Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról (Folytatás az 1. oldalról) Icagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20-a és 28-a közöt helyszíni szemléin kell ellenőrizni. c> A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros brigádok felszerelését és megszervezését február 15—20-a között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell külvizsgálni. d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell végezni az őszről elmaradt mélyszántást.. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi talaj előkészítést a lehető legi korábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken,ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal megítéli kezdeni és legkésőbb 8 napon belül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni aíogazolást. b) A felszántott földeken, amin a talajra rá lehet menni, a simitózást (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. r) Az összes szántóterületek félszánkása és simitózását (fogasalását) legkésőbb március 31 ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és simítózott területeken a vetésig fogatolással, illetve kultivátorozással kell a velőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell használni az összes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervesUágya-készleteketa) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett is állótrágyát. b) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem •Végeztek el, kát. holdanként 50—- 150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi, talaj előkészítés dőlt és a talajelőkészítéssel a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő tábrák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le. d) Az állami gazdaságokban és termelő szövetezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlet trágyakezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be ,a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavaszi vetését amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal megkezdeni és a legrövidebb időn kell belül be kell fejezni. a.) A simítozással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, megkell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, a tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlén, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését. Ezeknek a növényeknek .*1 vetésére fel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapotát figyelembe veve — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C-fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vörös here, a ballacin, a napraforgó, a csillagfürt és a cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c.) 8—12 C-fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30- ig be kell fejezni a burgonya, szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a a köles, a marhakáposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 C-fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. c) 12—15 C-fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, a dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett tavaszi búzát, a tavaszi árpát és a á zabot az állami gazdaságok három munkanapon belül a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők S munkanapon belül, a gyapotot az állami, gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon, belül kötelesek elvetni. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapítotban végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg. b) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent, a termelőszövetkezetek legalább 60 ezer kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent keresztsorosnai vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kat. hold kukorica és napraforgó, a termelőszövetkezetek legalább 175 ezer kat. hold kukorica és napraforgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel . i) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gázó parasztok a kukoricát és dola burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen gyárott területen vessék. Azokon trán szántóterületeken, amelyekben istállótrágyázásban nem közvetrészesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, komposzttal, baromfitrágyával vagy fahamuval végzett fészektrágyázással növeljék. 