Zalai Hírlap, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

t. Külföldi jelentések LONDON (MTI) A DPA arról tudósít,hogy Angliában a De Havilland repülőgépgyár hatfieldi telepén acéltornyokat építettek, amelyekről az új irányítható rakétákat fogják útjukra bocsátani. Amint jólértesült körök közölték, az angol rakéta hatótávolsága körülbelül 3200 kilométer lesz. E rakétatípus tehát még nem tartozik az »úgynevezett interkontinentális irányítható rakétákhoz", amelyeknek hatósugara mintegy nyolcezer kilométer. WARRINGTON (AP) Az angliai Warringtonban immár másodszor kötött házasságot Robert Allen, s, ez alkalommal menyasszonyt vezetett az oltár elé. Robert Allen ugyanis eredetileg leányként látta meg a napvilágot és Joyce névre keresztelték. 1938-ban feleségül ment egy helybeli szénkereskedőhöz. A házasságot azonban sével lép fel, később felbontották. 1944-ben Allen«nemet változtatott» s a Róbert nevet vette fel Joyce helyett. MANAGUA (MTI) A Costarica San Joseból augusztus 22-én éjszaka tíz nicaraguai emigráns érkezett az ország határára. A nicaraguai kormány jelentése szerint a csoport megtámadta a vámőrséget, puskát és gépfegyvereket zsákmányolt. BERLIN (MTI) A bonni hadügyminisztérium koblenzibeszerzési hivatalában súlyos visszaélések fordultak elő a nyugatnémet hadsereg számára történő fegyvervásárlások, illetve különböző nagy cégeknek adott megrendelések terén. Az Adenauer-féle Kereszténydemokrata Unió a számára igen kellemetlen megvesztegetési botrányt igyekszik a választások utánra elodázni. A szociáldemokrata ellenzék azonban a visszaélések nyilvános kivizsgálásának követelé-A Frankfurter Rundschau, a szociáldemokrata befolyás alatt álló nyugatnémet lap konkrét, adatokkal mutatja ki, hogy maga Adenauer kancellár is részese a megvesztegetési botránynak. A nyugatnémet kancellár ugyanis jó szolgálatot akarván tenni amerikai barátainak — utasítást adott 88 darab kiöregedett Fiat 86—K típusú repülőgép megvásárlására, habár ő maga is tudta, hogy ezt a géptípust ma már egyetlen hadsereg sem tudja használni. Minden egyes repülőgép 18 millió nyeltnémet márkába került. Ilyen körülmények között érthető a kereszténydemokraták meg akarják akadályozni a botrány nyilvános kivizsgálását. A parlament hadügyi bizottsága a vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával tartja meg. Az ülésen "megdöbbentő adatok" kerültek napvilágra. Eddig 52 hadiipari cég keveredett a botrányba. ZALAI HÍRLAP innen-onnan Joszip Broz Tito köztársasági elnök pénteken kihallgatáson fogadta Leo Mateszt, Jugoszlávia washingtoni nagykövetét.* A Kínai Népköztársaság elismerte a Maláj államszövetséget. Mao Ce-tung elnök és Csou En-laj miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Abdul Rahman őfelségéhez, a Maláj államszövetség legfelső uralkodójához Malájföld függetlenségének kinyilvánítása alkalmából. Az amerikai képviselőház végleges döntést hozott a külföldi segélyprogram összegéről, amely hárommilliárd,négyszázharmincötmillió-nyolcszáztízezer dollár, egymillliárddal kevesebb, mint amennyit Eisenhower elnök eredetileg ként. A vöröshagyma szedését országszerte megkezdték. A terméskilátásokat az utóbbi napok érésre kedvező időjárása — elsősorban Csongrád megyében — lényegesen megjavította. Országos átlagban 64,2 mázsás holdankénti termésre van kilátás, ami csaknem másfélszerese a múlt évi termésátlagnak. Hiánypótló s emelett érdekes könyv jelent meg az elmúlt napokban. Az Athéneum kiadta «Mezőgazdasági gépek» címmel az első magyar egységes gépismertető katalógust. A négyszáz oldalas, merített papírból készült könyv mintegy nyolcszáz féle mezőgazdasági gép és eszköz képét, rajzát tartalmazza, azonkívül a szükséges műszaki adatokat és a rövid agronómiai magyarázatokat is a gépek alkalmazásához. A mezőgazdasági nagygépeikről szóló kiegészítő farxok máris előkészületben vannak. * Élénk az érdeklődés a Belgrádi Vásáron a magyar nehézipari berendezések iránt. A jugoszláv rádióközpont, a vasút vezérigazgatósága, a Jugoszláv Hajózási Társaság és a Geofizikai Intézet képviselői hírközlő berendezések, műszerek, hajók, kutató berendezések vásárlásáról tárgyalnak a magyar vállalatokkal. A belgák gyümölcskonzerv-gyár berendezése iránt érdeklődnek. Nagy sikere van a magyar vízibusznak. Görögországból nemrégiben érdekes jelentés érkezett Magyarországra. Leszbosz szigetén görög vadászok egy-egy ezüstszürkés tollazatú, cinóber-vörös csőrű halászcsőrt és dankasirályt ejtettek el. Mindkét madarat a Szered melletti fehértói rezervációban gyűrűzték meg néhány évvel ezelőtt. * Arany János halálának 75. évfordulója alkalmából emlékbélyegek kiadását tervezi a posta. Az új kétforintos bélyeg a költő arcképét ábrázolja, szeptember 15-én hozzák forgalomba. