Vörös Zászló, 1970. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
XXII. évfolyam 135. (5754.) szám 1970. június 11. csütörtök Ára 30 iáni MINDENT A HELYREÁLLÍTÁSÉRT, MINDENT AZ ÚJJÁÉPÍTÉSÉRT! Meovünk ipari üzemet minden érül a termelés normalizálására összpontosítam. Megyénk ipari vállalatainak munkaközösségei megsokszorozott erővel dolgoznak az árvíz nyomainak eltüntetéséért. Az üzemek és részlegek döntő többségében már javában folyik a termelés. Pillanatnyilag legfontosabb feladatuknak a termelési veszteségek pótlását, az árvíz okozta károk minél alacsonyabbra szorítását tekintik. Az alábbiakban a legfrissebb ilyen vonatkozású értesüléseinkről számolunk be. Régen A város összes üzemeiben megindult a termelés. Sikerült eltüntetni az árvíz látható nyomait, és fokozatosan megszokott mederbe terelni a termelőtevékenységet. A régeniek most új feladatot tűztek maguk elé: behozni a lemaradást. És sajnos, van mit. Az IRUM termelési vesztesége meghaladja a 3,8 millió lejt, a Republica Helyiipari Vállalaté az 1,6 milliót. 776 000 lejt vesztett az össztermelésnél a Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat. A veszteségek pótlására szükséges idő vállalatonként változik. A Republica dolgozói vállalták, hogy augusztus 23-ig behozzák a lemaradást, az IRUM dolgozói pedig úgy számítják, hogy év végéig sikerül egyensúlyba hozniuk a megbillent gazdasági mérleget. Lévén a legkisebb a lemaradás az IPM Sportnál, az itt dolgozók megfogadták, hogy azt a hónap végéig behozzák. És hadd említsük meg, hogy az utóbbi vállalat dolgozói az év végéig a bajba jutott üzemek kisegítése céljából eredeti vállalásaikat félmillióval pótolták meg a terven felüli jövedelemnél. Segesvár Segesvárt kétszer öntötte el a víz, s ez az ipari egységeket is súlyosan érintette. Alig hordták ki az iszapot a termelőcsarnokokból, újra jött a víz, kezdhettek mindent elölről. A termelési lemaradás behozása szükségessé tette, hogy a vállalatokban vasárnap is dolgozzanak. A jól szervezett s a nehéz helyzet követelte fokozott intenzitású munka eredményeként, vasárnap már teljes kapacitással termelt a Textilkombinát gyapjú részlege, a selyemüzem 20 szövőgépe, 120 szövőgép és gépi berendezés a gyapotüzemben. Vasárnap a kombinátbeliekkel vállvetve dolgoztak azok a munkacsoportok is, amelyek a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatból és a Metalotehnicából, az azugai, nagydisznódi, kolozsvári és brassói textilgyárakból jöttek segítséget nyújtani a helyreállítási munkálatokban. Dicső A hatalmas természeti csapás több száz milliós kárt okozott a Dicsői Vegyipari Kombinátnak, s az össztermelésnél mutatkozó veszteség értéke meghaladja a 120 millió lejt. A helyreállítás óriási erőfeszítést igényel a dicsőiektől is. A jól szervezett és hősies munka eredményeként azonban sikerült szinte rekordidő alatt újra működésbe hozni a berendezéseket. Tizenegy nappal az árvíz után — május 25-én — üzembe helyezték a központi karbantartóműhelyt — amivel megteremtették a feltételeket a termelőegységek helyreállításához. Ugyanaznap működésbe lépett az üzemi víztisztító berendezés, megkezdte a termelést az aluminiumszulfát-gyár, melynek termékére nagy szüksége volt a vízüzemeknek. Június 4-én már 6 200 kg nátriumbikromátot termelt az új gyár, üzembe helyezték a cinkoxid kemencéket, részlegesen a vegyigyárat. Vasárnap pedig már 65 tonna karbidot csapoltak a 3-as kemencéből. A Ludasi Cukorgyárban — a megszokott