Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

Egy ráügylés után 150 előfizető a Szabad Népre 5552 a/, új Szabad Nép előfizetők szám­­­­ájában A Szabad Nép előfizetési kam­pány során, ahol a pártszervezet jól dolgozott és munkájába ha­­vonta a tömegszer­vezeteket is, az eredmény nem maradt el. Zalaegerszegen ezidig 793­­ elő­fizetőt gyűjtöttek, be fizet­és azon­ban csak 2­10. Nagykanizsái a rendelés hárommal kev­sebb, vagyis 790, ezzel szemben­­ 137 be­fizetés történt. A nagykanizsai járásban 1929 rendelés és 703 befizetés történt míg az Egér­szegi járásban 1114 rend­elés és 729 befizetés. Lenti­be­n 692 rendelés van és a befi­zetések száma 522. Lebenye Je maradt a befizetésekkel, mert 708 rendeléssel sze­mben csupán 310 befizetés történt. A zalaszentgróti népnevelők munkája jelentősen javult, pártszervezetek kiküszöbölték ed­­­digi hibáikat és irányították a tö­­megszervezetek munkáját is. Kü­lön kell megemlékeznünk DéFOSz-ról, mely méltóan kivaL a­ta részét, hogy tuda­­si­sa a Sza­bad Nép olvasásának fontossá­gát. A DéFOSz munkájána­k ér­deme a dolgozó parasztok előfi­zet­éséne­k gyarapodása. Megyénkben ezideig összesen 5552 rendelés és 3419 történt a Szabad Népre.befizetés . Lovásziban és Kerek­ben jól dolgozott a pártszervezet. Lová­sziban röpgyűléseket tartottak hogy minél sikeresebbé tegyék munkájukat. Eddig 170 előf­iz­e­­­tőt szereztek. Domonkos József egyedül 45, Takács József 30, Pal­­lér József 20, Kirics János 15, Csögi Lajos pedig 12 előfizetőt szerzett. Bucsuszentilászlón Bicsák László eddigi eredménye 9 új előfizető, de vállalta, hogy a Kongresszus napjára ezt a számot felemeli 15-re. Tarj­én 101 fővel növeke­dett az előfizetők száma. Bodics István postás egyedül 10 új tag­gal növelte , a Szabad­ Nép előfi­zetőinek táborát. — Parsán Kiss Mária DlSz-tag 9, az MNDSz pe­dig 25­­ előfizető­t szerzett. Egyes helyeken azonban úgy­­et­szik, megpihentek babéra­ikon, mert a Szabad Nép kampány ké­sőbbi időszakában teljes lazasá­got mutattak. Zalatárnokon pártit­tkár sem ismerte fel a Sza­­­bad Nép­­ erjesztésének hatalmas horderejét, mert nem ad szem­pontokat a népnevelőknek, nem foglalkozik velük, nem tartja szívügyének Pártunk Központi lapját. Miháldon a párt­titkár fiókjába süllyesztette az előfize­tési lapokat. A gépállomásokon hiányossá­gok tapasztalhatók, különösen Terjén és Orosztonyban, ahol ez­zel kapcsolatban semmiféle poli­tikai munkát nem végeztek. Bajcson ezideig összesen Szabad Nép előfizető volt, ami­­­nek okát nyilván abban keres­hetjük, hogy rendetlenül kapták az újságot. A pártszervezet sie­­tett kiküszöbölni a hiányosságok A bajcsaiak a jövőben Kanizsá­ról kapják a Szabad Népet s en­­nnek eredményeképpen az előfize­tők számát 15-t­e­l növelik. Szép eredménye volt eg­y röp­­gyűlésna­k, melyet Kaufer Sándor elvtárs tartott a zalaegerszegi Konfekció Üzem ÁT-nél. A közel­múltban indult üzem dolgozói most kezdenek betekinteni a szo­cialista nagyüzem életébe, és lát­ják, hogy munkájukban nélkü­lözhetetlen a Párt központi lapja. A rapgyűlés után egyszerre 150 előfizetés történt. A példák után ítélve