Vörös Zászló, 1972. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

Nemcsak szombaton - vasárnap is! A legsürgősebb teendők: a betakarítás, a terület­előkészítés és a vetés • Kihasználni minden órát! • Összehangolni a szállítást! • Naponta többször is ellenőrizni a területet! • Gondosan meg kell válogatni a krumplit! Legsürgetőbb a krumpli betakarítása Igen, ezzel egyetértenek a mak­­falviak is, mert bizony 60 hektár termését kell biztonságba helyez­niük. Sajnos eddig csak a szolok­­mai brigádban ástak ki 5 hektár­ról krumplit, de abból semmit sem szállítottak , el.. A hét­­közepéig még fogatos járművekkel sem lehetett rámenni a földekre. A krumpli be­takarítása nem csupán azért sür­gős, mert el kell kerülni a veszte­ségeket, hanem azért is, mert a területek jelentős részét búzával kell bevessék ezen az őszön. Fá­bián András főmérnök dicséri a tagságot. — Munkakedvvel, akarattal nincs baj nálunk — mondotta. — Az olyan területeken, ahol nem gyűlt meg nagyon a víz, mindennap munkába álltak az emberek. Az 50 hektárnyi cukorrépából közel 40 hektáron kiásták a termést, szállítani sajnos csak 12 hektárról sikerült mintegy 250 tonnát. A 17 fogat, a 4—5 gépjármű meggyőzné ezt a munkát, csak szikkadjon a terület. Remélem a hét folyamán már itt is beszélhetünk üzemnöve­lésről. — Milyen intézkedéseket fogad­tak el a területek gyors felszaba­dításáért? — Habár szinte mindennap e­­sett az eső, a szolokmai brigád­ban megkezdtük a kukorica be­takarítását azokról a területekről, ahová vennünk kell. Eddig 25 hek­tár termését gyűjtöttük be, és a kukoricában csak addig dolgozunk, amíg kezdeni lehet a krumpliásást, addig se álljon tétlenül a tagság. Helyesen járt el a makfalvi mtsz vezetősége, rugalmas munkaszer­vezést alkalmazott és jó, ha to­vábbra is azt alkalmaz, mert csak ily módon végezhetnek eredményes munkát. Éppen ennek a rugalmas Nyílt út a vető­­pépek előtt A betakarítás, részben mindkét termelőszövetkezetben a vetés függvénye. Legelőbb természetesen azokat a területeket ürítették, a­­hova az őszieket vetik. Remetén közel 300 hektáron dolgozhatnak a gépek, 145-öt már korábban fel­szántottak, s ebből 100-at kétszer tárcsáztak, ami azt jelenti, hogy ezekben a napokban akadálytala­nul folyhat a vetés. További 140 hektáron szabad az út az ekék e­­lőtt. Érthetően fontos teendőnek tart­ják­ a különböző munkafázisok üte­mének összehangolását, legfőkép­pen azért, hogy a későbbiekben elkerüljék a torlódást. Legfonto­sabb e tekintetben a megfelelő szántási ütem biztosítása, mert ha a területfelszabadítás már nem aka­dály, hiszen a tervezett vetésterü­leten még mindössze 30 hektárnyi kukoricát kell leszedjenek, ezzel párhuzamosan végzik és majdhogy­nem egyidőben elvégzik a keré­­vágást és hordást. Tehát csak a szántás, ismétlem, de e csak elle­nére sem lesz könnyű dolguk. Az eddig jobbára tétlenségre kénysze­­rített gépkezelők fokozott igyeke­zettel kell munkához lássanak, hogy a két váltás bevezetésével, meg a gépek ésszerű üzemelteté­sével csökkentsék a hátrányt. Ne­héz lesz beilleszkedni az optimális vetési időszakba, de mindent meg kell próbálni. S ebbe a próbálat­ba sok minden belefér. Az említettek mellett beletartozik a szövetkezet­közi tanácson belüli kölcsönös se­gítség megszervezése, a géppark leghatékonyabb módon történő el­osztása a gazdaságok, brigádok kö­zött, és hasonlóképpen az