Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK ,,A társadalom párt általi veze­tésének tökéletesítése a jelenlegi szakaszban" című közlésében Vasile Rus elvtárs, a Marosvásár­hely municípiumi pártbizottság el­ső titkára beszélt a pártnak arra irányuló állandó gondoskodásá­ról, hogy a dolgozóknak minden tevékenység ellenőrzésébe való mind szélesebb körű bevonása út­ján tökéletesítse az állami szervek működését, a gazdaság vezetését és fejlessze a szocialista demok­ráciát. Az ország adminisztratív­­területi megszervezésének javítása, az oktatási rendszer, a tervezés és az információs szolgálat stb. töké­letesítése megkönnyíti a vezetés és a szervezés tudományának mind mélyebb behatolását az összes területekre, minden szinten. A tökéletesítés méretei, mélysé­ge és üteme a párt, a társada­lom vezető ereje szerepének növe­kedésétől függtek és függnek. A jelenlegi szakaszban a párt poli­tikai és szervezeti tevékenységé­nek fő tartalma a gazdasági tevé­kenység jó menete iránti állandó gondoskodás, mirt ez egész tár­sadalmi fejlődésünk, a nemzet anyagi és szellemi előrehaladásá­nak alapja. A pártmunka tudo­mányos alapokra való helyezésé­hez, gyakorlati hatékonyságának növeléséhez jelentősen hozzájá­rult a párt szervezeti felépítésé­nek javítása, a kollektív munka elvének meghonosítása minden szinten, a párhuzamosság meg­szüntetése, a szociológia, a tár­sadalom-pszichológia és más tu­dományok által ajánlott módsze­rek mind kiterjedtebb alkalmazá­sa a különböző kérdések tanul­mányozásakor. „A szocialista öntudat fejleszté­sének fontossága az ország fejlő­désének jelenlegi szakaszában. A közvéleménykutatás élenjáró mód­szereinek hasznosítása a propa­ganda tevékenység támogatásá­ban" címmel terjesztette elő tu­dományos közlését Sebestyén Liviu elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A társadalom anyagi éle­tében végbement alapvető válto­zások, a párt által végzett politi­­kai­ nevelőmunka — mondotta a felszólaló — meghatározta a dol­gozók új szellemi arculatának ki­alakítását. Minden történelmi idő­szak mind átfogóbb és minőségi­leg mind magasabb szintű célokat tűz ki, melyek valóra váltása kép­zett embereket igényel. Az ország jelenlegi fejlődési szakasza a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom felépítésének szakasza — megköveteli a dolgozók tudomá­nyos, kulturális látókörének bővíté­sét. A tudományos, kulturális és szakmai képzettség alapja a ma­gas politikai és ideológiai színvo­nal és a magasabb rendű erkölcsi arculat. Pártunknak a dolgozók szo­cialista neveléséről vallott felfogá­sától idegen minden egyoldalúság. A ma emberének sokoldalúnak kell lennie és magas képzettségűnek. A szónok a továbbiakban a me­gyei pártbizottság politikai és kul­turális nevelőmunkájáról beszélt, melyet a pártoktatás és propagan­da területén fejt ki sajtószervei és a rádió-stúdió révén, valamint az iskolák, a tömeg- és társadalmi szervezetek, a kulturális és tudo­mányos intézmények, az irodalmi folyóiratok stb. segítségével. Ezu­tán a szónok hangsúlyozta, hogy a politikai és kulturális nevelőmunka magasabb színvonalra való emelé­se és tökéletesítése érdekében a megyei pártbizottság eredményesen alkalmazta tevékenységében a köz­véleménykutatás élenjáró módsze­reit. A tudományos ülésszak résztve­vői táviratot intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságához, Nicolae Ceausescu elv­társhoz. A tegnap délután a Román Kom­munista Párt 50. évfordulója tisz­teletére szervezett tudományos ülés­szak történelmi, ipargazdasági, mezőgazdasági, filozófiai és politi­kai, valamint szociológiai szekciók keretében folytatta munkálatait. A szekciókban pártaktivisták, a ma­rosvásárhelyi társadalomtudományi kutatóközpont munkatársai, fő­iskolai és líceumi tanárok, ipar­­gazdasági és mezőgazdasági szakemberek olvasták fel közlései­ket. A tudományos