Vörös Zászló, 1972. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1972-07-04 / 156. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA «■ *■ IS A KÖZTÁRSASÁG XXV. ÍVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Lendületes munkával az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért (Folytatás az 1. oldalról) kötelességtudóan végzi feladatát, a legmerészebb vállalások teljesítése elöl is elgördülnek az akadályok. Nem lesz könnyű 1,4 millió db tég­lával túlszárnyalni az évi tervelő­irányzatot, de a gyártási technoló­gia további javításával és a műszaki fegyelem fokozásával nemcsak többlettermelést, hanem a minőség javulását is elérhetik. Tulajdonkép­pen erre alapoztak, amikor célul tűzték ki, hogy az I. osztályú tégla részarányát 85 százalékról 94 szá­zalékra emelik, s a kiviteli tervet 400 000 db téglával túlszárnyalják. Maga a tény, hogy a meggyes­falvi téglagyár több országba ex­portálja fő termékét, a téglát, bi­zonyítja, mennyire komolyan veszi munkaközössége a minőség kérdé­sét. Alapszervezeti közgyűléseken elemezték e fontos problémát, a javaslatok alapján intézkedési ter­vet dolgoztak ki, amelynek előírá­sai a kitűzött határidőre megvaló­sultak. Egyetlen minőségi reklamá­ciójuk sem volt az idén, s a selejt­százalék leszorításával mintegy 30—50 000 db téglát mentenek meg havonta. Az üzemi pártbizottság rövidesen kerekasztal-értekezletre hívja egybe a vállalat műszaki sze­mélyzetét, élenjáró dolgozókat, hogy utána újabb intézkedéseket hozhassanak az exporttermékek mi­nőségének további javítására. Az alapszervezeti közgyűléseken meg­vitattak más fontos termelési prob­lémákat is. Mint ismeretes, pártunk központi vezetősége minden párt­­szervezet feladatául tűzte a szi­gorú takarékossági szellem meg­honosítását. A pártbizottság gaz­dasági komissziója néhány hónappal ezelőtt részletes tanulmányt készí­tett a nyers-, üzem- és fűtőanyag­­takarékosságról, amit alapszervezeti közgyűlésen is megvitattak. Az el­hangzott javaslatokkal kiegészítve olyan intézkedéseket hozhattak, a­­melyeknek jótékony hatása mind jobban megmutatkozik. A fajlagos fogyasztások csökkentéséből szár­mazó megtakarításnak is része volt abban, hogy az év öt hónapját másfél millió lejes többletjövede­lemmel zárhatták. A kommunisták példamutatásának mindenkor fontos nevelő szerepe van a mindennapi termelésben. E­zért a közgyűlésen is követésre méltó példaként állították Bíró István, Ungur Gavril és Teodor, Székely András, Páll Lajos, Nagy Lajos, Bucur Dánila, Mózes György, László Lázár, Kiss József, Fodor Sándor, Ambrus Elemér, Balázs Lajos és több más kommunistát, akik dicséretes módon teljesítik szakmai és pártfeladataikat. Ugyan­akkor megrovásban részesítették az olyan párttagokat, mint Béres Mó­zes, Bucur Vasile, Marosi Mózes, Németh István, Tatár Péter, akik főleg a pártfegyelemmel állnak hadilábon. A pártalapszervezet bá­rójának és az egész tagságnak eré­lyesebben kell fellépniük a jövő­ben a fegyelemsértőkkel szemben. A közgyűlés felszólalói kifejezték meggyőződésüket, hogy az elhang­zottak alapján és az elfogadott ha­tározat életre keltésével új tarta­lommal telítődik a dolgozók szo­cialista versenye, fokozott lendüle­tet kap az alkotó munka, s az egész gyár méltó módon