Vörös Zászló, 1972. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1972-06-23 / 147. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA m RKP mim KomjmM is \ KűnfRSfSÁe m. ívforoulom tismleiírf Határidő előtt A marosvásárhelyi Autószállí­tási Vállalat egységei még jú­nius 21-én teljesítették a félévi utasszállítási előirányzatukat. A gépkocsivezetők mellett ebben a karbantartóknak is jelentős sze­repük van, akik az eddiginél gyorsabban és jobb minőségben végezték el a karbantartási, il­letve javítási munkálatokat. Az autóbuszokon dolgozók felada­taik határidő előtti teljesítésé­vel lehetővé tették, hogy ebben a hónapban terven felül mint­egy 15 millió utas/kilométert va­lósítsanak meg. Versenyfutás az i­dő­vel A régeni Republica Helyiipari Vállalatban már megkezdődött a versenyfutás az idővel. A teljesít­ményt azonban nem kronométerrel mérik, hanem lejben, és ráadásul eredményesen. Igaz, hogy az eddig megvalósított terven felüli milliók és az eltelt idő még nincsenek e­­gyenes arányban a célul tűzött re­kordteljesítménnyel, de hát, még csak a rajtnál tartanak. Az igazi küzdelmet és az idő feletti teljes győzelmet hozó finis még hátra van. E kemény harcot előrelátha­tólag a vállalat szorgalmas és cél­tudatos munkaközössége nyeri meg, mivel a kezdeti akadályok leküz­désével már átesett az első tűzke­resztségen, s ez növeli önbizalmát, az erejébe vetett hitet, mely harc közben csak gyarapodhat. Erre az egyik legértékesebb bizo­nyítékot Cimpianu Gheorghe főmér­nök helyzetismertetője szolgáltatta: — Vállalásunk úgy szól — mon­dotta a főmérnök —, hogy ötéves tervünket 4 év és 6 hónap alatt valósítjuk meg. E­z könnyűnek egy­általán nem nevezhető kötelezett­séget eddigi eredményeinkre és a most soron lévő, nagy gazdasági hatékonyságot ígérő intézkedésekre, tehát teljesen objektív tényezőkre alapozzuk. Az egy és fél év alatt elért e­­redmények és a jövőre vonatkozó intézkedések ismertetése során egy­re átfogóbb képet nyertünk a vál­lalat munkaközösségének lendületes tevékenységéről, így többek között megtudtuk, hogy máris közel egy hónappal megelőzték a naptári időt, ami az össztermelésnél több mint 5 millió lejt jelent. Jelenleg az acélöntődéjük bővítésén dolgoz­nak, ahol a beszerzett acélolvasz­tók üzembe helyezésével az össz­termelésnél évente 7 millió lejes növekedést valósítanak meg. Szer­vesen ide tartozik, hogy a 6,5—7 millió lejes kisgépesítéssel bővülő közszükségleti cikkeket termelő részlegen a kapacitás növelésével további 3­ hónapos termelési elő­irányzatnak megfelelő előnyt sze­reznek. A termelőkapacitás erőteljes nö­velése mellett a munkaidő és a be­rendezések kihasználásán is javíta­nak. A teljes első műszak mellett­ kiterjesztve a másodikat és a har­madikat, 0,9-es váltásmutatót ér­nek el, s ezzel évente újabb 2 hó­napos termelési előnyt biztosítanak. Ha tehát kiinduló pontnak vesszük VARGANCSIK ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Ha nem tévedünk, kis rendkívül tévé» (a vállalatban negturris*...