Zalai Hírlap, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-15 / 138. szám
Földkörüli pályán a Vosztok-5 Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI «fill .....„ AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 138. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. június 15., szombat A legújabb szovjet űrhajó utasa Bikovszkij alezredes A Vosztok-5 88,4 perc alatt kerüli meg a Földet Moszkva (TASZSZ). 1963. június 14-én, pénteken, moszkvai idő szerint 15:00 órakor a Szovjetunióból földkörüli pályályára juttatták a Vosztok—5 jelzésű űrhajót, fedélzetén Valerij Fjodorovics Bikovszkij űrhajós alezredes, szovjet állampolgárral. Az újabb űrrepülés célja: Azoknak a tényezőknek további tanulmányozása, amelyeket az űrrepülés különböző tényezői gyakorolnak az emberi szervezetre. Széleskörű egészségügyi-biológiai kutatás, huzamosabb ideig tartó repülés körülményei között. Az irányítható űrhajó berendezéseinek további kidolgozása és tökéletesítése. A Vosztok—5 kis eltéréssel kijutott a számításoknak megfelelő pályára. Előzetes adatok szerint az űrhajó földkörüli keringési sebessége 88,4 perc, a Föld felületétől való minimális eltávolodása 181 kilométer, maximális eltávolodása 235 kilométer. Pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge körülbelül 65 fok. A Vosztok—5 fedélzetével állandó a kétoldalú rádióösszeköttetés. Bikovszkij elvtárs űrrepülő közlése és a telemetrikus és televízió-rendszerek adatai szerint az űrrepülő kielégítően viselte el az űrhajó pályájára juttatásának időszakát és a súlytalanság állapotába való átmenetet. Bikovszkij elvtárs közérzete jó. V. Bikovszkij űrrepülő a 20,006 és a 143,625 megahertz frekvencián közli majd adásait. Az űrhajón felszereltek egy „szignál” adót is, amely a 19,948 megahertz frekvencián működik. Az űrhajó minden fedélzeti berendezése normálisan működik. Az űrrepülés menetéről a Szovjetunió valamennyi rádióadója közli majd a jelentéseket. (MTI). Bikovszkij nyilatkozata Moszkva. (TASZSZ) Bikovszkij űrhajós, mielőtt útnak indult a világűrbe, kijelentette: — Kedves elvtársaim, barátaim! A világűrnek a szovjet emberek által megkezdett sikeres meghódítása hős népünk alkotó merészségének és a kommunista párt történelmi jelentőségű programja megvalósításának eredménye. Alig egy év telt el azóta, hogy űrhajós testvéreim, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics, követték Jurij Gagarint és German Tyitovot, s páros űrrepülést hajtottak végre. Ma nekem jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy folytassam azt az ügyet, amelyet szovjet hazánk kezdett. Biztosítom az SZKP lenini Központi Bizottságát, szeretett szovjet kormányunkat, Nyikita Szergejevics Hruscsovot és kedves honfitársaimat, hogy minden erőmmel, tudásommal én tehetségemmel azon leszek, hogy becsülettel teljesítsem a felelősségteljes és megtisztelő feladatot. A mielőbbi viszontlátásra a hazai földön! Tiltakozó röpgyűnések a Franco-terror ellen a zalaegerszegi üzemekben A Szakszervezeti Világszövetség felhívására világszerte széles tömegekre kiterjedő akciókat indítanak ezekben a napokban a szervezett dolgozók a demokráciáért, a gazdasági és társadalmi haladásért küzdő spanyol nép támogatására. Ezek az akciók hazánkban, megyénkben is megkezdődtek. Tegnap este Zalaegerszegen a 16. számú AKÖV dolgozói, a Vasgyár, valamint a Gép- és Vegyesipari Vállalat munkáskollektívája tiltakozott izzó hangulatú röpgyűléseken a spanyol népet béklyóba verő Franco-terror ellen. Az AKÖV-nél éppen ezen a napon adták át 17 dolgozónak a szocialista brigád-tag jelvényt. A kitüntetettek tiltakozó táviratot szövegeztek, amit az üzemréncenkénti röpgyűléseken továbbításra a Külügyminisztériumnak címeztek. Franco-ellenes tiltakozó távirat indult útjára a Vasgyárból is, ahol 190 dolgozó tiltakozott aláírásával a spanyol nép hóhérának kegyetlenkedései ellen. Munkálkodjanak sikerrel