köszönti a két nagy eseményt, a közelgő Or­szágos Konferenciát és Köztársasá­gunk kikiáltásának negyedszázados évfordulóját. ­i Országos Konferencia küldöttei Vajda Katalin A gernyeszegiek gazdasági eredményei megye­­szerte jól ismertek, sőt amióta a tejtermelésben el­ért sikereikért megkapták a Munkaérdemrend I. fokozatát, hírnevük a megye határain is túljutott. Persze, aki járt az mtsz-ben, az tudja, hogy a­­ger­nyeszegiek nemcsak a fejőstehenek tenyésztéséhez, hanem a növénytermesztéshez is értenek. Az el­­­múlt évben például hektáronként búzából közel 2­000 kilót, cukorrépából pedig SÖ Öt­ö kit­őt­ fakasí­tottak be.­­ Az mtsz pártbizottságának titkára állítja, s ez egyébként a vezető tanács véleménye is, hogy a kommunisták példamutató munkájának döntő sze­repe van a gazdasági sikerek elérésében. Vajda Katalin egyike azoknak, aki példás munkájával, szorgalmával, magatartásával kivívta nemcsak a párttagok, hanem az összes község­beliek nagyrabecsülését, elismerését és szeretetét. Mint az mtsz pártbizottságának és vezető ta­nácsának tagja s községi néptanácsi képviselőként fáradhatatlanul munkálkodik a közösség javára, a gazdaság fejlődéséért, előre lendítéséért, a község rendezéséért, szépítéséért. Tömérdek társadalmi munkája mellett a me­zőn is derekasan helytáll. Bárhová küldik dolgozni, nem mond nemet. Évente rendszeresen 120—150 munkanapot teljesít. Vajda Katalint nagy megtiszteltetés érte. Oda­adó munkájának, magatartásának elismeréseként megválasztották küldöttnek pártunk Országos Kon­ferenciájára, hogy tolmácsolja a magas fórumon e tájak kommunistáinak pártunk iránti forró szere­­ tetét, harcos üdvözletét és azt az elhatározását, hogy készek mindent megtenni a mezőgazdaság fejlesztésére kijelölt program valóra váltásáért. Nyári inget őszire, de Lehet hamarabb is Riporter: Kérdés helyett elnon­­lom a következő esetet. Véletlenül túrója voltam annak, hogy valaki nyári inget akart varratni, egyik műhelyből a másikba járt, de egy hónapnál hamarabb sehol sem vál­­allták. Nem volt nehéz kiszámítan­i, hogy körülbelül annyit hordja­k idén az új inget, amennyit, a­lmodában állít az anyag. A kérdés­­, tud-e valami biztatót mondani - BESZÉLGETÉS FARCZÁDI LAJOS ELVTÁRSSAL, A TEX­­ILA MURES SZÖVETKEZET AL­ELNÖKÉVEL — megrendelőknek a határidő csök­­entéséről? Farczádi Lajos: Mi is tapasztal­­ik, hogy más évektől eltérően, az­­én a fehérnemű varrodáinkat ka­­bcitáson felül igénybe vették. En­de oka, hogy az üzletekben nincs­egfelelő választék nyári ingből, sen úgy segítettünk, hogy nagy ennyiségű kész inget küldtünk ki szövetkezet marosvásárhelyi üz­­leibe. Nem akarok nekik reklám­ot csinálni, de azt hiszem, ezek ingek megnyerik a vásárlók téz­­isét. Riporter: Aki rendelt inget akar, nak hiába adnak konfekcióst. Farczádi Lajos: Sok igazság van ben, de azt hiszem, egy része a­­grendelőknek azért akar ven­­t inget, mert készen nem kap. Riporter: Jó, fogadjuk el részben a feltevést. Marad a konkrét szet. Valaki rendelni akar egy­et, s egy hónapot kell várnia, nem megengedhető, remélem, Den egyetértünk. arezádi Lajos: Igen. De azt hi­szem, a hónap egy kicsit túlzás. S erről legjobb volna a helyszínen meggyőződni. Nem beszélve arról, hogy a Divatházunkban, ahol kivá­ló