Zalai Hírlap, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

MOT. március ». Ösztönzőbb eszközökkel Az eddigi gyakorlat szerint nem volt ritka, hogy a újítá­si feladatterv témáinak csu­pán kis százalékát sikerült megoldaniuk az újítóknak egy-egy üzemben. Teljes siker azért nem kí­sérhette munkájukat, mert a vállalat által megjelölt téma­körök a jelentősebb felada­tokat foglaltak magukba, s ezek megoldása magasfokú elméleti és nagy gyakorlati ismeretet követelt. Ezzel ma­gyarázható, hogy az újítók szívesebben foglalkoztak olyan kérdések megoldásá­val, amelyek kisebb felké­szültséget igényeltek. Újítási feladatterveiket eb­ben az esztendőben is elké­szítették a vállalatok, ame­lyek ezúttal is az üzemi élet, a termelő munka legsürge­tőbb feladatainak megoldá­sára hívják fel a figyelmet. Szembetűnő viszont, hogy az idei újítási feladattervek az eddigieknél sokkal nagyobb propagandát és nyilvánossá­got kaptak. Az olajipari üze­mekben, s a Zala megyei Ke­rámia- és Betonáruipari Vál­lalatnál például a legkisebb részlegnél is ott az újítási feladatterv. Általános tapasz­talat az is, hogy a vállalatok nem csupán a feladatok meg­jelölésére fordítanak na­gyobb figyelmet, hanem arra is, hogy a megoldás útját egyengessék. Csaknem min­denütt megjelölték az egyes témákhoz a felhasználható szakirodalmat és azokat a műszakiakat, akik kellő ta­nácsadással szolgálhatnak. A vállalati ösztönzés szerepé­nek növekedését juttatja ki­fejezésre az is, hogy az újí­tási feladatterv témáinak megoldását a vállalatok anyagi dotációval is gyorsí­tani szándékoznak. A Zala megyei Kerámia- és Beton­­áruipari Vállalat újítási fel­adattervének csaknem vala­mennyi témája után ott áll, hogy a vállalat mennyi kü­­lönjutalmat biztosít az újí­tóknak a feladat megoldá­sáért. Külön jutalmat bizto­sít egyes témák feldolgozá­sáért a Dunántúli Kőolajfú­rási üzem, a Dunántúli Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat és csaknem valamennyi tanácsi vállalat is. Mire utalnak ezek a jelen­ségek? Kétségtelenül arra, hogy a vállalatoknál megnőtt a rancia az alkotó munká­nak. Általánosnak mondható az a felismerés hogy a gaz­dasági vezetők a vállalati verseny, a nyereség egyik kimeríthetetlen tartalék­ának tekintik az újítási mozgal­mat. ZALAI HÍRLAP. Nemcsak Zalaegerszeget, de a környező vendéglátóipari egy­ségeket, üzleteket is ellátja édesipari termékeivel Zalaeger­szeg új cukrászüzeme. Tervek szerint ez évben tovább bő­vítik az üzemet. (Kiss Ferenc felvételei) Két ktsz-közgyűlés Nagykanizsán Két nagykanizsai ktsz-ben tartották meg a napokban a mérlegmegállapító közgyűlést. A Szolgáltató Ktsz. hétféle részlege 54 üzletet, illetve mű­helyt üzemeltet. A múlt évben 109,4 százalékra teljesítették tervüket, ami 10 millió 830 ezer forintos forgalmat jelen­tett. Ebből az összegből 8 mil­lió 200 ezer forint azoknak a szolgáltatásoknak az értéke, amit a lakosság megrendelé­sére végeztek. Sokat m­ond er­ről, hogy a fodrászok min­dennapos munkáján kívül, szabó, kárpitos, asztalos cipő­javító stb. részlegük a múlt évben összesen mintegy 75 ezer olyan megbízatást haj­tott végre, ami közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálta. A ktsz. 650 ezer forintos nyereséggel zárta a múlt évet. Ebből 230 ezer forintot osztot­tak fel a szövetkezet tagjai és alkalmazottai között. Egy-egy dolgozóra átlag 20 napi mun­kabérnek megfelelő