Zalai Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. március 1. Földművesszövetkezeteink feladatai ja mezőgazdasági temetés szociális** anti lakitásában A MESZÖV igazgatósága elnökének nyilatkozata — A falu szocialista forradalmának harcos napjait éljük. Napról napra újabb községek határából tűnnek el az arasznyi parcellákat elhatároló , mesgyekövek hogy a kialakuló hatalmas táblákon megkezdhesse új, több értéket, több boldogságot teremtő életet dolgozó parasztságunk. Hogyan munkálkodik ennek az új paraszti életnek megteremtésén falvaink legnagyobb tagságot számláló szervezete, a földművesszövetkezet? E kérdés legilletékesebbjét, Kádasi János elvtársat, a MESZÖV igazgatóságának elnökét kerestük fel, hogy tájékoztassa olvasóinkat munkájukról, feladataikról. — Miben látja elnök elvtárs a megye földművesszövetkezeti mozgalmának legfontosabb célkitűzéseit? — Célkitűzéseinket a földművesszövetkezeti mintaalapszabály rögzíti, amely szerint a földművesszövetkezeteknek elő kell segíteni tagjainak fogyasztási cikkekkel való ellátását, felesleges termékeiknek kedvezőbb feltételek melletti értékesítését és tagjait a közös öszszefogásra való neveléssel rá kell vezetni a mezőgazdasági termelésben való szövetkezés útjára. — A földművesszövetkezetiek általános tevékenysége hogyan segíti Zalában a termelésre való szövetkezést? — Tevékenységünk többségében átfogja és irányítja a falu gazdasági életét, így bőséges lehetőségeink vannak, hogy gazdasági munkánkkal is segítsük a falu szocialista átalakítását. Így például földművesszövetkezeteink a mezőgazdasági terményeket felvásárló és értékesítő munkájuk közben lépten nyomon érzik a kisparcellás gazdálkodás okozta nehézségeket. Tudvalévő, hogy egyéni parasztságunk igen magas önköltséggel termel, s így áraink a világpiaci ár felett vannak. Gátolja exporttevékenységünket a kisparcellás gazdálkodás azért is, mert az egyéni parasztság termelése bizonytalan, így külkereskedelmi szerveink nem tudnak előre számolni a várható mennyiséggel, s kötéseiket csak késve tudják megtenni, amikor más , nagyüzemi mezőgazdálkodást folytató államok már elárasztották a piacot. Ezek a felsorolt nehézségek a földművesszövetkezetek és a dolgozó parasztság gazdasági kapcsolatában domborodnak ki. így voltunk például 1958-ban az almával, amelyet részben a rossz minőség, részben a késői külkereskedelmi kötések miatt nagyrészt csak ipari célra, alacsony áron tudtunk értékesíteni. A Fmisz-eink igen fontos feladata, hogy az árkialakításnak ezeket a problémáit megfelelően magyarázzák dolgozó parasztságunknak, s ugyanakkor rávilágítsanak a kivezető útra is. Az ilyen irányú felvilágosító munkát 1958-ban meg is kezdték a földművesszövetkezetek, s ez kétségtelenül elősegítette a dolgozó parasztságban azon helyes meggyőződés kialakítását, hogy termelési és értékelési problémáik megoldásának egyetlen helyes útja: a mezőgazdasági termelőszövetkezet. — Hogyan segíti elő a földművesszövetkezeti mozgalom Zalában a mezőgazdaság szocialista átszervezését? — A vonatkozó határozatok megszabják, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés növelését, mint kettős feladatot egyidőben kell végezni .Mi is ennek figyelembevételével végezzük munkánkat. Megyei választmányunk tagjai februári ülésükön határozatot hoztak, hogy községükben a termelőszövetkezet szervezésének megindulásakor elsőnek írják alá a belépési nyilatkozatot. Természetesen ugyanezt elvárjuk aföldművesszövetkezet választott vezetőségeinek tagjaitól és földdel rendelkező dolgozóitól is. Választott vezetőségeink, dolgozóink ennek szellemében cselekednek is. Bádán például az fmsz-s dolgozók már a szervezés első napján aláírták a belépési nyilatkozatot. Becsehelyen vezetőségi tagjaink mutattak példát belépésükkel. Landon