Vörös Zászló, 1973. október (25. évfolyam, 232-257. szám)
1973-10-27 / 254. szám
A MEGYEI NÉPTANÁCSI AKTÍVA MUNKAÜLÉSE Az időszerű és a távlati feladatok példás teljesítéséért Tegnap ülést tartott a megyei néptanácsi aktíva. Az ülés munkálatait Iosif Banc elvtárs, az RKP Megyei Bizottságának első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vezette. Részt vettek a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának tagjai, a Megyei Néptanács szakigazgatóságainak igazgatói, valamint más intézmények vezetői, a megyei gazdasági egységek képviselői, a municípiumi és városi néptanácsok alelnökei és titkárai, a községi néptanácsok elnökei és titkárai, párt és állami aktivisták. Az ülésen igényesen és felelősségtudattal vizsgálták meg azt, hogy a községi, városi és municípiumi néptanácsok miként valósították meg a kilenchavi tervfeladatukat, ugyanakkor meghatározták azokat az intézkedéseket is, melyek biztosítják az idei és jövő évi terv teljesítését. A. Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke által előterjesztett tájékoztató, valamint Iosif Banc elvtárs következtetései kiemelték azt a tényt, hogy a Megyei Néptanács egész tevékenységét úgy szervezte meg, ahogy azt Nicolae Ceausescu elvtárs a községi pártbizottsági titkárok és néptanácsi elnökök első országos értekezleténtartott beszédében körvonalazta tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt rendkívül értékes útmutatásaiban. A pártszervezetek közvetlen irányításával a néptanácsok következetes tevékenységet fejtettek ki a párt, az állam politikájának maradéktalan teljesítése érdekében, valamint azért, hogy a helységek továbbfejlődjenek, korszerűsödjenek, növekedjék gazdasági potenciáljuk. A megyei terv és a költségvetés az év kilenc hónapjában 100,8 százalékban valósult meg, a kiadások előirányzata viszont 94,3 százalékban. Ennek eredményeként jelentős megtakarításokat értek el. Ezek megvalósításához a megye néptanácsainak többsége hozzájárult, elsősorban az ákosfalvi, az ádámosi, a bükkösi, a bogáti, a mezőcsávási, a nyárádremetei, a paniti és mások. Noha megyei szinten megvalósult a költségvetésben előirányzott jövedelem, egyes községi néptanácsok nem tettek eleget ennek az előirányzatnak, némelyek a kisipari, mások az áruforgalmi adót nem hajtották be. A költségvetés kiadási előirányzatának megvalósítása érdekében a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak sürgősen elemezniük kell az év végéig terv szerint eszközlendő kiadások szükségességét és gazdaságosságát, s kötelesek közölni a fennmaradó összegeket, hogy azokat újra eloszthassák azok között a helységek között, ahol nagyobb szükség van rájuk. A gyűlésen úgy értékelték, hogy ami a költségvetési előirányzat teljesítését illeti, a községek többségében a rend és fegyelem uralkodik a javakkal való gazdálkodás és a szocialista tulajdon védelme tekintetében. Egyes községekben viszont számos negatív jelenség észlelhető a javak kezelése és a pénzügyi fegyelem betartása terén. Számos esetben előfordul, hogy nem vesznek nyilvántartásba egyes javakat, ami visszaélésekre nyújt lehetőséget. Ugyancsak a közvagyon megkárosítására szolgáltat alkalmat a felületes leltározás. Esetenként nem tartják tiszteletben a javak kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket, a szocialista egységek egymás közt, sőt néha fizikai személyeknek is kölcsön adnak anyagi javakat, amit pedig a törvény szigorúan tilt. Ilyen jelenséget tapasztaltak Kutyfalván (néptanácsi elnök Vasile Catanu), Maroskeresztúron (néptanácsi elnök loan Olaru), Ugrán (néptanácsi elnök loan Meghedan), Nyárádgálfalván, Livezeniben, Görgényben, Balavásáron, Véckén, Fehéregyházán, Alsóidecsen, Isincaion és máshol. Súlyos hiányosságok tapasztalhatók az építőanyagokkal való gazdálkodás, s az államnak egyes ingatlanok után járó díjak behajtása terén is. Gyulakután például a néptanács hat hónapon át a saját költségvetéséből fedezte az állatorvos villany- és gázszámláját. A néptanácsi elnökökre, titkárokra és könyvelőkre az a felelősségteljes feladat hárul, hogy éberen őrködjenek a rájuk bízott javak fölött, vezessenek jól áttekinthető és rendszeres nyilvántartást, hogy ellenőrizhessék azok épségét. E feladat nem teljesítése fegyelmi, anyagi, esetleg büntetőjogi felelősségrevonást von maga után. Minden községben a legfőbb érték a föld. Minden néptanácsnak felelősségteljes feladata állandó jelleggel, a törvény szellemében szorgalmazni a földalappal való minél jobb gazdálkodást és megelőzni e téren mindennemű pazarlást. A néptanácsok, azok elnökei ellenőrizzék, hogyan hajtják végre a szántást, a vetést, miként ápolják a növényeket, azokat mikor és hogyan gyűjtik be. