Állami Deák Ferenc gimnázium, Zalaegerszeg, 1915

egy kötetet, amelyeket mind az eredeti szövegből fordított. Ugyan­csak az eredeti szövegből fordította Petőfi költeményeit finn nyelvre Fredrik Krohn és Jalava Antal, aki a magyar irodalom történetét is megírta finnül. Arvid Genetz is az eredetiből fordította le Vörösmarty „Szózat“-át, Arany „Ágnes asszonykát és a „Toldi“ IV. énekét.14) Az oroszokkal Mih­ajlov­ Scheller ismertette meg Petőfit.15) A szerbeknél és a nyelvhasonlóság révén, az összes délszláv népeknél különösen Zmáj Jovanovics János szerzett nagy érdeme­ket magyar fordításaival, amelyek mind az eredetiből készültek. Petőfin kívül Arany „Toldi-tril­una“-ját és Madách „Az ember tragédiája“-t is átültette a szerb irodalomba. Kívüle nagy érdemei­­ vannak még Brancsics Blagojenak, Hadzsics Antalnak és Popovics Milánnak.,ki Cseh nyelvre Vrchlicky Jaroszlav fordította Aranyt, Petőfit és Madáchot, Ország Pál pedig látta Arany balladáit és Petőfi köl­teményeit.17) A rumének leginkább Goga Oktavián fordításaiból ismerték meg Petőfit és Madáchot, de a magyar irodalom meg­ismertetésén sokat fáradozott Vulcanu József is, aki „Familia“ c. lapjában, amelyet 1865-ben indított meg Petőfi és Jókai műveiből fordítgatott. ,ígi Többi klasszikusunk fordításai. Azzal a nagy népszerűséggel, amelynek Petőfi költészete örvend a külföldön, csak a Jókayé vetekedhetik. Az ő munkásságának eredményeit is a fordításoknak egész sorozatában ismerhette meg a magyarul nem értő olvasó közönség. Művei külföldi elterjedésének megvilá­gítására álljon itt Szinnyei irodalmi lexikonénak néhány adata: „Egy magyar n­ábob“ megjelent németül, franciául, oroszul, finnül, „Kárpáthy Zoltán“ németül, finnül, szerbül, horvátul „Az új földes­­úr“ németül, angolul, finnül, oroszul, hollandi nyelven, lengyelül, franciául, dánul stb. Főbb művei majdnem mind eljutottak az­­idegen olvasók közé. Német fordítói közül nevezetes: Dux Adolf, Glatz Ede, Faik Miksa, a franciák közül különösen Horn Ede és De Gerando Teleky Antonine, az olaszok közül pedig Zambra Péter, budapesti egyetemi tanár. A lengyel fordítók közül kiválik Jarosewszka Boleszlava, aki irodalmunk sok értékes alkotásának volt hivatott lengyel tolmácsa. „Az ember tragédiája“, Madáchnak ez a nagy műve, szintén a német fordításokkal kezdette meg világkörüli útját. Legelső for­dítója Dietzl Sándor, aki már 1865-ben kiadta németül. Jeles tolmácsolója akadt Dóczi Lajosban is, ebben az egyaránt kiváló német és magyar íróban. De megjelent csehül, franciául, szerbül is; Fonda Antal pedig olaszra fordította. A hollandusok Wallis A. S. C. írónő átültetésében ismerték meg. Irodalmunknak ez a u) Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél. 15) Bruckner Sándor: Oroszok (Egyet, irodt. IV. k.) 16) Polit Vladiszlava: Petőfi a szerbeknél. Újvidék 1912. *’) Novák Ernő: A cseh irodalom tört. (Egyet, irodt. IV. k.) la) Alexics György: Az oláh irod. tört. (Egyet, irodt. II. k.) Márky Sándor: Bihari román irók. 1880.

Next