a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke ugyancsak belépésével mutatott jó példát a községben. Vezetőségi tagjaink helyes állásfoglalásában, példamutatásában jelentős része van, hogy januárban tanfolyamot szerveztünk részükre a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos földművesszövetkezeti feladatokról. Természetesen gondot fordítunk a holnap termelőszövetkezeti tagjainak, a ma még egyénileg gazdálkodó parasztságnak termelésnövelésére is. Ezen tevékenységünk végzése közben is szüntelenül hangoztatjuk azonban előttük, hogy csak a földművesszövetkezeti mozgalomba tömörülve termelési problémáikat megoldani nem tudják, csupán segítséget kaphatnak, hogy addig is, amíg tsz-tagok lesznek, a kisparcellás termelési viszonyok szűk korlátain belül emelhessék termelésüket. Ezt szolgálta többek között a szakcsoportok szervezése, amely módot nyújtott arra is, hogy ezen belül megkönnyítsük az egyéniek részére a termelési szövetkezés előnyeinek felismerését. Jelenleg 150 szakcsoportunk és társulásunk van, amelyeknél most arra fektetjük a fő súlyt, hogy átvezessük őket a termelőszövetkezeti formára. Egyes speciális termelési ágakban, mint a szőlő- és gyümölcstermelés, öntözéses kultúrák termelése, baromfitenyésztés, valamint a Falusi Ifjúsági Szövetkezet, továbbra is támogatjuk új saakcsoportok alakulását, amint azt a Központi Bizottság határozata is előírja. — Mi az oka annak, hogy egyes fmsz-ek nem az elmondottak figyelembevételével szervezik gazdasági és politikai munkájukat? — A megfelelő intézkedések a feladatok elvégzésére a megyei központ, valamint járási központjaink részéről időben és megfelelően megtörténnek. Azok végrehajtását ellenőrizzük és ellenőrzéseink is azt mutatják, hogy egyes helyeken valóban nem a hozott határozatok szellemében történik a végrehajtás. Ehhez kellene az eddiginél hathatósabb támogatás a helyi párt- és tanácsszervek részéről, mert néhány helyen eléggé magukra vannak igazgatóságaink hagyatva. Azt kérjük a helyi szervektől, támogassák észrevételeikkel, s foglalkoztassák mozgalmunkat, hogy valamennyi rész-ünk betölthesse hivatását. „A munkásosztály felelős a falu szocialista átszervezéséért. Megg kell fogni a parasztság kezét és rávezetni őket a helyes útra”... (Az MSZMP Központi Bizottsága határozatából.) Talán minden paraszt ismeri már őket a faluban. Munkások. A Lenti Fűrészüzem két dolgozója — Belső Béla és Tóth László munkásagitátorok — több mint egy hete, hogy naponta látogatják a rédicsi parasztokat. Reggel kerékpáron érkeznek lenti lakásukró. Utána nyakukba veszik a falut. A minap mi is hozzájuk szegődtünk. Kiváncsiak voltunk: hogyan telik a munkásagitátorok egy napja, hogyan fogadják őket a parasztok, s milyen eredménnyel jár munkájuk? Bandukoltunk Rédics kocsitengelyig érő, sáros utcáin. A két munkásagitátort ismerősként üdvözölték a járókelő parasztok és egymás után kérdezgették az eredményeket: kik léptek be újabban, hány család van eddig? S ők névszerint szólítják és felvilágosítják az idevalósiakat. ››000000000000000000› A munkásagitátorok Útközben, amint a sáros ut- beszélek saját körülményeinken «tengerszemeit-« kerülget- , ről a parasztoknak is. tűk, közelebbről megismerkedtünk a két munkásagitátorral. Belső elvtárs 25 éves. Az üzemben a körfűrész mellett dolgozik. Társa, akivel egy hete fáradságot nem ismerve munkálkodnak Rédics szocialista átszervezésén Tóth László 35 év körüli pártonkívüli rakodómunkás. Mindketten tősgyökeres munkások. Belső Béla sokat beszél családjuk korábbi nyomoráról, nyugdíjas édesapja «olajos« életeiről. — Sokat köszönhetünk megváltozott életkörülményeinkért népi demokratikus rendszerünknek. Én, mint fiatal kommunista azt akarom, hogy a rédicsi parasztok is új életet éljenek, élvezzék szocialista rendszerünk egyre