Vörös Zászló, 1971. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-04 / 104. szám

XXIII. évfolyam 104 (6031.) szám 1971 május 4. kedd Ara 30 báni fyilág proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A Román Kommunista Párt társadalmunk vezető ereje Megalakulásának pillanatától a Román Kommunista Párt szüntelenül erősítve tömegkapcsolatait. Vezette országunk proletariátusának nagy osztályütközeteit, kezdeményezte és irányította a parasztság, az összes dolgozók harcát a kizsákmányolás ellen, hangot adott népünk nemzeti öntudatának és méltóságának, síkraszállt hazánk függetlenségéért, területi épségének megvédéséért. Az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus megvalósításával, amelyet a kommunista párt kezdeményezett és vezetett, új korszak kezdődött országunk történetében, szélesre tárult a román nép felszabadulásának útja, a társadalmi haladás útja. Történelmileg nagyon rövid idő, mindössze negyedszázad alatt, a párt vezette román nép legyőzte az akadályokat és nehézségeket, s történelmi jelentőségű sikereket ért el az új társadalom megteremtésében. A burzsoá földesúri rendszer idején gazdaságilag elmaradott Románia dinamikusan, sokoldalúan fejlődő és szüntelenül korszerűsödő gazdasági potenciállal rendelkező országgá vált. Az ország gazdasági és társadalmi életében végbement alapvető változások megteremtették a feltételeket a román nép nemzeti lényének teljes megnyilatkozására, arra, hogy a szocialista Románia IOAN COZMA, a megyei pártbizottság titkára előbbre lépjen. A párt következetes marxi-leniai nemzetiségi politikájának eredményeképpen hazánkban az összes dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül, teljes jogegyenlőséget élveznek s testvéri egységben munkálkodnak szeretett hazánk felvirágoztatásán. Az élet, a forradalom és a szocialista építés tapasztalatai, nagy megvalósításaink bizonyítják, hogy Románia szocialista előrehaladásának legfőbb biztosítéka a párt tudományos reális plitikája, az a rendkívül sokoldalú tevékenység, amelyet a párt fejt ki az élet minden területén. Népünk a párt politikáját sajátjának tekinti fenntartás nélkül azonosul vele. Pártunk a szocialista társadalomban betöltött vezető szerepét fokozatosan vívta ki magáénak." Súlyos harcokat folytatott a kizsákmányolás ellen, védelmezte az egész nép létérdekeit, valóra váltotta a szocialista építés politikáját Romániában" — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs. Most, a Román Kommunista Párt megalakulása félszázados évfordulójának küszöbén, ha felmérjük azt az utat, amelyet dolgozó népünk a párt vezetésével megtett — a szocializmus teljesen és véglegesen győzött hazánkban, hatalmas változások mentek végbe népünk társadalmi-gazdasági életében — joggal állíthatjuk, hogy a IX. kongresszus óta eltelt időszak, pártunk életének és tevékenységének egyik legjelentősebb szakasza. Ezeket az éveket a szocialista építőmunkában, sőt még a belső pártéletben is megnyilvánult bizonyos szimplista, szubjektívista szemléletek felszámolása, a marxi-leniai tanok hazánk konkrét gyakorlatán alapuló, alkotó alkalmazása, a társadalom és az állam élete demokratizmusának elmélyülése jellemezte. Pártunk ebben azidőszakban ismételten bizonyította azt a képességét, hogy sikerrel képes betölteni a társadalom vezetőjének szerepét, amely az előtte álló feladatok sokoldalúságával arányban szüntelenül növekszik. A