Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI Sztálin clrtárs távirata Rákosi elv utrmnak SzííLin­ elvtárs távirata K'iszi Ivamofának, a Kiodo h'rüim­­iÖKsáo to^zcr'*ének %2B ZAÍ­&JSECiYKl­l»ARTBIZírmátíRA’A 14 NAPIB,APJA 1952 január 3 Csü ötibh A gépállomásokon folyó politikai oktatás s Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs, mint egyik leg­fon­osabb tennivalót jelölte meg a gépállomások számára a poli­­tikai szinvonal emelését. Gép­állomásaink döntő többségén fel­ismerték ennek az útmuta­ásnak jelentőségét és a Politikai Bi­rott­ság május 17-i ha ároza­t alapján kezdnek hozzá a­z 1951— 52 ok­atási évad előkészítés­éhez. A gépállomások pártszervezetei a propagandisták száz­it küldték el ben­lakásos tanfolyamokra, hogy onnan visza­térve eredményesen tudják elvégezni a­ párttagok és a pár­onkívüliek politikai okta­tását. Az oktatásban részt vevő dolgo­­zók beosz­ására háromtagú bi­zottságok alakultak, amelyek minden gépállomáson — néhány hely­el eltekin­ve — eredménye­sen végez­ék el a hallg­­­ók be­osz­­ását különböző oktatási for­mákba. Ez komoly eredmény az elmúlt évekhez képest. De az elmúlt ok­­tatási év tapasz­alatai arra inte­nek minket, hogy korai volna még azt mondani, hogy most már minden rendben van, a több: megy magától. Erre semmi okunk­­ nincs, a munka neheze még ez­után következik Ha a megye: politikai usz­ályok, a gépállomá­sok politikai helyettesei és kom­munistái nem tesznek meg min­den tőlük telhetőt az okta­ás si­.yw- t, i­uvK-o­ r m­egismétlődhe­t­tnek mindazok a hibák, amelyek az elmúlt évben voltak. Az őszi­­ érvünk teljesítésében mutatkozó lemaradás, a munka­fegyelem lazasága, a dolgozó nép vagyonával való gondtalan bá­násmód mind egy,egy bizonyíté­ka annak, hogy ez elmúlt okta­tási év­adban elhanyagoltuk a dolgozók politikai okta­ását. Melyek voltak azok a hibák, ame­lyek az elmúlt évben előfordul­tak s amelyeket most ki kell küszöbölni. Elsősorban az alacsony színvo­nal. A párt úgy értékelte a gép­állomásokon folyó politikai okta­tás színvonalát, hogy újabb mint általában a alacso­falusi oktatás színvonala. Már pedig ez ezt jelentet­te, hogy a gépállomá­sok nem oldha­ták meg ilyen körülmények között teljes egészé­ben feladatukat. Az oktatási munka­ alacsony színvonala abból adódott hogy propagandistáink nem készültek fel megfelelően, nem tanulmá­nyozták az anyagot, a politikai iskola füzeteit igen gyakran c­sak felolvasták Ennek nyomán­­ természetesen a hallgatók sem ve­ték komolyan a foglalkozáso­kat, igen gyakran úgy­ mentek el oda, hogy bele sem néztek a sze­mináriumi füzetbe, sőt előfordul­ nem ritkán az is, hogy el sem mentek a foglalkozásokra. Súlyos hiba volt még az is­­hogy eddig a termelési idények­ben nem folyt rendszeres poli­t­­kai okt­itá­s, kiindulva abból a rendkívü­l helytelen néze­ből, hogy üzemeltetés alatt nem lehet oktatni. Különösen a gépállomás­­vezetők részéről hallatszottak olyan hangok, hogy vagy okta­tunk, vagy termelünk egyszerre csak egyet lehet csinálni. Tehát lényegében szembeállították a termelést a tanulással, hivatkoz­va a gépállomások sajátos hely­­zetére. Figyelmen kívül hogy­ák az­t, hogy éppen a politikai ak­­atás az, amelynek segítségével a dolgozók öntudatának emelésén kérészül, teljesítését. biztosíthatjuk