Vörös Zászló, 1972. január (24. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-14 / 10. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 10 (6251.) szám 1972. január 14 PÉNTEK Ára 30 báni Az idei termelési és pénzügyi terveknek Biztosítaniuk kell a mezőgazdalap összes tartalékainak Használásai Az ötéves terv második esztendejére összeállított termelési és pénzügyi tervek megnövekedett feladatokat jelölnek ki megyénk termelőszövetkezetei számára. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén az mtsz-ek 13 százalékkal több búzával, 38 százalékkal több kukoricával, 46 százalékkal több hússal és 34 százalékkal több tejjel kell hozzájáruljanak az állam központosított alapjához. Az idei tervfeladatok teljesítése tehát olyan követelmény, amely a lakosság jó ellátása mellett, mezőgazdaságunk fellendülését is biztosítja. A növényi és állati eredetű termelés növekedését jelentős mértékben befolyásolják majd azok az intézkedések, amelyeket most foganatosítunk a területek megfelelő feljavítása, kihasználása, a tavaszi vetések kiváló minősége, a megfelelő takarmányalap biztosítása stb., érdekében. A magas terméshozamok biztosítása szempontjából a termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladata ésszerűen hasznosítani a szántóterületet, megfelelő összhangot teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A globális akkord egységes és pontos alkalmazása egyike kell legyen azon tényezőknek, amelyek az 1972. évi tervfeladatok teljesítéséhez és túlszárnyalásához vezetnek. Ez a tökéletesített javadalmazási forma összehangolja a tagság és a termelőszövetkezet érdekeit, növeli az egységek és a tagság jövedelmét. Számos termelőszövetkezet múlt évi tapasztalata azt igazolja, hogy alkalmazása révén akár az egységnyi terményre, akár az 1000 lej össz- vagy árutermelésre is számítják azt, jó terméseredményeket értünk el. Meggyőződésünk, hogy a globális akkord általánosítása révén, valamennyi tevékenységi területen még érdekeltebbé tehetjük a tagságot a feladatok megvalósításában. A javadalmazás, a különböző munkacsoportok vagy szövetkezeti tagok által végzett munka mennyiségének megfelelő összehangolása érdekében differenciáltan kell megállapítani az átlagterméseket, farmonként, brigádonként, területegységenként. Az ily módon kiszámított javadalmazás a közgyűlés határozatának megfelelően készpénzben, vagy készpénzben és terményben történhet. A pénzbeni és természetbeni javadalmazás nagyságát a gazdaság pénzügyi lehetőségeinek és az illető termény mérlegének figyelembevételével kell megállapítani. Javasoljuk, hogy a globális akkord alapján tevékenykedő szövetkezeti tagok és az egységek vezetői kössenek megállapodást, amelyben feltüntetik a felek összes jogait és kötelességeit. Ezt megelőzően szükségesnek tartjuk, hogy minden mtsz-ben újra ismertessék a tagsággal a globális akkord kiszámításának módját, a módszer előnyeit. A termelési és pénzügyi tervek összeállításakor nagy figyelmet kell fordítani a termelés, a jövedelem, és a költségek megfelelő összehangolására. Ez annál is inkább fontos, mert sok rtsz-ben a szükségesnél nagyobb költségeket irányoznak elő, s ezért a tiszta jövedelemből nem tudják megfelelő módon biztosítani sem a javadalmazást, sem pedig az alapszabályzatban előírt alapokat. Ezek elkerülése céljából, a vezető tanácsok, a szakemberek segítségével, minden mtsz-ben, termelési áganként, elemezzék a költségeket, és foganatosítsanak hatékony intézkedéseket azok csökkentése érdekében. A termelési tervek összeállításakor messzemenő gondot kell fordítani a költségvetések pontos összeállítására, növényféleségenként, állatfajonként. Megfelelő arányt kell biztosítani a gépi és kézi munka között, s feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy kiterjeszthessék a gépesítést valamennyi termelési ágra. A körültekintően összeállított, jól megalapozott, a közgyűléseken megvitatott és elfogadott termelési terv alapvető tényezője valamennyi egység hatékony gazdasági tevékenységének. A kijelölt feladatok alapján most és évközben is foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a tervezett