5. A tavaszi szántásvetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint a rétek és legelőkétvégi és koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a belvizek levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a srantás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belvíz levezetéséhez az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi-, iga- és kézierejükkel kötelesek segítséget nyújtani. b) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők tél végén és kora tavasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerlését azonnal végezzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszélyek elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogásolni (beronálni). c) A gyengén telelt és a őszi vetéseket az erre a célra renkésedelkezésre bocsájtott és a termelőüzemek készletében lévő péti só műtrágya teljes felhasználásával fej■ trágyázásban kell részesíteni. Az állami gazdaságok legalább százezer, a termelőszövetkezetek legalább 150 ezer kat. holdan végezzék el az őszi vetés tavaszi fejmagyázását pétisóval, illetve komposzt vagy szemcsézett trágyák felhasználásával. Ezen kívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfi trágya stb.) összegyűjtését és tejtrágyázásra való felhasználását. d) A rétek, legelők és évelő szálasakarmány vetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését, a gyomirtást és talajegyengetést legelőkön a delelők és karámok helyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kutak és vályúk, valamint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását, és a rétek, legelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15-ig el kell végezni. c) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását, április 15- ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukoricamolyirtás érdekében a kukorica-, cirokszárak, és egyéb növényi részek felhasználását május 15-ig el kell végezni. V. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentőszolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 10. és 20. között minden községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik a:: időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el határidőre, kötelezzék a munkák végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. RÁKOSI MÁTYÁS sk. a minisztertanács elnöke Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű új műve számos, a békemozgalom feladatainak és perspeskláváinak helyes meghatározása számára alapveő fontosságú pro Móriát vet fel és old meg. Sztálin e munkájában mesterikig írja le a második világháborút követő nemzetközi helyzetet, amelyeknek valósághű felismerése alapján a békemozgalomnak ködnie kell, s ugyanezekkel maaz elemzésekkel felszámolja azokat az elterjedt illúziókat, amelyek az állandó és az új mozzanatok hamis megítéléséből származnak Egyes elv arnak— mondja Sztálin —azt állítják, hogy a második világhálóm után keialakult új nemzetközi feltételek fejlődése következtében a kapitalista országok közti háborúk már nem csaszüühetetlenek" Ezt azzal vélik megindokolhatni, hogy a kapitalizmus és a szocializmus ellenzéke erősebb, mint az egyes kapitalista országok közti ellentétek, másrészt, hogy az Egyesült Államok annyira maga alá rendelte a kapitalista államokat, hogy azok között háború már nem törhet ki. Mind a két gondolat gyökerében helytelen. Sztálin elvtárs helyesen rámutat arra, hogy' elméletileg a kapitalizmus és a szocializmus ellentéte természetesen erősebb, mint a tőkés országok között fennálló ellentét. ..Ez nemcsak most, napjainkban helyes, helyes volt a második világháború előtt is... És a második világháború, mégsem Szovjetunió elleni háborúval, hanem a tőkés országok egymásközti háborútjával kezdődött. Sztálin elvtárs nagyon világosan kifejti ezzel kapcsolatban, hogy a 11. Szovjetunió elleni háború nagyobb kockázattal jár a kapitalisták számára, mint a tőkések egymás közötti háborúja. Megmagyarázza emellett a kapialista államok közötti ellentétek kiélesedését. Mindez vonatkozik a mai helyzetre is. Mint az utolsó idők eseményei mutatják, egyre feszültebb lesz a viszony az imperialista nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) és az Egyesült Államok között. Mindegyik ilyen ország, írja Sztálin; •végül is kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és konfliktusba kerülni vele, hogy biztosítsa magának az önállóságot és persze a busás profitot" De illúzió volna azt hinni, hogy Németország és Japán végleg kidőlt az agresszív hatalmak sorából. Ugyanezt hallottuk az első világháború után a németekről és íme, miután angol és amerikai kölcsönökből — melyeket azért kaptak, hogy a Szovjetuniót megtámadják —, újra felépítették iparukat és hadseregüket, végül mégis kapitalista államok ellen