a terv a műnk: fegyelem megj­avulását és az állam vagyo­nával való lelkiismeretes bánás­módot. Ezeknek a hibáknak a kiküszö­bölését tűz­ük ki most célul Me­lyei politikai asz­ály­unknak, pol­itikai helye­teseinknek ugv kell az oktatás érdekében dolgozni, hosy eredményes elvégzése „ki­­nduló pon­ja lehessen a gépál­lo­­másokon folyó politikai munka V­­alános megjavul­ásának. Természetesen vannak még nehézségeink az oktatás terén­­. Elsősorban az, ho­gy a trak­c­­ió­­ ok szerte a határban sokszor ávol­­ gépállomástól dolgoznak. Ezeknek fár­dtságos az, hogy be­menjenek a gépállomásra. ■ebb nehézségeket okoz az EL is, hogy elhelyezés szempon­jából sem állanak valami jól a határ­ban dolgozó traktorosok. Ezek a­­ nehézségek azonban nem olyanok ahogy azt egyes helyeken igye­­keznek feltüntetni nemcsak raktorosok, hanem még az egyes n­ézetek is. Ezeket­­ a. tr.hő-ségeket elsősorban jó politikai felvilágo­sító munkával, jó szervezéssel meg lehet oldani Minden trk­­oros megérti azt, hogy a politikai iskolán való részvétel­ nem­­ a ter­melőmunkából való kiesését je­­enti, hamm annak megjavítását, hiszen jobban tud dolgozni ez, aki felismeri a munka rog­os­­á­­sát, felelősségét­. A pártszervezet népnevelő cso.­ártjának egyik legfon­os­abb fel­adata az oktatás jelentőségének ada­osztás­a, az oktatáson való megjelenésre és elkészülésre való mozgósítás kell, hogy legyen. A népnevelők, a pártcsopor.bizal­miak, a pártszervezet aktívái be­­s­zélgessenek el rendszeresen az oktatásba bevont dolgozókkal és felvilágosító munkájukkal érjék el, hogy ezek a­ dolgozók minden egy alkotáson felkészülten jelen­tnek meg. Minél képzettebbek politikailag gépállomások dolgozói, annál nagyobb politikai erőt képvisel­ő gépállomás, ann­ák eredménye­­ebben tud hozzájárulni a terme­ 5szövetkezetek megszilárdi­ásá­hoz és ezen keresztül szocialista­­ pitésünkhöz. Az a dolgozó, aki r e­ndsz' regen képezi magát po_­t­ikailag­. látja, hogy ...z a mun­ka melyet ő kint végez a szá­ntó.­­öldön. vagy berk a gépá­­lomás műhelyében, hogyan járul hozzá a békéért folytatott küzdelemhez­­ képzett dolgozó sokkal ön­u­­iatosibban és lelkesebben végzi munkáját, mert tudja, hogy min­den hold föld, am­elyet géppel "ántunk meg, minden darab al­­ka'rész, amelynek életfir­amát meghosszabbítjuk, egy-egy lé­mást jelent előre a szocializmus felé. A gépállomáson dolgozó kom­­munisták figyelmet fel kell hív­ni arra, hogy a párt Szervezek Szabályzata kötelezővé teszi a marxi-lenini elmélet tanulm­á­nyozásáát és elsajátítását tárt­onkívülieknek meg kell ma­­­gya­rázni: számukra meg­isztel­e­­tés és kitüntetés az, hogy a párt sehe­tővé teszi az ő részükre is az ' mél­e t­­an­ulmányozását­­ Népnevelőink állítsák példaké­pül a dolgozók elé a ck-t, akik :snd' zenesen képezik maguka­­ és ezért jól végzik el munkáju­k­­ is. Ma megbecsülés jár azok­nak akik tanulnak, mert ennek legvégével több és jobb mun­kát tudnak végezni. Tekintse zivügyének a gépállomások va­lamennyi dolgozója a saját poli­tkai képzését, fáradtságot nem m­úlva igyekezzen elsajátítani azt az elm­­élete­t, mely­nek biz­o­­­k‘ib­an több és jobb munkával hárulhat hozzá szeretett hazánk felvirágoztatásához. Megválasztották a küldötteket, a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének országos vezetőségválasztó küldöttgyűlésére A Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében gyűl­tek össze az állami gazdaságok, a gépállomások üzemegy égeinek küldöttei, hogy megváksszák azokat a küldöt­eket akik részt­­vesznek az országos veze­tségvá­lasztó küldöttgyűlésen. A megyei értekezleten nemcsak a gépállomások, az állami gaz­­d­aságok és erdőg­zdas­ágok kül­döttei jelentek meg, hanem itt voltak azok az üb. titkárok, üb elnökök és sztahánovisták, akik megyénk jelentősebb üzemei ré­széről már eddig is hasznos mun­kát fejtettek ki. hogy a mező valahint az erdőgazd­aságok dol­­gozói minél jobban felzárkózhas­sanak a szocializmus építésénél élenjáró ipari munkássághoz Ezen az értekezleten kitűnt, hogy a­zok az állami gazdaságok, gépállomások, amelyek patrihá­­lását egyes nagyobb üzemek vállal­ók — ha követték is e­ hibákat — sokkal jobban m­egold­ták feladataikat, mint azok, ame­lyeknek kapcsolata gyengébb volt az ipari munkássággal.­­ Ez a tény azt mutatja, hogy az szakszervezet, amely most alakul. ,.n­­ly eggym t­ovácsolja a mezőgazdasági és az erdőgazda­­sági dolgozókat — a jövőbe mű­tért. A szakszervezet, amely most alakul, száz és száz, ezer és ezer hiányosságról rár­ja­ le a leplet és szabja meg az utat, amely ál­lami gazdaságaink, gépál­lomá­saink és erdőgazdaságaink fellen­dülés, fejlődése, a szocializmus épí­tse felé vezet. Ma már nem vonhatunk éles határ­vonalat az ipar és a mező­­gazdaság között. Amiót­a Nagy Ferencet, Pfeiffe­­réke félreá­ltottuk fejlődéünk utjából, amió­a az áruló Rajk­­bandát lelepleztük, amióta bébi.­zenyi­tt­uk hogy Mindszenty és követője Grő­z, a ma­gyar dolgo­zó nép pusz­i'ását készi­ette elő szóta az ipari és a mezőgazdsisá­­gi dolgozókat összekötő szálak elszaki hat­a­lomra edződtek. Ma már a mezőgazdasági dolgozók is tudják, hogy ugyanazért a célért küzdenek, mint az ipari dolgozók. — Uj megye épül fel — mon­dotta Bartos István elvtárs be­­számolójában. — A Horthy fasizmus egy ipa­­rijeg szegény megyét hagyott reánk s mi ebből az iparilag szerény megyéből iparib­a és mezőgazdaságb­an egyaránt gazdag megyét csináltunk. Nemcsak a megye volt sze­gény, szegény volt az egész or­szág. Nemcsak ipari termelésünk I volt alacsony, alacsony volt me­zőgazdasági termelésünk i­. oárt­ mutatta meg a hunyes u­a , amely és kezdetben a reakció gyökeze­t eltölt­eni dolgmó pa­rasztságunkat, de amely ma már t­isztán, felismerhetően áll dolgo ó parasztságunk előtt. Ez. bizo­­nyítja az is, hogy ma már 13P termelőszövetkezeti csoportunk van Bartos elvtárs szemlélteten árta fel, hogy az ipari munkás­­ág mily h­italmas segítsége­tdott azzal, hogy mezőg­zdaság gépekkel, műtrágyával lá­tn­­ gépállomásokat, t­ zcs-ket és ál­­l­ami gazdaságok­ is. A kulák ma már nem zsákmányolhatja ki a d­olgozó parasztot. Ahogy a traktorok, az arató cséplőgépek száma nő, úgy javul a mez­­gazdasági dolgo­zók élete. — 13 erdőgazdaság alakult s megyében, amelyek a népgazda­­águnk számára font­os f.anya­got termelik ki. Az erdő- és a mezőgazdaság elválasztha­tatlan az ipartól; egymást kiegészítik s­­gy haladnak a cél, a­ szocializ­mus megvalósítása eelé. Egészen uj helyzet alakult ki s ez az uj helyzet tette szük­ségessé az uj szakszervezet, a Mezőgazdasági