átcsopor­tosítások ésszerű módozatainak ki­dolgozása. Úgy tűnik, valamivel nehezebb helyzetben van a vetés szempont­jából Hármasközség. A vetésre szánt területek több mint felén még szállításra vagy betakarításra vár a termény. Fentebb említettük a répaszállítás gyorsításának szük­ségességét, hasonló az igény a ku­koricakáré elhordásával szemben is. 1. Vim­­proletárjai, egyesüljétek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A hegyvidéki mtsz­ekben nagyobb mennyiségű csapadék hullott le, mint a síkvidéken. A talaj sok helyen annyira felázott, hogy még gyalog sem lehet mozogni rajta. A vezetők, a tagság azonban módot kerestek és találtak arra, hogy legalább egyféle őszi ter­ményt gyűjthessenek be. Ha a krumpli ásása lehetetlen volt, kukoricát szedtek, vagy éppen silóztak. Tény, hogy az időjárás okozta nehézségeket legyőzve, a termelőszövetkezetek tagsága, ha mennyiségileg kevesebbet is, de minden nap tett valamit azért, hogy biztonságba helyezze a terményeket. Most azonban az időjárás mintha javulna, ki kell tehát használni minden munkára alkal­mas órát, gyorsítva elsősorban a krumpli begyűjtését. zervezésnek az eredménye, hogy elenleg már 100 hektár ösziveté­­nk van. 85 hektáron csak tár­sázni kell, 75 hektár pedig a trak­­oristák­ rendelkezésére áll szánta­ ni. Tehát a tervezett 280 hektár búzavetéshez 175 hektár területtel rendelkeznek, a különbséget pedig krumpli, cukorrépa és kevés kuko­ricafölddel pótolják. A vetésre összpontosítani Kibéden! A nagy munkatorlódásban szinte minden gazdaságban van ok a so­­pánkodásra, a fejvakarásra. Mert ha például a betakarítással előbbre haladtak, akkor a vetés okoz gon­dot. Ha pedig a szá­ntással-vetéssel jutottak előbbre, akkor a betakarí­tással gyűlt meg a bajuk, így van ez Kibéden is. Jól, mondhatni na­gyon jól állnak a krumplibetakarí­tással, hiszen a 40 hektár termését szinte teljes egészében kiásták. Szállítani ugyan keveset tudtak, mintegy 2,5 vagonnyit az átvevő­­központba, két vagonnyit pedig, a vetőgumót elvermelték, a többi pe­dig csomókba rakva, szalmával le­fedve kint van a mezőn. A szállí­tás nem lenne gond, csak tudnák megközelíteni a helyet. A szürettel is végeztek, s mintegy 30 tonna sző­lőt át is adtak szerződésben. Erre ugyan egy kicsit ráfizettek, mert a nyárádszeredai központba kellett volna szállítsák a szőlőt, de a rossz út miatt inkább Bajavásárral pró­bálkoztak. Itt nem fogadták őket, s így pontosan a vásárhelyi köz­pontig jöttek el. Ezen most ugyan segíteni nem lehet, viszont megje­gyezni kívánjuk, hogy furcsa az, hogy egyik-másik átvevő­ központ vezetője ennyire mereven ragaszko­dik a formaságokhoz, s ide-oda kül­dözgeti a szállítóeszközöket. Azt is meg szeretnénk említeni, hogy a kibédiek, az iskolások segít­ségével befejezték a zöldség be­gyűjtését, a takarmányok túlnyomó része tárolókban van, s 18 hektár­ról a kukoricát is begyűjtötték. Itt van azonban a vetés, nagy gondot, sok fejtörést okoz a vezetőknek, a tagságnak egyaránt. 