Zalai Hírlap, 1957. november (2. évfolyam, 253-278. szám)

1957-11-01 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZAU MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS UPR II. évf. 253. sz.Ara 50 FILLÉR 1957. november 1., péntek November 7 előtt il zalaegerszegi vasútállomáson A zalaegerszegi vasútállomás dolgozói az Októberi Forra­dalom 40. évfordulóját vállalá­sokkal, brigádversenyekkel és kulturális eseményekkel ünne­pelik meg. A III. negyedévben a személyvonatok menetrend szerinti indítását 98 százalékra, a tehervonatok menetrend sze­rinti indítását pedig 94 száza­lékra teljesítették. A fajlagos kocsimozgatást 5,1 peresre csök­kentették le. A kocsi kihaszná­lás 11,5 tonna volt (itt elmarad­tak a vállalt 12,5 tonnától). A kocsitartózkodásban már job­ban intézkedtek a vasutasok: az eddigi 9,5 óra helyett 9 órát tartózkodik az állomáson átla­gosan egy-egy kocsi. A teher­­vonatok átlagos terhelése 772 tonna helyett a versenyben 792 tonnára emelkedett, ez 102,5 százalékos tervteljesítésnek fe­lel meg. Mindent összevetve a zalaegerszegi vasútállomás dol­gozói III. negyedéves tervüket 102,9 százalékra teljesítették. Ez a globális tervteljesítés már túlhaladja az élüzem szintet is! A teljesítmények forrása a szaktudás növelése. Az állomás dolgozói a szakoktatáson 95 szá­zalékban jelentek meg Eddig csak az állomás összes dolgozóinak eredményeiről ír­tunk. A forgalom területén bri­gádverseny folyik. Rábai Ist­ván forgalmista­ és brigádja versenyben áll a többi forgalmi brigádokkal. A brigádverseny­ben a III. negyedéves terv tel­jesítéséért Takács József, László Jenő váltóőr, Héder Fe­renc tolatásvezető, Kaposi Jó­zsef kocsirendező és Boros Ist­ván váltóőr tűnt ki. A zalaegerszegi fűtőház a Szombathelyi Igazgatóság kis­­fűtőházainak versenyében az első lett. Ezt az előkelő helyet dolgozói tartani is akarják, ép­pen ezért az egy tehervonati mozdonyra eső kilométert nö­velik, hogy emelkedjék a telje­sítményük. Újítanak is a vasutasok. A benyújtott 11 javaslat közül ki­lencet elfogadtak. Legjelentő­sebbek ezek közül a Kiss— Aradi-féle lefúvató kanális költségeinek csökkentésére be­adott javaslat. Másik fontos újítás a laktanya fűtését olcsób­bá tevő elgondolás. Lendület, akarás, megfeszí­tett munka — ez jellemzi a zalaegerszegi vasutasokat. Az igyekezetnek minden bizonnyal látható jele lesz az év végén az állomás homlokzatán ragyogó élüzem jelvény. Az Egyesült Nemzetek közel-keleti vitája — a szíriai határozati javaslat New York (MTI) Az ENSZ közgyűlése szerdán folytatta vi­táját a szíriai—török határ­menti feszültségről. Ferid Zeineddine, Szíria kép­viselője javasolta ténymegálla­pító bizottság alakítását azzal a céllal, hogy az helyszíni vizs­gálatot folytasson a szíriai— török határ térségében kiala­kult helyzetről, mind Szíria, mind pedig Törökország terü­letén. A bizottság hét tagálla­ma képviselőiből állna, közü­lük kettőt-kettőt Szíria, illetve Törökország jelöl majd ki, hár­mat pedig Szíria és Törökor­szág közös megegyezéssel a ha­tározat elfogadásától számított három napon belül. A bizottság siessen a hely­színre és e határozat elfogadá­sától számított két héten belül terjesszen elő a közgyűlésnek­­­zetes jelentést a helyzetről. Zeineddine kifejtette, a hely­zet lényege az, hogy a szíriai határ közelében összevont tö­rök csapatok fenyegetik Szíria biztonságát, ezek a csapatok «rendkívül mozgékonyak»­ és készen állnak a cselekvésre. A szíriai delegátus hangsú­lyozta, kormánya