Zalai Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
4. A világ tudósai mind valószínűbbnek tartják. Létezett Atlantisz, a hetedik földrész! Amikor 1898-ban elszakadt az amerikai Cod-fok és a nyugat-európai Brest között húzódó tengeralatti kábel, a javítás során kiderült, hogy a vezeték az Atlanti-óceán mélyén olyan területen haladt át, amely rendkívül erős tagoltságot mutatott. Ez is arra utalt, mintha magas hegységek, meredek falú völgyek, széles — fennsíkszerű — lapályok lennének a víz alatt. A kábelt javító hajó horgonylánca olyan, vulkanikus eredetű üveget hozott a felszínre, amely még a levegőn merevedett meg. Ezek az érdekes adatok ismét felhívták az emberiség figyelmét az elsüllyedt világrész, Atlantisz problémájára. Amint ismeretes, az Atlantiszról szóló egyik legrégibb tudósítás a nagy görög bölcsőjétől, Platóntól maradt ránk. Az eltelt évszázadok során számos barátja és ellenfele lett az Atlantisz hajdani létezéséről alkotott elképzelésnek: utóbbiak csak legendának vagy utópiának tartották e feltevést. Az újabb geológiai és hidrológiai kutatások azonban — úgy látszik — arra mutatnak, hogy az Atlantisz-elmélet mégsem legenda. Az utóbbi időkben végzett tengermélység-mérések igazolják az Atlanti-óceán aljzatának erős tagoltságát. Különösen érdekes, hogy azon a területen, ahol az Atlantiszt feltételezzük, több mint 3000 méter vastagságú üledéktakaró található az óceán mélyén. Ez kétségkívül szárazföldi eredetűnek gondolható, vagyis arra mutat, hogy ezen a területen egy nagy szárazulat elsüllyedt, ugyanis a Csendes- és az Indiai-óceánban a tengeri eredetű üledékes rétegek vastagsága sehol sem haladja meg az 500—600 métert. Néhány ezer méter vastag üledék lerakódásához, ha csak tengeri eredetű üledékekre gondolunk, olyan óriási idő szükséges, amely már a Földnek mint égitestnek korával hasonlítható össze. Hol volt Atlantisz? Alfred Wegener, híres német meteorológus és geofizikus évszázadunk elején dolgozta ki azt az elméletet, amely szerint a ma különálló világrészek valamikor egyetlen egységes tömböt alkottak és szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Az elmélet számos bizonyítéka közül különösen figyelemre méltó az, hogy Dél-Amerika keleti része pontosan beilleszthető Afrika nyugati oldalához. Épp így kimutatható a kapcsolat Nyugat-Európa és Észak- Amerika között is. A jelenlegi Karibi-tenger földrajzi szélességében azonban a négy kontinens (Észak- és Dél-Amerika, valamint Afrika és Európa) között egy »hézag« található. A Wegener-féle elmélet helyességét ma már annyi megfigyelési tény igazolja, hogy abban kételkedni nem lehet, így jogosan feltételezhetjük, hogy az említett »hézagot« valamikor egy nagyobb óceáni sziget, vagy kisebb kontinensnek tekinthető szárazulat töltötte ki, ami valamilyen ok következtében az óceán fenekére süllyedt. Valószínű, hogy az Atlanti-óceán kisebb Szigetei is ehhez az elsüllyedt szárazulathoz kapcsolódtak. Erre utal egyebek között vulkanikus kőzetekből álló alapzatuk hasonlósága. Miért ért véget a jégkorszak? A geológusok megállapításai szerint a legutolsó jégkorszak, amely Észak-Amerika és Európa északi részére terjedt ki, mintegy 12—14 ezer évvel ezelőtt érhetett véget. A hatalmas súlyú belföldi jég megterhelő hatása fokozatosan csökkent és a földkéreg alatti izzón folyó állapotban levő magmába besüllyedt kéregrészek lassan emelkedni kezdtek. Skandinávia emelkedése még ma is folyamatban van, és 1—2 centimétert tesz ki évente. Jermalajev szovjet hidrogeológus a közelmúltban lefolytatott vizsgálatai arra mutatnak, hogy a jelenleg Észak-Amerika és Európa között cirkáló meleg Golf-áramlat mintegy 12—14 ezer évvel ezelőtt jutott először északra az Atlanti-óceán középső és déli részéről. Ez a megállapítás, valamint az időadat bámulatosan jó egyezése a jégkorszak végére vonatkozó adattal