Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)
1952-11-04 / 259. szám
% Visinszkij elvtárss beszéde a koreai kerítésről Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának október 29-én tárlati ülésén Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője beszédet mondott a koreai kérdéssel kapcsolatban. Beszédéből lapunk vasárnapi számában hoztunk részleteket, ma folytatjuk a beszéd többi részének közlését. New York (TA8*8*): Visinszkij elvtárs beszéde további során rámutatott, hogy az amerikai parancsnokság több hónapon át az intézkedések egész rendszerét alkalmazta a koreai hadifogolytáborokban, hogy terrorizálja a hadifoglyokat és arra kényszerítse őket, hogy hazatérésükről lemondjanak. Ezzel egyidejűleg az amerikaiak a tárgyalások során továbbra is ragaszkodtak a hadifoglyok ismételt megkérdezéséhez ‘ és rostálásához“. A Szovjetunió képviselője idézte a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság jelentését azokkal a véres eseményekkel kapcsolatban, amelyek 1962 februárjában és májusában a Kocsedo-szigeti hadifogolytáborban lezajlottak. A beszámoló elmarasztaló ítélet az amerikai parancsnokság fölött mely fegyveres erőivel akarja kicsikarni a hadifoglyoktól a beleegyezést az amerikai hatóságok jogtalan követeléseihez. Ilyen terrorkísérlet történt többek között ez év február 18-án is, amikor felfegyverzett amerikaiak azért támadták meg a Svocsedo-szigeti hadifogolytábort, hogy megakadályozzák a hadifoglyok átadását a koreai-kínai félnek.Visinszkij elvtárs a továbbiakban ismertette azt a megrendítő felhívást, melyet a néphadsereg fogságba esett harcosai Kocsedo szigetéről intéztek a világhoz. A felhívás vitathatatlan tényeket sorakoztat fel, melyek bizonyítják, hogy az amerikai fogságban lévő koreai és kínai katonákkal állati módon és rendszeresen kegyetlenkednek. _ Acheson urat mindezek események nem hozzák zavarba az folytatta Visinszkij elvtárs. — A hadifoglyok kényszerű fogságban tartlását, a tiltakozó hadifoglyokkal szemben alkalmazott szörnyű bánásmódot Achison természetesnek, törvényesnek, sőt emberiesnek próbálja feltüntetni. Mindezek az események még egy kétségtelen tényről, a koreai-kínai hadifoglyok körében uralkodó mélységes egységről, a hadifoglyok bátorságáról és hősiességéről tanúskodnak. Ezt nem törhetik meg kal a drákói intézkedésekkel azoksem, amelyekkel hazájuk eláruló pára próbálják kényszeríteni a koreai és kínai hazafiakat. — Senki, így Acleson sem tud egyetlen bizonyítékot sem felhozni arra, — mondotta a továbbiakban Visinszkij elvtárs —, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi gyakorlat megengedné-e a kényszerű rostálást, amely arra irányul, hogy megakadályozza a hadifoglyokat a hazatérési joguk és lehetőségük megvalósításában és érvényesítésében. Visinszkij elvtárs ezután a tények egész soraival bizonyította, hogy az amerikaiak állásfoglalása nemcsak a nemzetközi jog és a gyakorlat alapelveit tiporja lábbal, de tarthatatlan erkölcsi, politikai és jogi szempontból is. — A hadifoglyok kicserélésének kérdése — folytatta — az egyetlen akadály, a koreai kérdés békés rendezésének útján, az egyetlen akadály annak útjában, hogy megszűnjék az immár több mint 2 esztendeje tartó koreai háborút, amely annyi nyomorúságot és szenvedést hozott. — A hadifoglyok kicserélése kérdésének nyugodt és tárgyilagos megvitatása meggyőz a koreai és kínai fél álláspontjának teljesen igazságos voltáról. Minden békés és jóakaratú embernek támogatnia kell ezt az álláspontot, mert megnyitja az utat a koreai háború mielőbbi megszüntetése, a koreai kérdés békés megoldása