Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
Szaktudásunk legjavát adfe ii az ötéves kisiparosok és kiskereskedők nyilatkoznak az államosításról Népgazdaságunknak szüksége van a dolgozó kisiparosok szorgalmas, becsületes munkájára és mindannyiunk boldogságát jelentő ötéves tervben biztosítja a kisiparosok és kiskereskedők számára is a munkalehetőségét. Ezekről a nagyszerű lehetőségekről beszélnek maguk a megye dolgozó kisiparosai és kiskereskedői. Lengyel Lajos, a KISOK megyei titkára így fogadott bennünket: — A tíznél több munkást foglalkoztató üzemek államosítását, dolgozó kisiparosaink örömmel vették tudomásul. Mi a 3 éves terv során is sok segítséget kaptunk és ahogyan nő az életszínvonal, úgy emelkedik nálunk a megrendelés is. A tervszerű gazdálkodás a nyersanyag ellátásunkat is biztosítja. Nem lesz bizonytalanság a jövőnk. Tudjuk, hogy a minisztérium kisipari főosztályán külön osztályt állítottak be, amelyik a mi anyagellátásunk és annak szakszerű elosztásának kérdésével foglalkozik majd. Tehát a kisipar meg a kiskereskedelem államosításáról szó sincs és a reakció hazug zavarkeltésére azzal válaszolunk, hogy az ötéves terv folyamán még sokkal inkább kapcsolódunk be az országépítő nagy munkába, hiszen az a mi jólétünket is jelenti. Kovács Béla kőművesmester meg így beszél: — Az elmúlt bűnös Horthyrendszer lenézte, megvetette a kisiparosokat. kráciánk viszont Népi demomegbecsül bennünket. Mi kőművesek is jobban élünk, mint valaha. A 3 éves terv bőséges munkához juttatott bennünket. Ha nekünk van munkánk, akkor azt jelenti, hogy az ácsok, lakatosok, villanyszerelők dolgoznak. Az ötéves terv haszalmas építkezési beruházásai, az eddiginél is több munkát biztosít nekünk és még legalább 35 kisipari szakma számára. Miért lenne hát szükség a kisipar államosítására? Én tudom, hogy ez a reakció hangja, hogy köztünk elégedetlenséget keltsen. Azzal válaszolok nekik, hogy átveszem a sztahánovista módszert és a munkaversenybe kapcsolódva veszem ki részemet az ötéves terv nagy munkájából. — A falvak villamosítása - kezdte nyilatkozatát Györgyfalvi István villanyszerelő — bőven ad munkát mindannyiunknak. A dolgozók az életszínvonal fokozatos emelésével építkeznek, több cipő, több ruha kell. Több megrendelést kap a cipész meg a szabó. Ezt magamról tudom. A nyersanyagért sem lesz rohanás. Amikor állami munkán dolgoztam, elmondhatom, hogy óramű pontossággal kaptam meg mindig a szükséges nyersanyagot. A most is megtörtént államosítást azér örömmel fogadom, mert a mi sorsunkon segít. Pogács László festőmester ezeket mondja: — Ebben a szakmában is megszűnik az idényjelleg. A nagy építkezések nekünk festőknek is biztosítják a munkalehetőséget. Tág tere nyílik a hasznos munkánknak. A kiskereskedők is örömmel, megelégedéssel fogadták kormányzatunk újabb államosítási rendeletét. — Nagyon jól tudom — mondja Pfeiffer Dezső kiskereskedő —, hogy reánk, a mi munkánkra szüksége van népgazdaságunknak. Aki ezzel ellentétes híreket terjeszt, az gátolja építő munkánkat, ötéves tervünk beindítását, tehát a nép ellensége. Ólaj fűszerkiskereskedő vagyok. Örömmel olvastam Gerő Ernő nyilatkozatát a kiskereskedelemre vonatkozóan és ez csak megerősíti korábbi álláspontomat, hogy még tevékenyebben szolgáljam a nép érdekét. A demokrácia érdekében akarok dolgozni akkor, mikor üzletemet az új évben is töretlen igyekezettel vezetem tovább. Sztálin traktorai Traktorok dübörögtek végig Sztálin utján. Sötétszürkék, vadonatújak, hatalmasak voltak. Lánctalpaik csörgése, hatalmas motorjuk egyenletesen búgó hangja a 45-ös április