rendkívül fontosnak tartja, hogy a köz­­gyűlés sürgősen cselekedjék. Utalt arra, hogy a bizottság ki­küldése még nem zárná ki a feszültség enyhítésére irányuló tárgyalások lehetőségét. Röviddel a szíriai határozati javaslat előterjesztése után Koto Macudair, a japán nagy­követ egy másik határozati ja­vaslatot terjesztett elő Japán, Kanada, Dánia, Norvégia, Pa­raguay, Peru és Spanyolország nevében. Ezt a határozati ja­vaslatot az Egyesült Államok is támogatja. A második hatá­rozati javaslat megbízná Ham­marskjöld főtitkárt azzal a fel­adattal, hogy próbáljon közve­títeni Szíria és Törökország kö­zött. Krisna Menen indiai hadügy­miniszter, India képviselője, ki­jelentette, hogy vizsgálatot kell folytatni mind Szíriában, mind Törökországban, s mindkét or­szágnak hozzá kell járulnia ah­hoz, hogy a bizottság területére léphessen. Menen azt javasolta, hogy Törökország és Szíria kép­viselője — a főtitkár jószolgá­latait felhasználva azonnal ül­jön össze és próbáljon meg­egyezésre jutni valamilyen ténymegállapító eljárásban. A közgyűlés elnapolta ülését A közgyűlés csütörtökön ismét összeül. Zavargások Törökországban A kelet-törökországi Baszka­­le közelében két fegyveres törzs összecsapásakor több ember megsebesült. Az összecsapás a vasárnap tartott országos vá­lasztások eredményeivel állt­ kapcsolóban. A d­él-török­országi Diyarka­­kirban a választási bizottság el­fogadta az ellenzéki köztársa­sági néppártnak azt a kérel­mét, hogy az ottani választás eredményét semmisítsék meg. Amennyiben a legfelső választ­­tási bizottság eredményét is jó­váhagyja ez a határozat, a tar­tományban új választást tarta­nak a kilenc képviselői mandá­tumért. Az isztambuli választás­­i bizottság viszont elutasította az ellenzéknek a választás meg­semmisítésére irányuló kérel-­­mét. A török igazságügyminiszté-­­rium közzétette a vasárnapi választások hivatalos eredm­é-­ nyét Ezek szerint a török nagy­ nemzetgyűlésben a Demokrata­ párt 424, a Köztársasági Nép­­ párt 178, a Nacionalista Köztár-­­sasági Párt 4, a Szabadság Párt 4 mandátumot szerzett. Drótkötélpálya Vindornyaszőlős és Zalszentlászló között A Nagykapornak­ Műszén­­keverő tőzegszükségletének egy részét a vindornyaszőlősi tőzegtelepről szerzi be. Régeb­ben Vindornyaszőlősről te­hergépkocsival szárították a tőzeget a zalaszentlászlói állo­másra, ahonnan aztán vagon­ba töltve vitték Nagykapor­­ztakra. Hatalmas költségmegtaka­rítást eredményezett az a kö­zel négy kilométer hosszú drótkötélpálya, amelyet Vin­­dornyaszőlős és Zalaszent­­lászló között mintegy 3 és fél­milliós költséggel építettek és nemrégiben helyezték üzem­be. Asszonyok nélkül nincs igazi tömegmozgalom — A megyei nőtanács értekezletéről — rásúfolásig megtöltötték a “A volt megyeháza nagy­termét az asszonyok és leá­nyok, akiket a járási küldött­­értekez­etek­ azzal a feladat­tal bíztak meg: képviseljék járásukat, vegyenek részt a megyei nőtanács tagjainak s az országos konferencia kül­dötteinek megválasztásában. Kétszáz asszony: fiatalok, idősek, munkások, parasztok, értelmiségiek, a hivatalok, a kereskedelem dolgozói. Terme­lőszövetkezeti tagok, egyéni­leg dolgozó parasztok, üzemi munkások, orvosok, tanárok, háziasszonyok, é­vők, akik az ellenforradalom óta először ta­lálkoztak, hogy szavukat hal­lassák, véleményüket nyilvá­nítsák, okosan, megfontoltan tanácskozzanak, vezetőket vá­lasszanak. Az emelvény feletti felirat intő, f­gyelmeztetés Lenintől: »A város és a falu milliónyi nőjét kell megnyerni a mi har­cainknak ... asszonyok nélkül nincs igazi tömegmozgalom.