Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXnz évfolyam 92. (6019) szám 1971 április 20. kedd A termelőkapacitás egyre tökéletesebb kihasználásával A Segesvári Cserép- és Téglagyár 1964-ben indult el a korszerűsödés útján, mikoris felépült a gyár harmadik üzemegysége, amely a két régi egység téglatermelését több mint 57 százalékkal, a cseréptermelését pedig közel 150 százalékkal emelte. Ma a gyár évente 36,5 millió téglát, közel 26 millió cserepet és egyéb építőanyagot tud előállítani. Ezekből az adatokból ítélve megyénk egyik jelentős építőanyagipari egységéről van szó, s így nem céltalan követni a vállalat rendelkezésére álló termelőkapacitások kihasználását. A cserép- és téglagyárakban a gépi berendezések termelési kapacitásának kihasználása mindenekelőtt az égetőkemencék befogadó képességétől és az égetési ciklusok közötti időtartamtól függ. A segesvári gyár egyes részlegének termelővonalát még 1907-ben építették, a kettes üzemegység két vonalát pedig 1914-ben, így műszakilag elavultak és alacsony termelékenységűek. Viszont e berendezéseket igyekeztek mind jobban kihasználni, úgy hogy, míg építésük idején ezekkel mindössze évi 4 millió téglát és cserepet gyártottak, addig ma kisebb korszerűsítések révén évente 23,2 millió téglát és közel 12 millió cserepet állítanak elő. És a vállalat műszaki káderei szüntelenül újabb és tökéletesebb műszaki megoldások, átalakítási lehetőségek után kutatnak, így például a közelmúltban próbálták ki és általánosították a cserépprések új, kerámiai vegyületből előállított alakadó készülékét. A régi, öntöttvasból készített alakadó készüléket a rajtuk átpréselt képlékeny agyag erősen koptatta, azokat 3—4 hetenként cserélni kellett, ami növelte az önköltséget. De az említett készülékek a termelőkapacitás szempontjából is kedvezőtlenül hatottak, hiszen kopásuk arányában növekedtek a cserepek méretei, azaz csökkent az adott köbméter égetési felületen elhelyezhető cserepek száma. Ha köbméterenként csak 5—6 cserepet számítunk, akkor is ez évente több százezer termékkel csökkentette a lehetséges termelést. Ma viszont már nem vesztik el ezt a cserépmennyiséget, ami negyedévi eredményeikben is tükröződik. Az egyes számú üzemegység — amely a legrégibb berendezéssel dolgozik — az eltelt három hónapban a tervezett 260 000 kupáscserép helyett 320 000-et gyártott. Az alakadó készülék kicserélésének előnyei még jobban tükröződnek a hármas üzemegységben, ahol a legkorszerűbb berendezések ellenére is a tervezett cserépmennyiséget 26 000 darabbal lépték túl. A téglatermelés tekintetében is igyekeznek minden belső tartalékot a felszerelések egyre tökéletesebb kihasználásának szolgálatába állítani. Már itt is statisztikailag követhető eredményhez vezetett a nyers tégla szántásának meggyorsítása — a segesváriaknál pillanatnyilag itt tapasztalható termelési szűk keresztmetszet. Amint már közöltük, e munkaközösség három hónap alatt 225 000 téglát állított elő terven felül, ami feljogosít arra, hogy egész évre közel 1 milliós túlszárnyalásra számítsunk. Rövidesen újabb bővítési munkálatok színhelye lesz a gyár. A második félévben új alagútkemencét építenek az 1-es üzemegységben, és nagyobb termelékenységű gépekkel cserélik ki a tégla, illetve cserépvonalakat, ami évente 9 millió tégla és cserép többlettermeléshez vezet. A vállalat vezetősége és műszaki szakemberei jelenleg nyolc tábori kemence építésének előirányzásával szándékszanak pótolni a lebontásra váró régi égetőkemencét. Mindezt azért, hogy biztosítsák idei tervelőirányzatuk további folyamatos teljesítését, minél jelentősebb túlszárnyalását. VARGANCSIK ISTVÁN A népi egyetemek képviselőinek tanácskozása