Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI Vili• évfolyam 51. szám. Az Orszá­gos Békefaná­cs tiltakozó távirata a Biztonsági Tanácshoz Újabb kormányválság Franciaországban AZ MDP MLAMEOTEN­ pÁrTBIZOTTSÁGÁN IAK NAPILAPJA Ára 50 fillér nWHHHR 9MHHBH 1952 március 1. Szombat Üdvözöltük a járási pártfunkcionáriusok országos értekezletét Egy év telt el ezóta, hogy a II. pártkongresszuson Rákosi­­ elvtárs feladatul tűzte elénk fa­lusi pártszervezeteink megerősí­tését. Legsürgősebben falusi szerve­­ze­­tinket kell megerősítenünk — mondotta Rákosi elvtárs.­­ Eb­­ből nyilvánvalóan következik, hogy a falusi párt,­munkát köz­vetlenül irányító és szervező já­rás a­ pártbizottságok munkáját is, hisz az élet ezer példája m­u­­ta­tja, hogy falusi pártszerveze­teink jó vagy rossz munkája él­, elősorban a járási pártbizottsá­goktól függ. A járási bizottsá­gainkon dolgozó elvtársak nap mint nap érintkeznek dolgozó parasztságunkkal, jól ismerik a falusi­­ osztályharc problémáit, közvetlenül tapasztalhatják az os­ztályellenség iákor­­i munkáját, nem egy esetben személyesen kell megakadályozniuk a Tito ügynök kislákok és a klerikális reakció meg­­erkedései­t. Járási­­funkcionáriu­saink a dolgozók között élnek. Példájukkal, ma­­gatartásukkal­ nevelik a járás dolgozóit, harcba lendítik békefel­adataink megoldására.nagy A pártkongresszus határoza­­tai szintén rá emelik a­ pártbizottságok jelentőségét járási és font­os ráadatkén­t szabják meg a megyebizot­tság fölé a falusi osztály­harc e fontos parancsnok­­i­ dgainak rendszeres segítését, erősítését. Ez a célja a ma összeülő já­rási pár'funkcionáriusok orszá­gos értekezik"­ének k, e,mely az e téren elért eddigi eredmé­nyeket és hiányosságokat érté­kelve ismét hosszú időre meg­szabja fel a célainkat a pártrmm. ka o fontos területén. A mai nap éppen ezért bizo­nyos mértékben a számvetés napja is kell, hogy legyen,. Meg k­ell vizsgálnunk, hogy végrehaj­tottuk-e a kongresszus határoza­tát, megadtuk-e mindazt a segít­­séget járás.A párt­bírói teásaink­­­nak, amelyek szükségesek volna, másrészt pedig arról leh­et számot kell vetnünk, hogy párt is bizottságaink a kongresszus ha­tározatának szellemében végez­­­­ték-e munkájukat falusi párt­­i szervezeteink felé. Jól tudjuk, hogy a kongresszu­­s­­­i határozat­ok hosszú időre megmutatták a követendő uta­t, azonban már az eltelt egy év során ia komoly eredményeket értünk el .falus­i pártmunkánk­ban. Ezeket talán legjobban, a de­cember elsejei párt- és kormány­határozat és az azóta ugrássze­rűen megjavult­ közellátási hely­zetünk mutatja, amelyhez nagy mértékben hozzájárultak a falu­si pártmunkánk mindennapi szí­vós harcai során elért­ eredmé­nyeink. Pártbizottságaink helyes irányítása következtében falusi pártszervezeteink megyénkben is eredményesen oldották meg az elmúlt év mezőgazdasági muun­­kálatai­!', győzelemre vittél, begyűjtés csatáját, fferusá dolgo­­o sóink figyelmét mindinkább i­d­­ősítő szövet­k­ezeti gazd­ál­kod­á­s­a fele tudták fordítani, az apró munkák mennyisége így vált ug­rásszerűen minőséggé, például­­ Pus>5 c4 zisnMá­'iztráln, Becsfehelyen, Pu­­zlaedericsen, ahol Rákosi elv­­társ. ■ hatvanadik születésnapja tisk eletére a község dolgozó pá­rai 7‘. ,a’,nak többsége a nagyüzemi gazdálkodás utjáb­a lépett és ez­­­­zel ma már 17-re emelkedett megyénkben is a termelőszövet­kezeti községek száma. Egy év alatt kétszer annyi dolgozó pa­raszt lépett