termelési ciklusnak megfelelően — már rég leállt a termelés. A gyár dolgozói hozzáláttak — grafikon szerint — a berendezések kijavításához, az új termelési idény összes feltételeinek előkészítéséhez. Az ésszerű szervezés eredményeként a munkálatok jól haladtak. Az árvíz napjáig elvégezték a tervezett javítások 50 százalékát. Az áradás napjaiban azonban „vízbefulladtak" a gépek, megrongálódtak a berendezések. Az utólagos felmérések kimutatták, hogy körülbelül egyhónapi munkaráfordítás veszett kárba. A víz visszavonulása után, az üzem dolgozói, az ország többi cukorgyáraiból érkezett szakemberekkel közösen, azonnal hozzáláttak a megrongálódott berendezések kijavításához. Most már itt is a lemaradás behozására összpontosítják az erőt. Persze, ez nem egyszerű dolog. Oly sok a munka, hogy nem végezhető el a megszokott intenzitással, napi nyolc munkaóra alatt. A gyár dolgozói hazafias feladatuknak tekintik erőfeszítéseik fokozását. Naponta 10 órát dolgoznak és a vasárnapokat is munkanapoknak nyilvánították mindaddig, míg utólérik magukat s újra az eredeti grafikon szerint végezhetik a javításokat. Kétségtelen, utólagosan változtatni kellett az eredeti elképzeléseken. A készterméknél mutatkozó súlyos veszteség szükségessé teszi, hogy a ludasiak azt az idei termelési terv túlteljesítésével pótolják. Ezért úgy határoztak, hogy a javítási időt csökkentik, s tíz nappal hamarabb megkezdik az új termelési idényt. Ezáltal az év végéig 1 000 tonna cukorral állítanak elő többet. Megyei községgazdálkodás A megye területén lévő 21 196 állami tulajdonban lévő lakrészből 2 685-öt rongált meg az árvíz. A teljesen lerombolt 71 lakrészen kívül, a községgazdálkodáshoz tartozó vállalóiak mielőbb helyre szeretnék állítani a többieket, hogy a családok élete is rendes mederbe terelődjön. A felmérések szerint nagy volumenű munkát kell elvégezni, melynek értéke meghaladja az 55 millió lejt. Az e célból készített grafikonok szerint Segesváron a legfontosabb lakrészeket június 25-ig, a többit szeptemberig, Dicsőben augusztus 15-ig, Régenben július 1-ig, Ludason július 15-ig, Marosvásárhelyen pedig, ahol több mint 1 200 lakrészt kell kijavítani — októberig fejezik be a munkálatokat. Az operativitás fokozása érdekében, minden másfajta munkálatot leállítottak, az erőket az árvíz sújtotta lakások kijavítására összpontosítják. Ludas * • • Összefog az ország az árvíz sújtotta vidékek megsegítésére A megye lakossága az árvíz óta eltelt időszakban naponta láthatott megrakott tehergépkocsikat, amelyek az ország különböző megyéiből hozták az élelmiszert, ruhaneműt és egyéb segélyküldeményeket. A legtöbb küldemény a fővárosból, Buzau, Botosani, Brassó és más megyékből érkezett. Nagy mennyiségű segélycsomag gyűlt össze a megyében is azoknak az adakozásából, akiket nem sújtott az árvíz. E hó elejéig a megyében 229 447 db ruhaneműt, 28 605 pár gyermekcipőt, 145 872 db női ruhaneműt és 15 505 pár női cipőt, valamint 104 098 db férfi ruhaneműt, 10 000 pár férficipőt, továbbá 14 059 db ágyneműt és 36 653 háztartási cikket osztottak ki az árvízkárosultak között. Külföldi segítség a Maros megyei árvízkárosultaknak Marosvásárhelyre nap mint nap újabb élelmiszereket, ruhaneműt és gyógyszereket tartalmazó segélycsomagok érkeznek különböző országokból a megye árvízkárosultjai részére. A segélyek összegyűjtésével és elosztásával foglalkozó bizottságtól tudtuk meg, hogy június 10 reggeléig 5 776 doboz konzerv érkezett Németország