Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj, jegyezz Békekölcsönt! Miért maradt el a megye első községe, Pusztaszentlászló a békekölcsönjegyzésben ? A zalaegerszegi járás valamen­nyi községe­­ figyelemmel kíséri Pusztaszentlászló eredményeit, mely a Békekölcsönjegyzés győzel­méért versenyre hívta Tófej községet• Az eddig élenjáró község szinte óránként érdeklődö­tt a legújabb eredmények Söjtör után. Joggal tette, mert amit a puszta­szentlászlóiak eddig vállaltak, azt ígéretükhöz hűen mindig teljesít­­­et­ték. Pusztaszentlászló a be­gyűjtésben a megye első községe lett, most pedig megfogadták, a második Békekölcsönjegyzésben is az élenjárnak! Az első és máso­dik napon szép eredményt értek el. Páros versenytársukat, Tófejet ■ messze maguk mögött hagyták. A szombati napon azonban m­­ár mást mutatott a verseny ered­ménye, Söjtörön, Tófejen, Puszta oredicsen, mindenütt nagybetűk­kel irták a versenytáblára ,,Versenyben Pusztaszentlászlóval előre a második Békekölcsönjegyzés gy­őzelméért, a tervért!" A felirato­kat naponta változtatták. Az első két napon valamennyin ez szere­pelt: „Első Pusztaszentlászló". Szombaton már megfordult a ke­rék — Pusztaszentlászlót elhagy­ta minden versenytársa. A szom­széd községek örültek a győzelemnek, mégis meglepődve kérdezték: Mi van Szentlászlóval hogyan m­aradt el? A pártszervezet nem készítette fel a nehézségek leküzdésére a népnevelőket Pusztaszentl­ászlón az első na­pon 3S népnevelő indult harcba a jegyzések győzelemre viteléért. Az első napon felkeresték azokat, akikről tudták: az elsők között mutatnak példát mindenben. Ná­­luk nem is járnak eredménytele­nül — így kerültek az élre a ver­senyben. Gyorsan ment a jegy­zés még a második napon is — hanem a harmadik napon már a „nehezebb“ porták kerültek sor­ra. A népnevelők egy része pedig­­ meghátrált a nehézségektől. Lemondtak az alapos felvilágosí­­tó munkáról, elkedvetlenedtek. A pártszervezet­ pedig nem segített: Horváth elvtárs, a­ párttitkár nem készítette fel a népnevelőket arra, hogy a nehézségeket megmutassa. Nem magyarázta meg, hogy sem­mi dolga sem volna a népneve­lőknek, ha minden dolgozó rög­tön, az első szempillantásra meg­értené, milyen helyes és hasznos a kormány egy-egy intézkedése. A népnevelőket nem látta el ér­vekkel, s a népnevelő értekezlete­ken Horváth elvtárs, a pártszer­vezet titkára nem is vett részt, a tanácsra bízta azokat. Nem mentek népnevelő munká­­ra a példamutatóan jegyző dol­gozó parasztok, mint1 Sz. Takács István elvtárs középparaszt. Nem indult népnevelő munkára No­vák István tszcs tag és Kovács András tanácstag, akik 5—500 forintot jegyeztek, a községben elsőnek. Azok a népnevelők, akik dolgoztak, nem tudtak jó ered­ményt elérni, mert nem ismerték azt, hogy mit kapott a falu tervb­ől? Nem tudták és így nem­­ is mondták el a dolgozó parasz­toknak, akiket felkerestek, hogy azok mit kaptak a tervtől, men­­nyivel változtatta meg életüket. A könnyebbik oldalát fogták ki a dolognak és ahol felvilágositó munkát kellett végezni, hosszan, türelmesen elbeszélgetni, ott meghátráltak, hogy: „itt úgy sem jegyeznek." A 26 uj házért, az uj kultur otthonér­t postáért... Pusztaszentlászlón pedig nincs egyetlen egy becsületes dolgozó paraszt sem. A-kar­ har­­colni a tervén, a békéért, és nem adna erejéhez míEen- Amikor először látogatták meg a népne­velők Császár József dolgozó Pa­­rat­ztot, nem jegyzett, mert nem mondták el neki, hogy miért kér az állam? Később, amikor hos­­­szabb, türelmes beszélgetéssel el­mondták, neki, hogy a tervért a Dunai Vasműért, a­ békéért, azért a 26 új házért­, ami eddig épült Pu­sztaszentlászlón, az