Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

Szaktudásunk legjavát ad­fe ii az ötéves kisiparosok és kiskereskedők nyilat­koznak az államosításról Népgazdaságunknak szü­ksége van a dolgozó kisipa­rosok szorgalmas, becsületes munkájára és mindannyiunk boldogságát­ jelent­ő ötéves tervben biztosítja a kisiparosok és kiskereskedők számára is a munkalehetőségét. Ezekről a nagyszerű lehetőségekről beszélnek maguk a megye dol­gozó kisiparosai és kiskereskedői. Lengyel Lajos, a KISOK megyei titkára így fogadott bennünket: — A tíznél több munkást foglalkoztató üzemek államo­sítását, dolgozó kisiparosaink örömmel vették tudomásul. Mi a 3 éves terv során is sok segítséget kaptunk és aho­gyan nő az életszínvonal, úgy emelkedik nálunk a megren­delés is. A tervszerű gazdál­kodás a nyersanyag ellátásunkat is biztosítja. Nem lesz bizonytalanság a jövőnk. Tudjuk, hogy a mi­nisztérium kisipari főosztá­lyán külön osztályt állítottak be, amelyik a mi anyagellá­tásunk és annak szakszerű elosztásának kérdésével fog­lalkozik majd. Tehát a kis­ipar meg a kiskereskedelem államosításáról szó sincs és a reakció hazug zavarkeltésére azzal válaszolunk, hogy az ötéves terv folyamán még sokkal inkább kapcsolódunk be az országépítő nagy mun­kába, hiszen az a mi jólétün­ket is jelenti. Kovács Béla kőművesmes­ter meg így beszél: — Az elmúlt bűnös Horth­y­­rendszer lenézte, megvetette a kisiparosokat. kráciánk viszont Népi demo­megbecsül bennünket. Mi kőművesek is jobban élünk, mint valaha. A 3 éves terv bőséges munká­hoz juttatott bennünket. Ha nekünk van munkánk, akkor azt jelenti, hogy az ácsok, la­katosok, villanyszerelők dolgoznak. Az ötéves terv ha­­s­zalmas építkezési beruházá­sai, az eddiginél is több mun­kát biztosít nekünk és még legalább 35 kisipari szakma számára. Miért lenne hát szükség a kisipar államosítá­sára? Én tudom, hogy ez a reakció hangja, hogy köztünk elégedetlenséget keltsen. Azzal válaszolok nekik, hogy átve­szem a szt­ahánovista­ mód­­szert és a munkaversenybe kapcsolódva veszem­ ki ré­szemet az ötéves terv nagy munkájából. — A falvak villamosítása - kezdte nyilatkozatát Gyö­rgy­­falvi István villanyszerelő — bőven ad munkát mindan­­­nyiunknak. A dolgozók az életszínvonal fokozatos eme­lésével építkeznek, több cipő, több ruha kell. Több megren­delést kap a cipész­ meg a szabó. Ezt magamról tudom. A nyersanyagért sem lesz rohanás. Amikor állami mun­kán dolgoztam, elmondhatom, hogy óramű pontossággal kaptam meg mindig a szük­séges nyersanyagot. A most is megtörtént államosítást azér örömmel fogadom, mert a mi sorsunkon segít. Pogács László festőmester ezeket mondja: — Ebben a szakmában is megszűnik az idényjelleg. A nagy építkezések nekünk fes­tőknek is biztosítják a mun­kalehetőséget. Tág tere nyí­lik a hasznos munkánknak. A kiskereskedők is öröm­mel, megelégedéssel fogadták kormányzatunk újabb álla­mosítási rendeletét. — Nagyon jól tudom — mondja Pfeiffer Dezső kiske­reskedő —, hogy reánk, a mi munkánkra szüksége van népgazdaságunknak. Aki ez­zel ellentétes híreket terjeszt, az gátolja építő munkánkat, ötéves tervünk beindítását, tehát a nép ellensége. Ólaj fűszerkiskereskedő vagyok. Örömmel olvastam Gerő Ernő nyilatkozatát a kiskereskede­lemre vonatkozóan és ez csak megerősíti korábbi álláspontomat, hogy még tevékenyebben szolgáljam a nép érdekét. A demokrácia érdekében aka­rok dolgozni akkor, mikor üzletemet az új évben is tö­retlen igyekezettel vezetem tovább. Sztálin traktorai Traktorok dübörögtek vé­gig Sztálin utján. Sötétszür­kék, vadonatújak, hatalma­sak voltak. Lánctalpaik csör­gése, hatalmas motorjuk egyenletesen búgó hangja a 45-ös április felszabadító