összegű nyereségrészesedés jutott. Az idén újabb beruházások­ra készülnek, 1 millió 100 ezer forintos költséggel szolgáltató pavilont létesítenek Kiskani­­zsán és Letenyén. A Pannónia Cipész Ktsz. dolgozói tavaly 7 millió 300 ezer forint értékű árut állítot­tak elő. A nyereségen 960 ezer forint, amiből 187 ezer forin­tot osztottak fel részesedés­ként a tagok és alkalmazottak között. Egy-egy dolgozónak átlag 30 napi munkabérnek megfelelő összegű nyereségré­szesedés jutott. Ebben az évben új gépeket vásárolnak, készülnek a kor­szerű Szabadság téri üzemhá­­zuk ki­alakítására. A napok­ban egy kombinált csiszoló­gépet már meg is kaptak, amit azonnal a termelésbe állítot­tak. Első negyedévi exportköte­lezettségük 11400 pár női ci­pő. A cipőket Belgiumba és a Szovjetunióba küldik. Minden jel arra mutat, hogy az első negyedév exporttervét a ktsz. dolgozói maradéktalanul tel­jesítik. A város többi kisipari ter­melőszövetkezete a hét végén, illetve a jövő héten tartja mérlegmegállapító közgyűlé­sét. Talajtérkép készül az állami gazdaságok számára A veszprém-zalai állami gazdaságok laboratóriumának mérnökei három évvel ezelőtt kezdték el a talajtérképek el­készítését, s ez a munka 1967 novemberéig befejeződik. A vizsgálat lényege, hogy min­den táblának kidolgozzák a pontos agrotechnikáját, ami­nek betartásával nagy mér­tékben fokozható a kalászo­sok, a kapások és a gyümöl­csösök holdankénti termés­hozama. A zalai állami gazdaságok közül eddig a nagykanizsai, a zalalövői és a zalaszentgróti talajtérképe készült el, s most dolgozzák fel az andráshidai és a baki gazdaság talajmin­táit — Hozzávetőlegesen 40—50 évre szóló termelési útmuta­tót adunk az állami gazdasá­gok kezébe — mondja Lukács István mezőgazdasági mér­nök.­­ S hogy nem akármilyet, azt egy-két termelési adat máris hűen bizony­ít­ja. A Zalalövői Állami Gazdaságban például kétféle — gazdasági és labo­ratóriumi — norma alapján termeltek kukoricát tavaly. A gazdaság 413 kiló vegyes mű­trágya felhasználásával 27,50 mmn**­*, holdanként 1 termést ért el, a laboratórium mun­katársainak eljárásával pedig 33,53 mázsát termeltek. A műtrágya-adag ugyanakkor 21 kilóval volt kevesebb. A talajvizsgálatok még folynak a laboratóriumban, mellette azonban már kezde­tét vette egy újabb kísérlet: a nyomelemek jelenléte és azok pótlása a talajban. Ennek fő­ként a gyümölcsössel rendel­kező állami gazdaságokban van jövője. — A Nagykanizsai Állami Gazdaság szakemberei tavaly tavasszal kérték a segítségün­ket. A bánya- és jankapusz­­tai almásokban, körtésükben bor, vas és cink hiányát álla­pítottuk meg — mondja Sza­bó Vid mezőgazdasági mér­nök. Egy ezrelékes bórax-szal permetezték a körtefákat. Eredménye, hogy a termelés 40 százalékkal növekedett az előző évihez képest. A két ez­relékes vaskelát 15 százalék­kal javította az almafák ter­méshozamát, a cinkszulfát talajba juttatása pedig tízzel. A két szakmérnök elmon­dotta még, hogy szívesen vé­geznek vizsgálatokat a terme­lőszövetkezeteknek is, ameny­­nyiben igénylik a laborató­rium segítségét Új, korszerűsített termékek, nagy választék Készül a BKV-re a zalai ipar Az elmúlt évek során a za­lai ipar mind nagyobb siker­rel küldte el reprezentáns ter­mékeit a Budapesti Nemzet­közi Vásárra. A Zalaegerszegi Ruhagyár modelljei, a Zala­egerszegi Cserépkályhagyár mintás és egyedi kályhái és még számos termék tavaly, s az előző