Vörös Zászló, 1973. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-31 / 24. szám

o Nicolae Veres elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gyártás révén minden egységet el kell látni megfelelő gépekkel, fel­szerelésekkel. Szükséges — hangsú­lyozta a továbbiakban a szónok —, hogy hatékonyabban gazdálkodja­nak a pénzeszközökkel, biztosítsák a nem gazdaságos költségek kikü­szöbölését, a selejt csökkenését, a minőségi visszautasítások megelőzé­­zését, a nyersanyagok és készter­mékek gondos tárolását és a norma­tíván felüli anyagkészletek felszá­molását. E fejezet lezárásakor szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy feltétlenül intézkedniök kell a mun­kafegyelem megerősítése érdekében, erősíteniük kell a koncepciós és új termék kidolgozó részlegeiket, mert csak így biztosíthatjuk megyénk helyi erőforrásainak magasabb fokú hasznosítását. ELVTÁRSAK! Ebben az időszakban nagy felada­tok hárulnak megyénk mezőgazda­ságára is. Az állattenyésztésre vo­natkozó feladatokról szólva hang­súlyoznom kell a már beindult össz­pontosítás és szakosítás jelentőségét. Mindannyian ismerik már a január elején végzett állatösszeírás ered­ményeit. Jelenleg megyénk mező­gazdasága 81034 tehénnel és fejős­bivallyal rendelkezik, 3 265-tel töb­bel, mint az előző összeíráskor. Gya­rapodott az üszők száma is. A juh­állomány közel 28 000-rel növeke­dett. Tudjuk azt, hogy a húsalap megteremtésében döntő szerepet ját­szik a sertésállomány, s elmond­hatjuk, hogy e tekintetben értünk el eredményeket. Rá szeretnék vi­szont mutatni arra, hogy a fentiek dacára sem lehetünk elégedettek az állattenyésztés eredményeivel, e tekintetben még mindig nem hasz­nosítottuk kellőképpen megyénk fel­tételeit és hagyományait. Éppen ezért a jövőben messzemenő figyel­met kell fordítani elsősorban a lét­szám-feladatok teljesítésére vala­mennyi állatfajtánál.­­ Szükség van arra is a továbbiakban, hogy foko­zottabb erőfeszítéseket tegyünk e termelési ág korszerűsítésére, egyes korszerű technológiáik alkalmazásá­ra, az állatok ésszerű takarmányozá­sára, különös gondot fordítva a sa­ját tenyészető növendékek nevelé­sére. Az állatlétszám növeléséről be­szélve, nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a jövőben még inkább fokoznunk kell a lakosság érdekeltségét abban, hogy a megye nem szövetkezetesített övezeteiben minél több állatot neveljen a ház­tájiban. A községi néptanácsokra, az mtsz-ek vezetőire az a kötelezett­ség hárul, hogy nap mint nap ellen­őrizzék, miként valósulnak meg az állattenyésztésiben kijelölt feladatok, miként tartják tiszteletben a far­moknak előírt programokat. A mezőgazdaságban az elmúlt év­ben elért eredményeink feljogosíta­nak arra, hogy kijelentsük, a megye 1973-as évi mezőgazdasági terve teljesíthető, sőt túlszárnyalható. Ez megköveteli azonban olyan intéz­kedések foganatosítását, amelyek biztosították a növénytermesztés fo­kozását. A most következő időszak­ban minden erőnket latba kell vet­nünk, hogy az egész területen el­végezzük a szántást, minden lehető területre istálló- és műtrágyát jut­tassunk, minél nagyobb területen végezzünk talajfeljavítást, elsősorban lecsapolást, eróziómegelőző munká­latokat stb. Tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó feladatokat több ízben megvitattuk az illetékes szer­vekkel, most nem térek ki azokra. ELVTÁRSAK! Ami a beruházások kivitelezését illeti, úgy vélem, ebben az eszten­dőben jobban felkészültünk rá, mint a tavaly, mert a kivitelezési doku­mentációkat eddig mintegy 95 száza­lékban biztosítottuk a saját beruhá­zásokhoz. Most tehát az szükséges, hogy biztosítsuk a tervben szereplő objektumok elhelyezését. E tekintet­ben fontos feladat hárul a meg­rendelő igazgatóságokra, a városi és municípiumi néptanácsok végre­hajtó bizottságaira. A munkálatok ütemessége érdekében ez év február végén el kell készíteni minden do­kumentációt és június 30-ig össze kell állítani az 1974-es beruházások­hoz szükséges dokumentációkat, hogy a követelményeknek megfele­lően biztosíthassuk ez építkezési munkafrontot. Mint az elvtársak előtt ismeretes, 1973-ban egész