Szövetségi Köztársaságából és Görögországból, 400 kg gyermektápszer Dániából és Németország SZK-ból, 2 372 takaró a Német DK-ból, Németország SZK-ból, Iránból, Görögországból, Ausztriából és Tuniszból, 1 125 fecskendő Németország SZK-ból és Angliából, 180 sátor Iránból és az Egyesült Államokból, 1 100 kg tejpor Svájcból, Dániából és Németország SZK-ból, 409 egészségügyi csomag gyermekek részére Ausztriából, 62 kg fertőtlenítőszer Dániából és Németország SZK-ból, 3 mozgó víztisztító berendezés Németország SZK-ból, — amelyeket ezekben a napokban Segesváron, Hodákon és Libánfalván üzemeltetnek —, 5 kéziszivattyú, ugyancsak a víz tisztítására Svájcból, 40 szivacsmatrac Írországból, 200 összecsukható ágy Kanadából, 70 kg kétszersült Németország SZK-ból, 387 ruházati cikk nők és gyermekek részére Ausztriából és további 600 ruhadarab nők, férfiak és gyermekek részére Iránból, 65 pár gyermekcipő az Egyesült Államokból, 660 lepedő Görögországból. A segélycsomagokat szétosztották a megye árvízkárosultjai között, s elsősorban a keceieknek, kutyfalviaknak, szentpáliaknak és bogátiaknak juttattak belőle. A fővárosi lakosok újabb adományai Szerda reggel újabb autókaraván indult a Scinteia térről Fehér, Maros és Szatmár megyébe. A 38 nagy tehergépkocsi a fővárosi lakosok adományait szállította az árvízkárosultaknak. A sok ezer csomagban ruhaneműek, cipők, ágynemű, konyhaedény, bútor, szőnyegek és nagy mennyiségű élelmiszer van. Az egyik építővállalat munkásai ismét öt, teljesen berendezett házacskát küldtek, amelyeket hazafias munkával készítettek megtakarított anyagokból. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Kezünkben a terméscsata sorsa! Minden embernek helyt kell állnia a kötelességteljesítés és a szorgalom vizsgáján Bizakodunk, bizakodhatunk ismét: három nap telt el, csaknem szemernyi eső nélkül! Háromszor 24 óra! Remény van, hogy a sok huzavona után, most már valóban tető alá hozhatják az elmaradt vetéseket. S ha kevesebb lesz is esetleg a termés, nem marad parlagon tenyérnyi föld sem. Ez a cél most már, s ez a kötelesség minden földművelő számára, lett légyen szó szövetkezeti területről vagy háztáji parcelláról, munkába kell fogni s az időszaknak megfelelő növénnyel bevetni. Minden további habozás, várakozás indokolatlan és indokolhatatlan. A mindeddig legnyomósabb érv, a rossz időjárás — hisszük — félreállt az útból. Mai tudósításunkat kezdjük MEZŐCSÁVÁSSAL, ahol az elhangzott vélemények szerint a tagok fokozott szorgalommal láttak munkához, már a múlt héten. A 15 hektárnyi dohányból 9-et elültettek, s földbe tették a rendelkezésre álló krumpli ültetőgumót is, mely a 40 hektár tervezettel szemben csak 29-re volt elegendő. Dolgoznak a növényápolásnál, lekapázzák a kukoricát s folyik a répa első kapálása. Napirendre került ismét a vetés, mely jobbára a gépkezelőkre hárul. A répát 25 hektáron kell újravetniök, s mintegy 70 hektár várja a kukoricát. A különböző teendők összehangolásával rövid idő alatt elkészülhetnek a legsürgősebbekkel. A SZABÉDIAK letették a répavetési gondot, a tervezett 150 hektáron kikelt a mag, s mindössze 11 hektáron kell nyomon követniük a károsodott kultúra regenerálódását. A napokban döntenek, hogy újravetik-e. Nagyobb feladat vár rájuk a kukoricavetésnél, mintegy 80 hektárt kell hogy bevessenek a tervmutató teljesítéséig. A múlt heti időjárás nem kedvezett, ám most már — reméljük — semmi akadálya munkának, s eleget tehetnek a vasárnapi