T 34-eseinek emlékét idézték. A délutáni utca megszakadt néhány forgalma percre. Az emberek megálltak a járda szélén és bámuló szemmel nézték őket: a szovjet ipar két nagyszerű alkotását. Iri­gyelték a traktoristát, aki büszkén trónolt a tető alatt és itt egész lassúra mérsékelte a gép iramát. — Micsoda gyönyörű gé­pek — jegyezte meg valaki a járda szélén és valaki bólin­tott rá — Sztálin ajándéka — mondta és végigkísérték sze­nükkel a két gép útját, amíg csak el nem fordult a Magyar­­utca felé, a palini gépállomás felé. Sztálin traktoraival in­dítja a palini gépállomás az ötéves tervet. J­jí q 3 Szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább a mezőgazdaságban elért eredményeket H­árom­éves tervünk végezte. ** ves, ötéves tervünk küszö­bén nem árt, ha összegezzük a szocialista építés terén elért me­zőgazdasági eredményeinket és meghatározzuk a jövő feladatait. 3 évvel ezelőtt a mezőgazda­ságban a nagyüzemi, társas gaz­dálkodásnak még csírái is alig voltak, ma az ország szántóterü­letének 7 százaléka az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segítséget a dolgozó pa­rasztságnak. A mezőgazdaság szocialista építésének eredményei megyénk­ben is megvannak és különösen 194S-ben, a dolgozó népünknek nagy választási győzelme után mutatkoznak. 3 éves tervünk hiányos állatál­lománnyal és gazdasági felszere­léssel indult. 10.857 drb. volt. Lóállományunk most 16.909, szarvasmarha 100.471 drb. jelen­leg 138.824 drb. sertésállomá­nyunk 87.328 drb volt, ma vi­szont 146.812 drb. van dolgozó népünk tulajdonában. A 3 éves terv megkezdése előtt a gabonanem­űek termésho­zama kh-ként búzából 5.50 q, rozsból 4.50 q, árpából 6.50, zab­ból 5.50 q volt. 1949-ben búza­termésünk kh-ként 7 q, a rozs 7.60 q, árpa 7.50 q, zab 11.80 q. Az eredmények m­ég kiemelke­dőbbek az egy év óta működő termelőszövetkezeti csoportoknál. Mezőgazdaságunk a régi ter­melési módszer felett utat tört magának az új, a haladó, az egyetlen helyes mezőgazdasági termelési forma, a föld közös megmunkálásának, a társas, szö­vetkezeti gazdálkodásnak az útja. És ebben van meg a m­ezőgazda­­ságunk fejlődésének lényege. Pártunk, Rákosi elvtárs hívó szavára indult el országunkban a termelőszövetkezeti mozgalom 1948 őszén. Megyénkben az első csoportok nem nagy területen és igen szétszórt parcellákon, első­sorban a kulákoktól igénybe vett, volt nagybérleteken és igen el­hanyagolt termeteken alakultak meg. A termelő csoportok meg­alakulását és munkáját a dolgo­zó parasztság feszült érdeklődés­sel, az osztály-ellenség, a kulák­­ság pedig fokozódó dühös elke­seredéssel figyeli. Első termelőcsoportjaink kiál­lották a nagy próbát, megállot­ták helyüket a kulákság elleni harcban, a dolgozó parasztság tü­relme sem volt hiába­való. Az első termelési év eredménye a népi demokratikus kormányunk gazdasági támogatása, de külö­nösképpen a Sz. Lh szocialista me­­zőgazdaságának tanulmányozása, nem maradt nyom nélkül a dol­gozó parasztságunkban. Újabb ez­rek­­ és tízezrek határozták el, hogy a föld közös megmunkálá­sának útjára lépnek és csatlakoz­nak a termelőszövetkezeti moz­i'A'­'^nagy Megyénkben 1949-ben a tér­ni el­őszö­ve­tk­ez­etek sz­áma 70-re emelkedett. 1948-ban a me­gyében működött 12 terme’főszöve­­­kezet 170 taglétszámmal, 1.200 kh föld területen. A ma meglévő 70 TSzCs-n­ek 1200 taglétszáma és 10 500 kh. föld a van a birtokában. Ezek nemcsak megalakultak, hanem a meglévők példája nyomán jól is indultak, szervezetileg és politikailag je­­lentőisen megerősödtek. Gazdasá­gi megerősödésüket is nagymér­tékben elősegíteHe néni dómokra.. m-ti«; korm­ániv­ Tnk által nyukott t ökh mint Igoron Pt-os pénzbenf .