150 hektárnyi előkészített területük van, mind­össze egy tárcsázást kívánna, mé­gis csak 8 hektáron végezhettek ve­tést, s az is a zöldtakarmánynak szánt rozs. A kiutalt vetőmag egy részét most szállítják haza, viszont ez a vetést nem akadályozná. A te­rületek annyira átáztak, hogy talán még ma sem lehet rámenni a gé­pekkel. Az idő viszont sürget, mind­össze két hét maradt az optimális vetési időszakból, s ez arra kell késztesse a kibédieket, hogy célra­vezető megoldásokat keressenek, minden eszközt, erőt használjanak fel a vetésnél megmutatkozó lema­radás pótlására. A hármasközségi határban géppel rakják az utánfutókra a répát Fő mozgató rugó - a globális akkord Nyárádremetén nem lesz nehéz a munka­ütem növelése. Mint előző beszámolóinkban is elmondottuk, a tag­ság kevés kivétellel, várakozáson felül aktí­van dolgozott eddig is. Minthogy az idő kevés­bé gátolta a kukorica­törést, legnagyobb tel­jesítményeik ennek a kultúrának a betakarí­tásához fűződnek. Több mint 70 hektárról szed­ték le a termést, csö­vesen 230 tonnát meg­haladó mennyiség ke­rült fedél alá. Ha a hektárokat s a tonnát összevetjük, kiderül, hogy az eddigi hozam meghaladja a hektá­ronkénti 3­200 kilót, rekordtermés ígérkezik. Globális akkordban dolgoznak, s így a jó termés mozgósító ereje vitathatatlan. Megnyil­vánul mindenekelőtt abban, hogy a tagok fogataikat, zsákjaikat készségesen a gazdaság rendelkezésére bocsát­ják, s ez számottevő hatással volt a szállí­tás ütemére. Nagy se­gítség, ha tekintetbe vesszük, hogy a gazda­ságnak mindössze 15 fogata van. Mint a mérnök elmondotta, a kukorica mintegy felét saját szállítóeszközeik­kel hordták be a ta­gok. Van mit megvéde­niük, igyekezetük ért­hető. Érdemes idézni néhány tag valóban szép terméseredményét, mely főképpen a nö­vénysűrűség betartásá­nak, a növényápolási teendők szakszerű el­végzésének köszönhető. Fogarasi Menyhárt 30 ár területen 1800 kiló kukoricát termelt. Nyú­lás János 12 áron 700 kilót, id. Nyúlás Jó­zsef 5 áron meg 460 ki­lót stb. Egyszerűen ki­számítható ezekből az adatokból a lehetséges hektárhozam. Igaz, a legjobbakat idézzük, de hadd tegyük hozzá, nincsenek kevesen, nem volt nehéz kikeresni a nyilvántartásokból az említett neveket és tel­jesítményeket. És per­sze, tudni kell még, hogy a tagok járandó­sága a termelés emel­kedésével arányosan növekszik. Az eddigi kalkulációk szerint, a tavalyi 41 tonnával szemben ezen az őszön 190 tonna kukoricát kap a tagság javadal­mazás fejében. Ezért valóban érdemes igye­kezni! Tegnap írtuk, hogy Hármasközségben csak két-három esetlen na­pot kérnek. Ez termé­szetesen a krumplibe­gyűjtésre vonatkozott, a huzamosabb jó idő azonban náluk is el­kelne. Igényli a répa­szállítás, mert bár az ásást befejezték, még mindig 800 tonnányi termés áll a földeken. Amikor rá lehetett menni a területekre, mondják, négy után­futót szolgált ki a nagy teljesítményű rakodó gép. A répával ellen­tétben, az esős napokon sem szünetelt a kuko­rica betakarítása. Több mint 30 százalékban gyűjtötték be eddig a termést, s minden bi­zonnyal a derült idő itt is további ütemnö­vekedést hoz. Lelkes szocialista verseny, kimagasló termelési sikerek a Köztársaság mmmmM xxv. évfordulója tiszteletére Kisipari szövetkezetek­­ a tervért Megyénk kisipari szövetkezetei jó eredménnyel zárták az év kilenc hónapját. Terven és vállaláson fe­lül jelentős mennyiségű terméket állítottak elő a hazai piacnak, és exportra. Átfogóbbá vált a szolgál­tatási hálózatuk. Mindezek eredmé­nyeképpen megyei szinten az áru­­termelési tervet 23 millió lejjel ha­ladták túl, illetve 14 millió lejjel a Köztársaság kikiáltása 25. évfor­dulója köszöntésére tett vállalásu­kat. A régeni Progresul közel 6 millióval, a marosvásárhelyi Arta- Lemn 2 900 000 lejjel, a Metálul 3 500 