arra a gondolatra indította Hagemeister észt származású kutatót, hogy a két jelenség között kapcsolat lehetséges. Szerinte könnyen elképzelhető, hogya délről északra kerülő meleg víztömegek hatásáraindult meg az Észak-Európát és Amerikát részben elborító jégkorszaki jégtömegek olvadása. Tudjuk, hogy a Golf-áramlat — melynek 400—500 méter mélységben haladó ellenáramlatát a geofizikai évben fedezték fel, — hőhatása révén jelentős mértékben befolyásolja Európa nyugati részének éghajlatát. Miért nem korábban? Hagemeister felveti azt a kérdést: miért nem tört északra már korábban is a Golfáramlat? Ennek okát abban látja, hogy valamilyen nagyobb szárazulat útját állta. Ez a szárazulat — helyileg — megfelel Atlantisznak. Atlantisz elsüllyedésekor azonban megszűnt az akadály és a víztömegek észak felé szabad utat nyertek. Érdekes bizonyítéka ennek az elméletnek, hogy a különböző, fennmaradt leírások szerint Atlantisz valóban 12— 14 ezer évvel ezelőtt pusztult el. Az Atlantisz elsüllyedését előidéző okra vonatkozóan ma még csak fekvésekkel élhetünk. Valószínű, hogy óriási földrengések és vulkánkitörések is közrejátszhattak. Vetcskin szovjet tudós azonban elsődleges okként azt feltételezi, hogy a Földdel óriás-meteor vagy kisbolygó ütközött össze. Ez az elgondolás igen figyelemre méltó, bár van némi valószínűtlensége is. A további kutatások feladata lesz ennek a kérdésnek végleges tisztázása. Valószínű, hogy a geofizikai évben folytatott vizsgálatok további hasznosítható adatokat nyújtanak majd. ZALAI HÍRLAP Ne rágcsáljunk fűszálat ! A nyugatnémet Westfalen- Lippe-i mezőgazdasági kamara a napokban nyilatkozatot adott ki, amely szerint az az elterjedt szokás, hogy az emberek a szabadban gyakran egy fűszálat rágcsálnak, igen nagy veszélyekkel járhat. A szalma-, avagy fűszálon gyakran szabad szemmel nem látható sugárgomba helyezkedik el, amely embernél és állatnál egyaránt veszedelmes betegséget okozhat. Ez az élősdi behatol a foghúsba, majd azállkapocs-csontokba, ahol gennyes sebeket és tályogot okozhat. A tüdő és vakbél is kárt szenvedhet ettől a sugárgombától. Rádióadó a pingvintojásban A pingvinek a déli-sarkvidéki tél kellős közepén, 60 fokos fagyban keltik ki fiókáikat. A zoológusokat állandóan foglalkoztatja a kérdés, milyen hőmennyiséget kell fejlesztenie a pingvinszülőnek ahhoz, hogy a puszta jégre rakott tojásból kikeltse fiókáit. Charles Eclund doktor, az amerikai dél-sarki expedíció tagjaegy pingvintojást hossztengelye mentén óvatosan kettévágott. Tartalmát kiöntötte, s helyébe apró rádióadót helyezett. Ezután a tojáshéjat összeragasztotta. Egy különleges műszer 15 percenként rögzítette a rádió által közölt adatokat a tojás belső hőmérmérsékletéről. Az érdekes kísérlet során sikerült megállapítani, hogy a pingvin testének átlagos hőmérséklete 39,5 Celsius fok. Emellett a madárhő »hatásfoka« igen magas, annak ellenére, hogy a szülők a fagyban váltják egymást a tojáson, a tojás hőmérséklete sohasem süllyed 28,8 Celsius fok hőmérséklet alá. knők augusztus . Nukleáris műszertechnikai tanfolyam Első ízben rendeztek a Műszaki Egyetem Atomfizikai Tanszékén nukleáris műszertechnikai tanfolyamot. A tanfolyam célja, hogy azokat a főiskolai képzettséggel rendelkező szakembereket, akiknek nincs még megfelelő műszaki ismeretük, gyakorlati kiképzésben részesítsék a nukleáris műszerek működési elveiről és használatáról. A kéthetes tanfolyam, amelyet az Országos Atomenergiai Bizottság Oktatási Szakbizottsága rendezett, 33 fő vett részt, közöttük orvosok, biológusok, vegyészek, gyógyszerészek, fizikusok, mineralógusok, mezőgazdasági mérnökök, kohó- és elektromérnökök. Képünkön Mihály Katalin tanársegéd csoportvezető (középen) dr. Micsányi Attila orvos fiziológusnak és Molnár Ferenc vegyészmérnöknek a sugárzás szintjelző készülék működését magyarázza. Citromsav