évben is nagy közön­ségsikert aratott, s egyben je­lentős üzleti érdeklődést éb­resztett . Milyen tervekkel, elkép­zelésekkel készülnek az idei bemutatóra üzemeink, mit szeretnének újabb termékeik­ből a közönség, a piac számára bemutatni? — érdeklődtünk néhány vállalatinál. Nagykanizsai Finommechanikai és Javító Vállalat — Új termékünkkel, az ion­cserélő berendezéssel már ta­valy is ott voltunk a kiállítók között. Éppen a megnyilvánult érdeklődés ösztönözte szakem­bereinket, hogy az új gyárt­mányt tovább korszerűsítsék. Az idén ezzel a továbbfejlesz­tett típu­ssal jelentkezünk. Úgy tervezzük, hogy a berendezést a regeneráló egységekkel együtt, üzemközben mutatjuk be. Így a szakmai közönség — de a látogatók is — figyelem­mel kísérhetik a berendezés technológiáját, s teljesebb ké­pet alkothatnak értékéről — kaptunk tájékoztatást a válla­lattól. A bemutatásra szánt beren­dezés immár a gyártás befeje­ző szakaszában jár, s nem lesz akadálya annak, hogy időben kiállítási helyére jusson. Zalaegerszegi Cserépkályhagyár — Az idei nemzetközi vásá­ron is önálló pavilon áll ren­delkezésünkre, s természetesen mindent megteszünk érte, hogy kellően kihasználjuk. Arra a kérdésre, hogy mit mutatunk be, még nem adhatunk pontos választ, most folyik a kiállí­tásra kerülő termékek terve­zése. Szeretnénk az idén is újabb színekben és mintákban gazdag kályhákkal jelentkez­ni — mondta Borsos János, a vállalat igazgatója. Zala megyei Kerámia- és Betonáruipari Vállalat Nagy György, a vállalat igaz­gatója arról számolhat be, hogy az első lépéseket már ná­luk is megtették a sikeres sze­replés érdekében. — Két termékünket ajánl­juk fel bemutatásra, új gyárt­mányunkat, a színes és mintás mozaiklapokat, valamint a tó­feji üzem díszműkerámiáit. Az előbbi termékek elkészítése nem jelent különösebb gondot, hiszen a sorozatban készülő gyártmányokból állítunk ki egy-egy kollekciót. Annál in­kább munkát adnak a díszmű­­kerámiák. Egyedi darabokról lévén szó, viszonylag több energiát, időt igényel a terve­zés és kivitelezés. A munka máris folyik, s április köze­pére elkészülnek a kiállításra, szánt darabok. A díszműkerá­­miák tervezőit, kivitelezőit ösztönzi az is, hogy alkotásaik­kal eredményesen akarják fel­venni a versenyt az év leg­szebb terméke pályázaton is. Zalaegerszegi Ruhagyár — Ismét az iparágon belül kapunk helyet a kiábilok so­rában. Bemutatásra szánt mo­delljeink tervezése úgyszólván befejeződött. Részben új mo­dellek, részben pedig a gyár­tott, illetve a gyártásra kerülő termékek alkotják kollekción­kat. Valamennyi modell ese­tében a korszerű forma­terve­zés követelményeit tartottuk szem előtt, s igyekszünk ízlé­ses, jól öltöztető ruhákkal je­lentkezni. Reméljük, hogy el­képzeléseink találkoznak az iparág igényeivel és a tavalyi­hoz hasonlóan több modellünk helyet kap a ruhaipar termé­kei között — adott tájékozta­tást Farkas Géza főmérnök. Zala megyei Kötőd­és Kézműipari Vállalat Miért kiderül, a vállalat „be­törésre” készül. — Szeretnénk bemutatni esernyőkészítményeinket. Több fajtát is bemutatunk a bíráló bizottságnak. A kiállításra szánt modelljeink — zömmel gyártott termékek — a divat figyelembevételével készülnek. Ugyancsak szeretnénk bemu­tatni munkásvédelmi cikkein­ket is. Ha lehetővé teszik, egy teljes sorozatot kiállítunk az utóbbi gyártmányunkból — mondta el Sergyán Gyula igaz­gató. Zala megyei Tejipari Vállalat — Mi is azok közé az üze­mek közé tartozunk, amelyek számára a kiállítás közvetle­nül nem igényel nagyobb elő­készületeit. Gyártott termé­keinkkel vonulunk fel. Termé­szetesen ez nem jelent egyet a kiállítás lebecsülésével. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ne­ki, hisz számunkra az elmúlt esztendei bemutató is jól rea­lizálódott. Annak köszönhet­jük például a francia megren­delőinket. Az idén is ementálit mutatunk be. Ezúttal azonban a korábbiaknál nagyobb vá­lasztékban vonultatjuk fel a csomagolt árut. Tízdekás ementáli csomagoktól egészen a nyolc kilogrammos csomago­kig ott lesznek sajtjaink. Nagy gondot fordítunk az idén is arra, hogy az árut rendszere­sen cseréljük, s mindig friss termék álljon az érdeklődők előtt — mondták a vállalat vezetői. ★ Az említett üzemekkel még koránt sem teljes a Budapesti Nemzetközi Vásárra pályázó zalai vállalatok sora. ízelítő­nek azonban ennyi is elég ah­hoz, hogy meggyőzzön bennün­ket. A zalai ipar az idén is eredményesen akar szereplni az immár világhírnek örvendő nagy termékbemutatón, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. S­zeplős igazság A hatvanöt év körüli, fél­lábú férfi a favágitón ül. Mel­lette hasonló korú asszony, a felesége, s 35 év körüli lánya emelgeti a termetes ölfákat Kerítést akarnak készíteni, ahhoz rendezik az udvart. A hírre, hogy a panasz ügyében jöttünk, félbenmarad a mun­ka. Az asszonyok előresietnek a konyhába, hogy hozzák az iratokat a béna ember, bár­mennyire is igyekszik, nem tudja követni őket A panaszos — Egész életemben dolgoz­tam — magyarázza Barkovits János —. Most már nem megy tovább, lebénultam. Elvették az egyik lábamat, s nem ja­vul a másik sem. A tsz meg nem fizette ki fél évre a be­tegségi segélyt, hanem csak öt hónapra. Tovább nem mondhatja, mert az asszonyok veszik át a szót És sorolják, hogy más öregek és betegek gabonát kaptak Pókaszepetkan, nem is egyszer, az ő betegükre azon­ban nem gondoltak. És a mun­kát is féltették tőlük. Mert­hogy esetleg sok prémiumot keresnek aratásikor. S az sem kevésbé szörnyű, hogy a Zoli fiuk házához egy köbméter épületfára volna szükség, de azt sem kapnak! — S most a családból senki sem dolgozik a tsz-ben? — Ha egyszer féltették tő­lünk a munkát? — A Zolinak én mondtam, hogy lépjen be — próbálja túlbeszélni az asszonyokat Já­nos bácsi—, de azt mondta, hogy minek? Rajtam látja, hogyha valaki nem tud dolgoz­ni, akkor eldobják. — Nem adnak takarmányt sem — mondja a lányuk —. Sajnálják tőlünk a kaszálni valót is, jogos, ezért nem is adjuk meg rá a pénzt. S különben az öt hónap is csak a vezetőség jó­indulatán múlt. Mindenki tud­ja a faluban, hogy a Barko­vits bácsi akkor sem dolgozott a tsz-ben, amikor egészséges volt. A részes munkákat, a há­rom hold rétet, a jó prémiu­­mos aratást kedvelték, mást azonban nem nagyon. A gye­rekek nem tsz tagok, s így ők ami munkaegységet teljesítet­tek, az lett az apjuk neve mel­lé írva. Az alapszabály valóban ar­ról a tsz tagról beszél, aki az előző évben rendszeresen részt­­vett a közös munkában. De a főkönyvelő, s a bent lévők hangjában mintha valami több is lenne a szerintük jog­talan panasz feletti bosszan­­kodásnál. S ez a „több” akkor derül ki, amikor az öregeknek nyújtott szociális segély kerül szóba. — Először is — hangzik az érv — Barkovitsék nem élnek rosszul, sőt. S ha a János bá­csi annak idején nem