sor nagy fontosságú objektumot kell kiviteleznünk, mint például a marosvásárhelyi vegyipari kombinát munkálatai, a kövesdombi lakónegyed építkezései, az Állomás­­tér új munkálatai, ahol egy új ke­reskedelmi gócpontot építünk ki. Az 1973-as év változásokat hoz a kereskedelmi hálózatban is. Elkészül a Színház-téri nagy áruház és egy nagy befogadóképességű gyermek­áruház. Új objektumok épülnek a megye más helységeiben is, így például Segesváron továbbfolytatják a la­kásépítkezéseket és a helyi ipar ke­retében bővítik, fejlesztik a terme­­lői kapacitásokat. Tovább folyik a lakásépítkezés Régenben és Tirna­­veniben. Jelentős fejlesztési mun­kálatokat hajtunk végre Ludas és Szováta városokban. A fenti célkitűzések megvalósítá­sa érdekében a megyei Építkezési Tröszt erőfeszítéseket kell tegyen, hogy biztosíthassa a munkálatok ütemesebb végrehajtását valameny­­nnyi munkatelepen és minden épít­kezési munkálatnál a kiváló minő­séget. A község- és lakásgazdálkodás terén az idén nagy figyelmet kell fordítani a szállítóeszközök műszaki állapotának tökéletesítésére, a la­kásalap, valamint a víz- és gáz­szerelések karbantartására. Ami pe­dig a közszállítást illeti, habár az utóbbi időben sokat javult, még mindig nem érte el azt a szintet, amelyre azt mondhatnánk, hogy kielégíti a növekvő igényeket. Da­cára annak, hogy erőfeszítéseket tettünk az autóbuszok száma növe­léséért, az elvtársak a közüzemek­től nem foglalkoztak kellő felelős­ségérzettel az autóbuszpark karban­tartásával és kihasználásával. Nem egy esetben fordult elő, hogy éppen csúcsidőszakban, különösen regge­lente, a vállalat udvarán 30—40 autóbusz is vesztegelt, mert nem volt gépkocsivezető. A jövőben a közüzemek vezetősége nagyobb fi­gyelmet kell fordítson a gépkocsi­­vezetők kiképzésére, azok minél ésszerűbb felhasználására és arra, hogy az egész autóbuszparkot teljes kapacitással üzemeltessék. Szüksé­ges, hogy ezekben a vállalatokban állandóan működjön egy gépkocsi­­vezetői iskola és egy szakmai to­vábbképző tanfolyam. Ezekkel a fel­adatokkal messzemenően kell fog­lalkozzanak a megyei községgazdál­kodási igazgatóság vezetői is. A továbbiakban a szónok taglalta annak szükségességét, hogy a mu­nicípiumi, városi és községi szer­vek nagyobb mértékben foglalkoz­zanak a helységek szépítésével, mert 1972-ben ez a tevékenység nem volt kielégítő. ELVTÁRSAK! A lakosság ellátásában 1972-ben elért eredményekkel elégedettek le­hetünk, mert azok jobbak voltak, mint 1971-ben. S ez köszönhető an­nak, hogy e tekintetben a tavaly sokkal többet tettünk, mint az előző években. A lakosság ellátása nem csupán a kereskedelmi hálózat fel­adata, hanem mindannyiunk köte­lessége, mert ahhoz, hogy a jó­el­látást biztosíthassuk, elegendő ter­mékre van szükség. A lakosság mi­nél jobb ellátása érdekében azt sze­retnénk, hogy minél több olyan áruházunk legyen, mint a maros­vásárhelyi Gostat. Elképzelésünk az, hogy az idén megkezdjük még egy-két hasonló üzlet építését Ma­rosvásárhelyen és egyet-egyet Se­gesváron, Trrafiveniben és Régen­ben. Hogy ezt meg is valósíthas­suk, hatványozott erőfeszítéseket vá­runk valamennyi érdekelt tényező­től. Az oktatás kérdéseiről szólva Nicolae Veres elvtárs elmondotta, hogy ebben az esztendőben a költ­ségvetés jelentős pénzalapokat irá­nyozott elő e célra. Ezeket az ala­pokat azonban nagy körültekintés­sel kell fölhasználnunk, csak olyan didaktikai anyagot szerezzünk be, amely valóban szükséges, hasznos és céljainknak megfelelő. Figyelmünk középpontjába kell helyeznünk a felsőbb párt- és kor­­mányvezetőségne­k azt az utasítását, miszerint erősíteni és fejleszteni kell a tanulók termelési gyakorla­tát mind a gyárakban és üzemek­ben, mind pedig az iskolák tanmű­helyeiben. A dolgozók egészségvédelméért kifejtett tevékenységben — folytat­ta a szónok — nagyobb rendre, fe­gyelemre, több gondosságra és az előirányzott pénzalapok ésszerűbb felhasználására van szükség. Meg kell erősíteni a lakosság egészségi állapotának preventív ellenőrzését, a sűrűn látogatott helységek egész­ségügyi ellátottságát, mert ezekben még sok a hiányosság, különösen az