terme­lőszövetkezeti csoport­jainkba, mint szele­­t két év alatt. Tízes­ink ma már a zalai száml­­­óter­ület dán­ gazdálkodnak. Ha egynyolca­­ezekhez hozzászámítjuk a II- békeköl­csönjegyzés során elért eredmé­nyeinket, azt a megfeszített munkát, amelyet az árvíz, a hó­vihar idején végeztek községe­ink dolgozói és napjainkban Rákosi­­ elvtárs 60. születésnapjá­ra telti felajánlások teljesítésében megmutatkozó l­el­ke­sül­t­séget és az elért eredményeket — akkor ny­i­l­vánvalóan megmut­atkozik falusi pártmunkánk színvonalá­nak emelkedése. Természetesen mindezekhez alapvető feltétel volt az, hogy pártszervezeteink poétikai, minő­ségi megerősödéséhez pártbizott­­ságaink sokkal hathat­ósabb segít­séget adtak, mint eddig. A párt­­oktatás sokkal rendszeresebb, fei­­■ terjedtebb, mint­ az elmúlt évben. A taggyűlések­, a népnevelő érte­kezletek, pár­t­csop­o­r­t­bizalmi meg­­beszélések, általában alapszervi tit káraink munkájá­nak ellenőr­zése mindinkább rendszeressé vált pártbizottságaink részéről. Járási funkcionáriusaink nemcsak szemlélői és regisztrálói szervezeteink eredményeinek párt- és hiányosságainak, hanem gyakor­­lati segítséget adnak számukra, a munkák elvégzésén keresztül tanítják meg titkárainkat, vezető­­ségi tagjainkat a helyes munka­­módszerekre. A zalaegerszegi, zalaszentgró­ti járási pártbizott­ság tagjai pL a csoportos beszél­­getésekről nemcsak instrukciókat adtak ,a párt­szervezeteknek, ha­nem gyakorlatban meg is muta­t­ták, hogyan kell szervezni, leve­zetni egy-egy csoportos beszél­ge­tést. Ennek eredménye mitatkozo­tt­, mert ebben a két városban máris jól alkalmazzák az agitáció új formáját. Hogy a számvetés reális legyen, az eredm­é­nye­k mellett azt meg kell alapítanunk, hogy párt- é s bizottságaink munkájának hiá­­nyosságai következtében falusi párt­szervezeteink még mindig nem tudtak eléggé szilárd veze­tőkké fejlődni. Ebből­ fakad az hogy nem harcolnak, eléggé a ku­lákok és a klerikális reakció el­le­ni opportunizmus ellen nem fi­­gyelnek fel sokszor­­ idejében a Tito ügynökök próbálkozá­sair­a­ Nincs még ma sem fontos­ságának megfelelően pánszerve­zeteink figyelnie a pári1 tervszerű erősítésére irányítva. Párt bizott­ságaink nem eléggé köves kezelé­sek a lazaságok ellen, a birálat s­zeb­em­ének­­k­ a ákbásában. nagykanizsai járási pár­bizott sá­g <ron pl. hónapokig nem figyelte­­k fel az elvtársa­k arra, hogy Sár­kány elv­társnő az alapszerveze­tekben­ á'ta­ttó ímunká'i végez p-'­­cek alatt instruálja a ,’teglagvoltt munkák idején a pártszervezete­kék amikor éppen leginkább ''dikség volna az alapos segb -nejre.­­ Általában öave­z m­ár'bttr.1«'­A gainikná' több igényes ségre, k­ar­(Folytatás a 3. oldalon) ORSZÁGOS BÉKENAGYGYŰLÉS VOLT BUDAPESTEN Az Országos Béketannács és a Magyar-Szovjet Társaság pénteken délután békenagygyűlé­st hívott össze a budapesti Sport­­csarnokban­ Hatalmas taps közben foglal­ta el helyét az elnökség: Dobi István, a minisztertanács elnöke, Andics Erzsébet elv­társnő, Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja, Kon­szt­antyin Ivanovics Szkrjabin, Sztálin-díjas akadémikus, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára hazánkba érke­zett szovjet kulturális delegáció vezetője és a­ delegáció több tagja, Anna Seghers, nemzetközi Sztálin-díjjal kitüntetett világ­hírű német írónő, Rusznyák Istv­án elvtárs, Kossuth-díjas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Jacques