Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-03 / 1. szám
Hivatalos jelentés a tatabányai bányaszerencsétlenségről A bánya és energiaügyi minisztérium mély fájdalommal jelenti, hogy Tatabányán a XII. sz. aknán 1950 december 30 -án éjjel, eddig még részleteiben fel nem derített okból, súlyos sújtóégrobbanás történt, melynek 81 hős bányász esett áldozatul. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul megindultak és a mentésben résztvevők a mentési munkálatokat a legnagyobb önfeláldozással végezték. Ennek köszönhető, hogy 14 bányász életét sikerült megmenteni. A bányaszerencsétlenséget követően a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának képviseletében a helyszínre utazott Gexő Ernő főtitkárhelyettes államminiszter Vass Zoltán a Politikai Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke és Czottner Sándor a Központi Vezetőség tagja, bánya- és energiaügyi miniszter. A vizsgálat a szerencsétlenség pontos okának felderítésére tovább folyik. A Minisztertanács a bányaszerencsétlenség áldozatait a Magyar Népköztársaság hősi halottjainak nyilvánítja és temetésükről állami költségén gondoskodik. A kötelességük teljesítése közben hősi halált halt bányászok hozzátartozóinak a minisztertanács családonként 2000 forint gyorssegélyt utalt ki és elhatározta, hogy az özvegyeknek járó nyugdíjon felül az összes árvák neveltetését 18. életévük betöltéséig állami költségen biztosítja. A bányaszerencsétlenség hősi áldozatainak temetése 1951 január másodikán 13 órakor volt Tatabányán. A temetésen a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, valamint az összes társadalmi szervezetek képviselői megjelentek. Győzelemre visszük azt a nagy és szent ügyet, amelyért harcoltak, dolgoztak és életüket áldozták Eltemettük a hősi halált halt tatabányai bányászokat kedden délben a tatabányai ,Újtelepi temetőben helyezték örök nyugalomra a tatabányai bányaszerencsétlenség hősi halottait. A temetésen megjelentek: Gerő Ernő elvtárs, Révai József elvtárs, Kádár János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter, Apró Antal elvtárs, a S zOT főtitkára, Péter Gábor elves, altábornagy, az Államvédelmi Hatóság vezetője, Havrán István elvtárs, a bányászszakszervezet főtitkára, Osztrovszky György elvtérs, a Tervhivatal elnökhelyettese, Pávái Imre elvtárs, a Komárom megyei pártbizottság titkára, az MDP tatabányai helyi hatóságoknak, szervezetének, a szakszervezeteknek és tömegszervezeteknek képviselői,, a tatabányai szénmedence dolgozói. A sírok előtt a néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság és a rendőrség díszszakaszai sorakoztak fel. Csajkovszkij gyászindulójának hangjai után Kádár János elvtárs az MDP Központi Vezetősége nevében búcsúztatta a munka hősi halottait. — A megrendítő súlyos szerencsétlenség, amelynek áldozatul esett 81 tatabányai bányászdogozó, gyászba borított számos családot. A munka hősi balotai között fiatalok, meg’ettkaruak és öf's'k is vannak. Ki testvérét, ki szüleiét, ki élettársát gyászolja az ír í l’.rv'ban. De a szerencsétlenség közvetlen rokonokon túl irt, y gyásszal tölti el egész rava 5ásos zaályiaikat, egész dolgozó népünket. Bányász testvéreink halála mély gyásszal és együttérzéssel tölti el munkásosztályunk dicső Pártját, harcos vezetőnket, a kommunisták százezres tömegeit hazánkban, a Magyar Dolgozók Pártját. — Elhunyt bányásztestvéreink a munka hősi halottai. De bennük nemcsak a termelés frontjáról kiesett dolgozókat gyászolja Pártunk, hanem drága elvtársainkat, a munkásosztály forradalmár harcosait is. A magyar kommunistáknak, Pártunknak harca — mint Rákosi elvtárs mondotta — az illegalitás viszonyai között éppen úgy, mint a felszabadulás óta. Pártunk egész története során összeforrott, egy volt a bányászság legjobbjainak harcával. Az elnyomás évei alatt a bányászok legjobbjai nehéz harcát vívó Kommuni Ja Pártunkkal együtt hirdették reményt, a megtörhetetlen 5? , a munkásosztály szívében jó nagy reménységet, a munkásosztály szocialista hazája, a nagy dicsőséges Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Boldog szívvel köszöntötték a hajnal hasadását hazánk, felszabadulását, munkásosztályunk Sztálin fiaianak, harcosainak eljövetelét. — És azóta, 1945 április 4-e óta, Pártunk minden harcában a szárnyakat kapott munkásosztály küzdő seregében az első sorokban ott meneteltek bányásztestvéreink, közöttük ebben a nagy szerencsétlenségben most elhunyt do>goskezű harcos bányásztestvéreink is. — Emléküket gyászoljuk és kegyelettel megőrizzük. De dolgozunk és harcolunk tovább. Küzdenünk kell, mert elhunyt bányásztestvéreink özvegyei, árvái, hátrahagyottai boldogabb jövőjét építenünk és védelmeznünk, az