Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-03 / 1. szám
A pártszervezetek irányító szerepe a falasi kulturmunkában A falusi kulturális-nevelő munka a kolhozparasztsáp kommunista nevelésének egyik legfontosabb eszköze: fejleszti kolhozparasztok szocialista öntudatát, magas fokra emeli politikai és kulturális színvonalát. A kolhozparasztság most, a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos á menet során oldja meg fűfeladatát a mezőgazdaság területén: jelentősen növelnie kell a terméshozamot és az átlátó, rományt- A kulturális,nevelő munkát a pártszervezetek irányító szerepe segíti elő. .A cél az, hogy magasabb fokú képzetséget biztosítsanak a mezőgazdasági dolgozóknak Óriási összeget áldoz a szovjet állam a falusi kulturális,nevelő munka állandó fejlesztésére. A falvakban 120 ezernél több klub, olvasóterem és járási kulturház működik, a falusi és járási könyvtárak száma meghaladja a top ezret. Ezekben a könyvtárakban 75 millió könyv áll az olvasók rendelkezésére-A falusi kulturmunka csak úgy biztosíthatja a kolhozpar rasztok kommunista nevelését, csak úgy növelheti a politikai és termelési feladatok végrehajtására irányuló készséget, ha a pártszervezetek megadják a szükséges támogatást. Szovjet Ukrajna pártszervezeteinek kulturmunkásai nemrégiben értekezletre gyűtek össze és megvitatták a köztársaság kulturális munkájának kérdéseit. Az értekezleten ismertették a legjobb klubok, olvasótermek és könyvtárak vezetőinek tapasztalatai" Az értekezlet után az Ukrán Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága határozatot hozott, amelyben megjelölte a legközelebbi teendőket. A Központi Bizottság rendszeresen ellenőrzi a határozat végrehajtását, s ahol szükséges, segítséget nyújt, a helyi pártszervezetnek. A pártszervezetek most, az egész szovjet hazában a politikai munka fellendítésére törekednek. Jól dolgoznak, ha ebben a harcukban a legteljesebb mértékben kihasználják ezt az ideológiai hatást, amit a legjobban éppen a Iiuitur munkával lehet elérni. Az omszki terület cserlaki járásában két évvel ezelőtt kezdték meg a kolhozkönyvtárak szervezését- A területi pártbizottság propaganda és agittációs osztálya támogatta ezt a kezdeményezést, s mivel a pártszervezetek is tevékenyen belekapcsolódtak a szervezési munkába, sikerült felkelteni a dolgozók széles rétegeiben az érdeklődést. A mozgalom egyre szélesedett: az omszki dolgozók után a falusi értelmiség is megmozdult, hogy így közös erővel minél több könyvet biztosítsanak a kolhozok számára-Most már minden omszkikörnyéki kolhozban van könyvtár, s az olvasók tábora a parasztság soraiban napról-napra nő- A falusi klubok, kulturázak és könyvtárak jó munkája mindig a káderektől függ- A pártszervezetek mindent elkövették, hogy a kulturjáiitika élvonalába politikai’q fejjelt tapasztalt káde Minthogy rek kerüljenek, a falusi dolgozók kulturigényei gyorsan nőnek, nem hanyagolják el a kulturkáderek továbbképzésének biztost ásvít. A kulturmunka vezetését csak olyan káderekre bízzák, akik nemcsak képzetek politikailag, de megszerezték már a szükséges általános műveltséget is Gondosan ügyelnek arra, hogy a vezetőket ne változtasák át gyakran, mert a lev&Ji rk és személycserék mindég visszaesést okoznak a kulturmunkában. A vezető kulturmunkások eszmei politikai továbbképzése céljából szemináriumokat és tanfolyamokat szerveznek, felolvasásokat, irodalmi előadásokat és konzultációkat rendeznek és ellenőrzik, ki milyen eredménnyel tanumányozza a marxista-leninista elméletek A szakmai képzettség fejlesztésének egyik. lírfontosabb formája a járási szeminárium, amelyet havonta kétszer