•"<; m­ás jagvéb s^riitség és a nagy. r,Tn*linn vémreViaiIníf tso'iTt'iás. tppgóés á,ro*t be a ♦“rmp'őVmvpfi­ efeH mo70,a’.nrn­­ban mégis csak a megain»vrzáG munkánál tanunk. Olyanokká kell tenni tervne’őcsoport­jainkat, hogy azok meggyőzően tudják a gya­­­­korlatban is bizonyítani a nagy­­ üzemi gazdálkodás döntő­­­nyét az elmaradt és elavult . kaeszközökkel dolgozó kisparasz­ti magángazdálkodás felén. csoportok pártszervezeteinek f A adata a termelőszövetkezetek sandó erősítése, a munka szerv­e­zése, a munkaegység körül mu­tatkozó zűr­zavar tisztázása Ugyancsak az egyik legfontosabb feladat a termelőcsoportok tagsá­­ga politikai színvonalának áll: idő emelése. E feladatok elvégzés­é­re üzemi pártszervezeteink csak ak­kor lesznek alkalmasak, ha ehhez J. B.-ink is minden segítséget megadnak. M­­­­ezőgazdaságunk őszi­ fej­­lesztési tervének eredmé­nyeképpen létrejöttek a mezőgaz­daságunk élenjáró birtokai, az Állami Gazdaságok. Ezek mező­gazdaságunkban következetesen szocialista szektort képviselik, me­­zőgazdaságunk élenjáró mintabir­tokai kell, hogy legyenek. 8 ön­álló állami gazdaság alakult 5 és félezer kh. földterületen. Ez a te­­rület ugyan még nem eléggé al­kalmas arra, hogy betölse azt a feladatot, amely az Állami Gaz­daságra hárul, de már így is jó­­alap Állami Gazdaságainknak, ter­melőszövetkezeti csoportjainknak szocialista mezőgazdaságunk ki­alakulásának már most a kezdet­ben jelentős segítséget nyújtot­tak a gépállomásaink. Mindezek az eredmények a munkásosztály­­nak, a dolgozó parasztságnak el­sősorban Pártunk harcának ered­ményeit tükrözi vissza. Most az a feladatunk, hogy ezekre az ered­ményekre támaszkodva az elért eredményeket megszilárdítsuk, továbbfejlesszük. Az eredmények mellett fel kell tárni azokat a hiá­­nyosságokat és hibákat, amelyek mezőgazdaságunk szocialista épí­tése terén megmutatkoznak. Ezek­ különösképpen a termelőszövetke­­zeti vonalon mutatkoznak meg­ .Nem fordítottunk kellő gondos­ságot a tagosítás után a meglévő TSzCs-ék kibővítésére, továbbfej­lődésére, csak újak alakítására törekedtünk. Nem fordítottunk kellő gondosságot arra, hogy a meglévő földterületet és a meg­lévő földterület belterjes megmű­veléséhez, elegendő munkaerő legyen bi­ztosít­va. Így fordulha­tott elő az, hogy a kisapáti TSzCs, amelynek 10 tagja, 9 és fél hold szőlője és 42 hold szántóföldje van, nem tudott megbirkózni min­den munkával. H­elyenként nem vonják be rendes tagként a nőket a csoportba. Komoly hibák mutat­­koznak sok termelőcsoportnál a munka szervezése és a munka­egységek kezelése körül. A mun­kaegységek helyenként munka­nappal, azaz a munkanappallal méri­­, ami helytelen. Igen komoly hiányosság, hogy sokhelyütt Pár­tunk élcsapat jellege nem dom­borodik ki. Nem mentes TSztfs­­itik egy része a jobb és baloldali elhajlástól sem. vannak amelyek túlkapásokat követnek el vagy engedményeket tesznek az­ osz­tály ellenségnek, mint: pl.: ^ Tófej, Hencsepuszta, ahol ládákat is be akarták venni a TSzCs-be. Mindezekre a hiányosságokra és hibákra kell felfigyelni .Uras: Pártbizottságainknak, helyi Párt­­szervezeteinknek, de különöskép­pen a termelőszövetkezeti cso­portjaink üzemi pártszervezetei­nek. Minden hiba kiküszöbölésé­nek, a termelőcsoportjaink tovább­fejlesztésének, legdöntőbb előfel­tétele az üzemi pártszervezet lét­rehozása, a megalakult pártszer­vezetek működésének biztosítása, ezen keresztül a tagság politikai színvonalnak­­ emelése, __ harci készségének növelése. Pártunk parasztpolitiká­jának helye,s végi­g v b«írása biztosíthatja csak a főgazdaságu­nkban elért eroTrU- nyerő megszilárdítását és tovább­fejlesztését FeUf­cs Imre me?g­­/ev. csid. w*

Next