hozamok megvalósítását, túlszárnyalását, a költségek csökkentését. Az mtsz-ek termelési és pénzügyi tervei magukba kell foglalják azokat a kötelezettségeket is, amelyek a szövetkezetközi társulásokban való részvételből hárulnak az egységekre. Az idei termelési tevékenység gyökeres változásokhoz kell vezessen valamennyi termelőszövetkezetben. Ezt csak úgy biztosíthatják, hogy ha értékesítik valamennyi tartalékukat, tiszteletben tartják a korszerű technológia előírásait, körültekintően alkalmazzák a globális akkordot. RUSU EMIL mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság helyettes vezérigazgatója Fölkelek, és az az első dolgom, hogy kinézzek az „elefántcsonttornyomból“ a tájra. Köszönök az alattam elterülő városnak, megnézem, hogy befagyott-e már a Maros, vagy a furcsa időjárás viszontagságai között mennyit zöldültek január közepén a búzatáblák. Mindent látok... Innen a magasból pillantottam meg egy május reggelén az árvizet s innen veszem észre, amikor teljes szépségében pompázik a tavasz. Körülbelül két hónapja azonban nem merek az ablak elé lépni. Rettegésben tartanak a televízió képernyőjéről lelépő „beözönlök“, akiknek „az a céljuk, hogy szennyezzék a levegőt“. Igen, ott látom őket a távolban, apró kis mozgó lények. Úgy nyolc óra tájban föllobbantják a vöröslő lángot, és néhány perc múlva fekete füstoszlop emelkedik a magasba. Körülszaladják a tüzet, és a város legszebb, legpihentetőbb részén, a hétfákkal átellenben, kitör a „Vezúv“... Aztán jön a légáramlat, és a beözönlője gerjesztette pokoli füstöt ráhúzza a város fejére. A látvány elképesztő. Csodálkozom is, hogy nem szólalnak meg a környező falvak vészharangjai, hogy nem száguldanak a tűzoltóautók keresztül a városon. Vagy talán teljesen megadtuk magunkat a „szuperlényeknek“? A huzatos völgy általában Remeteszeg irányába tereli a füstöt, de megfordulhat a szél iránya, s a füst ezt a városrészt borítja el. Jó hónapig figyeltem a „beözönlők“ tevékenységét, aztán adott pillanatban megrémültem. Az egyik reggel láthatatlan pisztolyommal leszaladtam a Maros innenső oldalára, hogy megfigyeljem a „szuperlényeket“ A fotóriporternek is szóltam, hogy jöjjön velem, bújjunk a kanadai nyárfák egyike mögé, és fényképezzük le a folyó túlsó partján a „beözönlőket“. Legyen bizonyíték a kezünkben, hogy hihetetlenül nagy füsttel mérgezik hónapok óta a város levegőjét, egyáltalán nem mese, amiről beszélünk. Mire megérkeztem a helyszínre, a „lények“ eltűntek. Csak a föld füstölgött utánuk. Hála az égnek — gondolom —, többet nem jönnek vissza, elérték a céljukat, másféle világtájon „boldogítják“ az emberiséget. A következő napon gyönyörű napsütéses reggelre ébredek. Az ég végre álomkék, csak éppen a daloló madarak hiányoznak a terasz párkányáról. Nyáron ugyanis itt pihennek meg egy pillanatra, becsicseregnek a nyitott ablakon, aztán vissza a szép lombos erdőbe. Régóta várok egy ilyen napot, és hamar az ablakhoz szaladok. Azonnal vissza is hőkölök. A „beözönlők“ ismét a szokott helyen rohangásznak és elsötétítik az eget és a napot... Eszembe jut az a temesvári idős házaspár, mely orvosi javaslatra ideköltözött a mi, tisztaságáról és levegőjéről híres városunkba. Hova fognak szegények menekülni, ha észreveszik, hogy ismét veszélyben forog az egészségük? Elég volt a puszta szemlélődésből — és nyomban elhatározom, hogy fölülök a nyolcas autóbuszra és kimegyek Udvarfalvára, egyenesen szembe a „beözönlőkkel“. Ismét elkéstem, a füst elszállt, ők is eltűntek, nincs bizonyíték a kezemben, senki sem fogja elhinni nekem, hogy valóságos képeket látok... Hanem január tizenegyedikén reggel bekövetkezett a fordulat... A szél iránya megváltozott és a fojtó fekete füstöt egyenesen az ideggyógyászati klinikának sodorta. De a November 7 lakónegyed környékén is csípős és fojtogató volt a levegő. Nem lesz szükség fényképre, — gondolom — ha most sem verjük félre a harangot, megérdemeljük, hogy a kéményekben telelő verebekhez hasonlítsunk. Amilyen gyorsan csak lehetett, fölhívtam a szentannai néptanácsot, mivelhogy én is okosodtam, rájöttem, csak összefogással lehet a „beözönlőket" elkapni. Régi