Vörös Zászló, 1971. augusztus (23. évfolyam, 181-207. szám)

1971-08-05 / 184. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 184 (6113) siem | 1971. augusztus 5. előtörtök I Aro 30 báni y w’.jmiimTM 111W i ír mw ii i ii'im n— — , ------------------------------------------— - - ......................._ niCOLAE CEflUSESCU ELVTÁRS IHILITUTA! AZ ÉSZAK mangÁLIA ÖVEZETI FÜRDŐTELEPEHEN Nicolae Ceausescu elvtárs fele­­ségével, Elena Ceausescuval együtt szerda délután munkalátogatást tett az Észak-Mangália övezeti tu­risztikai telepeken. A látogatás al­kalmával elemezték, hogyan foly­nak a Saturn-Venus-Jupiter-Neptun övezeti építkezések ama meg­oldások szerint, amelyeket a múlt évben fogadtak el, akkor, amikor a pártfőtitkár a grandiózus épület­­együttes megvalósításával megbí­zott műépítészekkel és városrende­zési szakemberekkel együtt a hely­színen tanulmányozta az esztétikai, funkcionális és gazdasági szem­pontokból legcélszerűbb változa­tokat. A pártfőtitkárt a látogatásra el­kísérték a következő elvtársak: Ma­xim Berghianu, Leonte Rautu, Va­sile Vilcu, Miron Constantinescu, Vasile Patilinei, Ion Stanescu, va­lamint Ion Cosma turisztikai minisz­ter, a megyei és municipiumi párt­és állami szervek több képviselője, számos szakember, aki közreműkö­dött a nagyszerű tengerparti turisz­tikai objektumok megvalósításában. A látogatás az övezet déli pere­mén, a Saturn fürdőtelepen kezdő­dött. Itt az utóbbi esztendőben, a pártfőtitkár látogatása óta nagy méretű építkezés folyt. A fürdőte­lep korszerű szállóiban mintegy 11 ezer 200 vendéget láthatnak el. Az építkezés üteme főként az utóbbi esztendőben meggyorsult, rekord­idő, körülbelül 8 hónap alatt adtak át rendeltetésének több szállodát, összesen 4 650 férőhellyel. A látogatók először a Diana szállodánál, ennél a betonból, üvegből és alumíniumból emelt, 14 szintes, impozáns épületnél állnak meg, amelyet ebben az idényben adtak használatba. Turisták töme­ge hosszas tapssal üdvözli a párt főtitkárát, a többi vendéget, virá­gokat nyújt át nekik. A vendégek felmennek a szállo­da 14. emeletére, káprázatos lát­vány tárul eléjük. Nem csupán a Saturn látható innen, a szem át­fogja az Észak-Mongólia csillag­kép összes többi csillagát, odalát­szik Mongólia város, amely maga is megfiatalodott, a távolban pedig kirajzolódnak Dél-Eforia és Észak- Eforia körvonalai. Nem szorul magyarázatra, hogy Romániában — főleg a Fekete­tenger partján — a turisztika nem­zetgazdaságunk erőteljesen fejlő­dő ága lett. Hazánk szépségei, akárcsak a román nép ismert ven­dégszeretete évről évre egyre több külföldi turistát vonz ide. Mongólia, Eforia, Mamaia, Észak-Mongólia négy északi für­dőtelepével már régóta európai hírű turisztikai létesítmények. Amint Ceaușescu elvtárs, a többi párt- és államvezető megjegyezte, szá­mottevő eredményt jelent, hogy a műépítészeknek, tervezőknek, vá­rosvezetőknek és építőknek sike­rült ésszerűen érvényre juttatni a tengerpart természeti szépségeit, mindezt harmonikusan beilleszteni egész gazdaságunk értékeinek kör­forgásába. . Ami a Saturn fürdőtelep tovább­fejlesztését illeti, a vendéglátók elmondják, hogy a már elkészült tervek szerint a helység északi ré­szében egy újabb, 1850 férőhelyes szálloda-komplexum