ülésszak mun­kálatainak ismertetésére lapunk­ban visszatérünk. a Kür megalakulásának id­sinte ÉÉrKÉp tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésteremben Az Agerpres jelenti AZ ARADI központi vasútállo­máson használatba adtak egy alul­járót, s ezzel nagyban tehermente­sítették a peront. A MEDGIDIAI mechanikai vál­lalatban megkezdte a termelést egy új osztály, amely kardántengelye­ket gyárt mezőgazdasági gépek szá­mára. Az osztály évente 1000 ton­­na súlyban 40 típusú kardánten­gelyt állít elő vetőgépek, szalma­bálázó- és aratógépek, valamint más mezőgazdasági gépek számára. A BRASSÓI szállítási-építkezési vállalat dolgozói 20 nappal határ­idő előtt használatba adták Med­­gyesen a Küküllő-hídat. A híd a múlt évi árvíz következtében ment tönkre. FOLYAMATOSAN nyernek met­a­­metakrilátot és metilpolimetakrilá­­tot a medgyesi Chimigaz intézet ku­tatóinak és a­­kiskapusi Carbochim üzem szakembereinek új eljárásá­val. Az új technológia fő előnyei közé tartozik, hogy csökkenti a gyártási költségeket, javítja a mi­nőségi mutatókat, feleslegessé te­szi az importot. A próbagyártás igazolta a laboratóriumi eredmé­nyeket, s így már a jövő évben hozzáláthatnak egy évi 3 000 ton­na kapacitású ipari berendezés építéséhez. Általánosításra érdemes Hosszú időn át fenntartás­sal viseltettünk, sőt mi több, tehetetlenséggel vádoltuk a lakásalap gondozásában olyan nagy hatáskörrel felruházott lakó­társulásokat. Kissé türelmetlenek voltunk, hiszen rengeteg olyan probléma adódott, amit sem a La­kásgazdálkodási Vállalat, sem a néptanácsok nem intézhettek el, a megoldás kizárólag a lakókra, illet­ve az őket képviselő lakótársulá­sokra tartozott. Nincs szándékunk­ban elemezni e szervek munkáját, ezt néhány héttel ezelőtt elvégez­ték az arra hivatottak, viszont fel­tétlenül érdemes szólni néhány olyan jelenségről, ami jórészt új, igen örvendetes és bíztató munká­jukban. A maros­vásárhelyi November 7 utcai lakónegyedről minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy e tava­szi napokban városszerte egyike a legszebb és a leggondozottabbak­­nak. Amikor számos lakónegyed­ben még hozzá sem kezdtek a ta­vaszi nagytakarításhoz, különböző hatóságok intézkedéseit várták, itt már javában dolgoztak. Némelyik negyed nagyon szemetes, elhanya­golt. A lakótársulások az épületek takarítónőire hárítják a tömbházak közötti kis utcácskák tisztítását. Ezért ők panaszkodnak, míg a jobbérzésű lakók megjegyzik, hogy a takarítónő idejéből, erejéből nem juthat ezek tisztántartására is. A November 7 negyedben a lakótár­sulás vezetősége nem riadt vissza az olyan népszerűtlennek tűnő do­logtól sem, hogy a lakók költségén két személyt alkalmazzon a ne­gyed utcáinak, zöldövezeteinek gon­dozására. Megbízták őket a park­őri teendőkkel is. E tekintetben vi­szont jelentkeztek bizonyos gon­dok. Régi rossz szokás itt, hogy egyesek a parkban tyúkokat pró­bálnak tartani, s az őrök ezt nem hagyják szó nélkül. És helyesen cselekednek. Az arra illetékesek jogosan büntethetik azokat, akik is­mételt felszólítás ellenére is meg­szegik a városi néptanács végzését. A gyermekek se respektálják elég­gé a tisztaság két őrét. Reméljük, ez sem lesz sokáig panasz, hiszen nemcsak a lakótársulás vezetőségé­nek, hanem szinte valamennyi bér­lőnek érdeke a közös vagyont ké­pező épületek védelme. Tehát elő­legezni lehet a további bizalmat. Nem egyszer szóvá tettük már, hogy a lakásokban lévő rossz víz­vezetékeken naponta több ezer köbméter víz kárbavész, ami külö­nösen­ a vízhiányban szenvedő lakó­negyedeknek nagy veszteség. De kár ez a lakóknak is, mert az el­folyt és felhasználalan vizet is meg kell fizetniök. Úgy véljük, he­lyesen járt el az említett lakótársu­lás, amikor egy szerelőt is alkalma­zott, akinek mindenekelőtt az a feladata, hogy a lakások vízvezeté­keit javítsa. Egyben rendszeresítik a vezetékek bizonyos