ismerősöm vette föl a kagylót: — Nem lesz időm kiszaladni Udvarfalva határába, — közlöm azonnal — de önök ott vannak a közelben és megmondhatják, hogy kik füstölnek be csaknem minden reggel a városnak. — Tudjuk, hogy kikről van szó — hangzik a hihetetlen válasz. — Végre, jó nyomon járunk... — A szentannai néptanács valami egyezséget kötött a Kábelgyárral, hogy bizonyos pénzbeli kártérítés ellenében leégesse a selejtes drótról a műanyagot. De a néptanács titkára pontosabb felvilágosítással szolgálhatna. A titkár megerősíti, hogy ők adtak engedélyt egy „füstgyár“ létesítésére a kábelgyárnak, de megállapodásuk nem hivatalos, bármelyik pillanatban felbonthatják a „szerződést“. Irány a Kábelgyár! A főmérnök néhány szó után leint bennünket: — Nyugodjanak meg, elvtársak! Hivatalos szervektől is közbeléptek, a néptanács például nemrég telefonált, hogy vessünk véget a levegő szennyezésének. A műanyag égésekor a füstben van ugyan „némi“ sósav, de nem veszélyes. — De hát ártatlan füst nem létezik... Minden formájában és vegyületében káros lehet az emberi szervezetre. Azt hisszük, ezt önök is tudják. S ami a legmeglepőbb, éppen a város határában égetik a kábelekről a műanyagot. — Kérem, minket már kizavartak Maroskeresztúr határából, Bátos környékéről és máshonnan... Kiderül, hogy a műanyag égésekor keletkező füst a gyümölcsfáknak se használ... Tehát az látszott a legjobb megoldásnak, ha a várost füstölik, ahol nincsenek virágzó almafák... Mert elvégre az ember nem virág, van tüdeje, sok mindent kibír! A főmérnök megnyugtat: — Ezután elmegyünk valahová messze és ott égetjük a kábeleket. Persze, szerepel a tervünkben egy olyan megoldás is, hogy a rézhuzalokat takaró műanyagot ötven fokra hűtjük le... A technikai eljárást nem részletezem. A lényeg az, hogy kisebbnagyobb befektetéssel füstölés nélkül is vissza lehet nyerni a rézhuzalokat. Költséges lesz az eljárás? Azt hiszem, nincs az a pénz, ami drágább lenne mindnyájunk egészségénél. A vásárhelyi ember szereti azt a földet, ahol született, szinte még az is fáj neki, ha kivágnak egy fát, ha látja, hogy a tisztán ragyogó eget füstfelhő borítja. Ha meg kinéz a téli, vagy a nyári tájra, még csak viccből se gondoljon a „beözönlőkre“, abban a biztos hiszemben feküdjön vagy keljen, hogy itt magunkfajta emberek laknak, akik szeretik ezt a várost! Oltyán László riportja „BEÖZÖNLÖK" AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyár egyik munkacsarnoka A Timoveni-i üveggyár Munkaülés a községi néptanácsok elnökeivel és könyvelőivel A megyei néptanács végrehajtó bizottsága tegnap Marosvásárhelyen munkaülést tartott a községi néptanácsok elnökeivel és könyvelőivel. Az ülésen tájékoztatták a községi néptanácsok elnökeit, könyvelőit a néptanácsok kibővült hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos legsürgősebb tennivalókról, az idei költségvetési előirányzatok ilyen értelemben történő összeállításáról s az ülésszakok határozatai után a költségvetés megvalósításával kapcsolatos tennivalókról. Mint az előterjesztett tájékoztatókból kitűnt, a községi pártbizottsági titkárok és néptanácsi elnökök első országos konferenciáján elhangzott javaslatok, határozatok szellemében, már 1972. január elejétől több olyan kérdésre kiterjesztették a községi néptanácsok hatáskörét, amelyek addig különböző megyei szervekre tartoztak. A tegnapi gyűlésen a néptanácsi elnökök és könyvelők számos hasznos gyakorlati útmutatást, tanácsot kaptak arra vonatkozóan, hogy a megnövekedett hatáskörben, az új körülmények között, miként kell a szocialista törvényesség szellemében tevékenykedniük. Elektronikus információs rendszer Az Építőanyagipari Minisztérium kérésére az Automatizálási Kutató és Tervező Intézet szakemberei elektronikus információs rendszert állítottak elő. Úgyszintén megterveztek Simplex és Semiduplex változatú adattovábbító felszerelést, számos elektronikus vezérlő automatát más iparágak számára. Az intézet szakemberei az idén szintén termelői vállalatok kérésére tökéletesítik a számítógépek használatát, programozási rendszereket dolgoznak ki elektronikus számítógépekhez (távprogramozás, szerszámgépek programvezérlése stb.), valamint szilíciumtranzisztoros kapcsolórendszert és új szabályozási eljárást kívánnak kidolgozni. 