Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Mao Ce-tung elvtárs távirata Sztálin elvtársnak a kínai Csang-Csoofi vasútvonal átadása alkalmából Peking­ (Új Kína). Mao Ce­lling­, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának el­nöke, december 31-én táviratot in­­tézett J. V. Sztálinhoz, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöké­hez, amelyben köszönetet Sztálinnak, a szovjet népnek mond és a szovjet kormánynak a közösen igazgatott kínai Csang-Csung va­sútvonal átadásáért. Mao Ce-tung elnök táviratának szövege a következő: „Sztálin Elvtársnak, a Szovjet­­unió Minisztertanácsa Elnöké­nek. A kínai Csang-Csung vasútvo­nal Kína és a Szovjetunió történt közös igazgatása alatt által szovjet fél igen nagy mértékben a hozzájárult a kínai nép vasútépí­tési programmjához. A kínai nép sohasem feledkezik meg erről a testvéri, baráti támogatásról, őszinte, szívből jövő köszönetet mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és önnek ab­ból az alkalomból, hogy a szovjet kormány — az 1950. évi egyez­ménnyel és az 1952. évi közle­ménnyel összhangban — ellen­szolgáltatás nélkül a Kínai Nép­ r k­­öztársaság kormányának tulaj­­­­donába adja át a kínai Csang. f Csang vasútvonal közös igazga­­­­tásával kapcsolatos minden jogát, és a vasúthoz tartozó összes javak­­­ kal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót i­s és Kínát egybefűző nagy barát­ *­ság napról-napra még jobban el­­­­mélyüljön és erősödjék. , 1952 december 31. ( Mao Ce-tung.“ ) 1952 december 31-én a Kínai Népköztársaság­­ igazgatásába ment át a kínai Csang-Csung vasútvonal) Harbin (Új Kina). Az 1950 február 14-én a kínai Csang- Csung vasútról, Port-Arthurról és Darnyijról kötött kínai-szovjet egyezmény, valamint a kínai Cs­ung-Csung vasútvonalnak Kínai Népköztársaság kormányá­n­­ak átadásáról szóló 1952 szep­tember 15-i kínai-szovjet közle­mény értelmében a Szovjetunió kormánya 1952 végén ellenszol­gáltatás nélkül a Kínai Népköz­társaság kormányának tel­jes tulaj­­donába adja át a kínai Csang- Csung vasútvonal közös igazgatá­sával kapcsolatos minden jogát, a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. 1 Pb2 december 31-én 18.00 óra­kor (pekingi idő) véget ért a kí­nai Csang-Csung vasútvonal kö­zös kínai-szovjet igazgatása. A vasútvonal átadásával meg­bízott kínai-szovjet vegyes bizott­ság december 31-én Harbinban ünnepséget rendezett, amelynel keretében aláírták a vegyesbizott­ság üléseiről készült jegyzőköny­vet. ..953 január 1-én avatják l­e Harbinban azt az emlékoszlopo­­s csarnokot, amely a vasútvona közzös igazgatása során Kína é, és a Szovjetunió között kialakul őszinte barátságot hirdeti. RENDELET I­ 1953. ÉVI ÁLLAMI BEGYŰ­JTÉSRŐL A Népköztársaság Elnöki Taná­­csa törvényerejű rendeletet adott ki az 1953. évi állami begyűjtésről­ A rendelet szabályozza a mezőgaz­dasági­­ érméket állami begyűjté­sét és 1953. évre, illetőleg­ az 1953 —54. gazdasági évre. A rendelet első része az általános rendelke­zéseket tartalmazza, majd intézke­­dik a terménybeadási,­ állatbeadá­si, tejbeadási, a baromfi- és tojás­­beadási és borbeadási kötelezett­­ségről, a begyűjtési árakról, a be­gyűjtési tervek megállapításáról és a tervt­eljesítés jutalmazásáról, va­lamint a beadás elmulasztásának következményeiről. A rendelet vé­gül zárórendelkezéseket tartalmaz. A rendeletet legközelebbi szá­munkban részletesen ismertetjük. A román minisztertanács fogadása a népköztársaság kikiáltása ötödik évfordulója alkalmából Bukarest (TASzSz). December 30-án este a román miniszterta­nács fogadást rendezett a Román Népköztársaság kikiáltásának ötö­dik évfordulója alkalmából. A fo­gadáson jelen voltak: Gh. Gheor­­ghiu Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, a minisztertanács elnöke, dr. Pet­­ru Groza, a nagy nemzetgyűlés el­nökségének elnöke, a Román Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagjai, a nagy nemzetgyűlés elnök­ségének tagjai, miniszterek, szta­hanovisták, a termelés élenjárói, a tudomány, a művészet és az iroda­lom művelői. A fogadáson megje­lent Lavrentyev, a Szovjetunió ro­mániai