robbantották ki a háborút. Mindebből Sztálin elvtárs azt a következtetést vonja le, hogy »a kapitalista, országok közti háború elkerülhetetlensége továbbra is fennáll Ezek napnál világosabb következtetések, amelyeknek súlya alól aligha tudja magát bárki is kivonni. Itt azonban felmerül egy újabb helyeelen felfogás. Miután írta: Lukács György ★ ★ Sztálin elvtárs érvei szétszórták a valóságtól idegen, ,.megnyugtató" illúziókat, helyükbe nem egyszer egy éppen annyira helytelen fatalizmus lép. Azt mondják ugyanis egyesek: ha az imperialista háború elkerülhetetlensége továbbra is fennáll, mire jó a békemozgalom? Nem hiábavaló erőpazarlás, hastalan tömeg,mozgósítás-e ez? Nem volna-e helyesebb minden erőt az alapvető kérdésre, a kapitalizmus megbuktatására összpontosítani? Hadd idézzem ezzel kapcsolatban a Szabad Nép 1952. november 22-i számában megjelent, »A világbékemozgalom ereje és perspektívái” című cikkemet. ..Lehet-e, szabad-e azt mondani: ha az imperializmus szükségszerűen hozza létre a háborúkat, ha csak a kapitalizmus megdöntése jelent végleges biztosítékot az új imperialista háborúkkal szemben — akkor felesleges, haszontalan az egész békemozgalom?“ Ez elméletileg gyökeresen helyiden, gyakorlatilag pedig mérhetetenül káros érvelés lenne. Szabad talán a helyzetet egy mindennapos példával megvilágolni. Ha valahol a Tiszaparton azt állíják az emberek, hogy nagy árvíz fenyeget, akkor minden érkéz, láb, minden józan gondolkodású ember hozzá fog látni a gát emeléséhez, vagy ha már van gát, annak kitatarozásához, rendbehozatalához, megerősítéséhez. Éís ha valamely ,nagyon okos ember azzal az ellenvetéssel áll elő: mit töritek magatokat azon, hogy ezt az árvizet megakadályozzátok, semmiféle garom szüntetheti meg azt négy a Tisza időről-időre megáradjon; ezen csak a természet átalakítása a szocializmusban segít, hét — úgy nincs abban kétség, hogy az ilyen ,.bölcset* a józan emberek kinevetnék, bolondnak (ha nem kártevőnek) tekintenék. Hiszen, ha árad a Tisza, mindenkinek létérdeke házát, családja , vagyonát, életét megmenteni, az adod árvíz ellen védekezni, nem várni arra, míg a tökéletes szabályozás stb. vághig megszülieti ?z ilyen árvizeszedelmet. E hasonlat a békeharcra alkalmazva: a békemozgalom harcol — s minél erősebb, annál eredményesebben harcol —, az adott háborús veszedelmek ellen. Ha csak egy ilyet elhárít, sokmillió ember életét, a kultúra óriási kincseit menti meg. És ha valaki azt állíaná, hogy nem érdemes az adott háborús veszély ellen harcolni, mert_ a háború végkép csak az imperializmussal együt'szün'e'he'ő megráz az emberiség ádáz ellenségeinek tenne szolgálatot. A békemozgalom elérheti és el kell, hogy érje az adott háború elhárulásának nagy célját. »Az imperializmus és a háború tábora, valamint a demokrácia és a béke tábora közötti jelenlegi erőviszony teljesen reálissá teszi ezt a kilátást“. (Malenkov) A békemozgalom szükségességét vitató felfogás mögött — mint rendesen, ha a törénelmi fejlődés fatalisztikus felfogása merül fel — szekiáns nézetek bújnak el. Mindenekelőtt a fatalisztikus felfogással kell számolni, mert semmi sem oly idegen a törénelem valóságos törvényszerűségeitől, s ezért a marxizmus,leninizmustól, Sztálin elvtárs nézeteitől, mint a szükségszerűségnek a fatalizmussal való azonositása.7 Csak egy Buharin gondolhatta — akit ezért annak idején Lenin a legélesebben elitélt —, hogyha egyszer ,,tökéletes" lesz a társadalomtudomány, a jövő törénelmének egyes eseményeit éppoly pontosan tudja előre bemondani, ahogy teszem, ma a csillagászat egy napfogyatkozást. Az ilyen ..elmélet két körülményt hanyagol el. Az egyik az, hogy minden történelmi történés emberek cselekvéséből tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy azok helyes, vagy helytelen elgondolásai, megfontolt vagy könnyelmű cselekedet — vagyis bizonyos véletlenek —, befolyásolják az egyes történelmi események lejátszódásának részleteit, mikéntjét; gyorsítják, vagy lassítják a szükségszerű lefolyást; erőstik vagy gyengítik az egyes működő erőket stb. Ebben már benne foglaltatik a másik mozzanat: az, hogy a történelem törvényszerűségei nem légüres térben, hanem nagyon könkréh bonyolult töretmkpi körülmények között jutnak érvényre. Tendenciák harcolnak tendenciák ellen, így például Sztálin elvtárs fejtegetései egyáltalában nem azt mondják, hogy a szocializmus és a kapitalizmus ellentéte, A PÁRTOKAZ AS ANYAGÁHOZ ★ Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban 66 című műve és a békemozgalom ▼skármp. 195. febr. 1.