szorgalmának és hozzáértésének jelei. A város központjában összegyűlt lakosok lelkes fogadtatásban részesítik a vendégeket. A gépkocsisor közeledtére a tömeg éljenzésben tör ki. Rövid pihenő következik. Ion Radu, a város polgármestere melegen üdvözli a vendégeket. Fiatal lányok virágcsokrokat nyújtanak át. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mond a szép fogadtatásért. A szeretett vendégeket ismét megéljenzik. Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető válaszol az éljenzésre. A vendégek megtekintenek egy kiállítást, amely jelképesen a fiatal város lakosainak foglalkozását személteti. Láthatók népviseletek, varrottasok, gyapjúszőnyegek, kerámia tárgyak, iparművészeti termékek, amelyeket a helybeli szövetkezet ügyes munkásai az ősöktől örökölt tökéllyel állítanak elő. A szövetkezet felhasználja és állandósítja a népművészet felülmúlhatatlan hagyományait, olyan új alkotásokkal gazdagítva azokat, amelyek szervesen és harmonikusan beilleszkednek a rohamos iparosítási folyamatba. A kiállítás tükrözi a Topoloveni-i mezőgazdasági szövetkezeti tagok fáradhatatlan munkáját is, azt az igyekezetét, hogy minél gazdagabb termést csikarjanak ki a földtől. Ez volt az első találkozó a megye dolgos szántóvetőivel. A következőre Valeni-Podgoria község szövetkezeti tagjai körében került sor. E község lakosai is ünnepi hangulatban fogadták a vendégeket. Ezzel juttatták kifejezésre, hogy mindenben, egyöntetűen helyeslik a Román Kommunista Párt békés külpolitikáját. A szövetkezeti székház előtt egybegyűlt tömeg lelkes tapssal fogadta a vendégeket, virágcsokrokat nyújtott feléjük, az anyák — e nép örök folytonosságának mintegy szimbólumaként — a párt vezetője felé emelik gyermekeiket. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen válaszolt az ünneplésre, megöleli a haza jövőjének, az új nemzedéknek legifjabb képviselőit. Lelkes éljenzés hangzik fel. Jelen van Nicolae Giosan, a Mezőgazdasági Főtanács elnöke és Gh. Petrescu, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének első alelnöke. A vendégeket betessékelik a szövetkezeti székházba. Itt Gheorghe Neacsu elnök tájékoztatja a párt főtitkárát a szövetkezeti tagok sikereiről, jövőbeli terveiről. Mint elmondotta, a szövetkezet 1950-ben létesült, s a közös vagyon jelenleg 5 300 000 lejt tesz ki. Főleg a szőlő- és gyümölcstermesztés terén értek el szép sikereket. A szövetkezeti elnök hangsúlyozta, hogy az egész termést szerződéses alapon értékesítik. Nicolae Ceausescu elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs behatóan érdeklődik a munkaerő felhasználásáról, a munkálatok gépesítési fokáról és az öntözéses területek kiterjesztéséről. Elismeréssel állapítják meg azt a pozitív tényt, hogy a szövetkezeti tagok eredményei egyes üzemágaikban elérik a szomszédos állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak teljesítményét. Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődik a szövetkezeti vezető tanács munkamódszereiről, s rámutat, hogy a munka jó menetét az biztosítja, ha közösen vitatják a mindennapi konkrét tevékenység során felmerülő összes problémákat. Gratulált a Valeni-Podgoria-i szövetkezeti tagok szép eredményeihez, szorgalmukhoz, és újabb sikereket kívánt nekik. A székház kijáratánál újabb megható ünneplés. A helybeliek ismét virággal árasztják el a vendégeket. „Éljenek sokáig, elvtársak!“, „Éljen a román nép legszeretettebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs“ — kiáltozza a tömeg. Valeni községtől nem messze terül el a štefanesti-i kertészeti és szőlészeti kísérleti állomás, itt is, akárcsak az egész útvonalon a község apraja-nagyja eljött, hogy üdvözölje a pártvezetőket. Nemzeti színű és vörös zászlókat lenget a szél. Kitörő éljenzés fogadja a szeretett vezetőket. A közeli dombokon, amelyek valamikor terméketlenek voltak, most végeláthatatlan szőlősgazdaság terül el. A kísérleti állomás dolgozóinak igyekezete nyomán több mint 5000 hektár földet tettek megs művelhetővé. A szőlészet rövid idő alatt hírnévre tett szert, s erre az itteni dolgozók méltán büszkék. A gépkocsisor megáll. Innen fentről, a vendégek megcsodálhatják az ipari Pitesti panorámájával együtt a szőlőhegyeket, amelyek mintha csak várnák a szüret megkezdésének ünnepi pillanatát. A távolban a petrokémiai kombinát örök lángja lobog. A vendégek megtekintik a szőlészetet. Constantin Budán, az állomás igazgatója tájékoztatta őket, hogy tavaly hektáronként 7000 kiló szőlőt szüreteltek. A kutatók azonban megállapították, hogy a termelést 50 százalékkal növelni lehet. Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődik az öntözési munkálatokról és ajánlja azok meggyorsítását. Ajánlja továbbá, hogy tanulmányozzák az összes lehetőségeket a szőlőtermés magas fokú hasznosításáért. A továbbiakban a vendégek látogatást tesznek a borászati komplexumban, amely igazi gyöngyszeme a szőlők aranyát hasznosító iparnak. Teodor Giosanu mérnök egy tervrajz előtt bemutatja a komplexum osztályait, az átvevő részlegtől az évi 800 vagon kapacitású raktáron át egészen a csomagoló teremig. Ezután a vendégeket végigvezetik az illető helyiségeken. A komplexum kijáratánál több száz ember fejezi ki ragaszkodását kommunista pártunk politikájához, e politika céljaihoz, tántoríthatatlan egységét a párt Központi Bizottsága körül, élén Nicolae Ceausescu elvtárssalnak át a szeretett vendégeknek, akik megölelik őket. A város polgármestere ezután rögtönzött kiállítást mutat be, amely sommásan ábrázolja a Pitesti-i ipar eredményeit. Előtérben áll az az ajándék, amelyet a gépkocsigyár a felszabadulás 25. évfordulójára és a X. pártkongresszusra ajánlott fel: a 10 000. gépkocsi. Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak melegen gratulálnak a gépkocsigyár dolgozóinak. A vendégek a továbbiakban elhaladnak kisebb standok előtt, ahol a villamosmotor-gyár, a petrokémiai kombinát, a faipari kombinát, a textilüzem, az Argesana szövetgyár, a cipőgyár, a kenyérgyár, a sörgyár, a Progresul helyiipari vállalat és a kisipari szövetkezet termékeinek mintáit állítottákki. A vendégek e termékek minőségéről és áráról, a kereskedelemnek a lakosság szükségletei kielégítésére szállított menynyiségről érdeklődnek. Ezután megtekintik a villamosmotor-gyárat, a román elektrotechnikai ipar jelentős gazdasági egységét. A gyár korszerűen berendezett részlegei a motorok százezreit gyártják, amelyek villamos hűtőszekrényeket, porszívókat, varrógépeket, mosógépeket stb., hajtanak majd. A vállalat legújabb osztályán, az alumínium burkolatú aszinkron motorok részlegén Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi vendéget Ion Avram gépgyártóipari miniszter és Octavian Abrudan, az üzem igazgatója vezeti végig, ismertetve a gyár új termékeit és egyes gyártmányok műszaki jellegzetességeit. A vendégek értékelik, hogy a fiatal tzemnek rövid idő alatt sikerült teljesen fedeznie számos hazai háztartási és ipari termék gyártásával járó szükségletet. Az üzem számos termékét exportálják. Az itteni munkaközösség is leírhatatlan örömmel fogadja vendégeit. Mindenütt megéljenzik a párt- és államvezetőket. Öröm sugárzik az arcokon. Feltűnő az ifjak nagy száma, ők alkotják a munkások, technikusok és mérnökök többségét, képviselik munkásosztályunk új nemzedékét, a holnapi váltást. Hivatásuk tudatában elsajátították a korszerű termelés titkait, kezük és elméjük erejével dolgoznak és megteremtik a szocialista Romániát, a sokoldalúan fejlett modern ipari államot. Csakúgy, mint mindenütt, az emberek ütemesen kiáltják a párt és főtitkára nevét. Ceausescu elvtárs köszönetet mond a meleg ünneplésért és kezet fog a körülállókkal. A vendégek érdeklődnek a technológiai folyamat különböző mozzanatai, az üzemi tevékenység műszaki-gazdasági paraméterei iránt. A látogatás végén Nicolae Ceausescu elvtárs melegen gratulált az üzemi kollektívának az elért sikerekért és további eredményeket kívánt e magas technikai színvonalon álló üzem termelőkapacitása teljes kihasználásában, ami pontos munkát, magas szakképzettséget és tökéletes szervezést igényel. Ezek a