növekvő áldásait, gyümölcseit. Többször A két fűrészüzemi munkás önként vállalta a helyi kommunisták támogatását a rédicsi parasztok meggyőzéséhez. S példájukat még többen követték Lentiből és a csesztregi gépállomás munkásai közül. De most útunnk első állomásához , Bedő Sándor 18 holdas paraszt kapujába érkeztünk. Nem először járnak itt. Már ismerősként kopogtatnak a 70 körüli középparaszt ajtaján. Sándor bácsi fia a Szegedi Orvostudományi Egyetem ötödéves hallgatója. Leendő orvosfia meggyőző levele segítette az apa döntését, de napról napra érlelte benne az elhatározást a két munkásagitátor nyugodt, magávalragadó szava is. Az ajtaján belépő munkásokat így fogadta: 1958 új sikereket hozott a Zala megyei Tejipari Vállalatnál. Az év elején komoly célokat tűztek maguk elé, amelyek a termékek minőségének megjavítására, a nyersanyag takarékosságra, a termeléssel kapcsolatos költségek csökkentésére vonatkoznak. Elhatározták, eredményesebbé teszik a vállalatot. A múlt évben csak hat napi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak, míg az iparági országos átlag 10—12 nap volt. Az egész évi szorgalmas munka sikert hozott. Ezt mutatta a napokban megtartott üzemi tanácsülés is, amelyen értékelték a vállalat tavalyi gazdasági tevékenységét. Helyesnek bizonyultak az év elején kiadott intézkedések, az — Megmutatom maguknak, hogy többet nem kell hozzánk járni. Már szégyellem ezt a sok agitálást, még azt gondol-' ják az emberről, hogy «fafejű«. Ma beszélgetek 2—3 hozzám hasonló paraszttal, s holnap este aláírom a nyilatkozatot —, Sándor bácsi kezet adott rá Tóth László agitátornak. 'tovább mentek. A negyeedik háznál estére ígérték a belépést, arra hazajön az olaj munkásnő is. A következő utcában, a hosszú, türelmesen elbeszélgetett esték gyümölcseként két aláírt nyilatkozatot tettek zsebre. S mikor ebéd, után a tanácsháza felé vették útjukat, hogy jelentsék az eredményt, a földművesszövet- kezetnél kifüggesztett eredménytáblán elégedetten tapasztalták, hogy reggel óta, már egyszer javították a számi mókát. Ők is hozzáírták a két belépőt. Estére tovább folytatják a megkezdett munkát. Tovább lankadatlanul, őszinte akarat- í tál, teljes szívvel a rédicsi pa-rasztok érdekében, a szociális-ta faluért. S. M. év elejétől folyamatosan érezték kedvező hatásukat.. Az első félév végén a vállalat elnyerte az élüzem kitüntetést, melynek feltételeit éves viszonylatban is teljesítették. Magasabb termelésű magasabb bér,13 Komoly javulás mutatkozik a felvásárlás területén. A tervezett 35 millió 99 ezer liter tej helyett 37 milió 143 ezer litert vásároltak fel, evvel 105,8 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket. A tervtúlteljesítésben minden üzemnek része volt. Javult a tej minősége is, amely elsősorban a tejkezelők jó munkáját dicséri. Az alapanyagok mellett a felvásárlási költségeket is csökkentették, most az egy hektóliter tejre eső összes költség 276,97 forintot tesz ki. *5 Termelési értéktervük 109 X százalékos teljesítése azt jelenti, hogy a tervezett 67 mil 9lió 267 ezer forint helyett 73 X millió 290 ezer forint értékű árut termeltek. A jó munka eredménye az átlagbérek emel- X kedésében is mutatkozik: 14,2 százalékkal emelkedett a tej- X ipari munkások átlagbére a Nagysírep annyit export ementáli,mint 1937-ben . A vállalat életében fontos szerepet tölt be az exporttervek teljesítése. A tervezett mennyiségeken felüli termelés X144 százalékos vasexportot és 0 132,6 százalékos ementáli sajt- exportot tett lehetővé. Ennek alapján mintegy 33 vagon vajat és sajtot szállítottak a külföldi megrendelők részére. A múlt évben majdnem négyszerte több ementáli sajtot termeltek exportra, mint 1957-ben. A X általuk termelt ementáli sajt minősége már két éve a legjobb az ország összes tejipari vállalatai