Zala - Új Zala, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám - 1. évfolyam, 1-3. szám)

1956-10-02 / 232. szám

a VilÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !________________________ ZALA XII. ÉVF. 232. sz. 1956. október 2., kedd Ára: 50 FILLÉR AZ MDP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA­. Tél előtt a művelődési otthonokban Az 1956—57-es népművelési évad küszöbéhez értünk. Az a gondolat és elhatározás lebeg most minden népművelési dol­gozó szeme előtt, hogy minél színvonalasabbá tegyék az őszi­téli időszak népművelési ren­dezvényeit, lelkiismeretesen és alaposan kihasználják annak minden alkalmas percét dolgo­zó népünk kulturális nevelése, általános és szakmai műveltsé­gének emelése, nemes, kultúrált szórakoztatása szempontjából. Dolgozó parasztságunknak főleg a késő őszi, téli, korata­vaszi időszak nyújt alkalmat arra, hogy művelődhessen, rendszeresebben foglalkozhas­son a tudomány, a művészet — őt legjobban érdeklő — ágai­val. Tehát nagyobb és intenzívebb megmozdulás, tevékenység ke­letkezik kulturális fronton, amelynek fő mozgató­rugója a dolgozók kultúra utáni vágya és egyre növekvő igénye. Eze­ket az igényeket bizony ki kell elégíteni, és pedig nem is akár­hogyan! Itt jön a népművelési munka a maga sokszínűségével, sajátos módszereivel, amelynek szervezeti keretét, anyagi és tárgyi lehetőségeit a különféle művelődési intézményeknek és ezek közül igen nagy részt a művelődési otthonoknak kell biztosítani. Megyénkben 163 művelődési otthon van, ame­lyek egyre javuló belső tartal­mi munkájukkal igyekeznek is a feladataiknak megfelelni. Egyre inkább tisztázódik az, hogy a kultúrotthon munkája nem egyik ága a népművelés­nek — mint az ismeretterjesz­tés, a művészeti munka, a könyvtármunka, hanem azok alapvető, mindezeket magába foglaló szervezeti kerete. Eb­ből világosan következik, hogy a kultúrotthon az az intézmény, amely összefogja, irányítja, szervezi a községben folyó és létező mindenfajta, bármely szervezet által rendezett kultu­rális tevékenységet. S ez így is helyes, így egészséges a kul­turális élet biztos fejlődése szempontjából. A művelődési otthon mindenkié: fiatalé, öre­gé, gyermeké, felnőtté egya­ránt. Otthona kell, hogy legyen — a szó nemes értelmében — a község, a város dolgozóinak, ahol a szabadidejét hasznosan eltöltheti, ahol tanulhat, műve­lődhet, szórakozhat. Az otthon szó fogalma és mély tartalma sok mindenre kötelez. Rend, tisztaság, fegyelem, egyetértés, barátság, szeretet, megbecsü­lés, tisztelet, egyszóval azok a legszebb külső tárgyi és belső emberi tulajdonságok, amelyek széppé és boldoggá teszik az egyén és a közösség életét. Nem mondható el azonban, hogy művelődési otthonaink az előbb említett követelményeknek mindenben megfelelnek. Nem is könnyű dolog ez. Igen sok szeretet, gondoskodás szüksé­ges ehhez művelődési otthona­ink igazgatói, vezetői részéről. A fent említett megállapítá­sokból következik, hogy műve­lődési otthonaink legyenek kül­sőleg is, csinosak, tiszták, gon­dozottak. Belső berendezése le­gyen ízléses, barátságos, ottho­nos és mindig tiszta. Dolgozó­ink ezirányú igénye élénken él, ezt megköveteli, s ezért tevé­kenységre is képes, munkát, anyagi áldozatot is vállal. Pél­da erre a már hagyományossá vált csinosítási mozgalom szép eredménye. Kallósdon új szín­padot építettek, lepadlózták a nagytermet, kifestették a kul­­túrotthont és egy fedett teraszt építettek. Zalaszentlászlón par­kosítottál­ a kultúrotthon előtti részt, facsemetéket, ültettek, egy nyílt terasz