­­p­élimesék, ■... a,­készítettek erre vonat- munkahelyén, az au­kczó kimutatást) a tomaták mellett, ha­­fényképen bemutatott nem a KISZ-szervezet Chiteala Geta a Se- bárójában, az üzemi gesvári Gyapotszövő- műkedvelő művész­de legfiatalabb él- együttes tánccsoport­­. . . „ , jában is a tizenévese­munkája. Úgy hallot- fel,­ jelemz& rendizet­­tűk, csendes nyugodt felű lelkesedéssel állja természetű lány, még meg a helyét. Hogy szorgalmának sz­em­­lélt­ésére, csak , utóbbi példát idézzük, májusban 15 százalék­kal termelt többet e­­lőirányzatánál. Fény­képünk sajnos, nem érzékelteti, eléggé, a­­zért írjuk ide: a tö­rékeny termetű lány egyszerre hat szövő­gépen dolgozik. .. A Z _ , \ E L E N Nagyobb figyelmet az állattenyésztés fejlesztésére A havadtői mtsz kommunistáinak nemrég megtartott közgyűlését a pártos igényesség jellemezte. Tár­gyilagosan vették számba eredmé­nyeiket s bátran bírálták a hibá­kat. Mind a beszámoló, mind a fel­szólalók sokoldalúan elemezték a legfelsőbb pártvezetőségnek a me­zőgazdaság szervezése, vezetése és tervezése tökéletesítésére hozott in­tézkedései hatékonyságát. Hangsú­lyozták, hogy a globális akkord szerinti javadalmazás bevezetése növelte a szövetkezeti tagok anya­gi érdekeltségét, hasonlóan a mun­kájuk minősége iránti személyes felelősségüket. A garantált mini­mális jövedelem biztosítása, a nyug­díj és a segélyösszegek jelentős nö­velése, az ingyenes orvosi ellátás bevezetése stb. mind rendkívül ösz­tönzően hatottak, feladataik jobb elvégzésére serkentette a földmű­veseket. A közgyűlésen kitűnt, hogy az utóbbi időben növekedett a párt­­szervezet vezető szerepe, nagyobb hozzáértéssel és eredményesebben követi a vezető tanács, az egész tagság tevékenységét, figyelmének középpontjába a gazdasági felada­tok teljesítését állítja. A politikai szervező és nevelőmunkának nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt évben az mtsz figyelemre méltó PARTELET eredményeket ért el a növényter­mesztésben. Hasonlóan ez évben is a párt­­szervezet irányításával eredményes munkát fejtettek ki a föld termő­­képességének növeléséért, a vetési, majd a növényápolási munkálatok idejében­ és jó körülmények kö­zötti elvégzéséért. A politikai-ideológiai munka ja­vítására vonatkozó pártprogram szellemében Havadtón is fellendült ez a tevékenység, emelkedett a pártoktatás, a tömegpolitikai mun­ka színvonala, rendszeresebb és operatívabb lett a földművesek tá­­jákoztatása pártunk és államunk bel- és külpolitikájáról. A nevelőmunka eredményeként növekedett a kommunisták felelős­ségérzete, hozzáállása a politikai és gazdasági feladatok megoldá­sához. E téren még jobbak lettek volna az eredmények — mutatott rá a beszámoló —, ha rendszere­sebben és következetesebben ellen­őrizték volna a párttagok egyéni feladatainak teljesítését. A gyűlésen bírálták azt a tényt, hogy az elmúlt időszakban nem végeztek kielégítő politikai munkát a pártszervezet számbeli és minő­ségi erősítéséért. Az Országos Kon­ferencia óta eltelt időszakban mind­össze 7 új párttagot vettek fel, hol­ott az mtsz számos szorgalmasan, becsületesen dolgozó tagja munká­jával, magatartásával bizonyította, hogy méltó a párttagságra. A havadtői kommunisták kom­­battív szellemben elemezték az állattenyésztés terén tapasztalható hiányosságokat: nem érték el a ter­vezett állatlétszámot, nem kielégítő a természetes szaporulatból szár­mazó növekedés üteme. Ez abból ered — mutattak rá —, hogy nem fordítottak kellő figyelmet az anya­állatok kiválasztására, gondozásá­ra és takarmányozására, s ez káro­san hatott az ellések számára, az utódokra. Élesen bírálták