Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

A Béke-Világtanác­s ülésére készül a letenyei gépállomás Most szökkennek kalászba a szárak, a rozsnál alighogy befe­jezi­­k a pótbeporzás, a gabonatáblák még­ zölden hullámzanak a sű­rű esőtől terhes felhőket kergető szélb­n, de a tetenyei gépállomá­son már javában készülnek a felszabadulásunk óta legjobb termést ígérő aratásra, cséplésre. A két aratógép tökéletesen rendbehozva, kijavítva várja, hogy beállhasson a táblákba és segíthessen a paraszti munka legnehezebb­jén.A 29 cséplőgépből pénteken már csak egy volt hátra, amelyiken még néhány kisebb javítanivaló akad. Jónéhányan már az elmúlt héten befejezték a cséplőgépek rendbehozását. Németh József DISz. - ághoz méltóan már ki is vite a területére a gépét, ahol a csép­­lést végezni fogja. DISz-titkárának, Marton Józsefnek példáját kö­vette, aki szintén az elsők között volt a gépjavításban. Mar­on elv­társat sokan követik. Lehelt is a példája nyomán járni. Nemcsak most, de a téli gépjavítások idején is az elsők között volt. Szabadsáv­gát szakította félbe, hogy időre, sőt idő előtt végezzen a munká­val. A gépjavítás közben nem számított, náluk az idő múlása. Nem 8, de 10—112 órát is dolgoztak. A becsületük parancsolta ezt, hogy így tegyenek. Az egész világ békeharcosai gyűlnek most össze Budapesten, hogy megtanácskozzák a békeharc soron lévő feladatait. Ők sem né­zik­­ a munkában eltöltött órák számát, ha a legszentebb ügyről, a béke­ megvédéséről van szó. A letenyei gépállomás dolgozói, a leg­jobbak, a Mátyás Istvánok, a Marton Józsefek, a Németh Józsefek, Vlasics Istvánok és Simon Lászlók példáját követve, őszintén a bé­kéért harcolnak a cséplésre való alapos felkészüléssel, a jó növény­­ápolással. Ezért nem nézik ők sem az időt, a nehézségeket. Tud­ják: a békeharc mindenkitől többet, jobb A követel. Simon László elvtárs a növényápolásban mutat példát Vlasics István elvtárssal. Úgy igyekeznek, hogy mire megkezdődik az ara­tás, arra ne legyen m­egmunkálatlan terület, ahol a szerződés szerint elvállalták a kapálást, kultivátorozást. Péntekig 124 holdon végezték el ezt a munkát. Igaz, hogy közben bőséges eső volt, de ez sem hátráltatja őket. Személyesen vizsgálták meg, hogy melyek azok a területeik, ahol meg lehet kezdeni a­ növényápolást. Mire ott végez­­tek, arra a nedvesebb földeken is kellőképpen felszáradt a talaj. Nem volt kiesés, folyamatosan dolgozhattak, így készülnek a letenyei gépállomáson a világ békeszerető em­­berisé­génk nagy eseményei­, a Béke-Világtanács ülésére. A dol­­gozók ezt a feladatot rótták rájuk a békeharcban, ők ott állnak helyt. _______________________________________ A tavaszi silózás hírei A­­ türjei Ifjú Gárda termelőszö­vetkezet idejében gondoskodik az állatállomány átteleltetéséről. Őszi keveréket 80 köbmétert silóztak. Tavaszi silózási tervüket 180 szá­zalékra teljesítették ezidáig. A szentpéterúri I. Megyei Ta­nácskozás termelőcsoport tavaszi silózási tervét­ 135 százalékra tel­jesítette. Vegyenek példát megyénk többi termelőcsoport­jai és tsz-ei ezekről a csoportokról és gondoskodjanak ők is hasonlóképpen a takarmány­­biztosításról. Sil­ózzam­k minél nagyobb mennyiségben. Méhészkedjünk ! A méz igen fontos élelmiszer és ezért azon kell lennünk, hogy a méhészkedést megszerettessük a dolgozó parasztokkal. Ezen túlmenően a mezőgazda­ság részére nem érdektelen a mé­hek jelenléte, hiszen számtalan kísérlet igazolja azt, hogy a mag­termelés úgy mennyiségileg, mint minőségileg