iskoláikban, otthonokban, köz­­étkeztetési egységekben és a keres­kedelmi hálózatban. Az elkövetkezőkben sokkal hatá­rozottabban kell fellépnünk és konkrét akciókat kell kezdeményez­nünk a környezetszennyeződés meg­előzéséért, szigorú intézkedéseket foganatosítva mindazok ellen, akik nem tartják tiszteletben az érvény­ben lévő törvényes rendelke­zéseket. Meg kell javítanunk a paliklinikák, orvosi rendelők egész­ségügyi tevékenységét. ELVTÁRSAK! Dacára annak, hogy 1972-ben a községi néptanácsok elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki a termelőegységek létrehozásáért, szá­mos községben nem tudtak eleget tenni ez irányú feladatuknak. A jövőben minden egyes községi nép­tanácsnak arra kell törekednie, hogy megfelelő intézkedések révén vala­mennyi községben legalább egy termelőegységet hozzanak létre. E tekintetben elsősorban a nagyközsé­geknek kell többet tenniök, mint például Nyárádszeredának, Radnót­­nak, Bücsnek és másoknak, ame­lyek maholnap várossá alakulnak. ELVTÁRSAK! Az 1973-as terv és költségvetés jó, kiegyensúlyozott, megfelel me­gyénk legfontosabb követelményei­nek, de előirányzataik megvalósítá­sa megköveteli a határozott intéz­kedéseket, a rendelkezésünkre álló összes erők mozgósítását. Felhívással fordulok az összes párt- és állami szervekhez, az összes képviselőkhöz és honpolgárokhoz, hogy teljes len­dülettel kapcsolódjanak be célki­tűzéseink megvalósításába. (Folytatás az 1. oldalról) lett szocialista társadalom megte­remtésének legfontosabb kérdései­vel. A plenáris ülés szellemében, a Nagy Nemzetgyűlés megvitatta és elfogadta az 1973-as évi tervet. Ez az esztendő döntő jelentőségű az ötéves terv teljesítése és túlszár­nyalása szempontjából. A párt felhívására válaszolva az egész román nép tevékenyen vesz részt a kijelölt feladatok sikeres teljesítéséért végzett munkában. Maros megye román, magyar, német dolgozói is minden energiá­jukat latba vetve lendületesen és odaadóan munkálkodnak az ötéves terv példás teljesítésén. A helyi ipari vállalatok munka­­közösségei, a megyei, municípiu­mi, városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak irányítá­sával és támogatásával, a pártszer­vezetek vezetésével, sikerrel telje­sítették 1972-es évi tervüket. Az összipari termelési előirányzatot 104 százalékra valósították meg, terven felül 1,5 millió téglát, 303 tonna lefolyócsövet, 1 000 tonna kekszet, bútort és más terméket állítottak elő 52,9 millió lej érték­ben, a vállalt 16 millióval szem­ben. Az árutermelési tervet 103 szá­zalékra, az értékesített árutervet 104 százalékra, míg az exportter­vet 107 százalékra teljesítették. Jellemző tény, hogy az összes vál­lalatok teljesítették és túlszárnyal­ták a főbb mutatókat, jobb ered­ményeket értek el a ludasi és a segesvári helyiipari vállalatok, va­lamint a marosvásárhelyi Prod­­complex. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez rendkívüli mértékben hozzájárultak a beruházási és kis­gépesítési alapokból létrehozott új objektumok, továbbá a váltásmuta­tók javítása az összes vállalatok­ban, 120 új termék, illetve válasz­ték előállítása a bel- és a külföl­di piac számára és az új technika bevezetése. Az új termékek népszerűsítése érdekében a vállalatok részt vet­tek a megyei, illetve a fővárosi termékbemutatón, amelyeken 13 diplomát szereztek és számos di­cséretet kaptak a központi szer­vektől. Az előterjesztés a továbbiakban elemezte a megye dolgozóinak múlt évi más sikereit, kiemelte a mező­­gazdasági termelés növelésében el­ért jelentős eredményeket, vala­mint megyénk addiginál nagyobb arányú hozzájárulását az állami a­­laphoz. Méltatta a lakosság ellátá­sában elért sikereket és bírálta az e téren még tapasztalható fogya­tékosságokat, hibákat. A megyei néptanács építkezési és szerelési — termelési — terve az elmúlt évben meghaladta a 393 millió lejt. A végrehajtó bizottság közreműködésével, a tröszt vezető­ségének odaadó munkája eredmé­nyeképpen teljesítettük ezt a ter­vet. Jelentős feladatok hárultak a megyei néptanácsra a beruházások terén. A terv 203,1 millió lej volt, a megvalósítások értéke viszont meghaladta a 232 millió lejt, te­hát 