időközönkén­ti ellenőrzését, és a szerelő a lak­részekben más természetű javítá­sokat is elvégez. Egy-egy , lakó kö­zös költségét csupán néhány báni­val növeli ez az alkalmazott, vi­szont az általa elvégzett munka jó­val többet ér. Egy egészen kis ja­vításért is többet kellene adniuk egy más szakembernek, mint amennyivel itt egy féléven át hoz­zájárulnak saját szerelőjük fizeté­séhez. Arról nem is beszélve, hogy milyen nehéz és körülményes né­ha egy szerelőt kihívni csupán egy tömítés elvégzésére. Egy lakótársulási bizottság tapasztalataiból Ha a Kárpátok sétányán valaki benyit a személyi tulajdont képe­ző, kisebb tömbházakban, majd a nagy, társadalmi tulajdonban lévő épületekben, mindjárt észreveszi, milyen nagy a különbség­ a tulaj­donosok és a bérlők között, ami otthonuk gondozását illeti. A nagy tömbházakban már az épületek bejáratánál látni, hogy itt nem a legjobban őrzik a közvagyont. Ab­lakok hiányoznak, a postaládák rosszak stb A lakótársulásoknak itt, még nagyon sok a tennivaló­juk. A tárgyilagosság kedvéért meg kell azonban említeni, hogy itt is többen törődnek nemcsak ott­honukkal ,hanem a lakásukon kí­vüli helyzettel is, az egész lakóne­gyeddel, értékes hazafias munkát végeznek a rend megteremtéséért. Tennivaló mégis nagyon sok van. Ebben a városrészben az 1-es számú lakótársulás vezetősége szin­tén alkalmazott egy parkőrt, aki egyben gondozza a zöldövezetet. A törvényesség tiszteletben tartá­sával megoldást kellene keresni hasonló intézkedésekre a többi la­kótársulásoknál is, hiszen ezek az alkalmazottak éppen úgy, mint a November 7 lakónegyedben, elvég­zik mondjuk a díszbokrok nyesé­sét, de emellett egy ablak betéte­lére, egy letört kilincs kicserélésé­re is megkérhetők. Ilyen munka pedig egy ezer családból álló tár­sulásnál mindig akad. De tanulmá­nyozni lehetne esetleg, hogy két társulás nem alkalmazhat-e kö­zösen egy szerelőt, aki elvállalja a különösebb szakmai képzettséget nem igénylő lakatos, vagy esetleg asztalos munkát is Az alkalmazá­son túl persze gondoskodni kelle­ne ,munkájuk megszervezéséről. Gondot, méghozzá nagy gondot okoznak a lakótársulások vezetői­nek az autósok. Addig, amíg szá­mos országban a lakónegyedek ter­vezői gondoskodnak a tömbházak alatt, vagy azok szomszédságában garázsok és parkolóhelyek létesíté­séről, nálunk nem minden lakóne­gyedben és megfelelő méretben irányozzák azt elő. A hazafias munkával, a néptanács és a lakók költségén létesített zöldövezetet parkolóhely hiányában szinte min­den lakónegyedben tönkre teszik az autósok. Mind a November 7, mind a Kárpátok negyedben a la­kótársulások vezetői türelmetlenül várják a municípium néptanácsa illetékeseitől az új parkoló­helyek létesítésére vonatkozó intézkedé­seket. A lakótársulások erre vonat­kozóan nem egy javaslatot tettek. A November 7 utcai negyedben a lakótársulás intézkedése révén a személygépkocsi tulajdonosok ga­rázsához vezető, utólagosan készült kis utakat kaviccsal szórták be. Tetszetős és jó. Természetesen a költségeket az autósok viselték. Hasonló intézkedésekre volna szük­ség a Kárpátok lakónegyedben is. A Rózsák terén, a Gulliver áruház mögött lévő garázsoknál úgyszin­tén. Több személygépkocsi tulajdo­nosnak van itt garázsa, de bejár­nak ide a színház autói is. Az egy­kori kertből az autók nemcsak a tömbház udvarára, hanem a Ró­zsák terére és a Horea utcába is kihordják a sarat. A lakótársulás vezetőségének élnie kellene hatás­körével, s kötelezni az autósokat a garázshoz vezető út és a betérő részek aszfaltozására. Ez a lakók jogos követelése, de felléphetne ezzel az igénnyel a municípium néptanácsa is. Mindazt, ami a lakótársulások tevékenységében jó fel kell karol­ni és általánosítani. Talán a me­gyei községgazdálkodási igazgató­ság figyelme is kiterjedhetne erre. Persze, e tekintetben körültekin­tően kell eljárni, hiszen mindent gépiesen