felszabadító T 34-eseinek emlékét idézték. A délutáni utca megszakadt néhány forgalma percre. Az emberek megálltak a járda szélén és bámuló szemmel nézték őket: a szovjet ipar két nagyszerű alkotását. Irigyelték a traktoristát, aki büszkén trónolt a tető alatt és itt egész lassúra mérsékelte a gép iramát. — Micsoda gyönyörű gépek — jegyezte meg valaki a járda szélén és valaki bólintott rá — Sztálin ajándéka — mondta és végigkísérték szenükkel a két gép útját, amíg csak el nem fordult a Magyarutca felé, a palini gépállomás felé. Sztálin traktoraival indítja a palini gépállomás az ötéves tervet. Jjí q 3 Szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább a mezőgazdaságban elért eredményeket Hároméves tervünk végezte. ** ves, ötéves tervünk küszöbén nem árt, ha összegezzük a szocialista építés terén elért mezőgazdasági eredményeinket és meghatározzuk a jövő feladatait. 3 évvel ezelőtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még csírái is alig voltak, ma az ország szántóterületének 7 százaléka az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segítséget a dolgozó parasztságnak. A mezőgazdaság szocialista építésének eredményei megyénkben is megvannak és különösen 194S-ben, a dolgozó népünknek nagy választási győzelme után mutatkoznak. 3 éves tervünk hiányos állatállománnyal és gazdasági felszereléssel indult. 10.857 drb. volt. Lóállományunk most 16.909, szarvasmarha 100.471 drb. jelenleg 138.824 drb. sertésállományunk 87.328 drb volt, ma viszont 146.812 drb. van dolgozó népünk tulajdonában. A 3 éves terv megkezdése előtt a gabonaneműek terméshozama kh-ként búzából 5.50 q, rozsból 4.50 q, árpából 6.50, zabból 5.50 q volt. 1949-ben búzatermésünk kh-ként 7 q, a rozs 7.60 q, árpa 7.50 q, zab 11.80 q. Az eredmények még kiemelkedőbbek az egy év óta működő termelőszövetkezeti csoportoknál. Mezőgazdaságunk a régi termelési módszer felett utat tört magának az új, a haladó, az egyetlen helyes mezőgazdasági termelési forma, a föld közös megmunkálásának, a társas, szövetkezeti gazdálkodásnak az útja. És ebben van meg a mezőgazdaságunk fejlődésének lényege. Pártunk, Rákosi elvtárs hívó szavára indult el országunkban a termelőszövetkezeti mozgalom 1948 őszén. Megyénkben az első csoportok nem nagy területen és igen szétszórt parcellákon, elsősorban a kulákoktól igénybe vett, volt nagybérleteken és igen elhanyagolt termeteken alakultak meg. A termelő csoportok megalakulását és munkáját a dolgozó parasztság feszült érdeklődéssel, az osztály-ellenség, a kulákság pedig fokozódó dühös elkeseredéssel figyeli. Első termelőcsoportjaink kiállották a nagy próbát, megállották helyüket a kulákság elleni harcban, a dolgozó parasztság türelme sem volt hiábavaló. Az első termelési év eredménye a népi demokratikus kormányunk gazdasági támogatása, de különösképpen a Sz. Lh szocialista mezőgazdaságának tanulmányozása, nem maradt nyom nélkül a dolgozó parasztságunkban. Újabb ezrek és tízezrek határozták el, hogy a föld közös megmunkálásának útjára lépnek és csatlakoznak a termelőszövetkezeti mozi'A''^nagy Megyénkben 1949-ben a térni előszövetkezetek száma 70-re emelkedett. 1948-ban a megyében működött 12 terme’főszövekezet 170 taglétszámmal, 1.200 kh föld területen. A ma meglévő 70 TSzCs-nek 1200 taglétszáma és 10 500 kh. föld a van a birtokában. Ezek nemcsak megalakultak, hanem a meglévők példája nyomán jól is indultak, szervezetileg és politikailag jelentőisen megerősödtek. Gazdasági megerősödésüket is nagymértékben elősegíteHe néni dómokra.. m-ti«; kormániv Tnk által nyukott t ökh mint Igoron Pt-os pénzbenf .