munkát végeznek, nincs elég megrendelés, mert az emberek még nem szoktak oda. Riporter: Mellesleg s­zólva, azok­ban a napokban a Divatházban sem vettek fel megrendelést, mert be­teg volt a felelős. Farczádi Lajos: Ez is igaz, de az nagyon rövid ideig tartott. Semmi­­esetre sem egy hónapig. Máskülön­ben nemrég elemeztük a közszol­gáltatás helyzetét, s azt kielégítő­nek találtuk. Egy férfiöltöny 7 nap alatt, a ruhatisztítás 4—5 nap alatt, s a mosás is körülbelül ennyi idő alatt készül el. Tehát felkészültünk a nyári csúcsidényre. Sajnáljuk, hogy mégis előfordulnak ilyen ese­tek. De nem ártana, ha amint ja­vasoltam, a helyszínen is meggyő­ződnénk a reális helyzetről. Riporter: Nem nagyon bízom az ilyen vizsgálatban, mert ha az al­­elnök is ott van, hát... hogy is mondjam, nagyobb az előzékeny­ség. De megpróbálhatjuk. A Bolyai utcai fehérneművarro­­dás­ban a felelősök arról biztosí­tottak, hogy két hét alatt elkészí­tik az inget. Ha többet nem, annyit nyertünk a helyszíni szemlével, hogy hivatalosan is a megrendelők" tudomására hozhatjuk. KÉT HÉT a határidő, ami az eddigi egy hó­naphoz képest haladás. Riporter: Nem marad más hátra, minthogy ezután is jó hírrel szol­gáljunk olvasóinknak, az önök megrendelőinek is. Farczádi Lajos: Ez az óhaj vezé­rel bennünket is. SIMON ERVIN A Rapid nyerte a kupát Vasárnap este a tavaszi lab­darúgó-idény záróakkordjaként került sor Románia Labdarúgó Kupájának döntőjére, a Rapid és a petrozsényi Jiul között. A mérkőzést a fővárosi vasutascsa­pat Marin Stelian 3. percben és Neagu 27. percben rúgott góljai­val 2-0-ra nyerte. A Rapid tehát 30 év után új­ból birtokába vette a kupát. A fővárosi vasutascsapat utoljára 1942-ben győzött a kupában, az­óta háromszor jutott el a döntő­be, de mindhárom alkalommal vesztesként kellett elhagynia a pályát. A Rapid az egyetlen fővárosi csapat, amely ebben az évben sikert ért el valamelyik hivata­los rendezvényben, így ő képvi­seli hazánkat a Kupagyőztesek Kupájában. A kupadöntő előtt játszták le az országos ifjúsági bajnokság döntőjét. Itt is vidéki siker szü­letett. A kolozsvári „U“ ifjúsági csapata Eremia két góljával 2—1 (0—1) arányban győzött a fővárosi Dinamo ifjai ellen. Tehát nagy vidéki fölénnyel ér véget a hivatalos labdarúgó évad. Bajnokcsapat a Pitesti-i FC Arges. Ő indul tehát a Baj­nokcsapatok Európa Kupájában. A következő két helyet elfogla­ló együttes, az aradi UT és a ko­lozsvári „U“ vesznek részt az UEFA Kupában. A negyedik he­lyet elfoglaló ASA képviseli ha­zánkat a következő Balkán Ku­pában. És végül az egyetlen fő­városi csapat, a Rapid indul a Kupagyőztesek Kupájában. Nemzetközi tekemérkőzések Marosvásárhelyen Szombaton a marosvásárhelyi Vointa férfi és női csapata az NDK- beli Aktivist Espenhain együtteseit látta vendégül. A férficsapatok ta­lálkozóját a Vointa nyerte 5110 —4945 pontarányban. A csapat leg­jobbjai Ördögh István 884, Soós Károly 870, és Ioan Pacurar 868 pont voltak. A női csapatok mér­kőzését a vendégek nyerték 2343 —2335 pontarányban. A győztes csa­pat legjobb versenyzője Marion Wilke volt, aki 403 fát ütött. A Vointából a legjobb teljesítményt 420 fával Szilágyi Erzsébet érte el. Szombaton a Bajnokcsapatok Eu­rópa Kupája keretében Románia múlt évi férfi bajnokcsapata, a