lemásolni nem lehet, la­kónegyedenként változnak a felté­telek, a körülmények. A vásárhelyi jó kezdeményezések átvétele külö­nösen dicsőben lenne hasznos és sürgős, hiszen ott a tömbházak kör­nyékén olyan a helyzet, hogy azon feltétlenül változtatni kellene. A helyi gazdálkodási vállalat a jelek szerint ehhez nem rendelkezik elég erővel. Sokkal jobban igénybe kel­lene tehát venni a lakók hozzájá­rulását. MARKÓ BÉLA A román tudományos könyv Az utóbbi években rohamosan fejlődött a tudomány és a techni­ka, valamennyi tevékenységi terü­leten mind nagyobb lett a szükség­let informatikai anyagokban. Mind­ez egyre több tudományos könyvet igényelt, fokozta a könyvkiadói te­vékenységet. Sokatmondó ebben a tekintetben, hogy az ország két legnagyobb szakosított egysége, az Akadémiai Könyvkiadó­­és a Tudományos Könyvkiadó, jelentős számú tudo­mányos munkát nyomtatott ki. Az Akadémiai Könyvkiadó gondozásá­ban például az utóbbi öt évben több mint 2­­00 könyv és folyóirat jelent meg, körülbelül 3,5 millió összpéldányban, a Tudományos Könyvkiadó pedig 770 munkát nyomtatott ki csaknem 12 millió példányban. Az említett két bukaresti egység főként országos jelentőségű köny­veket és gyűjteményeket, monográ­fiákat és összegező munkákat adott ki, valamint klasszikusok műveit és számos olyan tanul­mányt, amely tükrözi a román tu­dósok eredeti hozzájárulását a je­lenkori megismerés egyes kérdései­nek tisztázásához. Többek között megjelentek a következő könyvek: ,Istoria poporului román“ (A ro­mán nép történelme), „Introducere in istoria culturii románe?!!“ (Be­vezetés a román kultúra történeté­be), „Istoria literaturii románe“ (A román irodalom története), vala­mint nagy számú társadalomtudo­mányi munka, „Pomologia“ (Gyü­­mölcsismerettan), ,, Ampeologia“ (Szőlészet), Flora ?i fauna Re­­publicii Sociatiste Románia“ (Ro­mánia Szocialista Köztársaság nö­vény- és állatvilága), gazdaságszer­vezési és irányítási, tervszerűsítési elméleti tanulmányok, államtudo­mányi és jogtudományi munkák stb. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak olyan munkák kiadásá­ra, amelyek összegezik az eredeti kutatásokat a nukleáris fizika,­ a kibernetika és informatika, a bio­kémia, a fizikai vegytan, az orvos­­tudomány, a biológia stb. terén. Rendszeresen megjelennek a ,.Bib­­lioteca de sociologie“ (Társadalom­tudományi Könyvtár). „Tineretul si lumea de m­ine“ (Az ifjúság és a holnapi világ), „Istorie si civil­i­­zajie“ (Történelem és civilizá­ció), „Sinteze sociologice“ (Tár­sadalomtudományi szintézisek) „Psyche“ és ..Logos“ című és más sorozatok. A kiadóvállala­tok az idén egész sor kötetet ad­nak ki, amelyeket a Román Kom­munista Párt 50. évfordulójának szentelnek: e könyvek­ felelevenítik a kommunista párt és a hazai for­radalmi mozgalom történetének számos jelentős eseményét. A román tudományos könyv, tu­dományos értékénél és probléma­­felvetése­ módjánál fogva, megér­demelt nemzetközi tekintélynek örvend, amit az is tanúsít, hogy különböző NDK-beli, Németország SZK-beli, amerikai, hollandiai, franciaországi stb. kiadók érdek­lődtek közismert romániai tudósok munkáinak közös kiadása iránt. Fontos helyet biztosítottak a vi­lágszerte nagy sikert aratott köny­vek román nyelvű kiadásainak. A kiadók a nemzetközi tudomány és technika legújabb vívmányait is­mertető könyveket juttatnak el a román olvasóközönséghez. A román tudományos könyveket, amelyek rendkívül fontos feladatot töltenek be a tudománynépszerű­sítés területén és a szakemberek informálásában, számos nemzetkö­zi vásáron és kiállításon is bemu­tatják. Az Akadémiai Könyvkiadó például 1970-ben 26 ilyen rendez­vényen képviseltette magát; a Tu­dományos Könyvkiadó a Német DK-ban, Franciaországban, a Szov­jetunióban stb. állított ki. Ez alkal­makkor a román kiadványokat a szakértők nagy elismeréssel fogad­ták, mind nagy tudományos