•"<; más jagvéb s^riitség és a nagy. r,Tn*linn vémreViaiIníf tso'iTt'iás. tppgóés á,ro*t be a ♦“rmp'őVmvpfi efeH mo70,a’.nrnban mégis csak a megain»vrzáG munkánál tanunk. Olyanokká kell tenni tervne’őcsoportjainkat, hogy azok meggyőzően tudják a gyakorlatban is bizonyítani a nagy üzemi gazdálkodás döntőnyét az elmaradt és elavult . kaeszközökkel dolgozó kisparaszti magángazdálkodás felén. csoportok pártszervezeteinek f A adata a termelőszövetkezetek sandó erősítése, a munka szervezése, a munkaegység körül mutatkozó zűrzavar tisztázása Ugyancsak az egyik legfontosabb feladat a termelőcsoportok tagsága politikai színvonalának áll: idő emelése. E feladatok elvégzésére üzemi pártszervezeteink csak akkor lesznek alkalmasak, ha ehhez J. B.-ink is minden segítséget megadnak. Mezőgazdaságunk őszi fejlesztési tervének eredményeképpen létrejöttek a mezőgazdaságunk élenjáró birtokai, az Állami Gazdaságok. Ezek mezőgazdaságunkban következetesen szocialista szektort képviselik, mezőgazdaságunk élenjáró mintabirtokai kell, hogy legyenek. 8 önálló állami gazdaság alakult 5 és félezer kh. földterületen. Ez a terület ugyan még nem eléggé alkalmas arra, hogy betölse azt a feladatot, amely az Állami Gazdaságra hárul, de már így is jóalap Állami Gazdaságainknak, termelőszövetkezeti csoportjainknak szocialista mezőgazdaságunk kialakulásának már most a kezdetben jelentős segítséget nyújtottak a gépállomásaink. Mindezek az eredmények a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak elsősorban Pártunk harcának eredményeit tükrözi vissza. Most az a feladatunk, hogy ezekre az eredményekre támaszkodva az elért eredményeket megszilárdítsuk, továbbfejlesszük. Az eredmények mellett fel kell tárni azokat a hiányosságokat és hibákat, amelyek mezőgazdaságunk szocialista építése terén megmutatkoznak. Ezek különösképpen a termelőszövetkezeti vonalon mutatkoznak meg .Nem fordítottunk kellő gondosságot a tagosítás után a meglévő TSzCs-ék kibővítésére, továbbfejlődésére, csak újak alakítására törekedtünk. Nem fordítottunk kellő gondosságot arra, hogy a meglévő földterületet és a meglévő földterület belterjes megműveléséhez, elegendő munkaerő legyen biztosítva. Így fordulhatott elő az, hogy a kisapáti TSzCs, amelynek 10 tagja, 9 és fél hold szőlője és 42 hold szántóföldje van, nem tudott megbirkózni minden munkával. Helyenként nem vonják be rendes tagként a nőket a csoportba. Komoly hibák mutatkoznak sok termelőcsoportnál a munka szervezése és a munkaegységek kezelése körül. A munkaegységek helyenként munkanappal, azaz a munkanappallal méri, ami helytelen. Igen komoly hiányosság, hogy sokhelyütt Pártunk élcsapat jellege nem domborodik ki. Nem mentes TSztfsitik egy része a jobb és baloldali elhajlástól sem. vannak amelyek túlkapásokat követnek el vagy engedményeket tesznek az osztály ellenségnek, mint: pl.: ^ Tófej, Hencsepuszta, ahol ládákat is be akarták venni a TSzCs-be. Mindezekre a hiányosságokra és hibákra kell felfigyelni .Uras: Pártbizottságainknak, helyi Pártszervezeteinknek, de különösképpen a termelőszövetkezeti csoportjaink üzemi pártszervezeteinek. Minden hiba kiküszöbölésének, a termelőcsoportjaink továbbfejlesztésének, legdöntőbb előfeltétele az üzemi pártszervezet létrehozása, a megalakult pártszervezetek működésének biztosítása, ezen keresztül a tagság politikai színvonalnak emelése, __ harci készségének növelése. Pártunk parasztpolitikájának helye,s végig v b«írása biztosíthatja csak a főgazdaságunkban elért eroTrU- nyerő megszilárdítását és továbbfejlesztését FeUfcs Imre me?g/ev. csid. w*