Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
Tanácselnök ok értekezlete Szombaton Budapesen a belügyminisztériumban tartották a budapesti értekezletet városi tanács és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei részére. Az értekezleen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke. Részt vett az érekezleten: Házi Árpád elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, Győre József elvtárs, belügyminiszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Az értekezleen Győré József elvtárs mondott beszédet a bürokrácia és az elhajlások elleni harc kérdéséről. fiz ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járási tanácsban A ,,Szabad Nép" február 27-i száma közölte az alábbi cikket: NEM MINDENNAPOS ellenséges kártevésre derült fény Bács megye kiskőrösi járásában. A járási tanácsba ellenséges elemek furakodtak be, s hosszú ideig végezték romboló munkájukat a bűnök egész sorozatát követték el a falu dolgozói ellen. A kiskőrösi járást a megyei fakácsházán és a belügyminisztériumban Iiács megye legjobb járásának ismerték és dicsérgették. A jelentések, a papírok igazolni látszottak a járás jóhírét: a gabonabeadás tavalyi tervét és a sertésbeadás második félévi tervét túlteljesítette. A jelentések mögé, a számok mögé pedig senki sem nézett. pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat dicsért, elnökéről. Később már a számok is riadót jelezhettek volna. A járás a kukoricabeadás tervet már csak mintegy 31 százalékra, a tojásbeadásét csupán 11,5 százalékra teljesítette, s az összel az előírt búza- és rozsterületnek csupán háromnegyed részét, vezette be. Ezek a sötét számok azonban különösképpen nem tűntek fel továbbra is a járás korábbi eredményei vaklották el a felettesek szemét. A járási tanácsban így zavartalanul garázdálkodhatott az ellenség s tanács nevében a gyalázatos törvénya szegések egész sorozatát követhette el. A járási tanács elnöke Fülöp Gyula, kuláfc volt, sötétmultú horthysta tiszt. Ilyen volt vezetése alatt a járási tanács politikája is, védte, pártfogolta a kulákokat — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak, ahol cask tudott. A kullákok Bács megyének ebben a „minta* ” járásában szabotálhatták leginkább az adófizetést és a beadást, a hajak szála rom görbült meg érte. Sokhelyütt befurakodtak a termelőszövetkezetekbe. A járási tanács segítségével a fáz b-ki Bajtárs és „Aranykalász”, a császári Oltási Kossuth és a csengődi Lenin tszcs-ben és máshol a vezető : z-tségek egy részét is a kulákok ki ritették a markukba. Belliről, ■ alaüomosan, mint a fában a szír, bullák a szövetkezetei. Több közelében. ..eltűntek“ a kulákok, a tanács nyilvántartásának egyik lápját ró), s megjelentek a másik lapon, mint újdonsült „dolgozó parasztok“ Kaskantyun például mindenki ismeri. Brada József és Brada Pál kulikokat, mindenki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívták a múltban dolgozó parasztok vérét. A két kualák a járási és a községi tanács jóvoltából mégis „dolgozó paraszt**-tá vedlett át. Ugyanakkor ebben a községben az egész falu nagy felháborodására mintegy tíz dolgozó parasztot kuláklistára tettek. A kulákoknak elengedték adójukat, s a beadást — a dolgozó parasztokra hárítottak .mindent. MIKÖZBEN a kulákkokat „jánosbítcsizták“, „pis', abácsizták“ — a tanácsban gyalázatosan durva hangot használtak a dolgozó parasztokkal szemben. A járási tanács egyik sokorosított körlevelében utasította a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradtak a beadással, adófizetéssel, „mint a nép ellenségeivel szemben a legnagyobb szigorral“ kell eljárni. Ezt Kecelen és több más községben ki is dobálták. Természetesen