000 lejjel, a segesvári Sporul pedig 1 500 000 lejjel haladta meg árutermelési tervét. Előirányzaton felül megyei viszonylatban 6 mil­lió lej értékű bútort, 9 500 méter szövöttárut, 26 000 db kötött ruhá­zati cikket, nagy mennyiségű kon­­jekciós terméket és lábbelit gyártot­tak. A lakosság részére végzett szolgáltatások értékben kifejezve 10 százalékkal nőttek az elmúlt év h­asonló időszakához viszonyítva. Kedvezően zárult a kilenc hónap a belföldi, illetve a külföldi piacnak előirányzott termelés tekintetében. A tervet 9, illetve 20 százalékkal szárnyalták túl megyei átlagban. 20 új vállalat és főbb termelőosztály Az Erdőgazdálkodási és Építő­­anyagipari Minisztérium új ipari létesítményein dolgozó építők az első 9 hónapban kitartó erőfeszíté­seket tettek a szektor beruházási tervének teljesítéséért. E törekvé­sek eredményeként 20 vállalatot és főbb termelőosztályt helyeztek ü­­zembe. Ezek között megemlítjük a beiusi és a gyergyószentmiklósi, egyenként évi 22 000 garnitúra kapacitású bútorgyárat és az évi 11000 garnitúra kapacitású med­­gyesi bútorgyárat. A Drobeta-Turnu Severin-i cellulóz- és papírkombi­nátban megkezdte termelését a hullámpapír-osztály. Szászsebesen és Focsani­ban pedig átadták ren­deltetésének a rostlemezgyártó gép­sorokat. A megye iparában elért sikerekről 1 5,3 SZÁZALÉKOS TÖBBLET AZ ÁRUTERMELÉSNÉL 1891 MILLIÓ LEJJEL SZÁRNY­ALTUK FEL A MÚLT ÉVI MEGVALÓSÍTÁST Maros megye ipari egységeinek dolgozói kiváló termelési sikerekkel készülnek köszönteni a Köztársa­ság kikiáltásának 25. évfordulóját. A 9 hónapi össztermelési tervet 104,8 százalékra, az árutermelési előirányzatot 105,3 százalékra tel­jesítették. A megye iparában dol­gozók különösen jó eredményeket értek el az országos pártkonferen­ciát követő 3 hónapban, amikoris az össztermelési tervet 5,1 száza­lékkal szárnyalták túl. Érdemes megemlíteni, hogy az év első háromnegyedében 891 mil­lió lejjel nagyobb termelést való­sítottunk meg mint 1971 hasonló időszakában. A megyeszintű ter­melési többlet 280 millió kilowatt­óra villamosenergiában, 21 500 ton­na műtrágyában, 145 000 m2 ablak­üvegben, 3 400 m2 fűrészáruban, 5,4 millió lej értékű bútorban és egyéb termékféleségben jut kifeje­zésre. Az élen Fiatal még a marosvásárhelyi Electromure? Vállalat számoló­gépgyára, mégis szép számmal akadnak ott olyan dolgozók, lel­kes szakemberek, akik az ezrek­re menő számológép-alkatrészek gyártási folyamatában egyes módszereket máris túlhaladottak­nak, kevésbé gazdaságosaknak találnak, és ötletesebb kivitele­zéssel igyekeznek változtatni, tö­kéletesíteni rajtuk. Ezek közé tartozik Csergő Lajos gépbeállí­tó is. Az üzemnek ez az élenjáró újí­tója elsősorban a nyersanyagok egyre ésszerűbb felhasználására törekszik, ami a legfrissebb párt­dokumentumok szellemében na­gyon időszerű feladat. Fontossá­gát ez esetben az a tény is nö­veli, hogy habár termékük al­katrészei aprók, a nyersanyag, amiből készülnek, magas értékű Ezért oly hasznosak Csergő La­jos elfogadott és alkalmazott ú­­jításai, melyek előszámítás sze­rint évente több mint 200 000 lej értékű megtakarítást eredmé­nyeznek. Mindennapi tevékenységének túlnyomó részét a szerszámké­szülékek beállítására fordítja, és szabadidejében sokat olvas az idevágó szakirodalomból. Gya­korlati tapasztalatait és szakisme­reteit gyümölcsöztetve jelenleg újabb két anyagtakarékossági le­hetőség