az előfi­zetési kampány során értünk el szép eredményeket is, azonban sokhelyütt a párt- és a tömeg­­sze­r­vezetek hiányos munkája folytán nagy lemaradások van­nak. Általános hiba, hogy az agi­­tációs segédeszközöket nem hasz­nálják, vagy nem úgy használ­ják f­i, hogy megfelelő eredmé­ny éke­­t érjenek el. Ezen a téren példát vehetnek a kanizsaiakról, ahol kulturmű­sorokkal segítik elő az előfize­tési kampány sikerét. Ebből a célból a nagykanizsai vasú, nul­le,­d­velő gárdája a városban sze­­repel, míg a Dunántúli Bor- és Gyü­m­öl­css­ze­­s­z fő­z­d­e kultu­rg­á­r­d­á­ját Sánc községbe küldi. Ezenki­vü­l még 6 kulurgárda tanú Nagykanizsán, hogy a vasárna­­p Szabad Nép-napra jól fe­lkészül­ve, még előbbre vigyék a Szabad Nép előfizetések számának emel­kedését. Ezt a célt szolgálja a hangos híradó is. Az eddigi munka azt mutatja hogy hibák vannak az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok felé történő agitációnak Egyes népnevelők helyesen jártak el amikor az egyénileg dolgozó és a középparasztok­,az Szabad Nép­pel a kezükben kér­­ték fel. Fel­olvastak egyes cikkeket és ezeken ■.résziül kedve He­tók meg Pár­­unk központi lapját. A vasárnapi Szabad Nép ne­­­i minél több gyénileg­ dolgozó parasztot, minél több közép pa­rasztot kell bevonnunk az előfi­­ze­ők sorába. Pártszervezeteink készüljenek fel erre a naapra s a tömegsze mezetek erőteljes be­vonásával végezzenek olyan mun­kát, hogy az eddigi hiányosságok gyökeresen kiküszöbölődjenek. Agitációs munkájuk során Pár­unk szavát vigyék a dolgozó pa­rasztság minél szélesebb régijei­hez, kedv­­­esék, szerettessék meg velük a Szabad Népet. Az új normák hozzásegítenek a minőségi munka fokozásához Az elmúlt napokban tartot­ták m­eg­ a Zala megyei állami gazda­ságok dolgozói a terme­lési értekezletüket, ahol rámu­­t­attak munkájuk eddigi hi­á­nyosságaira és megtárgyalták az ú­j normával kapcsolatos kérdéseket. A gazdaságok ve­zetői beszámolóikban foglal­koztak Pártunk II. kongres­­szusá­nak jelentőségével és rá­mutattak az új normákkal kapcsolatban a munkaverseny és az újító mozgalom kiszélesí­tésének szükségességére. A felsőraj­ki állami gazdaság helyettes vezetőjének a beszá­molója hiányos volt. Szőke István elvtárs a beszámolóját nem eléggé támasztotta alá helyileg. Ezért csak öt dolgozó szólt hozzá. Még hiányos volt a kehidai beszámoló is. A hoz­zászólások során Mazzag Mar­git, az andráshidai állami gaz­daság traktoristája helyesen írva rázta meg az elavult norma hátrányait­ . A múlt évben a növénytermelési bri­gádban dolgoztam, minden erőltetés nélkül­­—500 százalé­kot tudtunk elérni, napi kere­setünk 60—70 forint volt. Ez­zel szemben a fogatosok nehéz munkájukkal is csak napi 15 forintot kerestek. Ezért he­­ljeslem a normarendezést, ami­­ küsz­öböli az ilyen arányta­lanságokat. Csonka József, a zalalövői állami gazdaság dolgozója az uj norma előnyeit így magya­rázta: — Az új normák h­ozzá­­segítenek bennünket a minő­ségi munkák elvégzéséhez, az ö­n­köl­t­sé­g­c­sö­k­k­ent­é­she­z. Az alapbéremelés serkent bennün­ket a minőségi munka fokozá­sára, amellyel premizálásban