építését kezd­ték meg, és egy tekepályát épí­tettek. Zalacsányban rendbe­hozták a művelődési otthon ud­varát, két öltözőt építettek. Pö­­löskefőn kifestették a kultúr­termet, színfalakat festettek és lámpatartókat építettek. Zala­­merenyén kívül belül kifestet­ték a művelődési otthont, az udvaron fásítottak. Pókasze­­petken a nagytermet hozták rendbe társadalmi munkával. Szentgyörgyvölgyön van a lenti­ járás legtisztább művelődési­ otthona, ahol a gazdaasszony-­ kör tagjai saját maguk hímez­tek függönyöket és azzal díszí­­tették ki művelődési otthonu­kat, s még sorolhatnánk tovább­ ezeket a tényeket, amelyek­­ megfoghatóan bizonyít­j­ák,, hogy a falu dolgozói szeretik a művelődési otthont, magukénak­ érzik, s tevékenykednek azok, otthonossá tételén. E jó példák legyenek serkentői azoknak a művelődési otthonoknak, ahol ez a mozgalom még nem, vagy, csak gyengébb ütemben halad. Természetesen ezzel törődni kell művelődési otthonaink igazgatóinak, s legyen is erre gondjuk. A tiszta, ízléses, virá­gos művelődési otthonban szí­vesen tartózkodnak dolgozóink — ami természetes dolog és ta­lán nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy az ilyen körülmények mellett a belső tartalmi munka is előnyös előfeltételekhez jut­hat. A művelődési otthonokban folyó belső munka formái, mód­szerei eléggé kialakult és kita­posott úton haladnak. E mun­ka lényeges részét művelődési otthonainkban az ismeretter­jesztő tevékenység képezi. E területen az eddiginél fokozot­tabb gondot kell fordítani a dolgozók igényeire, véleményé­re és ezek alapján kell össze­állítani a művelődési otthon ismeretterjesztő tématervét. Fontos dolog, hogy a dolgozók minden rétege a korához, fog­lalkozásához és műveltségi fo­kához mérten kapjon ismerete­ket, ami szükségessé teszi az alapos és körültekintő véle­ménykutatást. Különös gondot kell fordítanunk az előadás­­sorozatok szervezésére. Ennek előnyös voltáról, úgy gondo­lom, nem kell beszélni. A múlt tapasztalatai is azt igazolták, hogy az egyes ismeret­körök­ben való mélyebb tájékozódás és alaposabb tudás szempontjá­ból, az előadássorozatok a kedveltebbek és célravezetőb­bek. Hasonlóképpen hasznos ismeretterjesztési forma a tan­folyam is. Lehetőleg ne marad­jon egy kultúrotthon sem, amelyben legalább egy tanfo­lyam ne szerveződne a tél fo­lyamán az adottságoknak és igényeknek megfelelően. Külö­nösen a mezőgazdasági tanfo­lyamokra (arany-ezüstkalászos) gondolunk. A művelődési otthonok belső életének még számtalan formá­ját lehetne említeni (vitaestek, kérdés-felelet estek, ankétok, olvasó megbeszélések, irodalmi estek, szakmai viták stb.), ami bő lehetőséget nyújt a belső munka változatosságára. A lé­nyeg az, hogy a helyi viszo­nyoknak és adottságoknak meg­felelően ki-ki válassza meg a legalkalmasabb formát. A mű­velődési otthonok sokrétű munkáját azonban egy ember, az igazgató végrehajtani nem tudja. Nagy szükség van a mű­velődési otthon jól működő ve­zetőségére, annak aktív mun­kájára. Feltétlenül be kell von­ni a művelődési otthon vezeté­sébe a Hazafias Népfrontot is, annál is inkább, mivel a köz­ségben történő megmozdulások, rendezvények fő szervezője a jövőben a Hazafias Népfront lesz. Bátran támaszkodjanak tehát művelődési otthonaink a Hazafias Népfront segítségére A sikeres és jó munka előfelté­tele a különféle tömegszerve­zettel összehangolt kulturális program kidolgozása, amely le­hetőleg hosszabb távra szóljon és határozza meg a község, il­letve a művelődési otthon előtt álló feladatokat. Ennek össze­állításához nem volna