eredményesebb, ha a beporzást a méhek v Yisziik. Kormányzat m­­a felismerye a méhészet fontosságát, megszer­vezte az Állami Méhtenyésztő Állo­mást. Ennek zalaegerszegi meg­bízottja, a körzeti méhészeti fel­ügyelő minden héten kedden méhészet iránt érdeklődők részére a fogadónapot tart a megyei tanács mezőgazdasági osztálya növény­­termelési csoportja helyiségében. Pályázati felhívás! A Képzőművészeti Alap, a Kép­­csarnoki Vállalat grafikai mappát kíván kiadni azokból a művekből, amelyek sokoldalúa­n mutatják meg népünk háláját a nagy Sztálin iránt. hirdet.Ezért grafikai pályázatot -Sztálin népünk felszabadító­ja" címmel. A felszabadulás adott lehetősé­get népünk felemelkedésére, a szo­­cial­izmus építésére, ötéves ter­vünk büszkeségeinek létrehozására, fejlett iparunk megteremtésére, mezőgazdaságunk évszázados elma­­radottságának felszámolására, kul­turális életünk hatalmas arányú fellendítésére. Sztálin elvtárs sze­rető gondoskodása folytán nemcsak a szabadságot kaptuk, a Szovjet­uniótól, hanem számtalan form­á­­ban megnyilvánuló gazdasági, tech­nikai és kulturális segítséget is. Nagymértékben, ennek a­ felbe­csülhetetlen segítségnek köszön­hetjük országunk egyre gyorsuló ütemben való felvirágzását, né­­pünk növekvő jólétét. Művészeink feladata ezen a pályázaton keresz­tül is megmutatni, mit is jelen­tett és jelent a továbbiakban számunkra Sztálin elv­társ és as Szovjetunió szerető gondoskodása, a állandó segítsége­ Pályázati díjak: 1 darab I. díj 3000 forint, 2 darab II. díj 2000 forint, 3 darab III. díj á 1000 forint. A díjnyertes műveken kívül a képcsarnok megvásárolja a köve­­telményieknek­ megfelelő műveket is és mappa alakjában kiadja. A beküldött művek mérette 25x 11.0.5 centiméter, egyszínű, tetszés szerinti számú, ■ reprodukálható grafika. Ettől eltérő műveket nem veszünk figyelembe. A pályázat jeligés. . .... Beküldési határidő: 1953. augusz­tus 31. Beküldés helye: Képzőművészeti Alap Képcsarnokai Vállalat, Bu­dapest, V. Szép­ u. 5. sz. I A ZALA jogi tanácsadója: A házassági bontópert megelőző „előkészítő eljárás” lényege és jelentősége Mit értünk a házassági bontó­per­­t megelőző ,,előkészítő eljárás“ alatt? A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 18. §. 1. bekezdése ki­mondja azt, hogy ,,a házasságot komoly és alapos ok esetén bár­melyik házastárs kérelmére — az erre megszabott előkészítő el­járás és per lefolytatása után — fel kell bontani.“ Magát az előkészítő eljárást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 280. §-a szabályozza. E törvényhely szerint a házas­sági bontóper megindítását ,,elő­készítő eljárást előzi meg. Az előkészítő eljárás célja a házas­ság felbontására irányuló szándék okainak és az azzal kapcsolatos összes körülményeknek tisztázá­sa, valamint —■ ha ettől eredmény remélhető — a házastársak kibé­­kítésének megkísérlése. Maga az előkészítő eljárás még nem jelenti magát a honlapért. Maga a bontóper csak az előkészí­tő eljárás befejezése után kezdő­dik. A felszabadulás előtti és utáni gyakorlattól eltérően 1953. janu­ár 1-től kezdve a házassági per­ben nem kötelező az ügyvédi kép­viselet. Míg magát az előkészítő eljárást az egyes járásbíróságok folytatják le, addig magát a há­zasság felbontását célzó bontópert a megyei bíróság folytatja le. Az a törvényi megkülönböztetés te­hát, hogy magának a bontóperi eljárásnak a lefolytatására ma­­g­asabb fokú bíróság, maga a me­gyei bíróság bír hatáskörrel, jut­tatja kifejezésre a valódi bontó per célját és annak