épül, amelyet a jelenlegi ötéves terv folyamán átadnak rendeltetésének. Két me­dencét építenek, s egy nyári és téli gyógykezelésre egyaránt alkal­mas szállodát ,tekintve, hogy a kör­nyéken jelentős kéntartalmú hévíz­források vannak. A párt főtitkára javasolja, hogy a tulajdonképpeni Mongóliát modern épületsorokkal kapcsolják egybe Saturn fürdő­hellyel, s ily módon tüntessék el e város külső negyedeit. Az akciónak olyan egységes rendezési tervből kell kiindulnia, amely egyetlen egészbe foglalja Mangáliát, Sa­­turnt, s az övezetben építendő gaz­dasági objektumokat. Az ötéves tervidőszakra szóló építkezési program végrehajtásá­hoz adva minden feltétel, a párt­főtitkár előző tengerparti látogatá­sai alkalmával elhangzott ajánlá­sok és útmutatások rendkívül érté­kes segítséget jelentenek a funk­cionális és esztétikai, valamint gazdasági követelményeket körül­tekintően egyeztető optimális meg­oldások kiválasztásában. A főtit­kár ajánlja a tervezőknek és a mű­építészeknek, hogy már a tervezés első szakaszában alaposabb meg­fontolással, nagyobb képzelőerővel tegyenek tanúságot több alkotó szellemről. Hatalmas, hosszú időre Szóló művet valósítunk itt meg. Az átmeneti jellegű, a kellőképpen nem tanulmányozott megoldásokat már eleve ki kell zárni. A vendégek megtekintik a hotel éttermét. Az összbenyomás igen kellemes, a bútorzat ízléses. A ven­déglátók elmondják, hogy minden szállodában és a hozzá tartozó étteremben a kivitelezés és a szín szempontjából más és más a bú­torzat. Az étterem konyháján a pártfőtitkár elismeréssel állapítja meg: a turisták naponta három menü közül választhatnak, a kép­zett személyzet ízletes, tápláló, a legkülönbözőbb igényeknek is megfelelő ételféléket készít. Ugyancsak a Saturn fürdőtele­pen megtekintik a másodosztályú Siret szállodát, ahol megállapítják, hogy szállásra, pihenésre jó lehető­ségek vannak. Ennél a szállodánál is jó benyomást kelt a kantinven­­déglő és a hozzá tartozó részlegek. A turisták részére főzött ételek, a tisztaság, a személyzet magatartá­sa egyaránt kellő gondoskodásról és jó gazdálkodásról tanúskodik. Az itt folytatott megbeszélések során a szakemberek indikációkat kapnak, hogy az új turisztikai léte­sítményeket a tengerpart közvetlen közelében helyezzék el, hasz­nálják ki maradéktalanul a strand térsé­gét, gondoskodjanak közhasznú létesítményekről, az utakat pedig a homokparton kívül építsék. Tart­suk szem előtt — hangsúlyozza a főtitkár —, hogy a strand rendkí­vüli értéket képvisel és maximáli­san ki kell aknázni. A vendégek távozása előtt még megtekintik a Saturn fürdőtelep központjában épült nagy üzlethá­­zatot. Ebben a délutáni órában a komplexum minden üzlete tele van vásárlóval, az áruválaszték bősé­­ges. A párt főtitkára ajánlja a ke­reskedelmi szervek képviselőinek, gondoskodjanak a választék to­vábbi bővítéséről, legyen gondjuk, hogy az üzletekben kapni lehessen a legkeresettebb cikkeket. Az övezet másik fiatal és eredeti módon kiépített fürdőtelepén, a Venuson a Carmen szállót keresik fel a vendégek. Folytatódik a meg­beszélés az új tengerparti építkezé­sekről. A Venus fürdőtelepen pél­dául az utóbbi évben több új hotelt adnak át rendeltetésének, összesen 1000 férőhellyel. A párt- és