Zalai Hírlap, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek: ZALAI AZ HSZHP ZALA HEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYES TA­NÁCS APJA III. évf. 27. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. február 1., szombat A Magyar Sajtó Napján Ma már hagyománnyá vált, hogy minden év február el­sején megemlékezünk a mag­yar sajtóról, amely elsza­kíthatatlan kapcsolatban van népünk életével, a szocializmus építésének nagy ügyével. A sajtóról, a sajtó munkájáról való megemlékezés szálai a felszabadulás előtti évekbe nyúlnak vissza és szerves részét képezik dicső munkásmozgalmunknak. Nem véletlenül válasz­tották február elsejét a sajtó napjának. 1942-ben e napon jelent meg először az illegális Szabad Nép, a magyar kom­munisták sajtóorgánuma. Kezdetleges eszközökkel, csupán néhány bátor, igaz kommunista részvételével emelte fel sza­vát az országpusztító háborús őrület, a hitleri fasizmus ellen és vitte el az igazság fényét a proletárok közé. A reakció sötétsége, a bűnös háború nyomasztó légköre terpeszkedett az ország felett, amelyben szolga volt a nép. A párt lapjának címe is kifejezte célkitűzését, fő követelését. Szabad Nép: hir­dette a cím és valóban, a kommunisták lapja a dolgozó nép, a munkások, a parasztok szabadságáért, a háború ellen, a békéért szállt síkra, s a fasizmus sötét elnyomása idején hitet keltett a dolgozókban. A nép nagy része akkor még nem tudta és nem látta a háború következményeit, de az illegális Szabad Nép már előre vetítette a fasizmus pusztulását. Már akkor híven hirdette pártunk politikáját, harcolt a munkás—paraszt szövetségért, a társadalom többi haladó rétegével való össze­fogásért és izzó gyűlölettel bélyegezte meg a német milita­­rizmust és magyar cinkosait. A Szabad Nép előhírnöke volt a magyar nép felszabadulásának, a békeszerető, demokrati­kus, a Szovjetunióval örök barátságban álló, a szocializmust építő Magyarországnak. Annak a kiemelkedő szerepnek megörökítéséül, amelyet a Szabad Nép a felszabadulás előtt és után betöltött, a Mi­nisztertanács minden év február 1 napját a Magyar Sajtó Nap­jává nyilvánította. A felszabadulás után a magyar sajtó, s elsősorban a kommunista sajtó a párt irányítása alatt egyik nélkülöz­hetetlen eszköze lett szocializmust építő hazánknak. A kom­munista sajtó együtt haladt a munkásosztállyal. A sajtó segítette az ország átalakítását, az urak országából a nép hazá­jává tenni. Harcolt a földosztásért, a gyárak, a bankok, a bányák államosításáért. Leleplezte a spekulációt ugyanúgy, mint az ellenforradalmi összeesküvéseket. Nevelte, lelkesítene népünket, és az írott szó erejével segített a szocialista Ma­gyarország megteremtésében. A sajtó mindennapi életünk nélkülözhetetlen kísérőjévé, a dolgozó emberek százezreinek barátjává vált. Milliók együttérezésével és vágyával találko­zik, amikor napról napra felemeli szavát a békéért folyó harcban. A demokratikus sajtót ezernyi szál köti össze a dol­gozó nép millióival. Tanítja, neveli őket, de ugyanakkor tanul is tőlük. Az 1956-ban kirobbant ellenforradalom idején a múlt visszavárói villámgyorsan megértették a sajtó szerepét. Egyes revizionista, ellenforradalmi körök már a megelőző hónapok­ban aktív tevékenységbe kezdtek olyan sajtótermékeken ke­resztül, mint az Irodalmi Újság. Az ellenforradalom alatt pedig azonnal a jobboldali sajtó ezernyi fajtája próbálkozott az ellenforradalom igazolásával. De hiába volt a kísérlet. A párt erősödésével együtt bontott újra szárnyat és fejlődött a kom­munista sajtó is és részt vállalt az ellenforradalom elleni harcban. Az ellenséget leleplező cikkei nagy mértékben segí­tették az ellenforradalom leverését. A valóság hű képét