a fegyver nélküli világ megteremtéséért Ünnepélyesen búcsúztatták a békekongresszus zalai küldötteit Pénteken délelőtt 11 órakor Zalaegerszegen, a Szakszervezetek Művelődési Háza előtti téren búcsúztatták el a VI. magyar békekongresszus zalai küldötteit. Tizenegy órakor érkezett a térre az úttörők és a kiszisták béke-stafétája. A szalagokkal gazdagon díszített stafétabotokat Sipos Ferenc, a KISZ zalaegerszegi járási bizottságának titkára adta át a küldötteknek azzal a kéréssel, tolmácsolják a kongresszusnak a zalai ifjú kommunisták és úttörők üdvözletét, békeakaratát. A küldöttektől Baranyai János, a megyei párt vb tagja búcsúzott-ta Baranyai elvtárs —, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága nevében azt kívánjam: küldetésük járjon sikerrel, munkájuk hozzon minél nagyobb eredményt az emberiség nagy vágya, a fegyvernélküli világ megteremtése érdekében. S amikor munkájukhoz, küldetésükhöz sok sikert kívánunk, egyben arra is kérjük önöket, vigyék el és tolmácsolják Zala megye békét akaró és azért tettekkel is tevékenykedő dolgozóinak kívánságát. Mondják el, hogy Zala megyében a kommunisták és pártonkívüliek azért dolgoznak, hogy örök béke legyen a földön. Mondják el, hogy Zala megye dolgozói, munkások, termelőszövetkezeti parasztok, orvosok és pedagógusok szeretik a mi szép életünket, és minden erejükkel a derűs holnapért, a békéért dolgoznak. Mi azt akarjuk teremtő, alkotó munkával elérni, hogy megértés, öröm, boldogság uralkodjon a földön, kongresszusra utazó küldötteinket, hirdessék ott azt a követelésünket, hogy teljesítsék az emberiség akaratát: legyen béke a földön. Legyen egyenlő joguk a feketéknek a fehérekkel, szüntessék meg a gyarmati kizsákmányolást, számolják fel a katonai támaszpontokat, ... kovácsoljanak a fegyverekből fekét és traktorokat. Követeljük, hogy a nagyhatalmak békés tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket, vegyék figyelembe az emberiség óhaját, akaratát. Végezetül eredményes munkát kívánt a küldötteknek Baranyai elvtárs, á. Dr. Tóth László főorvos, a zalaegerszegi városi tanács vb. társadalmi elnökhelyettese arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a történelemben sok helyről és sokszor küldtek már csapatokat, amelyeknek tagjai halált, pusztulást osztogattak, amerre útjuk vitt. — Mi is egy csapatot indítunk most útjára — mondotta —, de a mi csapatunk kezében a békegalamb a jelkép, tagjai szellemi csatát vívnak a világ békéjéért. A béke eszméje vezérli a mi kis csapatunk munkáját. Azt kérjük, nyilvánítsák ki a zalai hátország egybehangzó kívánságát: legyen béke a földön. Befejezésül a megye lakói és a megyeszékhely tanácsa nevében kívánt a küldöttek munkájához sok sikert. Az üdvözlő szavakra Pohánka József elvtárs válaszolt. — Azokon a békegyűléseken, ahol minket küldöttnek megválasztottak, azt a megbízatást kaptuk, hogy tolmácsoljuk a kongresszusnak a zalaiak békeakaratát. Azt a feladatot kaptuk, hogy mi a kongresszuson segítsük azt a hatalmas munkát, amely a tartós béke megteremtéséért folyik. Mi teljesítjük a megbízatást. Kifejezésre juttatjuk a zalaiak békét követelő kívánságát. Cserében azt kérjük, amíg tart a kongresszus, s utána is dolgozzanak valamennyien tehetségükhöz mérten, a béke érdekében. — Mindannyiunk nevében köszönöm a szívélyes búcsúztatást, minden jót kívánunk a béke védelme érdekében itthon dolgozóknak. Néhány percen belül kiürült a tér, a zalai küldöttek elindultak a fővárosba, hogy teljesítsék nemes küldetésüket. Teljesíteni a vállalásokat Amikor az idei munkaversenyvállalások születtek, a rendkívüli tél előre vetette a tervlemaradás árnyékát, a vállalások többségén mégsem érződött óvatosság. Ötvennégy millió forint értékű munkaversenyvállalást tettek megyénk ipari üzemeinek, kereskedelmi, közlekedési vállalatainak dolgozói, valamint a mezőgazdasági munkások, összesen 36 millióval többet, mint az elmúlt évben. Ez a szám magában is sokat mondó, de a mennyiségi termelésen kívül több minőségi vállalás, takarékossági és önköltség csökkentési felajánlás is szerepel a vállalatok munkaverseny vállalásai között , ami tovább növeli azok értékét. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár dolgozói vállalták, hogy az év folyamán készülő gyártmányok, javítások I. osztályú minőségben kerülnek ki a vállalattól. A Zala megyei Tejipari Vállalat dolgozói az ementáli sajt és a vaj, a Nagykanizsai Üveggyár dolgozói pedig a televízió képcső ballon minőségét szándékoznak megjavítani. Mindez azt bizonyítja, hogy a versenyszervezéssel nem volt hiba, a vállalástételek helyes irányzatot követtek. De mi lesz a teljesítéssel? A vállalásokat a tél okozta lemaradások törlesztésével együtt kell teljesíteni, s ez nem kis feladat. Az első negyedévi összesített termelési eredmény 4,8 százalékkal jobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a tervezett szintet azonban nem éri el. Ez arra mutat, hogy fokozni kell a versenylendületet, a tervek, vállalások teljesítéséért folyó munkát. Arra van szükség, hogy a vállalást tevő dolgozók mindegyike személyi feladatának tekintse a vállalás teljesítését, s többet, jobbat nyújtson a munkában. Nagy feladat hárul a pártos szakszervezetekre, a műszaki vezetőkre. Ha valamikor igen, most nagy szükség van a jobb szervezésre, irányításra, a fokozott versenylendületre. Az igyekezet nem lesz eredménytelen. A rendkívüli tél okozta kiesések ellenére a tervek — s a vállalások is — teljesíthetők. Ahol nem sajnálták az energiát a verseny tüzének szítására, szép eredmények születtek. Ezt bizonyítja néhány kiváló üzemi eredmény. A Déldunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kerettyei gazolintelepe lemaradásának 80 százalékát törlesztette eddig, s az év végére vállalásukat is teljesítik a dolgozók. A Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat dolgozói teljes egészében törlesztették adósságukat, sőt 26 ezer tonnás kőolajtöbbtermelési vállalásuk felét is teljesítették már. Ha a megye minden ipari, mezőgazdasági üzemében eleget tesznek adott szavuknak a dolgozók, egy új kórház, egy, a zalaegerszeginél nagyobb sajtgyár, vagy éppen közel félezer családi ház megépítésére elegendő pénzt teremtenek elő a terven felül. K. L. • IX\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'' ll Ta már Budapesten, a békekongreszszuson van, ahova otthonában jártunkkor még csak készült Polgár Györgyné. Néhány perccel ezelőtt szállt le a kerítés mellett támaszkodó kerékpárról, amivel Nagykanizsán, a járási népfront bizottságon járt. Az időszerű munkák, elsősorban a fűkaszálás meggyorsításáról beszéltek ott, s az ilyen beszélgetéseken való részvételre a bajcsai fiatalaszonynál férfiak között is nehéz volna illetékesebbet találni. Még felsorolásnak is sok a funkciója, hát még mindnek megfelelni! Polgárné községi tanácstag, a szövetkezetben vezetőségi tag, tagja a községi népfront bizottságnak, a nőtanácsnak, s ami „eredeti” elfoglaltságát illeti, háziasszony, három gyermek édesanyja, a községi napközi otthon szakácsnője, a termelőszövetkezet pénztárosa, s egyúttal állatgondozója. Ennyi feladatot jól ellátni szinte lehetetlennek tűnik és sok embernél a felét is elfogadnánk a végzetlen munka indokául. Polgár Györgyné esetében azonban nem kell elnézőnek lenni. Lehet, hogy ő az a kivétel, aki erősíti a szabályt, de eddig egyetlen megbízatásából, kötelességéből sem mulasztott. —• Sokszor mondják, legtöbbször a férjem, hogy egyáltalán hogyan bírom mindezt — említi —. Én azonban nem tartom olyan túl sokra, amit csinálok. Jól össze tudom kapcsolni egyik munkát a másikkal, s így az egyszerűsödik. Vezetőségi tagnak például nemcsak a vezetőségi ülésen kell lenni, hanem — talán még jobban — munka közben. S ugyanott csaknem mindenkivel lehet tag A bajcsai küldött lálkozni, akivel a