Zalai Hírlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
2. ZALAI HÍRLAP 1958. október 1 Kilenc éves a Kínai Népköztársaság Modern városrészek nőnek ki a földből a kínai nép alkotó keze nyomán. E helyen két évvel ezelőtt még kicsiny házikók jelezték Peking nyugati szélét. Ma a civilizáció minden vívmányával felszerelt lakóházak jelzik, hogy Kína a fejlődés útján mérföldes léptekkel jár. Utolérhetetlen művészettel készítik a kínnai szakemberek a világhírű porcelán remek-műveket. A szakma művészete apáról fiúra száll és a népi Kína sok ezer fiatal porcelánkészítőt nevelt. Képünkön a porcelánkészítés ifjú mestere, Liu-Bao-caj. Kínában a népi forradalom győzelme határtalan lehetőségeket tárt a 600 milliós nép alkotó erejének növelése elé. A régi félfeudális és félgyarmati Kínában a dolgozókat elzárták a kultúrától és a lakosságnak több, mint 80 százaléka írástudatlan volt. A tudomány és a kultúra csak az uralkodó osztályok érdekeit szolgálta. A Kínai Népköztársaság a nép kezébe adta a tanulás, művelődés lehetőségeit. Jelenleg 77,5 millió kínai látogatja az írás és olvasás alapjait tanító tanfolyamokat. A régi császári paloták is a nép művelődését szolgálják. A kínai nép, a szocialista államok testváM, vélt közössége és az egész haladó emberiség október 1-én ünnepli a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulóját. A kínnai nép e dicső nemzeti ünnepén hazafias büszkeséggel tekint vissza a népi hatalom évei során megtett történelmi jelentőségű útra .Ugyanakkor még inkább összpontosítja erejét az új feladatok megoldására. 9. Kína Kommunista Pártja VIII. kongres- Oszusának 2. ülésszaka ez év májusában kidolgozta a szocializmus építésének fő irányvonaát. Ezt így foglalhatjuk össze: «Minden erőnyket megfeszítve, haladjunk előre és a «többet, gyorsabban, jobban és gazdaságosabban» elve alapján építsük a szocializmust.» A kínai nép belőtt az a feladat áll, hogy országát a legrö- Kvidebb idő alatt szocialista nagyhatalommá vál- sztoztassa, amely korszerű iparral, mezőgazdasággal, kultúrával és tudománnyal rendelkezik. Az első ötéves tervben (1953—1957) Kínában lefektették a szocialista iparosítás alapjait . Ebben az időszakban az országban 825 nagyipari objektumot építettek, amelyek közül 450- et teljesen, vagy részlegesen -már üzembe is helyeztek. Az iparosítás sikeres megvalósítása eredményeként az első ötéves terv utolsó évé- ben az ipar 5 240 000 tonna acélt, 5 900 000 tonnna öntöttvasat, 128 000 000 tonna szenet és 190 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott le népgazdaságnak. Az első ötéves terv teljesítése kellő alapot tudott arra, hogy a kommunista párt újabb fel-adatokat tűzzön a nép elé. Ez pedig a következő: az elkövetkezendő 15 év során a legfontosabb iparcikkek termelésében utol kell érni Angliát. Ez a cél teljesen reális. A kínai sajtó arra is rámutat, hogy egyes fontos iparágakbanaz előbbi határidőnél korábban érhetik utol Angliát. A szocialista iparosításban elért kínai eredményeket nem lehet kellőképpen értékelni. Bigízen ma már a Kínai Népköztársaságban repülőgépeket, gépkocsikat, traktorokat, mérőművszereket, csapágyakat, kohászati-, bányászati-, energetikai-, rádiótechnikai- és más ipari berendezéseket, valamint sok olyan iparcikket gyártanak, amelyeket azelőtt sohasem készíttettek Kínában. A kínai nép nagyszerű sikerekre tekinthető vissza a mezőgazdaságban is. Az első ötéves terv során Kína népgazdasága nehéz időket éltát, mert a mezőgazdasági termelés nem állt összhangban az ipar termelésével és a lakosság számának növekedésével. A mezőgazdaság elmaradásának alapvető fokát abban kereshetjük, hogy a kínai parasztok nem rendelkeztek korszerű technikai bérrendezésekkel, és munkájukat az elemi csapások nagyban hátráltatták. Amikor azonban afenti tervidőszak során lerakták a szocialistaiparosítás alapjait, márnagyobb lehetőségek mutatkoztak a mezőgazdasági beruházások növelésére is. Kína Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a mezőgazdaság elmaradásának fel-,számolása érdekében 1957 végén a következő jelszót adta ki: «A nehézipar fejlesztésének elsődlegességét figyelembe véve fejleszteni kell atöbbi iparágat és a mezőgazdaságot is.