Maros megye Művelődés- és Művészetügyi Bizottsága és a Tudomány- és Kultúraterjesztő Komisszió április 23-án, pénteken du. 15 órai kezdettel „A népi egyetem szerepe a felnőttek nevelésében“ címmel megyei szintű tanácskozást szervez a dicsői művelődési házban. A tanácskozáson doktor docens Sabädeanu Vasile egyetemi tanár, Elena Bejac, a bukaresti Pedagógiai Intézet tudományos főkutatója, dr. Ander Zoltán egyetemi tanár, Aurel Virtopeanu segesvári középiskolai tanár, dr. Adelia Gesticone orvos, Ion Trimbitas régens középiskolai tanár, Stefan Chioralia radnóti középiskolai tanár és Kapus János, a megyei Tudomány és Kultúraterjesztő Komisszió titkára terjesztenek elő tudományos közlést. A közléseket vita követi. Világ proletárjai, egyesüljetek!Szófiába utazott az RKP küldöttsége Hétfő délben Szófiába utazott a Román Kommunista Párt küldöttsége, amely Gheorghe Panu elvtársinak, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével részt vesz a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán. A küldöttségben részt vesz Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Konstanca megyei bizottságának első titkára és Nicolae Birejan elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Bulgária Népköztársaságban. Elutazáskor az Otopeni repülőtéren a következő elvtársak búcsúztatták a delegációt: Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Vasile Vlad és Ion Circei, az RKP KB osztályvezetői, pártaktivisták. Jelen volt Boriszlav Konsztantinov, Bulgária Népköztársaság bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Ara 30 báni Ahogy telnek a napok, egyre szaporodnak megyeszerte a bevetett hektárok. A munka ütemesen, megszakítás nélkül halad. A mezőgazdasági egységekben célul tűzték ki, hogy az előző évekhez viszonyítva szerzett előnyt megtartják s a hónap végén már mint elvégzett munkáról beszélnek a tavasziak vetéséről. Tennivaló persze még bőven van, de a kampány kezdetén megállapított munkaütem, a szervezési intézkedések biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy még a tervezett határidő előtt földbe kerül minden mag. Nézzük csak, mit mutat a mezőgazdasági munkák általános helyzetképe. A tavaszra előirányzott összvetéseknek közel 60 százalékát végezték el a mezőgazdasági egységek. Teljes egészében földbe került a cukorrépa, zab, árpa, borsó, a korai krumpli stb. magja. A 100 százalékos teljesítményig még valamivel több mint 100 hektár hiányzik a lenvetésből is. Elmarasztalólag főleg a késői burgonyaültetés tekintetében szólhatunk az MTSZ-ekről. Az előirányzatból még több mint 700 hektárnyi hiányzik. Számos MTSZ-ben, mint Remetén, Járában, Magyarón, Kibéden stb., vetőgumóhiánnyal magyarázzák a késlekedést. A hónap elején ez az érv még elfogadható volt, de most, amikor sok helyen már ki is kelt a krumpli, nem lehet rá hivatkozni. Sürgős intézkedésekre van szükség, s e tekintetben hathatósabb segítséget kell nyújtsanak az egységeknek az illetékes megyei szervek is, mert lényegében a lakosság jobb ellátásáról van itt szó. A jelen pillanatban legfontosabb munka, a kukorica vetése. Az elmúlt hét utolsó két napjában több mint 4 000 hektáron került földbe a mag, s így számos MTSZ- ben egyre közelebb kerülnek a 100 százalékos teljesítményhez. Talán mire e sorok megjelennek, jó néhányan jelentik is a munka befejezését. Megyei viszonylatban a szövetkezeti egységekben a tervezett területeknek több mint egyharmadán került földbe a mag. Az ütemesség mellett mindenfelé nagy gondot fordítanak a minőségre. , Gondosan készítik elő a magágyat, s a legtöbb vetőgépet műtrágyaadagolóval is felszerelték. Az idei tavaszi munkák egy másik jellegzetessége, hogy mindenhol igyekeznek