ez nem egyetlen dolgozó parasztot sem nevelt állampolgári hűségre, adójának, beadásának pontos teljesítésére — ellenkezőleg, elkeseredést szült, törvényeinknek, államunknak ízét rombolta. Ez is volt a céltekintéEzért vált rendszerré az is, hogy a kiskőrösi járásban a tanácsok sokhelyütt feleslegesen beidézgették, zaklatták a dolgozó vagy éppen jogtalanul parasztokat, megbüntették őket. Kiskőrösön egyszerre GOD —700 dolgozó parasztot idéztek be, várakoztatták őket, elvonták a munkától. Kecelen sok dolgozó parasztot egyik nap a mezőgazdasági csoport, másnap a begyűjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport, negyednap a tanácselnök parancsolt fel a tanácsházára. Kecelen összesen 3583 termelő van, a község 90 százalékra teljesítette a baromfibeadás és 09 százalékra a tojásbeadás tervét. A tanács mégis több mint, 3000 termelőre vetett ki kártérítést. Néhány nap alatt 130 dolgozó paraszt tiltakozott a jogtalan büntetés ellen , igazolta, hogy pontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen bútokra! úinak erre csupán annyi volt a szavuk: „Ha a dolgozó parasztnak sérelmes valami, úgyis bejön , Sokhelyütt felelőtlenül, vagy sehogysem intézték el a dolgozók kérelmét, panaszát. Kiskőrösön a pénzügyi csoport íróasztalain 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömét még 1949 ben adták be: helytelenül kivetett házadó vagy másféle adó felülvizsgálását kérték a dolgozók. De mintha csak a pénzügyi csoport íróasztalai mögött nem is emberek, hanem érzés nélküli fabábok ülnének! Begyepesedett fejű bürokraták, kiknek mit sem számítanak az emberek, s látókörük csak az aktahegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az a véleményük erről az esetről, hogy a kérvények elintézése „várhat mert nem segíti elő a pénzügyi terv teljesítését**. Csengődön Szépéné és Kovácsáé, a községi tanács alkalmazottai szégyenletesen goromba hangon, arcátlanul, szitkozódva támadtak a dolgozó parasztokra A Horthy-fasizmus mindenható főjegyző urai ripakodtak rá igy a parasztra. Még gyalázatosabban bántak dolgozó parasztokkal az elszámoltató a bizottságokba becsempészett ellenséges figurák: elcsapást régi tilcz_viselők különböző lecsúszott, foglalkozás nélküli naplopók. Ezek aztán nap mint nap részegeskedtek, loptak, zsaroltak megvásároltatták magukat. Az egyik züllött csirkefogó Kecelen nagy rántotttásebédet csapott a begyűjtött tojásokból. A tanácsalkalmazottak egy része együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt ittuk el a törvénytelenül szerzett forintokat. Kecelen maga a tanácselnök is eljárt dinom-dánomokra ezekkel a züllött alakokkal . Mindezt látták, tudták a kulákokhoz dolgozó parasztok. Császártöltésen például arról beszéltek, ha valaki el akarja intézni adósságát az elszámoltató bizottsággal, a községi vagy a járási tanáccsal, vigyen, bütyköst magával, ékesebben beszél az minden szónál. S míg a feleslegesen, zaklatott jogtalanul megbüntetett dolgozó párásatok a tanács ellen méltatlankodtak, addig a senkiházi, ellenséges elemek a markukba nevettek, hadd szidják csak a dolgozó parasztok a tanácsot. a DOLGOZÓ PARASZTOK felháborító zaklatása, az embertelen bánásmód az ellenséges politikának csupán az egyik oldala volt. A kiskőrösi járási tanács a termelőszövetkezeti mozgalmat is fondorlatos módon igyekezett támadni. Fondorlatos módon, hiszen a járási tanácshoznn mostanában éppen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Olyannyira, hogy közben ,megfeledkeztek“ az égető feladatokról például a tavaszi munkáról. De a járási tanács tsz-fejlesztési terve: körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok jóidőre meggyűlöljék a szövetkezeti