érté­kükért, mind grafikai kivitelezésü­kért. CONSTANTIN PAVEL 3 Széldöntötte faanyagot rakódnak a Szováta (pataka) völgyében. Napirendre került a növényápolás is (Folytatás az 1. oldalról) — Kitűnő masina — dicséri a főmérnök. — Napi teljesítménye negyven hektár, egyszerre 12 mé­teres sávon irtja a gyomot, tartá­lyában pedig 900 liter vegyszer fér el. A szomszédos cintosiaktól kér­tük kölcsön, mert egy kicsit lema­radtunk a vegyszeres gyomirtással. Határidő szerint már be kellett volna fejezni, de itt fent, a hegyen még most is időszerű. Nem teszünk kárt a vetésben. És mi dicsérjük a bükkösieket. Nem azért mintha élenjárnának a megyében, de mert jól dolgoztak az idei tavaszon. Ilyen még nem volt Bükkösön, hogy határidőre földbe kerüljön a mag. — Márpedig az idén meglesz — erősíti a főmérnök. — A cukorrépa vetését már április elején befejez­tük, az egészet műtrágyával tettük a földbe. A kukoricának igaz csak felénél tartunk, de naponta hat gép dolgozik, a héten tehát vég­zünk vele. Talán hamarabb is kész lehettünk volna, de nehezen indul­tak be a vetőgépek. Mondhatni ma az első nap, amikor teljes ütemben dolgozhatunk. Növeli a bükkösiek telje­sítményének értékét, hogy a tavaszra sok munka maradt, csak szántani mintegy 200 hektárt kellett, és az is, hogy nagy gondot fordítottak a minőségre. A főmérnök véleménye szerint a gépkezelők mindenütt jó minősé­gű munkát végeztek, megfelelő táperejű talajba került a mag. Mű­trágyájuk azonban fogytán. Nem elég, hogy a második negyedévre tervezett mennyiséget nem kapták meg, de még az első negyedévről is két vagonra csak a kiutalással maradtak. Ezen a téren tehát több segítségre várnak. Kádár József gépkezelőről sok jót mondanak Kerelőszentpálon A ta­vasszal több mint 200 hektáron tette földbe a magot. A legkényesebb munkát is rá lehet bízni. Most a paradicsomvetéshez modellálja a földet. A képen látható permetezőgép napi teljesítménye 40 hektár, tartálya 900 literes, vezetője Fülöp Márton gépkezelő. A színhely a bü­kkösi határ. ----------------------------------------------------------------­ N­­emrég arról írtam a Vörös , Zászló­ban, hogy Marosvásárhe­lyen és megyénk több más vá­rosában, községében több ezer facsemetét, díszfát ültettek el , fiataljaink. Lelkesen dolgoztak a lányok és fiúk, iskolások, egyetemisták és munkásfiatalok, ásták a gödröket, hozták a fia­tal csemetéket, vedrekből öntö­zőkbe került a víz, majd az újon­nan elültetett fák tövére. Buz­gón dolgoztak a fiatalok, mert tudták, hogy munkájuknak meg­lesz az eredménye; nyáron lom­bos fák zöldellnek majd az új negyedekben, az utcákon. Igen ám, de­ úgy látszik, hogy nem mindenki szereti a szépet Csonka fák és a hasznosat, s főleg vannak, akik szeretik tönkretenni a má­sok munkáját. Letörnek vagy Atelnak­ egy-egy,, fiatal­ fát, am­i talán még" meg­­sérti fogamzott jól, mert tegnap, vagy tegnap­előtt ültették el. Hogy miért tette? Nem fért el tőle, útjában volt, vagy csak úgy jött neki, esetleg ittas volt? Nem lehet tudni. De nagyon sok városgaz­da panaszkodik, hogy a szép, újonnan ültetett fákat kitörik. Legutóbb Szovátán jártam, ahol a néptanács alelnöke panaszko­dott, hogy már legalább ötször ültettek fákat a főúton, s fa még sincs, mert kitörik. De saj­nos ez a helyzet Marosvásárhe­lyen, Régenben és Segesváron is. — Fáj a szívem — mondja egy hetvenéves bácsi, amikor a csonka fákat látom; olyanok, mint a háborúból rokkantan ha­zatérő harcosok. Emberek, akik köztünk él­nek, akikkel együtt dolgozunk, azok az emberek vágják, törik össze a fiatal díszfákat. Milyen jó lenne, ha a pioní­rok, tanulók, tanárok, munká­sok, tisztviselők és milicisták összefognának s ezeket az embe­reket, ha nem is a törvényszék, de legalább a közvélemény elé állítanák, hogy ne legyenek városokban, falvakon olyan em­berek, akik a fákat megcsonkít­ják, tönkreteszik. CZERÁN ANDRÁS

Next