Zalai Hírlap, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július . Nagyobb figyelmet a pártcsoportokra M­egyénk pártszervezetei­ben több száz pártcso­port működik. A pártcsopor­tok többsége a termelést se­gítő mozgalmakban, a párt­­szervezetek számszerű, politi­kai és eszmei erősítésében eredményes munkát végzett és végez. Ott voltak például a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyárban, a ruhagyárban és még számos helyen a szocia­lista brigádmozgalom kibonta­kozásánál, a helyes célkitűzé­sek kiválasztásánál, s a válla­lások teljesítésénél egyaránt. Munkájuk benne rejlik a fel­­szabadulási verseny eredmé­nyeiben. A pártoktatás megszervezé­se szintén elválaszthatatlan a pártcsoportok szerepétől, s nem egy helyen az ő munká­juk gyümölcseként erősödik, gyarapszik a taglétszám. En­nek jó példáját nyújtotta a za­laegerszegi általános iskolák pártszervezete, illetve párt­csoportjai, amelyek pártépítő munkája nyomán a közelmúlt­ban valamennyi általános is­kolában a korábbi pártcso­portok pártalapszervezetekké alakulhattak át Hasonló je­lenséggel találkoztunk a Za­lai Kőolajipari Vállalatnál is, ahol ugyancsak rendszeresen ajánlottak felvételre tagjelöl­teket. Ennek nyomán a koráb­bi egy helyett jelenleg négy alapszervezet van az üzemben mintegy 130 taggal. Ez a néhány példa is szem­léltetően bizonyítja, hogy ott, ahol törődik a pártvezetőség a pártcsoportokkal, ahol meg­felelő pártcsoportvezetőket vá­lasztanak, a pártmunka haté­konysága jóval magasabb, mint ahol nem élnek e lehe­tőségekkel. A pártcsoportok tevékeny­sége természetszerűleg függ­vénye az alapszervezet s azon belül is a pártvezetőség mun­kájának. A pártszervezetek vezetőségétől függ nagymér­tékben, hogy a pártcsoportok milyen módszerrel dolgoznak, mennyire segítik a gazdasági, politikai munkát, hogyan jut­tatják érvényre munkahelyü­kön a párt politikáját Nem véletlen, hogy például a Zala­egerszegi Ruhagyárban, vagy a Zalaegerszegi Bútoripari Vállalatnál eredményes a pártcsoportok munkája. A ru­hagyárban például a pártcso­­portok szervezete behálózza az egész üzemet. Itt nagy gon­dot fordítanak a csoportveze­tők tájékoztatására. Rendsze­rint pártvezetőségi ülésen készítik fel őket a feladatokra, de szükség esetén külön is összehívják őket, egy-egy ak­ció elindítására. A pártcso­portvezetőkkel általában a pártszervezet titkára, vagy a szervezőtitkár foglalkozik. De nem feledkeznek meg a be­számoltatásról sem, amelyre a taggyűlések előtt kerül sor. A csoportülésekre meghív­ják a tömegszervezetek meg­felelő színtű vezetőit, vala­mint a műszaki vezetőket is A vitákban rendszeresen fel­színre kerülnek az üzemrész tényleges gondjai, s a kiút ke­resésével hasznos segítséget kap a gazdasági vezetés is. H­asonló a helyzet a Bútor­ipari Vállalatnál, ahol öt pártcsoport tevékenykedik. Itt is rendszeresen tájékoz­tatják a pártcsoportvezetőket a bel- és külpolitikai helyzet­ről, valamint a gazdasági ten­nivalókról. A jó példák mellett azon­ban akad más tapasztalat is. Ez év januárjában például a zalaegerszegi MÁV forgalom alapszervezetében azzal a cél­lal szervezték újjá a pártcso­portokat, számszerint tizen­egyet —, hogy megjavítsák munkájukat Az újjászerve­zésen azonban nem jutottak túl, hisz azóta sem tartott a pártvezetőség egyetlen talál­kozót sem a pártcs­oportok ré­szére. S bár a pártcsoportokat — helyesen — az igényeknek és a munkahelyeknek megfe­lelően szervezték meg, a párt­munka színvonalát, — mert nem élnek az adott lehetősé­gekkel —, ebben a vonatko­zásban mégsem tudták javí­tani. Tekintettel arra, hogy itt a párttagságot a különböző időbeosztás miatt egyébként nehéz összefogni, a pártcso­portok tevékeny munkájára rendkívül nagy szükség lenne. Nem dicsekedhet a pártcso­portok munkájával a Zala me­gyei Építőipari Vállalat, s a Közúti Üzemi Vállalat párt­­szervezete sem. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a pártvezető- cégek nem mindenütt foglal­koznak megfelelően a párt­életnek ezzel a legkisebb egy­ségével, nem találták meg a pártcsoportok irányításának legjobb módszerét. Kevés az olyan kezdeményezés, hogy ta­pasztalatcserére hívják egybe a bizalmiakat, hogy a jól dol­gozó pártcsoportok munka­­módszerét szélesebb körben megismertessék. E fogyatékos­ság megszüntetését célozza például a zalaegerszegi városi párt végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésének egyik határo­zata, amely a pártcsoportve­zetőkkel való aktív foglalko­zást és ilyen tapasztalatcsere szervezését is célul tűzte. A szervezeti szabályzat a párttag kötelességévé teszi a pártmunka végzését. A párt­­csoportok gyakorlatában — pedig elsősorban ők ismerik az adott munkaterületet — mégis kevés az olyan jellegű megbízás, amely például a munkaszervezés javítását, a munkafegyelem megszilárdítá­sát, az új technológiai eljárá­sok népszerűsítését vagy a munkahely fiataljaival való foglalkozást tűzné ki felada­tul. A pártmunka, a párt­­megbízatás elosztása mindin­kább a pártcsoporton belül szükségszerű, hiszen a párt­­vezetőség, még ha két annyian lennének is, képtelen lenne valamennyi párttagnak meg­felelő feladatot adni. A műszaki vezetők és a pártcsoportok együttműködé­sét ugyancsak lehet és kell is javítani, mert ezt igényli a termelési feladatok jobb meg­valósítása. S ha ebben egyre szaporodnak is a biztató je­lek, még tapasztalható, hogy egyes gazdasági vezetők, mű­vezetők figyelmen kívül hagyják a területükön műkö­dő kommunista csoportokat. A pártmunka — s ezt ezer­nyi tapasztalat jelzi — napról napra bonyolultabbá válik• A sokrétűség, a felada­tok különbözősége pedig meg­követeli az azokra leginkább alkalmas párttagok kiválasz­tását Erre ma már egyre in­kább a pártcsoport lesz képes ugyanúgy, mint a munkahelyi problémák ismerete alapján a pártmunka módszereinek leg­megfelelőbb kiválasztására, s a gazdasági, politikai élet se­gítésére. Mindez pedig azt kö­veteli, hogy az eddiginél na­gyobb gondot és figyelmet fordítsanak pártszervezeteink a pártcsoportok tevékenysé­gére. 1. 1. ( m­i Az elmúlt he­tekben Nagy­kanizsa vala­mennyi üze­mében pártna­pokon, röpgyű­­léseken, a la­kóterületeken pedig kisgyű­­léseken vitat­ták meg a nemzetközi helyzetet, s til­takoztak­­ az Amerikai Egyesült Álla­mok vietnami háborúja ellen. A városban mintegy nyolc­van pártnap, s legalább ennyi kisgyűlés zajlott le több ezer ember részvételével. Egyes pártszervezetek a vá­ros párt, állami és tömegs­zer­vezeti vezetőit kérték fel párt­napi előadónak, s így nemcsak a nemzetközi helyzet legfon­tosabb problémáiról hallottak, hanem a város fejlődésével kapcsolatos kérdéseikre is vá­laszt kaphattak a hallgatók. Felvételünk a nagykanizsai I es téglagyárban szervezett pártnapon készült, ahol Ván­dor László elvtárs, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdések­ről­(Kiss Ferenc felvétele) ZALAI HÍRLAP Viasz, gyümölcsös az üzemi dolgozóknak Az üzemi dolgozók — külö­nösen azok, akik faluról kerül­tek városba — szívesen, s ál­talában hozzáértéssel kertész­kednek. Már eddig is sokan vásároltak, vagy béreltek ki­­sebb-nagyobb telkeket, s he­lyenként szövetkezeti alapon szervezték meg az egyes mun­kákat. A Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége sokoldalúan tá­mogatja e hazánkban újszerű szövetkezeti forma széleskörű elterjedését a városok és az ipartelepek környékén. Tíz megyében és a fővárosban megkezdődött az ilyen célra eladható, vagy hosszú időre — 20, 30, 50 évre — bérbe ad­ható parlag, illetve állami tar­talékterületek felmérése is. E munkát — a helyi tanácsok együttműködésével — a me­gyei földművesszövetkezeti központok végzik. A terv sze­rint a kertszövetkezet alapítá­sára alkalmas eladható, vagy hosszú időre bérbe adható te­rületeken 200—400 négyszög­­öles parcellákat alakítanak ki. Helyenként — ahol az adott­ságok ezt lehetővé teszik — ki­sebb — esetleg 50—100 négy­szögöles parcellák alakítására is sor kerülhet­ A szövetkezeti tagok bérlik, vagy megvásá­rolják a parcellákat. A helyi földművesszövetkezetek, a já­rási és megyei földművesszö­vetkezeti központok facseme­te, dugvány, szőlőoltvány, mű­trágya- és növényvédőezer be­szerzéssel, szaktanácsadással, s anyagilag — hitellel — se­gítik a megalakuló és a tag­ság által elfogadott alapszabá­lyoknak megfelelően működő kertszövetkezeteket. A kert­­szövetkezeti parcellák nem te­kinthetők házhelynek. Víkend­­ház-építésre azonban lehetőség lesz. Gyülevészen a széna betakarítása a fő te­vékenység. A szövetkezet 30 hold pillangóssal és 211 hold réttel rendelkezik. A pillan­gósokat még az elmúlt héten sikerült jó minőségben beta­­karítaniuk. Rétjeiknek eddig a felét vágták le, ebből mint­egy 40 százaléknyit már bog­­lyáztak is. A többi rétet fo­lyamatosan kaszálják a tsz­­tagok. Tegnap például a kora reggeli órákban negyvenen vágták a rendet. Utána nyom­ban a kapásokba mentek dol­gozni. A hét végére náluk is kasza alá érik egy 28 holdas őszi árpa­ tábla. Mivel nagyon megdőlt, kézi erővel kezdik a vágását. A vezetők minden erőt ide csoportosítanak, hogy egy - másfél nap alatt befe­jezzék a munkát. Utána ugyanis rögtön átcsoportosít­ják az erőket a réti széna teljes betakarítására. Néhány nap idő áll csak rendelkezés­ Szocialista üzemrész A MÁV Nagyksalyai Fűtőházának kocsijavító műhelye elnyerte a szo­cialista üzemrész címet. A MÁV nagykanizsai fűtő­házának fiataljai 1962 január 2-án alakították meg a József Attila ifjúságii brigádot. A fiatalok célul tűzték maguk elé, hogy elnyerik a szocia­lista brigád címet. Azóta min­den esztendőben méltónak bi­zonyultak rá. Sokáig lehetne sorolni a 22 év átlagkorú brigád munka­­sikereit. Ezt híven őrzi a pi­ros kötésű napló, amelyben pontosan följegyzik a brigád­dal kapcsolatos eseményeket. Lássunk belőle néhányat. Vállalásuknak egyik pontja volt, hogy általuk javított kocsit javítási hiba miatt nem hoznak vissza... Állták a sza­vukat, ígéretet tettek egymás segítésére is. Teljesítették. Apróság a vállalásból: „Ha felvettük József Attila nevét, illő, hogy a brigád minden­­ tagja megismerkedjen a nagy­­ proletárköltő életével, mun­kásságával...” A délután még franciakulcsot, kalapácsot ] markoló ujjak munka után­­ József Attila verseskötetét la­pozgatják. Leégett a fűtőház egyik dol­­­­gozójának a háza. Az ifjúsági , brigád tagjai az elsők között siettek a bajba jutott em­ber segítségére, és fáradságot­­ nem kímélve szorgoskodtak a­­ ház újjáépítésén. Ott voltak­­ az M­TE sportpálya építésé-­­ nél is: 1380 társadalmi mun­­­­kaórát dolgoztak. És ők, az ifjúsági brigád e tagjai voltak azok, akik kez-­­­deményezték a mozgalmat a­­ szocialista üzemrész cím el­nyeréséért. Vállalkozó szel­­l­­emű, a munkában mindig élenjáró fiatalokhoz méltóan. ★ Tófalvi István, a Lenin szo­cialista brigád patronálója mentegetőzik. — Ne haragudjanak, most nem érek rá. Nézzenek szét egy kicsit. Ha végzek a ko­csiknál, visszajövök. — S már indul is, maga mellett lógatva hosszú nyelű kalapácsát. Húsz perc múlva, dolga vé­geztével tér vissza, s csak ennyit mond magyarázatkép­pen: — A kocsiknak menni kell. Ez a pontosság, a munka fegyelmezettségét kifejező rö­vid mondat a brigád egész éle­tét, munkáját tükrözi. Aki ezt a fegyelmet megsérti, az ellen a brigád közösen lép fel. Se­gíti, ha szükséges, kényszeríti a hiba helyrehozására. K. I., a brigád egyik tagja (jó ideje már) egy alkalom­mal ittasan jelent meg mun­kahelyén. Először és utoljára fordult elő vele. A brigád­tagok ezt mondták neki: — Elvtárs! Szorgalmas, jó munkás vagy. Kár, hogy ezt tetted. Menj haza. Gondolkozz a dolgon. A brigád más tagjai, akik közelebb álltak hozzá: — Menj haza, pajtás. Így nem dolgozhatsz. Szegyeld magad! Mi is szégyenkezünk miattad. Még egyszer elő ne forduljon, mert baj lesz... ★ Naponta huszonöt, harminc, esetenkint