között. Melléktermék értékesítésnél egyelőre még problémák vannak. Különösen számottevő a savóveszteség, amely miatt körülbelül 74 ezer forinttal romlott a vállalati eredmény.. Nyereségrészesedési napokra átszámítva 3,4 nappal csökkent e miatt a kifizethető nyereségrészesedés. Néhol helytelenül kezelték a fölözőgépeket is. A pacsai üzemben például 46 ezer forint értékű zsír maradt emiatt a savóban, ami jelentős mértékben rontotta az üzemi eredményt. A vállalat hétmillió 17 ezer forint nyereséget tervezett, evvel szemben nyereségtervüket 14 millió 454 ezer forintra teljesítette, összesen tehát hétmillió 437 ezer forint többletnyereséget sikerült elérniük, amelynek bizonyos százalékát nyereségrészesedésként oszták ki a dolgozók között. A nyers adatok szerint körülbelül 18,7 napi keresetüknek megfelelő összeget kapnak a vállalat dolgozói, amely háromszorosa a tavalyinak. Ahol javítani kell Az értékelés során kitűnt, hogy néhány területen fontos feladatok végrehajtása szükséges. Mindenekelőtt emelni kell a termékek minőségét, fokozottabban kell ügyelni a cikkenkénti anyaenormák betartására. takarékoskodni kell az energiával, a segéd- és üzemanyagokkal, csökkenteni kell az improduktív kiadásokat, fokozott karbantartást kell végezni a gépeknél .ügyelni kell arra, hogy az álló- és fogyóeszközök — amelyek jelenleg használaton kívül vannak — megóvása biztosítva legyen, tovább kell folytatni az újítómozgalom népszerűsítését, biztosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét és döntő változást kell elérni az anyagokkal — pl. kannákkal — való bánásmódban. — vé — Háromszor annyi nyereségrészesedést fizet a Tejipari Vállalat, mint tavaly Üzemi tanácsúton a vállalat központjában ZALAI HÍRLAP IOO cser darab csirkét keltet júniusig a Zsigmondházi Állami Gazdaság Megyénk állami gazdaságai közül csirkekeltetéssel egyedül a zsigmondházi foglalkozik. A saját szükséglet mellett a gazdaság még a pakodi és kehidai állami gazdaságoknak is juttat csirkéket, sőt, ha lehetséges, még a termelőszövetkezetek állományának növelését is segíti. A gazdaságban ez év január 12-én volt az első eresztés, amikor is több mint hatezer csirke látta meg a napvilágot. Aztán jöttek a további dátumok: január 20, február 4 és 22, amikor esetenként hat-hétezer pihés jószág bújt ki a tojásból. A gazdaság az első három keltetés csibeállományát a saját szükségleteire tartotta fenn. A január elején kelt csibék ma már elérik a harmincdekás átlagot és néhány hét múlva már piacra kerülnek, mint rántanivalók. A csirkeállomány nevelését, bár zárt és fűtött térben vannak, mégis megkönnyítette a kedvező időjárás. Az elhullás nem üti meg a szokásos mértéket A februári kelésből már átadtak a pakodi gazdaságnak 6900 naposcsibét és a továbbiakban még mintegy húszezret szállítanak Pakodra. A tervek szerint a kehidai gazdaságnak is kellett volna szállítaniok, de érthetetlen okokból a kehidaiak sem a tojásszállítási kötelezettségeiknek, (terv szerint 61 280) sem csirkeátvételi vállalásuknak nem akarnak eleget tenni. A Kehidai Állami Gazdaság vezetőinek ily irányú magatartása már nem zavart okozott a csirkekeltetési terv végrehajtásában, de szerencsére akadnak más gazdaságok is, melyert a kívánt mennyiségű tojást leszállítják, a csirkéket pedig bármilyen számban értékesíteni lehet. A gazdaság tervei szerint júliusig 103 ezer tojást keltetnek ki. A csirkék zömét, mintegy 61 ezret saját maguk nevelik fel és mint rántanivalót viszik a piacra. Négyezret pedig a meglévő baromfiállomány felfrissítésére használnak fel. A tervezettnél magasabb kelési átlagból származó többletet, hétezret, saját dolgozók szükségletére bocsátanak. A Mmvar Virisnfisz! pályázatot hirdet alkoholmentes üdítő ital előállítására. Az ital tartalmazzon értékes