Vörös Zászló, 1973. június (25. évfolyam, 128-153. szám)
1973-06-10 / 136. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 136 (6687) mám 1973. Június 10. vasárnap Ara 30 báni 1948 június 11-én EGY NEGYEDSZÁZADDAL EZELŐTT ÁLLAMOSÍTOTTÁK A FŐBB TERMELŐESZKÖZÖKET Munkapostályunk, miután a Román Kommunista Párt vezetésével halhatatlan politikai győzelmeket aratott a forradalom barikádjain, 1948. június 11-én végrehajtotta a legradikálisabb, legnagyobb visszhangot keltő gazdasági jellegű átalakítást, a főbb termelőeszközök államosítását. Ezzel véget vetett hazánkban az emberiséget évezredek óta sújtó óriási igazságtalanságnak, a kizsákmányolásnak, a más verejtékével szerzett javak elsajátításának, megszüntette az igazi termelőket munkájuk eredményeitől elválasztó mély szakadékot. Az 1948. június 11-én a Román Kommunista Párt közvetlen irányításával véghez vitt történelmi, forradalmi aktus törvényszerűen beilleszkedett a társadalom fejlődési folyamatába. Általa a termelési viszonyok és mindenekelőtt a tulajdonviszonyok összhangba kerültek a termelőerők jellegével, így azok, akiknek e nevezetes napig csak a másnak hasznot hozó termeléshez, a robothoz volt joguk, ezentúl munkájuk gyümölcsének is részesei a szocialista elvek szerinti elosztásban. A munkásosztály ily módon jog szerint is termelővé, tulajdonossá és munkája eredményeinek haszonélvezőjévé vált. 1948 június 11 nagy fontosságú forradalmi esemény egész népünk történetében. A kisajátítók, a mások verejtékén meggazdagodó és hatalmat szerzők tulajdonának kisajátítása tehát társadalomjogi tény. A termelőeszközök magánjellegének megszüntetése az összes dolgozók számára biztosította, hogy egyenlő félként viszonyuljanak a szocialista tulajdonhoz, valamint a társadalmi termék felosztási módozataihoz, megnyitotta a lehetőséget előttük ahhoz, hogy egyenlő feltételek között bontakoztassák ki alkotó képességüket és az elvégzett munka arányában kapják javadalmukat. E történelmi tény legfőbb tartalma, lényege, hogy a politikai és gazdasági hatalom egyetlen erős, biztos kézbe összpontosult, június 11-én a pártvezette munkásosztály, a nép a főbb termelőeszközök birtokosa lett, a gazdaság ily módon a szocialista építés legfőbb területévé vált, melyen a szocializmus, mint a dolgozók által és a dolgozóknak épített társadalmi rendszer teljes mértékben bizonyságot tett felsőbbrendűségéről, arról a képességéről, hogy biztosítani tudja a nemzet haladását és felvirágzását, egy magasabb élet és civilizációs színvonalat. A nagyburzsoázia gazdasági alapjának fölszámolása az iparban, a szállításban és a bankrendszerben — a gazdasági élet e fontos ágazataiban — megnyitotta az utat a nemzetgazdaság egységes, tervszerű fejlesztése előtt. A termelőeszközök fölötti szocialista tulajdonra épült a párt szocialista iparosítási politikája, a szocialista ipar pedig (és elsősorban a gépipar döntő pillére volt a mezőgazdaság szövetkezetesítésének, a szocialista viszonyok egész gazdaságunkra való kiterjesztésének. Negyedszázad telt el mindöszsze — történelmileg rövid idő — azóta, hogy a munkások behatolva gyárak és bankok irodáiba, átvették azok vezetését. Sokan és főként azok, akik a (Folytatás a 2. oldalon) IGEIM FONTOS TENNIVALÓ : 1. •• -- ................ ! A vetésekben keletkezett hiányok pótlása Tekintettel az idei különleges tavaszi időjárásra, sok vetésben, de főleg a tavaszon elvetett növényekben (cukorrépa, kukorica, dohány stb.) nagyon sok hiány keletkezett és emiatt gyakorlatilag ezek a területrészek kihasználatlanok. Az összes mezőgazdasági területek messzemenő kihasználása érdekében a megyei pártbizottság útmutatásai alapján az elkövetkező hét folyamán valamennyi mezőgazdasági egységben széles körű akciót kell szervezni a vetésekben keletkezett hiányok pótlására. A Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság ajánlja, hogy valamennyi mezőgazdasági egységben, farmon, brigádban a lehető legrövidebb időn belül kutassák fel ezeket a területeket és rögtön kezdjék is meg a hiányok pótlását olyan növényekkel, amelyek a legjobban megfelelnek a célnak. A dohánynál például a hiányokat dohánnyal kell pótolni, mert az idő még kedvez, lehetőséget nyújt a munka végrehajtására. A kukorica vetések között üresen maradt részeket paszullyal kell beültetni (szemesnek, vagy zöldnek), ami pedig a zöldségféléket illeti, javasoljuk, hogy a hiányokat elsősorban paradicsommal, paprikával és káposztafélékkel pótolják. A helyszínen végzett ellenőrzések azt igazolják, hogy a legtöbb a A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI VEZÉRIGAZGATÓSÁG ajánlásai hiány a cukorrépavetésekben. Ezen területek hasznosítása érdekében szükséges, hogy a legrövidebb időn belül a területeket zöldségfélékkel, elsősorban káposztával, hagymával, paprikával, paradicsommal, paszulylyal ültessék be. Megjegyezzük, hogy számos egységben helyesen tájékozódtak és ezt az akciót még a kapálásokkal egyidőben megkezdték. A mezőgazdasági egységek vezetőire hárul az a feladat, hogy azonnal megszervezzék ezen területek bevetését, beültetését, minden tenyérnyi terület hasznosítását. A hiánypótló munkákat globális akkordban kell kiosztani, munkaalakzatokra, mtsz-tagokra, akik az adott parcellákat művelik. Az akció sikere érdekében azonnal biztosítani kell a szükséges vetőmagot, palántákat. Mint ismeretes, a földalap észszerű felhasználása valamennyi mezőgazdasági dolgozó alapvető kötelessége. A különböző vetésekben mutatkozó hiányok pótlása szerves részét kell képezze tehát a földalap ésszerű kihasználására kezdeményezett akciónak. A helyi párt- és állami szervek, a mezőgazdasági egységek vezetői oda kell hassanak, hogy körültekintően szervezzék meg ezt az akciót. Az idő kedvez, lehetőség van arra, hogy minden apró területrészt beültessük, mert ezzel is jelentős mennyiségű zöldségfélét állíthatunk elő. A Milícia Napja A nép és a szocialista haza szolgálatában CONSTANTIN VALENTIN EZREDES, a Belügyminisztérium Maros megyei Felügyelőségének helyettes főfelügyelője, a milícia Maros megyei főnöke 24 évvel ezelőtt a Román Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött a milícia, azzal a megbízatással, hogy védje a nép forradalmi vívmányait, a közvagyont, az állampolgárok személyi tulajdonát, a közrendet. Az alapvető gazdasági és társadalmi politikai átalakítások időszakában a milícia létrehozása jelentős esemény volt azon átfogó intézkedések keretében, amelyeket a párt foganatosított a szocialista állam megteremtéséért. A megalakulása óta eltelt 24 évben, a párt szüntelen irányításával és vezetésével, a milícia becsülettel teljesítette nemes hivatását, hittel és odaadással szolgálta a nép és a haza érdekeit. Már az alakuláskor számos kommunista és KISZ-tag lépett be a milícia soraiba, akik a munkásosztályhoz tartoztak szívvel-lélekkel, s akiknek erős elhatározásuk, hogy