negyven kocsit ja­vítanak ki. Általában annyit, amennyi javításra „beáll”. — Ma 36 kocsi van bent — mondja mérőszalagját csattog­tatva Csomós brigádvezető — s ez a harminchat ki is megy. Ha az egyik brigádra túl sok teher jut, segít a másik, s ez a brigádok közötti „kooperá­ció” már a szocialista üzem­rész jellemzője. Nemcsak az egyes brigádokon belül segí­tik egymás munkáját, hanem egyik brigád a másikét is. Az esztergakés hasítja a va­sat. Spirál alakra kunkorodva csavarodik alóla a vasforgács. Idős munkás hajol a kés fö­lé. Figyeli a vagonkerék for­gását, s a nyomot, amit az esztergakés hagy. Egy má­sodpercre leállítja a gépet, a kerék peremére mintát szorít, amely mutatja, mennyit kell még „levésnie”. Ágoston István két éve dol­gozik a Torma brigádban, s nem bánta meg, hogy ide ke­rült. Megtalálta a helyét az új munkatársak között, s neki is része van a szocialista üzemrész cím elnyerésében... Nyomkarimát esztergál a va­gonkerekekre. — Ma még csak a második­nál tartok — mondja. A munkaidő végét jelző csengő hangja elvegyül a sok­féle zajban. A dolgozók közül többen leteszik a szerszámot, elindulnak a mosdó felé. Ágoston István csak egy pil­lanatra emeli fel a fejét. A keze nem mozdul, hogy meg­állítsa a gépet. Ma nem tudja befejezni a munkát, de amit a néhány perces ráhúzással el­végez, annyival kevesebb ma­rad holnapra... ★ Három szocialista brigád dolgozik a fűtőház kocsijavító műhelyében. S a brigádok ok­levelei mellett ott lóg a falon valamennyiük legnagyobb büszkesége, a legújabb okle­vél: „Kocsijavító műhely szo­cialista üzemrész”. Buni Géza Vége a munkaidőnek. Ágoston István azonban még nem in­dul haza. Néhány milliméter lefaragásával hátra van, hogy a kívánt méretű legyen a vagonkerék nyomkarimája. ­ Teljes erővel végzik a növényápolást és a rézkaszálást Tótszentmártonban is megindultak a kombájnok A hetekig tartó kedvezőtlen időjárás alaposan késleltette a termelőszövetkezeteket az időszerű mezőgazdasági mun­kák végzésében. Ennek tulaj­donítható, hogy az utolsó két hétben összetorlódott minden: a növényápolás, a rézkaszálás, s újabban már az ablakon ko­pogtat az aratás is. A közös gazdaságok vezetői ezért meg­feszített erővel szervezik a munkát, hogy az aratás ide­jére többségében elvégezzék a növényápolást és betakarítsák a földekről a szénát, hogy így minden erőt a gabona vágásá­hoz irányíthassanak. De ehhez, mert utána a többi táblán is kezdeni kell az őszi árpa aratását. Lentiben a növényápolás és a szénabe­takarítás mellett a fő figyel­met az aratási előkészületekre irányították a termelőszövet­kezet vezetői, összesen 350 hold gabonát kell betakaríta­­niuk. Szerencsére nincs dőlt gabonájuk, így teljes egészé­ben kombájnnal végezhetik a munkát. A közös gazdaságban ele­gendő tárolóhellyel rendel­keznek, összesen 67 vagon sze­mesterményt tudnak elhelyez­ni. A magtárak fertőtlení­tését most végzik. Beszerez­ték az aratáshoz szükséges ponyvákat. Az idén négy újat is vásároltak. Az 1500 zsákot megfoltozták. Igyekeznek az előkészületekkel, bár csak tíz­­tizennégy nap múlva kezdhe­tik vizes talajaikon az ara­tást, de már szervezik a ter­ményszállítást is. Tótszentmártonban ma reggel indult az első kom­bájn, amely megkezdte az őszi árpa vágását. Két nap múlva újabb két kombájn se­gít az aratásban. Gabonáiknak többsége álló. Tegnap délután a vezetők helyszíni szemlét tartottak a határban, és pon­tosan kijelölték a gépi és a kért vágásra alkalmas terüle­tet. Tegnapelőtt pedig veze­tőségi ülésen döntöttek a kézi aratásra kifizethető gabona mennyiségéről. A szövetkezetben összesen 114 hold őszi árpát kell a há­rom kombájnnak és a kézi kaszásoknak learatniuk. A kombájnoktól való szállí­tást kés és egy teher­autó végzi. A beszállított ár­pát folyamatosan tisztítják, majd a gépszínben, amelyet kombájnszerűnek jelöltek ki, szárítják. A szárított gaboná­ból azonnal értékesítenek 452 mázsát.

Next