jól kihasználni a rendelkezésükre álló időt, a napokat, órákat. A gépesítők, az MTSZ-tagok jelentős része vasárnapokon is dolgozott. Ezt tapasztalhattuk az elmúlt vasárnapi, amikor a traktorok és gépek jelentős része kinn volt a határban, csupán a csepergő kényszerítette arra a gépesítőket, hogy abbahagyják a munkát. Sáromberkén például a csepergésig mintegy 9 hektáron vetették el a kukoricát Nagy Károly és Gémes József, míg Vajda András egy nemrég a bokroktól és fáktól megtisztított területen végzett gyeptörést. — Idejében elkészülünk a vetéssel — nyugtat meg az MTSZ elnöke. — Igaz, tervünk nem nagy, mindössze 100 hektár, s abból 70 hektáron már földbe került a mag. A többi terület pedig készen áll a vetéshez. A legfontosabb munka most a cukorrépakapálás. Azt még a múlt héten megkezdtük, s közel 12 hektáron végeztünk is a talajlazítással. A kártevők elleni védekező munkát szintén elvégeztük, úgyhogy a héten már biztosítani tudjuk a napi 5 hektáros kapálási ütemet. A szomszédos gernyeszegi MTSZ- ben csendes a határ. Néhány gépesítő a felszereléseket ellenőrzi, s a nap többi részét megérdemelt pihenéssel töltik. Szombaton estig ugyanis a körtefájai brigád utolsó hektárjain is földbe húzták a kukoricamagot így tehát vasárnap jelenthették, hogy befejezték a 90 hektárra tervezett kukorica vetését. A brigádosoknak nem maradt más tennivalójuk e napon, mint még egyszer ellenőrizni a cukorrépa vetésterületeket, hogy hétfőn és kedden megkezdhessék a kapálást. A feladat nem megerőltető, hiszen minden munkaerőre 0,30 hektár jut, s így minden lehetőségük megvan arra, hogy idejében és jó körülmények között tegyenek eleget ennek a feladatnak is. ÜTEMESSÉG ÉS MINŐSÉGI MUNKA A KUKORICAVETÉSNÉL Munkában a vetőgép az ákosfalvi MTSZ határában A szocialista verseny élenjárói Az elmúlt hét végén plenáris ülést tartott a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége. A plenáris ülésen többek között kijelölték az elmúlt évben szervezett szocialista verseny élenjáró egységeit. A szocialista versenyben kitűnt megyei szövetség címet adományozták a Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének, az ágazat kitűnt szövetkezete címet pedig a dicsői Technolemn Kisipari Szövetkezetnek. Rövidesen sor kerül a kitüntetések hivatalos átnyújtására. Spanyol földön A proletár internacionalizmus eszméjétől fűtött román kommunisták és hazafiak százai hősiesen harcoltak Spanyolországban a fasiszta intervenció ellen. RITKÁN történik meg, hogy egy anya készakarva tűzbe küldje gyermekét, de ha mégis erre szánja el magát, bizonyára nyomós okok vannak hozzá. Sokan ismerik Vásárhelyen a Minor testvéreket, akik a nemzetközi brigádok önkéntesei közt részt vettek a spanyol polgárháborúban, de tán sohasem esett szó arról, hogy kezdetben tulajdonképpen ki volt ennek a harcos családnak az irányítója. Kitől kapták az első bátorítást, hogy szembeszegüljenek mindazzal, ami távol esik az emberségtől és az igazságtól. A Minor család ezerkilencszáztizennyolcban a Zsilvölgyében lakott, s hogy abban az időben milyen világot élt az odaszorult nép, ezzel ma már mindenki tisztában van. Történt, hogy Minor néni elérkezett egy olyan ponthoz, amikor a szülő kénytelen támadásba lendülni, ha nem akar szemtanúja lenni gyermekei éhhalálának. A köves, dombos vidéken nem termett kenyérnek való, a fő eledel a krumpli volt. De aki mást nem evett, annak hamar elfogyott a tartalék is, aztán következett a kölcsönkérés. Szóval el kellett indulni. Mindenki tudta, hogy az egyik elöljárónak rengeteg krumplija van a pincében. Ide merészkedett be Minor néni, gondolván, ■hogy az „igazat" és „tisztességet" hirdető elöljáró megérti, mit rendez