szocialista építés jelenlegi szakaszainak alapvető jellemvonásai a következők: a termelőerők intenzív fejlesztése, a legelőrehaladottabb technikán alapuló, korszerű gazdaság létrehozása és ennek alapján a gazdasági hatékonyság növelése, a tudomány, a kultúra és az oktatás szakadatlan fejlesztése, az összes dolgozók anyagi és szellemi jólétének neve (Folytatás a 2. oldalon) Pártunk messzemenő gondoskodása újabb lendületet ad a mezőgazdasági termelés növeléséért végzett munkánknak A jó hír hamar terjed. Alighogy megjelent az újságban az RKP KB Végrehajtó Bizottságának a Határozata, valamint a Nagy Nemzetgyűlés azt követő dokumentumai, a gazdaságban mindenütt erről beszéltek. Érthető, hisz nincs talán egyetlen olyan tagunk sem, akit ilyen vagy olyan formán ne érintenének. Kiss Árpád, Mátéi Petra, Abani András, Danes Ioan főleg a gyermekek neveléséhez nyújtott segítségnek örvendenek, hisz mindenikük 3—4 gyermeknek az apja. S örömüket, megelégedésüket azzal fejezik ki, hogy mint mondják, az elkövetkező időkben még szorgalmasabban dolgoznak a közös gazdaság megerősítésén, a mezőgazdasági termelés emeléséért. A megjelent dokumentumok újabb lendületet adnak munkánknak, hisz éppen azok a tagok részesülnek előnyökben, akik eddig is becsületesen dolgoztak a termelőszövetkezetben. És ez így is van jól, mert lényegében tőlük függ a termés sorsa, az ő munkájuk nyomán válik termővé a föld s hoz egyre gazdagabb termést. El kell azonban ismerni azt is, hogy a földművelés nagyon nehéz munka. Kifárasztja az embert. Éppen ezért csakis egyetértésünket fejezhetjük ki azzal az ajánlással, hogy a termelőszövetkezetek közös összefogással építsenek üdülőházakat, ahol a földek művelői kipihenhetik évi fáradalmaikat, gyógyíttathatják magukat. Mi bármikor készen vagyunk arra, hogy együtt a környező termelőszövetkezetekkel, hasonló építkezésbe fogjunk. Befejezésül szeretném kifejezni a ludasi termelőszövetkezet minden egyes tagjának egyetértését, köszönetét pártunk legutóbbi intézkedéseiért. A mi válaszunk erre csak egy lehet: még jobban dolgozunk, még bőségesebb terméseket érünk el. FANEA TÄNASE, a ludasi MTSZ elnöke Sajnos nem vagyok a legegészségesebb ember. Évek óta járok kezelésre különböző gyógy- és üdülőhelyekre. Már az nagy dolog, hogy falusi ember eljuthatott ilyen helyekre, hogy visszanyerje egészségét. És termelőszövetkezetünkben nem én vagyok az egyedüli: Béres Ferenc, Nagy Juliánna, Marcu Gheorghe, Demeter Rozália, és mások részesültek már segélyben, hogy gyógykezelésre utazhassanak. Egyes években a termelőszövetkezet fedezte a költségek 50 százalékát. Ezek azonban eddig mondhatni elszigetelt jelenségek voltak, nem minden termelőszövetkezetben találtak módot rá, hogy megoldják a tagság ilyen szerű problémáit. Éppen ezért tulajdonítok nagy jelentőséget az RKP KB Végrehajtó Bizottságának a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai életkörülményeinek javítását szolgáló Határozatának, amely többek között lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti tagok kezelésben részesülhessenek a fürdő- és üdülőhelyeken. A kezelési költségek 70 százalékát az MTSZ- ek Nyugdíj Pénztára fedezi és csak 30 százalék marad ránk. Nagy biztonságot ad a szövetkezeti tagság számára az ingyenes orvosi kezelés, valamint a Határozatnak az az előírása, hogy betegség, munkaképtelenség esetén segélyben részesül. Mintegy folytatását