az állati termé­kek termelésénél tapasztalható hi­bákat, s különösen az alacsony tejtermelést, ugyanis a takarmányo­­zott tehenenkénti hozam jóval ala­csonyabb a tervezettnél. A közgyűlésen rámutattak, hogy az említett lemaradások behozásá­ért, az mtsz egész állattenyésztésé­nek fellendítéséért mind a párt­­szervezetnek, mind a vezető tanács­nak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania e termelési ág irányí­tására, ellenőrzésére. Felvetették, hogy a havadtői párttagoknak pél­dát kellene venniök a ravai kom­munistáktól, akik nagyon sokat tet­tek a szövetkezet állatainak elszál­lásolásáért és gondozásáért. A gyűlés részvevői annak a meg­győződésüknek adtak kifejezést, hogy a pártszervezet irányításával lehetőségük van az eddigieknél jobb munkával és eredményekkel kö­szönteni az Országos Pártkonferen­ciát, majd Köztársaságunk kikiál­tásának 25. évfordulóját. (1) VÉGZÉS a Maros megyei Néptanács ülésszakának összehívására Maros megye Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága 1972. JÚNIUS 13-i, 260-AS SZÁMÚ VÉGZÉS A Maros megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a néptanácsok szervezését és működését szabályozó 57/1968-as számú törvény 23. szakasza értelmében Elhatározza: EGYETLEN SZAKASZ: 1972. június 30. reggel 9 órára össze­hívja a megyei néptanács XIV. ülésszakát, a marosvásárhelyi Műve­lődési Palota nagytermébe, a következő NAPIRENDDEL: 1. A megyei néptanács végrehajtó bizottságának jelentése a nyári kampány menetéről, az őszi kampány előkészítéséről és a globális akkordnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben való alkal­mazásáról. — A mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízgazdálkodási állandó bizottság társjelentése. Elnök Titkár NICOLAE VERES AUREL TERO Jó hangulatban A régeni park, amely mellett számos sportlétesítmény van, s most a lakosság hazafias mun­kája révén még egy uszodával is gyarapodni fog, ezekben a napokban a helybeli 1-es és 2- es számú Líceum itt dolgozó diákjainak munkájától zajos. A­­zok, akik itt dolgoznak, mond­juk meg őszintén, kemény, fér­fias munkát végeznek. Ugyanis a sportkomplexum csatorna, víz­­vezetékhálózatának kiépítéséhez a legnehezebb, a kubtikus mun­kát végzik. Több mint 1 méter mély és 80 centiméter széles ár­kot ásnak, több száz méter hosszúságban. Éppen „műszak“ végeztével érkezünk a munka­telepre. A diákok már hazafelé tartanak, nagy részük fáradtan, de jó hangulatban. Kérdem egyiküktől, hogy tel­nek ezek a napok. — Őszinte legyek? Nincs könnyű dolgunk, de kötelessé­günket teljesítjük. Megtanuljuk jobban becsülni azokat, akik ilyen nehéz munkával keresik a kenyerüket. Itt találjuk a városi néptanács alelnökét, Balázs elvtársat, aki elégedett a diákok tevékenysé­gével. De elégedettek a tanárok is. Szabó Zoltán éppen a kö­vetkező napi feladatokat méri ki. Jól meghatározott a tenni­való itt mindennap. Néhány ta­nártársával azt próbálja szám­­bavenni, hogy az osztályok mi­ként­­tettek eleget az­ elmúlt na­pokban kötelezettségeiknek. Mint kiderül, alig akad kifogá­solni való. A munkában hiány­talanul megjelenik mindenki. Neveket sorolnak, a III/C osz­tályból Rosenfeld Dórin, Trebici Viorica, a III/B osztályból Szmolka István, Batiszt Csaba, a III/D osztályból Bíró János, Marosvölgyi Vilmos, s mások ne­vét