« S ez a gondolat, e bölcs mon­dás szeltem hatotta át az egész tanácskozást, ez buzdított meg­gondolt felszólalásokra, két ki­tekintő választásra. Olyanok megbízására, akik képesek az asszonyok millióit maguk kö­ré gyűjteni, egy közös cél ér­dekében mozgadani. * A megyei nőtanács titkára, Vörös Ferencné adott számot a nőmozgalomban elért ered­ményekről. Visszapillantást nyújtott az MNDSZ tevékeny­ségére, s vázolta a feladatokat, amelyek a megújuló nőmozga­lom előtt állnak. Feszült figyelemmel kísért beszámolója alatt sok sok régi harcos emlékezett a felszaba­dulás utáni évek feledhetetlen eseményeire. Hiszen olyanok is ült k a tömött széksor­okban, akiket évek során ez, vagy az távoltartott a nőmozgalomtól, de szívükben ott él a piros kendősök vidám májusi felvo­nulásának emléke, akik emlé­keznek a falujárás forradalmi dalokkal teli napjaira, a falu s a város asszonyainak első ba­­rátkozásaira. Az első MNDSZ rendezvényekre, az első közös télapó-estékre, a gyerekekért, a nők százainak, ezreinek meg­nyeréséért végzett fáradhatat­lan munkára ... Régi emlékek. Elemi erővel törnek fel a szív mélyéről, s folytatást, eleven, alkotó munkát, lüktető életet követelnek. S ma itt vannak ők is újra. Együtt azokkal, akik akkor he­lyükbe léptek, akikkel az el­lenforradalom után minden felső irányítás nélkül, öntevé­kenyen megkezdték a mun­kát. Itt vannak, hogy számot­­vessenek, hogy terveket sző­jenek, hogy tanuljanak a jövő­ben még okosabban, még job­ban dolgozni. A beszámolónak vége, s a jelen feladatai megoldásra vár­nak ... Ezekről kell szólni. ■Egymást érik a felszólalá­sok: — Át kell venni mindazt, ami az MNDSZ munkájában jó és hasznos volt. Elevenítsük fel ilyen szempontból a régi időket... Emlékeztek a ked­velt olvasókörökre, a népszerű előadásokra? Mindezek érde­kelték az asszonyokat. Miért nem valósítjuk meg most is őket? Aztán a gyermeknevelésről esik szó. Rég van felszólaló, ami ne érintené ezt az életün­ket végigkísérő problémát. S igazak, nagyon igazán Dóczir­é szavai: »a gyermek előtt az anyja szava a legigazabb. Azt hisz, aszerint él, amit anyjától­­ tanul. Az igazat, a jót adjuk s hát neki.­« Egyre-másra hangzanak el­­ a nőmozgalom eddigi eredmé­­­­nyei. A kanizsai háziasszonyok­­ kiállításáról, a VIT alapj­a tar­­­­tott rendezvényekről, a kom­­­­munista asszonyok munkássá­­­­gáról, a lenni dolgozó nőn kéré­séről: legyen iskola-napközi, harminchat, utcán csavargó gyermek érdeke kívánja ezt. * Végtelennek tűnik az érte­kezlet: urak múlnak, s van mondanivaló. Az idő azonban kérlelhetetlen, a tennivalók hívnak, s minden gondolat el­mondására nem kerülhetett sor, így megszakítva is érté­kesnek mondható ez a tanács-­­­kozás. S a lenini elv megvaló- I sításának keresése közben hasznos tanácsot kaptak a me­gye nőmozgalmának v­zetői, mindazok, akik itt tanácsko­zásra összegyűltek. — Élményeket kell adni az asszonyoknak — mondotta az Országos Nőtanács képviselője. — Olyan élményeket, amelyek , egy egész életre maradandók, —­s megrázó erővel mesélte el egy szuaani fiaiat lamuono iui- ( levelei. a Nemzetközi i\ószo-( vetségnél vaUHK^ztak. A ne­s ger lanuono volt az első no,( an.i Ezuauiwol uttev^ let uapou.l | Anyitapa szolt az ullevel, HL-t gausan jou el a i\oszo^etseg( Uvesere. it. monaoja el, hogy­ apja nagyon vallásos ember, anyja azok közé a keveseny közé tartozik, akik Szudánban­ írni, olvasni tudnak. Olvastam Gorkij »Anya­« című