terén. — Az Egyesült Államok által előkészített határozati javaslat, amelyhez a koreai háborúban résztvevő több ország küldöttje csatlakozott, nem felel meg ennek a követelménynek. Ezt a határozati javaslatot, mint egyáltalán nem kielégítőt, el kell utasítani. A koreai helyzettel kapcsolatos sok fontos kérdés közül nem kis jelentőségű Korea egyesítésének és újjáépítésének kérdése. Az e probléma megoldásának elősegítésére létesített bizottság nem birkózott meg feladatával, megmutatta, hogy teljesen alkalmatlan és képtelen olyan fontos feladat megoldására, mint Korea egyesítésének és újjáépítésének elősegítése. — Világos, hogy a koreai kérdésben a fő feladat a háború befejezése, az, hogy elérjük a koreai kérdés békés rendezését. A lengyel küldöttség által előterjesztett javaslatok teljesen megfelelnek ennek a követelménynek: akcióprogrammot jelentenek a legfontosabb legfőbb kérdésnek — a koreai háború és béke kérdésének —• hatékony megoldása érdekében. A Szovjetunió javaslata a koreai kérdés békés rendezésére Négyórás beszéde végén Visinszkij elvtárs ismertette a Szovjetunió határozati javaslatát, mely a következőképpen hangzik: ,,A közgyűlés, miután megvizsgálta a Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó bizottság jelentését, szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére a közvetlenül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvételével. Az említett bizottságnak tegyék feladatává, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a koreai kérdés rendezésére, Korea egyesítésének szellemében. Az egyesítést maguk koreaiak hajtják végre az említett a bizottság felügyeletével.'‘ Nyugatnémet dolgozók küldöttségei követelik az össznémet megbeszélések folytatását Bonn (ADN). A westfáliai Rünthe, Ahlen, Kamen, Werl, Hamm és Werder dolgozóinak 20 küldötte a napokban határozatokat adott ■ át Ehlers szövetségi gyűlési elnöknek, amelyben megegyezést követelnek a Német Demokratikus Köztársaság kormányával és követelik a német egység helyreállítását. A werderi bányamunkástelep lakosai határozatban követelték, hogy alakítsanak szövetségi gyűlési küldöttséget és az folytassa az össznémet megbeszéléseket a népi kamara képviselőivel. Ahleni nők és anyák felhívták a szövetségi gyűlési képviselőket, hogy ,,teljesítsék a nép akaratát és ne ratifikálják a háborús különszerződést“. Kamen lakosai ugyancsak Bonnban átnyújtott határozatukban követelték, hogy ne fegyverkezésre fordítsák a dolgozók adófilléreit, hanem inkább a legnyomasztóbb ínség elhárítására. As amerikaiak ismét barbárul bombázták Észak-Korea lakóterületeit Phenjan (TASzSz). Október 1-én reggel négy órakor 7 amerikai repülőerőd barbár támadást intézett Dél-Phenjan tartomány Tedon járásának lakott helyiségei ellen és nagymennyiségű különböző nagyságú bombát dobott le. A támadás következtében több mint 80 ember meghalt vagy megsebesült sok parasztház elpusztult. November elsejéről másodikára virradó éjjel az amerikai légierő ismét barbárul bombázta Phenjant és környékét. . A támadás során 310 különböző nagyságú bombát dobtak le. A békés lakosság körében sok az áldozat. Dr. Andrea Andrea az amerikaiak baktériumháborújáról mi Dr. Andrea Andréa, a stockholkórházigazgatóság központi klinikai laboratóriumának igazgatója, aki tagja volt az amerikaiak koreai és kínai baktériumháborúját kivizsgáló nemzetközi tudományos bizottságnak, Finnországba érkezett és november 1-én előadást tartott a helsinki egyetemen a nemzetközi tudományos munkájának eredményeiről.bizottság Andrén asszony, a nemzetközi tudományos bizottság által kiderített