látom benne pártunk állandó gondoskodásának a földek művelői iránt. Mert elmondhatom, az öregek nyugdíjának emelésére hozott intézkedések nyomán megoldódott a falusi ember legnagyobb problémája: öregségére nem marad támasz nélkül. Példáért nem megyek messze, csupán az én családomat hozom fel. Szüleim ketten háromszáz lej nyugdíjat, egész kerthelyiséget kapnak és más segélyben részesülnek a termelőszövetkezettől. Most megoldódott a fiatalabbak kérdése is arra az esetre, ha megbetegednek vagy baleset éri őket. E határozatok, intézkedések egyben jobb munkára ösztönzik a tagságot, hisz mindenik szoros kapcsolatban van a munkában való részvétellel. Azok a tagok részesülnek nagyobb kedvezményben, segélyben, gyermeksegélyben, fizetett szülési szabadságban, akik becsülettel helytállnak kint a mezőn, az állattenyésztő telepen, a zöldségesben és más munkaterületeken. És ez így is van jól. Jobb munkára ösztönzi a tagságot, nagyobb eredmények elérésére a termelőszövetkezetet. SZILÁGYI LÁSZLÓ, a kerelőszentpáli termelőszövetkezet tagja „A konspiratív munka tanítómestere volt A Román Kommunista Párt illegalizálása után, 1924. decemrében sok marosvásárhelyi kommunistát letartóztattak, köztük Lázár Ödönt, Simó Gézát, Soós Józsefet, Kacsó Ferencet, Rácz Bélát és másokat. Bukarestbe szállították őket, ahol a rendőrségen több fényképet készítettek róluk, s valamennyiüknek levették az ujjlenyomatát. Ez nyilvántartásba vételüket jelentette. — Vagy három hét után hazaengedtek — emlékezik Rácz Béla, a munkásmozgalom egyik vásárhelyi veteránja, aki 1921- től tagja a Román Kommunista Pártnak. — Nem sokkal ezután felkeresett Lázár Ödön, s közölte velem, hogy a helyi pártszervezet különleges feladatot szánt nekem. Akkor a Nussbaum testvéreknél dolgoztam mint kereskedősegéd. — A cég nagy külföldi levelezést folytat — mondotta Lázár Ödön —, nem lesz feltűnő, ha erre a címre, de a te nevedre érkeznek az illegális propagandaanyagot tartalmazó küldemények. — Lázár Ödön, akit valamenynyien a konspiratív munka tanítómesterének tartottunk, aprólékosan ismertette teendőimet, a legjelentéktelenebbnek tűnő részletekre is a rá jellemző körültekintéssel és alapossággal tért ki. Többször figyelmeztetett feladatom fontosságára, a konspirációs szabályok betartására, s arra, hogy megbízatásomról az égvilágon senkinek sem szabad szólnom. Azt a feladatot adta, hogy a nálam elhelyezett nagy fontosságú propagandaanyag biztonsága érdekében egy ideig kerüljem a kapcsolatot elvtársaimmal s ne vegyek részt a pártsejtek gyűlésein. E követelmény teljesítése volt talán a legnehezebb, ugyanis egyes régi harcostársaim nagyon furcsán kezdtek viselkedni velem szembe. Emlékszem, egyszer a szigoráról és szókimondásáról közismert Soós Jóska nem valami hízelgően nyilatkozott „passzivitásomról". A Lázár Ödönnel folytatott beszélgetés után nemsokára érkezni kezdtek külföldről és belföldről a pártirodalmat tartalmazó borítékok és csomagok. Mindegyikükön a cég neve, s alatta zárójelben, aprós betűkkel: „Rácz Béla részére". Hozzá futottak be a Komintern kiadványai, a természet- és földrajztudományi, matematikai könyvekbe kötött illegális propagandaanyagok, Bukarestben kiadott folyóiratok, röpcédulák, a Moszkvában nyomtatott Munka és tudomány, Sarló és Kalapács újságok stb. Később egy párizsi baloldali kiadó gondozásában megjelent könyvek is. — Lázár Ödön megmondta, miként