Vörös Zászló, 1972. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1972-06-24 / 148. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 148 (6389) szám 1972. Június 24. szombat Ára 30 iáni M RKP ORSZÁLIS KIMEKPIWIM­ÍS 4 K­antösme m. évfordulóm tiszt­elei­­re Fokozódik a szocialista verseny lendülete Új egységek, új termékek Az Építőanyagokat Gyártó He­lyiipari Vállalatban több fontos intézkedést hoztak a termelés értékének növelése, a szocialista versenyben tett felajánlások ha­táridő előtti teljesítése érdeké­ben. Ezek közül megemlítjük, hogy a vállalat szovátai egysége keretében Szakadáton kvarc­homokbányát nyitottak, s annak kapacitását annyira növelték, hogy ma már hiánytalanul fe­dezni tudja a Tirnaveni Üveg­gyár szükségletét. Most azt ter­vezik, hogy a kitermelés fokozá­sával más megyék üveggyárai­nak is szállítsanak kvarchomo­kot. Hasonló törekvéssel talál­kozunk az illyésmezei (Szováta) kőbányánál, ahol egy nagy tel­­­jesítményű kotoró gépet állítot­tak nemrég üzembe. Ugyanakkor az ILMC nyárádszeredai egysé­gében megkezdték a minimax tűzoltó készülékek központosított javítását és töltését. Az újonnan beindult szekció a megye összes gazdasági egységeit, vállalatait, intézményeit kiszolgálja. Évi for­galma a számítás szerint körül­belül 2 millió lejt tesz ki, ami szintén hozzájárul a termelés értékének, a vállalat jövedelmé­nek gyarapításához. Újabb munka­sikerek Újabb munkasikerekkel köszön­tik a Galati-i, a vajdahunyadi és a resicai kohászok a párt Orszá­gos Konferenciáját, így például a Galati-i kohászati kombinát öntő részlegének munkakollektívája 1 080 tonna teljesítménnyel a­­kombinát létezésétől a legnagyobb nyersvas csapolást valósította meg. Vajda­­hunyadon 600 tonna acélt öntöttek kemencénként a két javítási idő között. Ugyancsak itt a 2. számú Martin öntödében június hónap­ban naponta átlag 90 tonnával ter­meltek terven felül. A szakminisztérium összpontosí­tott adatai szerint, az év kezdeté­től mintegy 22 000 tonna acélt és ugyanennyi öntöttvasat termeltek terven felül az olvasztárok. Megtakarított szerszámokkal valósítják meg a többlettermelést „Az 1972-es év egész többlet­­termelését a megtakarított szer­számokkal valósítjuk meg“ — hangzik a brassói Hidromecani­­ca üzemben kezdeményezett jel­szó. Az akció már az első na­­pokban nagy visszhangra talált az üzem munkakollektívájának körében. Számítások szerint a szer­számok ésszerű felhasználásával, az elhasznált szerszámok felújí­tásával és az optimális forgá­csolási módozatok alkalmazásá­val számottevően csökkenthetők a szerszámköltségek: 1 000 lej értékű árutermelésnél 13,20 lej­ről 10,80 lejre 1972-ben. A mezőgazdasági gépgyártók jelentik A mezőgazdasági gépgyártási, ja­vítási és szerelési ipari főválla­lat 13 nappal hamarabb teljesítette félévi tervfeladatát. A fővállalat 80 árokásó gépet, 95 fogasboronát, 34 billenőszekrényes takarmány­szállítót, 7 öntözőszivattyút, 700 szakszállító rakodólapot, 76 istálló­takarító berendezést, 500 sertés­etetőt, 17 keltetőt és jelentős meny­­nyiségű cserealkatrészt szállított a mezőgazdasági egységeknek. (Agerpres) Zöldségtermesztők háza táján A csend két értelemben Majdnem teljes csend uralkodott ezen a napon mind az ákosfalvi, mind a csíkfalvi zöldségesben. A rend azonban mást-mást takart. — Épp most váltunk át egy ú­­abb munkaszakaszra — mondja Vidi András, az ákosfalvi farm ve­­zetője. —• A borsó cséplését befe­­eztük, az ápolási munkákkal na­prenden vagyunk. Készülünk a násodvetésre, a permetezésre, a magonya kiszedésére. Csupán az üvegház tájékán esz­­elni némi mozgást. Javában folyik­­ paradicsomszüret. És ez szó sze­rin értendő. Az egy hektárnyi, te­­■ület már több mint hat vagon pa­radicsomot és 1,2 vagon uborkát idott, de az avatatlan fel nem fog­­lalja, honnan. Úgy áll még a pa­radicsom a szárakon, mint a szőlőf­ürtökben. — Hát igen — ismeri el a szak­ember. — Jól sikerült az idén az ■lsó ciklus. Várakozáson felül ho­lott. Igaz, meg is adtuk a módját. Isak istállótrágyát nem kevesebb, mint 15 vagonnal kapott a föld. Várakozáson felüli termés, bősé­­ges jövedelem. A farm évi jövedel­­mi tervének közel felét már teljesí­­ette. A paradicsomból, uborkából, sipőspaprikából és más egyebekből öbb mint 600 000 lejt bevételeztek, A paradicsomból még mintegy két ■agonra számítanak. A párt Or­­zágos Konferenciája és a Köztár­aság kikiáltásának 25. évfordulója tszteletére tett vállalásuk teljesíté­­e tehát máris biztosított. Igaz, ala­­posan ki is használják a termőfe­­ületet. A hajtatóházban például a paradicsompalántát nevelték elő, utána bevetették csipőspaprikával, amit mind értékesítettek, s most már újra palántanevelde. A máso­dik termelési ciklushoz készítik a paradicsomot. A borsó helyén ide­jében elvégezték a szántást, a ta­la­jelőkészítő munkálatokat, ugyan­is, tíz hektárt uborkával vetnek be. Az ákosfalvi csend tehát csak látszólagos. Jó eredményeket, szor­galmas munkát takar. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy zökkenő­­mentes a munka. A növényápolás épp elég fejtörést okoz a farm ve­zetőjének, mert mindössze 15 ál­landó munkaerővel rendelkezik. De a szomszédos somosdiak sokszor ki­segítik, a gazdaság vezető tanácsá­val egyetértésben, onnan hoznak munkaerőt, amikor szükség van rá. Sőt Kendről is jön naponta 15—20. Nem a legjobb megoldás, de a gaz­daság nem győzi munkaerővel. Többletkiadás, viszont az ápolási munkák elhanyagolása nagyobb károkat okozna. Csíkfalván már idegesítőbb a csend. Sehol egy fia lélek. A köz­pontból a jobbágyfalvi részlegre irányítanak. Ott azonban megint csak a csend fogad, no meg a gyo­­mos parcellák. A sorok között ki­irtotta ugyan a traktor, de annál dúsabb a sorok mentén. Végre a búzaházi út mellett aka­dunk rá a zöldséges „brigádra“. Tizenkét asszony szedi a burgonyát, amelyet traktor hoz felszínre a de­rékig érő gyom közül. A farmveze­tő nem is titkolja elkeseredését. — Mire lehet menni tizenkét asszonnyal hatvan hektár zöldsé­gesben, amelynek minden egyes parcellája kapát igényel? Még sze­rencsénk van Dénes István gépke­zelővel, aki nagyon érti a dolgát. Nagyrészt ő ültette el géppel a pa­lántákat, s többször megkapálta mind a gyökereseket, mind a ká­posztát, burgonyát és más zöldség­fajtákat. A zöldséges azonban alaposan megsínylette a kézi munkaerő hiá­nyát. Talán csak a paprikára és petrezselyemre lehet elmondani, hogy olyan munkát kapott, ami­lyenre szüksége van. A tizenkét asszony, habár szorgalmasan dol­gozik, nem győzi. A tavasszal, a­mikor megszervezték a munkát, úgy határoztak, hogy a mezei bri­gádok majd segítenek. De a farm vezetőjének véleménye szerint ez a segítség azóta is késik. Idegen munkaerőt nem