mozgalmat Noha a járás szántóföldjeinek csupán 12 százaléka volt szövetkezetben a járási tanácson nemrég kiadták a jelszót: „Néhány hét midva •t&z-járássá kell jelnunk* *. A s^o vetkezeteket ugyanakkor árván hagyták nem segítették. A császártöltesi termelőcsoportok például hiába kellek vártak segítséget a járási tanácstól az év első öt hetében senki sem látogatott el hozzájuk. Ahelyett, hogy a szövetkezeteket erősítették volna és ezek példájával övezték volna meg az egyénileg dolgozó parasztokat — aljas fenyegetésekkel, vagy elvtelen ígérgetésekkel jogtalan engedményekkel igyekezték a termelőszövetkezetbe kényszeríteni vagy csábítani őket. Kaskantyún a tanácstitkár fenyegetőzni kezdett. Azzal „érvelt“ : aki nem lép be a szövetkezetbe, annak felemeli az adóját. Többhelyütt elárverezéssel ijesztgették a dolgozó parasztokat. Kecelen pedig a hangoshiradóban a következő „jó hírt“ hozták a falu tudomására: „Felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét, hogy maml többen lépjenek be, ezzel megszabadulnak a terhektől (az adófizetés*« a beadástól, stb.)“ A k«gyüléseken, amelyeket a tanács rendezett hasonló módon „érveltek** az_ előadokat hogy az alávaló provokáció teljes legyen, az ellenség mindezt >okos , mvtárs születésnapja, tiszteletűre jelszóvá végezte. A járási tanácsházánl;• a községi tnácsoknál természetesen sok becsületes ember dolgozik, akinek feltűnt, hogy valahol Inba van a tanács munkájában. Már nem egyszer élesen megbírálták a járási tanácselnököt és az operativ csoportot, ahol a tanácselnöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtott tűk visszaverték a bírálatot. A járási tanács elnökhelyettesét mert bírálta őket — megrágalmaztak. Üldözték A járási tanács több munkatársát bíráló fellépésük után elhelyezték a járási tanácstól, alacsonyabb beosztásba tettek. A tanácselnök és cimborái úgy féltek a pártszervezettől, mint a tűztől, meg akarták bénítani a pártszervezet működését. Azon mesterkedtek, hogy a járási tanács pártszervezetében soha ne legyen pártitkár, vagy olyan emberre bízzák az alapszervezet vizetését, aki az ő bandájukból kerül ki, ső a ’bírálat elfojtása a községi tanácsoknál is mind gyakoribbá vált Üldözték mindazokat, akik „rosszat mertek szólni“ róluk. A császártöltési Búzakalász termelőszövetkezet elnöke nyíltan meg is mondta: mindenről hajlandó beszélni, csak a tanács hibáiról nem, mert abból előbt*, utóbb baja lenne. A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt vallják: , Ne szólj szám, nem fáj fejem**. Nem merik bírálni a tanácsot bár saját bőrükön érzik a zaklatásokat, a törvénysértéseket. HOGYAN FAJULHATOTT IDÁIG a dolog? Miért csúszhatott a ku. körösi járási tanács vezetése az ellenség kezébe? ■Mintha csak vattát dugtak volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a becsületes tanácsaikatrúazottak és dolgozó parasztok hangját! Mintha csak arra rendezkedtek volna be a Bács megyei tanácsházán, hogy csupán a különböző számok és jelentések alapján bírálják el a tanácsok munkáját. Az utóbbi időben már az is gyakori volt hogy a kiskőrösi járási tanácselnök hamis jelentésekkel árasztotta el a megyei tanácsot. Bács megye járásai közül például elsőnek jelentette hogy járása teljesítette az őszi vetés fenét- holott a föld egynegyed része vetetlen maradt, ezek a hamis jelentések azonban csak megerősítették a megyében az ellenség hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat, hanem az vba-főbe dicsérte a járási tanácselnököt, s így szájtátásával támogatta a kártevést. A megyei tanács házán állandó a pánik. A kapkodó munka sorozatos túlkapásokhoz, hibákhoz is vezet. Ilyen légkörben kiválóan érzi magát az