12,1 százalékkal sikerült túl­szárnyalni a tervet. Ezekből az a­­lapokból az alábbi új termelőka­pacitásokat és más új objektumo­kat adtunk át: — a helyi iparban: Marosvásárhe­lyen palacküveggyárat, szőnyeg és hűsítő italokat gyártó részleget, export-bútorokat előállító részle­get. Tírnáveniben jelenleg folynak a téglagyár új részlegének műsza­ki próbái. — a községgazdálkodási szektor­ban: megkezdődött Marosvásárhe­lyen az új vízmű építése, a lakos­ság alapjaiból építettekkel együtt 2 203 lakrészt adtunk át. Társadalmi-kulturális téren: 28 tantermet, Ludason 300 férőhelyes gyermekek házát, Marosvásárhe­lyen két bölcsődét és egy óvodát adtak át, s rövidesen elkészül a színház épülete is. Itt kell megem­líteni, hogy mindazok, akik a tekin­télyes kulturális létesítmény építé­sén munkálkodtak, becsülettel tel­jesítették kötelességüket, arra tö­rekedtek, hogy a kultúra eme új hajléka emelje Marosvásárhely municípium építészeti aspektusát. A megyei néptanács végrehajtó bi­zottsága behatóan foglalkozott a lakosságnak végzett szolgáltatások fejlesztésével és javításával. E cél érdekében eredményes tevékenysé­get fejtettek ki mind a néptaná­csok, mind a szövetkezetek. 1972 végén medrénkben a szolgáltatási egységek száma 650 volt, s az ál­taluk végzett munkálatok értéke meghaladta a 131 millió lejt, a­­melyből a néptanácsokhoz tartozó 40 egység közel 10 millió lejt va­lósított meg. A megye község- és lakásgaz­dálkodási vállalatai — a municí­piumi és városi néptanácsok vég­rehajtó bizottságainak hozzáértő irányításával — a termelési-szol­gáltatási tervüket nemcsak teljesí­tették, hanem közel 15 millió lej értékkel túl is szárnyalták. Jelentős eredményeink dacára, még fogyatékosságok tapasztalha­tók a városi közszállításban, az ivóvíz-szolgáltatásban, a városok tisztán tartása terén, ami arra kö­telezi a néptanácsok végrehajtó bi­zottságait, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak e fontos tevékenységi terület irányítására. TISZTELT ELVTÁRSAK! A továbbiakban megvitatásra és elfogadásra előterjesztem Maros megye gazdasági-társadalmi fej­lesztésének idei tervét. Az 1973-as évi terv új felfogásban, az Orszá­gos Pártkonferencia határozatai­nak, valamint az RKP KB múlt év novemberi plenárisának szelle­mében készült el, szem előtt tart­va a Nagy Nemzetgyűlés múlt év decemberi ülésszakának határoza­tait. Annak érdekében, hogy a terv­előirányzatokat maximális szinten teljesítsük, határozott intézkedése­ket kell foganatosítani az összes termelőkapacitások intenzív ki­használásáért, a tervezett paramé­terek elérése határidejének csök­kentéséért, az ütemes műszaki és anyagellátás biztosításáért, a nyers- és fűtőanyagok felhasználá­sának csökkentéséért. Mindez a gazdasági tevékenység hatékonysá­gához kell vezessen az összes te­vékenységi területeken. 1973-ban megyénk ipari termelé­se több mint 11 százalékkal emel­kedik, a növekedés 70 százalékát a munkatermelékenység fokozásá­val érjük el. Jelentős feladatok há­rulnak a megye mezőgazdaságára is. A beruházások terén két nagy kapacitású objektum, egy nitrogé­­nes és egy komplex műtrágyagyár üzembe helyezését kell biztosíta­nunk. A néptanácsnak alárendelt egy­ségek összipari termelésének volu­mene 1973-ban 12,1 százalékkal növekszik az előző évi terv elő­irányzataival szemben. A helyi ipar a piaci alapnak 265 millió lej értékű terméket állít elő, 23 millió lej értékkel többet, mint az elmúlt évben, hozzájárulva ez­által a lakosság ellátására fordí­tott áruk választékának bővítésé­hez. A végrehajtó bizottságra az a feladat hárul, hogy továbbra is figyelmet fordítson a választékok növelésére, nagyobb mértékben szem előtt tartva a vásárló szük­ségleteit és ízlését. Az export terén is rendkívül mozgósító feladatok hárulnak a he­lyi iparra. Az elmúlt évhez viszo­nyítva az export volumene 37 szá­zalékkal lesz nagyobb. A végrehaj­tó bizottságnak gondosabban kell foglalkoznia az exportra szánt ter­mékek választékának bővítésével és minőségük javításával. A vállalatok vezetőségeinek, a Megyei Helyiipari Igazgatóságnak határozott intézkedéseket kell fo­ganatosítania a