új kultur­­otthonért, ami most épül, a lá­dákért, a portáért, amit a tervtől kapott Pusztaszenlászló és azért, hogy mind­azt, a­mit az ötéves tervben előírtunk, meg is tudjuk valósí­tani, van szüksége az ál­lamnak a mi forintjainkra is ma­ga ajánlott fel 300 forintot. Azért,­­ min­­, ahogy maga mondta, hogy az ő élete most már, öreg­ségére nyugodt, békés legyen. Kiss István sem jegyzett a népnevelőknél, pedig eddig be­csületesen kivette a részét min­denből. Jegyzett tervk­ölcsönt is, az első békekölcsönnél sem ma­radt el, most sem akart kimarad­­ni. Csak úgy futtából­ kérdezték meg a népnevelők: akar-e jegyez­­ni? Nem beszélgettek el vele, persze így nem is jegyzi ft. Amikor Horváth elv­árt, a párt­­szervezet titkárai felkereste, elbe­­szélgetett vele a múlt nehézségé­ről, arról, hogy milyen nehéz volt nyolc gyermekét kevés kis föld­jén felnevelni. Beszélgettek arról is, ma már valamennyi állásban van munkalehetőségei, szép meg­­élhetést biztosít számukra a népi demokrácia. Kiss István nem so­kat gondolkodott, hanem számol­ni kezdett- Fia,, aki az olajüze­­meknél dolgozik, 350 forintot, lá­nya a Népboltnál 500 forintot jegyzett. Ez összesen 850 forint. — Nem akarom, hogy elmarad­junk — mondta — jegyzek én is 150 forintod, így lesz a családom­ban 1000 forint. Pusztaszentlászló továbbra is a megye első községe maradhat! Adnak a pusztaszentlászlói dol­gozó parasztok szíveden azért, hogy a terv valóra váljon, hogy békében élhessünk, adnak saját maguk boldog jövőjéért Nem akarnak elmaradni a versenyben sem, most is olyan lelkes a han­gulat a dolgozó parasztok között, mint a begyűjtés idején. A verseny megnyeréséhez azon­­ban a népnevelő munka­ gyors megjavítása szükséges- A nép­nevelőknek el kell látogatni azokhoz, akik, mint Szekeres Károly 4 holdas dolgozó para­szt, nem jegyeztek meg, pedig Sze­keres Károly és dolgozó paraszt­társai, akik még elmaradtak, nem ellenségei a békének, a terv­­nek! Szívesen adnak, csak meg kell őket győzni. Meg kell mu­­t­atni nekik: nem igaz a kulákok meséje, hogy „nem látják többet a pénzüket", mert a állam min­den fillért sokszorosan visszafi­zet számukra. A pártszervezet titkára és a ta­nács elnöke az irodában, eredménytelen beszélgessek, való he­­lyett cselekedjenek és sürgősen. Vonják be újra a népnevelők legjobbjait, vértezzék fel azokat jó érvekkel és vigyék győzelem­re a második Békekölcsön jegy­zését! Ne tűrjék, hogy Puszta­szentlászló elveszítse jó hírne­vét, csak azért, mert eddig ros­­­szul irányították a munkát! Tá­maszkodjanak a népnevelőkre jó népnevelő munkával, könnyen megszerezhetik újra az első he­­lyet és nem kell szégyent valla­­niok a megye többi községeinek dolgozó parasztsága előt­t. Akkor továbbra is úgy­­ emlékeznek meg Pusztaszentlászlóról, mint a me­gye legjobb községéről, a verseny mindenkori győzteséről- KONYECSNI ISTVÁN Jegyzés az őrsön Jonos A határmenti őrsön foly­küzdelem az élet- Hős határőreink ezer veszély köze­pette őrzik a határt Tito-banda ügynökei és kémei ellen. Talán senki előtt sem olyan világos a Tito-banda mesterkedése, mint határőreink elött- Nekik nap­­mint nap alkalmuk van látni, milyen nyomorba taszt­otta az amerikai zsoldban ál­ló, fasiszta Ti­tó-klikk a jugoszláv népet. A békekölcsön-jegy­zés híre gyorsan eljutott az őrsre és per­ceken belül már csoportok ala­kultak, hangos szóval. között beszélték meg az egymás béke­kölcsönjegyzés jelentőségét. Ha­marosan­­ előkerültek az ívek és megindult a jegyzés.