nyúj­totta az olvasóknak, amikor a párt, a kormány politikáját ismertette. A sajtó napján szinte elkerülhetetlen, hogy néhány szóval ne beszéljünk az igazságról, az olvasók helyes tájékoztatásáról. A kommunista sajtó mindig az igazság hirdetője volt és lesz a jövőben is. Nem ilyen vagy olyan igazságé, hanem a párt, a munkásosztály, a dolgozó emberek millióinak igazáért szállt és száll síkra. A dolgozó nép igazságának hirdetése teremtette meg azt a szoros kapcsolatot, amely ma ezer szállal köti össze a dolgozókat a kommunista sajtóval. Az egyszerű emberek ügyeivel való foglalkozás, igazuk védelme nyomán született meg a tömegek bizalma. Erről a múltban beszélni sem lehe­tett. A kapitalista sajtó a tőkés érdekek kiszolgálója volt és ma is az­ érthető, hogy nem érdekli, és így nem is foglalkozik az egyszerű emberek problémáival. A szenzációhajhászás, a kiagyalt históriák tálalása és a pornográfia a burzsoá sajtó kenyere. A kommunista sajtó kapcsolatait a tömegekkel nemcsak a lap olvasottsága jellemzi, hanem nap mint nap a szerkesztő­ségbe érkező nagy számú levél is kifejezi. A sajtó nemcsak elintézi, vagy segít elintézni a panaszokat, de örömmel fo­gadja az olvasók soraiból érkezett tájékoztatást, így a lapot nem csupán néhány ember a szerkesztőségekben szervezi és írja, hanem a dolgozók népes tábora. E bizalom és e kapcsolat teszi erőssé a kommunista sajtót és emeli magasan a kapita­lista sajtó fölé. Mindezek mellett az egyszerű olvasó még inkább magáé­nak érzi a mi lapjainkat, amikor annak minden oldala a békéről beszél, a békéért folyó harc élvonalában küzd, ami­kor e sajtó legszentebb céljának tartja, hogy a párt útmuta­tásai alapján a dolgozó népet segítse a magasabb életszín­vonal, a gazdasági, kulturális jómód megteremtésében, ami­kor kérlelhetetlenül leleplezi külső és belső ellenségeit ép­pen úgy, mint a bajokat, nehézségeket. E nagy munkának, vég­zésére hivatottak lapjaink a jövőben is. A Magyar Sajtó Napján üdvözöljük a sajtó minden munkatársát; üdvözöljük lapunk önkéntes munkatársait, a levelezőket, akik nagy mértékben gazdagítják és hatékonnyá teszik a sajtó elevenségét; üdvözöljük lapunk minden elve sóját. Még bátrabban, harcosan kell küzdenünk a béke megóvása érdekében, még alaposabban kell ismertetni és támogatni pár­tunk politikáját. Kapcsolatainkat még inkább ki kell széle­síteni a dolgozók körében, hogy a bizalom eltéphetetlen szálai kössék össze a kommunista sajtót szocializmust építő orszá­gunk minden becsületes, jóérzésű emberével. A. Buiganyin távirata dr. Miinnichi Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez Moszkva (TASZSZ) N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Miinnich Ferenchez, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökéhez. »■Kedves Miinnich Elvtársi A szovjet kormány, valamint a magam nevében melegen kö­szöntöm Önt a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából, s kívánom, hogy magas tisztében érjen el nagy­­ sikereket a Magyar Szocialista­­­j Munkáspárt vezetése alatt a j | szocializmust építő magyar nép j : javára. Erősödjék és fejlődjék orszá- j­­gaink megbonthatatlan barát- | | sága a marxizmus—leninizmus­­ tanításainak mindent legyőz*) j zászlaja alatt. | Moszkva, 1958. január 30. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke-“ (MTI) A DPA nyugat-német hírügynökség jelenti: kedvező előjelekkel folynak a ném­et-szovjet tárgyalások Bonn (DPA) Bonnban óvatos optimizmussal ítélik meg a moszkvai német—szovjet tár­gyalások kilátásait. Politikai megfigyelők azt hiszik, hogy a tárgyalások eddigi jó lefolyása hatással lesz a jövendő politi­kai érintkezésre is, amely ta­lán már belátható időn belül létrejöhet Bonn és Moszkva kö­zött. Bonnban nagy figyelmet kel­tett, hogy a szovjet kormány hosszas nehézségek után haj­landó volt tárgyalni a német hazatelepítési kívánságokról Mindenesetre még bizonytalan, hogy megegyezésre jutnak-e erről a problémáról. Lahr különleges megbízatá­sú nagykövet, a német tárgyaló küldöttség vezetője, aki csütör­tökön este Düsseldorfból vissza­utazik Moszkvába, szerdán megbeszélést folytatott Szmir­­nov bonni szovjet nagykövet­tel. Arra számítanak, hogy a ter­vezett kereskedelmi és konzuli egyezményt kora tavasszal Brentano és G­omiko írja alá Bonnban. Addig még több problémát tisztázni kell és tö­kéletesen össze kell állítani az árulistát. (MTI) ­l mai számunkból: — A társadalmi tulajdon­­ védelméért ! — Helyre kell állítani a tófeji­­ pártszervezet egységét­­ — Tudomány—technika. —­ Kisiparosok nyilat­koznak ; az új árszabályos­­isi rendeletről. S­zunegerszegi óra­ is Éaszerhetsban Az ízléses kirakat, mint valami mágnes, úgy vonzza a vevőket. Bent az üzletben márkás karóráktól a kalapjűig min­dent meg lehet találni. Fenti képünkön Dömötör Anna, a bolt csinos dolgozója egy lámpaórát mutat az érdeklődő fiatal­­asszonynak, aki pár perc múlva mint vevő távozik az üzletből. (Fotó: Kincses) A lottó e heti nyerőszám­ai 13, 41, 47, SO 87 A lottó ötödik heti sorsolá­sát pénteken délelőtt tartották a nagykőrösi Kinizsi Sportkör­­ székházában. A héten 3 127 064 szelvényt küldtek be a fogadók.­­ A beküldött szelvények alap­ban egy n­yerőosztályra 1 172 649­­ forint jut. A nyerőszámok: ti­zenhárom, negyvenegy, negy­venhét, nyolcvan, nyolcvanhét. Az e heti sorsoláson azt is el­döntötték,­­ hogy a jövő heti tárgynyeremény sorsolásban a januári első heti szelvények vesznek részt. (MTI) A szövetkezeti parasztok és a tudomány munkásainak összefogása Az Őrség-vidék hideg, sava­nyú földje többszörösen pró­bára teszi a földművelő embert. Nagy hozzáértés, sok munka és türelem kell itt a legkisebb ter­melési előrehaladáshoz is. A mezőgazdasági termelésen ma már csak a tudomány széles­körű alkalmazásával lehet ja­vítani, változtatni. Tanulni és érteni kell a földművelést. Jól és igen hasznosan ismerték ezt fel a szentgyörgyvölgyi terme­lőszövetkezet tagjai. A falu ha­tárában működik a Keszthelyi Kísérleti Intézet egyik — tu­dományos kutatásokkal foglal­kozó — üzemegysége. A szövet­kezet tagjai a­­kísérleti gazda­ság kutatóit, agrármérnökeit kérték meg, hogy tapasztala­taikkal, szaktudásukkal segít­sék az őrségi szövetkezeti föl­deken a korszerű földművelés megalapozását. A szövetkezet tagjai és a tudományos szak­emberek néhány napja gyakor­lati együttműködési, patromá­­lási szerződést kötöttek. Mit tartalmaznak ezek az igen ta­nulságos , a földművelő pa­rasztok és a tudomány embe­reinek önkéntes akaratából, hi­vat­ásszere­tetéből fakadó okmá­nyok? A kísérleti gazdaság tudo­mányos munkatársak vállalták, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik a gazdaság talajerőgaz­­dálkodását, takarmánykezelé­sét, jószágnevelését, vetésfor­góit, az egyes üzemágak helyes összhangot, s maximális ki­használását stb. A szövetkezeti emberek ígérték, hogy betart­ják a szaktanácsokat és a gya­korlatban hasznosítják a tanul­takat. A fölművelő parasztok és a tudomány munkásai rendsze­resen tartanak megbeszélése­ket, összejöveteleket. Itt meg­beszélik a megelőző időszak gazdasági eseményeinek ta­pasztalatait, s az elkövetkező napok feladatait. A legutóbbi megbeszélést, ahol a szövetke­zet 1968. évi üzemviteli tervé­nek gyakorlati megvalósítását vitatták meg, a hét elején tar­tották. Itt többek között rész­letesen szó esett az őrség-vidé­ki gyümölcstermelés meghono­sításáról, a táj takarmányter­mésének és éghajlati