tartanak meg rendszerint abban a falusi klubban, ahol legjobb munka folyik- A szemináriumi tanterv alapján ezekre a napokra könyvkiállítást is rendeznek- Az előadásokat a járási párttitkárok tartják-A szemináriumok résztvevői megismerkednek a legjobb járási kultúrintézmények munkájával, megnézik a legjobb színjátszók előadását, s átveszik a jó tapasztalatokat. Jelentős feladatok hárulnak a területi és járási szovjetek végrehajtó bizotságainak kulturális osztályaira, amelyeknek tervszerűen kell irányítaniok. Ezek az osztályok adnak utasításokat és szervezik meg a káderek részére a szemináriumokat. A járási kulturház és könyvtér feladata, hogy módszertani segítséget nyújtson a falusi kolhozkluboknak, olvasóköröknek és könyvtáraknak. Ezt úgy érik el, hogy eredményeiket rendszeresen ismertetik a falusi intézményekkel. A kulturális munka akkor eredményes igazán, ha a tanítókból, orvosokból, agronómusokból és más értelmiségi foglalkozásuakból népes aktívá szerveznek, s ha ezek az aktívák tevékenyen kiveszik részüket a kulturális feladatok végrehajtásából. A pártszervezetek éberen őrködnek, hogy a kulturmunka kommunista öntudatra nevelje a dolgozókat és hogy biztosítsa az álalános műveltség színvonalának emelését- A munkatervek felülvizsgálása alkalmával a pártszervezetek szem előtt tartják azt a szempontot, hogy a fő kulturmunkának össze kell kapcsolnia a politikai és gazdasági feladatokat. A felolvasások és előadások javarésze a tudomány és az élenjáró termelési tapasztalatokat ismerteti, amelyeket a kolhozparasztok a gyakorlatban alkalmazhatnak. Rendszeresen ellenőrzik a pártszervezetek a könyvpropaganda - és a kulturcsoportok munkáját, abból a szempontból, hogy kielégítődik-e az igényeket és fejleszik-e a szépérzéket. Megbírálják a színdarabokat és a zenei anyagot abból a szempontból, hogy megfelelnek e a kommunista nevelés célkitűzéseinek. A kulturcsoportok nevelésének és művészeti képzésének kérdésétt a pártszervezeteik napkinten tartják. Vinnyicában például a területi pártbizottság határozatának megfelelően rendszeresen tartanak bemutatókat a járási kulturházak színjátszó együtesei, aminek nagy oktató és nevelő hatása van. A falusi km! ürmünka kibontakozásában naov szerepet játszanak a kom-saronjol szervezetek A fiatalok tevékenyen vesznek részt a könyvnom.fsndában, valamint a kultu rcso^otok, ko nbnk és olvasókörök munkájában. A kulturális építés falán az ideológiai munka fontos területe. A pártszervezetek feladata, hogy kitartóan emeljék a kultúrát te .nevelő intézmények irányításának színvonalat, s hogy ezzel is tevékenyen szolgálják a dolgozók kommunista nevelésének naprv ügyét. I---------- r*glf ■ BM Pintér Katalin átképzős tagjelölt lett Az Ásványolaj Gépgyár hatal mas esztergályos műhelyének hatalmas gépóriásai ontják magukból az acélforngácsot. A gépeiket kezelő dolgozók, akik között mind nagyobb számban találni nőket is, figyelmesen nézik, hogyan dolgozóik a gép. Még májusban történt, hogy a gyár kapujánál megjelent egy zöld kendős lány, Pintér Katalin, kérte, vegyek fel a gyárba segédmunkásnak. Felverték. Ma már ő is ott állt a halmas esztergályos műhely egyik gépjénél és formálta a vasat.’ Nyelt tekintetű, merész nézésű lány, kézfogása olyan, mint egy férfié. Erős, határozott. Akár a beszéde. —• Májusban kerültem az üzembe. Mini segédmunkás dolgoztam egészen szeptemberig. Nagyon megszerettem ezt a munkát — mondja. — Később már úgy éreztem magam a gépek között, mint odahaza, otthonosan. Szeptemberben elmentem átképzésnek. Hat hónap alatt kitranulom a vasesztergályos szakmát és utána már szakmunkás leszek. Minden nagyon jól ment. Már régen szeretem volna fölvételemet kérni a pántba. Eddig DlSz ben dolgoztam. sőt a gyárában éreztem először biztosan, hogy munkámmal ki fogom érdemelm s párttagságot. Családom minden tagja pártag. Alapfokú politikai iskolára járok. L.j tudtam meg csak igazán, kinek is termetek én. Saját magamnak, a dolgozóiknak. Azóta aztán sokkal j .jobban is mgy a munka. Sztálin elvtárs szüle másnap tóra fel-j ír í 4«:«Ijjan,, hogy teljesíti nénvemet, minit átképzős 1Q százalékra emelem. Ezt teljesíteáem is. A párt adta azt a tehetőséget, hogy mint átképzős elsajátítsatlta a szakmát, amként azelőtt évekig kellett viaskodni. Egy pillanatra elfordul, majd mosolyogva örömtől sugárzó arccal folyitatja. — Most önt! aztán, a legnagyobb öröm. Felvettek tagjelöltnek. Nemsokára én is a dolgozók legjobbjai, a párt tagjai között foglalna ok helyet. Az örömhírt ma már mindenki tudja, de természetően elsősorban a családom. — Most aztán — mondja, miközben megmarkolja az esztergapad acélkarát — még jobb munkát kell végeznem, olyat, milyen a párt egy tag jelöltjéhez méltó. Megfordul és már folytatja a munkáját tovább, olajos kezét megtöri, majd végigsiarja az arcán, megigazítja zöld fejkendőjét- Nagy munka előtt áll. A legrövidebb időn belül el kell sajátítani az esztergályos szakmát: az 1952-es gazdasági évben, az 5 éves terv 3-ik évében az ő munkájára még fokozottabban számít a pánt. A bolsevik sajtó láthatatlan kapcsolatot teremt a párt és a munkásosztály között: olyan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bármelyik hiás tßaiepjelte ön közvetítő apparátussá.“ (Sztálin) Az 1952-es tervév első napjaiban A 72/5. sz. Építőipari Vállalat évi tervét 1013 százalékra teljesítette, így a második helyre kerültünk. Az eredmény a dolgozók kiváló munkája nyomán született meg. Közülük is kimagasl:azak: Hcnáh József sztahanovista ács 8 tagú brigádja, akik tervüket 289 százalékra teljesítették. Kákics Lajos négy fővel dolgozó ács. brigádja 213, Acsbold János kőműves brigádja?. 205, Kepe János-féle segédmunkák brigád 198, Göndöcs János kőművesbrigádja 197, Kiss Viktor állványozó brigádja 238, Vendel György vasból orr terelő 195, Tüske Béla 3 tagú ácsbrigádja 190 százalékot értek el. Sorolhatnánk azoknak a brigádoknak számát, akik 100 százalékon felül teljesítették tervüket. Ebből a harcból a női munkások sem maradtak ki. Höckmann Ilona brigádja 138, Kerkai Ilona 136, Grem*er Mária brigádja 12a, Fo^an Jánosné 12S százalékra teljesítették tervüket. A teljesítményekkel egyidőben mindjobban megszilárdult a munkafegyelem is. Ez az eredmény főleg az év utolsó három hetében mutatkozott meg. Vállalatunk jó munkát végzett, már megtaláluk azokat a módszereket, melyekkel vezetni és szervezni tudtuk a munkát. Rá kel űvárs beszéde, megszűnése nyomán jegyrendszer dolgozóink munkaviszonya fokozatosan megszilárdult az ellátás megjavulása nyomán. Vállalatunk ezt a munkalendületet akarisi tartani a induló 1952-es évben, hogy maM tervünket o.y.n eredményekkel fejezhessük be, melyek segítséget adnak pártunknak, országunknak a felemeli: ötéves terv, a szocialista hazai megvalósitelkibun LENKOVITS JÓZSEF ÜE, titkár: Nagykanizs. Munkafegyelem az andráshidai állami gazdaságban Az andráshidai állami gazdaiságban a munkafegyelem mind jobban megrszilárdul. Különösen Rákosi elvtárs beszéde óta tartSsztalemlő ezen a téren hatelittis javulás. Rákosi elvtárs beszédéi pártnapon, termelési értekezleten, vezetőségi üléseken, a politikai és szakmai tempollvaasum ismertetük dolgozóinkkal. Amíg azelőtt késések fordultak elő, mint például Karát Lajos, Hóbor Ferenc, Németh János és Németh Pál