alkalmaznak, mert akkor még az a néhány asszony is otthagyja őket, mivel az idegenek­nek készpénzben kell fizetni. Sze­rintünk azonban a gyomok több kárt okoznak. Hasonló panaszok más zöldsé­gesekben is felvetődtek, egészen ad­dig, amíg a vezető tanács kézbe nem vette az ügyet, munkaerőre osztotta ki a zöldségest is, a globá­lis akkord előírásai alapján. Mert az, hogy a mezei brigádok majd segítenek, csak fél megoldás­ segí­tenek, amikor már az ő földjükön nincs munka, a gaz azonban addig alapos vámot szed a zöldséges ter­méséből. Nem ismerjük a csíkfalvi vezetők véleményét ebben a kér­désben, hisz nem sikerült találkoz­ni velük, de bízunk abban, hogy mindent megtesznek a zöldséges talpraállításáért. Hat vagon paradi­csom leszedése után ilyen az ákos­falvi üvegház. Hidi András mérnök méltán büszke a termésre Nyolc kisipari szövetkezet teljesítette félévi tervét A Kisipari Szövetkezetek Ma­ros Megyei Szövetségéhez tarto­zó nyolc szövetkezet munkakö­zössége jelentette félévi előirány­zatának határidő előtti teljesí­tését. Marosvásárhelyen a Mo­bile, az Arta-Lemn és a Higie­, na, Segesváron a Prestarea és a Sporul, Régenben a Progresul, Ludason a Deservirea, míg Nyá­­rádszeredában a Nirajul szövet­kezetek dolgoznak már július hónapra. A dolgozók szorgalmas, jó munkájukkal tökéletesítik a felek kiszolgálását, ugyanakkor növelik szövetkezetük jövedelme­zőségét. A régeni fások eredményeiből Tegnapig 640 000 lej értékű ter­méket adtak előirányzaton felül a Régeni Faipari Egység dolgozói: 2 000 köbméter fenyőrönköt, 1 000 köbméter tölgy- és 800 köbméter más farönköt, 700 köbméter bá­nyafát, valamint 9 000 köbméter papírfát. A fadöntők közötti vetélkedésben a Cogona Cepurita nevű vágtér halad pillanatnyilag az élen, illet­ve az ott dolgozó brigádok, Man Zaharie és Feier Traian vezeté­sével. Sürgősen tárolóba minden szál takarmányt! M­ár megérkeztek megyénkből az első hírek az árpaaratás kezdetéről, de a termelőszövetke­zetek határában még mindig ezer meg ezer tonna takarmány vár betakarításra, tárolásra. A Ludas környéki 32 termelőszö­vetkezetben például több mint 9 000 hektárról kaszálták le a természetes és vetett takarmá­nyokat, eddig azonban alig va­lamivel több, mint 6 600 tonna került a tárolókba. Kézenfekvő tehát, hogy a megyének ebben a részében is elsősorban a szál­lítás ütemének fokozására kell összpontosítani a figyelmet. Fontosnak tartjuk szorgalmazni a korai silózást is. E tekintet­ben csupán a bogáti, csapói, szentpáli, grindeni, sármási, Papiu Ilarian-i termelőszövetke­zetek teljesítménye említésre méltó. De maradjunk csak a szállítás­nál. Jó szervezőmunkáról, gon­dosságról tettek tanúságot e te­kintetben a mezőmadarasiak. Végeztek a 167 hektáron ter­mesztett lóhere kaszálásával,­­ a 30 fogat, egy teherautó és 2 traktorutánfutó beállításával 250 tonna jó minőségű takarmányt tároltak. A szomszédos bándi mtsz-ben 172 hektárról kellett levágni a lóherét, 173 hektárról a szarvaskerepet és 180 hektár­ról a természetes füveket. A jó munkaszervezés, erőelosztás nyo­mán a lekaszált lóhere több mint 90 százalékát már tárol­ták is. A természetes füvekből még 10 hektárnyinak a lekaszá­lása maradt el, a már beszárí­tott mennyiségből 70 tonnát tá­roltak. Ezekben a napokban is minden szállítóeszközt munkába állítanak, hogy a kiváló minősé­gű takarmányukból egyetlen szál se vesszen kárba. A madarasiak, bándiak mód­szereit minden egységben hasz­nosíthatják, gondolunk itt első­sorban a szengyeliekre, tóháziak­­ra, szabédiakra, trineai-iakra és másokra, akik a jelenlegi ütem­mel még talán hetekig is elhúz­hatják a takarmányok szállítá­sát. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT a Guinea-Bissau-i és Zöldfoki-szigeti Afrikai Függetlenségi Párt Amilcar Cabral főtitkár vezette küldöttségével Péntek délben Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára találkozott a Guinea- Bissau-i és Zöldfoki-szigeti Afrikai Függetlenségi Párt küldöttségével, amely Amilcar Cabral főtitkár ve­zetésével baráti látogatást tesz Ro­mánia Szocialista Köztársaságban, az RKP KB meghívására. Részt vettek a következő elvtár­sak: Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Stefan Andrei és Ion Dinca, az RKP KB titkárai, Ghizela Vass, az RKP KB tagja. Kifejezve teljes megelégedésüket a két párt közötti baráti, sokoldalú támogatási és harcos szolidaritási kapcsolatok fejlődése fölött, az RKP és a SZAFP képviselői meg­állapodtak, hogy e kapcsolatokat a legváltozatosabb utakon és eszkö­zökkel bővítik és kiszélesítik, né­peink barátságának, az antiimperia­­lista világerők egysége ügyének ja­vára. Az SZAFP küldöttsége nevében Amilcar Cabral elvtárs tolmácsol­ta Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szi­­getek harcosai és népe üdvözletét a román népnek, a Román Kommu­nista Pártnak és Központi Bizott­ságának, Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, s újból kinyilvánította baráti, szolidaritási érzelmeit és csodála­tát a román nép iránt, amely sike­resen harcol az RKP vezetésével a szocialista társadalom felépítéséért, a haladásért, a nemzetközi egyetér­tésért és együttműködésért. A. Cab­ral elvtárs úgy értékelte, hogy a román nép sikerei jelentősen elő­mozdítják annak a harcnak a győ­zelmes kibontakozását, amelyet a népek vívnak az imperializmus el­len, az emberiség békéjéért és ha­ladásáért. Nicolae Ceausescu elvtárs az üd­vözletért köszönetet mondva, tolmá­csolta a Guinea-Bissau-i és Zöldfoki­­szigeti felszabadítási mozgalom ösz­­szes harcosainak a román nép, az RKP Központi Bizottsága és a ma­ga meleg üdvözletét, s teljes támo­gatásról biztosította őket a portugál kolonializmus uralmának felszámo­lásáért vívott igazságos harcukban; teljes sikert kívánt nekik a szabad­ságra, nemzeti függetlenségre, tár­sadalmi haladásra irányuló eszmé­nyeik megvalósításához. A megbeszélések a teljes kölcsö­nös megértés és meleg barátság lég­körében folytak. ★ Nicolae Cseaușescu elvtárs ebéden látta vendégül az SZAFP küldött­ségét. SOK SIKERT! Nagy öröm részese lenni egy olyan hagyomány születésének és intézményesedésének, amelyet kezdettől a dolgozók széles tömegeinek rokonszenve kísér. Még tartalmasabb, még élményszerűbb örömünk akkor, ha ez a hagyomány a művészet egyik magasrendű ágában csírázik és bonta­kozik ki — a szimfonikus zenében. Céltudatos és következetes folyamat az, amelynek tanúi vagyunk: az igazi szellemi értékek gazdag tárházának mind teljesebb birtokba­vétele a széles tömegek által; ezek az értékek nagyszerű erkölcsi és esztétikai vonásokkal nemesítik a szocializmus és a kommunizmus építőjének személyiségét. Természetes dolog ez, mivel pártunk egyik legfontosabb gondja a dolgozók