különböző funkciókban beszélni kell. A bajcsai szövetkezet 126 tagja közül mindössze 32 a férfi, a többi nő. A vezetőségben azonban hosszú ideig mindössze egy személy, Polgár Györgyné képviselte az asszonyokat. — Az volt a legnehezebb időszak — mondja —. Bizony, jónéhányszor ki kellett nyitanom azt a piciny számot — nevet a 36 éves, egészségtől csaknem kicsattanó fiatalaszony —. Sok konok férfiembert kellett meggyőzni az asszonyok igazáról. Mert sokszor ők mondták ám az okosabbat! Később úgy taktikáztam, hogy egyelőre több asszony beválasztásáért hangoskodtam, s mikor már négyen lettünk, együtt mondtuk a magunkét a szövetkezet dolgában. Most már nincs férfi Bajcsán, aki el nem ismerné, hogy az asszonyok „jól mondták a magukét”. A szövetkezet jó irányban halad, évről évre erősödik. — Először persze az asszonyok sem jeleskedtek a munkában — emlékezik Polgárné —. Az első évben mindössze nyolcan teljesítettünk 100-on felül munkaegységet, pedig nálunk különösen nagy szükség van az aszonymunkára, hiszen embereink többnyire az iparban dolgoznak. Sok háznál jártunk egynéhányan abban az időben, de nem eredménytelenül. A második évben már 240-en lépték túl a százat, tavaly pedig az asszonyoknak több mint fele teljesített százon felül munkaegységet. Az agitációban Polgárné és társai kétféle módszerrel dolgoztak: szóval, és példamutatással. Az elmúlt nyáron volt olyan nap, hogy Polgárné 3,8 munkaegységet teljesített! Első hallásra ez is kivitelezhetetlennek tűnik, de mégis így volt Hajnalban, gondozók híján — mivel ők akkor kaszáltak — a szarvasmarhákat látta el, utána pedig késő estig a cséplőgép mellett dolgozott a közösben. Az egyik májusi estén Bajcsán békegyűlést hirdettek. Természetesen Polgárné is elment oda. — Beszélni is, hallani is szeretek a békéről — mondja —. Ha dolgozunk is, a munka mellett igen sokszor esik szó nálunk a békéről. Nagyon sokan vannak asszonyok a mi szövetkezetünkben, akiknek férje, vagy családja maradt ott a háborúban, ők érzik, mi pedig látjuk veszteségüket, s ki ne hadakozna azért, hogy ne használják többet a fegyvereket? A békegyűlésen Polgár Györgyné ** mellére aranykoszorús békejelvényt tűztek, és egyhangúlag a békekongresszus küldöttének jelölték. — Sokan gratuláltak, együtt örültek velem — mondja Polgárné —. A kisfiam, mint felszabadult ipari tanuló, az első fizetésként kapott száz forintját is rögtön felajánlotta a pesti útra. — Még sosem jártam a fővárosban, azért is nagy élmény lesz a küldetés, a a kongresszuson való részvételnél persze sokkal kisebb. Biztosan sok olyan dolgot hallok majd a békéről, amit örömmel adhatok itthon tovább. Tudjuk, nem csalódik ... K. F. Bikovszkij életrajza Moszkva. (TASZSZ) Valerij Bikovszkij alezredes, az ötödik szovjet űrhajós, majdnem egyidős Jurij Gagarinnal, az első szovjet űrhajóssal Gagarin az idén március 9-én volt 29 éves, Bikovszkij pedig augusztus 2- án tölti be 29. évét. A katonai pilótaiskolát Bikovszkij 1955-ben végezte el és valamivel több, mint négy év múlva légelhárító vadász-főpilóta lett. A parancsnokság tanúsítványa szerint Bikovszkij bátran, nyugodtan repül, jól érti mesterségét, bonyolult helyzetben gyorsan határoz. E minősítés alapján megkapta a ,,feddhetetlen szolgálatért” érdemérmet. Bikovszkij a „Vörös Csillag” érdemérem tulajdonosa. Ezt a katonai kitüntetést békeidőben csak kevesen kapják meg. Jelenleg a Zsukovszkijról elnevezett katonai repülőmérnöki akadémia hallgatója, űrtestvéreivel, Gagarinnal, Tyitoval, Nyikolajevel és Popoviccsal együtt. Bikovszkij nős. Felesége Valentyina, moszkvai, 25 éves. Valamivel több, mint három hónappal ezelőtt fiuk született, akit szintén Valerijnak neveztek el. Az űrhajós apja, Fjodor Bikovszkij, nyugdíjas. Anyja Klavgyija Bikovszkaja, a háztartást vezeti. Az űrhajós nővére, Margarita, közgazdász. Férjével, Jurij Mihejev hajóépítő mérnökkel a litvániai Klajpeda városában él. (MTI)