követelmények annál is inkább szükségesek, mivel az üzem termékei egyre több értelmi képességet igényelnek, feltételezik a termékekre fordított szellemi képesség növelését. A hivatalos gépkocsik sora ezután a város főbb útvonalain áthaladva egy másik ipari övezet — a petrokémiai létesítmények — felé vette útját. Pitesti az urbanisztikai megújhodás korát éli Rövid idő alatt modern lakónegyedek, magasba nyúló tömbházak épültek a Bucuresti út negyedében. Pi(Folytatás a 3. oldalon) A párt alkotó politikájának ékesszóló kifejezője: Pitesti ipari fellegvára Az Arges parti város ünnepel. A lakosok, férfiak, nők, gyermekek ezrei készültek a vendégek fogadására. Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt az érkezéskor Alexandra Popescu, az RKP Pitesti municipiumi bizottságának első titkára, a municipium polgármestere fogadja. A város több mint 100 000 lakosa nevében melegen üdvözli a vendégeket. A tömeg éljenez, ütemesen kiáltozza a párt Központi Bizottsága főtitkárának a nevét. A fogadás helyén Dacia-1100-as személygépkocsik, a pitestiek büszkeségei sorakoznak. Mindegyik gépkocsinál népviseletbe öltözött gyermekek virágcsokrokat nyújta ! A IV. oldalon ! Az Ember a Holdon ! .... s A mezőgazdasági munkák elvégzésében A GYORSASÁG ÉS SZAKSZERŰSÉG A DÖNTŐ TÉNYEZŐ Még mindig sok a kapálni való . Mi lesz a takarmányokkal ? Erőösszpontosítást az aratáshoz! Hosszú idő óta a múlt héten teljes ütemben dolgoztak a szántóföldeken. A termelőszövetkezetek döntő többségében minden munkaerő a mezőn volt. A gyors és szakszerű munkára most mindenhol szükség is van, hogy behozhassák a sok eső okozta lemaradást, munkakiesést. Ezt annál is inkább hangsúlyozzuk, mert bizony jócskán összegyűlt a tennivaló. A növényápolásnál nagy a lemaradás, a takarmány betakarítása is sürget, s egyre nagyobb gabonaterületek igénylik a munkáskezet. Ez az az időszak, amikor rátermettségből, szorgalomból kell vizsgázniuk az MTSZ vezetőknek, a tagságnak. De nézzük csak, mennyire is haladtak előre a munkálatok az elmúlt héten. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tegnapi helyzetjelentése szerint a kukorica második kapálását 63,6 százalékban, a cukorrépáét pedig 94,4 százalékban végezték el. A harmadik kapálásnál is érezhető javulás. Megyei szinten ezt a munkát 67,9 százalékban végezték el az egységek. A nyárádszeredai, gernyeszegi, mezősályi és más MTSZ-ekben már végeztek is a cukorrépa harmadik kapálásával. De azt is hangsúlyoznunk kell, hogy sok egységben a hanyagság, nemtörődömség miatt nagy kiterjedésű területeket valósággal ellepett a gyom, még egyetlenegyszer sem kapálták meg. Ilyen területeket találni a kisbédi, erdőszentgyörgyi, pókai, csekelaki, vajai és még sok más MTSZ határában. Gondoljuk, bővebb magyarázatra nincs szükség. Mi lesz a takarmányokkal? Jogosan vetődik fel ez a kérdés. Elsősorban, mert az utóbbi esztendőkben ilyen takarmánytermés nem volt, másodsorban pedig, mert sok helyen nem igyekeznek ezt a gazdag termést mielőbb biztonságba helyezni. Miért? Talán hanyagságból, talán kényelemből. Úgy látszik, a múlt évi lecke nem használt sok MTSZ- nek, mert megyei szinten a lóhere első kaszálását még mindig nem fejezték be, s mindössze 2 416 hektárról vágták le a második termést. A természetes füvek kaszálásánál talán még kritikusabb a helyzet. Jóllehet a javadalmazási formák kecsegtetőbbek, mint a vetett takarmányok betakarítása esetében, mégis az összterületnek még a feléről sem került le a termés. Pedig minden állattenyésztő jól tudja, hogy ez a fontos takarmány nap mint nap veszít a tápértékéből. Itt gondolunk elsősorban a síkvidéki termelőszövetkezetekre, mint például a mezőszentmártoni, pókai, bergenyei, bükkösi és más egységekre, ahol igenigen nagy a lemaradás. S azt is el kell mondanunk, hogy sok a huzavona a szállítás terén is. A legtöbb egységben a lekaszált, összegyűjtött termés még mindig kint van a mezőn. Mire várnak? Ezután a szállítóeszközöket mindinkább leköti az aratási kampány, tehát még inkább csökennek a szállítási lehetőségek, viszont