jelentőségét. Az előkészítő eljárás lényegé­ben tehát nem más, mint tájékoz­tatása a bíróságnak arról, hogy végeredményben ami a felek szán­déka. Hogy e törvényhelynek mennyi­re fontos ez­­ a kitétele, azt a gya­korlat mutatja meg. A házastár­sak — különösen a fiatalabb ge­neráció — apróbb, cseprőbb pilla­natnyi zavarok, egyéni önzés, egymás iránti tiszteletlenség, avagy komolyabb alapot nélkülö­ző meg nem értés miatt összeha­ragudnak és mindjárt válásra gondolnak. Ámde jön az előkészitő eljárás, amikor a házasfelek őszintén, hi­vatalos helyen, a dolgozó nép bí­rósága előtt komolyan feltárják a maguk bajait, egymás hibáit, addigi magatartásukat és ily al­­kalmakkor gyakran látja a bíró­ság, hogy a házasság felbontásá­ra­ irányuló szándék okai csak mesterkélt, előráncigált okok, nem alaposak és komolyak, ame­lyek az együttélést elviselhetetlen­né tennék. Az előkészítő eljárás egyben gondolkodási időt is jelent a há­­zastársaknak. Ekkor ébrednek komolyan tudatára annak, hogy a mindennapi életnek vannak gö­röngyei, tüskéi is, amelyeket kö­zös egyetértéssel és szeretettel az útból el is lehet távol­itani, ki is lehet tépni és vissza lehet térni a normális, mindennapi élet keretei közé. Ekkor jönnek tudatára an­nak, — épp a biróság felvilágosi­­tó munkája következtében, —, hogy van közöttük egy kapocs, az összekötő láncszem, a mél, aki ahogy növekszik, gyer­an­nál jobban köti össze a házastár­sakat és teszi őket meggondoltab­­bá. Magasabb etikai és alkotmány­­jogi alapelvek szem előtt tartásával kell tehát mérlegelniük a válás gondolatát és valóban csak akkor éljenek a válás gondolatával, ha közöttük az együttélés — annak fordultsága folytán — valóban le­hetetlen és a feldultság okai ki­­küszöbölhetetlenek. A fennálló törvényes rendelke­zések értelmében addig sem az előkészítő eljárás, sem pedig a bontóper lefolytatása nem indul­hat meg, amíg a felperes a 100 vagy 250 forint illetéket le nem rója keresetlevelén. Ezek a lényegbevágó különbsé­gek a két eljárás között, ame­lyeknek megismerése szükségsze­rű, hogy a dolgozók e téren nyitott szemmel járjanak és gon­n­­dolkozzanak Dr. Bojt István I­P­O­R­T Zalaegerszegi Vörös Meteor—Pécsi Dózsa 2:2 (1:1) Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep, 2000 néző, játékvezető: Lőcsei. Zalaegerszegi Vörös Meteor: Molnár Rábai, Szőcs, Nádasi — Szijjártó, Zsidó — Kerkai 11., Szabados, Németh, Kerkai 1. (Oláh), Bölcsföldi. Edző: Csap­­kay Károly. Pécsi Dózsa: Krausz, — Illés, Morav­­csik, Sárközi — Szabó, Polgár — End­lich (Cserpes), Lovig, Lehel, Egervári, Légrádi. Edző: Buzássy Sándor. A pécsi csapat kezd és nagyszerű tá­madással mutatkozik be. Légrádi villám­gyorsan elfut, beadása Egervári lábára száll, az összekötő azonban kapásból közvetlen közelről mellélő. A hazai csa­pat az 5. percben vezeti az első táma­dást, Németh—Szabados adogatás után a labda Kerkai 1. elé kerül, akinek a 16-osról nagy erővel leadott lövése alig kerüli el a kaput. A 8. percben a vendégcsapat megszerzi a vezetést: Szőcs lábáról Egervári elé perdül labda, az összekötő egy-két lépést tesz a vele és 14 méterről laposan, védhetetlen lövéssel küldi a kapu jobb alsó sarkába. (0:1). Továbbra is a pécsi csapat tá­mad, a 13. percben Lehel iveti szabad­rúgását. Egervári centiméterekkel fejeli a kapu jobb sarka fölé. Az első negyed­óra után csökken a Dózsa nyomása, lassan magára talál a hazai csapat. A 16. percben Szabados ügyesen ugratja ki Némethet, a középcsatár azonban jó helyzetben elsietve gyengén gurít kapu­ra. Három perc múlva egyenlít a Mete­or. Szabados—Bölcsföldi támadás fut a balszélen, a szélső ügyesen a tisztán álló Kerkai II.