7 kilométer vízlevezető árok Recében, a Grindenilor völgynek nevezett határrészben már az elmúlt év őszén hozzáláttak egy körülbelül 7 kilométeres vízlevezető árok ásásához. Eddig mintegy 1 700 méteren készült el az árok, és úgy tervezik, hogy májusra az egész munkálatot befejezzék. Ezzel mintegy 120 hektár területet mentenek meg a tavaszonként felgyülemlő vadvizek pusztításától. A makfalvi néptanácstól kapott értesülés szerint Hármasközség határában, a Küküllő mentén mintegy 300 méteres szakaszon végeznek partvédelmi munkát, ott, ahol a víz áradása a leggyakrabban veszélyezteti a mezőgazdasági termelőszövetkezet veteményesét. Hulladék-felhasználásból Új csomagolási rendszert dolgoztak ki a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyárban, azzal a céllal, hogy a csomagolóládák összeállításakor minél nagyobb mennyiségű farostlemez-hulladékot használhassanak fel. A hulladék java részét eddig mázsánként 15 lejes áron értékesítették. Ésszerűbb felhasználásával a vállalat 240 000 lejjel csökkenti évente a csomagolási költségeket. A 3. oldalon IFJÚSÁG Az 1000 méter hosszú pálya egy óra alatt 320 embert szállíthat fel az Oncenti csúcsra. A következő években több más turisztikai objektum épül a híres üdülőhelyen, több új szállót, téli sportbázist létesítenek. ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ LIBEGŐ PALTINISEN 44 milliárd kilowattóra villamosenergiatermelés A Rovinari—Rogojelu-i hőerőmű építői és szerelői jó eredményekkel kezdték az új esztendőt. Befejezték a második áramfejlesztő csoport géptermét, elkészítették a hűtőtorony alapzatát és megkezdték a gőzkazán és a turbina közötti vezetékek szerelését. A tervelőirányzatok értelmében a következő években a Rovinari— Rogojelu-i erőmű beszerelt teljesítményét 1720 megawattra kell növelni. A Villamosenergia-ipari Minisztérium tájékoztatása szerint 1972-ben az országos energetikai rendszer beszerelt teljesítménye 635 megawattal gyarapodik (hőerőművekben 450, vízierőművekben 185 megawattal). Az új kapacitások üzembe helyezésével az ország villamosenergia-termelése az év végén eléri a 44 milliárd kilowattórát. (Agerpres) 45.000 fiatalt képeznek ki szakmunkássá Az idén több mint 45 000 fiatalt képeznek ki szakmunkássá részben szakmai iskolákban, részben munkahelyi tanonckodásban. A fiatalok tekintélyes hányada új szakmákban nyer kiképzést: automatizálási szerelő, elektronikus műszerész, repülőgépmotor-szerelő, ipari optikus, számítógép-kezelő stb., lesz belőle. A gépgyártás új szektorai (automatizálás, elektronika, finomműszerészet stb.) sajátos munkaerőigényei folytán a szakmai oktatást megfelelőképpen javítani, módosítani kellett. Ismerjük meg és tartsuk tiszteletben törvényeinket ! A gazdasági hatékonyság növelésére ösztönző törvény A Nagy Nemzetgyűlés közelmúltban lezárult ülésszaka a gazdaságvezetés számára jelentős dokumentumot fogadott el: az árak és díjszabások rendszeréről szóló törvényt. A jóváhagyott törvény alapelvként szögezi le, hogy hazánkban az áraknak és díjszabásoknak tükrözniük kell a társadalmi termelési költségeket, valamint az árak megállapításakor figyelembe kell venni a termékek használati értékét. Ezen alapvető kritériumok leszögezése kidomborítja a termelő és szolgáltatásokat végző egységek számára azt a tényt, hogy minden gazdasági tevékenységet jövedelmező feltételek között kell megszervezni és folytatni. Éppen ezért a termékek és díjszabások megállapításának kiinduló tételét az önköltség képezi, tehát számítási alapul minden esetben a termék előállításához szükséges anyag- és energiaköltségeket, béreket és járulékokat, állóalapok leírási részét, az új technika bevezetésével járó kiadásokat, valamint a kamatokat és más pénzköltségeket kell venni. Az említett előkalkulált önköltség megállapításánál tilos tartalékokat, selejtből, bírságokból és más nem gazdaságos kiadásokból eredő költségeket figyelembe venni. A fenti formában megállapított költségek összege képezi a termék önköltségét, amelyhez ha hozzáadjuk