« A fenti cél megvalósítását segítő konkrét intézkedéseket a »Kínai mezőgazdaság fejlesztésének alap-, vető feladatai 1956—1957 években» című könyv tartalmazza. Ezt a tervet a párt Központi Bizottsága 1957 októberében megtárgyalta, majd a Vil. kongresszus 2. ülésszaka megvitatta. A terv legfontosabb feladataként azt jelöli meg , hogy 1956-tól kezdve 12 év leforgása alatt, a földrajzi viszonyoktól függően, minden mu (10 mű—1/15 hektár) földterületről 400—500—800 csin gabonát (átszámítva: hektáronként 30—37,$ 50—60 mázsát) termeljenek. Gyapotból mnként 60—50—100 csines (átszámítva: hektáronként 4—5—6—7,5 mázsás) termést kell elérni. Ezzel egy időben, az elkövetkezendő 3—5 év alatt valamennyi szövetkezetben dolgozó paraszt számmára jómódú életet kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy Kínában a megmás velhető földterület nem elegendő (1 főre átlag 0,17 hektárnyi szántóföld jut), s a lakossá gyorsan növekszik, a mezőgazdasági fejlesztést fő iránya csakis a meglévő szántóterületek ter-/méshozalmának növelése lehet. A kommunista párt harca a mezőgazdasági termelés fellendítéséért már komoly eredményeket hozott. Előzetes számítások szerint idén nyáron gabonafélékből 50,5 millió tonnát termesztettek, vagyis 69 százalékkal többet, mint tavaly. Ezek az eredmények Kína eddigi történelmében egyedülállóak. Idén 2 millió foriá- val szárnyalják túl az Egyesült Államok búza- termelését. Ebben az évben mintegy 40 millió tonna korai rizst termesztenek majd, vagyis kétszer annyit, mint a múlt évben. A Kínai Népköztársaság óriási világhata- lom, amely kiemelkedő szerepet játszik korunk nemzetközi életében. Kudarcba fulnak azok az amerikai próbálkozások, amelyek célja Kína nemzetközi tekintélyének és befolyásának csorbítása. A Kínai Népköztársaság kormányának küls politikája, amely a népek közti béke és barátság megszilárdítását szolgálja, és támogatja az ázsiai és az afrikai népek igazságos harcát sza- hadságukért és nemzeti függetlenségükért, meg-ö felel az egész emberiség létérdekeinek. Éppen ezért az ellenség minden próbálkozása ellené- re, továbbra is növekedni fog a nagy kínai hattalom nemzetközi tekintélye. A Kínát testvéri barátság, valamint a céloké és érdekeik azonossága ezernyi szállal köti ösz-sze a szocialista táborral. S e megbonthatatlan£ egységben rejlik a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc új győzelmeinek bizotosítéka, az emberiség szebb jövője.$ A kínai nép nagy ünnepe. ‡ Előzetes számítások szerint Kína széntermelése ebben az évben 50 százalékkal emelkedik. Az össztermelés meghaladja a 200 millió tonnát. Ez az ugrás Kínát gyakorlatilag egy színvonalra emeli Angliával, amely 1957-ben 227,2 millió tonna szenet termelt és a kapitalista világ széntermelésében a második helyen áll. Ha a széntermelés emelkedése megtartja ezt a lendületet, Kína maga mögött hagyja e fontos iparágban Angliát. Képünkön: Liu Cu-szue, az éhmunkás bányász. A kereskedők utcája a pekingi régi városrészben. Pekingi őslakó Pekingi iskolás lány. A kínai randiahálózatnak jelenleg több, mint 150 millió tanulója van. A félmillió elemi iskolát több mint 11 millió gyermek látogatja. A pekingi pályaudvar, ahonnan és ahová Moszkva—Peking vonat indul és érkezik. A Szovjet—Kínai Baráti Társaság faliújságjai előtt minden utcasarkon sokan állnak. A kínai embereket érdekli a baráti Szovjetunió élete. Pemng utcán gyakorilt a konyhajuak. idemn csak vásárolni, olvasni is lehet itt. Valóságos olvasótermek vannak a szabad ég alatt. Lehet válogatni a kínai, a szovjet és a világirodalom remekművei között.