kidolgozásán és kivitele­zésén munkálkodik, s ha újítását elfogadják, további százezreket érő megtakarítással egészíthetjük ki a számlájára írt eddigi sike­reket A szövetkezeti kisiparban is fokozható a gépkihasználás Közismert, hogy a kisipari szö­vetkezetek hivatásuknak megfelelő­en a lakosság differenciált igényei­nek egyre tökéletesebb kielégítésé­re kell hogy törekedjenek, s ez ter­melőtevékenységüknek is sajátos jelleget kölcsönöz. A szövetkezeti hálózat azonban a gyors fejlődés következtében ma már túljutott a „kis műhelyek“ színvonalán, hiszen majd valamennyi kisipari szövetke­zet a szolgáltatási egységek mellett jól körülhatárolható sorozatterme­lést is folytat. E fejlődés a maros­­vásárhelyi Textila Mures Kisipari Szövetkezetét is jellemzi, mivel össztermelésének csak 35 százalékát állítják elő a szolgáltatási egységek, míg a többit a sorozattermeléssel valósítják meg. A termelőtevékeny­ség ilyen összetétele viszont elen­gedhetetlenül megköveteli az egyre komplexebb gépek, egész gépsorok beszerzését. A sorozatmunkát vég­ző gépeknél pedig egyik alapvető követelmény a berendezések kihasz­nálási fokának állandó követése, il­letve növelése. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy a szövetkeze­teknél külön követik a sorozatter­meléssel foglalkozó és a szolgálta­tási tevékenységet folytató egységek gépkihasználását, így az eltelt ki­lenc hónapban a kissorozatú ter­melést szolgáló gépekkel a naptári időt 66, míg a szolgáltatásban lé­vőkkel csak 40 százalékban hasz­nálták ki. A Textila Mure? Kisipari Szövet­kezetben azonban 1972. folyamán sokat tettek a kissorozatú termelés ésszerűbb megszervezéséért. 5,5 millió lejes beruházással az Ady­­negyedbe összpontosították az ed­dig szétszórt részlegeket, így ked­vező lehetőség kínálkozott a meg­lévő gépek összevonására és egy korszerű konfekciós vonal beszere­lésére, mely tovább növeli a terme­lő kapacitást. A termelés összevo­násával annak folyamatosabbá té­telét akarták elérni, ugyanis így egyazon helyre kerültek a nyers- és segédanyag, illetve a késztermék raktárak, valamint az összes feldol­gozó egységek. Ennek nyomán a szövetkezet előtt gyakorlatilag kor­látlan lehetőségek nyíltak a belső szállításnak, az anyagkihasználás­nak, a munkaidő értékesítésének, a berendezések karbantartásának, a termelés műszaki ellátottságának javítására, mely végülis a terme­lőfelület és a berendezések tökéle­tesebb kihasználásában érvényesült. Eddig például a kétműszakos mun­kaidőt a célgépeknél 80, míg a töb­bieknél 70 százalékban értékesítet­ték, de az új körülmények a gép­park átlag 8 százalékos csökkenté­sére adtak lehetőséget. A termelés összevonása nyomán több géptí­pusnál csökkent a szükségletük, mint például a szabászgépeknél, a­­hol a meglévő négyből ma csak kettőt használnak. A belső szállí­tások volumenének csökkenése kö­vetkeztében pedig két mikrobusz vált szükségtelenné. A géppark csökkentésére mindenekelőtt a be­szereltek fokozottabb kihasználása kínált lehetőséget, de fontos szere­pe volt a most üzembehelyezett korszerű konfekciós vonalnak is, a­­mely az eddigieknél 30 százalékkal nagyobb termelékenység megvalósí­tására ad lehetőséget. Ugyancsak említést érdemel a vasalás korsze­rűsítése. A gőzvasalás kiterjeszté­sével mondhatni kiiktatták az ala­csony termelékenységű villany, il­letve gázvasalók használatát. Ma már a szövetkezet