az aureomicin kezelés zavaró tüneteinek ellensúlyozására Az aureomicin, ez a legtöbb fertőző betegségnél nagyszerűen bevált antibiotikum, az emberi szervezetben egyes esetekben komoly emészzési zavarokat okoz. A zavarok oka eddig ismeretlen volt, és éppen ezért a lelkiismeretes orvos csak végső esetben alkalmazza az aureomicint. , A Csehszlovák Tudományos Aadémia prágai biológiai intézetében végzett kutatások eredményeként a jövőben minden veszély nélkül alkalmazható az aureomicin fertőző betegségeknél. Az enzimek és az aureomicin A csehszlovák tudósok az antibiotikumoknak bizonyos enzimekre (erjedést előidéző szerves vegyületekre, más néven : termentumokra) gyakorolt hatását tanulmányozták. Az ilyen — keményítőt és zsiradékot hasító — enzimek szinte minden eleven sejtben jelen vannak; nagy szerepük van az emésztésnél és az emberi szervezetben a hasnyálmirigy termeli ki őket. A kísérleteknél kitűnik, hogy az aureomicin magában véve nem befolyásolja ezeknek az enzimeknek a működését; de ha ezek az antibiotikum jelenlétében akárcsak a legkisebb kalciummal kerülnek érintkezésbe, nyomban nagy gátlásokat szenved az enzimek működése. Ilyenkor az aureomicin ugyanoly komoly enzimméreg, mint például az arzén, csupán 50 milligramm antibiotikum egyliteres oldata teljesen leköti az emésztési enzimek működését. Viszont a kalcium nem csak jelen van rendszerint az emésztési folyamatnál, hanem az aureomicin készítmények nagy része kalciumot is tartalmaz. A csehszlovák tudósoknak ez a megállapítása fényt vet azokra a zavarokra, amelyek az aureomicinkezelésnél hányás, hasmenés és általános rosszullét formájában lépnek fel. Megállapítást nyert az is, hogy az aureomicint a vér csupán igen kis mértékben szívja fel. A citromsav hatása Kutatásaik során a Csehszlovák tudósok arra az eredményre jutottak, hogy ha a betegnek az aureomicinnel egyidejűleg citromsavat adnak be, az teljes mértékben leöti a kalciumot. Ezen az alapon kísérleteket végeztek állatokon, a kísérletek igazolták a kutatások laboratóriumi eredményeit. Kitűnt, hogy a citromsav nemcsak meggátolja az aureomicin enzimellenes működését, hanem az antibiotikum gyorsabb felszívódását is elősegíti. Mindezeket a megállapításokat a klinikai kísérletek is igazolták. Csehszlovákiai klinikákon folytatják az eredmények további gyakorlati kipróbálását és azt remélik, hogy ezzel utat nyitottak az aureomicinnek — ennek a nagyszerű antibiotikumnak — azeddiginél is szélesebb körű eredményes alkalmazása felé. Hét hónapja kering A NAP ELSŐ MESTERSÉGES BOLYGÓJA AZ ELSŐ ŰRRAKÉTÁT, amelynek sikerült elhaladni a Hold mellett, a Szovjetunióban lőtték fel 1959 január 2-án. A valószínűleg négyfokozatú rakéta az utolsó fokozatot 1500km magasságban gyorsította fel 10 200 m/mp-es sebességre, ami földközelben több mint 11,2 km/mp-es értéknek felel meg. A szovjet űrrakétagyorsan távolodott a Földtől. Hét órával a kilövés után már 110 ezerkm távolságba jutott el, de a rakéta még nem hagyta el a Föld vonzóerejét. A fentebb említett távolságban a rakétának már kb. 3,2 km/mp- es sebessége volt. A rakéta a Föld—Hold távolságot 34 óra , alatt tette meg. A legnagyobb mértékű megközelítés pillanatában a rakéta és a Hold közötti távolságkb. 6000 km volt. A Földtől távolodó rakéta egyre lassabban mozgott pályáján és mintegy 2 km/mp-es határértéket ért el. A Földtől 1 millió ikm-re és ennél jóval nagyobb távolságban a Föld vonzóereje annyira legyengül, hogy a rakéta mozgását most már csupán a Nap vonzóereje határozza meg. A szovjet űrrakéta kb. 1959 január 8-án tért át a Nap körüli önálló pályájára és ezzel a Nap első mesterséges bolygója lett. A rakéta sebessége január 8-án kb. ugyanolyan irányú volt, mint a Föld sebessége a Nap körüli keringésekor. TUDJUK AZT, hogy a Föld a Nap körül 30 fcm/mp-es sebességgel kering, a rakéta a Földhöz