államvezetők megte­kintenek néhány helyiséget, majd kimennek a teraszra, ahonnan szép kilátás nyílik az új épületekre. Az egész útvonalon sokezer tu­rista meleg, lelkes fogadtatásban részesítette a párt- és államvezető­ket. A sokaság tapsa és éljenzése közepette, a vendégek megérkez­tek Neptun fürdőre, az övezet leg­nagyobb üdülőhelyére. Neptunon az utóbbi évben több mint 5 000 személy befogadására alkalmas új épületeket emeltek. A vendégek felkeresik a La Colus Balán foga­dóhoz tartozó eredeti fantáziára valló, művészi szempontból is ki­tűnően megoldott borozót. Neptun-telepen megtekintik a Prichindel szórakoztató-komplexu­mot és a minigolf-pályát is. A vendégek és a vendéglátók felhasználják az alkalmat hasznos eszmecserére; eszerint minél több lehetőséget kell teremteni arra, hogy a turisták a lehető legkelle­mesebben üdüljenek, szórakozza­nak. Az összes tengerparti fürdőte­lepeken neki kell látni ilyen szóra­kozási lehetőségek megteremtésé­nek. A neptuni új építkezések öveze­tében épült fel az utóbbi esztendő­ben az Arad, a Galati, a Sibiu, a Slatina, a Craiova nagyszálló, szá­mos elegáns villa luxus lakosztá­lyokkal. A vendégek felkeresik az egyik villát, elismeréssel nyilatkoz­nak építészeti kivitelezéséről, cél­szerűségéről, az építők gondos munkájáról. A fürdőtelep legimpo­zánsabb létesítménye azonban a közvetlenül a tengerparton épülő hét szálló. Az építkezéshez a ta­valy nyáron láttak hozzá. Nicolae Ceausescu elvtárs más párt- és államvezetőkkel együtt már az építkezés első napjaiban az itteni építők vendége volt. Annak idején a pártfőtitkár jelenlétében választották ki a szállodák helyét, határozták meg az övezet többi, ma már gyors ütemben épülő tu­risztikai objektumának elhelyezé­sét. Szemmel láthatóan öltenek testet a műépítészek, mérnökök egyéb alkotásai, a szebbnél szebb szállodák, az építők egész seregé­nek szorgalmas és hozzáértő mun­kája nyomán; az építők — a párt útmutatásaihoz híven — minden erejükkel arra törekszenek, hogy jó minőségű munkát végezzenek, minél olcsóbban és minél rövidebb idő alatt. Az új szállodák és turisz­tikai létesítmények e komplexuma, amely Észak-Mangália övezetében kimagaslik a többi fürdőhely közül, a végső szakaszban, a 15 szintes szállodákban több mint 7 000 sze­mély befogadására lesz alkalmas. Ezek közül ötöt — 3300 férőhely­­lyel — már átadtak rendeltetésé­nek. Valamennyi új épület válto­zatosságával tűnik ki. A vendéglá­tók elmondják, hogy az új öveze­tet rekord idő alatt, nem egészen egy év folyamán kapcsolták be a turisztikai forgalomba. A munkála­tok gyorsítását megkönnyítette, hogy mind az alapozásnál, mind pedig a betonöntésnél és az épít­kezéseknél korszerű gépeket hasz­náltak. Más épületekben körülbelül 2500 férőhely lesz. Néhány objektum építése már az idén megkezdődik. A párt- és államvezetők ezután megtekintik az írók villáját. Az idén használatba adott új üdülő­házban a Neptun-fürdőn nyaraló írók meleg szeretettel fogadják a vendégeket. Az elegáns lakosztá­lyokat és garzonlakásokat magá­ban foglaló kényelmes villa 100 fé­rőhelyes. A jelenlévő írók nevében Zaha­­ria Stancu akadémikus, az írószö­vetség elnöke melegen üdvözli a párt főtitkárát, a többi párt- és ál­lamvezetőt, hangsúlyozza, hogy