számos tényen mutatta be, hogyan alkalmazzák az amerikai intervenciósok a baktériumfegyvert Korea és Kína népe ellen. — Az, ami ma Ázsia népeivel történik — mondotta —, holnap megtörténhet Európában is, ha nem mozgósítjuk harcra az embereket a baktériumháború és általában a háború ellen-A beszámoló után koreai dokumentumfilmet mutattak be _ az amerikaiak koreai baktériumháborújáról. — AZ OSZTRÁK KOMMUNISTA PÁRT bécsi szervezetében Friedl Fümnberg elvtárs főtitkár, beszámolót tartott az SzKP XIX. kongresszusáról. _ A SZOVJET ZENE ünnepi tíz napját november 3-tól kezdődően rendezi meg az idén a rádió. Az ünnepi műsorokban kiváló szovjet zeneművek hangzanak fel szovjet és magyar művészeti és együttesek tolmácsolásában. Kedd, 3952 nov. 4. Összehívták a Csehszlovák Kommunista Párt országos pártértekezlntét Prága (TASzSz). A ,Rudé Právo“ közli a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének határozatát, amely december 16—17-re országos pártértekezletet hív össze Prágába. A pártértekezlet napirendje a következő: 1. A párt politikai és szervező munkája, valamint a párt új szervezeti szabályzatának tervezete. Előadó: Klement Gottwald. 2. A Központi Bizottság kiegészítése. A lap közli egyúttal a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége által javasolt új szervezeti szabályzat tervezetét._____________ IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: növekvő felhőzet, sokfelé eső. Megélénkülő északnyugati, északi szél, az éjszakai lehűlés mérséklődik, a nappali hőmérséklet csökken. A várható napi középhőmérséklet november 4-én, kedden 10 fok alatt lesz. A 1017 november 7. I SZOVJET JENEPOLIm SZÜLETÉSNAPJA Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusa a szoeratista forradalom győzelmének napján, 1917 november 7-én este 9 órakor nyilt meg Az ülés történelmi jelentőségű határozatokat hozott... A halálbüntetés eltiltása a frontokon.. Kerenszkij letartóztatása és Pétervárra szállítása... A hatalom átvétele a vidéki szovjetek által... E határozatok elfogadása után a kongresszus áttért az alapvető kérdések tárgyalására. A béke és a föld kérdésének előadója maga Lenin volt. Lenin csak ekkor lépett az ülésterembe. Mindeddig a Szmolnijban dolgozott, a forradalmi csapatok hadműveleteit irányította. Amikor a kongresszus elnöke kiejtette nevét, elemi erővel mennydörgött fel s, tapsvihar. Mintha orkán söpört volna végig a falak között. A küldöttek felugrottak helyükről. Az egész kongresszus talpon volt. Száz és száz szempár lelkesedése és szeretete sugárzott, az alacsony termetű, nyilt homlokú férfi felé, aki az emelvényére lépett. Lenni várt, míg elül a tapsvihar. Aztán megkezdte jelentését. Felolvasta a „Felhívás“-t, amely azonnali békekötést javasolt. A proletár állam békeprogrammja világos és elejétől végéig határozott volt. Leninnek minden egyes szava úgy hatott, mint hűs eső, amely feléleszti a kiszáradt földet. A Szmolnij termében minden küldött feszült figyelemmel hallgatta a nagy vezér és tanító szavait. Lenin kifejezést adott a népmilliók reményeinek. Nem lehet leírni azt a képet, amelyet a lelkesedés festett, a Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusa üléstermében Lenin szavainak elhangzása után. A küldöttek valósággal tomboltak, sapkák repültek a levegőbe, az öröm könnyeket csalt ki az emberek szeméből, sokan némán meredtek maguk elé egy pillanatra, hogy visszaemlékezzenek háború borzalmaira és hogy egy a fél perccel később talpra szökkenjenek és a kongresszusi emelvény felé fordulva falakat remegtető hurrát kiáltsanak. A kongresszus emelvényén Dzerzsinszkij magas, karcsú alakja jelent meg. Arca diadalmasan ragyogott. — Tudjuk, hogy az egyetlen erő, amely a világnak békét adhat és azt biztosítani is képes, a szocializmusért harcoló munkásosztály. Ezután áttértek a második napirendi pont, a földkérdés tárgyalására. Ismét Lenin szólt, olvasta a földről szóló dekrétum évszázaékos vágyakat kifejező, megrázó szavait: „A földnek földesúri tulajdona azonnal, megváltás nélkül eltöröltetik...