állandó sokoldalú nevelése; bőkezűen biztosít egyre jobb feltételeket a szellemi élet fejlődéséhez, melynek legfőbb jellegzetessége, eszme- és eszménygazdagsága, korunk embe­rének boldogságra és erkölcsi tökéletesedésre való törekvését fejezi ki. A „Marosvásárhelyi Zenei Napok“ másodszor megrendezett fesz­tiválja a szakembereken kívül a zenekedvelők ezreinek figyelmét köti le, mindenekfölött azonban újabb szerencsés alkalom a román és az egyetemes zenealkotás vitathatatlan értékeinek magas színvo­nalú megszólaltatására. A műsor tematikai és stilisztikai változatos­sága, a résztvevő együttesek és előadóművészek kiváló művészete ré­vén mind határozottabban rajzolódik ki ennek, a hazánk zenei életé­ben élénk visszhangot keltő fesztiválnak a sajátos profilja. Abban a lelkes hangulatban, amivel megyénk román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozói készülnek, egész népünkkel egyetemben a Román Kommunista Párt közeledő Országos Konfe­renciájára és a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulójára, a „Ma­rosvásárhelyi Zenei Napok“ e vidék szerény tisztelgése szeretett ve­zetőnk előtt. Maradéktalan sikert kívánok a második „Marosvásárhelyi Zenei Napoknak". NICOLAE VEREȘ, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára, a Megyei Néptanács elnöke . A „Marosvásárhelyi Zenei Napok“-ra immár másodszor kerül sor; újabb lépést jelent ez afelé, hogy megyénk zenei-művészeti éle­tének hagyományává váljanak. A szimfonikus zenének ez a nagyszerű fesztiválja, amely a je­lenlegi ötéves terv első esztendejében született, ebben az évben pár­tunk és népünk élete két kiemelkedő eseményének lelkesítő és erőt fakasztó kisugárzásában zajlik. A Román Kommunista Párt Orszá­gos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltásának 25.évfordulója az a két nagy esemény, amelyet szerényen és hittel szolgál. Az idei fesztivál műsora, amely a román és egyetemes szimfoni­kus, vokálszimfonikus és kamara­zene elismert értékű alkotásait köti csokorba, tíz nap leforgása alatt olyan tekintélyes — román és kül­földi — együtteseket és előadóművészeket vonultat fel, akiknek jelen­léte megtiszteltetés számunkra. Szívből teljes sikert kívánok a második „Marosvásárhelyi Zenei Napoknak“, azzal a meggyőződéssel, hogy remek alkalmat nyújtanak a zenekedvelőknek a magasrendű szellemi-esztétikai értékekben való gazdagodásra. IULIU MOLDOVAN, a Maros megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke Nyitány Sokan játszották már azt a já­tékot, melynek feladványa: me­lyik tíz zeneművet vinné magá­val egy „végtelen“ űrutazásra, vagy melyik tíz mesterműért hagyná veszni az összes többit, adott esetben? Persze, az ered­mény sohasem a tíz „kiválasz­tott“ opusz, mert a végtelen ze­ne világából így és egyben he­lyesen választani lehetetlen. Mégis van ebben valami izga­tó, mégpedig az, hogy milyen szempontok szerint részesítsük előnyben egyik vagy másik ze­neművet. Kicsiben m­idenki valami hasonlót játszik, amikor egy tíznapos hangversenysoroza­tot­ tervez, teszem fel a­­Maros­vásárhelyi Zenei Napok műso­rát. A Filharmónia kollektívája is ezt tette, amikor másodszor vágott neki egy igényes zen­ei fesztiválnak és választott a számtalan variáns közül. Most, amikor a mai napon felhang­­zanak a zene ünnepének nyitó akkordjai, már tisztán láthat­juk, hogy milyen sokat