osztályozzam az anyagot, hogyan állítsam össze a félkilós csomagokat, amelyekért személyesen jött el. Hogy milyen sokat adott a konspiráció szabályaira, arra jellemző, ahogyan elszállította az anyagot. Lakásomnak két kijárata volt. Lázár Ödön bejött az egyiken zakóban és sapkában, magához vette az előre elkészített csomagokat, s a másikon távozott az én felöltőmben és kalapomban. Rácz Béla lakása több mint 10 esztendeig volt a Román Kommunista Párt által kiadott, illetve terjesztett ideológiai és propagandaanyagok marosvásárhelyi befutó helye. Később Simó Géza vette át tőle az illegális anyagot és továbbította rendeltetési helyére. A tények azt bizonyítják, hogy Rácz Béla már megtanulta Lázár Ödöntől a konspiráció szabályait. Az általa őrzött értékes illegális propagandaanyag egyszer sem került avatatlan kezekbe. .. Bátran merem állítani, hogy az idősebb korosztálybeliek között alig akad olyan tözsgyökeres vásárhelyi, aki személyesen vagy legalábbis hallásból ne ismerné Lob Mártont, vagyis pontosabban „Marcit", ahogyan barátai, ismerősei nevezik. Nagyon fiatalon bekapcsolódott a munkás, majd a kommunista mozgalomba, az 1930-as esztendőkben már aktivista volt. Bejárta az egész országot, öntudatos ifjúkommunistaként teljesítette a párttól kapott feladatokat. Szerénységéért, közvetlenségéért, melegszívűségéért, szókimondásáért, bátorságáért, emberségéért, hamar szívükbe zárták az ifjak, mindazok, akikkel dolgozott, akiknek alkalmuk volt őt közelebbről megismerni. Megkértem, elevenítsen fel egyet a marosvásárhelyi ifjúkommunisták munkájával kapcsolatos emlékeiből. — 1929-ben a tartományi KISZ bizottság Vásárhelyre küldte instuktorként Misovits Ernőt. Halász Boriska írógépjavító műhelyében helyezkedett el dolgozni. Ez a munkahely rendkívül alkalmas volt számára, ugyanis a javításra bevitt író- és sokszorosítógépeket fel tudta használni a mozgalom céljaira. Nem egyszer előfordult, hogy éppen a rendőrség vagy a szigurancia írógépén sokszorosította a röpcédulákat, a felhívásokat s gépelte cikkeit. Rendkívül ügyesen dolgozott, hosszú időn át eredményesen terjesztette a párt szavát. Az egyik kövesdombi konspiratív lakáson éppen röpcédulaszöveget sokszorosított a rendőrség gépén, amikor egy altiszt beállított a javítóműhelybe,ott az írógép után. Persze, nem tudták odaadni neki. A műhelyből azonnal értesítették a veszélyről Misovitsot, s mire a komisszár kiszállt a helyszínre, az írógép már visszakerült a műhelybe. Ettől a pillanattól kezdte figyelni a rendőrség a javítóműhelyt és főleg Misovitsot. Egy alkalommal rajtaütésszerűen megjelentek a műhelyben, mindenkit letartóztattak, csak éppen őt nem, ugyanis míg a többieket igazoltatták, ő vette a kalapját és észrevétlenül eltűnt.. . Aznap este jelszavas találkánk volt. Azt a feladatot kaptam, hogy helyezzem biztonságba Misovits Ernőt és szervezzem meg kiszöktetését a városból, ugyanis a vasút, és az autóbuszállomásokon már detektívek nyomoztak utána. Abban egyeztünk meg, hogy este fiákerrel átvisszük Régenbe, ott felül a vonatra, s elutazik Bukarestbe. Elmentem egy szimpatizáns fiákereshez, s elmondottam, miről van szó, közöltem vele azt is, hogy a megbízatás nagy felelősséggel jár. Az egyébként nagyon rendes fiákeres nem vállalta az utat, de felajánlotta, hogy rendelkezésünkre bocsátja szekerét, lovát. Egy ifjúmunkás vállalta a feladatot, s el is fuvarozta Misovits Ernőt Régenbe. 