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az erózió megakadályozására, és intézkedéseket foganatosítani a talaj szerkezetének megjavítására, a föld termékenységének fokozására. Ezzel kapcsolatosan minden néptanács készítsen egy konkrét programot községekre, falvakra, sőt parcellákra vonatkozóan, egy olyan programot, mely részletesen kitér arra, miként hasznosítják az össz-földterületet, mit tesznek az erózió megakadályozásáért, a talaj szerkezetének javításáért és termőképességének növeléséért. Ilyen programokat kell készíteni a nagy takarmánytartalékot képező legelők feljavítására is, amire az utóbbi években nem fordítottak kellő figyelmet, sőt egyes helyeken súlyos hanyagság észlelhető e téren. Azokkal szemben, akik nem tartják tiszteletben a törvénynek a földalapra vonatkozó előírásait, legyen az bárkinek a használatában (ámv, mtsz, vagy személyi használatban), a legszigorúbban kell eljárni. Az ország törvényeinek,, a párt és a kormány határozatainak ismerete az államhatalom helyi szerveinek fő feladata. A néptanács végrehajtó bizottságának titkára a törvény embere a községben. Kötelessége gátat vetni mindenféle törvényszegésnek. Az előterjesztett tájékoztató, a felszólalások és Iosif Banc elvtárs konklúziója kidomborította, milyen nagy felelősség hárul a néptanácsokra a községrendezés terén is. Erre annál is inkább szükség van, mivel a cél az, hogy a falusi életfeltételek minél jobban megközelítsék a városiakét. E téren még nagyon sok a hiba. A néptanácsok nem honosítottak meg szigorú fegyelmet az építkezések terén. Nemcsak falun, még városon is építenek házakat engedély nélkül, s nem tartják tiszteletben a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának azt a végzését, mely előírja, hogy hol hány szintes épületeket lehet emelni. Egyes községi néptanácsoknak a szeme láttára engedély nélkül építenek, átalakítanak házakat, vagy hozzátoldanak a meglévőhöz. Egyes községi néptanácsok kibocsátanak építkezési engedélyt anélkül, hogy a községrendezési szabályokat tiszteletben tartanák, vagy a szisztematizálási igazgatóság jóváhagyását megszereznék. Marosvécsen, Görgényben, Rudii Munti-on például, annak ellenére, hogy javasolták ikerházak építését, mégis adtak engedélyt különálló házak építésére. Az ülésen felhívták a néptanácsi elnökök és titkárok figyelmét arra, hogy milyen felelősség hárul rájuk a helységek rendezéseterén. A községrendezés jelentős mértékben elősegíti a város és a falu közötti különbség eltűnését, úgyszintén gátat vet a területpazarlásnak. A néptanácsoknak kötelességük a legnagyobb felelősséggel kijelölni a községközpontot, s ott csak olyan épületeket szabad emelni, melyek harmonikusan illeszkednek be az építészeti stílusba, figyelembe veszik az épületek magasságára vonatkozó előírásokat. Ezek olyan kötelezettségek, melyek alól senkinek nincs joga kivonni magát. Amint az ülés munkálatai során is felszínre került, a néptanácsoknak, azok végrehajtó bizottságainak, mint az államhatalom helyi szerveinek, fontos feladatuk az állami terv jó körülmények közötti és idejébeni megvalósítása. A vita során különösen hangsúlyozták azt, hogy egyes községek miként teljesítik az állammal szembeni kötelezettségeket, s az is, hogy a lakosság miként járul hozzá a központi alaphoz mezőgazdasági élelmicikkekkel. Kiemelték azt a tényt, hogy október 20-ig a szarvasmar(Folytatás a 3. oldalon) A KISZ MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK MARGÓJÁRA Az ifjúság politikai-ideológiai nevelése