nagy örömmel látják körükben a párt és az állam vezetőjét, népünk legszeretettebb fiát. Az üdülőház megtekintése után a vendégek találkoznak az írókkal. Az írószövetség elnöke hazánk ösz­­szes irodalmárai nevében köszöne­tet mond a párt és az állam veze­tőségének, Nicolae Ceausescu elv­­társnak, az írók számara mag lesem­­tett élet- és alkotási körülménye­­kért, és kifejezésre juttatja elhatá­rozásukat, minden erejükkel azon lesznek, hogy újabb és újabb érté­­­kes művekkel gyarapítsák a román irodalom kincsestárát. A pártfőtit­kár és az írók dialógusa során ismét kitűnt a prózaíró, a költő, a drámaíró fennkölt társadalmi hiva­tása szocialista társadalmunkban, kitűnt az irodalom kiemelkedő for­­matív szerepe, annak a szüksége, hogy az irodalmi alkotás közvetle­nül a nép életéből ihletődjék, tük­rözze társadalmunk szüntelen át­alakulásának eleven, dinamikus fo­lyamatát, napjaink új emberének tudatát. Csakis a nép életéből ih­­letődő irodalom szól valóban a néphez, csakis az ilyen irodalom tartós, maradandó — hangsúlyoz­ta Nicolae Ceausescu elvtárs. Az írók hangsúlyozzák, hogy ma­gukévá teszik ezt a fennkölt haza­fias követelményt. A látogatás végpontja: a neptu­ni klub terme. Itt a tengerparti für­dőtelepek vezetői, az építők, a Konstanca megyei és municipiumi pártszervek képviselői ismertetik a párt főtitkárával, a többi párt- és államvezetővel a tengerpart mai képét, valamint későbbi arculatát. Térképek, vázlatok és makettek szemléltetik teljességükben és rész­leteikben a pártfőtitkárral ugyan­ebben a keretben folytatott meg­beszélés óta eltelt év megvalósítá­sait, valamint a következő években kiépítendő, turisztikai övezetek fej­lődését. Ismertetik az ezután épí­tendő szállodák, vendéglők, kanti­­nok elhelyezésének több változatát; ezek fogják a következő években kiegészíteni a Fekete-tenger nagy­­arányú turisztikai bázisát. A vendéglátók rámutatnak, hogy maradéktalanul teljesítették azo­kat az útmutatásokat, amelyeket a főtitkár adott a tengerparti fürdő­helyeken tett előző látogatásakor. Az építkezésekhez olcsó hazai nyersanyagokat használtak fel. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy a különböző importált anyagok he­lyettesítésére megfelelő megoldáso­kat találjanak, minthogy kutatóink­nak és iparunknak megvan a lehe­tőségük ennek megvalósítására. A vendéglátók rámutatnak, hogy 1971 és 1975 között a tengerparton épí­tendő új szállodákban mintegy 30 ezer férőhely lesz, ezekből 16 000 Mangália övezetében. A főtitkár ja­vasolja a jelenlévőknek, hogy első­sorban ott építkezzenek, ahol már létezik csatornahálózat, megvan­nak a közlekedési utak, s így a be­ruházások gazdaságosabbak. Ugyanakkor kiemeli, hogy a kije­lölt területeket jobban be kell épí­teni, s a meglévő fürdőhelyeket nagyobbítani kell. A szállodaipari és turisztikai ká­derek képzésével kapcsolatban a turisztikai miniszter bemutatja a Bukarestben építendő turisztikai­­káder-továbbképzőközpont vázlatát és építéstervét. A tengerparti viszonyok tanulmá­nyoz­ásából, a korszerű turisztikai követelményekből kitűnik, hogy ja­vítani kell az üdülési és gyógykeze­lési lehetőségeket, fedett meden­céket kell építeni, ahol az időjá­rástól függetlenül lehet úszni, fü­rödni. E megállapítás