1932-ben találkoztam vele ismét a Bánátban, s akkor mesélte el, hogy milyen kalandos volt az utazásuk Régenig. A „kocsisnak" minden községben meg kellett vesztegetnie a csendőröket, hogy ne érdeklődjenek a szekéren fuvarozott „fekete áru" felől. . . A felszabadulás után Misovits Ernő és Löbl Marci rövid ideig újra együtt dolgoztak. Löbl Marci a megyei pártszervezet titkára volt, s Misovits Ernőt az RKP Központi Bizottsága ide küldte ismét a párt szavát terjeszteni. Ő indította útjára lapunk, a Vörös Zászló elődjét a Szabad Szót. WEISZ SÁNDOR A párt szavát terjesztette Képzőművészeti tárlat A Művelődési Palota kiállítási termében tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt a pártévfordulóra rendezett megyei képzőművészeti tárlat. A megnyitón részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Veres, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Benkő János, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke, Ioan Cozma és Sebestyén Liviu, a megyei pártbizottság titkárai, Vasile Rus, a municípiumi pártbizottság első titkára, Marosvásárhely polgármestere, Iuliu Moldovan, a megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság elnöke román, Barabás István festőművész magyar nyelven üdvözölte a megnyitón megjelent vendégeket. Beszédükben hangsúlyozták, hogy a kiállított képek, grafikák, szobrok tükrözik pártunk dicsőséges harci múltját, a hazánkban élő románok, magyarok, németek közös történelmét, pártvezette népünk szocializmust építő jelenét. Olariu Gheorghe, a Képzőművészek Szövetsége megyei fiókjának elnöke felkérte a vendégeket, hogy tekintsék meg a tárlatot A 3. oldalon KÜLPOLITIKAI események A dicsőséges évforduló küszöbén Nicolae Veres elvtárs találkozója a Vegyipari Kombinát dolgozóival és a főiskolai hallgatókkal Tegnap Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára találkozott a vásárhelyi vegyikombinát dolgozóival. A munkások, mérnökök, technikusok nagy érdeklődéssel hallgatták Vera, elvtárs előadását az 50 éves párt dicsőséges harcáról. Felidézte azt a hősi, áldozatos harcot, amelyet pártunk a marxi-lenini eszmékhez hűen, történelmi küldetését teljesítve vívott dolgozó népünk érdekeinek védelmében. Ezekben a napokban az egész ország népünk elismert vezetőjét, pártunkat ünnepli, annak Központi Bizottságát, melynek élén Nicolae Ceausescu elvtárs áll, aki fáradhatatlanul küzd a haza javáért, a nép boldogulásáért. A Vegyi Kombinát dolgozói a nagy évforduló tiszteletére vállalt feladataikat becsülettel teljesítik. Árutermelési tervüket túlszárnyalva 12 millió lej értékű terméket állítottak elő, s mintegy 17 millió lej többletjövedelmet értek el. Szorgalmuk eredményeként korszerűsödő mezőgazdaságunk mind több műtrágyához jut, ami elősegíti a terméshozam növelését, a mezőgazdaság előtt álló feladatok teljesítését. Ugyancsak a tegnap találkozott Nicolae Veres elvtárs Marosvásárhely felsőoktatási intézményeinek diákjaival, a jövő orvosaival, gyógyszerészeivel, tanáraival, színművészeivel, akikre az a nemes feladat hárul, hogy tovább vigyék a román kultúra és tudomány fáklyáját. A román, magyar, német és más nemzetiségű ifjak, valamenynyien tudják, hogy mindazt, amit társadalmunktól kapnak, a kedvező tanulási és életfeltételeket, a biztos megélhetést jelentő munkahelyet tanulmányaik után, mind, mind pártunk gondoskodásának köszönhetik. A találkozó a párt évfordulójának