ellenség: jobban álcázhatja magát, huzamosabb ideig folytathatja gyalázatos, népellenes tevékenységét. A kiskőrösi kártevés ügyében súlyos felelősség terheli a belügyminisztériumot is, amely elhanyagolta a Bács megyei tanács munkájának az ellenőrzését. De emellett a minisztérium Fülöp Gyulát, a kiskőrösi járási tanács volt elnökét akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt letartoztattak — az egekig magasztalta: közigazgatási gyakorlata van, a Jrás területén a munka is jól megy • kemény, határozott.. .ugy politkai, mint szakmai téren jól fejlődik Pedig a minisztérium szemelyzet „ittyimak adatai f mii bizonyítottig Imp Fu-Eip: kulák, volt horthysta tisM. A Belügyminisztériumban az irattartó mélységes fenekére égj Késztették azt a levelet 13 amelyben a főanácselnökhelyetes bejelentette Fülöp kártevéseit-- elereszteték fülük mellett a figyelmeztetést. " Igen nagy felelősség terheli a járási pártbizottságot és a megyei pártbizottságot is, mert nem erködőlt éberen harcosan a párt politikája felelt. Sőt, a járási pártbizottság még segítséget is adott az elle Snek maga is támogatta a járási tanács provokációs tsz-fejlesztésiteicsak a járási és a megyei pártbizottság politikai vaksága, passzivitása tette lehetővé, hogy a be filakodott ellenség durván megsértse A párt politikáját, nyíltan felhasználhassa a tanácsot gaz céljaira, fojtsa a bírálatot, szembeállítsa dolgozó parasztok egy részét a parttal és az állammal. Ami a kiskőrösi járásban történt, mái mindennapos eset. De nem is ondülátó. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol a komfour,ittok, a pártszervezetek és a pártbizottságok szájtátisága, poliliked vaksága akadályozza az ellenség leleplezés#, s íiIlo] bürokrácia Uralkodott el a tanácsban, elszakítva azt a dolgozó parasztok tömegeitől. Az állami és pártszerveknek okuz titok kell a kiskőrösi esetből, éberen kell őrködniük mindenütt a párt politikája felett, be kell vonnlok mindenütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a dolgozók legszélesebb tömegeit. "Rántsák le a leplet kíméletlenül azokról az ellenséges vagy elfajult elemekről, akik méltatlanul viselik a tanácsban betöltött tisztségüket, visszaélnek a nép bizalmával, az állam bizalmával. Vasárnap, 1953 márc. 1. Az amerikai imperializmus agresszív tervei között egyik fő helyen áll a Nyugat-Európa leigázására létrehozott úgynevezett „európai védelmi közösség" aljas céljainak megvalósítása. A tervet, amely nem új, csak annyiban érintette az amerikai elnökválasztás, hogy az új elnök, Eisenhower még jobban fokozza nyomását a nyugati kormányokra és mindent elkövet, hogy minél előbb létrejöjjön az „európai hadsereg" amerikai irányítás alatt álló hétpróbás nácikkal az élen. Az amerikai imperialisták mesterkedése eredményeképpen •— Dulles emlékezetes nyugateurópai körútja után pár héttel — február 24-én Rómában összehívták a „védelmi közösség" külügyminisztereinek értekezletét, a védelmi közösségről szóló szerződés ratifikálásának elősegítése céljából. Az értekezletet — amelyen hat állam : Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg külügyminiszterei nem képviselték népüket.