otthon a nyolc éhes gyermek napok óta. Az illető azt felelte, hogy ha ő odaadja a krumpliját a szegényeknek, mit esznek a disznói. — Tudjuk, hogy több vagon krumplija van a pincében, bár két kilót adjon, az isten megfizeti — mondta Minor néni, de hiába mutogatta az üres markát, úgy tért haza, semmi nélkül. Ekkor roppant össze benne valami és vált az akkori világ esküdt ellenségévé. A Minor család Vásárhelyre költözött, az akkori Wesselényi utcába, ahol Bernáth Andor és a Löbl család is lakott. Minor néni jónéven vette, hogy fiai beléptek a KISZ-be. Valamivel később kicsi lakásukban már illegális gyűléseket is tartottak. A hatósági szervek rábukkantak a „tűzfészekre", s Minor nénit a fiaival együtt fölvitték a rendőrségre. Ezután ha valami zűrzavar támadt a városban, valaki után nyomoztak, a sziguranca emberei gyakran elővették Minorékat. Annyira ismertekké váltak, annyit zaklatták őket, hogy a három nagyobbik fiú, Dániel, József és Sándor, kénytelen volt elhagyni a várost. Bukarestben telepedtek le 1930- ban, majd egy napon odakerült a többi négy testvér is. A Minor fiúk itt is felvették a kapcsolatot a kommunista párt vezette munkásmozgalommal. Minor néni fölutazott fiaihoz, hogy gondjukat viselje. A Minor fiúk részt vettek a spanyol hazafiak megsegítésére a párt által kezdeményezett akciókban. Később, amikor önkénteseket toboroztak a spanyol nép igazságos harcának fegyveres támogatására, ők az elsők között jelentkeztek. Egy problémájuk volt csupán: szóljanak-e szándékukról édesanyjuknak vagy se? Azért jött Bukarestbe, hogy összetartsa a fiait, vigyázzon rájuk. Főképp, hogy velük legyen. Úgy döntöttek a testvérek, hogy hárman eltűnnek, mintha elnyelte volna őket a föld. A többi testvér marad, hogy tartsa anyjukban a lelket. Tehát Dániel, Jóska és Sándor feliratkoztak az 1937-es párizsi világkiállításra. Ez volt a látszat. A valóságban azonban az RKP így szervezte meg az önkéntesek kicsempészését az országból. A Minor testvérek mozgalmi múltját nem ismerték Bukarestben, de még így is a francia konzulátuson melegen érdeklődtek, hogy kicsodák, mi a foglalkozásuk, milyen szervezetnek vagy pártnak a tagjai. Mint békés, ismeretlen állampolgárokat aztán átengedték a határon. Persze a fiúk egy-egy hónapi késéssel indultak. Ez pedig azt jelentette, hogy elváltak útjaik, csak a cél maradt azonos. Párizsban megvolt a pontos címük, ahol jelentkezniük kellett. A Francia Kommunista Párt KB- ja mellett különböző nemzetiségi osztályok működtek, köztük a román is. A Román Kommunista Pártnak itt állandó képviselete volt, ahol fogadták Minor Dánielt is. A Spanyolországba induló csoport nem állt össze egyik napról a másikra. Minor Dániel is két hétig volt a Francia Kommunista Párt vendége. Aztán ahogy összeverbuválták az újabb csoportot, turistáknak álcázták őket, mindenki hátizsákot kapott, hosszabb időre élelmet és ruhát. A ,,turistákat" aztán külön autóval elvitték a határig. A Minor Dánielék csoportja az éjszaka leple alatt lépte át a francia határt. A túloldalon már várták őket. A hegyekben várakoztak azon az éjszakán, majd szép napkeltére ébredtek az egyik fennsíkon. A OLTYÁN LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) Balról jobbra: KEREKES JÁNOS, MEZEI PÁL, MINOR SÁNDOR, ROMAN BANDI, BIDERMAN IMRE, MINOR JÓZSEF, MINOR DÁNIEL Az RXP megalakulásának félszázados évfordulója tiszteletére Tudományos ülésszak Április 21—22-én a megyei és a Marosvásárhely —mkcrimimi pártbizottság tudományos ülésszakot szervez a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Az ülésszak első napján, április 21-én délelőtt 10 órakor a megyei pártkabinetben plenáris ülést tartanak, amelyen az alábbi tudományos közléseket olvassák fel: 1. NICOLAE VEREȘ: A Román Kommunista Párt megalakulásának történelmi jelentősége. A párt első szervezeteinek megalakulása Maros megyében. 