is dolgo­zott a szövetkezetben, most azért más lenne a helyzet megítélése, ha a család más­ként viszonyulna a szövetke­zethez. A fiú és a lány jó dol­gos, de nem a szövetkezetben. Itt nem járnak, s ezért nem kapnak kaszálót, és más ked­vezményt sem. Ha jönnének, kapnák úgy, mint bárki más. Most is szükség lenne három fős állandó rakodó brigádra, embert, várhat valahonnan se­gítséget ? Néhány kérdés Egy-egy kérdés néha többet mond, mint órányi beszéd. Az alkalmi lapátos váratlan kér­dése Barkovits Zoltánt is meg­lepi. Érthető, hiszen bizonyos mértékig kapcsolódik az ő ese­tükhöz. Mire számíthat az, aki munkájával nem tartozik se­hová? Ott volna a másik lehe­tőség: belépni a tűz­ be, rend­szeres munkát krimni, amivel jó kereset, számos kedvez­mény, betegség esetén táp­pénz, az öreg korban nyugdíj jár. Miért nem nyúl ezután? Talán mert meggyőzően még nem, vagy csak nagyon kevés szót váltottak vele erről? Le­het. De az okot erre is ők szolgáltatták, főleg a fiatalok, akik a java munkások közé tartozhatnának a szövetkezet­ben, de az „alkalmi” melletti konok kiállásukkal még az édesapjukkal szembeni rokon­­szenvet is veszélyeztetik. S még egy kérdés: vajon miért volt szükség tizenkét szerv vizsgálatára, amikor a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának a jogásza azonnal kész a válasszal, amely szerint Bar­kovits Jánosnak megjár az egy hónapi segély, ha egyszer a jóindulatból annyira futotta, hogy elszámolták a gyerekek munkáját. Némi igazsága tehát van Barkovitséknak. De szeplős ez az igazság. Az értelmetlen ko­­nokság, a szűklátókörűség szeplőzi be, ami végeredmény­ben a saját kárukat okozza. Kovács Ferenc A főkönyvelő Személy szerint a főkönyvelő kerül szóba, mert az irodában többnyire vele találkoztak. — Az a tizenkettedik szerv, amelyik a Bar­covitsék pana­szával foglalkozik — üdvözöl bennünket —. Az egy hónap a régi alapszabály szerint nem­ Zoli ! Harmincöt—negyven év kö­rüli, soványarcú férfi. A föld­művesszövetkezet udvarában szenet lapátol egy kis traktor­ra. Alkalmi munka. — Nem lenne jobb a tsz­­ben? — Egyszer a nővéremmel együtt el akartunk menni ser­tésgondozónak, de a régi gon­dozó azt mondta, hogy agyon leszünk ütve. — Valami nagy erős ember volt az illető? — A, egy nő. Maga is érzi, hogy ellent­mondásba keveredett — Hát úgy alkalomadtán eljárnék én, segíteni — mondja. A má­sik alkalmi lapátos megkér­di: — mondják, ha ilyen mun­kában valami baleset éri az A csökkent munkaképességű fiataloknak támogatást nyújt a KISZ irodája­­ Eddig csak a fővárosban fej­tette ki tevékenységét a KISZ csökkent munkaképességű fia­talokkal foglalkozó központi irodája. Az iroda rövid műkö­dése alatt is jó eredményeket tud felmutatni, hiszen január óta csaknem nyolcszáz testi vagy szellemi fogyatékosság­ban szenvedő fiatalt segítettek megfelelő munkához. Az iroda most az egész or­szágra kiterjeszti szerepét. A segítségre szoruló fiatalok le­vélben vagy személyesen for­dulhatnak az irodához, amely­nek pontos címe: Budapest, VI. ker., Lovag u. 10. A jelent­kezésben közölni kell a pontos címet, iskolai végzettséget, ta­nulmányi eredményt, vala­mint mellékletként a szüksé­ges orvosi igazolásokat Akik személyesen kívánják felke­resni a KISZ irodáját azokat kedden és csütörtökön 5-től 7 óráig fogadják. Válaszol az iroda a tanácsi szervek, illetve az iskolák által küldött jelent­kezésekre is.

Next