— a megszokott légkör övezte: megerősített rendőrosztagok védelme alatt nagyszámú amerikai „megfigyelő" jelenlétében — alátámasztva, hogy milyen az értekezlet „európai 4 jellege — tették meg a küldöttek nagyhangú szólamaikat a „fennálló nehézségek leküzdéséről”. Az értekezlet, amelynek napirendjén elsősorban a békés országok elleni támadás haditerve, az „európai politika közös irányelveinek" megmegvizsgálása állott, már megkezdése előtt sem kecsegtetett túl sok sikerrel. Ez a tény kicsendült a burzsoá újságok hangjából, amelyek nyíltan arról írtak, hogy kétséges az értekezlet sikere és hogy a már különben is válságos szakaszába jutott védelmi közösség elérkezett egyik legsúlyosabb válságához. A római értekezlet középpontjában a francia-nyugatnémet ellentétek állottak. Ismeretes, hogy a náci Wehrmacht felélesztését szolgáló „európai hadsereg" tervét ellenzi a francia nép, a terv ratifikálását nem lesz könnyű keresztülerőszakolni a parlamentben. Ezért a francia kormány, hogy port hintsen a nép szemébe, „pótjegyzőkönyvet”" dolgozott ki az európai hadsereg-egyezményhez. Ez a pótjegyzőkönyv — bár csak bizonyos lényegtelen változásokat jelent és nem érinti a kérdés lényegét — az amerikai imperializmust maga mögött érző Adenauer részéről nagy ellenzékre talált. Adenauer nagy hangon bizonygatta, hogy a pótjegyzőkönyv kisebbségi helyzetbe hozza Nyugat-Németországot, „sötét színekkel" festette a politikai helyzetet és síkraszállt magának a szerződésnek mielőbbi ratifikálása mellett. A francia kormány — félve, hogy az amerikaiak Nyugat-Németország- nak adják a nagyobb koncot — NStV Jaudónak mutatkozott, a pótjegyzőkönyv bizonyos módosítására. Bidault nagyszabású beszédében védelmezte kormányának pótjegyzőkönyveit, hangsúlyozta, hogy nincs szerződés-megváltoztató ezeknek jellegük. Elmondotta, hogy a francia kormány hajlandó felülvizsgálni is a pótjegyzőkönyveket és ezeket úgy átfogalmazni, hogy a „védelmi közösség" tagállamai elfogadhassák. Adenauer elégedetten dörzsölheti a kezét. Ez azonban nem könnyítette meg a helyzetet és „cseppet sem volt barátságos a légkör” — írja a Tat című svájci lap ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor az értekezlet megmutatta azt is, hogy az „európai védelmi közösség” országainak kormányai voltaképpen maguk is félnek az „egyesítéstől”". Ezt kifejezésre juttatták a különböző kérdések, így holland kormány által javasolt úgyynevezett ,,vámközösség'' amikor kijelentették, hogy kérdése,' elvileg csak helyeselni tudják, de a gyakorlat az más, és kifogásként arról beszéltek, hogy még „alapos elmélyült tanulmányozásra van szükség." Az értekezlet, amelyet kiútnak szántak az európai hadsereg kérdésében tornyosuló akadályok elől, megmutatta, hogy az akadályok továbbra is fexmállanak. Hiába sürget az európai hadsereg ratifikálásának Dulles által megszabott 75 napos határideje, lényegében ez a sietve összehozott (és elmondhatjuk, sietve lezárt) értekezlet nem hozta meg a kívánt eredményt. Bár az értekezlet után kiadott közlemény azt állítja, hogy most már megkezdődhet a különböző országokban a közösség létrehozására vonatkozó szerződés parlamenti megvitatása, a helyzet nem sokat változott. A szerződés ratifikálását továbbra sem lesz könnyű keresztülerőszakolni a parlamentekben. A népek továbbra is szembenállnak népelnyomó kormányaikkal és a mögöttük álló amerikai imperializmussal és minden támadó paktum, minden agresszív célokat szolgáló értekezlet ellenére tovább harcolnak a háborús szerződések ellen. r:; nr:ir:jr : r: zzzzzzzzzz * NEMZETKÖZI SZEMLE * Az „európai védelmi közösség“ országainak római értekezlete Tavaszi munkák a Szovjetunióban A Moldvai SzSzK-ban egyre szélesebb méreteket öltenek 11 tavaszi szántóföldi munkák. A gabonatermelők és gépkezelők a gazdag termésért vívott küzdelmük közben egyetlen óra kedvező időjárást sem hagynak kihasználatlanul. A kolhozok az őszi szántás fogasolása és kultiválása után hozzáláttak a tavaszi növények vetéséhez. A képen a balkaresti ,,Ztdanov“-kolhoz tavaszi búza vetési munkálatait láthatjuk. A gépet I. Topál traktorista vezeti, aki a szántóföldi munkák első napjától kezdve rendszeresen túlteljesíti a normát. (Fotó P. Üszőnkül)