említik a 2-es számú Líce­umból, akik példamutatóan helyt álltak a számukra szokatlan munkában is. Kullogok akadnak-e? Mint mondják, a III/F és a III/B osztály nem éri el a többi­ek teljesítményét. Aztán megint az élenjárókról esik szó. Filip Gheorghe tanár a III/A osztály tanulóit dicséri, akik a leghama­rabb végezték el a nekik kiosz­tott munkát. Megjegyzi az egyik tanár­ — Igyekvésük csak rész­ben ad okot dicséretre, hiszen ebből az osztályból tört fel a leg­több tanulónak a tenyere. Siet­tek, márpedig úgy kellene dol­gozni, hogy kedvüket ne veszít­sék. Kiderül, a III/A osztállyal e tekintetben nincs baj. Még pén­zes munkát is vállaltak. A jöve­delemből egy kirándulás költsé­­■­geit fedezik. Mire e sorok megjelennek, a régeni parkban az 1-es, 2-es sz. Líceum diákjai a számukra ki­jelölt munkálatok vége felé kö­zelednek. Új munkatelepre ké­szülődnek. S nem kétséges, ott is úgy helytállnak majd, mint itt. m m­OLNAP kezdődik a II. Ma-Ma­rosvásárhelyi Zenei Napok MM nagy érdeklődéssel várt hangversenysorozata. A Mű­velődési Palota nagytermében tar­tandó nyitó hangversenyen a ma­rosvásárhelyi filharmónia működik közre. Izsák Gabriella hegedűmű­vésznő, (az 1970. évi genfi nemzet­közi zenei verseny díjnyertese) fel­léptével és Dzsura Jaksics jugo­szláv vendégkarmester vezényleté­vel. A vendégkarmester a belgrádi Pro Muzica együttes vezetője, a város konzervatóriumának igazgató­ja, számos nemzetközi dirigensi nagydíj kitüntetettje. Amint koráb­bi tudósításunkban jeleztük, Dzsu­ra Jaksics már megérkezett váro­sunkba, hétfő óta próbál a zenekarral. A rokonszenves, közvetlen modorú művész a próbák szünetében kész­séggel válaszol kérdésünkre. — Megérkezése után egy órával (hétfőn) láttam Önt a színpadon, a vásárhelyi zenekarral próbálta Zoltán Aladár új művét, a II. Szim­fóniát. Úgy tűnt, mintha korábbról ismerné a zenekart. — Akkor ismerkedtem, találkoz­tam először a zenekarral. De már közel kerültünk egymáshoz. Húsz éve vezényelek szerte a világon, tapasztalatom van a zenekarokkal való „gyors“ ismerkedésben. — És a művet...? — A Zoltán szimfónia partitúrá­ját már otthon is tanulmányoztam, elküldték nekem. — Hajlandó-e véleményét kifejte­ni a közönségnek, az olvasónak még a fesztivál kezdete előtt? — Érdekes mű, — ezt nem udva­riasságból, hanem meggyőződésből mondom. A szerző modern zene­szerzői technikát alkalmaz az er­délyi folklór feldolgozásával. Nem tudom, hogy a műben a népi ih­letésű témák eredetiek-e, vagy a szellemük népi ihletésű. Úgy vé­lem, hogy ez a jó, a helyes út, a népi zene szellemében komponálni. Bizonyos fokig a bartóki zene kö­vetőjének érzem Zoltán Aladár II. Szimfóniáját. A mű teljes egészé­ben modern, a dodekafon techni­kával írta a szerző. Az a vélemé­nyem, hogy a közönségnek nem lesz nehéz megértenie, hiszen asz­­szimetrikus hangzásai és szabad kombinációi nagyon színessé, érde­kessé teszik. Egy karmester számá­ra egyébként mindig érdekes meg­ismerni egy új művet, s ez alka­lommal különös öröm számomra, mert eddig nem volt sok alkalmam mai romániai szerzők műveit vezé­nyelni. Külföldön a klasszikus ze­neirodalom műveit dirigálom több­nyire. — Mi a véleménye a Marosvá­sárhelyi Zenei Napok repertoárjá­nak koncepciójáról? — Kellemes meglepetés a Vásár­helyi Zenei Napok repertoárja. És ha most még csak Zenei