növekednek a veszteségek. Ezért azonban mindenki magára vessen. És most befejezésül néhány szót a pillanatnyilag legfontosabb, legnagyobb munkáról , az aratásról. Jelenleg a megye valamennyi egységében kasza alá érett az árpa, s a búza is várja az aratókat. Az utóbbi meleg napok alatt sok egységben már túléléssel fenyeget az árpa, tehát minden napi késlekedés csak kárt okozhat. Elsősorban a kombájnokat állítják munkába az árpaföldeken. Az eddigi jelentések szerint megyei szinten az árpának mintegy 68,6 százaléka került a hambárokba, s jó néhány egységben, mint például a kecei, szentháromsági, gerebenesi, mező✓nadarasi, marosszentgyörgyi MTSZ-ekben már be is fejezték ezt a munkát. Viszont most is nagy a száma azon egységeknek, ahol még egyáltalán nem, vagy csak a napokban kezdték meg az árpa aratását. Ezek közül említjük meg a bergenyei, erdőszentgyörgyi, uralyi, kerelői MTSZ-eket, amelyeknek vezetői sürgősen intézkedéseiket kell, hogy foganatosítsanak a lemaradás behozásáért. A kenyérgabona betakarítása is egyre inkább előtérbe kerül. Nyárádszeredában, Ernyében, Szentannán, Ákosfalván és sok más egységben már néhány napja vágják a búzát a kombájnok és a kaszások. Itt azonban lenne egy megjegyzésünk, éspedig az, hogy a kombájnok jobb kihasználása érdekében az egységek szakemberei táblánként döntsék el, hogy a gépek a gyomosodás függvényében egész, vagy félasztallal dolgoznak-e, ily módon is elkerülve a gyakori géphibát, a töréseket, kieséseket. A gépesítő vállalatok szakemberei műhelykocsijainak mindig készenlétben kell lenniük, hogy a lehető legrövidebb idő alatt munkába állíthassák a kidőlt gépeket. Egy-két nappal a kombájnok után üzembe kell helyezni a szalmapréseket is, hogy a nyári szántás se maradjon el, s minden egységben idejében elvégezhessék az előirányzott másodvetéseket. Jugoszláv együttes szereplése Néhány napja megyénkben szerepel a „Stanko Dragojevics“ nevű jugoszláv együttes. Montenegróból érkezett a csoport, amelynek tagjai nem hivatásos művészek, hanem népi tehetségek. A hetvenes létszámú együttes tagjai között van egykori partizán, és van olyan fiatal, aki a felszabadító háború után született. A Stanko Dragojevicsról, a nép hőséről (a második világháború idején elesett partizán) elnevezett együttes hosszú múltra tekint vissza. Vezetője, Sábovics Orle, erről ezeket mondotta: — Kilencven évvel ezelőtt alakult, s később a jugoszláv kommunista párt égisze alatt működött. A háború előtt munkásdallaival a kommunista eszméket igyekezett terjeszteni. Bár 1940— 44 között meg kellett szüntetnie működését, tagjait továbbra is összefűzte az általa hirdetett eszmék humanizmusa. Megfogyatkozott létszámmal ugyan — a jugoszláv nép hőseként esett el Spiro Mugusa, a munkásegyüttes egyik tagja is —, de a háború után újraalakul. Újult lelkesedéssel és bizalommal lép ismét színpadra, hirdetvén egy új világot. Már nemcsak forradalmi munkásdalok képezik az együttes műsorának alapanyagát, hanem a jugoszláv népek folklórjából ihletődött népzene, dal és tánc. — Románián kívül más országban is vendégszerepeltek? — Nemzetközi folklór-fesztiválokon vettünk részt. 1961-ben Franciaországban II. díjat nyertünk népi zenekarunkkal, Olaszországban — szintén nemzetközi (ifjúsági) folklór fesztiválon — első helyezést ért el tánccsoportunk. Vendégszerepeltünk még Csehországban, Albániában, Lengyelországban és most először Romániában. — Eddigi szerepléseiket hogyan fogadta a romániai közönség? — Az önök megyéjében Régenben, Szovátán és Radnóton léptünk fel, s mindenfelé szimpátiával, szeretettel fogadtak. — Vásárhelyen is fellépnek turnéjuk befejeztével. Kérem, ismertesse a vásárhelyi előadás műsorát. — A július 22-re hirdetett előadás első felében jugoszláv szerzők kórusműveiből, tömegdalaiból ad elő dalárdánk. E dalok az új Jugoszlávia építőiről szólnak, felidézik az egyszerű emberek hősi tetteit, az ország szépséges tájait. Az előadás második részében népi táncokat és dalokat mutatunk be. Reméljük, tetszeni fog a vásárhelyi közönségnek is. K. M.