regényéi. Gyermekei — a 6 éves l­aki-­­sebb kivételével — kommunistá­s­­ak voltak, illegálisan dolgozo C­­­sak. S a könyv, az egyetlent könyv annyira megrázta, olyan­­ mélyreható élményhez juttatta k­l ezt az egyszerű asszonyt, hogy [ gyermekei mellé állt, segít,are] illegális munkájukat, leányai édesanyja tudtával, segítségé-yé­vel jött el a Nemzetközi IV­F-­­szövetséghez, hogy a seu­dáni nőmozgalom helyzetéről tár­-i­gyaljon... Élményhez kell jutt­ tani az asszonyokat. A­k' okát, nagyon sokat ad­­­­ni asszonyainknak, ki-­ elégíteni tudásszomjukat, segí­teni munkájukat, egyengetni művelődésük útját, megnyerni őket a mi harcainknak.­­ E gondolatokkal választott­ vezetőket a maga köréből, többi ezer asszony megbízásából r­z­­értekezlet, s adott megbízatást­ azoknak, akik novemberben az­ országos vezetők megválasztá­­­sában, a nőmozgalom további feladatainak kidolgozásában­ képviselik majd megyénk asz­­szonyait.­­ Teleki Lajosné C 1t1 . 20 ÉVES A MAGYAR OLAJIPAR 1937 novemberében indult meg a rendszeres olajtermelés a délzalai Budafa közelében. Húsz éve, hogy a B—2. számú kút termelni kezdte a folyékony aranyat és új fejezet kezdő­­dött nemcsak megyénk, de hazánk gazdaságtörténetében is. Húsz éve, hogy megismerte a világ egy sárbaragadt, sötétség­ben tartott délzalai kisközség, Lispe nevét, amelyről annak idején egy új, nagy olajmezőt neveztek el. S ez a húsz esztendő alapjaiban változtatta meg nemcsak Lispeszentadorján, Báza­­kerettye, hanem az egész megye arculatát. Új, nagyszerű korszak kezdetét jelentette 1937 novembe­re. A Göcsej-vidék, amely azelőtt sötétségéről volt nevezetes, amely úttalan, világtól elzártam élte elnyomorodott életét, ki­lépett a fénybe és az ipar áldást hozó tevékenysége nyomán olyan fejlődésen ment keresztül, amelyet egyébként talán csak hosszú évtizedek múltán ért volna el. Az olaj, a földnek ez a gazdag kincse indította új fejlődés útjára városainkat is, el­sősorban Nagykanizsát, amely az első világháború után 1937-ig a gazdasági pangás városa volt. Ez a húsz év, amely a zalai olajipar történetét takarja, nehéz, sok-sok buktatóval teli, de eredményes 20 esztendő volt. A B-2-est sokszáz új, olaj- és gáztermelő kút követte Báza­­kerettye, Lovászi, majd Nagylengyel környékén és ma hatal­mas nagyipar lüktet ezen a vidéken. A zalai olajipar fejlődését nem gátolhatta meg a német­ fasiszta rablógazdálkodás, az amerikai imperialisták szabotázstevékenysége, a magyar dol­gozó nép kezébe került olajüzemek szédületes arányban fej­lődtek. Az a közel 10 esztendő, amely az olajipar államosítása óta telt el, Gépgyárrá fejlesztette a nagykanizsai Vasvárost, új lak­óházakat, kultúrházakat és üzemi berendezéseket adott a két «öreg» olajüzemnek, Bázakerettyének és Lovászinak, hatalmas, új olajüzemet adott a népgazdaságnak Nagylengyel környékén, olajfinomítót Zalaegerszegnek. /a régi, göcseji szegényparasztok százai dolgoznak most az olajüzemekben. A falvakban, ahol azelőtt zsúp­fe­deles, ócska kuckókban lakták az embereit, most már százá­val állnak a kultúrák­, szép lakóházak és számuk egyre több­­ lesz. S a házakban villany világít és földgáz melegít. Köves és­­ aszfaltos utak kötik össze már a falvakat a várossal, az üzem­­­­mel, s ahol húsz évvel ezelőtt még minden autó csodaszámba ment, most gépkocsik szállítják az embereket munkába és­­ munkából. Élnek és dolgoznak még a B12-es első dolgozói, Hermán­n István, Csörgits Pál és a többiek, hiszen 20 év az ember életé­­­­ben ■ nem olyan