célszerű sémát megadni. A helyi körül­mények szabják meg a határt az utat itt is. Fontos a legmesz­­szebbmenő megértés és egyet­­akarás, a párt, tanács és társa­dalmi szerveink részéről a kö­zös célért, ami nem más, mint dolgozó népünk anyagi és kul­turális színvonalának szakadat­lan emelése. Ipari üzemeinkből jelentik kapacitása nagyobb, mint az eddigieké. Számos más műsza­ki intézkedés is segítette a meg­emelt terv teljesítését, amely­­előzetes számítások szerint 192 százalékkal záródik. A havi terv mellett a III. negyedéves is biztosítottnak látszik. A gyár a negyedév során hónapról hó­napra túlteljesítette tervét, s ennek eredményeként 107 szá­zalékos teljesítésre számíta­nak. A NAGYKANIZSAI FATÖ­MEGCIKKIPARI VÁLLA­LATNÁL nemrégiben szerel­ték be az új szárítóberendezést. Az új felszerelésnek hatása már most megmutatkozik, mind a minőség javulásában, mind pedig a termelékenység emelkedésében. Megszűntek a reklamációk, a havi tervtelje­sítés pedig 115 százalékra emelkedett. Dicséretes ered­ménnyel zárul a negyedév is. Előzetes számítások szerint 107 százalék lesz. A SÖRGYÁR­­ megyénk legfiatalabb üzeme a beindu­lás óta eredményesen dolgo­zik. Hónapról hónapra túltelje­sítette tervét, sőt a szeptembe­ri teljesítés az előirányzottnak eléri csaknem a másfélszeresét, 140 százalék. A nagyarányú túltel­jesítés eredményezi, hogy a negyedéves tervet 115 száza­lékkal zárta a Sörgyár. A ZALA MEGYEI TÉGLA­GYÁRI EGYESÜLÉS dolgozói szeptemberi tervüket 14 száza­lékkal teljesítették túl az elő­zetes számítások szerint. De nemcsak ebben a hónapban dolgoztak jól, hanem az egész negyedév során. Munkájuk szá­mottevő terven felüli téglában hozta meg eredményét. Égetett téglából 1 100 000 darabot gyár­tottak terven felül. Nyerstég­lából több mint a kétszeresét, 2 800 000 darabot. Nyerscserép­ből 120 ezret, égetett cserépből pedig mintegy 50 ezer darab a túlteljesítés. A NAGYKANIZSAI VAS- szeptemberi terv teljesítése is IPARI VÁLLALAT dolgozói a eléri ezt a Büntet III. negyedév során jelentős A NAGYKANIZSAI ÜVEG-előrehaladást tettek. Nemcsak GYÁR dolgozói a megnövelte­, . ___ ... . dett feladatokat figyelembevé­a mussica termelékenysege ( de szeptemberi tervükre még emelkedett, hanem javult a­ 4­6 százalékot vállaltak. A tel­­minőség is. A vállalat szokate­­jesítést azzal biztosították, tanul magasan 112 százalékra hogy növelték a technikai fel­teljesítette III. negyedéves tér-­ készültséget. Újfajta kemencét vét, s úgy számítják, hogy a­n helyeztek üzembe, amelynek Ünnepségek a Néphadsereg Napján Győrvárott Immár hagyományossá váló emlékünnep megtartására ke­rült sor szeptember 30-án a ko­radélelőtti órákban. A Néphadsereg Napjával egyetemben megemlékeztek az 1706-ban győzelmesen megví­vott győrvári csatáról, ahol a kuruc hadak megsemmisítették a számszerű fölényben lévő csá­szári seregeket, sőt foglyul ej­tették a császári seregek ke­gyetlenkedéseiről hírhedt vezé­rét, Heister Hannibált is. Az ünnepséget az egykori csata színhelyén tartották. Né­meth Józsefnek, a győrvári ta­nács vb. elnökhelyettesének megnyitó szavai után a helyi DISZ- és úttörő szervezet vi­rággal kedveskedett Néphadse­regünk jelenlévő képviselői­nek, majd Surányi Károly, a győrvári iskola tanára ismer­tette a csata lefolyását. Az ő előadásából adjuk az alábbi részleteket: — A támadás idején éppen délután 5 óra volt. A kuruc előhadak rohama kettéválasz­totta az ellenséges hadoszlopot. Már ekkor több fegyvert, zász­lót és dobot zsákmányoltak a kurucok. Heister lebukott lová­ról, kísérőkocsija