a többi állami szervvel, a munkásosztálylyal együtt hozzájárulnak a szocialista rend fejlesztéséhez, megvédéséhez. Számos példa tanúsítja, hogy a milícia mindenkor teljesítette kötelességét, kész volt mindig és minden körülmények között bátran, határozottan cselekedni. A rendszer ellenségeivel vívott nehéz harcok közepette, amikor a felszámolt osztályokhoz tartozók megpróbáltak ártani a fiatal népi hatalomnak, amikor az üzérek, tolvajok, sikkasztók megpróbálták aláaknázni az új szocialista gazdaságot, a milicia dolgozói — a nép hűséges fiai — következetesen harcoltak, a párttól kapott megbízatásuknak példamutatóan tettek eleget. A milicia tisztjei, altisztjei, összes dolgozói következetesen és bátran cselekedtek és cselekednek ma is a rend, a törvények betartásáért, a bűnözés megelőzéséért, felfedéséért s a közösség nyugalmáért, határozottan lépnek fel azokkal szemben, akik megsértik az ország törvényeit — ezáltal hozzájárulnak a szocialista törvényesség tiszteletben tartásához, ami szerves része rendszerünk demokratizmusának. Pártunk marxista-leninista tudományos politikája irányításával tevékenységük alapját a törvények betartása, a nép érdekeinek őrzése képezte. Ezáltal a milicia a forradalmi vívmányok, az anyagi és szellemi értékek biztosvédőpajzsának bizonyult. A haza, a nép, a párt és legfelsőbb parancsnokunk — Nicolae Ceausescu elvtárs iránti forró szeretettől vezérelve — a tisztek, altisztek és a polgári milicista alkalmazottak nem kímélik erejüket, ha a szükség úgy kívánja, életüket sem azért, hogy méltók legyenek az előlegezett bizalomra, a rájuk háruló feladatokat maradéktalanul teljesíthessék. (Folytatás a 2. oldalon) Marosvásárhelyi Írói Egyesület díjai Tegnap ünnepélyes keretek között osztották ki a Marosvásárhelyi Írói Egyesület 1972. évi díjait. A díjazottak: Papp Ferenc: A részeg vadőr című novelláskötetéért és Szőcs Kálmán: Játékaim című verseskötetéért. A díjakat Gagyi László, a zsűri elnöke és Jánosházy György nyújtották át, az Írói Egyesület tagjai, valamint az Igaz Szó, a Vatra és az Új Élet munkatársai jelenlétében. Előadás Tegnap a Szakszervezetek Művelődési Házában Ivan Vilov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának lektora, a szófiai Társadalomtudományi és Politikai Akadémia prorektora tartott előadást A Bolgár Kommunista Párt tapasztalatai a párt és állami káderek nevelése terén címmel. Az előadáson párt és állami aktivisták, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői vettek részt. Mai számunkban Figyelő (3. oldal) net vége (4. oldal) Nemzetközi események (6. oldal) I*n. ' ■ IX Szombat délben Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke jelenlétében a fővárosi Dalles-teremben megnyílt A romániai 1848- as forradalom 125. évfordulója jubileumi képzőművészeti kiállítás. Ezzel a kiállítással az egész ország festőművészei, szobrászművészei és grafikusai mély hódolatukat fejezik ki a dicsőséges évforduló, a nagy elődök, azok iránt, akik a negyvennyolcas forradalmi mozgalom zászlóvivői voltak és a legnemesebb hazaszeretettől áthatva küzdöttek a szabadságért és a haladásért, a román nemzet egységéért és függetlenségéért. A megnyitón részt vettek a következő elvtársak: Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Vendel, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Stefan (Folytatás a 6. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs találkozott a Képzőművész Szövetség országos konferenciája részvevőivel A romániai 1848-as forradalom 125. évfordulója kiállítás megtekintése alkalmából Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak! Noha a konferencia munkálatait befejezték, szeretném azzal kezdeni, hogy tolmácsolom a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány, valamint a magam üdvözletét és gratulációit a Képzőművész Szövetség országos konferenciájának sikeres befejezéséhez. (Élénk taps). A szövetség vezetősége felkért, hogy vegyek részt a konferencia megnyitásán. Erre nem volt lehetőségem. Végül is úgy gondoltuk, hogy ezen a téren is eszközöljünk bizonyos újításokat és találkozzunk ezen a kiállításon, amelyet a képzőművészek az 1848-as forradalom 125. évfordulója tiszteletére rendeztek. Úgy vélem, jól tettük, hogy így cselekedtünk, mert e kiállítást megtekintve képet alkothattunk magunknak arról, amit megvalósítottak, amit megvalósíthatnak, ha célul tűzik ki, hogy kifejezik a nemzeti történelem jelentős mozzanatait, hogy ábrázolják népünk hősiességét, harcát a jobb, az igazságosabb életért, a haladásért és civilizációért. A kiállítás jó benyomást tett rám. Jelentős mozzanatokat ábrázol, változatos képekben, különféle stílusokban. Ami azonban a kiállítást általában jellemzi, abban áll, hogy megfelelve a párt X. kongresszusa és Országos Konferenciája iránymutatásainak, a kifejezés különböző stílusait és módjait felhasználva, jó műveket valósítottak meg, olyan tartalommal, amely a nép nevelésének szolgálatában áll. Úgy vélem, hogy ennek a kiállításnak sikerült nagyszerűen kifejeznie pártunk X. kongresszusa útmutatásait. (Hatalmas taps). Megértik, hogy nehéz lenne megmondanom, mi tetszett legjobban. Nehéz lenne kifejeznem mindazok előtt, akik itt kiállítottak, hogy melyek azok a művek, amelyek nekem jobban tetszenek. Elmondhatom azonban, hogy mind az orientációt, mind a művészi kifejezésmódot illetően, általában csaknem valamennyi munka tetszik. Éppen ezért melegen gratulálok mindazoknak a képzőművészeknek, akik hozzájárultak a kiállítás létrehozásához, alkotásokat szenteltek ennek az eseménynek — mégha azok nincsenek is kiállítva —, s művészetükkel fel akarták idézni Románia történetének egyik vagy másik nagy eseményét. További, mind nagyobb sikereket kívánok nekik. (Hatalmas taps). Természetesen, ahogy az mindig történik, ha sikerül jó dolgokat csinálnunk, igényesebbek leszünk. Mondhatnám, hogy én most ilyen helyzetben vagyok. A néhány évvel ezelőtt ugyanitt látott kiállítással összehasonlítva a mostanit, elmondhatom, hogy önök nagy lépéseket tettek, mindenekelőtt a gazdag eszmei tartalomnak változatos kifejezési formákban való tükrözését illetően. Ezért szeretném, ha nem vennék rossz néven, hogy konferenciájuk befejezésének és e nagyszerű kiállítás megnyitásának pillanatát felhasználva, kifejezem a magam, pártvezetőségünk és egész népünk ama óhaját, hogy újabb nagy , nevelő hatású és művészi műveket lássunk. Számos nagy esemény előtt állunk, amelyek összefüggnek népünk forradalmi harcának történetével. Éppen e napokban ünnepeljük az államosítás 25. évfordulóját. Természetesen néhány nap alatt már semmit sem lehet tenni, de még egy év múlva is szívesen látunk olyan műveket, amelyeknek alkotóit megihlette ez az esemény. Remélem, tesznek valamit e tekintetben. A jövő évben ünnepeljük meg a nemzeti antifasiszta fegyveres felkelés győzelmének 30. évfordulóját. Elvárjuk, hogy