marosvásárhelyi Vointa, Magyaror­szág és Jugoszlávia bajnokcsapatai, a budapesti Ferencvárost és a zág­­rábi Medvescsuk­ot látja vendégül. A találkozókra a Vointa pályán ke­rül sor. Jól kezdtek a Muresul birkózói A marosvásárhelyi Muresul kö­töttfogású birkózó­csapata az A-osz­­tályba jutásért kiírt minősítő mér­kőzés zónaszakaszában vasárnap a balánbányai Minerul-lal és a kéz­­divásárhelyi Metalul-lal mérkőzött. A marosvásárhelyi csapat mindkét ellenfelét legyőzte, a Minerult 38—2, a Metalult pedig 34—8 arány­ban. A marosvásárhelyi csapatból jó szereplésükkel kitűntek Virgil Cotoi, Balázs József és Mátéi Ioan. A Chimia — Marosvásárhely municípium labdarúgó bajnoka Marosvásárhely 1971—1972. évi labdarúgó-bajnokságát a Vegyi­kombinát csapata, a Chimia nyerte. Az együttes kiemelkedő eredményt ért el, a lehetséges 44 pontból 41-et szerzett. Főleg a ta­vaszi fordulóban nyújtott szép tel­jesítményt, amikor mind a tizenegy mérkőzését megnyerte, 47 gólt rú­gott és mindössze 2-t kapott. A csa­pat jelenleg a megyei bajnokságba jutásért kiírt selejtezőkben vesz részt, szép sikerrel. Az első fordu­lóban a rácsi Fuligerul ellen meg­nyerte mindkét mérkőzését, most pedig a felfalui Cáramida ellen győzött fölényesen. A csapat játé­kosai és vezetői lelkiismeretes te­vékenységet fejtenek ki, hogy a fia­tal együttes minél szebb sikereket érjen el. Képünkön a Chimia csa­pata (balról jobbra) Kerekes Gyula, Musea Ioan (a csapat instruktora), Vass Zoltán, Hanu Bazil, Vácar Valér, Zibeleanu Valér, Florea Si­­mion, Harkó Lajos, Bordi Árpád, Agyagási Sándor (csapatkapitány), Németh János mérnök (a labdarúgó szakosztály elnöke), Bálint Ulászló. Alsó sor: Feketics István, Ranicz Imre, Dézsi Imre, Moldovan Ghe­­orghe, Veress Sándor. Újabb tömegsport-rendezvény Maros megyében A Maros megyei Testnevelési és Sport Tanács elhatározta, hogy a tömegsport fejlesztése céljából két új kupaversenyt indít. A női spor­tolók részére a Femina, a férfi­sportolók részére pedig a Maros és a Küküllő Serleget írja ki. Ez a rendezvény lehetőséget ad a sport­­tevékenység folytonosságának biz­tosítására és egyben újabb és újabb ifjakat von be a rendszeres sporto­lásba. Ezeken a serlegversenyeken az üzemek és falvak, intézmények és iskolák, szövetkezetek, kereske­delmi egységek, mtsz-ek dolgozói indulhatnak. A Femina serlegért a résztvevők az alábbi sportágakban versenyez­nek: atlétika (futás, ugrás, dobás), kézilabda, úszás, röplabda és lab­darúgás. A Maros és a Küküllő serlegért a férfi versenyzők a kö­vetkező sportágakban versenyez­nek: atlétika, birkózás, úszás, lab­darúgás, röplabda, kézilabda és tu­risztikai tájékozódás. Mindkét serlegversenyt három szakaszban bonyolítják le. Az első szakaszban a sportegyesület kere­tében versenyeznek a résztvevők, a második szakaszban az egyazon helységben működő sportegyesüle­tek közötti vetélkedőikre kerül sor, míg a harmadik szakasz a megyei döntő, amelyet Marosvásárhelyen rendeznek meg. A Femina serleg szakaszai a kö­vetkezők: első szakasz július 1—29, második szakasz július 30-augusz­­tus 6, harmadik szakasz augusztus 12—13. A Maros és Küküllő serleg szakaszai: július­­-augusztus 5, au­gusztus 6—11, augusztus 19—20. Selejtező mérkőzések A c osztályba jutásért