és egy ágyú­ja elmerült az ingoványban. A kuruc kürtök rivalgása és csa­takiáltásuk megdermesztette a labancok cselekvő akaratát. —• De a csata nem dőlt el az első nap, csap másnap, novem­ber 7-én. A támadást most Ba­logh Ádám vezette. A kurucok rohama szétverte a labancok maradék ellenállását is és lé­nyegében eldöntötte a csata sorsát. — E roham hevességére jel­lemző, hogy Balogh Ádám ma­ga három sebet kapott, s ekkor a vezetést Bezerédi Imrének adta át. — Az akkori dunántúli ku­ruc főparancsnok Andrássy mire csapataival a csata szín­helyére érkezett, már csak a foglyok összeszedésében segít­hetett. — Különben kiemelkedő moz­zanata ennek a csatának, hogy a község lakossága és a kör­nyező erdőkben búj­káló zalai menekültek is segítették a ku­rucok győzelmét.­­ A múlt történetírása el­hallgatta ezt a nagyjelentőségű tényt, pedig a győrvári ütkö­zetből egyetlen mozzanatot sem emeltek ki olyan egybehang­zóan a fennmaradt jegyzetek, hagyományok, mint a nép sze­repét az ellenség tökéletes megsemmisítésében. E tényről eredeti feljegyzések így hang­zanak: „Futott a szegénység is mindenfelől az erdőkből érkez­vén, azok is mindenfelé ölték, vágták, még az asszony népe is. Szerencsés volt az, aki a föld népe előtt elmehetett.” — A csata befejezését jelen­tette a menekülő Heister elfo­gása, ami Sibrik Gábor 17 éves zászlótartó nevéhez fűződik. * A nagysikerű előadás után megkoszorúzták a győrvári em­lékművet, s ezután került sor a hagyományos emlékverse­nyek megtartására. Megjegy­zésként még annyit, hogy elis­merés illeti az ünnepség győr­vári rendezőit, valamint a kez­deményező Zala és Vas megyei MOHOSZ szervezeteket. A Zalaegerszegen tartózkodó katonai alakulatok tisztjei szombaton este a Helyőrségi Tisztiklubban ünnepelték „a Magyar Néphadsereg Napját”. Az ünnepségen már ott voltak a leszerelt tartalékos tisztek is. Részt vettek a párt- és a tömeg­szervezetek vezetői. Szovjet vendégeket is láthattunk az ün­nepségen. A tisztek, a hozzátartozók, s a vendégek zsúfolásig megtöltötték a klub nagytermét. A Magyar Néphadsereg Napjának jelentőségét Gyarmati Sándor százados méltatta. Az ünnepi beszédet nagyszabású műsor követte, amelynek keretében fellépett az Állami Ope­raház több művésze. Az ünnepség a reggeli órákig tartó vi­dám táncmulatsággal ért véget. Képünk a győrvári emlékművet ábrázolja Zalaegerszegen Hol lesz a zebeckei bolt? Bolt­helyiséget épít a pákai föld­művesszövetkezet Zebeckén — jött a hír 1956 májusá­ban. A község min­den dolgozója örömmel fogadta Kiss elvtársnak, a földművesszövet­kezet ügyvezetőjé­nek bejelentését, s különösen azt, hogy az épületnek augusztus 20-ig el kell készülni. Nagy volt az örömünk, elsősorban azért, mert a jelenleg boltnak nevezett helyiség annyira kicsi, hogy télen a pultnak nevezett ládák tetejére kell állítani a kályhát, ha a boltvezető fű­teni akar. Már több, mint egy hónapja el­múlt augusztus 20- a. Az új bolt építé­se meg sem kezdő­dött. Miért? A köz­ségi tanács adott a földművesszövet­kezetnek az épít­kezés céljára 100 négyszögöl terüle­tet, amit a községi pásztor már az időre beültetett. A földművesszövet­kezet elzárkózott a kártérítés fizetésé­től, inkább vár. Közben a község dolgozói, hogy az új bolt ne a falu végén legyen, fel­ajánlottak díjtala­nul egy területet, a falu közepén a földművesszövet­kezetnek. Emiatt vita folyik a falu­ban. Ki az erede­tileg kijelölt terü­letet, ki a későbbit találja megfelelő­nek. Mit tesz a föld­­művesszövetkezet ? Körülbelül egy hó­napja a falu végé­re hozatott közel 