-hoz játszik, aki 10 méter­ről a kifutó kapus mellett a jobb alsó sarokba gurít. (1:1). A gól után is lel­kesen támadnak a hazaiak. A 21. perc­ben Szabados Némethet ugratja ki, középcsatár a még jobb helyzetben lévő a Kerkai II. elé játszik, a szélső azonnal lő, s a jól eltalált lövést Krausz csak ragyogó vetődéssel tudja szögletre ök­lözni a bal felső sarokból. Ezután ne­gyedóráig mezőnyjáték következik, csatárok egyik oldalon sem tudnak ko­­­moly gólhelyzetet kidolgozni. A 39. percben ismét a gyors pécsi balszélső húz el Rábai mellett, erős szögből le­adott lövése azonban elsuhan a kapu előtt. Egy perc múlva a Meteor-csatárok dolgoznak ki helyzetet, de Kerkai II. a kaputól 12 méterre lyukat rúg. A félidő utolsó perceiben hullámzó a játék. A második félidőben Egervári szabad­rúgása az első esemény, a jól eltalált labda azonban a kapu fölött suhan el. A 4. percben Lehel a tizenhatosról vá­ratlanul kapura lő s a labda a jobb kapufáról pattan ki az alapvonalon túl­ra. Az első percek után a Meteor is ve­zet egy-két támadást, de a csatárok so­kat tologatnak és így elvész minden helyzet. A 12. percben ismét a Meteor kapu forog veszélyben. Polgár szabad­rúgást ível a kapu elé, a Meteor-védők elalszanak, a kiugró Fridrich azonban 1 lépésről el­véti a labdát. A 16. percben mindkét csapat cseri.­ A Meteornál a sántikáló Kerkai 1. helyett Oláh jön be. 3 Dózsából­ Th­á­rich r?.@g$r­te és Cserpes áll a helyébe. A 23. percben Németh jó labdát ad Bölcsföldinek, szélső Kerkai II. elé játszik és Sárközi a csak az utolsó pillanatban tud menteni. A 26. percben szép Meteor-támadás fut a pályán. Szabados labdájával Bölcs­földi elszalad, az ötös magasságából középre játszik, s a jó ütemben érkező Németh 12 méterről ballal félmagasan a háló baloldalába lő. (2:1). A gól után a hazai csapat érthetetlenül lefékez, a pécsiek pedig szárnyakat kapnak. 29. percben Egervári átjátsza a Meteor­- védőket, s Molnár a labdát csak másod­szorra tudja megkaparintani, közvetle­nül a gólvonal előtt. A Dózsa-játéko­­sok gólt reklamálnak, a játékvezető azonban a partjelző megkérdezése után tovább engedi a játékot. Légrádi oda­szalad a játékvezetőhöz, valamit mond neki, mire a játékvezető leküldi a pá­lyáról. Három percig szünetel a játék, a pécsi játékosok körülveszik a játék­vezetőt, ő azonban fenntartja ítéletét. Tíz emberrel is a Dózsa korábbi tá­mad és ezek a támadások igen veszélye­­sek. A 36. percben egy kapu előtti kavarodás során Rábai a 16-oson belül kézzel akadályozza Cserpest az elfutás­ban, a játékvezető II-est ítél a hazai c­sapat ellen. Egervári áll neki a bün­tetőnek és a jobbra vetődő Molnár mellett a kapu közepébe rúgja a labdát, (2:2). A mérkőzés utolsó perceiben is a Pécsi Dózsa támad, s a Mieleor védői csak üggyel-bajjal tudják szárítani megújuló támadásokat. A játékvezető a a 93. percben jelzi a mérkőzés végét. A sáros, csúszós pályán az első perc­től fogva inkább küzdelem alakult ki. A pécsi csapat nagyszerűen kezdett és az első negyedórában ötletes csatárjá­­tékkal több helyzetet dolgoztak ki, ezekből azonban csak egyet tudtak ér­tékesíteni. A hazai csapat a félidő köze­petáján talált magára és az egyenlítő gól után könnyen megszerezhette volna a vezetést is. A második félidő első fe­lében hullámzó volt a játék, később azonban mindinkább kiütközött a Meteor erőnléti hiányossága, a Dózsa 10 ember­rel