Construct- Montaj Kolozsvár — Medve-tó Szováta 0—1 (0—0). Ko­lozs és Maros megye labdarúgó baj­nokcsapatainak első mérkőzésén a szovátai együttes jó játékkal meg­érdemelt győzelmet aratott Kolozs­váron. A győztes gólt a 67. percben Angi rúgta. A visszavágóra vasár­nap, július 9-én 17 órai kezdettel Szovátán kerül sor. A Vakarcs Do­mokos által edzett szovátai együt­tesnek nem könnyű a feladata, bár nagy előnnyel indul a visszavágó mérkőzésen. Ezt a találkozót is tel­jes komolysággal kell kezelnie, hogy sikerrel vegye az akadályt és a következő bajnokságot már a C- divízióban kezdhesse. A MEGYEI BAJNOKSÁGBA jutásért A nyolc municípiumi, városi és falusi bajnokság győztesei most a megyei bajnokságba jutásért küz­denek. A csapatok két négyes cso­portba osztva harcolnak azért a két helyért, amelyet a megyei bajnok­ságban számukra tartanak fenn. A vasárnapi forduló mérkőzéseinek eredményei: I. csoport: Caramida Felfalu — Chimia Marosvásárhely 0—5 (0—2). Góllövők Agyagási, Ra­nicz (2), Bordi és Moldovan. Victo­ria Segesvár — Avintul Valeni 2— 0. II. csoport: Progresul Tirna­­veni — Vulturul Ludas 3—2 (2—0). Góllövők: Krastel (2), Rusu (öngól), illetve Fanea és Stanciu. Viitorul Mogyorós — Muresul Szentanna 3— 0 (meg nem jelenés). A vissza­vágókra vasárnap 17.30 órai kez­dettel kerül sor . A Muresul serlegért kiírt kajak-kenu verseny Vasárnap délelőtt a Maros gát feletti szakaszán rendezték meg a Maros., serlegért­, kiírt, megy­ek­özi , kajak-kenu versenyt, amelyen több mint száz sportoló vett részt Arad­ról, Szatmárról, Régenből és Ma­rosvásárhelyről. A verseny jó meg­szervezése, a sportolók kiemelkedő szereplése biztosította az osztatlan sikert. Izgalmas volt az UTA és a Vointa kajakosai közti harc, amely csak az utolsó szám után dőlt el az aradi csapat javára. A tizenöt szám eredményei: Férfiak 500 m: kajak-1 Nagy József (UTA), kajak-2 UTA (Helmer—Julan) kenu-1. Bándi Ti­bor (Vointa), kenu-2. Vointa (Lő­­rincz—Szabó). 1000 m: kajak-1. Borbandi (UTA), kajak-2. Vointa (Becze­c Simon). 4X500 m-es kajak váltó: UTA. Ifjúságiak, 500 m: ka­­j­jak-1. Radu Moisa (UTA), kajak-2. Vointa, Arad, kenu-1. Calciu Dorin (Vointa Arad), kenu-2. Vointa Ma­rosvásárhely (Bota L.—Bota). Nők, 500 m kajak-1. Török Anna (Vointa), kajak-2. UTA. Lányok 500 m­ ka­jak-1. Irina Todula (Vointa Arad), kajak-2. Vointa Arad. Összetett pontverseny 1. UT Arad 72 pont, 2. Vointa Marosvásárhely 71 pont, 3. Vointa Arad 51 pont, 4. Olimpia Szatmár 50 pont, 5. Mure­­sul 29 pont, 6. Avintul Regen 27 pont, ION PAUL Néhány sorban . A reykjaviki nemzeti színház termében ünnepélyes keretek kö­zött megnyitották a Borisz Szpa­­ssztoij és Robert Fischer közötti sakkmérkőzést a világbajnoki cím­ért. Fischer azonban még mindig nem jelent meg az izlandi fővá­rosban. Mint ismeretes külnböző o­­kokra hivatkozva már háromszor elhalasztotta elutazását Izlandra, kérve a mérkőzés megkezdésének elhalasztását két nappal. Noha a szabályzat szerint a meg nem je­lenés diszkvalifikálással jár, dr. Max Euwe, a Nemzetközi Sakkszö­vetség elnöke felhívta Borisz Szpasszkij nagymestert, egyezzen bele a mérkőzés elhalasztásába, ki­jelentve ugyanakkor, hogy erre csupán a szervezők erőfeszítései iránti tiszteletből kéri. A France Presse kommentátora szerint a kelle­metlen helyzetért a teljes felelős­ség Robert Fischerre hárul. Izlandi sakkörökben keményen bírálják Fischer magatartását. 