a képzőművészet is képviselve legyen ezen a nagy évfordulón, mégpedig legalább olyan sikerrel, mint a mostani kiállításon. Szeretnénk azonban, ha a siker még nagyobb lenne. A szocialista Románia eredményei, mai törekvései, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének munkája, a hősiesség, amellyel egész népünk megvalósítja pártunk politikáját, kétségtelenül gazdag és kimeríthetetlen ihletforrás. Meggyőződésem, hogy igyekeznek érvényre juttatni ezt a gazdag tényanyagot, ezt a hatalmas tömeglelkesedést. Véleményem szerint a képzőművészetnek korlátlan lehetőségei vánnak ennek megvalósítására. A nemzetközi politikában úgyszintén jelentős változások vannak. Sikerek születnek az enyhülés útján, az államok közötti együttműködés fokozásának útján. íme éppen tegnap Helsinkiben eredményesen befejeződtek az össz-európai konferencia előkészítő munkálatai és július 3-ra kitűzték a külügyminiszterek konferenciáját. Megkezdődik tehát az európai biztonsági konferencia. Ez rendkívül jelentős eredménye az európai nemzeteknek — tehát a román nemzetnek is —, a világ összes nemzeteinek. Arra kellene gondolniuk, hogy juttassák kifejezésre művészetükkel ezeket a változásokat is, a népek törekvéseit egy igazságosabb, jobb világnak, a béke világának a megteremtéséért, íme, milyen ihletforrásokat kínál az élet. Szeretnénk, ha önöknek a következő években sikerülne — úgy, ahogyan most sikerült ezen a kiállításon bemutatni hazánk távolabbi múltjának mozzanatait — újabb kiállításokon tükrözni népünk mai történetének mozzanatait, életének és munkájának jelenét, azt, hogy miként valósul meg pártunk programja. Ugyanakkor ábrázolják a népek sikereit is abban a harcban, amelyet jelenleg egy jobb, igazságosabb világért, a nemzetközi enyhülésért és békéért vívnak. Remélem, hogy az idősebbek, a középkorúak és a fiatalok egyaránt — mindazok, akik mondhatnám, versenyre keltek, hogy minél értékesebb műveket mutassanak be ezen a kiállításon — tovább versengenének azért, hogy a népnek még jobb, még értékesebb alkotásokat adjanak, hogy ezen az úton is elősegítsék a tömegek kulturális színvonalának emelését, szellemi felemelését, az emberek szépérzékének formálását, egy jobb élet megvalósítását hazánk földjén. Meg vagyok győződve arról, hogy újabb és még nagyobb, még szebb kiállításokon találkozunk. Sikert kívánok tevékenységükhöz, sikert kívánok a bizottságnak, amelyet megválasztottak, az alkotó munka irányításában. Ezek a sikerek az összes képzőművészek munkájától függnek, attól, hogy mindegyik hogyan akarja szolgálni a népet mindazzal, amit tesz. Látom, hogy valóban ezen az úton akar mindegyikük haladni, a maga módján kívánja szolgálni a népet, a szocializmus és a béke ügyét. (Hatalmas, hosszan tartó taps). A mezőgazdasági munkák ■9 helyzete a megyében Ezekben a nyár eleji napokban a legfontosabb tennivaló a növényápolás és a takarmányfélék betakarításának gyorsítása. A gyorsaságtól, a munkaminőségétől függ, milyenek lesznek a terméshozamaink. A jó munkaszervezés, a globális akkord serkentő hatására a megye gépesítői, a szövetkezetek tagsága eredményes munkát végzett az elmúlt héten. Számos termelőszövetkezetben, többek között Gernyeszegen, Rázparon, Náznánfalván, Valeni de Müregen befejezték a kukorica első kézi kapálását, és előrehaladtak ezzel a munkával számos egységben. (Folytatás a 2. oldalon) uumm. MPAUMttm minis $&12a6ckAri4c, Itözieq&urs&l/,. _ p