adottsá­gainak legjobban megfelelő szarvasmarha fajta kitenyész­téséről, valamint a szilárd ta­karmánybázis megteremtéséről. A legközelebbi tanácskozás idő­pontjául a tavaszi munkák kez­detét jelölték meg a kutatók és a szövetkezeti parasztok. Érdekessége még a megálla­podásnak a tudományos kuta­tók alábbi vállalása: — Minden olyan növényt, gyümölcsfát, melyet az őrségben eddig nem termeltek, tudományos szak­­felügyelet mellett a gazdaság birtokain kísérleteznek ki első­ikben. Ha az edes növényféle­ségek a kísérleti termesztés so­rán beválnak — csak utána kezdik azok üzemi termelését. A tudományos kutatók taná­csainak hasznosítása mellett önálló szakember nevelésére is gondoltak a szövetkezet birto­kosai. A legutóbbi közgyűlé­sen határozatot fogadtak el egy fiatal mezőgazdasági technikus alkalmazásáról. A fiatal szak­ember egyelőre az elnök, illet­ve a brigádvezetők mellett dolgozik, mint gyakornok, ké­sőbb pedig, ha a gazdaságot megismeri és képességei arra alkalmassá teszik, a birtok ön­álló szakembere, mezőgazdásza lesz. A közgyűlés szép illet­ményt szavazott meg a leendő technikusnak. Nem okozott termeléskiesést a kemény tél a zalai olajmezőkön A január második felében­­ beköszöntött erős hideg ellené-­ re a zalai olajmezőkön zavar­talanul, nagyobb kiesések nél­ ,­kül folyik az olajtermelés. A megelőző intézkedések eredmé-­­nyesnek bizonyultak és vala-­­ mennyi termelővállalat telje­­­­sítette januári tervét. Kiemelkedő tervteljesítésről adott számot a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat, amely január 30-ig 924 tonna olajjal termelt többet a tervezettnél. A hónap utolsó napján még növekedett a túlteljesítés mér­téke és feltételezhetően elérte a 9©0 formát. A tervtúlteljesítést, egy eddig meddőnek vélt kút sikeres termelésbe hozása ré­vén érték el. A NL—90 számú kúton rétegrepesztést hajtottak végre és azóta a kút napi 15 tonna olajat termel. Segítette a tervtúlteljesítést az új kutak rétegvizsgálatánál kikanalazott olaj is. Egyébként ennél a vál­lalatnál volt szükség a legna­gyobb erőfeszítésekre, hogy az erős hideg hatását leküzdjék. Ismeretes, hogy a nagylengyeli olaj könnyebben dermed, mint a lovászi és kerettyei. A vezeté­kek fagymentesítésével sike­rült a dermedést megakadá­­­lyozni és az olaj szállítása na­gyobb zökkenők nélkül folyt k­o­mak­ojika állattenyésztő gazdák panasza Pártunk és kormányunk a mezőgazdálkodás egyetemes fejlesztésén belül az állatte­nyésztés gyarapítását, korsze­rűsítését jelölte meg a paraszt­ság legfontosabb feladatául. Mi ozmánbükki gazdálkodók azon­ban csak szeretnénk ezen — számunkra is jól jövedelmező — útmutatásoknak eleget ten­ni. Panaszunkkal már többször fordultunk a községi tanácshoz és a gazdasági felügyelőhöz is. Megoldást jelentő intézkedés mindmáig nem született kéré­sünkre. Panaszunk a következő: A falu két tenyészbikájából az egyiket már két hónapja el­vitték a községből. A megma­radt apaállat pedig öreg, elhí­zott, tenyészképtelen. A gya­korlatban tehát nincs Ozmán­­bükkön tenyészbika. Tehenein­ket e rossz télidőben is az 5— 6 kilométerre lévő szomszédos falvakba vagyunk kénytelen — termékenyítés miatt — vezetni. Egyes gazdálkodók azonban a kényelmesebb megoldást vá­lasztják és a községben találha­tó magántulajdonban lévő korcs, értéktelen bikákkal fe­deztetik teheneiket. Mindez pedig — a— gondoljuk — köz­ségünk állattenyésztő munká­jának, állatállományának rová­sára me— Az ilyen nemtörő­dömség nem segíti az állatte­nyésztés fejlesztését Kérjük a szerkesztőséget, jár­jon el az illetékeseknél, hogy községünk is kapjon megfelelő apaállatot. Az azmánibürkki állattenyész­tő gazdák nevében Molnár Ferenc egyéni gazdálkodó

Next