közgyűlésen elhangzott vállalásuknak, miszerint minden alkalmas órát kihasználnak a teendők gyors, zökkenőmentes elvégzésére. A jelek szerint nem is haboznak, a férfiak a kaszálásnál, a nők pedig a növényápolásnál láttak munkához. Naponta 250—300 szövetkezeti tag vesz részt a kapálásban. Máris végeztek a répa első kapálásával, s hadd említsük meg, a múlt héten, a rossz idő dacára ebben a munkában 38 hektáros teljesítményt értek el. Aránylag gyengébben áll, elsősorban a kukoricavetéssel a SZABADI termelőszövetkezet. A 180 hektárból 104-et vetettek el. A községi pártbizottság titkára szerint valamivel jobb eredményt mutathatnának fel mind a vetésnél, mind pedig a növényápolásnál, ha korábban, okosabban használták volna ki a munkára alkalmas időszakokat. Egyes tagok nehézkesen reagálnak a mozgósításra, s ez feltétlen érezteti hatását. Jelenleg legnagyobb figyelmet a vetés befejezésére kell fordítani, s mivel ez a gépekre hárul, gondoljuk, nem lesz fennakadás. Fokozni kell ugyanakkor a növényápolás ütemét, találják meg a tagság jobb mozgósításának módját. Feltűnően néptelen MEZŐKIRÁLYFALVA. Azt hihetnénk, hogy minden épkézláb ember a mezőn van, hiszen rég az ideje nem értünk oly derűs napot, mint a hétfői. Sajnos azonban csak azt írhatjuk, hogy vannak a szántóföldeken is, itt-ott dolgozgat néhány ember. A munkák állásáról beszédes képet nyújt a határ, akad szép számmal kapálatlan cukorrépa- és kukoricatábla. De hol vannak az emberek? Kiderül ez a szentmártoni úton. Szekér szekeret ér, gyalogos gyalogost. A rácsi vásárból szállingózik haza a tagság, délidőn túl, észrevehetően derűs hangulatban. Kurta negyedóra alatt nem kevesebb, mint száz szembejövővel találkoztunk, akiknek úgy véljük, nem a vásárban, hanem a szántóföldön lenne most a helye. Emlékeztetnünk kell a gazdaság és a község vezetőségét, de a tagságot is, hogy senkinek sincs szüksége légből kapott, fedezet nélküli vállalásokra. Munkára azonban annál inkább s több kötelességérzetre. Mindezen túl helytelennek tartjuk, hogy a termés szempontjából oly kritikus időszakban is a vásár miatt a tagság hiányozzon a mezőről. Heti egy nap kiesés a munkából csak a károkat növelheti, amit egyetlen gazdaság se engedhet meg. SZENTMÁRTONBAN a tétlenségre még furább indoklást kapunk. Hétfőn, mondják, itt a vásárért szünnap van! És valóban az van, mert dolgozó emberrel alig találkozunk. Az út melletti italkimérés és a székház környékén húszegynéhány férfiember lézeng... Két fogat áll félrehúzva, egyszóval békés csendélet a júniusi nap alatt. Nyilvánvaló, hogy ha hétfőn nem dolgoznak, vasárnap sem serényebbek, s ily módon két értékes napot vesztegetnek el hetente, a vásár meg az érthetetlen szokás miatt. A vezetők mit sem tehetnek eme „hagyomány“ ellen ... így mondják! Ez azonban senkit sem elégít ki, mert hogy az ötnapos munkahét sem elegendő a jelenlegi sürgős teendők elvégzésére. A 3. oldalon fiatalok! — Ifjúsági oldal — ! ! A párt gondoskodására válaszolva az MTSZ-ek és tagjaik több hússal, tejjel járulnak hozzá a lakosság ellátásához Megyeszerte a termelőszövetkezeteik tagjai, a falvak lakói nap mint nap újabb felajánlásokat tesznek a tej- és hústermelés növelésére, nagyobb részt vállalnak a lakosság ellátásából. Mintegy válasz ez arra a nagy gondoskodásra, segítségre, amelyet az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Minisztertanács Határozata biztosít számukra. A mezőzáki termelőszövetkezet tagjai például