szentelt gazdag művészi műsorral zárult. ★ A nyárádszeredai fiatalok, tanulók, munkásifjak és értelmiségi dolgozók szeretettel üdvözölték körükben Gáspár Zsuzsannát, Maros megye Nőbizottságának elnökét, a megyei pártbizottság bárójának póttagját. A találkozón részt vett fiatalok érdeklődéssel hallgatták a meghívott előadását a párt megalakulásáról, hősies harcáról s azokról az eredményekről, melyeket dolgozó népünk a párt bölcs vezetésével ért el. Megyénk ipari egységei lzámolták vállalásukat Maros megye ipari egységeinek dolgozói kiváló termelési sikereket értek el az év első 4 hónapjában. A munka és a termelés ésszerű megszervezése és a termelékenység emelése révén jelentősen túlszárnyalták a 4 hónapra szóló tervet és a vállalásokat. A Megyei Statisztikai Igazgatóság közleménye szerint az ipari egységek 103,8 százalékra teljesítették az össztermelési tervet, 104,9 százalékra az árutermelési előirányzatot és 103,1 százalékra az értékesített árutermelési feladatot. Mint jelentős teljesítményt említjük meg, hogy a fenti tervmutatókat a megye összes ipari egységei teljesítették. Maros megye ipari egységei az első 4 hónap alatt 9,2 százalékkal nagyobb árutermelést valósítottak meg, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A terven felüli árutermelés értéke eléri a 105,8 millió lejt a vállalt 65 millióval szemben. A különböző üzemekben terven felül állítottak elő 3 583 tonna karbidot, 1 233 tonna alumíniumszulfátot, 12 millió lej értékű szigetelt villamoshuzalt, 4,8 millió darab téglát és kerámia tömböt, 196 000 m2 húzott- és hengerelt üveget, 8,7 millió lej értékű bútort, 3,2 millió lej értékű készruhát, 1 897 köbméter fenyő fűrészárut és más terméket. Kiváló termelési eredményekkel tűntek ki: a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát, Dicsői Vegyipari Kombinát, Augusztus 23 Bútorgyár, Régeni Faipari Üzem, Segesvári Nicovala, Tirnava Készruhagyár, Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár. Az RKP 50 esztendeje című kiállítás Tegnap délelőtt 11 órakor nagyszámú részvevő jelenlétében, ünnepélyes keretek között nyitották meg a Megyei Múzeum új és jelenkori osztályán (Rózsák tere 11 szám) Az RKP 50 esztendeje című kiállítást. Az ünnepségen részt vett Nicolae Vereș elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke, Benkő János, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, Ioan Cozma, Szotyori Ernő és Sebestyén Liviu, a megyei pártbizottság titkárai. Vasile Rus, a municípiumi pártbizottság első titkára, a municípiumi néptanács elnöke, valamint párt és néptanácsi aktivisták, művészeti, művelődési és oktatási intézmények, társadalmi szervezetek vezetői, a munkásmozgalom veteránjai, írók, újságírók, és meghívottak. Megnyitó beszédében Iuliu Moldovan, a megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd többek között kiemelte, hogy a most megnyílt kiállítás a múzeum kollektívája odaadó munkájának eredménye, a gazdag dokumentumanyag hűen tükrözi népünknek a párt irányításáva vívott sokéves harcát, a szabadságért, a jobb életért, a szocializmusért. A dicsőséges évforduló tiszteleteire szervezett kiállítás pártunk harcának két időszakát mutatja, vagyis az 1918— 1944-ig terjedő időszakot és a szocializmus építésének korszakát. Ezek után dr. Dragomén Pál, a múzeum igazgatója magyar nyelven üdvözölte az ünnepélyen résztvevő közönséget és ismertette a kiállítás anyagát.