is részesülhetünk. Demján Fe­­renc brigádvezető, a zalaapáti Miami gazdaság dolgozója ar­ról számolt be, hogy a gazda­ság eddigi ráfizetése a szerve­zetlenségből, az elavult norm­á­kb­ól adódott. A vezetősé felé kritikát gyakorolt, mert nem bontották fel az üzemter­et, a munka­versenyt nem tet­ték nyilvánossá és nem bírál­ák el az elvégzett munkákat. Nagy Jenő, a zalaapáti álla­mi gazdaság ellető kanásza« a régi normák hiányosságaira »untatott rá. — Előfordult — mondotta —, hogy könnyű munkával sokat, a nehéz mun­kával pedig keveset tudtunk keresni. — Kongresszusi fel­ajánlásában vállalta, hogy a rábízott 40 darab malacozási átlagot sertésnél a 6—7-re, a választási átlagsúlyt 47-ről 18 kilóra emeli és ezáltal 3728 fo­rint megtakarítást ér el. Je­lntkezni lehet a dolgozói iskolába V - VI. osztályára 35 dolgozó vizsgázik le a VII. és VIII. osztály anyagá­ból a nagykanizsai Petőfi utcai általános iskolában a február 17-i vizsgán. A fel­nőtt diákok a tanulmányi eredmények további fokozásá­val készülnek erre a nagy ese­ményre, amit népi demokrá­ciánk biztosított számukra- A vizsgák után a dolgozók isko­lájában folytatólagosan meg­indul az új VIII. osztály vala­mint az V—VI. osztály. Azok a dolgozók, akik tovább akar­nak tanulni, már most jelent­kezhetnek. Beiratkozás min­den délután 5—9 óráig. Tizenhárom fiatal lány a felsőbagodi gépállomáson Vidám, jókedvű arcok. Mind fiatal lányok. Tizenhárman van­nak­ De egyáltalán nem zavarja őket ez a jóslatokban szereplő „szerencsétlen“ szám. Egyikük sem hisz a babonában, nem ismerik a maradiságot, világ fiataljai,hiszen újjászületett Mind a tizenhárman, a dolgozó nép gyermekei­ A környező fal­vakból jöttek össze. Kis fehérre meszelt házakból vezetett ide az útjük a felsőbagodi gépállomásra A Párt hívó szavára jöt­tek, hogy tanuljanak, szakmunkások legy­nek, traktoristáik. A tavasszal már biztos kezekkel irányítják a trak­tort, mélyen hasítják a föld hátai ekéikkel- Sosem hittem volna ! Nagy Rozália és húga Erzsébet. Bagodvn­ enyédről, Benkő Mária Bedéről, Hajdú Emma Szentkoz­­madombjáról, Szekeres Erzsébet Csonkahegyhátról és a többiek mind-mind ott állnak a traktor körül. Feszült figyelemmel hall­gatják az előadást. Mind jobban és jobban megismerik a traktort, a gépet­, amely az ember legjobb barátja, segítőtársa. Ha beszélnek, hangjuk határozott és kiérződik bel­őle a jövőbe vetett hit iránti bizalom-Cserkuti Margit egy ideig traktort nézi, lefednie tével végig­ a simogatfja. Mindig vidám, mosoly­­gó arca elkomolyodik, mikor meg­szólal. ~~ Ez­t se­m hittem volna. A múltban ilyenről szó sem le­hetett- Valamikor az apámnak is az volt a szava­járása, hogy a régi az biztos. Mo­st már ő is máskép gondolkodik. Megszerette a gépet és megbecsüli a gépi munkát 4 mi kezünk sem gyengébb a férfiakénál A traktorhoz hívják. Már ott is ül a kormány mellett onnan foly­tatja félbeszakított, beszédet. Boldogan jöttünk a Párt hivő sza­vára, hogy mi is a béke igazi har­cosaivá váljunk. — Keményen megmarkolja a kormány, úgy folytatja­ — A mi kezünk sem gyengébb a férfiakénál, ha arról van szó, hogy a