a megnövekedett igényesség jegyében A KISZ-szerveknek és -szervezeteknek a párt Központi Bizottsága 1971. november 3—5-i plenáris ülésén elfogadott szocialista nevelési program szellemében kifejtett politikai nevelőtevékenysége egyre hatékonyabban kell hozzájáruljon az ifjaknak a világról alkotott egységes dialektikus-materialista felfogása kialakításához, ösztönöznie kell a társadalmi-politikai életben való felelősségteljes részvételüket, fejlesztenie forradalmi szellemüket. A politikai nevelőmunka nem öncélú, hatékonysága — egybefonódva a szakmai, szervezeti, kulturális tevékenységgel — kifejezésre kell jusson az ifjak mindennapi életében, munkájukban, viselkedésükben. A KISZ-aktívák mindinkább tanúbizonyságot tesznek felelősségérzetükről, arra törekednek, hogy ismerjék mindazt, ami a szervezetekben az ifjak egymás közötti kapcsolataiban végbemegy, s tudják, hogyan értelmezik kötelezettségeiket a munkaközösséggel, a társadalommal és a családdal szemben. Igyekeznek úgy dolgozni, hogy növekedjék a szervezetek befolyása az ifjakra, hogy tudatosodjék bennük kettős minőségük: aktív résztvevők mindabban, ami az országban épül, és ugyanakkor mindezek élvezői, tulajdonosai. Úgy vélem, politikai nevelőtevékenységünk eredményessége elsősorban az ifjúságnak a munkával szembeni magatartásán mérhető le. A munkának, amint azt a kommunista munka és életmód normái előírják, létszükségletté kell válnia. A Maros megyei ifjaknak a gazdasági egységekben, iskolákban, egyetemeken kifejtett tevékenysége, sajátos akcióik, kezdeményezéseik bizonyítják, hogy ifjaink megértették feladataikat, és arra törekszenek, hogy mind fokozottabb mértékben járuljanak hozzá munkaközösségük eredményeihez. Meg kell említenünk annak a 26 000 ifjúnak erőfeszítéseit, akik bekapcsolódtak az Ifjúság — az ötéves terv határidő előtti teljesítésének aktív tényezője versenybe és szívvel-lélekkel harcolnak a vállalások teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Útjaink időközönként találkoznak a termelési folyamatok vezetőivel és közösen elemzik, mit nyújtottak munkahelyeiken, és mit kell még adniok a továbbiakban. A KISZ-szervezetek közgyűlésein megvitatják időközönként, hogyan tesznek eleget a KISZ-tagok szakmai kötelezettségeiknek. Az ifjak számos kezdeményezést karoltak fel a tervfeladatok példás teljesítéséért. A marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatban adták ki a jelszót „Én dolgozom, én ellenőrzöm munkámat, én felelek érte“. Az Electromure?, Metalotehnica, IUIU, a régeni Republica, IUPS vállalatokban a Mikrongramm-másodperc brassói kezdeményezést vették át. Az IPM Sportban dolgozó „ifjúsági munkaszalag“ hónapról hónapra túlteljesíti tervfeladatát. A marosvásárhelyi Építkezési- és Szerelési Trösztnél dolgozó Covrig-brigád vállalta, hogy havonta egy napot megtakarított anyagból dolgozik. A Régeni Fafeldolgozó Komplexum és IUPS KISZI Szervezetei átvettek bizonyos beruházási munkálatokat: a marosvásárhelyi Készruhagyárban, az IRÁ-ban, a Fafeldolgozó Vállalatban és máshol a tervteljesítésben észlelhető lemaradás behozása érdekében kiadták a jelszót: „Vasárnap munkaruhában“. A napokban megtartott plenáris ülésen hangsúlyozták, a KISZ- szervek és -szervezetek arra törekszenek, hogy a politikai munka minőségi színvonalát állandóan emeljék, azt közvetlenül alárendeljék a termelési problémáknak, felhasználva a politikai nevelőmunka változatos formáit és eszközeit. Kiemelték az ifjútól ifjúig folytatott vagy kisebb csoportokban szervezett beszélgetések eredményességét, az ifjúság és termelés faliújságok, az iskolai faliújságok és ezek szatirikus rovatainak, a rádiósítási állomások adásainak hatékonyságát. Jó szolgálatot tettek az élmunkások tiszteletére szervezett művészi rendezvények. A plenáris ülésen kiemelték a KISZ-szervek és -szervezetek azon törekvését, hogy az ifjak részére szervezett politikai, ideológiai oktatás szorosan kapcsolódjék a munkahelyek sajátos és korkrét valóságához. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a politikai oktatás szervezett formáiban meghonosítsák a vitaszellemet, ugyanis ezzel biztosítható az ifjak bekapcsolódása a felvetett problémák alapos megvitatásába, s határozott meggyőződések kialakítása az elméleti tételek felületes elsajátítása, bemagolása helyett. Hangsúlyozták az ifjak állandó jellegű politikai tájékoztatásának, egy olyan tájékoztatási rendszer kialakításának szükségességét, amely biztosítja a ANA SIBERIA, a KISZ megyei Bizottságának titkára (Folytatás a 3. oldalon) V/Inn moletáriai eauPSÜketek | AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 254 (6805) szám | 1971. október 20. szombat | Ara: 30 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta a Csehszlovák SZK Szövetségi Gyűlésének küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke október 26-án fogadta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének küldöttségét, amely élén Alois Indra elvtárssal, a Csehszlovákiai Kommunista Párt KB Elnökségének tagjával, a Szövetségi Gyűlés elnökével, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének a meghívására látogatást tesz hazánkban. A fogadáson jelen voltak a következő elvtársak: Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnöke, Stefan Voitec, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, Maria Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke és Dumitru Balalia, a Nagy Nemzetgyűlés néptanácsi és államigazgatási állandó bizottságának elnöke. A küldöttség tagjait elkísérte Miroslav Sulek, a Csehszlovák SZK bukaresti nagykövete. Nicolae Ceausescu elvtárs a meleg barátság elvtársi légkörében elbeszélgetett a vendégekkel. A Szövetségi Gyűlés elnöke kifejezte köszönetét azért, hogy lehetővé tették a szocialista Románia megtekintését, a román nép életének és eredményeinek közvetlen megismerését, és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák parlamenti tagok hazánkbeli látogatása, akárcsak a Nagy Nemzetgyűlés küldöttségének múlt évi csehszlovákiai látogatása hozzájárul a két ország és nép közötti hagyományos baráti kapcsolatok kedvező fejlődéséhez. A vendég melegen üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársat a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének, Gustav Husák elvtársnak, a Csehszlovákiai KP KB főtitkárának, Ludvik Svoboda elvtársnak, a Csehszlovák SZK elnökének és Lubomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák SZK kormánya elnökének részéről. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott és az RKP KB Végrehajtó Bizottsága, valamint a maga nevében, a legjobb kívánságokat intézte a Csehszlovákiai KP KB Elnökségéhez, Gustav Husák, Ludvik Svoboda és Lubomir Strougal elvtársakhoz. A megbeszélés során áttekintették a román—csehszlovák kapcsolatok kérdéseit, s kifejezték azt a közös óhajt, hogy szüntelenül tovább fejlesszék a román—csehszlovák baráti és együttműködési jó kapcsolatokat, politikai, gazdasági, műszakitudományos, kulturális téren, a Nicolae Ceausescu és Gustav Husak elvtársak közötti találkozók és megbeszélések során létrejött megállapodások szellemében. Úgyszintén véleménycserét folytattak számos időszerű nemzetközi kérdésről, s ezzel összefüggésben kidomborították, hogy a parlamentek milyen szerepet kell hogy játsszanak mint a népek óhajának exponensei az emberiséget foglalkoztató nagy kérdések békés, politikai rendezésében, az enyhülés meghonosításában, a nemzetek közötti megértés és együttműködés előmozdításában a világbéke ügye javára. . . m # ** // 1973 DONTŐ ESZTENDŐ az ötéves mi? Hanime eröm T€uesíréses7ÍMP0NTJ/186L Sikereik titka a jó munkaszervezésben és az emberek öntudatában rejlik Az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért, a jobb és több termelésért kibontakozott országos mozgalomban részt vesz a Segesvári Selyemszövőde munkaközössége is. Kilenchónapi teljesítménye arról vall, hogy az ötéves terv döntő évében kimagasló eredményeket ért el. Össz- és árutermelési feladatát 2,3 millió lejjel túlszárnyalta és egész évi kiegészített terven felüli vállalását is szeptember végére már 92 százalékban megvalósította, példásan válaszolva a megyei pártbizottságnak arra a felhívására, hogy