is vár­hatunk ezektől a jól átgondolt műsoroktól és előadóiktól egy­aránt. A tavalyi kezdet bomba­siker volt, váratlanságával, új­donságával és nem különben tartalmasságával hatott. De tel­jes joggal hangzottak el utóla­gos kritikai megjegyzések is, hogy nem volt „jellege“, hogy nagyon is tarka volt, és hogy hiányoztak a helyi szerzők ere­deti műveikkel (egy-két kivétel­től eltekintve). Most, amikor a jelenlegi, igen mutatós műsor­füzetet tanulmányozom, világo­san látom belőle, hogy az egye­nesen izgalmasnak ígérkező mű­sor-sorozat már a tavalyi ta­pasztalatok felhasználásával szü­letett. Mi az, amit ez alkalom­mal a maro­svásárhelyi (és rész­ben a segesvári és székelyud­varhelyi) zenehallgató számára tartogatnak a Zenei Napok aktív vezetői, Szalmán Lóránt, Csíky Boldizsár, no meg az egész mű­vészi együttes? Jelentősnek tar­tom mindenekelőtt a tapaszta­latcsere lehetőséget, amit e fesz­tivál nyújt, tanulságosan a he­lyi művészek és érdekesen a ze­neszerető számára. Szimfonikus Dr. BIBEK LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) Tengerpart 1972 Több mint 70 kilométert tett meg a riporter, hogy bemutathassa, mi­lyen újdonságokkal várja a román tengerpart a vendégeket. Szóba állt építőkkel, üdülőhelyek vezetőivel és az ONT több vezetőségi tagjával. Csodálatos a kilátás a Riviera szálloda 14. emeletéről! lent Ma­maia zöld gyepszőnyege tárul elénk, virágok tízezrei tarkítják a tájat. Mindenütt szállodák, villák, ven­déglők, üzletek stb., láthatók. Ma­­maia öt új úszómedencével gazda­godott a Perla, a București, a Ma­jestic, a Modern és a Dorna szállo­da körül. A Tabácári- tó partján egy hatalmas román stílusú bazár­sor nyílt meg, s új söröző, új vil­lák, miniszállodák stb., várják a vendégeket. A mamaiai kemping kibővítésével 2000-rel több vendé­get fogadhat. Észak-Efórián és Dél-Efórián nagy gondot fordítottak a kényelem fokozására, az elszállásolási, élel­­meztetési és szórakozási lehetősé­gek bővítésére és változatosabbá tételére. Mindkét üdülőhelyen új vendéglők, sportuszodák, kereske­delmi egységek, tenisz- és minigolf­pályák épültek, a régi étteremeket korszerűsítették. A legtöbb újdonsággal a Fekete­tenger délvidéki üdülői rendelkez­nek. Csupán Neptunon hat új szál­loda épült mintegy 2000 férőhellyel, Jupiter és Venus között újabb há­rom szálloda épül saját vendéglő­vel. Újabb éttermek, tucatnyi uszo­da, üzletek és sporttelepek épülnek a Pajura, a Vulturul és Cocorul szálloda mellett. . Az utóbbi­ években a tengerpart 8000 férőhellyel, 16 vendéglővel, 32 uszodával, 13 minigolf-pályával, három bowling-teremmel, számos sportpályával, bárokkal,, cukrász­dákkal, üzletekkel, óvodákkal, e­­gészségügyi egységekkel stb., bő­vült. Javul a turisztikai szolgálat is. Ennek érdekében előkészítő és továbbképző tanfolyamokat szer­veztek a szállodai személyzet, a pincérek részére, az üdültetési szolgáltatások más tagjai számára. A román tengerpart több mint kétmillió vendéget vár a nyárra. Szórakoztatásukra több mint 500 kulturális-művészeti előadást, or­szágos versenyeket, fesztiválokat, művészeti kiállításokat, belföldi és külföldi kirándulásokat, múzeumi látogatásokat szerveznek. Mindez arról tanúskodik, hogy tengerpar­tunk vonzóbb, mint bármikor, és biztos, hogy nagyobb elismerésnek fog örvendeni a nemzetközi turiz­musban. NICOLAE SIMION

Next