300 darab cserepet, három hét múlva a falu közepére egy vontató homokot, következő héten meghozták a ce­mentet is. De azt, hogy hol lesz, vég­eredményben a bolt és mikor kez­dik építeni, senki nem tudja. Ha az anyag szállítása ilyen „gyors ütem­ben” történik, ak­kor bízhatunk ab­ban, hogy 1960-ra minden anyag ide­érkezik (ha addig az elején ideszállí­tott anyag el nem pusztul, vag­y el nem hordják), s a harmadik 5 éves lenben talán meg­épül a bolt is. Szeretnénk arra figyelmeztetni az illetékeseket, hogy hamarosan itt a tél. Nem akarunk a tél folyamán is sóba hulló hamu­keveréket, s ha­sonló árukat vásá­rolni. S mindemel­lett arra vagyunk leginkább kíván­csiak. Mikor kezdik meg az építkezést? A zebeckei dol­gozók nevében: Varga Károly Megindult az autóbusz­járat Zalaegerszeg és Zalaboldogfa között Hétfőn reggel bensőséges kis ünnepség zajlott le Zalaboldog­­fán. Az eldugott község lakói nem kisebb eseményt ünnepel­tek, mint azt, hogy a közleke­dés egyik kultúrált formája, az autóbuszjárat őket is összekap­csolta a várossal. Nem csoda, hogy a reggeli órákban népes csoport várta az első buszt, amely 57 utassal érkezett elő­ször Boldogfára. Virágoztak, díszítették a kocsit a község la­kói. Nem kell már öt kilomé­tert gyalogolni az állomásra, ha a boldogfaiak a városba akar­nak utazni, örömüknek kifeje­zést is adtak. Megajándékozták a busz személyzetét, s táviratot küldtek a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumnak, amely­ben megköszönték a gondosko­dást. Megalakult­ a Kazah-hét megyei előkészítő bizottsága December 4 és 12 között ke­rül megrendezésre az egész or­szágban a kazah-hét. Ezidőben a megye minél több dolgozójá­val megismertetni a kazah nép életét, történelmi fejlődését­ — ezt a célt tűzte maga elé a ka­­zah-hetet előkészítő bizottság. A bizottság szeptember 29-én alakult meg. Tagjai: Csenella Katalin, a megyei pártbizottság munkatársa, Kiss Gyula, a me­gyei tanács vb. oktatási osztá­lyának vezetője, László Gyula, az MSZT titkára, Luzsi Sándor, a Hazafias Népfront Zala me­gyei irodájának munkatársa, Turáni Dezső, a megyei tanács vb. népművelési osztályának vezetője, Pusztai László, a DISZ megyei vb tagja és Béres Ist­ván, a TTIT megyei titkára. A megalakulással egy időben a bi­zottság tervjavaslatot dolgozott ki. A javaslat értelmében a megye két városában, járási székhelyeken és a nagyobb üze­mekben megnyitó ünnepségeké a községekben előadások lesz­nek. A művelődési otthonokban irodalmi estek, az iskolákban kazah mesedélutánok, a terme­lőszövetkezetekben, állami gaz­daságokban beszélgetések a bio­lógia kazahsztáni-- fejlődéséről, zenei estek, kazah vendégek látogatásai teszik változatossá, hangulatossá a kazah­ hetet. A megyei előkészítő bizottság megalakulását követően a já­rásokban is sor kerül az előké­szítő bizottságok megalakítá­sára. Hamarosan megjelenik a fővárosban a zalai gesztenye A zalai gesztenye országszer­te híres, hiszen sehol nem te­rem olyan sok és olyan ízletes gesztenye, mint a zalai erdők­ben. Idén is nagy mennyiség­ben szállítanak el a megyéből. A gesztenye jórészt már meg­érett, a napokban mindenütt megkezdődik a szüretelése. Né­hány déli fekvésű erdőrészen máris szedik. Idén a szokottnál jobb termés várható. A FÖLD­­SZÖV körülbelül 12 vagonnal vásárol, a Zalai Erdei Termék Vállalat pedig néhány nap múlva tíz vagon gesztenye szállítását kezdi meg a főváros­ba a Zalaegerszeg és Nagykani­zsa környéki gesztenyeerdők­ből. A különösen édes zalai gesztenyét a fővárosi cukrász­ipar használja majd fel.

Next