0 A brazíliai Függetlenségi Ku­páért folyó nemzetközi labdarúgó­­tornán további mérkőzéseket vívtak az elődöntő csoportküzdelmek ke­retében. Brazília csapata 3—0 (2—0) arányú fölényes győzelmet aratott Jugoszlávia válogatottjával szemben. Skócia és Csehszlovákia csapata 0—0 arányú döntetlenre játszott. Az első csoportban ezek után Brazília vezet 3 ponttal. Az elődöntő második csoportjá­ban Argentina és a Szovjetunió csapata találkozott. Az eredmény 1—0 az argentin válogatott javára. Ebben a csoportban első helyen Portugália áll 3 ponttal.­­ Számos néző előtt bonyolítot­ták le a Franciaország nagydíjáért rendezett Clermont Ferrand-i autó­versenyt, amely a világbajnokság­ért folyó sorozathoz tartozik. A körverseny győztese a skót Jackie Stewart lett, aki Tyrrell Ford gép­pel 1 , 52 p 21,5 mp alatt tette meg a 306,090 kilométeres távot, 163,453 kilométeres óránkénti átlagot érve el.­­ Eddie Hart és Ray Robinson, két színes bőrű amerikai atléta be­állította a 100 méteres síkfutás 9,9 másodperces világrekordját. Ezzel már 5 atléta futotta le a 100 métert a varázslatos 10 másodpernél rövi­­debb idő alatt. 0 Csehszlovákia és Magyarország atlétikai válogatottjainak budapes­ti mérkőzésén Éva Gleskova 11 mp-cel beállította a világrekordot a 100 méteres női síkfutásban.­­ A brandenburgi nemzetközi kajak-kenu verseny keretében Ro­mánia kajak négyese az első hely­re került 3 p 13,05 mp-cel. A kö­vetkező helyezettek Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK. A kajak párosban a Pocora, Ivanov román pár a 6. helyet sze­rezte meg. Mikor keletkeztek az Olimpiai Játékok? Ez is egyike azoknak a kérdések­nek, amelyekre a történelem nem tud pontos választ adni. Létrejöt­tükről különböző legendák szálltak évszázadokon át szájról-szájra, írók örökítették meg feltételezett kezde­tüket. Ezek a legendák azonban nem tekinthetők dokumentumok­nak, és így az Olimpiai Játékok pontos kezdete a homályba vész. Hadd említsünk meg azért néhányat e legendák közül. A monda szerint i. e. a IX. szá­zadban pestis tizedelte Helada la­kóit. Ifitosz király Pitiahoz, a delfi jósnőhöz fordult, hogyan lehetne megszüntetni a járványt. A jósnő azt válaszolta, hogy a pusztító vész csak akkor szűnik meg, amikor a király felújítja az Olimpiai Játéko­kat. E mondából arra lehet követ­keztetni, hogy a játékok már aze­lőtt léteztek. Egy másik legenda szerint Zeusz, miután legyőzte apját, diadaláról való megemlékezéseként sportverse­nyek megtartását rendelte el. Herkules is szerepel a mondák­ban az Olimpiai Játékok megala­pítójaként, méghozzá két változat­ban is. A rettenthetetlen hős, miu­tán legyőzte Augiasz királyt, a győ­zelem feletti örömében 300 olajfát ültetett és sportjátékokat rendezett, így hálálva meg Zeusznak segítsé­gét. A másik változat szerint az i. e. XV. században Herkules, amikor Krétából jövet Olümposz közelében partra szállt, futóversenyre szólí­totta fel négy fivérét. A távot maga jelölte ki 600 láb hosszúságban. A győztes fivér homlokát babérkoszo­rúval övezte. A legendák, ha nincs is történel­mi hitelük, arról tanúskodnak, hogy a játéknak léteznie