Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-03 / 154. szám
rule proletárjai egyesüljeteki ZALA IX. évfolyam, 154. szám. ★ Ára 50 fillér Lemondott a kormány. — Ahol egy nappal hosszabb lett a hét. — Harcban minden szem gabonáért. — Fogadóórát tartanak a megyei tanács tagjai. — Élenjárnak a munkában, segítenek a tanácsnak a petrikereszturi mezőgazdasági állandó bizottság tagjai. APILAPJA 1953. julius 3. Péntek Fokozottabban gondoskodjanak vezetőink a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásáról! Egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe! 20,27 mázsa az ősziárpa-átlagtermés a kápolnapusztai állami gazdaságban örömmel jelentjük, hogy sávolyi üzemegységünkben az ősziárpa aratását és cséplését június 26-án befejeztük. Ősziárpánkat még az ősz folyamán keresztsorosan vezettük a szovjet agrotechnikai útmutatások nyomán. Tavasszal elvégeztük a fejtrágyázást és gyomirtást. Az árpa fejlődésének meggyorsítása végett a tavasz folyamán ugyancsak elvégeztük a fejtrágyázást. A gondos munkának meg is lett az eredménye. Őszi árpából a holdankénti átlagtermésünk: 20 mázsa és 27 kilogramm. • Ezt a kimagasló termésátlagot teljes egészében annak köszönhetjük, hogy a legfejlettebb agrotechnikai módszerekkel dolgoztunk. Az aratást teljes egészében géppel, a cséplést pedig Bredjuk-módszerrel végeztük. Az éves tervünkben megtervezett átlagtermést így 9 mázsa 27 kilóval teljesítettük túl. Dolgozóink még annak idején csatlakoztak az andráshidaiak versenyfelhívásához. Ekkor azt vállaltuk, hogy a betervezettel szemben 0.5 mázsával termelünk többet. Ezt a vállalásunkat is 8.75 mázsával szárnyaltuk túl. Különösen kiemelkedik a sávolyi üzemegység Liszenko-brigádja, amely tervét 184 százalékra teljesítette. Dolgozóink jogosan büszkék erre a szép eredményre azért is, mert tudják és érzik, hogy ezzel is méltóképpen hozzájárultak a béke megvédéséért vívott harchoz, dolgozó népünk bőséges ellátásának biztosításához. Ezeknek az eredményeknek nyomán harcolunk tovább tervünk további túlteljesítéséért. A kápolnapusztai állami gazdaság dolgozóinak nevében: Pál József Budai Antal párttitkár igazgató Dolgozó parasztságunk a múlt kapitalista rendszerben egészségügyi ellátás tekintetében is teljesen magára volt hagyava, ami különösen a nyári nagy munkaidőben éreztette hatását. Az uradalmakban a summás munkások birkaólakban, istállókban tértek éjjeli pihenőre a megerőltető nehéz testi munka után. Megfelelő élelmezésben nem részesültek, a tisztálkodáshoz alig volt lehetőségük és a fertőző betegségek (trachoma, nemibetegségek, tbc hastífusz, vérlaS stb.) elleni védekezés terén nem történt más, csak látszólagos intézkedések, amelyek arra korlátozódtak, hogy az uralkodó osztály egészségét ne veszélyeztessék. A mezőgazdasági dolgozók csak baleset ellen voltak biztosítva. A dolgozó betegsége esetén a létfenntartásáról egyáltalában család nem történt gondoskodás. Sztálin elvtárs a szocializmus alaptörvényét fejtegetve megállapítja, hogy a kapitalista termelés célja a profitszerzés .. / * ugyanakkor szocialista termelés célja nem a profit, hanem azt ember a maga szükségleteivel, vagyis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése/ . Ezért* van az, hogy a szocialista társadalomban a termelés nagyarányú növekedésével párhuzamosan, mint a termelőerők nagyarányú előmozdítói, fokozatosan épül ki a szociális,kulturális és egészségügyi szervezetek széles hálózata. A szocialista egészségügynek többek között célja az is, hogy elősegítse a szocializmus gazdasági alaptörvényének maradéktalan érvényesülését. Egészségügyi kormányzatunk