alapján ösz­­,sz­eáll­tották­ megfejelő úszamedan­­cík építéstervét, s ezt nagy vona­lakban ismertették a pá­rtfőtitká­r­­ral, a többi párt- és államvezető­vel. Mint kitűnt, az eddig épített úszómedencék igen célszerűeknek bizonyultak. Néhány éven belül még 23 medencét építünk — mu­tattak rá a vendéglátók. A pártfőtitkár befejezésül gratu­lál a szakembereknek eddigi ered­ményeikhez és ajánlja, hogy a ta­pasztalatokat felhasználva, miha­marabb teljesítsék a jelenlegi öt­éves terv előirányzatait. Nicolae Ceausescu elvtársnak, a többi párt- és államvezetőnek az Észak-Mangália övezeti új turiszti­kai telepeken tett látogatása, az it­teni turisztikai bázis szüntelen gaz­dagításán munkálkodó tényezők­kel folytatott munkamegbeszélések, az ez alkalommal kifejezésre jutta­tott ajánlások és útmutatások újabb ösztönzést jelentenek a ter­vezőknek, műépítészeknek és épí­tőknek tevékenységükben, a mos­tani ötéves terv nagyszerű felada­tainak valóra váltásában. Az építők, az üdülő dolgozók a felkeresett helyeken mindenütt me­leg lelkes fogadtatásban részesí­tették a vendégeket. Akárcsak valamennyi tevékenysé­gi szektorunk, turisztikai bázisunk is állandóan, gyors ütemben fejlő­dik. Ez a tény erőteljesen meg­mutatkozott annak a látogatásnak az alkalmával, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs a többi párt- és államvezető tett az Észak-Mangá­lia övezeti fürdőtelepeken. N. POPESCU-BOGDÁNE$TI MIRCEA S. IONESCU BAKÓ. — A Decebal szálloda A betakarítás, a cseplés meggyorsításáért Szekeret a harangkákhoz, csepietlepet a szervre ! Kora reggel indul a gép. Zaka­tolása édes muzsika, terméke ke­nyér. Legalább is a földműves em­ber számára az, aki órákat el tud gyönyörködni az „osztagvárosban", megtapogatja a kévéket, hogy jól állnak-e, finoman egyik markából a másikba csurgatja az aranysze­mű búzát. Méregeti, gyönyörködik benne, boldogan válaszol a kérde­zőnek: — Jól ereszt, semmi panaszunk nem lehet. Eddig több mint három­ezret adott hektárja. S a válasz itt a Maros mentén, sőt fenn a hegyek között is majd­nem azonos, gazdag termést ad­tak a közös földek. Sáromberkén éppen útrakészen élnök, mérnök. Reggel csak éppen benéztek az irodába a formaságok végett. Aztán egyik a cséplőgép­hez, a másik a kombájnokhoz in­dul. — Ma nem marad gabona a lábán — újságolja a főmérnök. Az utolsó hektároknál is kalangyába, illetve zsákba kerül a termés. A 217 hektárból száz hektáron arattak, csépeltek kombájnnal. Ez­zel tehát nincs probléma. A többit se félti az elnök, csak a szalmáért aggódnak. Állnak a prések, nincs kötöző drótjuk. — Olyan osztagokat raktunk, hogy ott kár ne essék a gaboná­ban. S az a harminc hektárnyi, a­­mi még kalangyákban van, nem nagy munka a fogatoknak, teher­kocsinak. A gazdaság szengyeli részlegén hét osztag sorakozik egymás után. Kedden kezdték a nyolcadik laká­sát és Sáromberkén is ezen a na­pon tíz gumikerekes szekér mun­­kába állítását ígérték. Napok kér­dése tehát, hogy a hordást is be­fejezzék. Gernyeszegen nem a megszo­kott hangulat, hanem idegesség, panasz fogad. Az elnök kezdi: — Soha így nem jártunk, jót a­­kartunk s rosszul sült el. — ! ? — Száznegyven hektár kombájn­aratásra kötöttünk szerződést a mgá­ val. De mivel nem bíztunk az