Denis, a DIVSz fő­titkára, Kelen Béla elvtárs, a­ M­agyar-Szovjet Társaság­ra, Péter János református püspök, a Béke Világtanács főtitká­tagja, P. D. Krajevszkij, az Egyetemi Orosz Intézet igazgatója, Beresz­­tóczy Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának el­nöke, Dezséry László evangélikus püspök, a termelésben dolgozók: Gazda Géza, Deák Já­no­s és kulturális, politikai kitűnt, és gazdasági élet­ünk több más kiv­álósága-Ott voltak a békenagygyű­lé­sen a Koreából napokban haza­­érkezett­ magyar orvosok és egés­zségügyi dolgozók is-A békenagygyűlést az Orszá­gos Béketanács nevében Andics Erzsébet nyitotta meg, majd Ru­sznyák István emelkedett szó­lásra. j i Harcos elszántsá­ggal állunk ki a b­ékeharcosok és hazafiak megmentéséért . Nem véletlen, hogy a Ma­­gyar-Szovjet Barátság Hónapja alatt békeg­yü­líít hivtunk össze, amelynek legfőbb célja az, hogy ismét kifejezzük tántoríthatatlan akaratunkat­­ a béke megvédésére és megmutassuk, hogy szolidári­sak vagyunk ebben a harcban a világ összes dolgozóival, akik a béke fennt^r­ásáért küzdenek — mondotta Rusznyák elvtárs. — Ez a békegyűlés a Magyar- Szovjet Barátság Hónaniá­­nak keretében egyúttal tanú­sítja azt is, hogy a magyar­szovjet barátság nemcsak a szovjet nép és a magyar nép ügye, hanem a két nép kö­zötti barátság ápolása mdég jelentős hozzájárulás a világ,­béke ügyének megszilárdítá­­sáh­oz. — Gyűlésünket ezen általános jelentőségén túl, ma különösen fontossá teszi olyan ügy, amely az egész nemzetközi békemozga­­lom sürgős­, együttes fellépését követeli. — Amikor mi a gyűlést össze­hívtuk, már hallottunk róla, hogy­­ az imp­éri­ális­ék és lakájaik egy újabb szörnyű merényletre ké­szülnek és a mai újságokból ér­tesültünk arról, hogy " Beloian­nisz és társai ellen az ügyész ha­­lálos ítélet­ét indítványozott. Azoknak a görög hazafiaknak és béfceharcosok­nak­ kivégzését indít­ványozta, akiknek egyetlen bűne az, hogy szeretik hazájukat és meg akarják akadályozni egy újabb szörnyű háború kitörését. — A monarchofasiszta g­yilko­­sok ezeknek a hazafiaknak a meg­gyilkolásával akarják megmutat­ni lakáj­a szolgálatkészségüket Eisenhower tábornoknak, aki közeli napokban Athénbe érkezik. a A magyar do­bozok ezen újabb merényles hírére mint egy ember fejezték ki mélységes felháboro­dásukat. 24 óra alatt több mint egymillió dolgozó tiltakozott röp­gyűléseken, üzemekben, termelő szövetkezetekben, iskolá­kban­ és az egyetemeken szóval és aláírás­sal a gyalázatos szándék ellen .A óra alatt több mint­ háromezer ittalmazó sürgöny érkezett a Bé­ketanácshoz: itt fekszenek előt­­­tünk az asztalon, ahott az elvtár­­sak­ megtekinthetik azokat. — A magyar dolgozók tudják, hogy mit jelenített a mi szeretett Rákosi elvtársunnk megmentése érdekében t annak idején a világ dolgozóinak szolidáris tiltakozása. Ezért magunk is harcos elszántsággal állunk ki minden olyan esetben, amikor egy békeh­arcost vagy egy hazafit kell meg­­mentenünk a hóhérok kezei közül-Ezután kínai utazása alatt szer­zett benyomásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a 475 milli­ós Kína is velünk együtt építi az emberiség kizsákmányolástól men­tes boldog jövőjét. Éppen ezért van igen nagy jelentősége annak hogy az imper­­alisták maroknyi csapatával szemben mind szoro­sabbra fűzzük azokat a baráti kötelékeket, amelek a béketá­­bor nagy családjába egyesítenek. Ez az egység­ le fogja győzni a háborús uiszi­ókak, akik