is egyenlíteni tudott, a mérkőzés végéig támadásban maradt és a hazai csapat végül örülhetett az egyik pont­nak is. A játék képe alapján a Pécsi Dózsa egységesebb csapat benyomását keltette és a helyzetek alapján közelebb is állt a győzelemhez. A Zalaegerszegi Vörös Meteor csa­patában Molnár nem vétett komolyabb hibát, a tizenegyest kis szerencsével megfoghatta volna. A hátvédek közül Nádasi nyújtotta a teljesítményt, Szőcs néha legegyenletesebb meg-megin­­gott, az első gól az ő hibájából esett. •Kádát nehezen fordult, szélsője gyakran átjátszotta, a második gól előtt felesle­gesen szabálytalankodott. A két fedezet mérsékelten játszott. Szijjártó volt még a jobbik. Zsidónak nem ment a játék. A csatársorban Kerkai II-től a gólján kí­vül nem sokat láttunk, Szabados az I. félidőben ragyogóan játszott, a II.­­félidőre azonban elkészült erejével és szinte alig lehetett észrevenni a pályán. Némethet gólján kívül csak lelkesedése dicséri. Kerkai I. is az első félidőben játszott jól, a II. félidőben fáradtan mozgott. A helyére beállt Oláh nehezen lendült játékba. Bölcsföldi néhányszor ügyesen kevert. A Pécsi Dózsa csapatában Krausz jól védett. A hátvédhármasban Moravcsik volt a legjobb, de Sárközi is erőteljesen játszott. A két fedezet: Szabó és Polgár végig kiemelkedő teljesítményt tett. A csatársorban Egervári volt nyúj­legjobb, ügyesen hozta fel a labdát, s­­ minden megmozdulása veszélyes volt a kapura. Lehel technikás, de puha, Lővig—Fridrich jobbszárny keveset volt a játékban. Légrádi csapatának egyik legjobbja volt, sportszerűtlenségével azonban nagyban rontott teljesítményé­­­nek értékén. Lőcsei játékvezető erélytelenül, ros­­­­szul vezette a mérkőzést. Számos for­­­dulott IKiste skac.1, melyek mindkét csa­patot sújtották. NB I-ES LABDARUGÓ EREDMÉNYEK:: Szegedi Honvéd—Bp. Vasas 1:0 (0:0) Csepeli Vasas—Salgótarjáni Bányász­ 0:2 (4:2) ; Bp. Bástya—Bn Postás 4:0 (1:0)­­Győri Vásás—Szom­bathelyi Lokoi­rGdV 2:1 (2:1)­­ Sortex—Sztálin Vasmű Építők 1:0 (0:0)’ 1 Bp. Kinizsi—Dorogi Bányász 1:0 (0:0) Bp. Dózsa—Bp. Honvéd 5:2 (2:1) NB I. NYUGATI CSOPORTJÁNAK * EREDMÉNYEI: íj Pécsi Lokomotiv—Szombathelyi Hon­­­véd 5:1 ]­ Pécsuj­hegyi Vörös­ Lobogó 5:2 Bányász—Szombathelyi­ Nagykanizsai Bányász—Pápai Vörös Lobogó 2:9 í Tatabányai Építők—Pécsi Vörös Lo­o­bogó 3:1 I Várpalotai Bányász—Pécsbánya­telepi­ Bányász 1:0 I Komlói Bányász—Csillaghegyi Vöröst Lobogó 2:1 i Győri Lokomotiv—Kőbányai Bástyát» 2:0. NINCS TELITALÁLAT Totóeredmények: 12 találatos szelvénye nem volt. 11 találatos 15 darab, egyen­­­ként 5450 forint. 10 találatos 146 darab, egyenként 550 forint. 9 találatos 1169 darab, egyenként 92­50 forint nyere­­­ménnyel. 1 A 12 találatos TOTO-szelvény: 1, 1, I, 1, 2, x, x, 1, x, 2, 2. HASZNÁLT ruházati cikkeket, (férfi- és nőiruha, fehérnemű, cipő stb.) porcel­lán- és üvegtárgyakat KÉSZPÉNZÉRT ÉS BIZOMÁNYBA előnyös előlegfolyó­­sítással felvesz a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ. NAGYKANIZSAI (535) Í&S­ka­m­ ^^4 ^ TAKARÉKBETÉT KÖNYVE M­OZI Zalaegerszeg, jún­us 1 -től 6-ig? ■ BUDAPEST ★ Nagykanizsa, június 1-től 3-ig: EZERARCÚ HŐS ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos­ utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal? Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4. Telefoni: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda* Ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth­» Lajos­ utca 6. Telefon: 75. — vezető: Hofmann Miklós. Felelő# | isd a és terjeszd

Next