2. SZOTYORI ERNŐ: Az ipari vállalatok tudományos vezetése. 3. Dr. VASILE RUS, a társadalmi és politikai tudományok Akadémiájának levelező tagja: A társadalom párt általi vezetésének tökéletesítése a jelenlegi szakaszban. 4. SEBESTYÉN LIVIU: A szocialista öntudat fejlesztésének fontossága az ország fejlődésének jelenlegi szakaszában. A közvéleménykutatás élenjáró módszereinek hasznosítása a propaganda tevékenység támogatásában. A plenáris ülés után az ülésszak történelmi, ipargazdasági, mezőgazdasági, filozófiai és politikai, valamint szociológiai szekciók keretében folytatja munkálatait. Lapunk hasábjain visszatérünk e tudományos ülésszak ismertetésére SZIKION A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet április 20-án, kedden 19 órai kezdettel szimpoziont szervez. A szimpozionon az intézet oktató káderei terjesztenek elő közléseket, az alábbi témákkal: Dr. Cojocaru Aurel előadó tanár: „Az RKP vezető szerepének növekedése a jelenlegi szakaszban"; Dr. docens Puskás György egyetemi tanár: „Az orvosképzés fejlődése hazánkban"; Dr. Pop D. Popa Ioan egyetemi tanár: „Az egészségügyi felsőoktatás modernizálása az RKP dokumentumainak fényében"; Dr. Pop Teodor egyetemi előadó tanár: „Az RKP X. kongresszusa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozásáról"; Dr. Antalffy András egyetemi előadó tanár: „A nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldása hazánkban"; Gáli Gyula egyetemi előadó tanár, az intézet társadalomtudományi tanszékének vezetője: „Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi tekintélye"; Jakoczi Tibor előadó tanár: „Az RKP és az egyetemi ifjúság". Iskolások és pionírok kulturális versenyének országos döntője Nagybányán Maros megye képviselői nagy sikert arattak Az iskolások és pionírok, műkedvelő művészcsoportjainak a párt félszázados évfordulója tiszteletére szervezett versenye az utolsó szakaszhoz, az országos döntőhöz érkezett. Tíz és tízezer pionír és iskolás a tanulással párhuzamosan naponta tánccsoportokban, kórusokban, zenekarokban csiszolgatta tehetségét és készült a nagy vetélkedőre. A központi adatok szerint a sok tízezer műkedvelő iskolásból, pionírból több mint 12 ezer nyert jogot a döntőbeli részvételre. Hat központban — Bákóban, Bukarestben, Temesváron, Craiován, Szebenben és Nagybányán került sor az országos döntő találkozóira, ugyanazon zsűri előtt. Maros megye képviselői Nagybányán szerepeltek, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Kolozs és Beszterce-Naszód megye csoportjaival együtt. A nagy vetélkedőre április 16-án reggel indultunk tíz autóbusszal. Kitűnő szervezés, kitűnő hangulat. Ez jellemezte az. .indulást és az utazást, egészen Nagybányáig és onnan vissza Marosvásárhelyig. A több mint háromszázötven Maros megyei műkedvelő iskolás nevében ezúton is tolmácsoljuk köszönetünket a Maros, Kolozs, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyei milícia szerveknek, melyeknek dolgozói megkülönböztetett figyelemmel biztosították utazásunkat, szabaddá téve az utat az énekszótól csengő buszok előtt. És köszönjük a nagybányaiaknak a vendégfogadást, a gondoskodást, mellyel gyermekeinket övezték egész idő alatt, s biztosították, hogy pihenten frissen lépjenek a versenydobogóra. És most elevenítsük fel a verseny forró pillanatait, gyermekeink szereplését, a közönség és a zsűri véleményét. Gyermekek, vezetők DÉZSI ÖDÖN (Folytatás a 3. oldalon) Osztatlan sikert aratott a Pionírok Házának együttese. A mezőharasztosi táncosok a dobogón.