kellett, és ezért a XVIII. század első negyedében történelemtudósok és archeológusok egyre erőteljesebben kezdték köve­telni az ásatások megkezdését az Olimpiai játékok feltételezett szín­helyén. Az első ásatásokra azonban több mint 100 évvel később, csak 1829-ben került sor, s akkor is tes­­sék-lássék módra folytak. Az első igazi kutató-expedíció 1875-ben kezdte meg az ásatásokat Ernst Curtis jeles német történelemtudós vezetésével. A hat évig tartó mód­szeres kutatás és ásatás eredménye­ként számos oltár, szobor, építkezés került napvilágra. Köztük volt egy fehér márványlap, amelyre i. e. 776- tól felvésték az Olimpiai Játékok győztes atlétáinak nevét. Ez a már­ványlap szolgál az Olimpiai Játé­kok születési bizonyítványaként, a rajta található első dátum a szüle­tés éveként, az itt megtalálható el­ső név, Corebos, a dromosznak ne­vezett, egy stadiontávon (192,27 m) lebonyolított futóverseny győztese neve nyitja meg az olimpiai bajno­kok nyilvántartását. Olimpia, ahol a legendák, majd később a dokumentumok szerint a versenyeket tartották, nem volt emberi település, hanem egy olyan hely, ahol Zeusz tiszteletére emel­tek templomokat és oltárokat. E­­zeknek szomszédságában épült fel a stadion és a ló­verseny pálya. A nem egészen 15 évvel ezelőtt befejezett ásatások eredményeként a stadiont teljes egészében restaurálni lehe­tett. Az Olimpia nevet viselő hely­ségnek semmi köze a tőle több mint­­m6 kilométerre fekvő Olümposz hegységhez. A versenyeknek nagy hírük volt. A lelátókon közel 40 000 néző fog­lalt helyet minden alkalommal, sportolók pedig az ország legtávo­labbi részeiből is jöttek. Eleinte az Olimpiai Játékokat egyetlen nap rendezték meg, de mivel műsoruk egyre bővült, i. e. 472-től a játékok tartamát 5 napra növelték. Az első nap a megnyitó ünnepségekre, az áldozatok bemutatására, a verseny­vezetők és az atléták eskütételére került sor. A második nap a serdü­lőkorúak versenyét rendezték meg. Harmadik napon került sor az at­léták, a birkózók, az öklözők via­dalára, a negyedik napon a lovas­­versenyeket bonyolították le, vala­mint az ötpróba-versenyt (futás, diszkosz­vetés, távugrás, gerely­hají­tás és birkózás). Az ötödik napon a jutalmazás ünnepségeire került sor. A győztesek, az olimpikonok fejét babérkoszorúval övezték. A győz­teseket városuk nagy diadallal fo­gadta. Négy fehér ló vontatta ko­csin, a vár falán tört résen vezet­ték be. A ledöntött fal azt jelké­pezte, hogy annak a várnak, amely­nek ilyen hős fia van, nincs szük­sége védőfalra. A győztes diadalát költők dicsőítették, alakját szobrá­szok márványba faragták. Az évszázadok múlásával, a görög birodalom felbomlásával az Olimpi­ai Játékok egyre többet vesztettek tisztaságukból és cirkuszi mutatvá­nyokká kezdtek átalakulni. Az u­­tolsó feljegyzések a 385-ben meg­rendezett 291. Olimpiai Játékokról maradtak fenn. Teodosziusz római császár 393-ban mint pogány kul­tuszt betiltotta az Olimpiai Játéko­kat. Az ókori Olimpiai Játékok tizen­két évszázadon át hívták négy­­évenként nemes versenyre az ifja­kat. Beszüntetésük után több mint tizenöt századnak kellett eltelnie, hogy a mély álomból újra életre keljen, és a modern érában is meg­kezdje hódító útját, sportversenyek-­ re szólítsa a világ ifjait. 3

Next