termelőfelületek és gépek jobb kihasználására, ismer­ve azt a tényt, hogy 1973-ban a felszerelések kihasználási mutatója el kell érje a 85 százalékot a múlt évi 72 százalékkal szemben. Nagy körültekintéssel kell fog­lalkozni a második váltás általá­nosításához és a harmadik váltás kiterjesztéséhez szükséges káde­rek felkészítésével, biztosítva az összes váltások megfelelő műszaki ellátását. Ez évben a beruházások volume­ne megyei viszonylatban, beleértve a köztársasági szektort is, 2,2 mil­liárd lejt tesz ki, amelyből 1 mil­liárd lej építkezés és szerelés. Eb­ből a megyei Építkezési és Szere­lési Tröszt 450 millió lej értékű munkálatot hajt végre. A köztársasági iparban tovább folynak a nitrogénes és komplex műtrágyagyárak építkezési munká­latai Marosvásárhelyen, a régeni sörgyár, a baromfitenyésztő tele­pek és más objektumok építése. Ugyanakkor megkezdjük más gazdasági és társadalmi-kulturális létesítmények, köztük a marosvá­sárhelyi fényérzékeny anyagokat előállító gyár, a ludasi kenderázta­tó új fonórészlegének építését, a marosvásárhelyi Készruhagyár fej­lesztését, a segesvári gyapjúszövö­­de bővítését stb. A helyi iparban átadásra kerül a segesvári Lemeta új részlege, s ka­­vicskitermelő részleget nyitunk a Küküllő völgyében. 2 650 lakrészt építünk, ebből 1 650-et személyi tulajdonba, az állam segítségével. Használatba a­­dunk 56 tantermet, két bölcsödét óvodával és más objektumokat. 18 millió lejes beruházást fordí­tunk Marosvásárhely municípium vízellátásának javítására, ami a je­lenlegi kapacitás megkétszereződé­sét eredményezi majd. Megkezdőd­nek a Régen város vízellátását biz­tosító munkálatok, tovább folyta­tódnak a műszaki-közművesítési munkálatok Marosvásárhelyen, Tir­­naveniben és Szovátán. Tovább fejlődik a kereskedelmi­­hálózat a marosvásárhelyi Köves­domb negyedben felépülő áruház­zal és más üzletekkel, új egységek létrehozásával a megye összes vá­rosaiban. Átadják a használatnak a ludasi Maros hidat, és Vámosudvarhe­lyen a Küküllőn átvezető hidat, 40 kilométer megyei utat korszerűsí­tünk és újabb két helységet villa­mosítunk. A megyei Építkezési és Szerelési Trösztnek intézkednie kell a ren­delkezésére álló felszerelések ész­szerű felhasználása, a munkafegye­lem erősítése érdekében, hogy az elkövetkező négy-öt évben megkét­szereződjék a munkatermelékeny­ség. A municípiumi és városi nép­tanácsok végrehajtó bizottságainak nagyobb erőfeszítéseket kell ten­niök az építőtelepekhez szükséges munkaerő állandó biztosításáért. A továbbiakban az előterjesztés ismertette a megye mezőgazdasá­gára háruló feladatokat, s hangsú­lyozta a gabonatermelés növelésé­nek fontosságát, az ipari növények szerkezete javításának, a hektár­hozamok növelésének és annak je­lentőségét, hogy több zöldséggel, krumplival, cukorrépával, szőlővel és gyümölccsel járuljon hozzá az állami központosított alaphoz. Az állattenyésztés terén 5 500-zal kell növelni a szarvasmarhák szá­mát, s a központosított alap szá­mára 900 tonna marha-, 600 tonna sertéshússal, 70 000 hektoliter tej­jel kell többet adni, mint 1972- ben. A lakosság ellátásának további javítása érdekében az 1973-as évi állami terv előirányozza, hogy 300 millió lej értékkel növekszik az árualap s 8 000 négyzetméterrel a kereskedelmi hálózat. A néptanácsok szolgáltatási egy­ségei számára az 1973-as terv elő­irányozza 210 millió lej értékű munkálat végrehajtását, 7 száza­lékkal többet, mint 1972-ben. Az összes szolgáltatási egységek­re az a feladat hárul, hogy bővít­sék a szolgáltatások skáláját, fo­kozzák operativitásukat, javítsák munkájuk minőségét. ELVTÁRSAK! 