és Erdőgaz­dasági Dolgozók Szakszerve­­zetének megalakítását., — A DéFOSz, amely eddig — ’öbbé-kevésbbé —helyesen oldot­­ta meg feladatát í nem lenne elég erős, hogy az uj helyzet megnövekedet­t felad­taival m­e­gbirkózhasson. Az uj szerveze — pár­unk segítségével — job­ban tud harcolni a munkafegyel­­eim megszilárdul­ásáért jobbat­ tud harcolni a munkaverseny ki­­seb­bíté­sért és eredményesebb harcot foly­a­tri a mező- és erdőgazdasági dolgozók munká­jának racionalizálásával a szo­cializmus mielőbbi megvalósítá­sáért.­­ Az új sza­kszervezet fela­data­­ e­z, hogy a mezőgazd­asági ter­melés eddigi hiányosságait fel­zámolja, többek között, hogy a mezőgazdasági üzemek ne defi­­nib*el dolgozzanak Egyes gépállomások csak 45- 50 százalékra teljesítették évi érvüke­t. A munka szervezetlenségre, a vezetésben megnyilvánuló hiányosfágok nagy mérték­ben hátrál­atják a mezőgazda­­ságunk szocialista fejlődését­ Á’lami gazdaságaii­knál és génállomásainknál nem lép­tek fel határozottan a mun­kafegyelem megszegői ellen. v­élt’ék, hogy egyesek napokat, heteket mu’asszanak igazolatla­­nul. Ez­kután nem kell külön magyarázat, hogy miért udták eljesíteni a tervüket,nem . A gépállomások és áll­mi gaz­da­s­­ágok egyik nagy hibája volt az is, hogy kevés női munkaerőt foglal­koztattak, holott ezt pártunk, kormányzat­­unk elsőrendű feladatként ,je­­ölte meg számunkra. Hogy ez a üányosság előfordulha ott, a fe­­elősség főleg a mezőgazdasági, üzemi bizottságokat terheli. Nem erem­ et­­ék meg azokat az alap­­i feltételeket hogy a nők bátran, íremmel, kedvvel jelent­kezze­­nek munkára a gépállomások­hoz és az állami g­azd­aságokhoz Ezen a téren is sok tennivalója ’e­z az uj szakszervezetnek ' — Állami gazdaságok, gépál­­lomások és erdőgazda­ságok dol­gozói azonban ne várják, hogy az új szakszervezet egy csapásra megszüntet minden hiányosságot. Ez a szakszervezet kezdebben még csak gyerekcipőkben jár és nagy szükség lesz a dolgozók segítsé­gére is, hogy mielőbb levethesse­­ a gyerekcipőket és komoly segíts­­éget adhasok ® i fejlődéshez. dek A küldöttek közül 27-en kér­hozzászólást. hozzászóló felvetette Valamennyi azokat hiányosságokat, amelyek gépállo­a­másaink, erdőga­zdaság­unk és állami gazdaságaink hátrálta­ták s helyesen munkáját m­utat­­tak rá az új szakszervez­­­t meg­ír ki ’­ásának fontosságára. A Megyei Pártbizottság részé­­ről Köves elv­árs beszélt a szak­szervezet jelentőségéről, amely pártunk transzmissziós szíjának terepét tölti be. Jó munkát végzett a jelölő­­bizottság. Az országos kül­döttek egyből egyig a cénál­­lomások, állami és erdőgaz­daságok legjobb dolgozói kö­zül kerültek ki, akik mind a termelésnél, mind a politikai felvilágosító munkánál jól megállták a helyüket. A küldő á­­tválasztó értekezlet komoly lépést je­lentett mezőgaz­­daságunk fejlődésében. Amellett, hogy a nagy számú küldőt­tek közül kiválasztották ezeket, akik na’di jó lenditésévé válnak gépá­dóm ,sok. állami gazdaságok a ás erdészeti dolgozók munkájá­­­’ak az értekezlet megmutatta az eddigi hiányosságoksif a hiá­nyosságok okát is, ezáltal lehe­­tőséget nyújtott, hogy már most­­mielőtt az új szakszervezetek ko­molyan munkához fognának, el­hárítsuk az akadályokat, ame­­lyek a szakszervezet első lépé­seit megnehezítenék.

Next