­­Egymás­után veszik kezükbe a tollat. Mindnyájan úgy rzik, velük az egész dolgozó nép őrzi most fo­kozott figyelemmel a határt, mindenki, aki most békekölcsönt jegyezve áll ki a béke ügye mel­lett. T- K. baj­társ hallgató, tiszt lesz határőr-iskola belőle. Mi­k­­or kezébe veszi a tollat;­, elgon­dolkodik, m­ennyit írjon? Mihez számolja ki a jegyzési összege-Hirtelen régi kép eleve­nedik fel előtte. A kis falusi ház­ból apja hí­maiban még jófor­mán söté­tel” elindul dolgozni. Si­etni kell, földje nincs, csak egy­szerű napszámos ember. Az pe­dig örüljön, ha munkához jut. Mert a kenyér öt gyerek várja otthon, mit kap vacsorára. Reggeli, ebéd, ez nem­ olyan fon­­­tos­ fő, hogy egy nap legalább egyszer egyenek. Aztán megvál­tozott minden. A gyerekek is fel­nőttek. Becsületes munkához ju­tott valamennyi. T­ K. katona akart lenni. Jelentkezett tiszti iskolára. Az előző munkahelyén is javasolták. Most itt van az őrsön és nézi az előtte fekvő jegyzési ívet. Vállán a tisztjelöl­tek jelzése- Nemsokára tiszt. lesz. Mosolyog: — Mikor lehetett volna belőlem katonatiszt? — mondja a körülös­­te állóknak. — Ha valaki sokat­­köszönhet a népi demokráciának, akkor az én vagyok, — mondja, és már írja is, szép számokkal; 1000 forint.gömbölyű L. A. határőr most jött vissza szabadságról, sokat uta­zott és jól körülnézett minden­felé. — Amerre jártam, mindenütt épülő házakat, üzemeket és gyá­rakat láttam — mondja — eze­ket az eredményeket nem lehet észre nem venni­—­ A békéért­ jegyzek én id­ ezeprt, hogy a termelőszövetkezet, mely­ben szüleim is dolgoznak, tovább erősödjék. — ötszáz forintot jegyzett. Lehet, hogy ebben a pillanatban írják alá a jegyzési ívet szülei is. Azért, hogy fiuk­nak megmutassák: ők is a béké­ért harcolnak. Határőreink megmutatták: így is védik a békét, fegyverükkel és forintjaikkal is. Kedd, 1951. okt. 3. £/VVVVVVVVVV,/YWWVVVWVVWVVVVVWWVV>AfAV>AA/VWVV­/VWWVVYVVVVV­WWVWWVVVWVVVVVVVVVVW< DICSŐSÉGTÁBLA KÁROLY MIHÁLY 3 holdas dolgozó paraszt, népnevelő 500 fo­rinttal járult hozzá, a béke megvédéséhez. FÜLÖP ZOLTÁN főkönyvelő 4.000 forintot jegyzett azzal a megjegy­­­zéssel: ez csak kis töredéke annak, amivel hazám­nak tartozom. SZTANKOVICS ETEL nagykanizsai óvónő 500 forint havi fizetése mellett 1000 forintot jegyzett TÓTH JENŐ zalalövői tszcs-tag, aki 2 hold földjével lépett be a tszcs-be és 4 gyermeke van, 700 forintot jegyzett. A BECSEHELYI­ TSZ 14 tagja 3400 forintot jegyzett*3­ A CSESZTREGI TANÁCSELNÖK, Göncz László elvtárs 1000 forint jegyzésével mutatott példát. BERTA JÁNOS, a bánokszentgyörgyi termelőcsoport párttitkára 500 forintot jegyzett és versenyre hivt­a, ki a nép- £ £ nevelőket. \A^\AAA/VAu\AAA­\.\­VWvVAAA/v\AAAAAAAA/v/AAAAAA/AAA^AAAAA/AAAAAAAAAVv\AAAAAAAA\/\AAAAA/AAAi'\AAAAAAAy| A békekölcsön jegyzés eredményeivel együtt nő a begyűjtés eredménye is megyénkben! A letenyei járás vezet továbbra is a jegyzésben, begyűjtésben egyaránt! Az elmúlt napokban megyénk dolgozó psirasz­sága megmutatta: itt a határszélen, a háborúra ké­­szülő Tito-banda szomszédságá­ban őrt áll­ó, békén, szívesen adott forintjaival is­­ segíti országunk erősü­­lését, a béke védelmét. A kölcsönjegyzés nagyszerű ered­ményeivel együtt növekedett me­­gyénkben a kukorica, burgonya, és napraforgó begyűjtése is. A járások versenye szinte fellángolt ezekben a­ napokban, s az ered­ményt­ is növekvő százalékok tük­rözik. Ö­t, ahol a népnevelők ala­pos, jó munkát végeztek, nemcsak az államnak kölcsönadott össze­gek szaporodtak a jegyzési íve­ken, de gyűlt a termény a mag­tárakba is. A járások versenyé­ben, ver­senytársait messze megelőzve a kölcsön­jegy­zésben is élenjáró letenyei járás vezet, melynek délszláv­ lakta községei mutatnak- elsősorban példát- A letenyei járás szeptember 29-re 20-ról 26 százalékra növelte a