időben, jobban neki engedtük a tagságot s a tervezettnél többet vágtunk le kézzel, hogy majd ka­langyokból kicsépeljük. A kombáj­nokat azonban másfele irányítot­ták. — Nem is volna baj — szól közbe a főkönyvelő —, ha volna mivel csépelni. De a két gép közül csak egyik megy. Az mnga gépe jú­lius 28-án állott munkába. Első nap 2 395 kilót csépelt ki, de a harmadik nap után beadta a kul­csot. Nemcsak a zsákokba, hanem a szalmába is ment a szem. Pe­dig az oldalán rajta volt a pe­csét, gabona­cséplésre alkalmas.­­ A két géppel augusztus 15- ig befejeztük volna a cséplést, így még szeptemberben is csépelünk, ha nem kapunk valahonnan gépet, vagy kombájnokat — zárja le a vitát Kis Gyula mérnök. Gernyeszegen a gabona nagy része osztagban. S milyen oszta­gok, bárki megnézheti. Csupán a Nagyrét dűlőben van kint 22 hek­tár termése, kalangyákban, amit még kombájn cséplésre irányoztak elő. De mivel nem sok reményük van erre, kedden öt remárkát, három teherkocsit és hat fogatot állítot­tak be a hordáshoz. Az elnök vé­leménye szerint két-három nap az (NAGY F.) (Folytatás a 3. oldalon) Hajnaltól késő estig zúg a cséplőgép Erdőcsanádon Munkában a gyárvezetés legmagasabb fóruma Ezekben a napokban a me­gye ipari egységeinek alkalma­zottai közgyűléseken elemzik az első félévben kifejtett tevékeny­ség milyenségét és megfelelő tanulságok birtokában határoz­zák meg a következő időszak legfontosabb tennivalóit. A gyűléseken részt vesznek a me­gyei, municipiumi, valamint a városi pártbizottságok buráinak egyes tagjai, párt- és állami aktivisták. A Dicsői Üveggyár dolgozóinak közgyűlésén részt vett NICOLAE VEREB elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra, a vásárhelyi Készruhagyár munkaközösségének ülésén pe­dig Pl.. RUS VASILE, a muni­cipiumi pártbizottság első tit­kára. Az alábbiakban a kész­­ruhagyári gyűlésről számolunk be, amelyet augusztus 2-án tar­tottak meg. A többi gyűlések tanulságait a következő lapszá­mainkban vonjuk meg. A készruhagyáriak a tervteljesítésről, a fegyelemről és a munkakörülményekről Több mint 200 alkalmazott, döntő többsége nő, figyeli a vá­sárhelyi Készruhagyár igazgatójá­nak jelentését, veszik számba az ezret meghaladó munkaközösség tevékenységét, nyugtázzák öröm­mel, megelégedéssel azt, ami jó volt, bosszankodnak a hibák miatt. Persze, nincs ok aggodalomra. Tu­lajdonképpen a mutatók pozitív mérleget tükröznek, a tervet rész­leteiben teljesítették, sőt túlszár­nyalására is jutott az erőből. És mégis, a jelentés „kegyetlen", nem huny szemet a legapróbb hibák felett sem, mert így kívánják a hallgatóság igényessége, a követ­kező évi tervjavaslatok. A Készru­hagyárban, akárcsak a gazdasági élet minden területén, magasabb termelékenységet igényelnek, hisz csak ez biztosíthat még jobb éle­tet. A termelékenység pedig szin­tetikus fogalom. Célszerű vezetést és szervezést feltételez, minőségi­leg és mennyiségileg több munkát, szilárdabb munkafegyelmet, ész­szerűbb munkaerő-, gép- és idő­­kihasználást igényel, jobb együtt­működést a gyáron belül és a külső tényezőkkel, és így tovább. Persze, többre is képesek a készruhagyár­­tók — mutat rá a jelentés —, és ígérik a gyárvezetés legmagasabb fórumának munkálatain résztve­vők ... Olyan vihar