1973 rendkívüli év, döntő fon­tosságú az ötéves terv határidő e­­lőtti teljesítése szempontjából. Is­merjük feladatainkat, tudjuk, mit kell tenni. Minden erőfeszítésün­ket, egész munkánkat jól megha­tározott feladatok teljesítésének szolgálatába kell állítanunk, ami­hez megvannak a gazdasági, poli­tikai, társadalmi feltételeink. Mielőtt befejezném hangsúlyozni szeretném, hogy az elmúlt évben mindvégig élveztük a központi szervek értékes segítségét, ame­lyek megértéssel és jóindulattal válaszoltak kéréseinkre. Ezt az ér­tékes segítséget megkaptuk az ez évi helyi gazdálkodási és költség­­vetési terv előkészítéséhez is. A megyei néptanács végrehajtó bizottsága nevében biztosítjuk a megyei pártbizottságot és a kép­viselő elvtársakat, a helyi állami apparátus dolgozói mindent meg­tesznek, hogy becsülettel teljesít­sék a rájuk háruló feladatokat, hozzájárulva ezáltal drága hazánk, a szocialista Románia felvirágoz­tatásához. ELŐTERJESZTÉS Maros megye n­éptanácsa 1973-as évi gazdasági tervének elfogadásaról VI­RÖP ZÁSZLÓ ELŐTERJESZTÉS a Maros megyei Néptanács 1973. évi költségvetésének elfogadásáról (Folytatás az 1. oldalról) marosvásárhelyi Építkezési Anya­gokat Gyártó Vállalatról és a Tir­naveni Helyiipari Vállalatról, me­lyek nem teljesítették jövedelmi tervüket, és tevékenységükben to­vábbra is hiányosságok tapasztal­hatók, különösen a termelés szer­vezése, a munkaerő felhasználása, a termékek és a szolgáltatások mi­nősége tekintetében. A megyei néptanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év során nagy körültekintéssel eszközölte a kiadá­sokat, rendszeresen ellenőrizte és követte, hogy az összes néptaná­csok, megyei igazgatóságok, buge­­táris intézmények miként használ­ják föl a rendelkezésükre bocsátott pénzalapokat, arra ösztönözte az egységeket, hogy ezekkel ésszerű­en és maximális hatékonysággal gazdálkodjanak. A megye 1972. évi költségveté­séből jelentős részt fordítottunk társadalmi-kulturális akciókra. Ilyen célokra 491 millió lejt utal­tunk ki, ami az össz­kiadások 44 százalékát képezi. A fenti összeg­ből 226 millió lejt folyósítottunk a tanügynek, az iskola előtti okta­tás, az általános iskolák, a szakis­kolák, valamint a gyermekházak fejlesztésére, a jó működésükhöz szükséges felszerelések biztosítására. Megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a 368 iskolaműhely, 196 laboratórium és 313 társadalomtu­dományi kabinet ellátottságának fokozására.­­Jelentős összegeket u­­taltunk ki az iskolaépületek javí­tására is. Költségvetési kiadásainkból kö­zel 30 millió lejt biztosítottunk a művészeti intézmények, művelődé­si házak és otthonok, könyvtárak és múzeumok fejlesztésére. Hang­súlyozni szeretném, hogy ebben az időszakban növekedett a művészeti intézmények bevétele. Csupán­­ a művelődési otthonok az elmúlt év­ben 200 000 lejjel nagyobb bevé­telre tettek szert, mint a megelő­ző évben. 224 millió lej költségvetési hitelt fordítottunk egészségügyi akciók finanszírozására. A fenti összegből fejlesztették a kórházak befogadó­­képességét és korszerű műszerek­kel és felszerelésekkel látták el az egészségügyi egységeket. Az elmúlt évben 62 millió lejt utaltunk ki a költségvetésből a mezőgazdaságnak, mely összeget az egységek műszaki-anyagi alapjának fejlesztésére, a szakemberek fize­tésének folyósítására, valamint a­­nyagok és műtrágya beszerzésére fordítottak. Hibák mutatkoznak a legelők karbantartása és javítása terén, a­­mi az alacsony hektárhozamban jut kifejezésre, noha az elmúlt év­ben e célra 4 millió lejt utaltak ki a költségvetésből és 10 millió lejt a Legelőkarbantartási és Gazdál­kodási Vállalat alapjaiból. Az utak karbantartására és ja­vítására kiutalt összegeket általá­ban ésszerűen használták fel. Az elmúlt évben 45 kilométer utat aszfaltoztak, az előirányzott 40 ki­lométerrel szemben. A Maros megyei néptanács 1973. évi költségvetését az állami terv előirányzatainak megfelelően és azzal összhangban állították össze, olyanformán, hogy biztosítsa a he­lyi gazdaságok sokoldalú fejleszté­sét, társadalmi és kulturális akciók szervezését, a lakosság szükségle­teinek messzemenő kielégítését. A megyei költségvetésbe foglalt mutatókat az jellemzi, hogy növe­kedtek a szocialista szervezetektől származó pénzforrások, de ezzel egyidőben gyarapodtak az egysé­gek rendelkezésére bocsátott pénz­alapok is, amelyek biztosítják a fejlesztési munkálatok, a termelő­tevékenység differenciálása, a kor­szerűsítés saját alapokból való fe­dezését. Ugyanakkor ezek a muta­tók tükrözik az államnak azt az állandó törekvését, hogy jelentős beruházásokat eszközöljön, és fe­dezze a társadalmi-kulturális ak­ciókat. Maros