békénkért, sza­bad boldog jövőnkért kell harcol­ni. A traktor engedelmesen elindul és a többiek vidáman integetnek u­tána. Borbás Margit utánasza­lad. Rövid ideig futva kíséri a traktort, majd nevetve visszafor­dul . Már mindegyikünk tud vezetni, de majd t­­avaszra néz­zenek meg bennünket. Arra vá­lunk igazán traktoristává. Közelebb jön hozzánk. — Én azért jelentkeztem traktoristának, mert teljes egészében ki alkarom venni részemet a termelő munká­ban Azzal az elhatározással jöt­tem a gépállomásra, hogy a tőlem telhető legjobban megtanulom szakmámat. Példát veszek a hős a szovjet traktorista lányokról, ak­k a Nagy Honvédő Háború idején minden erejüket megfeszítve biz­tosították a Szovjet Hadsereg, az üzemek, gyárak dolgozóinak az élelmiszere­látását. Jó traktoristák leszünk Tekintete tele van komolyság­gal, amikor ismét megszólal. — Mi békében termelünk, de felada­tunk, hogy a béke érdekében jó munkánkkal erősítsük államunkat Az amerikai nagytőkések nem ma­rad­nak nyugodtan és hogy keresz­tül húzzuk háborús terveiket az rajtunk is múlik. Ezért határoz­tuk el mindannyian, hogy jó trak­toristák leszünk. Gondosan mű­veljük a földeket, hogy minél t­öbb kenyeret adhassunk az ipari dolgozóknak. Látogassuk a tanácstagok fogadó nap­jait Beszámoltunk arról, hogy a megyei tanács tagjai rendsze­resen tartanak fogadónapokat, amelyeken választóik ügyes bajos dolgait, panaszait, ja­vaslatait, problémáit hallgat­ják­ meg. Dolgozók azonban nem fordulnak kellő számban saját választottaik felé, nem tárják fel azokat a hibákat, amelyek nagyon sok esetben felmerülnek, így a tanács­ta­­gok nem tudnak kellő segítsé­get nyújtani. A tanácstagok hivatottak arra, hogy minden üggyel részletesen foglalkoz­­z­anak és a legrövidebb időn belül a dolgozók kéréseit el­intézzék. Éppen ezért rend­szeresítették a fogadónapo­kat, a megyei tanács tagjai és evvel kívánják szolgálni a dol­gozók érdekeit, de fontos, hogy a dolgozók éljenek is ez­zel a lehetőséggel, amelyet, tanácsaink a legdemokratiku­sabb, a népet szolgáló köz­­igazgatási munka nyújt. Fogadónap van minden hé­ten kedden és pénteken 10— 12-ig, a megyei tanács szék­­házában I. emelet 1-e­s ajtó. A mi kongresszusi küldöttünk A gyér lámpafény halvá­nyan világította meg a­ szegényesen berendezett szá­lalt. A csendet csak az ágyban­­fekvő fiatal lánygyerek kínos, fájdalmas zihálása törte meg, amint rendszertelenül kapko­dott a levegő után. Az ágy mellett az anya­ ült, magába fojtotta a sírást, de a könny szakadatlanul folyt végig az arcán. Minden kis neszre fel­rezzent, az ajtót figyelte. Más­fél napjai így ül az ágynál és tehetetlenül nézi gyermeke vergődéseit. Azóta várja a dok­tort, de h­iába, nem jön. Mire az orvos megérkezett, Terézke már nem kapkodott a levegő után. Elvitte a torok­gyík. Lisztes Jánosné, pakodi í holdas kisparaszt felesége még soha­ nem érezte így a nyomort, a szenvedést, az el­nyomatást. A fájdalom a szi­vébe vájt és amit már oly ré­gen tudott, még inkább­­ meg­erősödött benne. Nem törőd­nek a dolgozó néppel. Csak ki­zsigerelik ők­et. A munkás­juk az kell, de az egész­ségük­ nem