nagykövete, Vang Ju-Ping, a Kínai Népköztársaság nagykö­vete, a népi demokratikus orszá­gok és több más ország diplomá­ciai képviseletének vezetője. A BIDAULT kijelölt francia miniszterelnök kedden este felha­gyott az új francia kormány meg­alakítására irányuló kísérleteivel. LEGÚJABB HÍREK — EGY OSZTRÁK labdarugó­­­ csapat Colom­biába utaztában egy­­ newyorki szállodában pihent meg. £ Az amerikai hatóságok a fasiszta­­ McCarran-törvény alapján a szál­­­­lodában fegyveres őrizet alá he­­­­­lyezték a játékosokat, akik to­­­­vábbutazásukig nem hagyhatták­­ el a szállodát. £ — AZ USA haditeng­er­észetének l 6. flot­tája ›■ baráti látogatásra“ ja­­­nuár elején spanyol földközitengeri* kikötőkbe érkezik. A látogatás an­­­­nak eredménye, hogy már hónapok* óta folynak a megbeszélések az­ USA és a spanyol kormány között [ Spanyolország részvételét illetően­­ az agresszív háborús tervekben. — AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT,­ J amely megtiltotta tagjainak a­­ Népek Békekongresszusán való­­ részvételt, hazatértük után kizár­­­­­ta a pártból M. G. Wilsont, a párt­­ tájékoztatásügyi megbízottját és­­ Lily Irene Warne-t, a párt hali-, faxi titkárát. P­ETŐFI SÁNDOR VERSEIBŐL Az erdő születése „Biztosítani kell a mezővé­dő erdősávok létesítésére irá­nyuló munkák kiszélesítését a sztyeppes területeken.“és erdőssztyeppés (A Szovjetunió fejlesztésére­ irányuló ötödik ötéves irányelveinek tervezetéből.)terv A Dnyeper, alsó folyásánál külö­nösen­­ széles és bővizű. Mintha nem tudná, hová rejtse rengeteg erejét, behatol a partba, öblöket, kis szige­teket alkot, amelyeket g­yorsnövésű nád­ bozótok bontanak. Amikor a part a hátunk mögött marad, a kép élesen megváltozik. Csupasz, dombos sztyep­pe terül el, amely minden oldalról szabad prédája a forró szeleknek. A láb mélyre süpped a porszerű, ap­­rószemű­, forró homokban. S amerre nézünk: homok, homok mindenütt. Kahovkától a Fekete-tengerig húzó­dik ez a roppant homoksivatag, amely a Dnyeper balpartján több mint százötven ezer hektárnyi terü­letet rabolt el eddig az emberektől. A homokos területek erdősítésérn irányuló kísérleteknek több, mint százéves története van, de a kezde­ményezők minden próbálkozása, erő­feszítése hiábavaló volt akkor, a cári uralom idején. Az erdőül túl­és kis méretekben folyt és így nem is lehetett jelentős eredménye. A föld várta igazi gazdáit. Fenyőcsemeték a sivatagban­ ­— Itt vannak az ültetéseink, mondja Vaszilij Vasziljevics Cser­­kaszov a Csum­pinszki erdővédő ál­lomás igazgatója. Az úttól tíz terve megáll, leguggol, s előtte mé­g fellazított homok négyzetében — kilenc apró egyéves fenyőcske zöl­dei, óvatosan felássa a homokot, le­nyúl a tőzegrétegig, a kis gyökereket vizsgálja. Arcán boldog mosoly vil­lan, a gyökerek hajszálhajtásai jel­zik, hogy az ültetés megeredt. Nem volt könnyű dolguk a ej tam­­pin szid erdészeti szakembereknek. A csemeték rosszul viselték el a szá­razságot, a repülőhoonok megtépázta, megsebezte a gyenge hajtásokat. A nagy nehezen életben maradt kis fákat nyár elején elárasztották a cserebo­garak és elpusztították a friss gyö­kérkéket. Amelyik ezt is átvészelte, azt elégette a forró nyári nap. Az erdészek gyűjtötték­­ a tapasz­talatokat és megtanulták hogyan védjék meg a csemetéket a rovarok­tól, a repü­lőhomoktól és forróságtól. Mennyi igyekezet és kitartás­ kell ahhoz, hogy minden elültetett kis fricskát megóvjanak, és erősítsenek. Hogy ellen­ál­lóképességet adjanak a homoknak, az első ültetések után csemet^ körül leöntik egy emulzió­­­val, a kőolaj egyik mellékterméké­nek és víznek a keverékével. Az emulzió a felszínen vékony kéreggé erősödik, s megakadályozza a homok l’elkava­rodását. Most síit­a­ nap, szélcsend van és a homoksivatag lusta mozdulatlan­ságban terül el. Másként volt azon­ban áprilisban amikor kitört ,és na­pokig tombolt a homokvihar. A frissen ültetett fenyőcskék dajkái, az erdé­ wk sem tudtak segíteni. Le­hetetlen volt kimenni a munkaterü­­l rilX leire, mert az orkán ledöntötte az­­ embert a lábáról, az éles homok­ £ szemcsék véresre hasogatták az ar­­­­cot és megakadályozták a látást.