megye néptanácsa számára a Nagy Nemzetgyűlés 1973-ra egy olyan költségvetést fogadott el, a­­mely 1 122 875 000 lej bevételt és 803 031 000 lej kiadást irányoz elő, így tehát 319 844 000 lej a költség­­vetési többlet, amit átutalunk majd a köztársasági költségvetéshez. A helyi költségvetés bevételei­nek jelentős részét (70 százalék) a jövedelemből származó átutalások, az áruforgalmi adók és a vállala­tokra, helyi gazdasági szervezetek­re kirótt szabályozó adók teszik ki. A többi költségvetési bevétel a kisipari és fogyasztási szövetkeze­tek jövedelmi adójából, a szocia­lista szektor épületadóiból, vala­mint a költségvetéses intézmények különböző bevételeiből származik, s az összesen 180 millió lejt tesz ki. Az előirányzott jövedelmek meg­valósítása érdekében fokozódó te­vékenységet kell kifejteni a haté­konyság növeléséért, nem csupán gazdasági téren, hanem szociál­­kulturális és állami adminisztrációs téren is. A gazdasági hatékonyság növelé­sének lényeges eleme a rentabili­tás fokozása, a jövedelmek növe­lése valamennyi tevékenységi ág­ban olyannyira, hogy valamennyi gazdasági tevékenység, termék- és szolgáltatás biztosítson jövedelmet, legyen kifizetődő. Az 1973-ra jóváhagyott költség­alap meghaladja a 803 millió lejt, amelynek jelentős részét a megyé­ben eszközlendő központosított be­ruházások fedezésére használjuk fel. Az előirányzatok szerint az idén a helyi költségvetésekből 523 mil­lió lejt fordítunk a szociál-kultu­­rális tevékenységre, vagyis a költ­ségvetési kiadások 65 százalékát. A szociál-kulturális kiadások je­lentős hányadát az oktatási célok­ra fordítjuk, amelyek közel 239 millió lejt tesznek ki, mintegy 15 millió lejjel többet, mint 1972-ben. Egészségvédelemre a költségvetés 240 millió lejt irányoz elő, amely­ből fedezzük a 91 falusi egészség­­ügyi kör kiadásait, az 5 025 kórhá­zi ágy, a gyermekházak fenntartá­sát és az egészségügyi akciókkal járó költségeket. Az egészségvéde­lem terén is nagyobb gondot kell fordítani különösképpen az élelmi­szer- és gyógyszerellátásra szolgáló alapok ésszerű felhasználására a kórházakban, fektetőkben s főleg a járóbetegeket ellátó egységekben. A szociál­kulturális kiadások fog­lalják magukba a kulturális tevé­kenység fedezésére előirányzott költségeket is. E célra 29 millió lejt biztosítunk. Ezekből az ala­pokból látjuk el a művészeti in­tézményeket, a „Vatra“ folyóira­tot, a múzeumokat, könyvtárakat, kul­túrotthonokat. Az agro-zootechnikai tevékenység pénzügyi fedezésére a költségvetés 63 millió lejt irányoz elő, mely ösz­­szeg biztosítja a műszaki-anyagi alap fejlesztését, valamint a sze­mélyzet fizetését. Az utak karbantartására, korsze­rűsítésére 27 millió lej az előirány­zat, amiből biztosítjuk az utak kor­szerűsítését, azok karbantartását, a hidak javítását és más munkálato­kat. Az 1973-as év döntő az ötéves terv határidő előtti teljesítésében, amihez úgy járulhatunk hozzá ha­tékonyan, hogyha teljesítjük és túlszárnyaljuk a költségvetési be­vételi terveket, ha nem lépjük túl a különböző objektumok és tevé­kenységek pénzügyi fedezésére e­­lőirányzott alapokat, s ha általá­ban gazdaságosan, fokozódó haté­konysággal használjuk fel az ösz­­szes alapokat. Meggyőződésünk, hogy az 1973- ra javasolt költségvetés biztosítja a megyénk további fejlődéséhez szük­séges feltételeket, s ezért vitára és jóváhagyásra bocsátom a megyei néptanács ülésszaka elé. A megyei néptanács ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) A vita során felszólaltak: Hategan Ioachim, Régen város pártbizottságának első titkára, polgármester, Egyed Balázs, Ma­rosvásárhely municípium Népta­nácsa Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, Ion Hanc, Ádámos község néptanácsának elnöke, Cazan Eva, a marosvásárhelyi Malom- és Sütőipari Vállalat technikusa, Tob­er Stefan, az MGÁ-k Maros megyei Trösztjé­nek igazgatója, Pavel Salcudean, a Belügyminisztérium Maros me­gyei Felügyelőségének főfelügye­lője, Buda Ironim, Tirnaveni vá­ros pártbizottságának első titká­ra, polgármester, Gedő István mérnök, a megyei Helyiipari Igazgatóság igazgatója, Vasile Lazarescu, Ludas