ku­­koricabeadási terv teljesítését és még mindig nyolc százalékkal előzi meg a kukoricabegyűjtésben negyedik helyről a másodikra fel­tört lenti járást. A Jegenyei járás burgonyából 24-ről 26 százalékra növelte eredményét, itt azonban már 3 százalékkal elmarad a za­­laszentgrót­i járás mögötti. A já­rás az elmúlt napon 30-ról 38 százalékra növelte a napraforgó­beadási terv teljesítését, ebben 16 százalékra vezet, a napraforgó­­begyűjtésben, második helyen ál­ló nagykanizsai járás élj­t. To­vábbi jó munkájával biztositja első helyét a letenyei járás! _____ -w.—.„ A kukori. l—cabegyüj. SRCTV-Li­n> -i­­tésben a ---- “­*52 lenti járás került a második helyre, egy nap alatt­­ tört­ fel a negyedik helyről! lenti járás 12 százalékról 18 szá­­­zalékra növelte a kukoricabe­­gyüjtés eredményét, 9-ről 13 szá­­zalékra a burgonyabegyüjtést és 13 százalékról 17-re a naprafor­­góbegyüjtés eredményét­ A harma­dik helyen TE* HTr, a zala szent. __ grófi :járás . W­­h.­­— áll, mely csak 1 szá­zalékkal marad el a kukoricabe­­gyüjtési terv teljesítésében a len­­ti járás mögött. A Zalaszentgró­i járás is jelentősen növelte ered­ményeit, 13-ról 17 százalékra kukorica, 28-ról 29-re a burgonya a (ebben a zalaszentgróti­ járás Ves­zé) és 11-ről 12 százalékra a nm­­raforgóbegyüjtés (ebben az utol­só) eredményeit Negyedik helyre szorult a nagyka­nizsai járás, ahol a kukoricabegyüj­­tés mindössze há­rom százalékkal, 13-ról 16-ra növel­ték az elmúlt na­­pon. Burgonyából két százalék a növekedés, 24-ről 26-ra, naprafor­góból pedig 18-ról 22 százaléka növelte a járás eredményeit.Utolsó he­lyen áll­­ ,, még min­­d 2,2 ffh mindig zalaeger­a­szegi járás, bár az elmúlt napon jelentős előrehaladás tett: 9-ről 13 százalékra növelték a kukori­­cabegyűjtés eredményét. Ez azon­ban még igen kevés ahhoz, hogy a járás elkerüljön az utolsó hely­ről! A burgonyabegyűjtés ered­ménye két százalékkal 15-ről 19- re, a napraforgóé hárommal, 14- ről 17 százalékra emelkedett. A járásoknak nem szabad meg­feledkezni a­ gabona begyűjtési terv teljesítéséről sem: a járá­sok eredménye most már napo­kon keresztül alig változik. Még az élen haladó zal­aszentgróti já­rás is jelentősen elmarad a terv­vel — vigyék győzelemre a köl­­csönjegyzéssel együtt a gabona­­begyűjtést is minden járásunk­ban most! A garomgyaródi dolgozó parasztok már téljesítették burgonyabeadési kötelezettségüket — szabadon értékesíthetik a felesleget! Az élelmezési miniszter rende­letben szabályozta a burgonya forgalmáig és szállítását. A terme­­lő lakóhelyén, illetőleg a terme­lés helyén csak akkor értékesít­het burgonyát szabadon, ha a be­adás teljesítéséhez szükséges mennyiségű burgonyát beadja,és ezen kívül is csak akkor, ha a község, va­gy város burgonyabe­adási kötelezettségét teljesítette. A szabad értékesítés feltételei­nek fennállása esetén a termelő a burgonyát a községi, vagy vá­rosi, kerületi tanács végrehajtó* bizottsága, által kiállít­ott „Igazo­­lással” értékesítés céljából a me­­gye területén bárhova szállíthat­ja-A végrehajtó bizot­tság az ige­s­zolás kiadását ilyen eset­ben nem tagadhatja meg. Burgonyát az egész ország területén csak ,iga­zolással* lehet szállítani. Kézi- Podgyászként vagy egyedül, vagy más élelmi cikkekkel keverve, illetve együtt összesen 10 kilo­grammot. Megyénk területén Balatonra,*­gyaród község részére, mely már 100 százalékon felül teljesítette burgonya beadási kötelezettségét, a Zala megyei Tanács Végrehaj­tó bizottsága megáld­t­a az enge­délyt, hogy a dolgozó parasztok szabad piacon hozhassák forga­lomba a felesleges burgonya ter­mésüket, a fennálló rendelkezések betartása mellett.

Next