előtti csend van a teremben. A vitaindítók már rég helyükre ültek, de vitatkozni sen­ki sem akar. — Elvtársak, hát... — szinte kö­nyörög a szakszervezet elnöke, de jelentkező így csak egy akad, ide­­gesítően csendes másodpercek kö­vetkeznek. Miért? A válasz csak később érkezik, s az meglepi a vendéget. Többen szabadkoznak, s általában minden bírálati megjegyzést, ha nem is ép­pen bocsánatkérés, de legalább is megértésre bíró magyarázkodás követ. Aztán valaki felteszi az i-re a pontot. — Nem igen szeretik nálunk a bírálatot. Különösen ha az felfelé irányul. Ezért sokan hallgatnak, bár volna mit mondani a fórumon. Az igazgató bizottság intézkedési terv-javaslatot terjeszt elő a követ­kező időszak tevékenységének ja­vítására. A tennivalókat csoporto­sították: az első kapitulusba a ter­meléssel, a másodikba az anyagfo­gyasztás csökkentésével, a harma­dikba a gépesítéssel, a negyedik­be pedig a káderképzéssel kap­csolatosokat. A különfélék rova­tába egy szakmai tapasztalatcse­rét meg a szakkönyvek vásárlását foglalták be. S ezzel vége. Kissé furcsának tűnik nekem a csoporto­sítás. Vajon a dolgozók szociális problémái terén nincs mit javítani? A jelentés pozitív mondanivalói mellett, egy negatív megjegyzésre figyelek fel: a munkaidőt üzemi viszonylatban alig több mint 88 százalékban használták ki július hónap folyamán. De mint később megtudtam, nem sokkal jobb a helyzet más hónapokban sem. Ma­gyarázatot vártunk és kaptunk a jelentésből. A kárbaveszett időalap egy részét a szülési szabadságok okozták. Sebaj, hisz sokkal haszno­sabb ez a társadalom számbeli gyarapodása szempontjából. Elő­fordul azonban a betegszabadsá­gok okozta munkaidőveszteség is. S ezen a téren már ten­ni kell, sürgősen tenni valamit. Erről jut eszembe, hogy nagy vona­lakban hasonló volt a helyzet a vásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyárban is, ahol ugyancsak sok nő dolgo­zik. De ott nem nézik tétlenül. Ta­nulmányt rendeltek a munka és a termelés tudományos szervezésével PETELEI ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) A marosvásárhelyi Egyetemi Központ Diákszövetségének FELHÍVÁSA Maros megye összes diákjaihoz GYAKORLATON, VAGY VAKÁCIÓN LÉVŐ EGYETEMISTA DIÁKOK! Hazafias felhívással fordu­lunk hozzátok, hogy valameny­­nyien kapcsolódjatok be a ma­rosvásárhelyi Egyetemi Központ által szervezett hazafias brigá­dokba, hogy továbbra is hozzá­járuljatok az országszerte ki­bontakoztatott hazafias tevé­kenységhez, amelybe bekapcso­lódott egész hazánk tanuló if­júsága. VEGYETEK RÉSZT TEL­JES FIATALOS LENDÜLETETEK­KEL AZ ORSZÁG IFJÚSÁGA ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT OR­SZÁGOS ÉS HELYI IFJÚSÁGI MUNKABRIGÁDOKBAN. Ti, a párt által nevelt leendő szakemberek, akiket a kommu­nista, forradalmi öntudat lelke­sít, a hazai szocialista építés munkájában való közvetlen, lel­kes és felelősségteljes részvéte­letekkel bizonyítsátok be határ­talan ragaszkodásotokat a Ro­mán Kommunista Párt ügyéhez. Mindazok, akik részt akarnak venni ebben a hazafias akció­ban, jelentkezzetek a marosvá­sárhelyi Egyetemi Központ Di­ákszövetségének székhelyén, a Rózsák tere 5. szám alatt, au­gusztus 5—7-én, 8—15 óra kö­zött. A szállítás és teljes ellá­tás biztosított.

Next