elvtársaknál, most Rákosi előtárs beszéde után a késésük teljesen megszűntek. — A késének megszfnését, morkot eg velem mepszilárütácá», a pem uto’s^sorbain a rendszeres ellenezés is eredményezte. A vezetők U i»ntosDn megjelennek munkahelyükön és az Ia-nul tévelmaradókat felelősségre vonják Ráko« filv’ctes beszél« óta a terme’és" ágakben is jobb eredményeket értünk el- A teHerme lessék sI?ot a e ébredi takarmányozás pontos betartásával a fa ési átlagot 15 literre emeltük. A helyes takarmányozással mértük, hogy immár 30 és 29 l lteres tehenünk is. Az a célunk, hogy az eredményeinket továbbiakban is mentarisuk és az áJIstállomány eddig gyöngébben tejelő ewedsit is felfejlesszük az eddigi átlagos eredményre, hogy az eredményenket tovább fokozhassuk. A tejtermelés további fokozása érdekében 1352. január i vei brevezetjük a mesterséges borfir nevelést. A borjakat 2 lefölözött tejjel etetjük egyhónapos kora tók Fenti eredmények megsziárdítása és továbbfejleszté o kizá. Tóla a dolgozóink munkafegyelmének megszilárdatásán és « minisztertanács ha ?á rozs» ívak maredéktelan végrehajtásán aííanszík-Pártunk üzemi Szervezetének s«íi?tsépével és a gsztteiság veze* főséré vek fámoreifásávsa ivtetlent elkövetitek a!’atte i?vész»érő ■ érvünk maradéktalan megvalósitifisáért. FFT.HÁZI SHwnnA, főacronómus, Andráshida tikáréi?ázassát>a Szept Györgyvölgyön A szert Györgyvölgyi DÍSz szervezet december 25 én és 2- án nagy sikerrel adta elő Figaró házassága című 3 felvonásos vipátékot. Ez a vigjáték 1874.bgn íródott,mekkor a rendkívüli szigorú tél már elkeseredésig fokozta a francia trán nyomorát. A lázongó harcokat nem lehetett törvénnyel visszatartani. A belésátrok tömegesen csukalták börtönbe az elégedetlenkejtőket. Nem volt könnyű a nvit kritika. Veszélyes volt annak, aki írás eszközéhez r vná, mert a szep alább is a szabadságát veszélyeztette. Éppen ezért a haladó szellemű francia írók is műveik legegyebb részét idegenben írták. Ez a színdarab vád az akkori elnyomó rendszer, annak minden erkölcstelensé~e ellen Figaró házassága szinte a forradalom beharangozója volt, mert hőse szemben á’lt a narvarral és szemébe mór dta vádjait, mint öt évvel később az egész francia nén tette A gróf szerepét Gyürke Gyula alakította, aki ipazi odaadáseal alakította az erkölcstelep földesurak politikáját és jó f 4«fkával magával ragadta a többi fiatal szereplőt is. Kása Margit, aki a grófnő Szerénát alakította, szintén jól játszott. Jók voltak még Bratkó Ferenc, aki Figarót, a gróf koffiOrnyikját alákilHa, Baló István, Tóth Árpád és Gécz? Anpuska. CSISZÁR PÁL BÉKÉS NAPOK Január 3 .. és 9.e között mutatja be a zalaegerszegi filmszínház a Békés Napok című színes szovjet filmet A film 1951-ben, készült a kievi filmstúdióban. Braun filmrendező jól ismeri tengerészek életét. Munkásságát 10 a szovjet tengerészek filmen való ábrázolásának szentelte. Ebben a filmben a színesfilm eszközeivel tárja elénk a Szovjet Flott,7. 71/fboru u’áni képét. A film főszereplői között ott felásjuk a Pavlo Panicsukot alakító Szergej Gruzot, aki a Bátor Emberek főhőseként aratott sikert filmszínházainkban, Pavló szerelmének, a kis Sara könyvtárosnak nők szerepét Lidia Dranovszkaja, népszerű szovjet vígjáték,színésznő, az Expressz Szerelem főszereplője játssza. Nagyszerű szórakozást nyujtanak a film izgalmas jelenetei, a tenger mélyén leja szódó harc feszültsége, s a parti jelenetek sokszínű vidámsága, de a szórakozás mellett figyelmeztetés mindazok felé, akik ezekben a békkés napokban elfelejtkeznek békére törő imperialisták elleni harcról. így tesz nagy szolgálatat e? a idfuriő film <1 béke ügyziuÉ-k