képest 2 km/mp, ezért a rakéta — mint bolygó — Nap körüli sebessége 32 km/mp. A Földtől nagyobb távolságokból szerzett pontos adatok lehetővé teszik azt, hogy az égi mechanika törvényei szerint kiszámítsuk a rakéta pályáját. Kiszámítható a hajlásszöge a Föld pályasíkjálhoz, melynek értéke 1 fok. Ez meglehetősen kicsiny. Pályájának excentricitása 0,148; ez sokkal nagyobb, mint a földpálya excentricitása (0,017). A Naptól való távolsága 146 millió km, vagyis alig kevesebb, mint a Föld és a Nap távolsága (a Föld közepes távolsága 149,5 millió km). A szovjet mesterséges bolygó legnagyobb távolsága a Naptól 197 millió km, vagyis többb mint 47 millió km-rel távolabb halad, mint a Föld, keringési ideje 450 nap,azaz kb. 15 hónap. Érdemes megemlíteni, hogy a mesterséges bolygó pályája kb. 15 millió km-re közelíti meg a Mars pályáját. A mesterséges bolygó és a Föld közötti távolság mozgásuk során változni fog, a hol növekszik, hol pedig csökkenni fog. A két égitest legnagyobb távolsága elérheti a 300 —350 millió kilométert. Amikor legközelebb kerülnek egymáshoz, távolságuk 1 millió kilométer nagyságrendű lesz. A mesterséges bolygó műszerezéséről szólva meg kell említeni, hogy többféle rádióadó segítségével igen értékes mérési eredményeket továbbított el a vevőkészülékekig. A mesterséges bolygó műszerfelszereléséhez tartozott még a Nap korpuszkuláris sugárzásának mérésére szolgáló műszer, valamint olyan mérőműszer is helyet kapott arakétában, amely a Föld mágneses terének mérésére, valmint a Hold mágneses terének felderítésére is alkalmas volt. EZEKKEL A MŰSZEREKKEL nyert mérési eredmények nagyban hozzájárulnak annak a nagyszabású programnak kiviteléhez, amely magában foglalja azt, hogy az ember eljusson más égitestekre. Szántó András A Leningrádi Fémművek energetikai berendezéseket gyárt erőművek számára Több mint száz évvel ezelőtt építették fel a Néva partján ennek a gyárnak az első kisüzemegységeit. Mindenféle fémszerkezeteket és gőzkazánokat készítettek bennük. Itt született meg később az orosz turbinagyártás. A gyár első törpe turbináit targoncával szállították el. Ma itt készülnek a turbinaóriások. A Volgára épült kujbisevi vízerőmű agregátja például felér egy tízemeletes ház magasságával, a futókerék súlya pedig egymaga 500 tonna. A gyárban a gépszerkesztők százai dolgoznak és több laboratórium van, ahol kutatómunka folyik. Az itt készülő turbinák igen jó hatásfokúak és megbízhatóak. A szovjetország valamennyi nagy erőművében a fémművek agregátjai dolgoznak. A gyár a szovjet turbinagyártásban szerzett érdemeiért kétszer is megkapta a Lenin-rendet. Az ilső. évi brüsszeli világkiállításon vízturbináival nagydíjat nyert. A gyár hétéves terve a víz- turbinák gyártásának másfélszeres, a gőzturbinákénak pedig három és félszeres növekedését írja e. Az épülő sztálingrádi vízierőmű egyik turbina-futókerekének agya. Már 12 ilyen turbinát gyártottak az erőmű számára, összesen 22 turbinát állítanak be. Egy-egy turbina teljesítménye 126 ezer kilowatt. De még ez sem a maximum! Az Angarán épülő bratszki vízierőmű számára 200 ezer kilowattos turbinák készülnek majd a Leningrádi Fémművekben. Alkupunkcióval kezelik a magzat helytelen fekvését Kínában Három kantoni kórházban sikeres kísérletek folytak a születés előtt megállapíthatóan helytelen fekvésű magzat akupunkciós eljárással való kezelésére. Az akupunkció ősi kínai orvosi eljárás, amelyet különleges tűkkel hajtanak végre. A múlt hónapban megkezdett kísérletek során 27 olyan esetben gyakorolták, amikor a terhesség már hét hónapos, vagy még annál is előrehaladottabb volt. összesen csak öt esetben nem tudták azonnal megfelelő helyzetbe hozni a magzatot, ezeknél egyéb rendellenességek is mutatkoztak a terhességben. A sikeresen kezelt 22 esetben a magzat helytelen fekvése által okozott hasi fájdalmak megszűntek