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége V. M. Molotovot, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki a Mongol Népköztársaságba. V. I. Piszajevet, az eddigi nagykövetet a követség tanácsosává nevezték ki, követi rangban. CohorrfipalsrBielőli! A cukorrépa árát a munkás-paraszt kormány rendezte. Az új cukorrépa-ár a szerződéses cukorrépatermelők által átadott minden mázsa cukorrépáért a következő: a) métermázsánként az eddigi 9,— forint helyett 10,— forint készpénz; b) 2 kg kristálycukor helyett 3 kg. kristálycukor. A termelő kívánságára kristálycukor helyett 10,60 Ft/kg TÉRÍTÉSI ÁRAT kell a termelő részére kifizetni. Ingyen, térítés nélkül, változatlan mennyiségben megilleti a cukorrépatermelőket az eddig biztosított melléktermékjárandóság, így 65 kg egyszer préselt nyers répaszelet, 3 kg szárított répaszelet és 0,50 kg melasz. Ha a termelő a nedvesszelet járandóságát természetben nem veszi igénybe, azért métermázsánként 4,— forint térítést kap, az át nem vett melaszért pedig métermázsánként 80,— forint térítés jár. A korábban érvényben volt többtermelési prémium megszűnik. EZEK A FELTÉTELEK BIZTOSÍTJÁK a cukorrépatermelés nagy jövedelmezőségét. Kérjük cukorrépatermelőinket, hogy az új és nagy jövedelmet biztosító cukorrépa-ár alapján mielőbb egészítsék ki eddig megkötött szerződéseiket, illetve akik még nem szerződtek, kössék meg 1958. évre szóló cukorrépatermelési szerződésüket a községi megbízottnál. H [ÉP 1—I-------------------------------------- A bonni rendőrség „közbelép" M TVVTTTT'rVTTVT'rTTTTTVTTTT'rrTTTTTyVTTTTT\TTTTTVTTTTVTTTTTVTTTTTT'r — Tyuha! Itt nácik gyülekeznek . . .! — Hiszen itt értesíteni kell a rendőrséget ... — Csak el ne késsenek . . — ... Hát nem késtek el! 1957. szeptember 1. MEGNYUGTATÓ... Az amerikai sajtó napok óta megnyugtat. Nincs mit félnem egy esetleges atomhabnától — írja —, mert nem is lesz olyan borzalmas. Sőt, nemcsak nekem nincs mitől félnem, de nincs mitől félnie a békés amerikai polgárnak sem, akinek sorsa az amerikai sajtó számára látszólag sokkal lényegesebb, mint szerény személyemé. Minthogy azonban nyilvánvalóan nekem sincs különösebb félnivalóm, ha nincs John Smithnek Ohióban, hát a New York-i lapok alkalmi olvasójaként ezennel a magam részéről is nyugtázom a kellemes hírt. Rendkívül megnyugtató, hogy ha nem alkalmatlankodnak az amerikai fegyvergyárosoknak holmi leszerelési egyezményekkel, úgy módjuk lesz hamarosan — még a közeljövőben — kidolgozni olyan kisméretű atomfegyvereket, amelyek bevetése már nem fenyegti az egész emberiséget, amelynek hatókörét megadott területre lehet korlátozni, amelyeket tehát nyilvánvalóan mindenki elfogadhat. Mert a háború így már nem lenne ugyebár olyan borzalmas katasztrófa, mint a jelenlegi atomfegyverek bevetése esetén. Nem pusztulnának el százmilliók imitt-amott a földkerekségen, legfeljebb tízmilliók. Hát nem megnyugtató?... Elhárult tehát az akadály a háború útjából, nincs mitől félni többé, huncut, aki békét akar. Jöhet a háború, mert a jelenleg kidolgozás alatt lévő atomfegyverekkel — vigyázat itt szó szerint idézek — "jó, tiszta és korlátozott háborúkat lehetne folytatni.» Az persze nyugatalanító, hogy még mindig akadnak X*- szerte a világon olyan individualista elemek, akik sem kisméretű atomfegyverektől, sőt — uram bocsa’ — még trinitrotoluol-bombáktól sem akarnak elpusztulni. Az ilyen individualisták nyilvánvalóan mélységesen elszomorítják az amerikai kormány magasrangú személyiségeit, akik jelenleg — az Associated Press augusztus 10-i, Washingtonból keltezett híre szerint — éppen felülvizsgálják az amerikai stratégiát, hogy