Koreá­ban ba­ktériumfegyvert alkalmaz­tak, akik újra fel akarják dúlni a házakat, lerombolni gyárain­kat,, a laboratóriumokat, a kór­­házakat, megsemmisíteni azt a társadalmi rendszert amely vég­­re szabaddá és függőt­lenné tette az embereket. Hangsúlyozta, hogy a világ bé­keszerető erői összefognak e ban­diták ellen, s ennek­ a harcnak az élén a Szovjetunió áll, amelynek küldöttei itt vannnak a béke n­agy­­gyűlései is. Ennek a biztos győzelmet ígérő küzdelemnek vezérlő csillaga a mindnyájunk sze­retett Sztálinja, akinek neve már száz és százmilliók szí­vében egybefonódo­t azzal a szóval, hogy „béke“. Hangsúlyozta, hogy elszánt küzdelmet folytat a háborús uszítók ellen a német nép, a bé­kéért küzdenek a francia dolgo­­zók, csak úgy, mint a haladó an­gol tudósok. — A mi dolgozó népünk egyre vi­­lágosabban kezdi felismerni a bé­kéimre célját. Békemozgalmunk sokat fejlődött ez alatt az esz­tendő alatt és ma már százával és százával vannak olyan békebi­­zottságok, amelyek rendszeresen nevelik, tanítják a dolgozókat, mindenekelőtt arra, hogy hazánk nem sziget az óceánban, hanem egy hatalmas közösség tagja és számunkra nem közömbös, hogy hogyan harcol a délolaszországi paraszt a földért, a tuniszi kikö­tőmunkás a függetlenségért, az angol tudós szabadságáért, az amerikai anya Koreában harcoló fiáért­. a megnőtt dolgozóink, béke­harcosaink felelősségérzete is. Üzemekben, hivatalokban, kutató laboratóriumokban, a szövetkezetek egybetagolt földjein és az egyéni parcel­lákon is olyan emberek dol­goznak, akik tudják, hogy a mi részünk a világ békéjéért folyó harcban elsősorban­ helytállás a munkában. — Új hősei, békeharcosai van­nak ma már —­ ég nem kis szám­­mal — a szocializmus építésének, a béke védelmének, e kettős és mégis egységes, sok áldozatot kí­­vánó, de még több örömet biz­tosító feladatnak. A Szovjetunió világraszóló győ­zelme,­­ a világbéket­ábor párat­­an kiszélesedése eredményeként, ma olyan lehetőség áll az embe­riség előtt, amely még soha a tört­énelem folyamán nem léte­zett: ma már megvan a lehető­sége annak, hogy megőrizzük a világ békéjét, hogy végképp és örökre megszüntessük a háború veszélyét. Ezután Szkrjábin Sztá­n-dl­jas akadémikus szólalt fel. ­ béke és a szovjet rendszer © g’yolástól elválaszthatatlan Szkrjábin ak­adémála is, szovjet kulturdelegáció és a­&zov. a • jet: „tüdősök üdvözletét tolm­á­­csolta, s üdvözölte a magyar dol­gozókat". —■­­ A béke és a szovjet rend­szer egymástól elválaszthatatlan fogalmak — mondotta. — Kom­munista építkezésünk hatalmas lendülete a háború befejezését követő években, ugyanakkor, amikor a háború és a­ r­eakció tábora lázasan készül a­z újabb háborúra, ékesszólóan bizonyít­­ja a Szovjetunió bel- és külpoli­tikájának békés voltát, a szovjet emberek törhet­etlen ateratát­ a béke megőrzésére és megszilár­­dí­ására, s a népekkel való bé­kés együttműködésire. “ A szovjet népnek minden, egyes lépése, amellyel köze­­lebb jut a kommunizmus sztá­lini építkezéseinek megvaló­sításához, súlyos csapás a háborús uszítók gyűlölködő propagandájára, amely azt próbál­ja bizonyítani, a Föld nem képes lakóit élelemmel ellátni, s ez emberiség csak úgy tud megmenekülni, ha háború útján csökkenti népes­ségének számát- A szovjet tudo­mány nem szavakkal, hanem főt­tekkel mutatta meg az imperia­­­­listák e sötét, emberevő fil­ozó­­f­ájának tarthatatlanságát. A szovjet tudománynak min­dén­ ágát­­­ az emberszeretet. a

Next