elhunytakkal szembeni szent kötelességünk. A legnagyobb tiszteletet emléküknek akkor adjuk meg, ha a sorból kiesetteket, pótolva erőinket, tudásunkat megfeszítve még nagyobb lendülettel elszántsággal dolgozunk és harcolnk tovább. A Párt Központi Vezetősége nevében fogadom itt a meghal bányászok sírjánál, hogy rájuk gondolva még magasabbra emeljük a munkásosztály szent zászlaját, amely alatt ők is éltek, dolgoztak és harcolok. Győzelemre visszük a nagy ügyet, amelyért dolgoztak és életüket áldozták. — Munkástársaim, elvtársak, elvtársnők, legyetek erősek, állhatatosak és szilárdak. Mutassátok meg barátnak és elenségnek egyaránt, hogy a bányászok hősi néepe és a dicsőséges munkásosztály szerencsétlenség nyomán, bár ivükben gyász van, még keményebben még eredméyesebb-n do'gozik és harcs', megy c'őre, uj harcok, uj győzemek • Plé S» •rencst lenség és bánat ne törjön meg minket, tegyen még acélosabbá bennünket, erősítsen meg minket hitünkben és elszánt súgónkban, abban az eltökéltségben, hogy szabad életünket, békénket tüzön-vizen át, minden nehézség leküzdésével, győzelemre visszük . Ezek az én búcsúszavaim, ezekkel harcos bányásztestvéreink szellemében búcsúzom Pártom nevében elhunyt testvéreimtől. Meghajtjuk emlékük előtt a Párt zászlaját — fejezte be beszédét Kádár János. Ezután a Minisztertanács nevében Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter beszélt. , — A hős bányászhalottak a nemzet halottai. Az özvegyekért és árvákat biztosítom arról, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya messzemenően gondoskodni fog megélhetésükről, a gyermekek felneveléséről. Ma még nem tudjuk határozottan megállapítani, hogy ezt a szerencsétlenséget mi okozta, de folyamatban van a legszigorúbb vizsgálat, amelynek ki kell derítenie a szerencsétlenség okát. Mindent el fogunk követni, hogy a bányák üzembiztonságát a legmagasabb fokra emeljük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a bányászok életét fenyegető veszélyeket — mondotta többek között. Ezután Varga Barnabás Kossuth-díjas sztahanovista vájár Tatabánya és az egész ország bányászai nevében vett búcsút a hősi halottaktól. — Fogadjuk, hogy mindennapi munkánkban termelésünk fokozásával erősíteni fogjuk a népek szabadságáért harcoló embermilliók szilárd béketáborát, amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet. Fogadjuk, hogy azokat a feladatokat, melyeket győzelmeink szervezője és vezetője, a Magyar Dőlgőzök Pártja és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs elénk üz, maradéktalanul teljesíteni fogjuk — mondotta gyászbeszédében. Ezután dr. Kriegler György esperesplébános gyászszertartást végzett el és gyászbeszédet mondott a síroknál. A gyászszertartás végeztével az Internacionálé és a Chopin gyászinduló hangjai mellett leeresztették a koporsókat a sírokba, amelyeket csakhamar belepett a koszorúk tömege. Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas vörös koszorút küldött, amelyet Gerő Ernő elvtárs helyezett el. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Kádár János és Révai József elvtársak, az Elnöki Tanács és a kormány nevében Rónai Sándor elvtárs, Dobi István és CzoHner Sándor elvtárs, a SzOT nevében Apró Antal elvtárs. a bányaipari szakszervizet nevében Havrán István elvtárs, a Ni-'hs-’-rre«- rövében Sunka Kálmáéra,így beszoruzták A „NÉPNEVELŐ“ 1951. január ! kezdődően 48—54 oldal terjedelemben kartonfedélre havonta kiszér jelenik meg. — Az egyes szám ára: ?,0 fillér, díjfizetési dí havonta: 50 fillér, negyedévre: 1.50 forint. Egyéni és csoportos előfizetés az alapszervezet népnevelőjejelöltéstől, vagy a Szikra Könyvvesztőnél, é* Propagitn díjanyag Ter(Budapest, V., Deák Ferenc utca 15.) -» 7meg .■] fimk.ii. Szerda, 1951. jan. 5. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége üdvözlete Wilhelm Peck elvtárs 75. születésnapja alkalmából „Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt elnökének. Kedves Pieck elvtárst 75. születésnapja alkalmából forró szeretettel köszöntjük a Magyar Dolgozók Pártja, az egész magyar nép nevében. A magyar kommunisták — akárcsak a sokmillió kommunista és öntudatos dolgozó szerte a világon — a német forradalmi munkásosztály vezérét, a nemzetközi kommunista mozgalom nehéz küzdelmekben megedzett veterán harcosát, a békéért vívott küzdelem katonáját becsülik és tisztelik Önben, szeretett Pieck elvtárs. A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép a legmelegebb rokonszenv és a nemzetközi szolidaritás érzésével eltelve figyeli az Ön által vezetett harcot, a német imperializmus és militarizmus újjáélesztése, az angol-amerikai im<perialisták ellen, akik a német népet ágyútöltelékül, a német földet pedig hadszíntérül akarják felhasználni. Az a harc, amelyet testvérpártunk, a Német Szocialista Egységpárt és a baráti Német Demokratikus Köztársaság élén Ön vezet, az egységes demokratikus, békeszerető Németország megvalósításáért történelmi jelentőségű. Sok-sok évig tartó jó egészséget kívánunk Önnek, drága Picck, elvtárs, hogy további sikereket érhessen el a Német Szocialista Egységpárt és a Német Demokratikus Köztársaság vezetésében, a német nép és a világbékéért küzdő népei javára. Forró kommunista üdvözlettel A Magyar Dolgozó Pártja Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS.“ Magyar küldöttség utazott Berlnbe Wilhelm Piech elvtárs születésnapjára A Német Demokratikus Köztársaság elnökének Wilhelm Pieck elvtársiak 75. születésnapjára a MDP Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa képviseletében Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Nagy Imre elvtárs élelmezésügyi miniszter Berlinbe utaztak. A magyar küldöttek részt vesznek azokon az ünnepségeken, amelyeket Wilhelm Pieck elvtárs születésnapjára rendeznek Keszont felszabadította a koreai néphadsereg A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli január 1-ét. A egységei a kínai néphadsereg önkéntesek egységeivel együtt valamennyi frontszakaszon folytatják előrenyomulásukat. A néphadseregnek a 38. szélességi fok térségében tevékenykedő egységei hatalmas nyomást gyakorolnak az ellenség makacs ellenállásit kifejtő csapatainak állásaira és egyes frontszakaszokon áttörve az ellenség védelmi vonalait, előrenyomulnak. A néphadseregnek azok az egységei, akik felszabadították Szirnak, Mancson és több más térséget, folytatva az előrenyomulásukat Keszoni irányába, áttörték az ellenség védelmi vonalait, visszavetették és megsemmisítették azokat akik az amerikai csapatokat, ebben a térségben makacs ellenállást, fejtettek ki. Ennek a támadásnak következtében a néphadsereg egységei teljesen felszabadították Keszon várost, és környékét. A néphadsereg egységei a harcok folyamán ebben a térségben veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és technikai felszerelésben. Sok zsákmányt ejtettek. A néphadseregnek azok az egységei, amelyek felszabadították Keszon várost, folytatják támadásaikat. Megjelent az Inyag és Adatszolgáltatás decemberi száma A decemberi szám gazdag anyagából kiemelkedik ,A proletárforradalom lángeszű tudósa és hadvezére című cikk, mely Sztálin elvtársnak, az egész világ dolgozói hőn szeretett lángeszű vezérének munkásságát méltatja. Kiemeli Sztálin elvtárs szerepét a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztése terén, s azt az előrelátását, mellyel a proletariátus harcát vezette a teljes győzelemig. „A békéért folyó harc harci programja“ című cikk a Béke Hívei II. Világkongresszus határozatainak és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett kiáltványának jelentőségéről ír. Arról a hatalmas eszmei fegyverről, melyet a további harc folytatásához a világ dolgozóinak kezébe adott, megmutatva a béketábor erejét és a háború megakadályozásának lehetőségét. V. Luca cikke: ,,A Tito-Rankovics-banda, mint az amerikai imperializmus balkáni ügynöksége“1 a Tito-klikk aljas provokációs tevékenységét leplezi le. D. Csesznokov: ,,A szocialista állam gazdasági szervező tevékenységéről“ című tanulmányában feltárta a szocialista állam gazdasági és politikai erejét, új szerepét a gazdaság fejlődésében és fölényét minden eddig ismert rendszerrel szemben. Egyben rávilágít IA iim m 11 r íc Io MVml viki Pártjának irányitó és vezet szerepére. E. Burdzsakov: „V. I. Lenin Miveinek harmincegyedik kötetéről címü cikke a Szovjetunióban ma megjelent új Lenin-kötetről ír rövid ismertetést, amelyben rá világ azokra az óriási erőfeszítések, melyeket a Bolsevik Párt Lenin - Sztálin vezetésével a Szovjetunió az intervenciós rablók kiűzéséét és a proletárdiktatúra megszilárdásáért kifejtett. Sz. Kovárjov: A szocializmu építésének és az uj szocialista embertipus kialakításának egyik legfőbb akadályáról ir. ...4 kapitalimus csak e vény elvek leküzdése c embereit tudatában címmel. D. Popov: A pártoktatás továbi fellendülésének fontos feladatán i. Kifejti, hogy a további fejlődé megköveteli, hogy egyre magasbb színvonalra emeljék a kommunisták marxista-leninista képzettségét. Trosin. .,A tudomány két táboráról“ ir. A szocialista tilde irány haladás és a fejlődés szolgálatában áll. Az igazi tudomány eláruló, az imperialisták szolgálatába szegődő nyugati áltudomán célja, haladásellenes és a reakci ideológiájának becsempészése a tudományba. Ezenkívül még számos és időszerű cikket és munkásmozgalm naptárt tartalmaz az Anyagi Adatszolgáltatás legújabb szám*.