eredetileg 56 tonna húsra és 240 000 liter tejre szerződtek az állammal. Azon a gyűlésen azonban, ahol megtárgyalták a határozatot, újabb javaslatok születtek a termelés növelésére, s úgy határoztak, hogy eredeti szerződésüket újabb 1000 kiló sertéshússal és 5000 liter tehéntejjel toldják meg. Hasonlóképpen döntöttek a községhez tartozó másik termelőszövetkezet, a mezőszakálli termelőszövetkezet tagjai is: 1000 kiló sertés- és 1200 kiló marhahús terven felüli leszállítására tettek ígéretet. Teháton a tagság úgy határozott, hogy egyénileg is hozzájárul a lakosság ellátásának megjavításához. Mindjárt ott a közgyűlésen lelkes felajánlások hangzottak el, amelyek összesítve mintegy 30 000 kiló marhahúst és 2000 liter tejet tesznek ki. Andrásstelepen e hét elején tartották meg a közgyűlést. Mint a hozzászólásokból is kitűnt, minden lehetőségük megvan arra, hogy eredeti szerződésüket maradéktalanul teljesítsék. Sőt, azon felül 10 ezer liter tej és 5000 kiló korai burgonya leszállítására tettek felajánlást. A gazdasághoz tartozó három település lakosai is kifejezték azt az elhatározásukat, hogy nagyobb részt vállalnak a városiak ellátásából. Ezt eddig is megtették, de, amint többen mondották, sokszor nagy nehézségbe ütköztek mind a leszerződött állatok, mind a tej átadásánál. Tejcsarnok például nem létezik sem Andrásitelepen, sem Eckenden, sem Albison. Pedig mindenütt jó állattartó gazdák laknak. És ez kiderült azokból a lelkes felajánlásokból is, amelyekkel a tagság válaszolt a határozatra. Székely Zoltán például egymaga 2 növendék és 1000 liter tej leszállítására tett ajánlatot ebben az esztendőben. Tóth Sándor két növendék és egy sertés leadására kötött szerződést. Dézsán János, Kovács Katalin és mások 600 —600 liter tejet ajánlottak fel, így csupán a tagság 3700 liter tej és 20 szarvasmarha szerződésére vállalkozott. S amint már említettük, hozzájárulásuk sokkal nagyobb volna, ha az illetékesek megoldanák a tej átvételét. Erre mindjárt konkrét javaslatot is tettek. Új típusú, négy színnel dolgozó gyapjúszövőgépek jelentek meg a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat szerelő műhelyében. Májusban még csak öt darabot állítottak össze, de ebben a hónapban valószínűleg 90—100 is elkészül belőlük. A bonyolult gép alkatrészeinek 80 százaléka marosvásárhelyi termék. 19 nemzetközi vásáron szerepelnek gépgyártó iparunk termékei Gépgyártó iparunk termékei egyre nagyobb tekintélyt vívnak ki külföldön. Erről tanúskodik az is, hogy a Malinexport külkereskedelmi vállalat az idén 19 nemzetközi vásáron vesz részt. Az év első hónapjaiban a lipcsei, utrechti, milánói, hannoveri, párizsi vásárok és a leningrádi különleges kiállítás látogatóinak ezrei nagy elismeréssel szemlélték meg gépipari termékeinket. A külföldi kereskedelmi partnerek érdeklődése mintegy 248 millió valutalej értékű szerződés megkötésében jutott kifejezésre. Csupán a hannoveri vásáron 1 600 000 valutalejt kitevő villamosmotor exportját előirányzó kereskedelmi ügyletet kötöttünk. Teheránban állandó gépkiállítást szerveztünk. Ötetes szerkezet Egyszerű konstrukciójú, üzembiztos gépkocsifékszabályozót szerkesztett a brassói Gépjármű- és Traktorvezető és Kutatóintézet két mérnöke, Gh. Ionescu és Mihai Zamfirescu. A hidraulikus fékhez való szerkezet működésének lényege az, hogy a szabályozást a folyadéknyomás fokozatos növelésével önműködően végzi. A fékszabályozót a fékek minden módosítása nélkül fel lehet szerelni.