összevont kissorozatú termelése a fent említett­­nél komplexebb előnyt kínál, mi­vel a tökéletesebb munkaszervezés és gépkihasználás nemcsak a ter­melés növekedését szolgálja, ha­nem az önköltség erőteljes csökke­nését, tehát az egész gazdasági te­vékenységünk hatékonyságának fo­kozását. A gépkihasználás növekedése te­kintetében a szövetkezetet kedve­zőtlenül befolyásolja a szolgáltatá­si tevékenység, de mivel épp ez alaphivatása, ezért megfelelő gon­dot fordítanak rá és külön tartják nyilván. Tehát a szövetkezet a szol­gáltatási tevékenységet nem szorít­ja háttérbe, nem hanyagolja el, így például az évek folyamán a tagok által behozott régi, kopott varrógé­pek közel egyharmadát már kicse­rélték, 60 százalékát pedig gépi meghajtásúvá alakították. Ma a szö­vetkezet szolgáltatási hálózata csak a megrendelések csúcsidőszakában tesz nehezen eleget a követelmé­nyeknek, amin 1973-ban két, 1974- ben egy szolgáltatási egység léte­sítésével próbálnak javítani. Ezzel kapcsolatban viszont meg kell em­lítsük, hogy szövetkezeti szinten nem foglalkoznak szervezett módon az igénykielégítés tanulmányozásá­val. Például a szabóműhelyek sze­zonjellegű túlterhelése ellenére sem próbálnak megoldást keresni a la­kosság gyorsabb kiszolgálására. Va­jon ennek az a magyarázata, hogy a szolgáltatási egységek így is kö­zel 3 százalékkal haladják túl elő­irányzatukat? Lehetséges! A gépek, berendezések fokozot­tabb kihasználásának egy másik feltétele a folyamatos nyers- és se­gédanyag-ellátás, amellyel 1972-ben nem dicsekedhet a szövetkezet, így például az idei negyedik évnegyed és az 1973-as évi nyersanyagszük­ségletük fedezetlen, de nincs export­­rendelésük sem. Igaz, hogy már folyamatban van egy kedvező szer­ződés megkötése, de ez még csak lehetőség, nem pedig biztos távlat. Hasonlóan szegényes választékú és korlátozott mennyiségű a szolgálta­tási egységek nyersanyag alapja, a­­mi ugyancsak károsan befolyásolja jó ütemű tevékenységüket. Az eddigieket összegezve, a ma­rosvásárhelyi Textila Mure? Kis­ipari Szövetkezet a sorozattermelés gépeinek kihasználását tekintve kedvező távlatok előtt áll. Viszont gyakorlati megvalósításáig még szá­mos alapvető kérdésben kell meg­oldás szülessen. A legsürgősebb a­­zonban az, hogy a szövetkezet ve­zetősége még e napokban módot keressen az 1973-ban, de különösen ebből az évből még hátralévő idő­szakban szükséges nyersanyagok, megrendelések biztosítására. VARGANCSIK ISTVÁN Forgalmi korlátozások a Marosvásárhely-Torda -Kolozsvár útvonalon Tekintettel arra, hogy a vasár­napi ASA a kolozsvári CFR mér­kőzésre nagyszámú autós indul Marosvásárhelyről és a megye más helységeiből, felhívjuk az érdekel­tek figyelmét arra, hogy a vasár­nap, a Feleki tetőn lebonyolításra kerülő nemzetközi autósverseny miatt forgalmi korlátozásokat lép­tetnek életbe. A kolozsvári Auto­mobil Klubtól kapott értesülések szerint szombaton 13—18 óra között (a főpróbák idején), míg vasárnap reggel 8 és déli 2 óra között a ver­seny időtartama alatt a Feleki tető körzetében leállítják a közúti for­galmat. Az említett időszakban a gépkocsik és egyéb járművek te­­relőúton — Cimpia Turzii — Frata — Mócs — Apahida útvonalon jut­hatnak el Kolozsvárra. A Maros­­vásárhelyről induló autók a Ludas — Sármás — Apahida, vagy a Me­zőségen keresztül haladó még rö­­videbb Bács — Mócs — Apahida útvonalon juthatnak el Kolozsvárra.

Next