nagy idő. Most az évfordulón nekik és tanít­­­­ványaiknak, az olajmunkások ezreinek kívánunk további si­keres, eredményekben gazdag munkát, új jubileumot. Szolgál­ják ezután is hasonló lelkesedéssel, szorgalommal hazánkat, a Magyar Népköztársaságot. A magyar olajbányászat húsz éves évfordulójáról a Bá­nyászati és Kohászati Egyesület olajbányászati szakosztálya, a Kőolajipari Tröszt és az olajvállalatok november 13 és 16 kö­zött ünnepi előadássorozattal emlékeznek meg. Az előadásokat­ Budapesten, Bázakerettyén, Lovásziban és Nagylengyelben tartják. Az előadások és az azt követő anké­­tok az iini hám jászat leegfontosabb problémáit vitatják meg. Szüreti felvonulás Egeraracsán Őszi köd ül a pogányvári hegy csúcsán, sajtolják a hegy levét a prések a jó közepesnek ígérkező termésből. Megelégedettséget tükröz a szőlősgazdák arca, amikor mo­solyogva nézik Egeraracsa köz­ségben a szüreti felvonulást, amelyet a KISZ-ifjúság és az úttörők rendeznek ezen a szép őszi délutánon. Lódobogás, szekérzörgés, ke­­ékpárosok vidám kacaja, mo­torkerékpárok zúgása, az üllő kalapálása, sajtárok abroncsá­nak verése, vidám zene- és énekszó, cigányleányok jóslása, maszkba öltözött úttörők, s­ánccsoportok vidám tánca teszi színessé a felvonulást. A múltat idéző lovasok mel­lett hat motorkerékpár boldog tulajdonosa halad — valameny­­nyi dolgozó ember — feldíszí­tett motorján. Ez a motoros fel­vonulás is bizonyítéka annak a nagy fejlődésnek, amelyet a szocialista rendszer biztosít a dolgozó ember számára. A felvonulás után nagysike­rű szüreti bál tette fel a koro­nát erre az egeraracsai dolgo­zóknak felejthetetlen napra. A rendezésért köszönetet mondunk a község dolgozói ne­vében Holló Margit kultúrott­hon igazgatónak, s az ifjúság­nak. Az a ítélésünk, hogy az előttünk álló téli időszakban sok ehihez hasonló nívós ren­dezvénnyel gazdagítsa Holló Margit és a KISZ-ifjúság köz­ségünk programját. Horváth István < Í1 & ® fa ll inl [CtCtlícííi& cjnü clUUz Én is szemtanúja voltam az 1957 ok­tóber 26-i zala­­szentiváni esetnek. A megtörténtekért én is a vasútállo­más főnökét, for­galmistáját és a blokkházban akkor szolgálatot teljesítő váltóőrt hibázta­tom. A váltóőr akkor kint állt és látta, hogy a vonatról megtévesztett uta­sok ugrálnak le, mégsem adott «megállj» vagy «lassú» jelet. Csupán a vélet­lennek köszönhető, hogy mulasztásá­ból nem lett sze­rencsétlenség. A vasúti igazga­tóságnak pedig ja­vaslom, hogy a sze­relvényen tüntes­sék fel, hova megy a nagykanizsai sze­relvény végén lévő motorvonat. Egy tábla kell csak hoz­zá és el lehet ke­rülni az ilyen, em­beréletet veszélyez­tető eseteket. Markos Alfréd Végeztek a vetéssel, betakarítással Petrikeresztúron Községünkben 140 katasztrális hold búzát, 88 hold rozsot és 40 hold őszi árpát vetettek el a dolgozó parasztok. Az elmúlt évhez viszonyítva kevesebb a gabona vetéste­rülete , a gazdálkodók a terméseredmények növelésére törek­­­zenek. Ennek érdekében jó előkészítették a magágyat, mű-1 trágyával szórták meg a földeket. Sajnos, hiány volt szuper­foszfátban. (Ugyanis későn kaptunk és akik előbb vetettet csak pétisót használhattak.) így a szántóterületnek kb. 20 százalékát csak istállótrágyázni tudták. A vetés mellett jól halad az ősziek betakarítása. A kuko­ricaszárat már 100 százalékig behordták és nincs répa sem a fő­dben. Befejezték a szüretelést is a község gazdái. A szőlő­­kapá­­st, illetve a szőlők felhúzását már 60 százalékban el­végezték. GYÖRFI JENŐ vb, elnök

Next