­­ A csemeték egy részét elsodorta a­­ szél, a többit betemette a homok. Nehogy a lapáttal megsértsék a zsen­­t­ge növényeket, kézzel ástak ki min­­­­den betemetett fácskát. Az­ elpusztul­­t fák helyén, utánültetést végeztek és­­ felnevelték mindegyik csemetét. £ Uj harcosok [ Távozóban az erdővédő állomás ^ igazgatója megmutatta a kísérleti ül- * tetéseket, amelyek az állomás külön­ *■­böző munkaterületein szétszórtan léte­­­­sültek. Embereket nem látni a homoksiva­­­­ -­tagban — a munkanap befejeződött. A­ nap már búcsúzóban van és az est közeledtével lehűlt a levegő. A homok is engedett forróságából és a csemeték észrevehetően megélénkül­tek, a sötétzöld tűlevelűk láthatóan frissebbek. A közelben me­grozsdásodott, hor­padt acélsisak h­ever: a háború em­léke. A szovjet harcosok itt is vere­séget mértek a betolakodott ellen­ségre. A véráztatta földre most uj har­cosok érkeztek — az erdészek. Ellen­ségük: a szél, a homok, a forróság. Harcuk célja, hogy virágzó mező­ket, s­zép ligeteket, gyümölcskerteket­­.■ren­tsenek. Harcolnak bátran és odaadással, s a homoksivatagból ki­­kandikáló apró zöld fenyők már a győzelem ígéretei .. . A király és a hóhér ül a király nagy kevélyen A fényes királyi széken, Magas urak (aljas szolgák!) Körülveszik, kezét nyalják. De a trónus inogni kezd... Földindulás okozza ezt? Földindulás, néplázadás! Gyarapodik szemlátomást. Mint a folyóvíz a gátol, Eltépte a nép a láncot, S békájának töredéke Fegyver mostan a kezébe! Ing a trónus egyre jobban. Sompolyognak alattomban, Sompolyognak el az urak, A királynál csak egy marad. Tudjátok-e, ki ez az egy, Aki maradt, aki nem megy ? Orcája hó, ruhája vér. Keze halál, neve hóhér. Szó­ a király: „Mind elhagyott! Csak másodmagammal vagyok Te vagy tehát, te vagy nekem Egyetlenegy hű emberem!“ „Azért, hogy én itt maradok Hived, király, én sem vagyok“. Szól a hóhér előlépve: „Királyoknak nincsen hive. Kik a trónus körül járnak, Nem egyebek ők, mint árnyak. Tart az árnyék, mig süt a nap, Ha ez elmegy, vége annak. Itt maradtam én te veled. Mert nekem te adsz kenyeret, Együtt lenni kell minekünk. Egymás nélkül nem élhetünk.“ ilizúfus maintain, l­egtj gyaz mait a magijai... Bizony mondom, hogy­ győz most a magyar, Habár ég s föld ellenkezőt akar! Azért nem győzött eddig is e hon. Mert sohasem vert egy akaraton. Most egy a lélek, egy a szív, a kar.... Ak­kor győznél, ha most sem, óh magyar? Egy ember a haza, s ez halni kész, S ezért, óh népem, ép ezért megélsz, S dicső lesz élted, boldog és szabad, Amilyen senkié a nap alatt! S én bátran állom a csaták tüzét, Tudom, hogy a golyó nekem nem vét, Tudom, hogy a sors őriz engemet. Hogy engemet megölni nem lehet. Mert én leszek, nekem kell lenni, ki Ha elleneinket mind a föld fedi, Megéneklem majd diada­lmadat, Szabadság, és a szent halottakat, Akiknek vére volt keresztvized S h­alálhörgése bölcsőéneked; Meg kell, hogy érjem azt a szép napot, Midőn áldásodat reánk adod, S mi annyi átokteljes év után Sírunk, mosolygunk az öröm vnián, Midőn, mit eltört láncunk ád, a nesz Egy szabad nemzet imádsága lesz! Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot, Amelyért lantom s kardom fáradott ! Szovjetunió nemzetiség­einek kulturális felemelkedése Moszkva (TASzSz). A Szovjet­unió minden köztársaságában mű­­ködik jelenleg főiskola. A Szov­jetunióban élő különböző nemzeti­ségek, amelyeknek a Nagy Októ­beri Forradalom előtt még saját írásuk sem volt, a szovjet hatalom évei alatt szakembereket, írókat és tudósokat neveltek ki. A háború utáni években az uk­rán főiskolák több mint százezer, a grúz, azerbajdzsán és örmény főiskolák körülbelül 50 ezer, a középázsiai főiskolák pedig mind­egy 40 ezer szakembert adtak az országnak. A Szovjetunió felsőoktatási mi­nisztériuma a nemzetiségi köztár­­saságok 49 tudományos és techni­­kai kiválóságának ítélte oda az idén a tudományok doktora címen IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: Borult, ködös, enyhe idő, sokfelé újabb esővel, ködszitálással. Mérsékelt légáram­lás: A fűtés alapjául szolgáló vár­­ható középhőmérséklet négy fok ala­:.

Next