normarendeletekben gondoskodik dolgozó népünk és így dolgozó parasztságunk elszállásolásáról, étkeztetéséről, ellátásáról. A mezőgazdasági dolgozók közegészségügyi, járványvédelmi és gyógyító-megelőző ellátásának biztosítását legfőbb feladatunk egyikének tekintjük, különösen a nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt. Már jóval a mezőgazdasági idénymunkák megindulása előtt elsősegélynyújtási és balesetelhárítási oktatásban részesítettük a mezőgazdasági gépek (traktorok, cséplőgépek stb.) kezelőit. Ellenőriztük a mentőládák felszerelését és az esetleges hiányok pótlására utasításokat adtunk. Járványvédelmi szempontból egyik fontos intézkedése volt kormányzatunknak, hogy mezőgazdasági és egyéb munkára csak előzetes hatósági orvosi szűrővizsgálatok után szerződhetnek a dolgozók. Ezzel elejét kívánjuk venni, hogy felderíthetetlen fertőző gócok egy váratlan járvány kiindulójává váljanak, már munkában álló dolgozóknál folyamatos szűrővizsgálatokat runk és ezzel gondoskodunk szerve, arról, hogy fértőző betegek egészséges embertársaikat ne veszélyeztessék. Körzeti orvosaink a kora reggeli és késő esti órákban is tartanak rendelést mezőgazdasági dolgozóink részére. Mezőgazdasági szocialista szektorainkat hetenként meglátogatják és azok munkásszállását, üzemi konyháját, a tisztaságot stb. ellenőrzik. a zalaegerszegi és nagykanizsai kórházak szakorvosaiból álló brigádok keresik fel munkaszüneti napokon szocialista szektorainkat és ott felvilágosító előadásokat tartanak, szakorvosi vizsgálatot és ellátást biztosítanak. Súlyos veszélyt jelentett a mezőgazdasági dolgozókra, különösen az állattenyésztéssel, állatgondozással foglalkozókra nézve a tetanusz. Egészségügyi kormányzatunk elrendelte ezen veszélyeztetett egyének tetanusz elleni védőoltását. Sajnos több állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk még az oltandók névsorát sem volt hajlandó megküldeni az oltóorvos részére (Zalaszentgrót). Több szocialista szektorban előfordult, hogy minden felvilágosító munka ellenére sem jelentek meg a dolgozók az oltáson. Amint az elmondottakból is látjuk, egészségügyi munkánk oroszlánrésze most már a megelőzés. Lassan elérünk oda, hogy a megelőzés mellett sokkal kevesebb gyógyításra lesz szükség, kevesebb lesz a beteg és így a termelés folyamatossága dolgozóink egészségének megvédésével, a megbetegedések megelőzésével biztosítva lesz. Közegészségügyi vonalon is megelőzés áll előtérben. Új létesítményeknél már a tervek elbírálásánál és a helykijelölésnél kezdődik az egészségügyi szervek munkájára törekszünk, hogy minden új Ar16-tesítmény már az egészségügyi követelményeknek megfelelően épüljön és hogy hiányosság ne fordulhasson elő. Régi létesítményeknél igyekszünk a normarendeletekben előírtaknak megfelelően az átalakítási kár kieszközölni. Az állami közegészségügyi felügyelet a többi egészségügyi hatósági közegünkkel karöltve, a munkásszállásokat, csoportos étkezőhelyeket, a konyhák közegészségügyi állapotát, a dolgozók előzetes szűrővizsgálatának megtörténtét és az élelmezéstudomány előírása szerinti táplálkozást ellenőrzik. Megkövetelik a nyári mezőgazdasági munkák idejére a szocialista normákban előírt tisztálkodási lehetőségeket és szorgalmazzák a zuhanyozók és a fürdők mielőbbi beállítását. Ellenőrzik az ivóvízellátást, a csatornázást, munkaruhákkal való ellátottságot és a a balesetelhárítást. Mindezeken területeken a hiányosságok megszüntetésére törekszenek és ahol a gőzök ellátásával kapcsolatban dől hanyagságot, nemtörődömséget tapasztalnak, ott meggyőző és felvilágosító munkát végeznek, ha ez nem vezet eredményhez