tápanyagokat, vitaminokat, és ásványi sókat, amelyek a kellemes ízt és az ital üdítő hatását fokozzák. A pályázóknak az üdítő ital gyártástechnológiáján és összetételén kívül mellékelni kell a készítmény mintáját is. A pályamunkák benyújtási ideje 1959. szeptember 15. A műszaki leírást és az üdítőitalt a Vöröskereszt egészség-kulturális osztályához (Bp. Arany János u. 31. sz.) kell eljuttatni. Egészségyi tanfolyamok Pisksistén Az utóbbi időben számos új taggal gyarapodott a pölöskei Vörösikereszt szervezet és ma már hatvan taggal dolgoznak. A tagok között egyaránt vannak fiatalok és idősek, nők, férfiak. A községben három egészségügyi állomás működik. A helyi csoport a tél folyamán sikeres és látogatott betegápolási tanfolyamok szervezett. Ezt megelőzte az elsősegélynyújtási tanfolyam. A több előadásból álló tanfolyamot dr. Kelemen József körzeti orvos vezette. Tanultak alapján a gyakorlatban nyújtanak segítséget az egészségőrök az otthon ápolt betegeknek. Megmagyarázzák és bemutatják — szükség esetén — akülönböző betegségek esetében használatos ápolási módokat. 3. tt zalasorszegi üzemi munkások segítsége aövetkezeti gazdaságoknak Építőipari hig doc alakulnak A napokban Zalaegerszeg pártszervezeteinek titkárai értekezletet tartottak a városi pártbizottságon. Az értekezleten Pukánszki Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertette azokat az eredményeket, amelyek a város üzemi munkásai a termelőszövetkezetek szervezésében elértek. Pohánka József elvtárs a városi pártbizottság titkára azokról a teendőkről beszélt, amelyek az elkövetkezendő időben a városi kommunistákra, üzemi munkásokra várnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A titkári értekezlet alapján a város üzemeiben vállalatainál, hivatalainál olyan kezdeményezések születtek, hogy a megalakulás után is állandó segítséget adnak a szövetkezetek munkájához, építő szakmunkásokból álló komplex brigádokat állítanak össze. Ezek a brigádok a meginduláshoz szükséges kisebb építkezéseket, épület átalakításokat végzik el. A villanytelepről 15 szerelő jelentkezett a brigádok munkájában való részvételre. A brigádok végleges összeállítása a jövő héten történik meg. Az építőbrigádokon kívül több üzemben hármas kollektívákat is állítanak, akik az új szövetkezeti gazdaságok könyveléséhez, egyéb adminisztratív munkák elvégzéséhez adnak segítséget. ’11 Felavatták az ország elsű szintetikus műinyaggyártó és műszál üzemét Új magyar iparág, a szintetikus műanyaggyártás első két üzemét pénteken adták át rendeltetésének. Délelőtt a Hungária vegyiművek telepén a szintetikus műszál alapanyagát, a kaproalaktámot előállító üzemet avatta fel Czottner Sándor nehézipari miniszter. Az ünnepségen többek között elmondotta Czottner Sándor, hogy a kaprolaktám előállítása megveti az alapját a korszerű magyar műszáliparnak. A szintetikus anyagok gyártásával eddig igen elmaradtunk egy-két baráti és tőkés ország mögött. 1958-ban például a Német Demokratikus Köztársaságban 8,7, az Egyesült Államokban 11 kilogramm az egy főre jutó műszáltermelés, nálunk pedig csak 0,3 kilogramm volt. A Hungária vegyiművek kapró laktami üzeme, amely háromszáz tonna teljesítő képességű, a jövőben tovább épül és rövidesen megtöbbszörözi termelését. A második ötéves tervben épülő új nagyteljesítményű üzemek pedig hétszeresére emelik hazánkban az egy főre jutó műanyag felhasználást. A kaprolaktámból készülő műszállal alsó és olcsó szövetet gyártunk a lakosságnak. A 30 —35 százalékos keverésű műszál ötszörösére növeli a textíliák élettartamát. A miniszter ezután kormánykitüntetéseket, jutalmakat adott át azoknak, akik az üzem felépítésében érdemeket szereztek. Az ünnepség végeztével a vendégek Nyergesújfalura mentek a Viscosa gyár műszál üzemének a Danilon gyárnak a felavatására. (MTI)