minden vállalat lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a megye ipara terven felüli felajánlásának teljesítéséhez. Amint azt a vállalat főmérnöke, Tóth Béla elmondotta, össztermelési előirányzatukat az év végéig körülbelül 2,8—2,9 millió lejjel szárnyalják túl és ez lehetővé teszi, hogy a kiegészített — 2,5 millió lej — egész évi vállalásuknál jóval nagyobb termelési többletet érjenek el. A termelőberendezések műszaki felügyeletének és ellátásának fokozása, a munkások szakmai színvonalának emelése, a napi termelési feladatoknak és problémáknak operatív üléseken való rendszeres megtárgyalása, valamint a foganatosított intézkedések reális lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a vállalat az utolsó évnegyedben 5—600 000 lej értéknek megfelelő terven felüli össztermelést valósítson meg. Ez fizikai mértékegységben kifejezve 10 000 négyzetméter selyemanyagot jelent, melyet, ha hozzáadunk az elmúlt háromnegyed év termelési többletéhez, kiderül, hogy a vállalat év végéig több mint 76 000 négyzetméter készterméket állít elő terven felül. Nagy hangsúlyt helyeznek a nyers- és segédanyagok takarékos felhasználására, az anyagfogyasztási normák tiszteletben tartására is. Ennek eredményeként mintegy 18 000 négyzetméternek megfelelő készterméket megtakarított anyagból állítottak elő. A pártbizottság titkára, Hajdú Zoltán úgy tájékoztatott, hogy év végéig mintegy 20 000 négyzetméter készterméket fognak előállítani megtakarított anyagból. Munkakollektívájuk érdeme, hogy egyazon cél elérésére összpontosítja erőfeszítéseit, ugyanazzal a termelőkapacitással, ugyanabból a nyersanyagmennyiségből minél több készterméket előállítani. E célkitűzés megvalósítását hivatott elősegíteni a gyártástechnológia állandó javítása, valamint a selejt és a hulladék mennyiségének csökkentése, illetve a munkatermelékenység fokozása érdekében kifejtett tevékenységük is. A szálvégek enyvezése a technológiai folyamat egyik kulcsművelete. Ezért annak minőségét állandó jelleggel és nagy igényességgel követik nyomon, ügyelve arra, hogy rosszul enyvezett szál ne kerüljön fel a szövőgépre. Különben sokkal gyakoribb a szálszakadás és emiatt fokozódik az anyagfogyasztás, romlik a minőség, következésképpen emelkedik az önköltség és csökken a gazdasági hatékonyság, a jövedelmezőség. Annak eredményeként, hogy megjavították a szálak enyvezését és felvetését, valamint a már említett műszakiszervezési intézkedések hatására a gépi berendezések kapacitásának kihasználása 1 százalékkal fokozódott és így az elmúlt háromnegyed évben 49 000 négyzetméter készterméket állíthattak elő terven felül. Az önköltség csökkentéséért tett erőfeszítések eredményességét igazolja az is, hogy az 1 000 lej árutermelésre jutó költségek csökkentésével 9 hónap alatt közel 1 millió lejt takarítottak meg és ennek függvényében a jövedelmezőségi előirányzatukat közel 800 000 lejjel túlszárnyalták. Tevékenységük mérlege nem lenne teljes, ha nem utalnánk arra, hogy 1973-ban a tervezett kapacitásnál 275 000 négyzetméterrel, 1974-ben pedig 300 000 négyzetméterrel több készterméket fognak előállítani és hogy ebben döntő szerepe van a Petrica Munteanu által vezetett A váltásnak. Hogy ilyen eredményeket érhetnek el, az több tényezőnek, de elsősorban a kommunisták és az összes dolgozók jó munkájának, és szorgalmának tulajdonítható. 1. HUSAR Megyénkben befejezték az őszi vetést Pártunk főtitkárának a mezőgazdaságban tevékenykedő párt- és állami szervekhez, az összes mezőgazdasági dolgozókhoz intézett levelében foglalt felhívásra válaszolva megyénk összes falvainak dolgozói, a mezőgépészek, a szövetkezeti tagok, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói kiváló munkasikereket értek el a jövendő kenyérgabonatermés megalapozásában. A munka magas szintű megszervezése, a traktorok és munkagépek ésszerű kihasználása révén megyénk mezőgazdasági dolgozói legyőzve az aszályos ősz okozta nehézségeket, ma már jelenthetik, hogy befejezték az őszi vetéseket. A Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság öszszesített helyzetjelentéséből