a hiányok megszüntetésére, úgy a mulasztó személyeket felelősségre vonjuk. Vannak jól működő mezőgazdasági szocialista szektoraink. Például a pakodi állami gazdaság, a kápolnás,pusztai és a zalalövői állami gazdaság, ahol a vezetőség szívügyének tekinti a dolgozók egészségügyi feltételeinek biztosítását, azonban még itt is van hiba. Pakodon modern és jól működő üzemi konyhát létesítettek, de még hiányzik a megfelelő vízellátás és a csatornázás. Ugyanígy Zalalövőn is modern üzemi konyha épül, de ott is hiányzik a vízellátás és csatornázás. A munkásszállások túlzsúfoltak, nem kielégítő a tisztálkodási lehetőség. Kápolnapusztán új munkásszállást építettek, de a konyhájuk egyáltalában nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, sőt ellenőrzés alkalmával még a konyhai személyzet záróvizsgálatait sem tudták felmutatni. Vannak állami gazdaságaink és tszcs-ink, ahol nem érvényesül alkotmányunk azon tétele, hogy ,,legfőbb érték az ember“, így van ez az alsófakospusztai, zalabesenyői és még több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben. A zalaszentgróti állami gazdaságnál úgy látszik a legfőbb érték a szarvasmarha, mert ők az amúgy is már évek óta kifogásolt és az egészségügyi követelményeknek egyáltalán nem megfelelő üzemi konyhájuk közvetlen közelébe építették az istállójukat, amely a legyek elszaporodásához vezetett. A konyhában is állatot tartottak. Az egészségügyi hatóság által elrendelt konyha felépítésének határideje lejárt, de még semmit sem csináltak. Természetesen a munkásszállások sem kielégítők, s a dolgozók tisztálkodása sincs a szociális normák lehetősége alapján biztosítva. Az alsófakospusztai állami gazdaságban a dolgozók tisztálkodási lehetőségét nem biztosítják. Zuhanyozó, fürdő, vízellátás és a csatornázás még nincs megoldva. Ugysnezen állami gazdaság üzemi konyhájában többszöri figyelmeztetés ellenére sem tették el az ételmintákat, a zalabesenyői állami gazdaságban dolgozók tisztálkodási lehetősége rl. a hangozó, mosdó stb. hiányában még megoldásra vár. A konyhájuk az egészségügyi feltételeknek nem felel meg. Andráshidán az üzemi konyha jó volt a kapitalista társadalom szempontjából a dolgozóknak, de nem felel meg a szocialista követelményeknek. Többszöri felszólítás és ígéretek elhangzása után még a mai napig sem kezdtek bele új konyha építésébe. Ötéves tervünk, hazánk rohamos iparosodása, a mezőgazdaság gépesítése azt eredményezi, hogy az eddiginél is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az egészségügyi szervek munkájának. A dolgozók igényei megnövekedtek közegészségügyi vonatkozásban is. Ezért kell napirendre tűzni az ország közegészségügyi viszonyainak további javítását és a közegészségügyi állapotok hatékonyabb ellenőrzését. Ezek a feladatok fogják eredményezni többek között a termelőerők szakadatlan fejlődését és a fejlődés ütemének megfelelően dolgozó népünk anyagi kulturális szükségleteinek jobb kieléészítését. Ez az év még boldogabb életet biztosít A nap akkor kezdte bearanyozni sugaraival az égboltot, amikor már a becsvölgyi Göcseji Partizán termelőszövetkezeti csoport tagjai szavában vágták az árpát. 