“ S az arcok újból kipirultak, a szemek égtek. A sokszáz parasztküldött már nyugtalanul fészket ödött a helyén. Legszívesebben pillanatnyi késedelem nélkül azonnal útnak indultak volna, ki-ki a maga falujába, érvényt szerezni az új törvénynek, a bolsevik törvénynek. A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa november 9-én reggel 5 óra 15 perckor befejeződött. Új korszak kezdődött az emberiség történetében. Ezt az új korszakot köszöntötték a kongresszusi küldöttei, akik a hatalmat a munkásosztály kezébe, munkásosztály pártja kezébe, Lennin és Sztálin kezébe helyezték. J. Zsukov cikke a „Pravda“-ban a bonni egyezmény és párizsi szerződés titkos cikkelyeinek leleplezéséről Moszkva (TASzSz). A „Pravda“ közölte J. Zsukov „A titok nyilvánossá vált" című cikkét, amelyben a bonni egyezmény és a párizsi szerződés titkos cikkelyeinek leleplezésével foglalkozik. Ezek a cikkelyek a gyakorlatban visszaállítják a hitleri Wehrmachtot és bevonják Nyugat-Németországot az atlanti tömbbe. A cikk írója megjegyzi, hogy a francia és német sajtó leleplezései dühöt váltott ki a nyugatnémetországi szövetséges főbiztosság amerikai köreiben és a bonni kormánynál. A bonni egyezmény és a párizsi szerződés titkos cikkelyeinek leleplezése — ami a burzsoá körök kezdeményezésére és olyan politikusok részvételével történt, mint Herriot _ felettébb jellemző — írja Zsukov. — A leleplezéselv _ írja, befejezésül — teljesen megerősítik azt, amire a Szovjetunió már többször figyelmeztetett, amikor hangsúlyozta a bonni egyezmény és a párizsi szerződés agresszív jellegét. Ezt a tényt most akár az „európai hadsereg“ legbuzgóbb védelmezői sem tagadhatják. Peirecenben tartjuk meg a six Első Békekölcsön Szarmadák sorsolását november 115,11, IS és November 13-án kerül sor harmadikben az Első Békekölcsön sorsolására. A sorsolás ünnepélyes megnyitóját Debrecenben az Arany Bika szálló nagytermében tartják délután fél 5 órakor A következő napon ugyancsak délután fél öt órakor, november 15-én, szombaton majd délután 3 órakor, vasárnap pedig délelőtt 9 órakor forgatják meg újra a szerencsekereket Debrecenben. A százezer forintos főnyereményt 16-án, vasárnap sorsolják ki. A nyereménysorsolással időben törlesztéses sorsolást úgyis tartanak mind a nyeremény-, mind a kamatozó kötvényekből. Ez a sorsolás az eddigi kibocsátott államkölcsönök 9. sorsolása lesz és mintegy 482 millió forintra emelkedik az az összeg, amit kormányzatunk a kölcsönjegyzőknek visszatérít. A sorsoláson egy darab százezer, tizennyolc darab 50 ezer, 39 darab 25 ezer, 95 darab 10 ezer, 284 darab ötezer, 4700 darab 1000, 14.200 darab 500 és 75 863 darab 300 forintos nyereményt sorsolnak ki. Ezenkívül 57.200 kötvényt névértékben sorsolnak ki és 1.150 darab kamatozó kötvényt is kihúznak. ............‘ ’’’ Első Békekölcsön III. SORSOLÁSA DEBRECENBEN, AZ ARANY BIKA SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN November 18 án délután fél 5 órakor ünnepélyes megnyitó és sorsolás. November 14-én délután fél 5 órától sorsolás, szabad belépés. November 15-én délután 3 órától sorsolás, szabad belépés. November 16-án délelőtt 1) órától sorsolás szabad belépés.