számít. Egysze­rű temetés. A gyász, ame­lyet kisért a­­ robot, a szenve­déssel telített élet, erősen meg­törte Lisztes Jánosáét. Múl­tak az évek­ és a háború betört minden­­ dolgozó hajlékába, hogy még nagyobb nyomorba taszítsa a népet. Lisztes Já­nosné is úgy érezte, hogy nem bírja tovább. A fasiszta hor­dák tűrhetetlenné tették éle­tüket. De eljött a nagy, a soha el nem felejthető nap. Lisztesné is kint állt­ az utcán és nézte a felszabadító szovjet katonák barátságos, mosolygó arcát. Érezte, hogy a szabadság hű fiai szabad hazából jöttek a magyar dolgozókhoz, hogy vé­rükkel váltsák meg minden szenvedésüket. Elült a harc és akkor Lisztesné azt hitte, hogy az egész országban most már a béke honol. De tévedett. A ,,nagy urak" nem maradtak nyugodtan. Harcba, indultak, a dolgozó nép ellen. Már nem dörögtek a fegyverek­, de a harc annál kíméletlenebb volt. T­isztes Jánosné látta: el­­­ is­ érkezett az ideje, hogy a dolgozó nép kivívja teljes szabadságát. Még a felszaba­dulás évében belépett a Párt­ba. Így indult harcba megma­­radt gyermeke boldog jövő­jéért. Tele lendülettel dolgo­zott a­ Kommunista Pártban a község minden egyes parasztjának érdekében. dolgozó Min­denhol ott volt Lisztes elvtárs­nő, ahol segítségre volt szük­ség. Sokat tanult, hogy tudá­sával szolgálja a dolgozó né­pet. A Kommunista Párt hősz­­i.ill, szívós munkájának egy­­egy állomása, feltartóztatha­tatlan győzelme volt a forint, az újjáépítés, hároméves ter­vünk sikere, üzemeink­ államo­sítása és ezekből a győzelmek­ből Lisztes elvtársnő is ki­vette a részét. A tanácsválasztás meghozta élete legboldogabb percét. A község dolgozói megszerették mindazért, amit értük tett. A községi tanács elnökévé vá­lasztották. Most itt végzi be­csülettel­­ munkáját a község dolgozóiért, a boldog, szabad jövőért. A békeharc mind töb­bet követel tőle, nagyobbak lesznek, a feladatok Jól tudja ezt Lisztes Jánosné elvtársnő. Érzi a felelősséget most is, amikor a­ megyei Pártértekez­leten a Pártkongresszusra k­ü­l­­dött nők­ választották­. A Párt és Zala megye dol­ga, ő népének küldötte. Boldog és büszke erre a nagy meg­tiszteltetésre. úgy készül a nagyjelentőségű napra, hogy ezt Zala megye dolgozói elvár­ják tőle. És vele együtt készül a község minden becsületes dolgozója, a rem­énybegyüjtés sikeres befejezésével, a tszcs erősítésével, amelynek alapító tagja Lisztes Jánosné elvtárs­­nő. Jó munkájával köszöni meg a Párt gondoskodását. Az uj boldog, szabad életet. T­isztes né elvtárs­nő nem felejti el a múltat, ami­kor a nép elnyomói éhséggel, háborúval korbácsolták a dol­gozókat. A békéért harcol, a Ju­dit leánya, aki a zalaegerszegi pedagógiai gimnázium tanuló­ja, boldog, szabad jövőjéért. Az elnyomás végeiért De a harc még folyik az elnyomók ellen, hogy ne zúdíthassanak még­­egyszer [UNK] a dolgozó népre mun­­kanél­k­üliséget, éhínséget, és a­ gyermekek ezreire halált, vé­res, borzalmas háborút. Jól tudja ezt Lisztes Jánosné elvi társnő, a Pártkongresszus Zala megyei küldötte és ő is, mint sok millió dolgozó, harcol a Párt útmutatásával a bé­­kéért, a népek szabadságáért.

Next