azt a kisméretű állandó tökéletesítéséhez idomítsák. Pedig még Charles Roberts is megírta a Washington Post and Times Heraldban, hogy »Amerika jelenleg még nem rendelkezik kellő készlettel kisméretű atomfegyverekből, sem pedig olyan politikai-katonai doktrínával, amely megalapozná a fegyverek használatát». Ezen pedig csak úgy lehet segíteni — írja Mr. Roberts —, ha a kormánynak adnak egy-két évi haladékot az átállításra és semmiféle leszerelési egyezmény nem akadályozza a szóbanforgó fegyvertípus gyártását. Ha tehát az emberiség nyugodtan akar élni, úgy egyszer s mindenkorra (de legalább is egy-két évre) temesse el a leszerelési egyezménynek még a gondolatát is, várja ki nyugodtan, míg az amerikai kormány kikísérletezi új fegyvertípusát, mert ha önző módon mégis a leszereléshez ragaszkodna, úgy az atomfegyverek nem fejlődhetnének továbbra a jelenlegi tömegpusztító színvonalról, s nem érvényesülhetne a Dulles-féle szabadalmazott humanitását. Még szerencse, hogy Washingtonban nem hagyják magukat befolyásoltatni ilyen obstrukcióktól, s mint Russel Baker írja a Nem York Timesben, tovább tanulmányozzák azt a lehetőséget, hogy kisméretű atomfegyverek használatával «szigorúan körülhatárolt területen korlátozott háborút folytassanakHiszen az csak nyilvánvaló, hogy egészen más, ha nincs »totális" háború, ha a háború csak »szigorúan körülhatárolt területen« folyik, mondjuk , a földkerekség nagy részének szigorúan körülhatárolt területén. Ezek után már csak azt kellene persze eldönteni, hogy mégis ki található majd a szigorúan körülhatárolt területen belül. Az amerikai sajtó elfelejtette közzétenni a területet, vagy a területek jegyzékét, ami mindenesetre komoly mulasztás, mert így végül is mégsem tudom, sőt valószínűleg más sem tudja, attól tartok, még John Smith Ohióból sem tudja, hogy az általános megnyugváson túl, megnyugodhat-e a maga személyét illetően. Andrew Marshall és felesége, Elsie például nem nyugodott meg, nyilvánvalóan úgy gondolták, hogy városuk, az angliai Blackpool a határokon belül esik. Mert Andrew Marshall és felesége, Elsie annyira megrettentek attól a gondolattól, hogy gyermekeik elpusztulhatnak egy esetleges nukleáris háborúban, hogy a nyugati megnyugtatásokba belerokkant idegeik felmondták a szolgálatot, s az elmúlt hét egyik csöndes éjszakáján, miközben Washingtonban lázasan dolgoztak a jó, tiszta és korlátozott háború előkészítésén, három gyermeküket megmérgezték, maguk pedig a tengerbe fojtották magukat. Anglia egy családdal megfogyatkozott, helyette egy búcsúlevéllel lett gazdagabb. Tessie Marshall írta. A levél távolról sincs olyan gondosan megfogalmazva, mint például Russel Baker cikke a New York Times-ban, de azért — legalább is számomra — sokkal több, figyelemre méltó. «A világban lezajló események — hangzik — és az új hírek egy háborúról, amely a népek és főként a gyermekek tömeges pusztulását vonná maga után, ez késztetett bennünket arra, hogy mindenáron megakadályozzuk gyermekeinknek e sorsra jutását. Most, hogyörökre elaludtak ágyaikban, semmi bajuk sem eshet többé. Én és a férjem azért tettük ezt, mert szeretjük egymást és gyermekeinket, és megrémít bennünket az a gondolat, hogy gyermekeinkre is az a sors várhat, mint a legutóbbi háborúban a gyermekekre.» E tragédia felett könnyű lenne ítéletet mondani, de előbb talán mégis azok felett kellene, akik a Marshall-házaspárt ilyen idegállapotba juttatták. Vagy talán Marshallék csak azért lettek öngyilkosok, mert nem olvasták az amerikai sajtó vonatkozó megnyugtatásait? Bizonyára. Képzeljük csak el, hogy ha Charles Roberts cikke még tettének elkövetése előtt Andrew Marshall kezébe kerül, és idejében értesül róla, hogy ha Amerikát nem kényszerítik a kísérletek abbahagyására, úgy egy-két éven belül módja lesz olyan fegyvereket gyártani, amelyek legfeljebb csak az ő, Andrew Marshall gyerekeit fenyegetik, de nem fenyegetik a Joe Brownéit Ú Új-Zélandban, nyilvánvalóan önmaga helyett a méregfiolákat veti a tengerbe. Kár, hogy az amerikai sajtó megnyugtatása ez esetben, sajnos, elkésett. De azért ettől, és mindentől, még a józan észtől is függetlenül megnyugtató. ■* Határozottan megnyugtató ... 5 GAÁL ANDRÁS.