Napoknak nevezik is, úgy vélem, kezdete egy még nagyobb szabású zenei feszti­válnak. Remélem, hogy jövőre ope­ra- és balettműsorral is gazdagít­ják. A repertoár változatos és na­gyon örvendek, hogy nemzetközi hírű együtteseket és szólistákat is meghívtak. Nagyon jónak találom a repertoárban a régi és mai vásár­helyi szerzők műveinek bemutatá­sát. A helyi szerzők jelenléte sajá­tos jelleget ad az idei zenei na­poknak. — Tudjuk, hogy Ön már­ több nemzetközi zenei fesztiválon vett részt mint karmester. A koncertlá­togató közönséget, a lap olvasóit érdeklik az Ön sikerei, művészi p­á­­lyája. — 1956 óta vezényelek külföldön: Csehszlovákiában, Ausztriában, Dá­niában, Angliában, Hollandiá­ban, Olaszországban,­­a Szov­jetunióban, az Amerikai Egye­sült Államokban, Magyarorszá­gon és természetesen Romániában,­­ Marosvásárhelyen először. Sok időt töltök turén, de otthon is so­kat vezényelek. Művészeti vezetője vagyok a belgrádi kamarazenekar­nak, vendégkarmestere a belgrádi szimfonikus zenekarnak — 14 évig állandó karmestere voltam. Ezenkí­vül művészeti igazgatója a belgrá­di konzervatóriumnak és igazgatója a legnagyobb jugoszláviai zenemű­kiadónak. — Végezetül ígérje meg, hogy szombaton, miután elhal az utolsó taps is, megismerhetjük az Ön vé­leményét a zenekarról, úgyszintén gondolatait, benyomásait a vásár­helyi közönséggel való első talál­kozásáról. — Természetesen Én boldog le­szek, ha a zenei napok nyitó kon­certjének főműve, a Zoltán szim­fónia tetszeni fog a közönségnek. KOCH MÁRIA — INTERJÚ DZSURA JAKSICS JUGOSZLÁV KARMESTERREL, A NYITÓ HANGVERSENY VENDÉGMŰVÉSZÉVEL — Nicolae Ceausescu elvtárs találkozott Luis Carlos Prestes elvtárssal, a Brazíliai KP főtitkárával Csütörtök délután Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára találkozott Luis Carlos Prestes elvtárssal, a Brazíliai Kommunista Párt főtitká­rával, aki az RKP KB meghívásá­ra baráti látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. A fogadásnál jelen voltak a kö­vetkező elvtársak: Gheorghe Panu, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, _____________________­____________________ az RKP KB titkára, Constantin Va­­siliu, az RKP KB osztályvezető-he­lyettese. A megbeszélésen a felek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és megvitat­ták a mai politikai világhelyzet és a kommunista és munkásmozgalom több időszerű kérdését. A két párt képviselői megelége­déssel állapították meg, hogy fej­lődnek a Román KP és a Brazil KP közötti baráti és internaciona­lista szolidaritási kapcsolatok és hasonlóképpen hangsúlyozták azt az elhatározásukat, hogy tovább bővítik a kölcsönös kapcsolatokat, a vélemény- és tapasztalatcserét, a kétoldalú tájékoztatást mindkét párt és nép érdekében, a nemzet­közi kommunista és munkásmozga­lom egysége erősödésének ügye ér­dekében. A megbeszélés a meleg, barát­ság elvtársi légkörében folyt le. NORODOM SZIANUK KAMBODZSA ÁLLAMFŐJE BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT HAZÁNKBAN Csütörtök délelőtt Norodom Szi­ámik herceg Királyi Fensége, Kam­bodzsa államfője, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnöke és Mo­nique Szianuk hercegnő, Királyi Fensége befejezte hivatalos baráti látogatását, amelyet Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnöké­nek, a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsa elnökének, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkárá­nak és Elena Ceausescu elvtársnő­­nek a meghívására tett hazánkban. Norodom Szianik herceg és Mo­nique Szlanuk hercegnő, a Bucu­­resti—Otopeni nemzetközi repülő­térig Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel, valamint a következő elvtársakkal együtt tették meg az utat: Ion Gheorghe Maurer és felesége, Ele­na Maurer, Fazekas János, Stefan Andrei, Constantin Statescu, az Ál­lamtanács titkára, Corneliu Ma­nescu külügyminiszter, Marin Ale­­xie, Románia Szocialista Köztársa­ságnak a kambodzsai államfő mel­lé akkreditált nagykövete. Az útvonalat és a repülőteret Románia és Kambodzsa állami zászlói díszítették. A légikikötő központi pavilonjának homlokzatán Nicolae Ceausescu elvtárs és Noro­dom Szianuk herceg arcképe volt látható. A repülőtér központi plat­formján hatalmas transzparensen a következő szavak voltak olvasha­tók: „Éljen a román nép és a kambodzsai nép közötti barátság és harcos szolidaritás!“ A repülőtéren a kambodzsai nép követeinek búcsúztatására megje­lentek még a következő elvtársak: Gheorghe Panu, Gheorghe Radu­­lescu, Ilie Verdef, Gheorghe Cioa­­ra, Gere Mihály, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, a Nagy Nemzetgyűlés több alelnöke, számos központi intéz­mény és társadalmi szervezet ve­zetője, tábornokok. Jelen voltak hazánkban akkredi­tált diplomáciai képviseletek veze­tői és a diplomáciai testület több más tagja. A repülőtéren felsorakozott dísz­őrség tiszteleg. Mialatt elhangzik a két ország állami himnusza, 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. No­rodom Szianuk herceg és Nicolae Ceausescu elnök ellép a díszőrség előtt. A kambodzsai nép követei elbú­csúznak a Bucuresti­ben akkredi­tált diplomáciai képviseletek veze­tőitől, a repülőtéren megjelent ro­mán hivatalos személyektől. A ven­dégek válaszolnak a repülőtéren tartózkodó több ezer dolgozó ba­ráti éljenzésére, elbúcsúznak pár­tunk és államunk vezetőitől. Búcsúzáskor Norodom Szlanik herceg és Nicolae Ceausescu elnök melegen kezet szorít, megöleli egy­mást. Elena Ceausescu elvtársnő és Monique Szianuk hercegnő szívé­lyes búcsút vesz egymástól. Pioní­rok virágcsokrokat nyújtanak át a vendégeknek. A kambodzsai vendégek külön­­repülőgépe felszáll és elindul Al­bánia NK felé. Hazánk határáig a repülőgépet a román fegyveres e­­rők sugárhajtású gépei kísérik. (Agerpres) IV. OLDALON: NORODOM SZIANUK HERCEG KIRÁLYI FENSÉGE, KAM­BODZSA Államfője, a kambodzsai nemzeti egység­front ELNÖKE ROMÁNIAI HIVATALOS LÁTOGATÁSA AL­KALMÁBÓL ELFOGADOTT KÖZÖS NYILATKOZAT — 1972. június 19—22 — A lakosság zöldség- és gyilcsellátása Tegnap, június 22-én Marosvá­sárhely zöldség- és gyümölcsárusí­tó üzleteiben egy munkacsoport, a­­melyet Vasilica Lanjos elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bi­zottságának alelnöke vezetett, el­lenőrizte a zöldség- és gyümölcsel­látás helyzetét. Az ellenőrzés so­rán felszínre került, hogy a keres­kedelmi szervek, sok elárusító egy­ség felelőse arra törekszik, hogy változatosan és gazdagon, jó mi­nőségű áruval lássa el a lakossá­got. Megelégedéssel állapították meg, hogy a CLF Mihai Viteazul utcai 42-es számú egységében, mely­nek felelőse Borzási Balázs, az el­látás jó. Találtak itt