16 kasza fénye csillant meg a felkelő nap fényében. Mire a falu többi dolgozója felébredt, a Göcseji Partizán tszcs tagjai már 5 hold árpát levágtak. Két nap alatt végeztek a 24 hold őszi árpa aratásával. — Nem is tudom, hogy fejezzem ki szavakban, hogyan dolgozott a tszcs minden tagja — mondja Miklei István elvtárs, a tszcs elnöke. — Lelkesen dolgoztak, amit egy ember megtehet — megcsinálták. Ha így megy a munka tovább is, amíg be nem fejezzük az aratást... de mit is beszélek, hiszen eddig sem dolgoztak rosszul.... de most nagyon lelkesek, lendületesek voltak... Ilyenek lesznek ezután is... természetes ilyenek, hiszen kézzelfogható munkájuk eredménye és nem is akármilyen ez az eredmény. A rozs és búza aratását még nem kezdhették meg. Erős, kötött, agyagos a talaj, de a tszcs elnöke és egy-két tag mindennap kimennek megnézni, hogy érik, sárgul a gabona. Alig várják, hogy elmondhassák: egy szál rozs nincs lábon. — Azért a rozs aratásával sem késünk — mondja Mikei elvtárs. — Szombaton megkezdjük ezt munkát is. Úgy igyekezünk, hogy a az egy-két napos elmaradást, behozzuk. Ez tagjaink minden vágya, akarata. A 23 hold rozsot két nap alatt levágjuk. Utána megkezdjük a búza aratását. A Göcseji Partizán termelőszövetkezeti csoport tagjai büszke örömmel beszélnek arról, hogy olyan vetés kevés van, vagy nincs is a határban, mint az övék. Ez természetes is, nincs egy talpalatnyi föld, amely nem kapott volna műtrágyát. Tavasszal a gyengébb vetéseket fejtrágyázták. A vetésterület 50 százaléka keresztsorosan volt vetve. Ezért szebb a gabonájuk, ezért takarítanak be az ezelőtt 6—7 mázsát termő földekről holdanként 10—12, sőt, őszi árpából ez évben 14 mázsás termést. Ez az eredmény lelkesíti a tszcs tagjait munkájukban. Az a tudat ad erőt, hogy az elmúlt évben holdankint 12, ebben az évben pedig 14 mázsás árpatermésük Ugyanígy többet takarítanak van be a többi gabonaféleségből is. Minden évben többet takarítanak be, minden év könnyebbé teszi életüket és minden év közelebb viszi őket egy még boldogabb, gondtalanabb élethez. 3 szovjet módszer győzelme a mesnépi „Vörös Hajnal“ termelőszövetkezetben Zala megye egyik példamutató termelőszövetkezete a nemesnépi Vörös Hajnal. A tagok példamutató munkájának alapját az adja, hogy nem kételkednek a gépi munkában és ha még kissé „elővigyázatosan“ is, de alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket. Az elővigyázatosságukra azonban most 80 mázsa árpával fizettek rá. A termelőszövetkezet tagsága a géppel jól megmunkált talajba 80 hold őszi árpát vetett. Ebből 25 holdat keresztsorosan. Az egész vetőmag egyforma minőségű talajba került, melynek egyforma munkát is adtak. Azonban a tsz tagjainak nagy többsége a vetésnél úgy határozott, hogy „hátha“ felesleges munkát takarítanak meg azzal, ha az egész területet nem keresztsorosan vetik. Elég lesz a 25 hold keresztsoros vetés is — mondták a tsz tagjai. Azt pedig egyenesen kétségbe vonták, hogy a betervezett és fél mázsás átlagtermést elérik-e, amikor Nemesnépen soha nagyobb ősziárpa-termést nem tartottak számon, mint 5 mázsát. Az aratás közeledtével azonban eldőlt már, hogy a keresztsoros vetés uajjal többet ad. Most, mikor a hatalmas asztagok között lug cséplőgép, szinte a tsz minden ugja a számot. A keresztsorosból is rendes soros vetésű ősziáráb 3l is a próbára 4—4 holdat csépeltek el. A kérészt, soros 13 és fél, a soros 12 mázsa átlagtermést adott. A cséplőgép körül örömteliek az arcok. Hisz ilyen még nem volt Nemesnépen. De az örömbe bosszankodás is vegyül Bosszantja őket az elővigyázatosság, mert ha az egész területet keresztsorosan vetik, 80 mázsával több árpájuk terem, amiből bőven futotta volna a beadásra, a gépállomás munkájáért és a vetőmagkölcsönre. A bő termésből mindjárt teljesítették kötelezettségeiket. Az első cséplésből 57 mázsát adtak be. Most csépelik a tsz-tagok szorgalmas munkájának a jutalmát, a többszáz mázsa árpát, a cséplőgép zúgásán túl harsog a tsz-tagok hangja és fonzadják, hogy „elővigyázatosság“ nélkül minden talpalatnyi gabona, földet az ősszel keresztsorosan vetnek.