a gazdasági ágazatonként megállapított jövedelmi hányadot, megkapjuk a termék termelői árát. Nemzetgazdaságunk gyors ütemű fejlesztése érdekében, a szocialista egységek számára előállított termelőeszközöket rendszerint termelői áron értékesítik. Más termékek esetében a szocialista egységek között a termékek leszállítási áron kerülnek forgalomba, mely ár a termelői áron felül magába foglalja az áruforgalmi adót és az esetleges állami költségvetésnek jutó más díjakat. Az említett két árkategórián kívül az ártörvény foglalkozik a kiskereskedelmi árak és a díjszabások fogalmának meghatározásával. A kicsinybeni árakat a termékek lakosság részére történő értékesítésekor, illetve építési munkálatoknál alkalmazzák. Árrendszerünk törvénye — mely meghatározza az árak megállapításában és alkalmazásában érvényesülő főbb szabályokat és kritériumokat —, leszögezi, hogy a nemzetgazdaság számára legfontosabb termékek árait az Államtanács, illetve a Minisztertanács állapítja meg, és ezek az árak egységesek az egész ország területén. Az egységes, stabil ár elsősorban a vásárló számára nagy előny, hiszen ugyanazt a terméket az ország bármely részében és az év bármelyik időszakában azonos áron kapja meg. Ugyanakkor ez a tény jelentős hatást gyakorol a termelőegységekre is, őket a gazdasági hatékonyság növelésére ösztönzi. Mivel a termékek termelői ára állandó és egyenlő minden egység számára, azok a gyártók, akik alacsonyabb önköltségen állítanak elő egy terméket, nagyobb jövedelemre tesznek szert, mely jövedelemnek egy része az egység, a dolgozók közvetlen rendelkezésére áll. Az árak, díjszabások megállapításában, azok alkalmazásában és ellenőrzésében jelentős feladat hárul a megyei néptanácsokra. A helyi érdekeltségű gyártmányok és szolgáltatások árát a megyei néptanácsok állapítják meg, és ugyanez a szerv hivatott a zöldség, a gyümölcsárak megállapítására . Egyes kis sorozatban előállított termékek vagy ritkán előforduló megrendelések esetében az ármegállapítás a termelő és a fogyasztó vállalat közös megegyezésével történik, de ilyen esetekben is el kell készíteni a termékek előrekalkulált önköltségi árát. Mindezek az intézkedések megkönnyítik a gazdasági tevékenységet és lehetőséget teremtenek arra, hogy a megállapított árak tökéletesebben tükrözzék a társadalmi termelési költségeket. Ösztönző hatást gyakorol a termelésre az a lehetőség, hogy egyes termékeknél felárat, ártöbbletet vagy más szerződéses előnyt lehet biztosítani a termelő számára, így az exportra kerülő termékeket, bár rendszerint termelői áron adják el a gyártó vállalatok, egy olyan termék termelésének ösztönzése és exportjának növelése érdekében, amelyekhez különleges nemzetgazdasági érdek fűződik, export prémiumokat lehet biztosítani. Hasonló módon a mezőgazdasági termelés mennyiségi növelésének és minőségi javításának érdekében, a szerződéses árakon túlmenően ártöbbletet lehet fizetni és más szerződéses előnyöket biztosítani. A monetáris stabilitás biztosítása érdekében az árrendszerre vonatkozó szabályok előírják az ármegállapítók számára azt a kötelességet, hogy az újonnan bevezetett termékek árszintje nem haladhatja meg az illető termékcsoportban jelenleg létező legmagasabb árak szintjét. Hasonlóan a fenti célt szolgálják azok a megszorítások, amelyek szabályozzák az ármódosítási lehetőségeket, valamint az ár- és díjszabási rendszer normáinak megszegésével kapcsolatos kihágások és bűncselekmények esetében történő felelősségrevonási rendelkezések. A törvény bűncselekménynek tekinti áruk eladását és szolgáltatások nyújtását a törvényes árak és díjszabások túllépésével, vagy a termékek meghamisítását, jobb minőségű termékeknek gyengébb minőségűvel való kicserélését. A kihágások közül csak az önköltség eltúlzását, az árba a törvényesnél nagyobb összetevők belefoglalását említjük meg, mely cselekményt 500—2 000 lejig terjedő bírsággal büntetik. A most jóváhagyott árrendszerünk megszervezését szabályozó törvény szerves részét képezi és lényegesen hozzájárul a nemzetgazdaság tervszerű vezetésének és a gazdasági élet irányításának a megjavításához. KOVÁCS LAJOS közgazdász