zöldpaszulyt, uborkát, meggyet, paradicsomot, és sok más friss, jó minőségű árut. Hasonlókat észleltek a November 7 lakónegyedben lévő 19-es üzletben, ahol Baróti József az egységvezető. Az ellenőrzés során bebizonyoso­dott, hogy a lakosság jó ellátása az illetékesek hozzáállásától függ. Ahol hozzáértően, odaadóan és jól dolgoznak, nincs baj. Ott azonban, ahol a zöldség- és gyümölcsellá­tással megbízottak tevékenységé­ben hibák, mulasztások vannak, a vásárlók sok kifogásolni valót ta­lálnak. íme néhány példa erre is. A Cuza Voda utcai napipiacon az AGROCOOP üzletében az első és másod­osztályú paradicsomot az extra minőségű árán hozták forga­lomba, a vásárlótól 9,60 lejt vet­tek el 7,80 vagy 6 lej helyett. Ha­sonlókat észleltek a GOSTAT napi piacon lévő egységében is. Az eláru­sítók azzal érveltek, hogy ők így kapták az árut és így is adják el. Elfogadhatatlan érv. Érthető tehát, hogy az üzletvezetőket megbüntet­ték. Dicséretre méltó egyes üzletve­zetőknek az a törekvése, hogy az ország távolabbi megyéiből igye­keznek beszerezni azt az árut, amit az itteni termelőktől még nem tud­nak megkapni. Általában a termé­keket extra, vagy első osztályú mi­nőségben vásárolják. Igen ám, de amíg eljutnak Vásárhelyre, minő­ségük romlik. Emiatt szükséges, hogy az árut átválogassák,­ s mi­nőségüknek megfelelő áron hozzák forgalomba. Sajnos nem így csele­kednek. A zöldség- és gyümölcsér­­tékesítő központ vezetősége nem biztosít az áruválogatáshoz alkal­mazottakat az üzletekbe. Bizonyos termékek azért romla­nak meg, mert nem hozzák idejé­ben forgalomba. Attól viszont nem riadnak vissza egyes üzletvezetők, hogy a gyengébb minőségű árut a kiváló minőségű áron hozzák for­galomba. Megkárosítják így a vá­sárlót, de vétenek a törvény ellen is. A Tudor Vladimirescu lakóne­gyed 39-es számú egységében, — üzletvezető Kovács Jordana — jú­nius 22-én extra és másodosztályú paradicsomot hoztak forgalomba. A másodosztályú áron forgalomba hozott paradicsom szabványon alu­li volt, s az ellenőrök a raktárban 1­000 kilogramm első osztályú pa­radicsomot találtak. Az üzletve­zető azzal mentegetőzött, hogy előbb az extra minőségű paradicso­mon igyekszik túladni. Kovács Jor­­dánnt a helyszínen büntetésben ré­szesítették. Az ellenőrzés során megállapítot­ták, hogy a termelők a piacon á­­ruikat gondosan, frissen hozzák forgalomba. A minőségük jó, a sza­bott árakat is betartják. Ezzel szemben a Zöldség- és Gyü­­mölcsértékesítő Központ bódéiban észleltek nem válnak sem az ott dolgozók, sem a központ dicséreté­re. Ezek az egységek nem mindig töltik be árszabályozó szerepüket. Hiányoztak például a legkereset­tebb zöldségek, mint zöldborsó, zöldpaszuly, uborka, főzetök és a ritkításból származó gyökeresek stb. A zöldség- és gyümölcsértéke­­sítő központ egyik eladási egysége nem volt nyitva. Ha nincs szüksé­gük rá, miért nem adják át az AGROCOOP-nak, hiszen ez utóbbi eladási felülete nem kielégítő? A zöldség- és gyümölcsellátással megbízott kereskedelmi szervek ve­zetői nem kellene várjanak az ilyen ellenőrzésekre, hanem haté­konyan és gyorsan közbelépjenek a mulasztások, fogyatékosságok meg­szüntetéséért. Nem lenne szabad el­nézniük, hogy az egységek raktá­raiban gyengüljön az áruk minő­sége, vagy azt, hogy nem megfe­lelő áron és késve hozzák azokat forgalomba.

Next