város pártbi­zottságának első titkára, polgár­­mester, Ion Ratiu, a megyei Tan­­felügyelőség főtanfelügyelője, Cornel Ceuca, a megyei Kereske­delmi Igazgatóság igazgatója, dr. Ioan Munteanu, a megyei Egész­ségügyi Igazgatóság igazgatója, Szabó László mérnök, a megyei Község- és Lakásgazdálkodási Igazgatóság igazgatója, Iancu Costache, a Pénzügyminisztérium vezérigazgatója. A felszólalók kiemelték azokat a nagyszerű eredményeket, ame­lyeket a megye, egységük dol­gozói az elmúlt évben értek el. Hangsúlyozták az ipar, a mező­gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségvédelem megvalósítá­sait és a meglévő hibák kijavítá­sának szükségességét. A gazdasági tervvel és a költ­ségvetéssel kapcsolatban a hoz­zászólók hangsúlyozták, hogy­ az tükrözi pártunk és kormányunk tudományos politikáját, amely minden megye gazdasági, kultu­rális fejlődéséhez biztosítja az anyagi feltételeket; kifejezték egyetértésüket a terv és költség­­vetési javaslat előirányzataival. A megyei néptanács ülésszaka egyhangúlag megszavazta a megye vállalatainak és gazdasági egy­ségeinek 1973-as évi gazdasági tervére vonatkozó határozatot és a megye 1973-ra szóló költ­ségvetésére vonatkozó határoza­tot, valamint a Máramaros me­gyei Néptanács felhívására a­­dott válasz szövegét. A továbbiak folyamán az ülés­szak jóváhagyta az 1972 augusz­tus 21-én kelt 382-es számú ha­tározatot Rafiu Ioan Doru elv­társ kinevezéséről a megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelői tisztségébe; az 1972. szeptember 18-án kelt 415-ös számú határo­zatot Moldovan Viorel elvtárs kinevezéséről a Munkaügyi és Népjóléti Megyei Igazgatóság igazgatói tisztjébe; az 1972. szeptember 28-án kelt 427-es számú határozatot a marosvá­sárhelyi 12-es számú óvoda jogi személlyé nyilvánításáról, s vé­gül az 1972. november 3-án kelt 490-es számú határozatot a ke­reskedelmi felszereléseket kar­bantartó­ és javító vállalat lé­tesítéséről, marosvásárhelyi szék­hellyel. Az utóbbi határozatot a megyei néptanács végrehajtó bi­zottsága a legutolsó ülésszak óta eltelt időben fogadta el. Az RKP Központi Bizottságá­nak 1972. november 20—21-i ple­náris ülése és a legutóbbi me­gyei pártkonferencia ajánlásai alapján, egyes megyei pártbi­zottság titkári és néptanácsi al­elnöki funkciók összevonására vonatkozólag Nicolae Veres elvtárs javasolta Sebestyén Liviu és Szotyori Ernő elvtársaknak, a megyei pártbizottság titkárai­nak, a megyei néptanács vég­rehajtó bizottságának alelnöki tisztjébe való megválasztását. Tekintve, hogy az alelnöki tiszt­ségek száma meghatározott, ja­vasolta a továbbiakban Fodor Géza, ■"valamint Mogosiu Marcel elvtársak felmentését a megyei néptan­ács végrehajtó bizottsá­gának alelnöki tisztségéből. To­vábbá javasolta Pavel Chiorean felmentését a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagsági tisztségéből, mivel időközben más párt- és állami munkával bízták meg. Az ülésszak titkos szavazással egyhangúlag megválasztotta Se­bestyén Liviu és Szotyori Ernő elvtársakat a megyei néptanács végrehajtó bizottsága alelnöki tisztségébe, és felmentette Fodor Géza és Mogosiu Marcel elvtár­sakat a megyei néptanács vég­rehajtó bizottságának alelnöki tisztségéből, Pavel Chiorean elvtársat pedig a megyei népta­nács végrehajtó bizottságának tagsága tisztségéből. Az ülésszak jóváhagyta Catarig Ioan mérnök kinevezését a Maros megyei Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Vezérigazgatóság ve­zérigazgatói tisztségébe. Az Államtanács törvényerejű rendeletével Catarig­­oan mér­nököt a megyei néptanács vég­rehajtó bizottságának alelnöké­­vé nevezték ki. Befejezésül Nicolae Veres elv­társ emelkedett szólásra. Az ülésszakon résztvevő kép­viselők, meghívottak egyöntetű lelkesedéssel fogadták el annak a táviratnak a szövegét, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, szemé­lyesen Nicolae Ceaușescu elv­társnak küldtek, s amelyben ki­fejezésre juttatták Maros megye román, magyar, német dolgo­zóinak elhatározását, hogy ere­jüket nem kímélve harcolnak a X. Kongresszuson és az RKP Országos Konferenciáján kijelölt nagyszerű célok megvalósításá­ért.

Next