kitűnik, hogy a mezőgazdasági egységek — mtsz-ek és ámo-k — ezen az őszön bevetették az előirányzott 69 238 hektárt. Megyei viszonylatban 57 200 hektáron vetették el a búzát, amiből 54 000 hektáron a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az illetékes szakszervek úgy értékelik, hogy a vetéseket mindenhol megfelelő szinten végezték el, tiszteletben tartották a vetésterületeket, az illető gabonafajták szerkezeti összetételét, biztosították a megfelelő sűrűséget, ami alapvető tényező a bőséges termések elérésében. A vetési munkák során jó minőségű, gyors tevékenységükkel kitűntek a dedrádi, a tóháti, dánosi, ludasi, Papiu Ilarian-i, szentpéteri, gernyeszegi, bükkösi, Valea Largá-i, küküllőkirályfalvi, sövényfalvi, vámosgálfalvi, nyárádgálfalvi, nyárádszeredai, apoldi, szászkézdi és más mtsz-ek. Annak érdekében, hogy biztosíthassák a búza megfelelő arányát az összvetésterületek keretében, hogy pótolhassák a tél folyamán esetleg felmerülő károsodásokat, a termelőszövetkezetek az elkövetkező két-három napban terven felül 3000 hektár búzát vetnek meg. Felhívással fordulunk a mezőgazdasági egységek vezetőihez, szakembereihez, a mezőgépészekhez, hogy használják ki messzemenően a jelenlegi jó feltételeket és az ezután következő vetések számára is biztosítsanak kiváló minőségű és táperőben gazdag magágyat. Dimitrie Cantemir életét és munkásságát tükröző kiállítás Tegnap, október 26-án a marosvásárhelyi Történelmi Múzeumban kiállítás nyílt Dimitrie Cantemir, az illusztris román tudós, hazafi, politikai személyiség, az egyetemes kultúra jeles képviselője születésének 300. évfordulója alkalmával. A megnyitón megjelent Iosif Banc elvtárs, az RKP Megyei Bizottságának első titkára, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, továbbá Nicolae Veres elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke, Cozma Ioan, Sebestyén Liviu, Benkő János elvtársak, az RKP Megyei Bizottságának titkárai, Chiorean Pavel elvtárs, az RKP Marosvásárhely Municípiumi Bizottságának első titkára, a municípium polgármestere, a megyei és a muncípiumi pártbizottságok báróinak tagjai, párt - és állami aktivisták, a tudomány, a művészetek és a művelődés területén dolgozók, tanügyi káderek és sokan mások. A Megyei Szocialista Nevelési és Művelődési Bizottság és Marosvásárhely municipium múzeuma által rendezett kiállítás átfogóan tükrözi a nagy tudású ember, Moldva felvilágosult uralkodója, a kultúra és a humanizmus képviselőjének életét, gazdag tevékenységét, haladó nézeteit. A kiállítás dokumentumanyagában páratlan értéket képviselnek Dimitrie Cantemir régi kiadású művei. A bemutatott illusztrációk, fotókópiák, fényképek, térképek és más dokumentáris és szemléltető anyagok átfogó képet nyújtanak az enciklopédikus tudós életéről és gazdag munkásságáról. A kiállítást Ploieșteanu Marian, a Marosvásárhelyi Múzeum múzeológusa ismertette a jelenlévőknek. A kiállítás szervesen illeszkedik a Dimitrie Cantemir születésének 300. évfordulója alkalmából megyénkben szervezett rendezvények sorába. « Tudományos ülésszak Tegnap a tirnavehi Vegyipari Kombinát szervezésében két napos tudományos ülésszak kezdődött: „A technológiai folyamat és a gépi felszerelések kapcsolata a vegyiparban“ témával. Az ülésszakon a szervetlen kémia számos szakembere vesz részt: mérnökök és vegyészek az ország különböző vegyipari kombinátaiból, kutatók és oktató káderek a különböző kémiai kutatóintézetek, illetve egyetemek részéről. A szesszión 20 tudományos értekezést, közlést és referátumot terjesztenek elő és vitatnak meg. Az ülésszak célja elősegíteni e termékeny és hasznos szakmai eszmecserét, és hogy hozzájáruljon a nagyszámú tudományos kísérleti eredmény bemutatásához és megvitatásához. Tudományos és konkrét jellegükből kifolyólag, valamint a velük kapcsolatban kibontakozó viták eredményeként ezeknek a módszereknek és eljárásoknak jó része gyakorlatilag is alkalmazható lesz. A tudományos szesszió így hozzájárul a szervetlen vegyipar gyártástechnológiájának a megjavításához, és az általa előállított termékek minőségi szintjének emeléséhez.